HU184154B - Vehicle-mounted spraying device of output controllable depending on vehicle speed - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A találmány tárgya kerekeken gördülő járműre szerelt, a jármű haladási sebességének függvényében szabályozható teljesítményű permetező berendezés, különösen műtrágya kiszórására.

A találmány szerinti berendezésnek folyadéktartálya, szivattyúja, szórókerete, szabályozó vezetékbe épített szabályozó szelepe, a szabályozó szelepet vezérlő működtető szerve és ezen működtető szervet vezérlő szabályozó egysége van, amely a vezérlést a szórókeretben uralkodó nyomás és a jármű mozgási sebességével arányos nyomás folyamatos összehasonlításával végzi, ahol ez utóbbi nyomást egy sebesség/nyomás átalakító egység szolgáltatja helyesbítő egység közbeiktatásával,

A találmány szerinti permetező berendezés egyszerű felépítése mellett pontosan és megbízhatóan szabályozza a területegységre kiszórandó anyagmennyiséget a jármű sebességének függvényében.

184 154

A találmány tárgya kerekeken gördülő járműre szerelt és a jármű sebességének függvényében szabályozható teljesítményű permetező berendezés. Ilyen típusú járműveket elsősorban a mezőgazdaságban alkalmaznak, például folyadékok, különösen műtrágya vagy rovarirtó szerek kipermetezésére.

A fenti típusú járműveknél a kezelő személynek általában szüksége van egy előre elkészített táblázatra, amelynek segítségével meg lehet határozni egyrészt a permetező' állványra szerelendő szórófejek típusát, másrészt pedig a permetezés átlagsebességét a kipermetezendő anyag mennyiségének függvényében. Az említett adatok figyelembevételével arányszabályzó szerkezet szabályozza az adagolószelepet az előre meghatározott értékeknek megfelelően.

A fentiekből következik, hogy a gép kezelője számos művelet elvégzésére kényszerül, amelyek automatizálásával ezen műveletek száma minimálisra csökkenthető.

Az említett hátrány kiküszöbölésére a bejelentő 7 412 009 sz. francia szabadalmában tett már javaslatot olyan permetező berendezés kialakítására, amelynek teljesítménye a fentebb ismertetett típusú jármű sebességének függvényében szabályozható.

Ez a permetező berendezés lehetővé teszi a jármű sebességével valóban arányos mennyiségű anyag kiszórását, mégpedig egy számítóegység által kibocsátott referenciajel és egy visszavezetett jel összehasonlítása révén, amely összehasonlítás eredménye befolyásolja a teljesítményt szabályzó szerv működését.

A referenciajel a jármű sebességének és a felületegységenként kiszórandó anyag mennyiségének a függvénye, míg a visszavezetett jel a kiszórandó anyag elosztókamrájában uralkodó nyomást folyamatosan ellenőrző nyomásmérőtől származik.

Az ismertetett berendezésben elektronikus technológia került alkalmazásra, ahol az említett összehasonlítás megfelelő jelátalakítók által kibocsátott villamos jeleken alapszik.

Jelen találmány célja a fenti rendszer egyszerűsítése az elektronikus technológia pneumatikus technológiával történő helyettesítése révén, ami az eddigieknél egyszerűbb, olcsóbb és gazdaságosabb /berendezést eredményez.

A kitűzött cél elérése érdekében a találmány tárgyát képező, kerekeken gördülő járműre szerelt permetező berendezés, amelynek teljesítménye a jármű haladási sebességének függvényében szabályozható, és amelynek kipermetezendő folyadékot tartalmazó tartálya, ;a tartályhoz és egy szórókerethez csatlakoztatott szivattyúja, valamint szabályozó vezetékbe beépített szabályozó szelepe van, ahol a szabályozó vezeték a tartály és a szivattyú kimenetét a permetező állvánnyal összekötő tápvezeték közé van beiktatva, a találmány értelmében úgy van kialakítva, hogy a szabályozó szelepnek a permetező állványban uralkodó nyomást és a jármű haladási sebességével arányos nyomást összehasonlító szabályozó egység által vezérelt működtető szerve van, ugyanakkor a berendezésnek ez utóbbi nyomás alapját szolgáltató, a sebességet közvetlenül arányosan nyomássá alakító átalakító egysége van, az átalakító egység és a szabályozó egység közé pedig a kapott nyomást olyan nyomássá átalakító helyesbítő egység van beiktatva, amely nyomás sebességtől függő változása nagyon közel esik a szórókeretben a jármű haladási sebességének függvényében bekövetkező folyadéknyomás-váítozás elméleti törvényszerűségeihez.

Pontosabban szólva, az említett helyesbítő egység által szolgáltatott, a jármű haladási sebességétől függő 5 nyomásjelek változásainak törvényszerűsége ugyanolyan meredekségü egyenesek által írható le, amilyen meredekségnek a haladási sebesség függvényében a permetező állványban bekövetkező folyadéknyomás-váítozás elméleti görbéinek közelítő egyenesei, egy-egy adott értékű hekg táronként! kipermeíezett folyadékmennyiség mellett. A találmány értelmében az elméleti görbék közelítő egyenesei célszerűen ezen görbéknek 4 km/h (haladási sebességnél és 1 bar permetezési nyomásnál nagyobb tartományaiban vannak felvéve.

Ily módon egy viszonylag pontos, egyszerű és megbízható rendszert kapunk, amely egy adott és a szabályozó egységen beállított hektáronkénti kipermetezendő foiyadékmennyiség mellett a jármű haladási sebességének függvényében oly módon változó permetezési nyomást iq hoz létre, ami az elméleti értékhez nagyon közel esik, vagyis függvényegyenese kielégítően megközelíti a műtrágyakiszórás normális, szokásos körülményeinek megfelelő elméleti görbét.

A találmány szerinti berendezés felépítését és műkőig dósét részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az

1. ábra nyomásgörbék diagramját tünteti fel a sebesség függvényében; a

2. ábra a találmány szerinti berendezés elvi vázlatát jq mutatja; a

3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés helyesbítő egységének elvi vázlata; a

4. ábra a találmány szerinti berendezés működési elvet illusztráló különböző nyomásgörbék diagramját jg tünteti fel; az

5. ábra egy sebesség/nyomás átalakító egység egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja, vázlatosan; a

6—10. ábrák a sebesség/nyomás átalakító egység további lehetséges kiviteli alakjait tüntetik fel; a

11, ábra a kipermetezendő folyadék nyomását arányos levegőnyomássá alakító átalakító egyik lehetséges kiviteli alakjának vázlatát mutatja; a

12. ábra a szabályozó egység egyik lehetséges kiviteli alakjának vázlata; a

13. ábra a 12. ábra szerinti szabályozó egység egyik pneumatikus összehasonlítőjának vázlatát tünteti fel; a

14. ábra a szabályozó szelep működtető szerveként kialakított vándortolattyús elosztót mutatja, vázlatosan; a

15. ábra a szabályozó egység egy további kiviteli alak0 jának vázlata; a

16. ábra a szivattyúzás hatékonyságának javítását szolgáló pneumatikus emelőt mutatja, igen vázlatosan; a

17. ábra pedig a találmány szerinti berendezéssel felszerelt jármű haladást sebességét szimuláló pneumatikus egységet tünteti fel, vázlatosan.

Az 1. ábrán egy sor nyomásgörbe van feltüntetve a sebesség függvényében.

A nyomás (bar-ban kifejezve) az elosztókamrában uralkodó nyomást jelenti, közvetlenül a permetező 0 állvány előtt, a sebesség pedig (km/h-ban kifejezve) a permetező állványt hordozó jármű sebességét.

Az 1. ábra görbéi a

184 154 összefüggést illusztrálják, ahol Q a kiszórt folyadék mennyisége (literben kifejezve), v a jármű sebessége, K pedig á permetező állványban alkalmazott szórófejekre jellemző együttható.

Az 1. ábra mindegyik görbéje egy-egy meghatározott, hektáronként kipermetezett anyagmennyiségnek felel meg.

Ezek a görbék természetesen parabola alakúak, de észre lehet venni, hogy' bizonyos sebesség (4 km/h) és bizonyos nyomásérték (1 bar) fölött az említett görbék (durva megközelítésben) egyenesekhez válnak hasonlóvá, vagyis a szokásos üzemmódtartományokban (a sebességet és a nyomást tekintve) az 1. ábrán teljes vonallal kirajzolt görbe szakaszok elfogadható közelítési együtthatójú közeiítő egyenes szakaszokkal helyettesíthetők. Az 1. ábrán A—H hivatkozási jelekkel iiyen egyenes szakaszokat tüntettünk fel.

Egyébként megállapítható, hogy az A-H egyenes szakaszok áz y = űx-b függvénnyel írhatók le, ahol az a meredekség annál nagyobb, minél nagyobb a hektáronként kipermetezett anyagmennyiség.

A fenti felismerés, illetve megállapítás gyakorlati kihasználási módját a találmány szerinti berendezés áttekintő vázlatát feltüntető 2. ábra és a berendezés működési elvét illusztráló görbecsoportot tartalmazó 4. ábra alapján fejtjük ki részletesebben.

A 2. ábrán 1 hivatkozási számmal a kipermetezendő folyadékot tartalmazó tartályt jelöltük, amely 2 csővezetéken keresztül 3 szivattyú, például centrifugálszivattyú bemenetével van összekötve, ugyanakkor a 3 szivattyú kimenete 4 tápvezetékhez van csatlakoztatva. Ez utóbbi egyébként 6 szabályozó szeleppel ellátott 5 szabályozó vezeték révén összeköttetésben áll az 1 tartállyal. A 4 tápvezeték 7 elosztó kamrával van összekötve, amelyet kipermetezendő folyadékkal lát el, és jamelynek kimenete 8 permetező állványhoz van csatlakoztatva, amely állványra a rajzon föl nem tüntetett permetező szervek, például szórófejek vannak felszerelve.

A 6 szabályozó szelep nyitását 9 hivatkozási számmal jelölt működtető szerv vezérli. A 9 működtető szervet pneumatikus 10 szabályozó egység vezérli, amely 11 nyomásérzékelőből közegnyomás, előnyösen levegőnyomás formájában egy első Pl jelet kap.

All nyomásérzékelő tulajdonképpen a 7 elosztó kamrában uralkodó nyomást arányos közegnyomásjellé formáló átalakító, amelynek kimeneténél leolvasható 12 nyomásmérő van elhelyezve.

A 10 szabályozó egység közegnyomás (levegőnyomás) formájában 13 helyesbítő egység által szolgáltatott második P2 jelet is kap. A 13 helyesbítő egység a permetező¹ berendezést hordozó jármű haladási sebességével arányos pneumatikus jelet kap, amelyet 14 átalakító egység szolgáltat.

A 13 helyesbítő egység a szükséges módosítás beállítására szolgáló 15 szervvel és 16 biztonsági egységgel van összekötve, ahol ez utóbbi 17 vizuális kijelző szerkezettel van ellátva, amely kijelzi a jármű vezetőjének a normál állapotot vagy utasítást ad gyorsításra vagy lassításra. Ez a 17 vizuális kijelző szerkezet előnyösen kialakítható három jelzőlámpa együtteséből, amelyek közül az egyik állandóan ég, ezzel jelezve, hogy a berendezés működik.

A 2. ábrán vázlatosan feltüntetett berendezés működési elve a következő:

A 10 szabályozó egység automatikusan vezérli a 6 szabályozó szelep nyitásának mértékét a két (célszerűen levegőnyomás által képzett) információs jel, vagyis a 8 permetező állványban (és a 7 elosztó kamrában) ténylegesen uralkodó folyadéknyomás Pl jele és a 8 permetező állványt hordozó jármű talajhoz viszonyított haladási sebességének P2 jele közötti eltérés függvényében.

A találmány értelmében a jármű haladást sebességét képviselő P2 jelre történő korrigáló beavatkozást a 13 helyesbítő egység segítségével úgy végezzük, hogy a fenti sebesség függvényében a 8 szórókeretben uralkodó nyomásnak különböző hektáronként kipermetezett anyagmennyiségek mellett megfelelő görbecsoport a lehető legközelebb essen az 1. ábrán feltüntetett görbecsoporthoz.

Másképp kifejezve, a 14 átalakító egység által a 13 helyesbítő egységnek szolgáltatott, a haladási sebességgel egyenesen arányos nyomásjel lineáris görbéjén adott hektáronkénti koncentráció eléréséhez meredekségváltozást idézünk elő oly módon, hogy az így megkapott új egyenes csaknem teljesen párhuzamos legyen az 1. ábrán ugyanazon hektáronkénti koncentrációhoz tartozó görbével.

Ennek bemutatására a 4. ábrán egyrészt három különböző hektáronkénti koncentrációhoz tartozó és a haladási sebesség függvényében változó permetezési nyomást leíró J, K, L elméleti görbét, másrészt pedig három ezeknek megfelelő, a találmány értelmében megkapott Μ’, P’, Q’görbét tüntettünk fel.

A 4. ábra a 13 helyesbítő egység korrekciós működését illusztrálja, amely 13 helyesbítő egység elvi vázlata a 3. ábrán van feltüntetve.

z\ 13 helyesbítő egység a 14 átalakító egységtől Pe belépő nyomást kap, amely egyenesen arányos a jármű haladási sebességével.

A 13 helyesbítő egység egy első állandó 20 fojtásból, egy párhuzamosan kötött második szabályozható 21 fojtásból (amelyet a 15 szerv vezérel) és 22 pneumatikus erősítőből áll.

Ez a 13 helyesbítő egység lehetővé teszi P2 (kimenő nyomás) = aPe—b típusú görbék, vagyis y = ax—b típusú görbék kialakítását.

A 4. ábrán Μ, N, P, Q és R ezen görbecsoport görbéit képviselik.

A 4. ábrán az ordinátára a 13 helyesbítő egység kimenetének P2 nyomása van felvezetve, az abszcisszára pedig a Pe belépő nyomás, valamint a jármű hozzátartozó sebessége km/h-bán.

Az M-R görbék a sebesség és a Pe bemenő nyomás közötti, 4. ábrán megadott viszonyokat tükrözik, vagyis 4 km/h 0,2 bar-nak; 5 km/h 0,4 bar-nak felel meg és így tovább, lineárisan növekedve. A sebesség és a Pe belépő nyomás közötti eme sajátos összefüggést a 14 átalakító egység átalakítási viszonya határozza meg, ami természetesen szabályozható. A későbbiekben megismerkedünk ezen megfeleltetési viszony egy másik változatával.

Az M-R görbék a belépő nyomás függvényében, és P2 mint korrekciós együttható segítségével megadják a pneumatikus jel értékét közvetlenül a 13 helyesbítő egység 22 erősítője után.

A 22 erősítő feladata az M-R görbék átalakítása M’, Ν’, P’ és R’ görbékké, s ennek megfelelően van erősítési tényezője is megválasztva. A 4. ábra esetében a 22 erősítő erősítési tényezője 6, és ez lehetővé teszi az elméleti

-3184 154 görbékkel, mint például a J, K, L görbékkel csaknem teljesen párhuzamos görbék, adott esetben az Μ’, P’, és Q’ görbék létrejöttét.

Összefoglalva tehát egyrészt a 13 helyesbítő egység bemeneténél jelentkező sebesség-nyomás viszony megválasztása, másrészt pedig ezen helyesbítő egység 22 erősítőjének megfelelően megválasztott erősítési tényezője teszik lehetővé olyan jelek küldését a 10 szabályozó egységbe, amelyek kellő hűséggel közvetítik a kipermetezendő folyadék haladási sebesség függvényében változó,

1. ábra szerinti nyomásgörbéit, vagyis az A~H közelítő egyenes szakaszokat 4 km/h-nál nagyobb sebesség és 1 bar-nál nagyobb nyomás esetén, miután ezen határértékek alatt a parabolagörbék egyenes szakaszokkal történő közelítése túlságosan eltér a valós értékektől.

A haladási sebesség és a 13 helyesbítő egység Pe bemeneti nyomása közötti arány, amely a 4. ábrán fel van tüntetve, optimális aránynak tekinthető, amely lehetővé teszi az elméleti görbék lehető legszorosabb megközelítését, mindamellett az említett értékektől eléggé el lehet térni különösebben hátrányos következmények nélkül.

A 2. ábrán vázlatosan feltüntetett berendezés működésmódja tehát a következő:

Feltéve, hogy a 8 szórókeretben, miként a 7 elosztó kamrában uralkodó nyomás megfelel az áliványt hordozó jármű talajhoz képesti haladási sebességének a kívánt hektáronkénti koncentráció mellett, úgy a 10 szabályozó egység nulla eltérést érzékel Pl és P2 nyomások között, és a 9 működtető szerv révén abban a helyzetben tartja a 6 szabályozó szelepet, amelyben.éppen van.

Ha viszont például a jármű lassítani kezd, a 14 átalakító egység ezt a lassítást a 13 helyesbítő egységnek küldött nyomás csökkenése által közvetíti, a 13 helyesbítő egység pedig a Pl jelnél kisebb P2 jelet szolgáltat a 10 szabályozó egységnek.

A 10 szabályozó egység érzékeli ezt az egyensúlyvesztést és a 6 szabályozó szelepet vezérlő 9 működtető szervet teljesítményt csökkentő értelemben működteti, amikor is a 6 szabályozó szelep ezen teljesítménykorrekciójának amplitúdója olyan góbét követ, amely nagyon közel esik a permetezési nyomás haladási sebesség függvényében történő változását leíró, s a kívánt hektáronkénti koncentráció esetén érvényes elméleti görbéhez.

Ily módon tehát a jármű sebessége és a 8 szórókeretben uralkodó nyomás bármilyen egymáshoz képesti variációja esetén a 10 szabályozó egység automatikusan úgy vezérli a 6 szabályozó szelepet, hogy az minden körülmények között megtartsa a választott, és a permetezés kezdetén beállított hektáronkénti koncentrációt.

A továbbiakban a 2. ábrán feltüntetett berendezés legfontosabb szerveinek különböző kiviteli alakjait ismertetjük.

így az 5-10. ábrák a 14 átalakító egység különböző változatait tüntetik fel, amely egység feladata a haladási sebesség átalakítása a 13 helyesbítő egységbe érkező pneumatikus jellé.

Az 5. ábrán 23 hivatkozási számmal sematikusan feltüntetett légturbinát jelöltünk, amelyet az állványhordozó jármű rajzon föl nem tüntetett, nem hajtott kereke által mozgatott 24 tárcsa hajt meg. A 23 légturbina az említett kerék percenkénti fordulatban kifejezhető forgási sebességét a sebességgel arányos nyomású pneumatikus jellé alakítja. Ezt a jelet 25 erősítőre adjuk rá, amely a sebességet tükröző és a 13 helyesbítő egységhez továbbítandó Pe nyomást szolgáltatja.

A 23 légturbína lehet forgószárnyas motor vagy fogaskerékmotor.

Mindkét esetben játékot kell hagyni a forgószárnyak vagy fogaskerekek, illetve az állórész között, hogy biztosítsuk a kiáramlás lehetőségét az állványhordozó jármű lassításakor.

Már a korábbiakban láttuk, hogy a haladási sebesség és a ! 3 helyesbítő egység bemenetére ráadott Pe nyomás közötti bizonyos arány esetén optimális eredményt kapunk. Ez az arány 4 krn/h esetén 0,2 bar-t jelent; 5 km/h esetén 0,3 bar-t és így tovább. Ez az összefüggés 3 km/hnak 0 bar-t feleltet meg, amiből kifolyólag a 14 átalakító egységnek nem kell Pe jelet szolgáltatnia, csak ha a haladási sebesség nagyobb, mint 3 km/h, vagy azzal egyenlő. Ez az oka annak, hogy a 25 erősítőbe előnyösen kivonó egység van beépítve a felesleges levegő eltávolítására 3 km/h-nál alacsonyabb sebesség esetén.

Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy ha 4 km/h haladási sebesség esetén a Pe nyomás érzékelhetően különbözik a kívánt 0,2 bar értéktől, ennek nincsenek komoly következményei, feltéve, hogy a kérdéses nyomás a 0,2 ±0,05 bar szintek közé esik.

A 14 átalakító egység további kiviteli alakja látható a

6. ábrán, ahol villamos 26 tachométert alkalmazunk, amelyet 24 tárcsa hajt meg mechanikus úton.

Ha a 26 tachométer kimeneténél megjelenője! egyenfeszültségű, akkor a kimenetre 27 hivatkozási számmal feltüntetett elektro-pneumatikus átalakítót kell csatlakoztatni.

Ez az elektro-pneumatikus 27 átalakító lényegében a 26 tachométer által táplált tekercs, amely 28 szeleptűként kialakított merülőmaggal van működtető kapcsolatban, ahol ez a merülőmag kisebb vagy nagyobb mértékben zár ie egy nyomás alatti levegőt szállító 29 vezetéket. A levegő egy rajzon föl nem tüntetett tartályból érkezik állandó fojtáson keresztülhaladva, így a Pe pneumatikus je! a 27 átalakító kimenetéről erősítés nélkül, közvetlenül kerül a 13 helyesbítő egységhez.

Ezen kiviteli alaknál tehát nincs szükség sem erősítőre, sem pedig kivonó egységre.

Az üzemelés szintjét (200 mb/kmh) könnyen lehet szabályozni a 27 átalakító beállítása révén, akárcsak a nulla pontot (nulla nyomás 3 km/h sebesség alatt).

Ha a 26 tachométer váltakozó frekvenciát vagy feszültséget szolgáltat, akkor ezt a váltakozó feszültségű jelet egyenfeszültségű jellé kell alakítani tachométerbe beépített és a 27 átalakító mögött elhelyezkedő integráló egység segítségével.

A 7. ábra a 14 átalakító egység újabb kiviteli alakját tünteti fel.

Itt egy tárcsás nyomásérzékelő feladata, hogy a sebességet levegó'nyomássá alakítsa 30 fogazott tárcsa segítségével, amelyet a jármű egyik nem hajtott kereke által mozgatott, a rajzon föl nem tüntetett tárcsa forgat. Forgás közben a 30 fogazott tárcsa 31 fogai pneumatikus 32 érzékelő fúvókája előtt haladnak el. A pneumatikus 32 nyomásérzékelő kimeneténél szolgáltatott jel 34 fojtás mögött elhelyezkedő 33 pneumatikus kapacitás által integrált, fogakra gyakorolt nyomásként jelenik* meg. A jel tehát folyamatos nyomásként jelentkezik, amelyet 35 analóg inverter átfordít, majd 36 erősítő felerősít és az erősítő kimenetén megjelenik a 13 helyesbítő egységnek szolgáltatott Pejei.

Ha a pneumatikus 32 érzékelő kimenetén a jel nagy nyomással jelentkezik, akkor közvetlenül kapcsoljuk a

184 154 fojtásra, de ha kis nyomással, akkor a 32 érzékelő és a 34 fojtás közé egymást követően egy második 37 fojtást és'38 erősítőt iktatunk be.

A 8. ábrán feltüntetett további kiviteli alak értelmében az átalakító egységbe sebességmérő van előirányozva, amely folyamatos villamos jelet ad, továbbá pedig egy elektro-pneumatikus átalakító. A sebességmérőnek ferro-mágneses anyagból készült 40 fogaskerékkel szemben elhelyezett állandó mágneses 39 érzékelője van, ahol a 40 fogaskereket az állványhordozó jármű egyik nem hajtott kereke forgatja. A 39 érzékelő által a 40 fogaskerék forgásakor szolgáltatott villamos impulzusok 41 taehométerre kerülnek, amely egyenfeszültségű jelként érkezik az elektro-pneumatikus 42 átalakítóhoz, amely lényegében a 6. ábrán látható 27 átalakítónak felel meg.

A 42 átalakító kimenete adja a Pe jelet.

Ehhez a változathoz szintén nincs szükség erősítőre, sem pedig kivonó egységre.

Amikor a 14 átalakító egység valamelyik kiviteli alakjában erősítő (amilyen például a 25 vagy 36 hivatkozási számmal jelölt elem) van előirányozva, ennek célja az, hogy ezek bármelyike, legyen az beállító csavar általi szabályozással ellátott erősítő, vagy akár kivonó egységgel társított erősítő, biztosítsa a fölösleges levegő kiengedését, ha a haladási sebesség egy előre meghatározott küszöb alá kerül, például az adott esetben 3 km/h alá. Azonban mindenféle más, ennek megfelelő szerkezet is felhasználható természetesen a fenti célra.

A 9. ábrán látható változatban gépkocsiknál használatos 43 sebességmérő van beépítve.

Ennek a 43 sebességmérőnek rögzített számlapja van, amely előtt az egyik nem hajtott kerékhez csatlakozó hajlékony 46 kábelrendszer által mozgatott 45 mutató van elrendezve. A 45 mutató szára együttműködésre képes egy nyomás alatti levegővel táplált 48 fúvókaszárnylapát egység 47 szárnylapátjával. A -48 fúvókaszárnylapát egységet a számlaphoz képest állítható módon el lehet ügy helyezni, hogy a 45 mutató az előre meghatározott sebesség (például 3 km/h) elérésével kezdjen el a 47 szárnylapáttal együttműködni, és azt a valódi sebességgel arányos amplitúdót mutatva elmozdítani a fúvóka irányába acélból, hogy a 48 fúvóka-szárnylapát egység 49 kimenetén a sebességgel arányos nyomás jelentkezzen, amely nyomást a Pe jel szolgáltatásához 50 erősítőben felerősítünk.

A nulla-szabályozás (például 0 bar a kimeneten 3 km/h esetén) ennél a szerkezetnél könnyen végrehajtható a 48 fúvóka-szárnylapát egység számlaphoz képesti áthelyezésével.

Ami az üzemelés szintjének szabályozását illeti, ez a 48 fúvóka-szárnylapát egységbe beépített két szabályozható 51 és 52 fojtás állításával történik.

Az 50 erősítő azért szükséges, mert a 48 fúvókaszárnylapát egység nagyon gyenge nyomásokat szolgáltat.

Végül a 10. ábra a 14 átalakító egység még egy lehetséges kiviteli alakját mutatja. Ez lényegében egy 53 hajtórúd-forgattyú egységből áll, amely 54 pneumatikus emelő dugattyúszárát mozgatja.

Az 53 hajtórúd-forgattyú egységet a jármű 55 hivatkozási számmal jelzett, nem hajtott kereke mozgatja. Az 54 pneumatikus emelő kamrája 56 visszacsapó szelep közbeiktatásával integráló 57 pneumatikus kapacitással van összekötve oly módon, hogy az 58 pozícióban az 55 kerék forgási sebességével arányos nyomásjei jelentkezzen. A lassításokat kompenzáló, folyamatosan szükséges kiáramlás biztosítására 59 atmoszférikus kivezetés van előirányozva.

A továbbiakban a 11. ábra alapján a 11 nyomásérzékelő egyik kiviteli alakját ismertetjük, amely érzékelő feladata a 7 elosztó kamrában levő nyomás átalakítása arányos pneumatikus jellé.

A 11. ábra vázlatosan egy nyomásfokozó érzékelőt (úgynevezett booster-t) tüntet fel, amelynek 60 membránja ás ezen membránnal az elmozdulások során együttműködő 61 golyós szelepe van, amely golyós szelep olyan pneumatikus körbe van beiktatva, amelynek bemenete nyomás alatti táplevegő csatornarendszeréhez van csatlakoztatva, kimenete pedig a 60 membrán felső felületére juttatott folyékony műtrágya nyomásával arányos Pl nyomást szolgáltat.

Az. ilyen nyomásfokozó vagy teljesítményerősítő lehetővé teszi nagyobb átmérőjű, lényegében szuszpenzióban levő műtrágya alkalmazását is.

A 12. ábra a 10 szabályozó egység egyik lehetséges kiviteli alakját tünteti fel. Ez a kiviteli alak a nagy nyomást használja fel működéséhez, és két egyforma, a 13. ábrán látható szerkezet szerinti CP1 és CP2 összehasonlítót tartalmaz.

Az ilyen típusú összehasonlítónak egyrészt két El és E2 bemenete, másrészt pedig két különböző helyzetet elfoglalni képes 62 membránja van, amely az egyik állásban átereszti az El-nél jelentkező nyomást az S kimenethez (folyamatos vonal a 13. ábrán), a másik állásban pedig El bemenetet elszigeteli az S kimenettől.

Az El bemenethez a referenciajel van csatlakoztatva, az E2 bemenethez pedig az ellenőrzendő jel. Ha E2 nyomáscrtéke kisebb, mint az El bemenetnél jelentkező nyomás, akkor El nyomása jelenik meg az S kimeneten. Ha E2 nyomásértéke nagyobb mint az El bemenetnél jelentkező nyomás, akkor S kimenet el van szigetelve az El bemenettől. A nulla-szabályozást 63 fojtás biztosítja, lehetővé téve a felesleges közeg kiáramlását.

A Pl nyomás a CP2 összehasonlító El bemenetére és a CP1 összehasonlító E2 bemenetére van csatlákoztatva, mialatt a P2 nyomás a CP1 összehasonlító El bemenetére és a CP2 összehasonlító E2 bemenetére van csatlakoztatva.

Az SÍ és S2 kimenetek például egy vándortolattyús elosztóval vannak összekötve, amilyen például a 14. ábrán látható. Aszerint, hogy SÍ vagy S2 kimeneten lép fel nyomás, a 9 elosztó a 6 szabályozó szelepet nyitó vagy záró irányban működteti. SÍ és S2 kimenet közötti nyomásegyenlőség esetén a 9 elosztó megmarad adott helyzetében, így a 6 szabályozó szelep is változatlan állásban marad.

A gyakorlatban a 6 szabályozó szelep addig nyílik vagy záródik, míg a Pl nyomás egy stabilizált sebességnek megfelelő P2 nyomást el nem ér.

A CP1 és CP2 összehasonlítok helyett lehet vándortolattyús elosztókat is alkalmazni, amint azt a 15. ábra mutatja. Ez a változat a súrlódás elkerülését célozza.

Ennek a szerkezetnek a működése teljesen analóg a 12. ábrán látható szerkezetével.

A két Pl és P2 nyomás mindegyike rá van kapcsolva a két Dl és D2 elosztó egyikének egyik oldalára, illetve a másik elosztó másik oldalára.

Aszerint, hogy Pl nagyobb vagy kisebb mint P2, Si vagy S2 kimeneten nyomásjel jelenik meg és vezérli a 6 szabályozó szelep zárását vagy nyitását, amíg egyensúly

184 154 nem jön létre Pl és P2 között, amikor is a 6 szabályozó szelep 9 működtető szerve már nem vezérli sem egyik, sem másik irányba.

Miután a vándortolattyys elosztóknál nincs kilépő nyílás, szükséges, hogy egy stabilizáló szint biztosítására megbontsuk az egyensúlyi helyzetet egy állandó 64 fojtás (Pl nyomásnak a D2 elosztóhoz vezető csatlakozó vezetékében) és egy párhuzamosan kapcsolt szabályozható 65 fojtás segítségével.

Ha a 10 szabályozó egység működtetéséhez az alacsony nyomást akarjuk felhasználni, akkor erre a célra membrános szelepre ható, ismert pneumatikus szabályozókat alkalmazhatunk. Különben felosztjuk a Pl nyomást úgy, hogy 1 bar maximális nyomást kapjunk és elhagyjuk a 13 helyesbítő egység kimeneténél levő pneumatikus 22 erősítőt, szintén azért, hogy 1 bar-ra határoljuk a maximális nyomást a 10 szabályozó egységben.

A 6 szabályozó szelep lehet például negyedfordulatos típusú forgószelep, tárcsás szelep vagy golyósszelep, de esetleg lineáris szabályozó szelepet is lehetne alkalmazni lineáris 9 működtető szervvel.

Végül vezérlő szervként, amint azt a 16. ábra vázlatosan mutatja, 66 lineáris emelőt iktathatunk a 14. ábra szerinti 9 elosztó és a 6 szabályozó szelep közé. Ebből a célból lehet például pneumatikus emelőt alkalmazni, fogaslécvezérléssel. A 66 lineáris emelőt membrános emelő is helyettesítheti.

A találmány szerinti berendezés szabályozása, amint azt fentebb már említettük, a 15 szerv segítségével történik, amely lényegében a 13 helyesbítő egység szabályozható 21 fojtását szabályozó gomb. A gomb helyzetének beállítását egy sor fordulatszáinot és fordulattöredéket feltüntető jelzés segíti, például 3 fordulat, 58/100.

Ez a helyzet megfelel egy bizonyos nyomásnak a 8 szórókeretben adott haladási sebesség, hektáronkénti koncentráció és szórófejtípus esetén.

A kívánt és a közelítő diagramon leolvasható nyomás szabályozása érdekében, amely utóbbi jól ismert egy adott szórófejtípus, adott hektáronkénti koncentráció és előre' meghatározott sebesség esetére, a hordozó járművet a választott sebességgel hajtjuk és a i5 gombot addig állítjuk, míg a 12 nyomásmérőn leolvasott nyomás el nem éri a kívánt, diagramon leolvasható nyomásértéket. Ezek után megkezdődhet a permetezés művelete.

A hektáronkénti koncentráció a találmány szerinti automatikus szabályozó szerkezet működésének eredményeként a haladási sebesség változásai ellenére is állandón marad.

Ha a sebesség csökken, a 13 helyesbítő egység kisebb P2 nyomást továbbít a 10 szabályozó egységhez, amely nyomban parancsot ad a 6 szabályozó szerv nyitására, hogy a Pl nyomás visszamenjen P2 nyomás szintjére, illetve fordítva, ha a sebesség meghaladja az előirányzott haladási sebességet.

Ily módon Pl nyomás hűen követi P2 nyomás változásait, amelyek viszont hűen közvetítik a permetezési nyomás változásainak elméleti görbéit a haladási sebesség függvényében adott kipermetezett hektáronkénti folyadékkoncentráció esetén.

Ha a permetezés folyamán helyenként módosítani akarjuk a hektáronkénti koncentrációt, akkor elegendő a gombot az első beállításhoz hasonló módon az új pozícióba csavarni, majd egyszerűen visszaállítani a kiindulási helyzetbe, anélkül, hogy közben a 12 nyomásmérővel foglalkoznánk.

Miután vezetés közben a vibráció miatt nem mindig egyszerű a 15 gomb beállítása, előnyös lehet sebességszimuláló tesztet készíteni, amelynek segítségével leálláskor a 13 helyesbítő egységbe a választott sebességnek megfelelő Pe’nyomást vezetünk be.

A 17. ábrán egy ilyen szimulációs készüléket tüntettünk fel vázlatosan, amely 67 sűrítettlevegő-forrásbói, 68 vezérlőcsapból és 69 nyomáscsökkentőből áll. Egyrészt a 13 helyesbítő egység bemenete, másrészt pedig a 69 nyomáscsökkentő és a sebesség-nyomás 14 átalakító egység Közé pneumatikus logikai 70 VÁGY-kapu van beiktatva.

Amikor a szimulációs készüléket használatba vesszük, még a leállás alatt beállítjuk a 15 gombot. Ha a 15 gomb megfelelő helyzetben van, a szimulációs készüléket kikapcsoljuk.

A permetezést tehát meg lehet kezdeni, amelynek során a permetezési nyomás automatikus úton szabályozva van.

Természetesen a találmány nem korlátozódik az ábrázolt és ismertetett kiviteli alakokra, hanem magában foglalja valamennyi egyenértékű változatot is.

Claims (19)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Kerekeken gördülő járműre szerelt, és a jármű sebességének függvényében szabályozható teljesítményű permetező berendezés, amelynek kipermetezendő folyadékot tartalmazó tartálya, a tartályhoz és egy szórókerethez csatlakoztatott szivattyúja, valamint szabályozó vezetékbe beépített szabályozó szelepe van, ahol a szabályozó vezeték a tartály és a szivattyú kimenetét a szórókerettel összekötő tápvezeték közé van beiktatva, azzal jellemezve, hogy a szabályozó szelepnek (6) a szórókeretben (8) uralkodó nyomást (Pl) és a jármű haladási sebességével arányos nyomást (P2) összehasonlító szabályozó egység (10) által vezérelt működtető szerve (9) van, ugyanakkor a berendezésnek az utóbbi nyomás (P2) alapját szolgáltató, a sebességet közvetlenül arányosan nyomássá (Pe) alakító átalakító egysége (14) van, az átalakító egység (14) és a szabályozó egység (10) közé pedig a kapott nyomást (Pe) a haladási sebesség függvényében a szórókeretben (8) bekövetkező nyomásváltozás elméleti görbéinek (1. ábra) közelítő egyeneseivel (A-H) azonos meredekségtí sebesség-nyomás függvény szerint változó nyomássá (P2) átalakító helyesbítő egység (13) van beiktatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egység (13) működési tartománya 4 km/h haladási sebesség és 1 bar permetezési nyomás fölött van.
3. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egység (13) előre meghatározott állandó aránynak megfelelően haladási sebességtől függő nyomásjelet (Pe) szolgáltató és meghatározott, nullától eltérő sebesség alatt a nyomásjelet megsemmisítő átalakító egységgel (14) van összekötve.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egységgel (13) összekötött átalakító egység a helyesbítő egységhez való továbbítás előtt erősítő (25)

   184 154 által felerősítendő nyomásjeieket szolgáltató mechanikus meghajtású légturbina (23), amely a jármű egyik nem hajtott kerekére van rácsatlakoztatva.
5. 5. A 3. és 4. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítőhöz (25) θ az előre megadott sebességküszöb alatti vagy azzal egyenlő haladási sebességnél a nyomásjeiet megsemmisítő pneumatikus kivonó egység van társítva.
6. 6. A 4. és 5. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légturbina (23) forgószárnyas motor.
7. 7. A 4. és 5. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légturbina (23) fogaskerékmotor.
8. 8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egységgel (13) összekapcsolt átalakító egység (14) egy elektro-pneumatikus átalakítónak (27) egyenvagy vátakozó feszültségű villamos jeleket szolgáltató villamos fordulatszámláló (26).
9. 9. A 8. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fordulatszámlálóval (26) a jármű egyik nem hajtott kereke által mozgatott tárcsa (24) van hajtó kapcsolatban.
10. 10. A 8. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fordulatszámláló (41) a jármű egyik nem hajtott kereke által forgatottj ferromágneses fogaskerékkel (40) iegyüttműködő, villamos impulzusokat szolgáltató állandó mágneses érzékelővei (39) van összekapcsolva.
11. 11. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egységgel (13) összekötött átalakító egység (14) a jármű egyik nem hajtott kereke által mozgatott tárcsa segítségével forgatott fogazott tárcsával (30) 35 együttműködő pneumatikus érzékelő (32), amely után az érzékelő (23) által szolgáltatott változó nyomásjelek átlagolására, megfordítására és erősítésére szolgáló szerkezeti elemek vannak elrendezve.
12. 12. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egységgel (13) összekötött átalakító egység (14) fuvóka-számylapát egységként (48) van kialakítva, amely mutatóval (45) ellátott sebességmérővel (43) van társítva.
13. 13. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egységgel (13) összekötött átalakító egység (14) pneumatikus emelőt (54) működtető hajtórúd-forgatiyú egységből (53) áll, amely után a nyomásjeiet átlagoló és erősítő szerkezeti elemek vannak elrendezve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő egység (13) egy első állandó fojtásból (20), egy párhuzamosan kapcsolt második szabályozható fojtásból (21) és esetleg egy pneumatikus erősítőből (22) áŰ.

    í5.Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a permetező állványban (8) uralkodó nyomást a Szabályozó egységre (10) történő továbbítás előtt közvetlenül arányos levegőnyomássá alakító nyömásérzékelő egysége (11)van.

    ’6. Az 1 15. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemez ve, hogy a szabályozó egység (10) két egyforma, két bemenettel (El, E2) rendelkező pneumatikus összehasonlítóból (CP1, CP2) áll, amelyek mindegyikére rá van kapcsolva á két összehasonlítandó nyomásjel (P1,P2).
15. 17. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti permetezőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemez ve, hogy a szabályozó egység (10) két egyforma vándortolattyús elosztóból áll, amelyek mindegyikének két végére rá van kapcsolva a két összehasonlítandó nyomásjel (Pl, P2).
16. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó egység (10) két kimenete a szabályozó szelep (6) működtető szervére (9) van rákapcsolva, amely vándortolattyús elosztóként, van kialakítva.
17. 19. A 18. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vándortolattyús elosztó (9) és a szabályozó szelep (6) közé lineáris emelő (66) vagy hasonló szerkezeti eiem van beiktatva.
18. 20. Az 1 — 19. igénypontok bármelyike szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jármű haladási sebességét szabályozhatóan szimuláló és álló helyzetben a helyesbítő egység (13) szabályozását a választott paraméterek függvényében megengedő szimulációs készüléke van.
19. 21. A 20. igénypont szerinti permetező berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szimulációs készülék sűrítettjevegő-forrásból (67), vezcrlőcsapból (68) és nyomáscsökkentőből (69) áll, és sebesség/nyomás átalakító egységgel (14) párhuzamosan a helyesbítő egység (13) bemenetére van csatlakoztatva.