HU184142B - Seed-corn dispensing device and seeding drum to this usable for seeders - Google Patents

Description

A találmány tárgya vetőgéphez használható vetőmagkiadagoló szerkezet, amely révén a vetőmag nagy sebességgel és pontosan adagolható a barázdákba.

Egy vetőmag-kiadagoló szerkezetet ismertet a 3 8 60 146 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a vetődobot lényegében a vetőgép futókereke hajtja és a vetődob a vetőgép haladási sebességével arányosan forog. A vetőmagvak a tartályukból egy ejtőcsövön keresztül jutnak a vetődob belsejébe. A vetődob belsejében egy fúvó túlnyomást hoz létre. A túlnyomás a vetőmagvakat egyenként egyegy lyuk mélyedésében tartja. Mindegyik vetéssorhoz csupán egy lyuksor tartozik, amelyben a lyukak egymástól egyforma távolságokban vannak kiképezve. Egy hatsoros vetőgéphez tehát a vetődob kerületén hat lyuksor van elosztva. A vetődob külső kerületénél a lyuksoroknak megfelelő távolságokban vetőmagot kioldó görgők vannak elhelyezve, amelyek a vetődob forgása folyamán lyuksoronként mindig csak egy lyukat zárnak le rövid időre, ami után a lyukat ismét nyitják, aminek hatására mindig csak egy-egy vetőmag hull a lyuksorhoz tartozó és a vetődob belsejében elhelyezett ejtőcsőbe. A vetőmag az ejtőcsőből egy vezetéken keresztül a vetőgép által nyitott barázdába jut. Mielőtt a vetőmagvakkal teli mélyedések elérnék a vetőmagot kioldó görgőket, egy eltávolító szerelvény hozható működésbe annak érdekében, hogy a mélyedésekből a fölösleges vetőmagvakat elsodorják, eltávolítsák.

Az ismert vetőmag-kiadagoló szerkezet vetődobja korrózióálló acélból van készítve, belső átmérője 30 cm, hossza pedig egy hatsoros vetőgép esetén körülbelül 30 cm, egy nyolcsoros vetőgép esetén mintegy 37 cm. A legnagyobb vetőmaghoz, a kukoricához kialakított vetődobban a lyukátmérő 5,6 mm, amelyhez megfelelően nagy mélyedés csatlakozik. Az ilyen lyukakból öszszesen 24 van a kerület mentén egyenletesen elosztva. Az olyan kukoricafajtához való vetődobnál, amely kukoricafajta például pattogtatott kukoricává dolgozható föl, soronként 24 lyuk van, a lyukak azonban kisebbek. Vannak olyan kukoricafajták, amelyekhez a vetődobban soronként 36 lyukra van szükség. A babfélék vetéséhez soronként 72 lyuk, gyapot vetéséhez soronként 96 lyuk és szója vetéséhez soronként 144 lyuk szükséges a vetődobban. Mindezek a vetődobok egymással fölcserélhetők anélkül, hogy a kioldó görgőket cserélni kellene. A szóják vetésére alkalmas, legnagyobb számú lyukkal kialakított vetődoboknál minden 2,5°-os kerületi hosszon van egy lyuk, amelynek átmérője 4,6 mm és mélysége 2,3 mm, továbbá a mélyedés egymással szemben levő alkotói egymással 90°-os szöget zárnak be. E lyukak középpontjainak egymástól mért távolsága körülbelül 11,1 mm. Soronként 144 lyuk esetén az ismert vetőgépekkel soronként és percenként maximálisan 5000 vetőmagot lehet elvetni. Ezt a vetésszámot egy további lyuksor kialakításával kétszeresére lehet ugyan növelni, azonban már nem lehet biztosítani, hogy a magvak egyenként kerüljenek a barázdába, mert a kioldó görgők mindig két vetőmagot oldanak ki egyidejűleg és juttatnak a vetőmagokat vezető csatornába.

Egy kétsoros vetőmag-kiadagoló szerkezetet ismertet a 2 510 658 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál egy házzal körülvett hajtott forgórész szállítja a vetőmagot a háza mentén a magtartályból egy a ház alsó részén levő réshez, ahonnan egy kidobó kerék a barázdába hullatja. E megoldásnak hibája, hogy aránylag bonyolult és a vetőmagokat gyakran károsítja.

A találmány feladata vetőgéphez használható olyan vetőmag-kiadagoló szerkezet létrehozása, amely révén a vetési sebesség jelentősen növelhető és biztosítható az, hogy mindig csak egy mag hulljon a barázdába, és mindez anélkül érhető el. hogy az eddig alkalmazott vetőgépek kioldó görgőinek elrendezésén változtatni kellene.

A találmány a kitűzött feladatot vetőgéphez használható olyan vetőmag-kiadagoló szerkezet létrehozása révén oldja meg, amelynek kerete, a keretre forgathatóan szerelt és a keret révén közrefogott vetődobja, a vetődob falán keresztülnyúló és a vetődob kerülete mentén egymástól térközzel elválasztott lyukakból álló első sorozata, mindegyik lyukat körülfogó, a fal belső felületében levő és a vetni kívánt vetőmagot tartó mélyedése, a vetődobot forgató szerkezetrésze, a vetőmagot a vetődobhoz szállító szerkezetrésze, a vetődobba túlnyomású levegőt táplálva a vetődobot nyomás alatt tartó és ezáltal a vetőmagvakat a mélyedésekben tartó szerkezetrésze, a vetődob falának külső oldalához forgathatóan szerelt, a lyukakat egymás után lezáró és így a vetőmagokat a mélyedésekből kioldó görgője, és a vetődob belsejében a görgő szomszédságában elhelyezett, a vetődobon kívülre nyúló, valamint a barázdába nyúló vetőcsővel kapcsolódó kiadagoló csatornája van, és amelynek jellemzője, hogy a vetődobnak tengelyirányban a lyukak első sorozata mellett, ettől eltoltan kiképzett lyukakból álló második sorozata van, a második sorozat mindegyik lyukja az első sorozat két-két lyukja között van kialakítva, és hogy a lyukak első és második sorozatának lyukjait fedő szélességű görgője van.

A találmány szerinti vetőmag-kiadagoló szerkezet további jellemzője, hogy a lyukak második sorozatának mindegyik lyukja a lyukak első sorozatának két-két lyukja között középen van kiképezve, és hogy a lyukak első és második sorozata a vetődob hengerrésze kerülete mentén van kialakítva.

A lyukak és a hozzájuk tartozó mélyedések kör alakúak, és az első és második sorozat lyukjai közötti, középtől középig mért távolság lényegében egyenlő a mélyedések legnagyobb átmérőjével.

Az első sorozat lyukjainak mélyedései egymástól térközzel vannak elválasztva.

További jellemző, hogy az első sorozat lyukjaihoz tartozó mélyedések és a második sorozat lyukjaihoz tartozó mélyedések egymástól térközzel vannak elválasztva.

Jellemző az is, hogy a lyukak első sorozata szomszédos lyukjainak középpontjai közötti távolság nagyobb, mint a lyukak első sorozata egy lyukjának közepe és a lyukak második sorozata egy lyukjának közepe közötti távolság.

A találmány szerinti vetőmag-kiadagoló szerkezet jellemzője vcgtil az is, hogy a vetődobnak hossza mentén 3

-2184 142 térközzel elválasztott, lyukakból álló több első és második sorozata és ezek lyukjaihoz tartozó mélyedése, valamint mindegyik első és második sorozathoz egy-egy görgője és egy-egy vetőmagot kiadagoló csatornája van.

A találmány szerinti, vetőgéphez használható vetŐmag-kiadagoló szerkezetet részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra egy levegővel dolgozó vetó'géphez használható vetőmag-kiadagoló szerkezet példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos elölnézete.

A 2. ábra az 1. ábrán látható vetőmag-kiadagoló szerkezet oldalnézeti vázlata.

A 3. ábra a görgő, vetődob és a vetőmagot kiadagoló csatorna egy részének metszete, részben nézete.

A 4. ábra a sima felületű vetődob vázlatos nézete, amely a sorozatok középvonalainak elhelyezését szemlélteti.

Az 5. ábra a vetődob felső részének szerkezeti kialakítását metszetben mutatja.

A 6. ábra a vetődob egymáshoz viszonyítva lépcsősen eltoltan elhelyezett lyuksorozat párjait síkba kiterített állapotban, nagyított méretben szemlélteti.

A 7. ábra a 6. ábrán föltüntetett 7—7 vonal menti vázlatos metszet, amely egy lyuk kialakítását mutatja.

Az 1., 2. és 3. ábra a találmány szerinti kialakítású 10 vetőmag-kiadagoló szerkezetet szemlélteti. A 10 vetőmag-kiadagoló szerkezet a vetögép kerete révén tartott egy pár 11 tartólapra van szerelve. A 10 vetőmagkiadagoló szerkezetnek a vetőmagokat tartó 12 tartálya, 13 fúvója, forgatható 14 vetődobja és 15 kiadagoló szerkezetrésze van,

A 14 vetődobnak lényegében kör alakú 16 külső végfala, 1 7 nyitott vége és a 16 külső végfalhoz erősített 18 hengerrésze van. A 17 nyitott vég 20 keretfalhoz viszonyítva forgathatóan van tartva és ebhez tömítésen keresztül csatlakozik. A 20 keretfal egy 21 tengelyt forgathatóan tart, amely tengely vége túlnyúlik a 16 külső végfalon és megfelelő rögzítőkön keresztül ehhez 22 gyűrű révén van erősítve. A 21 tengely túlnyúlik a 20 keretfalon és megfelelő szerkezetrészen keresztül a vetőgép talajjal érintkező kereke révén van hajtva és így a nyíllal jelzett irányban forgatja a 14 vetődobot.

A 14 vetődob falában átmenő lyukak sorozatai vannak kialakítva, amely lyukak kerület menti sorokban, egymástól térközzel elválasztva vannak kiképezve, és a kerületi irányú sorok között is, tengelyirányban térközök vannak. Mindegyik lyuk befelé kúposán bővülő, minek eredményeként a lyukakba belülről egy-egy vető mag tud beülni és a lyukakból befelé nyúlik. A 14 vetődobnak ilyen kialakítási módját a 4., 5., 6. és 7. ábrákkal kapcsolatban még részletesen ismertetjük.

A 12 tartályban elhelyezett vetőmagvak a 20 keretfal alsó részén kiképzett 24 nyíláson keresztül vetődobba benyúló 25 csővezetéken keresztül jutnak a 14 vetődob ba. A 25 csővezeték fölső vége a 12 tartály alján levő 26 nyíláshoz csatlakozik.

A 13 fúvó egyik falát 20 keretfal képezi, amely a 14 vetődob és 12 tartály között van elhelyezve. A fúvó második falát 28 fal képezi, amely a 29 zárótesttel együtt 4 házat képez egy 31 ventillátor számára. A ventillátor a falban forgathatóan tartott 32 tengelyre van szerelve.

A 32 tengely megfelelő szerkezetrész révén az 1. ábrán látható nyíl irányában forgatható. A 34 és 35 karimák a fúvónak 11 tartólapokhoz erősítésére szolgálnak.

A ventillátor által keltett túlnyomású levegő 36 csővezetéken, illetve a 20 keretfalban levő 37 nyíláson keresztül érintőlegesen lefelé és hátrafelé a 14 vetődobba áramlik. A levegő bejut egy fölfelé nyitott 38 légbeeresztő idomba, amelynek 38a végfala, fenékfala és 39 oldalfala van. A 39 oldalfalnak fedett 40 fölső része van, amely terelőként szolgálva a levegőt fölfelé, a vetődob forgásának irányába tereli.

Amikor a 14 vetődob forog, a vetődob alsó részében a vetőmagvak bejutnak a lyukat körülvevő kúpos mélyedésbe és ebben maradnak annak következtében, hogy a vetődob belsejében levő levegő nagyobb nyomású, mint a külső, atmoszférikus levegő, és annak következtében, hogy a levegő a vetődob belsejéből a vetőmag körül a lyukon keresztül kifelé áramlani igyekszik. Természetesen a lyuknál mindegyik vetőmagnak nagyobbnak kell lenni.

A 15 kiadagoló szerkezetrésznek a vetőmag kiadagolásához megfelelő alkatrészei vannak. A kiadagoló térben egy sorozat gumi anyagú 41 görgő van, amely a rajzon a vetődob tetején van föltüntetve. A lyukak mindegyik kettős sorozatához egy görgő tartozik. A 41 görgők 42 tengelyre vannak szerelve, amely 45 fogantyúval ellátott 44 villa oldalai közé forgathatóan van erősítve. A 45 fogantyú a 11 tartólapok egyikében levő 46 horonyban csúsztatható és 47 csap révén a másik tartólapra van erősítve. Feladata a görgőknek 14 vetődobról való fölemelése és erre való visszaeresztése, visszahelyezése. A 45 fogantyút 48 rugó tartja és ezáltal működés közben a görgőket is a vetődobhoz szorítja.

Amikor a vetőmagvak elérik forgásútjuk fölső részét, a 41 görgők kapcsolódnak a lyukak külső részével, megszüntetik a nyomáskülönbséget és ennek következtében a levegő lyukon keresztüli kiáramlása is megszűnik, a vetőmagvak egymás után kieshetnek a lyukakból. A lyukak minden kettős sorozatához 49 kiadagoló csatorna fölső 50 vége a görgők alatt van elhelyezve. E nyitott végen keresztül a túlnyomású levegő beáramlik és a vetőmagvakat keresztülszálb'tja a kiadagoló csatornán, amely derékszögben hajlik és kereszt ülnyúlik a 20 keretfalon. A 49 kiadagoló csatornák a rajzokon nem látható vetőcsövekkel vannak összeköttetésben, amelyek a vetőgép által nyitott barázdákba nyúlnak.

A vetőmagvak körül kifelé áramló levegő által keltett szívó hatás gyakran járulékos vetőmagvakat szív a nyilasokhoz, illetve lyukakhoz, és ha ez kívánatos, a fölösleges vetőmagvak eltávolítása céljából és annak biztosítására, hogy a kiadagolás érdekében csak egyetlen vetőmag legyen a kiadagoló térben, a kiadagoló tér előtt egy 51 vetőmagot eltávolító szerelvény helyezhető el. Ennek a vetőmagot eltávolító szerelvénynek a kiválasztott vetőmag kiadagolásának biztosítására egy állítható keféje és adagoló görgője van.

A 4., 5., 6. és 7. ábrákon a 14 vetődob részletei vannak föltüntetve. A 4. ábra a sima felületű vetődobot és

-3184 142 ennek szerkezeti kialakítását mutatja. A 14 vetődob 18 hengerrésze hengerelt rozsdamentes acélból van, amely a kívánt 510 mm belső átmérőre van hajlítva és amelynél a szélek tompahegesztéssel vannak összeerősítve. A 18 hengerrésznek kerületi 53 pereme is van, amely befelé nyúlik és nyolc egymástól térközzel elválasztott helyen ki van fúrva olyan megfelelő kötőelemek számára, amelyek a 16 külső végfalat erősítik a hengeres végrészhez. A 16 külső végfalban egy megfelelő központi nyílás is van a 21 tengely számára, mint az 1. ábra mutatja. A 18 hengerrész hosszának mindkét végén hely van hagyva az 51 vetőmagot eltávolító szerelvény számára, mint a 2. ábrán látható, a hossz többi, belső része öt egyforma, 38,1 mm-es részre van osztva a lyukak hat kettős sorozata számára. A kettős sorozatok alakja a 6. ábrán nagyítva látható. A vetó'dob teljes hossza 370 mm. A 14 vetó'dob nyitott vége a 4. és 5. ábrán látható módon 55 peremmel van kiképezve, amelyet a 18 hengerrész megfelelő behajlítása révén hozunk létre. Amikor a vetődob forog, egy a rajzokon nem látható tömítés választja el a 20 keretfaltól, amely közrefogja az 55 peremet. A tömítést a vetődob belsejében levő túlnyomású levegő egy kis súrlódási tényezőjű grafittesthez nyomja, amely a 20 keretfalhoz van erősítve.

A 6. ábrán vázolt fölülnézetben a lyukak két sorozata magtartóinak egymáshoz viszonyított elhelyezése látható, kiterített állapotban. A 4. ábrán látható 55a középvonalak a vetődobok magtartóinak középvonalai és mindegyik kettős sorozatnál ugyanolyan távolságra vannak egymástól. A középvonalak egymástól való távolságainak meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a középvonal egyik oldalán az 56 első sorozat 57 lyukjait 58 mélyedések, a középvonal másik oldalán pedig az 59 második sorozat 60 lyukjait 61 mélyedések veszik körül. Az 57 és 60 lyukak, valamint az ezekhez tartozó mélyedések hasonló kialakításúak. Mint a 7. ábrából kitűnik, amely a lyukak egyikét keresztmetszetben mutatja, szójababhoz a lyukátmérő előnyösen 4,57 mm, a mélyedés mélysége 2,28 mm, és a kúposság megközelítően 90°. A 6. ábrán látható módon az 57 és 60 lyukak egymáshoz viszonyítva különleges módon vannak elhelyezve. Lényegében követelmény, hogy a vetőmagvakat egyenként, sorban egymás után adagoljuk ki, ezért a 60 lyuk egy pár szomszédos 57 lyuk között van elhelyezve, úgyhogy ezek fölött egyetlen görgő halad el, azonban a lyukak a görgővel egyenként kerülnek érintkezésbe és a vetőmagvak sorban egymás után oldódnak ki a magvakat tartó mélyedésekből. Az 57 és 60 lyukak hosszirányban a lehető legközelebb vannak egymáshoz elhelyezve és egyetlen görgővel tudnak érintkezésbe kerülni. A 6. ábrán látható megoldásnál a lyukak középpontjai közötti távolság 8,7 mm és ezeknek 55a középvonaltól való távolsága 4,45 mm, ami valamivel kevesebb, mint az 57 és 60 lyukak révén képzett magtartó mélyedés legnagyobb átmérője, amely 9,15 mm. Az 57 és 60 lyukak középpontjai közötti átlós távolságot körülbelül 11 mm-en tartjuk, ami a minimális távolság a lyukak által képzett magtartó mélyedések középpontjai között. Természetesen az 56 első sorozat 57 lyukjaihoz tartozó magtartó mélyedések sem egymással, sem az második sorozat 60 lyukjaihoz tartozó magtartó mélyedésekkel nem érintkezhetnek. Nem lehet érintkezés a szomszédos 56 első sorozat és 59 második sorozat lyukjaihoz tartozó magtartó mélyedések között sem. Erre azért van szükség, hogy lyukanként egyetlen vetőmag vagy vetőmag csomó kell a sorban egymás után való kiadagoláshoz. A fölsorolt követelmények következményeként az első sorozat 57 lyukjai és a második sorozat lyukjai között 13,4 mm-es távolság jön létre, és körülbelül 510 mm átmérőnél az 56 első sorozatban és 59 második sorozatban 120 lyuk van, illetve a kettős sorozatban összesen 240 lyuk, szemben az eddig elérhető maximális 144 lyukkal. így a vetéssebesség a percenként és soronként eddig elérhető 5000-ről kettős sorozat alkalmazásánál megközelítően 8400-ra nő, ha ugyanazt a vetó'gépet használjuk.

Megjegyezzük, hogy a 41 görgő futófelületét, amely eddig csupán 4,57 mm hosszan fedett, most olyanra kell növelni, hogy fedje a lyukak sorozatai közötti 8,7 vagy 13,4 mm távolságot is. Ez a vetödobon levő egyetlen szabványos sorban levő távolságok megtartása mellett is lehetséges, ehhez csak a görgő futófelületét kell növelni. A lyukak sorozatai közötti kis távolság következtében a 49 kiadagoló csatornák változatlanok maradnak.

A találmány szerinti vetőmag-kiadagoló szerkezet fontosabb előnyös tulajdonságai a következők:

Ugyanazzal a vetőgéppel a vetési teljesítmény közel a kétszeresére nő. Mindig csak a kívánt mennyiségű, egy vagy több vetőmag hull az előre meghatározott helyen a barázdába, azaz a vetés minősége javul. A vetőmagkiadagoló szerkezet egyszerű módon és olcsón létrehozható már meglevő szerkezet átalakítása, kiegészítése révén, tehát számbavehető beruházási költséget nem igényel.

A találmány nincs a példaképpen ismertetett kiviteli alak alkatrészeire, illetve szerkezetrészeire korlátozva. Ezeket hasonló működésű és hatású, azonban más kialakítású alkatrészekkel, illetve szerkezetrészekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg.

Claims (7)

1. Vetőgéphez használható vetőmag-kiadagoló szerkezet, amelynek kerete, a keretre forgathatóan szerelt és a keret révén közrefogott vetődobja, a vetődob falán keresztülnyúló és a vetödob kerülete mentén egymástól térközzel elválasztott lyukakból álló első sorozata, mindegyik lyukat körülfogó, a fal belső felületében levő és a vetni kívánt vetőmagot tartó mélyedése, a vetődobot forgató szerkezetrésze, a vetőmagot a vetődobhoz szállító szerkezetrésze, a vetődobba túlnyomású levegőt táplálva a vetődobot nyomás alatt tartó és ezáltal a vetőmagvakat a mélyedésekben tartó szerkezetrésze, a vetődob fal mák külső oldalához forgathatóan szerelt, a lyukakat eg más után lezáró és így a vetőmagokat a mélyedésekből k oldó görgője, és a vetődob belsejében a görgő szomszédságában elhelyezett, a vetődobon kívülre nyúló, valamint egy barázdába nyúló vetőcsővel kapcsolódó kiadagoló csator5

-4184 142 nája van, azzal jellemezve, hogy a vetődobnak (14) tengelyirányban a lyukak (57) első sorozata (56) mellett, ettől eltoltan kiképzett lyukakból (60) álló második sorozata (59) van, a második sorozat (59) mindegyik lyukja (60) az első sorozat (56) két-két lyukja (57) között van kialakítva, és hogy a lyukak (57, 60) első és második sorozatának (56, 59) lyukjait fedő szélességű görgője (41) van.

2. Az 1. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukak második sorozatának (59) mindegyik lyukja (60) a lyukak első sorozatának (56) két-két lyukja (57) között középen van kiképezve, és hogy a lyukak első és második sorozata (56, 59) a vetődob (14) hengerrésze (18) kerülete mentén van kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoió szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukak (57, 60) és a hozzájuk tartozó mélyedések (58, 61) kör alakúak, és hogy az első és második sorozat (56, 59) lyukjai (57, 60)közötti, középtől középig mért távolság lényegében egyenlő a mélyedések (58, 61) legnagyobb átmérőjével.

4. Az 1. vagy 3. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első sorozat (56) lyukjainak (57) mélyedései (58) egymástól térközzel vannak elválasztva.’

5. Az 1. vagy 4. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve,

5 hogy az első sorozat (56) lyukjaihoz (57) tartozó mélyedések (58) és a második sorozat (59) lyukjaihoz (60) tartozó mélyedések (61) egymástól térközzel vannak elválasztva.

6. Az 1. vagy 5. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a lyukak első sorozata (56) szomszédos lyukjainak (57) középpontjai közötti távolság nagyobb, mint a lyukak első sorozata (56) egy lytikjának (57) közepe és a lyukak második sorozata (59) egy Iyukjának (60) közepe közötti távolság.

7. Az 1. vagy 6. igénypontban meghatározott vetőmag-kiadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a vetődobnak (14) hossza mentén térközzel elválasztott, lyukakból (57, 60) álló több első és második sorozata (56, 59) és ezek lyukjaihoz (57, 60) tartozó mélyedése (58, 61), valamint mindegyik első és második sorozathoz (56,59) egy-egy görgője (41) és egy-egy vetőmagot kiadagoló csatornája (49) van.