HU183161B - Process for the treatment of iron/ii/-sulphate-heptahydrate - Google Patents

Process for the treatment of iron/ii/-sulphate-heptahydrate Download PDF

Info

Publication number
HU183161B
HU183161B HU80115A HU11580A HU183161B HU 183161 B HU183161 B HU 183161B HU 80115 A HU80115 A HU 80115A HU 11580 A HU11580 A HU 11580A HU 183161 B HU183161 B HU 183161B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
iron
gypsum
calcium chloride
calcium
oxide hydrate
Prior art date
Application number
HU80115A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Fritz Ludewig
Original Assignee
Voest Alpine Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Voest Alpine Ag filed Critical Voest Alpine Ag
Publication of HU183161B publication Critical patent/HU183161B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C01—INORGANIC CHEMISTRY
    • C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
    • C01F11/00—Compounds of calcium, strontium, or barium
    • C01F11/46—Sulfates
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C01—INORGANIC CHEMISTRY
    • C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
    • C01F11/00—Compounds of calcium, strontium, or barium
    • C01F11/46—Sulfates
    • C01F11/468—Purification of calcium sulfates
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C01—INORGANIC CHEMISTRY
    • C01G—COMPOUNDS CONTAINING METALS NOT COVERED BY SUBCLASSES C01D OR C01F
    • C01G49/00—Compounds of iron
    • C01G49/02—Oxides; Hydroxides
    • C01G49/06—Ferric oxide [Fe2O3]

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Geology (AREA)
  • Compounds Of Alkaline-Earth Elements, Aluminum Or Rare-Earth Metals (AREA)
  • Catalysts (AREA)
  • Electroplating And Plating Baths Therefor (AREA)

Description

A találmány- tárgya eljárás vas(II)-szulfát-heptahidrát feldolgozására kalcium-kloriddal végzett reagáltatás útján nyers gipsz kinyerése mellett. Az eljárás során a nyers gipsz kicsapása után kapott, kalcium-kloridot tartalmazó, enyhén sósavas vas(II)-klorid-oldathoz égetett meszet vagy kalcium-karbonátot adunk, majd gáz halmazállapotú oxigén, különösen levegő bevezetésével az Fé++ ionokat Fe+++ ionokká oxidáljuk, a kivált vasoxid-hidrátot elkülönítjük és a képződött kalcium-kloridot recirkuláltatjuk.
A feldolgozandó vas(II)-szulfát-heptahidrát a nem ötvözött acélok kénsavas pácolásakor keletkezik. A pácfürdőben vas-szulfát képződik, amelyet el kell távolítani a pácfürdőből, mert a pácolási folyamatban már nem vesz részt.
A vas-szulfátot úgy távolitják el a pácfürdőből, hogy a pácfürdő vastartalmú oldatának egy részét folyamatosan elvezetik, a 80-90 °C hőmérsékletű oldatot szobahőmérsékletre vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre hűtik, és így az oldott vas(II)-szu!fát legnagyobb részét vas(II)-szulfát-heptahidrát alakjában kiválasztják.
A kristályosodott vas(II)-szulfát-heptahidrátot szitacentrifuga segítségével elválasztják a vasban szegény anyalúgtól. Az utóbbihoz a szükséges mennyiségű tömény kénsavat és vizet adják, majd az oldatot a pácoldat nem kezelt főtömegével egyesítik.
A kiválasztott vas(II)-szu!fát-heptahidrát vegyület csak igen kis hányada értékesíthető közvetlenül, tárolása hulladékhányón a só vízoldhatósága miatt pedig nem oldható meg.
A vas(II)-szulfát-heptahidrát kémiai úton történő feldolgozásának lehetőségei alapjában véve két csoportba sorolhatók; a regeneráló folyamatok és a „megsemmisítési eljárások”. A regeneráló módszerek segítségével a vas-szulfátból vasoxidot és kénsavat nyernek ki, míg a megsemmisítési eljárások során a vas-szulfátot megfelelő kémiai átalakítás útján hulladékhányón tárolható anyagokká dolgozzák fel. A teljes regenerálást szolgáló berendezések igen költségesek, és ezért csak olyan helyen alkalmazzák őket, ahol igen nagy nicnynyiségű (legalább néhány ezer tonua/hónap) vas-szulfátot kell feldolgozni. A nyers kénsav jelenlegi árát figyelembe véve azonban a regeneráló berendezések még ilyen mennyiségek mellett sem fedezik a saját költségüket. Ezért a vas(ll)-szulfát-heptahidrátot - ha nem pörkölik le szinterelő szalagon, illetve nem szállítják a tengerbe - égetett mésszel reagáltatva ártalmatlan, tárolható anyagkeverékké alakítják, amely vasoxidból és kalcium-szulfátból áll.
A fenti eljárást száraz vagy termikus semlegesítésnek is nevezik; végrehajtása viszonylag egyszerű berendezésekben kielégítő sebességgel, külső energia hozzávezetése nélkül lehetséges. A keletkező termék ipari hasznosítására azonban még nem találtak lehetőséget.
Égetett mész helyett lisztfinom karbonátmész is alkalmazható (2 223 980 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). A heptahidrát karbonátmcsszel - ellentétben az égetett mésszel — csak 550 ± 20 °C hőmérsékleten reagál kellő sebességgel és teljességgel. Tekintettel arra, hogy karbonátmész alkalmazása esetén a reakció hőszínezete nem elegendő a fenti optimális reakcióhőmérséklet fenntartására, a reaktánsokat gáz- vagy olajtüzeléssel a fenti hőfokra fel kel! fűteni. A karbonátmésszel végzett reagáltatás során a száraz semlegesítés végtermékéhez hasonló, tárolható anyag képződik, amely vasoxid és anhidrit (CaSO4) keveréke és technikailag nem hasznosítható.
A nevezett két anyag azonban, szétválasztva és nagytisztaságú formában, az iparban korlátlanul lenne alkalmazható.
Ismert továbbá a vas(II)-szulfát-heptahidrát reagáltatása kalciunikloriddal, amikoris CaSO4 és FeCl2 képződik. A 993 115 számú brit szabadalmi leírásban publikált javaslat a fent említett hátrányok egy részét megszünteti ugyan, a vasklorid további feldolgozására azonban a vasklorid hidrolizálását javasolja vasoxiddá. Ehhez külön berendezések szükségesek, s mert az eljárás csak porlasztva pörkölésként hajtható végre, magas hőmérsékletet és így sok energiát igényel.
Ezt az, eljárást tovább tökéletesítették oly módon, hogy a képződött vas(II)-k!oridot égetett vagy oltott mésszel reagáltatták, és a keletkező kalciumkloridot regenerálták és recirkuláltatták (643 142 sz. belga szabadalmi leírás). Az eljárásnak csupán az a hátránya, hogy az elválasztott kalciumszulfát nem eléggé tiszta.
A találmány célja a fent ismertetett eljárás javítása és tökéletesítése olyan értelemben, hogy a gipsz nagytisztaságú legyen. E feladat megoldása lényegében abban van, hogy a vasoxid-hidrát kicsapása után kapott, meszszemenően vasmentes kalciumklorid-oldatot elválasztjuk és a nyers gipsz mosásához és átkristályosításához használjuk fel, majd a nyers gipsz tisztítása során keletkező vas(II)-kloridot tartalmazó kalciumklorid-oldatot a nyers gipsz kicsapásához használjuk fel. A nyers gipsz kicsapása szempontjából a vas(II)-k!orid-tartalom nem bír jelentőséggel, és a nyers gipsz vasmentes oldattal végzett tisztítása igen tiszta terméket eredményez.
A vas(II)-klorid-oldat égetett mésszel alacsonyabb hőmérséklet esetén is kellő sebességgel reagál ahhoz, hogy az eljárás iparilag értékes legyen. Amennyiben kalcium-karbonátot alkalmazunk, oxidáló közegként előnyösen túlnyomáson lévő oxigént vezetünk be, különösen 8-12 bar, a legelőnyösebben 10 bar nyomású oxigént. Az alkalmazott kalcium-karbonát szemcsemérete előnyösen legfeljebb 0,5 mm, különösen előnyösen legfeljebb 0,1 mm.
Előnyösen úgy járunk el, hogy a vas(II)-szulfát-heptahidrát beadagolását a kalciumklorid-oldatba még a kalcium-klorid teljes elreagálása előtt félbeszakítjuk, hogy a nyers gipsz, kicsapísakor a kalciumklorid a sztöchiometrikus arányon felüli mennyiségben legyen jelen. Mind a nyers gipsz kicsapását, mind a nyers gipsz átkristályosítását enyhén sósavas oldatokban végezzük, mert vas(II)-sókat tartalmazó semleges vas(II)-só-o!datból a gipsz kicsapásakor nehezen oldható bázikus vas(lll)-vegyületek is kicsapódhatnak. Az oxidáló levegő- vagy oxigénáramba előnyösen klórgázt adagolunk, így az Fe++ ionok részleges oxidációja kellő sebességgel zajlik le. Az adagolt klór emellett azokat a kalcium-klorid-veszteségeket is kompenzálja, amelyek a gipsszel és a vasoxidhidráttal kihordott kalcium-klorid-oldat miatt adódnak.
A vas(II)-hidroxid teljes oxidálása vasoxid-hidráttá [FeO(OH)] elméletileg érdekes, mert a vasoxid-hidrát oldékonysága négy nagyságrenddel kisebb a vas(II)-hidroxidénál, s így a nyers gipsz tisztítása szempontjából előnyös, gyakorlatilag vasmentes kalcium-klorid-oldat lenne kinyerhető. Figyelembe véve azonban, hogy a 10—30 %, előnyösen 20 % magnetites oxidhidrátokat tartalmazó vasoxidliidrát-csapadék jobban szűrhető, elő-2183 161 nyösnek bizonyult, hogy a vas++ ionokat ne kvantitatíve oxidáljuk vas + + + ionokká. így jól elválasztható csapadékot kapunk, és a kalcium-klorid-oldat kielégítő tisztasága is biztosított. Előnyösen tehát úgy járunk el, hogy a vasoxid-hidrát kicsapása után messzemenően vasmentes kalcium-kiorid-oldatot elválasztjuk, a nyers gipszet ezzel a vasmentes oldattal tisztítjuk, majd az újból vastartalmú oldatot a nyers gipsz kicsapásához használjuk fel. Az összes reagáltatást és tisztítást előnyösen enyhén sósavas közegben 60—70 °C-on, a vasoxid-hidrát kicsapását 60—80 °C-on végezzük.
A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a vegyszereket nagyrészt körfolyamatban tartjuk. Kiindulási anyagként csak a viszonylag olcsó égetett meszet vagy kalcium-karbonátot adagoljuk folyamatosan a rendszerhez.
A találmány szerint a vas(II)-szulfát-heptahidrát és az égetett mész reakcióját úgy tudjuk szabályozni, hogy a kívánt végtermékek, azaz a vasoxid és a gipsz (CaSO42H2O) külön-külön keletkeznek, míg a reakciókhoz szükséges kalcium-klorid-oldat a folyamaton belül regenerálódik.
A találmány szerinti eljárást a mellékelt ábra szemlélteti.
A vas(II)-szulfát-heptahídrátot úgy, ahogy a szitacentrifugából kikerül, keverővei ellátott edénybe adagoljuk. Az edényben vastartalmú, enyhén sósavas kalcium-klorid-oldat van. A heptahidrátból vizes fázisban az alábbi reakcióegyenlet szerint gipsz és vas(II)-klorid képződik:
FeSO4- 7H2O+CaClz->CaS04-2H2O+FeCl2+5H2O (1)
A kicsapást állandó keverés mellett 60—70 °C-on végezzük. A heptahidrát adagolását még az oldatban lévő kalcium-klorid teljes elreagálása előtt félbeszakítjuk.
Az így kapott nyers gipsz ipari célokra még nem elegendően tiszta, ezért vasmentes kalcium-klorid-oldatból átkristályosítjuk. E célból a gipsz felett lévő, kalcium-klorid-lartalmú vas(II)-klorid-oldatot leszívatjuk, a szárazra szívatott gipszhez elegendő mennyiségben enyhén sósavas, vasmentes, 60—70 °C hőmérsékletű kalcium-klorid-oldatot adunk, és a kapott szuszpenziót fél órán keresztül keverjük. Az így kapott tiszta gipsz vasat csak nyomokban tartalmaz, színe melegítéskor sem változik.
A tiszta gipsz elválasztásakor kapott, kevés vas(II)-kloridot tartalmazó oldatot a következő nyers gipsz kicsapásához használjuk fel.
A nyers gipsz kicsapásakor kapott, enyhén sósavas, még kalcium-kloridot tartalmazó vas(II)-klorid-oldathoz égetett meszet adunk. Ekkor a (2) reakcióegyenlet értelmében először vas(II)-hidroxid csapódik ki, amely azonban a levegő oxigénje egyidejű jelenlétében a (3) reakcióegyenlet értelmében vasoxid-hidrát képződése mellett továbbreagál. A reakciók összegét a (4) reakcióegyenlet fejezi ki.
FeCI2+CaO+H2O—>Fe(OH)2+CaCl2 (2)
Fe(OH)2+l/4O2—FeO(OH)+l/2H2O (3)
FeCl24-CaO+1 /2 H2O+1 /4O2->FeO(OH)+CaCI2 (4)
Tekintettel arra, hogy a vas(II)-hidroxid levegő behívásakor a fokozódó átalakulás következtében egyre lassabban oxidálódik vasoxid-hidráttá, a levegőáramhoz kis mennyiségű klórgázt adagolunk, amely az oxidációt hamar teljessé teszi. Emellett a klór adagolása azt a célt is szolgálja, hogy a gipsszel és a vasoxid-hidráttal együtt kihordott oldott kalcium-kloridot pótolja.
A vasoxid-hidrátot 60-80 °C-on, szintén állandó keverés mellett kapjuk ki. A kicsapott vasoxid-hidrátot, amely mindig kis mennyiségű felesleges kalcium-hidroxidot is tartalmaz, a vasmentes kalcium-klorid-oldatból kiszűrjük és szárazra szívatjuk. Az így előállított vasoxid-hidrát alacsony kéntartalma miatt (az alkalmazott mész tisztaságától függően 0,1-0,3 %) kiegészítő kiindulási anyagként alkalmas szinterezett vasoxid előállítására. A vasoxid-hidrát elválasztásakor kapott vasmentes kalciumklorid-oldatot a nyers gipsz következő adagénak tisztítására használjuk fel.
A fentiekben ismertetett kémiai feldolgozási folyamat, ahogy a rajzból is kiyehetjük, az anyagok szempontjából teljesen zárt. A kívánt végtermékeken, azaz vasoxid-hidráton és gipszen kívül környezetvédelem szempontjából káros melléktermékek nem képződnek. Tekintettel arra, hogy az összes reakció 60 és 80 °C közötti hőmérséklet-tartományban zajlik le, és az összes alkalmazott oldatot körfolyamatban vezetjük, az eljárás energiaszükséglete minimális.
Amennyiben kalcium-karbonátot — célszerűen legfeljebb 0,5 mm, előnyösen legfeljebb 0,1 mm szemcseméretben - alkalmazunk, tanácsos a nyitott keverőedény helyett zárt autoklávot használni. Mint ismeretes, karbonátmésszel csak a 3 vegyértékű vas reagál, ezért itt is szükséges, hogy a gipsz kicsapása után kapott szűrletben lévő 2 vegyértékű vasat 3 vegyértékű vassá oxidáljuk. A legegyszerűbben oxidálhatnánk gáz halmazállapotú klórral, de ilyen célra a klór túl drága, ezért olcsóbb oxidálószerrel, így például tiszta oxigénnel pótoljuk. Ez esetben az oxidáció az alábbi egyenlet szerint folyik le:
2FeCi2 + l/2O2 + H2O->2Fe(OH)Cl2 (5)
Légköri nyomású oxigén vízben csak lassan oldódik, ezért a bázikus vas(III)-klorid képződése és így a vasoxid-hidrát kicsapódása ipari célokra túl lassan menne végbe. Ha azonban az oxigént nagyobb nyomáson, például 11 bar nyomáson alkalmazzuk, az oxigén nagyobb oldékonysága következtében a vasoxid-hidrát lényegesen gyorsabban képződik.
Az (5) reakcióegyenlet szerint kapott bázikus vas(III)-klorid az alábbi egyenlet szerint alakul vasoxid-hidráttá:
2Fe(OH)Cl2 + 4CaCO3 + 2H2O—» f6)
-»2FeO(OH) + 2CaCl2 + 2Ca(HCO3)z v ’
Az (5) reakcióegyenletnek megfelelő, túlnyomáson végzett oxidáció és az azzal párhuzamosan lezajló FeO(OH)-kicsapás megvalósítására azonban szükséges, hogy a nyitott keverő reaktor helyett nyomásálló autoklávot alkalmazzunk.
A (6) egyenletnek megfelelő reakció megközelítően semleges közegben folyik le, és csak akkor válik teljessé, ha a kicsapandó vas Fe+++ ionok alakjában van jelen.
A kicsapódó vas(III)oxid-hidrát az át nem alakult kalcium-karbonát részecskéit magába zárja, így a feleslegben lévő karbonátmész jelenlétében kicsapott vasoxid-lűdrát gyorsabban ülepszik, mint a sztöchiometrikus mennyiségű karbonáttal kicsapott FeO(OH). Ezért a kalcium-karbonátot feleslegben alkalmazzuk.
A találmányt az alábbi példákkal közelebbről ismertetjük.
183 161
1. példa
A nyers gipsz kicsapása g kalcium-klorid-dihidrát 200 ml vízzel készített, 60 °C hőmérsékletű, 2 pH értékű oldatába 16 g vas-szulfát-heptahidrátot keverünk. 9,9 g kalcium-szulfát-dihidrátot (gipszet) kapunk kristályos, könnyen szűrhető csapadék alakjában.
Előzetes tisztítás céljából a csapadékot állandó hőmérsékleten még 10 percen át keverjük az anyaglúgban. Utána a nyers gipszet leszívatjuk üvegszűrőn. Az anyalúg feles kalcium-kloridot tartalmazó vas-klorid-oldat. A nyers gipszet azonnal 2-es pH-ra beállított 6-7 % -os kalciumklorid-oldatban (a vasoxidhidrát kicsapatásának anyaglúgjában) átkristályosítjuk. Az átkristályosítás hőmérséklete 60—70 °C, időtartama 30 perc.
A gipszet 105 °C-on szárítjuk. A kapott tiszta gipsz vastartalma 0,01 % alatt van. A nyers gipsz tisztításából származó, vastartalmú anyalúgot a nyers gipsz leválasztásához használjuk fel.
A vasoxidhidrát kicsapása
A nyers gipsz szűrletét, amely a vas-szulfát-heptahidrát alakjában adagolt vas gyakorlatilag teljes menynyiségét tartalmazza, keverő autoklávba visszük, 4,35 g 100 %-os kalcium-hidroxidot adunk hozzá, az autoklávot lezárjuk és 25-30 bar oxigénnyomás alá helyezzük. Az autokláv tartalmát keverés közben 120 °C-ra melegítjük; egy óra leforgása alatt vasoxidhidrátra számítva 25-26 g/1 szárazanyag-tartalmú szuszpenzió keletkezik. A vas(III)-oxidhidrátot a feleslegben bevitt kalcium-hidroxid maradékával együtt az anyalúgtól elválasztjuk. A kalciumhidroxid feleslegét lehetőleg kis értékre, mintegy 2 %-ra állítjuk be, a csapadék jobb szűrhetősége érdekében.
A fenti kicsapási és szűrési feltételek betartása esetén a szűrlet gyakorlatilag vasmentes. Az analitikailag kimutatható vastartalom 100 mg/1 alatt van. A szűrlet kalcium-hidroxiddal telítődött, pH-értéke ezért 11-12. Tömény sósav-olat hozzáadásával a pH-értéket 2-re állítjuk.
A vas(lll)oxidhidrátot a szűrőn kevés forró, 0,1-1 g/1 ammónium-karbonátot tartalmazó vízzel mossuk, utána szárítjuk és izzítjuk.
Az alkalmazott mészfeleslegtől függően az izzított csapadék vastartalma 60 % és 68 % közötti érték. A csapadék 0,1-0,4 % ként tartalmaz.
2. példa
A nyers gipsz kicsapását az 1. példa szerint végezzük. A szűrletet keverős autoklávba visszük, 6,0 g 100 %-os, finomra őrölt kalcium-karbonátot adunk hozzá, és az autoklávot 25-30 bar oxigénnyomás alá helyezzük. Az autokláv tartalmát keverés közben 120 °C-ra melegítjük. Az egy óra leforgása alatt képződő vasoxidhidrát-szuszpenzió — FeO(OH)-ra vonatkoztatva - szárazanyag-tartalma 25-26 g/1. A vasoxid-hidrátot a csekély, lehetőleg a 4 %-ot meg nem haladó feleslegben alkalmazott kalcium-karbonát maradékával együtt leszűrjük. A szűrlet pH-értéke - kalcium-hidrogén-karbonát képződése, valamint a széndioxiddal való telítődése miatt — és 6 közötti; tömény sósav-oldat adagolásával a pH-t
2-re állítjuk.
A csapadékot kevés forró 0,5—1 g/1 ammónium-karbonátot tartalmazó vízzel mossuk, majd szárítjuk és szűrjük. Az izzított csapadék vastartalma a kalcium-karbonát feleslegétől függően 60-68 %, a kéntartalma 0,1-0,4 %.

Claims (6)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás vas(II)-szulfát-heptahidrát feldolgozására kalcium-kloriddal végzett reagáltatás útján nyers gipsz kinyerése mellett, amely eljárás során a nyers gipsz legfeljebb 80 °C-on, előnyösen 60—80 °C-on végzett kicsapása után kapott, kalcium-kloridot tartalmazó, enyhén sósavas vas(II)-klorid-oldathoz égetett meszet vagy kalcium-karbonátot adunk, majd gáz halmazállapotú oxigén, különösen levegő bevezetésével az Fe++ ionokat Fe+++ ionokká oxidáljuk, a kivált vasoxid-hidrátot elkülönítjük és a képződött kalcium-kloridot recirkuláltatjuk, azzal jellemezve, hogy kalcium-karbonát alkalmazása esetén annak szemcseméretét előnyösen 0,5 mmnél kisebbre, különösen 0,1 mm-nél kisebbre állítjuk be, és túlnyomású oxigént, előnyösen 8—12 bar nyomású oxigént, különösen 10 bar nyomású oxigént, amely adott esetben klórgázt tartalmaz, vezetünk a rendszerbe, és — mind égetett mész, mind kalcium-karbonát alkalmazása esetén - a kicsapott vasoxid-hidrát elválasztása után 0,01 %-nál kevesebb vasat tartalmazó kalciumklorid-oldatot elválasztjuk és a nyers gipsz mosásához és átkristályosításához használjuk fel, majd a nyers gipsz tisztítása után már vas(II)-k!oridot tartalmazó kalciumklorid-oldatot a nyers gipsz kicsapásához használjuk fel. (1980.01.21.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyers gipsz mosását és átkristályosítását 1,5-2,5 pH-jú sósavas közegben hajtjuk végre. (1980. 01. 21.)
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vashidroxidot vasoxid-hidráttá oxidáló levegőáramba az oxidáció teljessé tételéhez és a gipsszel, valamint a vasoxid-hidráttal kihordott kalcium-klorid-vesztségek pótlásához elegendő mennyiségű klórgázt adunk. (1980. 01. 21.)
  4. 4. Eljárás vas(II)-szulfát-heptahidrát feldolgozására a kalcium-kloriddal végzett reagáltatás útján nyers gipsz kinyerése mellett, amely eljárás során a nyers gipsz legfeljebb 80 °C-on, előnyösen 60-80 °C-on végzett kicsapása után kapott, kalcium-kloridot tartalmazó, enyhén sósavas vas(II)-klorid-oldathoz égetett meszet adunk, majd a gáz halmazállapotú oxigén, különösen levegő bevezetésével az Fe++ ionokat Fe3+ ionokká oxidáljuk, a kivált vasoxid-hidrátot elkülönítjük és a képződött kalcium-kloridot recirkuláltatjuk, azzal jellemezve, hogy az oxidáló gáz áramába adott esetben klórgázt adagolunk, a vasoxid-hidrát elválasztása után 0,01 %-nál kisebb vastartalmú kalciumklorid-oldatot elválasztjuk és a nyers gipsz mosásához, átkristályosításához használjuk fel, majd a nyers gipsz tisztítása után már vas(II)-kloridot tartalmazó kalciumklorid-oldatot a nyers gipsz kicsapásához használjuk fel. (1979. 01. 24.)
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyers gipsz mosását és át-41
    183 161 kristályosítását 1,5-2,5 pH-jú sósavas közegben hajtjuk végre (1979. 01. 24.)
  6. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vashidroxidot vasoxid-hidráttá oxidáló levegőáramba az oxidáció teljessé tételéhez és a gipsszel, valamint a vasoxid-hidráttal kihordott kalcium-klorid-veszteségek pótlásához elegendő mennyiségű klórgázt adagolunk. (1979. 01. 24.)
HU80115A 1979-01-24 1980-01-21 Process for the treatment of iron/ii/-sulphate-heptahydrate HU183161B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AT0051479A AT369714B (de) 1979-01-24 1979-01-24 Verfahren zur aufarbeitung von eisen-iisulfatheptahydrat

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU183161B true HU183161B (en) 1984-04-28

Family

ID=3492611

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU80115A HU183161B (en) 1979-01-24 1980-01-21 Process for the treatment of iron/ii/-sulphate-heptahydrate

Country Status (8)

Country Link
EP (1) EP0014189B1 (hu)
AT (1) AT369714B (hu)
CS (1) CS218591B2 (hu)
DD (1) DD148626A5 (hu)
DE (1) DE3060980D1 (hu)
DK (1) DK27180A (hu)
HU (1) HU183161B (hu)
NO (1) NO800168L (hu)

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2197003A (en) * 1937-11-18 1940-04-16 Glidden Co Process for making pigments
GB993115A (en) * 1960-08-08 1965-05-26 United Steel Companies Ltd Improvements relating to the treatment of ferrous sulphate
BE643142A (hu) * 1964-01-29 1964-07-29
CA1053876A (en) * 1973-12-14 1979-05-08 Arthur A. Bellinger Method and means of growing coarse gypsum and magnetite
GB1485067A (en) * 1975-07-25 1977-09-08 Tioxide Group Ltd Effluent treatment process

Also Published As

Publication number Publication date
CS218591B2 (en) 1983-02-25
EP0014189A1 (de) 1980-08-06
DE3060980D1 (en) 1982-12-02
DK27180A (da) 1980-07-25
DD148626A5 (de) 1981-06-03
ATA51479A (de) 1982-06-15
AT369714B (de) 1983-01-25
EP0014189B1 (de) 1982-10-27
NO800168L (no) 1980-07-25

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US3980753A (en) Industrial process of preparing magnesia of high purity
US2804375A (en) Cyclic process for the beneficiation of titania ores and slags
CN107406906B (zh) 在HCl回收回路中使用硫酸生产镁化合物和各种副产物的方法
US3862293A (en) Process for the continuous acid treatment of crude clays and schists
KR20070099669A (ko) 산화마그네슘의 제조 방법
WO2018218294A1 (en) Process for producing magnesium oxide from alkaline fly ash or slag
US4100254A (en) Industrial process of preparing magnesia of high purity
US4508690A (en) Method of producing very pure magnesium oxide
US4210626A (en) Manufacture of magnesium carbonate and calcium sulphate from brine mud
US5002749A (en) Process for the manufacture of zirconium oxide hydrate from granular crystallized zirconium oxide
JP2022514634A (ja) 多金属団塊からの金属回収のためのプロセス
JPS60501901A (ja) 高純度アルミナの製造
US2997368A (en) Production of manganese hydroxide
JPS6133887B2 (hu)
CN110803714A (zh) 一种含钒溶液生产五氧化二钒的方法
HU183161B (en) Process for the treatment of iron/ii/-sulphate-heptahydrate
US4006080A (en) Process for the treatment of acidic waste liquid containing dissolved salts
JP2008143763A (ja) 二酸化チタンの製造の過程で生成する廃棄酸からの二酸化チタン、硫酸カルシウム及び酸化鉄の製造方法
JP4745235B2 (ja) 鉄の混ざった廃硫酸の処理方法
US3728273A (en) Method of recovering chromium and barium values from waste barium chromate
US3078146A (en) Method of preparing aluminum sulfate from waste sulfate pickle liquor and aluminum ore
US2271524A (en) Treatment of waste pickling liqyuirs
CA1052581A (en) Process for the treatment of calcium titanate
KR100275347B1 (ko) 황산염-및 수산화물-기초한 제2철 화합물의 제조방법(process for the preparation of a sulfate-and hydroxide-based ferric compound)
CA1093277A (en) Process of producing aqueous solution of magnesium chloride