HU182704B - Accumulator electrode of improved specific output as well as method and apparatus for producing the armour bag of electrode - Google Patents

Description

A ,,..ítmány tárgya akkumulátor elektróda, melynek uj szerkeze ül kialakítása folytán az aktív elektrokémiai közeg /ólom/ fajlagos mennyisége éa a teljes lemeztérfogaton belüli eloszlása az ismert megoldásokhoz képest lényegesen kedvezőbb, a igy a fajlagos teljesítmény is jobb. A találmány tárgya továbbá eljárás- és berendezés az ujtipusu akkumulátor elektróda páncéltáskájának előállitására.

A különféle ólomakkumulátor konstrukcióknál - kivéve a gépjármű indító akkumulátorokét - leginkább az un. páncéltáskás lemezt alkalmazzák pozitív elektródaként. Az ismert páncéltáska, vagyis az a textiltechnikai ^ermék* melynek aktiv anyaggal való kitöltésével kapjuk a pánceltáskas akkumulátor-lemezt, textiltömlők egymás mellett elrendezett seregéből áll, mely textiltömlők anyaga ellenáll az akkumulátort alkotó közegek vegyi hatásának. Az egymás mellett párhuzamosan elrendezett egyedi tömlőkön áramvezető pálcák vannak átvezetve éa a tömlőket legalább részben - aktiv elektrokémiai közeg tölti ki. A tömlők lehetnek egyedileg készitve és egymáshoz illesztve, de célszerűen eleve összefüggő testként gyártják a teljes tömlősort, melynek e^yes tömlőin azután átfüzik az áramvezető pálcákat, a mely tömlőket kitöltenek aktiv elektrokémiai közeggel. Az igy kialakított páncéltáskás lemezt alul és felül e^y-egy áramvezető hid zár le.· Az ismert páncéltáskákát általában saválló műanyaga zálakb ól szövik un. kettős-szövetként, vagyis a gyártóberendezésben az egyik oldalon elrendezett lánchengerből lefejtett láncfonalakból egymás felett párhuzamosan haladó alsó szövetágat és felső szövetágat szőnek, melyet azután hőrögzitéssel készre^yártanak, oly módon, hogy a felső és alsó szövetágat tömlőként zárt csővé vasalják. Eredetileg a tömlő gyakorlatilag kör keresztmetszetű volt, újabban elterjedtek olyan lemeztáska szerkezetek is, melyek - lekerekített sarkú - téglalapkeresztmetszetüek. A közel párhuzamos sikfelületek mentén illeszkedő tömlők révén jobban terhelhető, fajlagos teljesítményre vonatkoztatva vékonyabb lemezeket nyernek, melyekben az aktiv anyag térbeni eloszlása is kedvezőbb. Mindazonáltal még a javított lemeztáska szerkezetére is jellemző, hogy elkerülhetetlen a folyamatos kettős válaszfal kialakítása, ahová aktiv anyag nem kerül. A válaszfalak és az egyes tömlők /melyek rekesznek is nevezhetők/ között további, az elektrokémiai folyamat szempontjából inaktív részek is keletkeznek, pl. a tömlők, illetve rekeszek /továbbiakban: rekeszek/ közötti összekötés helyén, a kör keresztmetszetű, illetve ellipszis alakú rekesz Ívelése folytán, illetve a téglalap keresztmetszetű rekesz lekerekít ése folytán maradnak hézagok.

A lemez inaktív részei többlet anyagfelhasználást jelentenek, igy megnő a lemez súlya és költsége és csökken a súlyegységre, illetve térfogategységre vetített fajlagos teljesítmény. Teljesen sikfelületü, csak az elkerülhetetlen válaszfal révén minimális inaktív térfogatot tartalmazó páncéltáskát azért nem lehet alkalmazni, mert az aktiv anyag térfogata az akkumulátor működése /töltéa-kisütés ciklikus váltakozása/ során ismétlődően változik, s igy az aktiv anyag meglazul. A tömlős kialakítás éppen ezen folyamat miatt előnyös, hiszen ha nem tagolnánk a tömlők révén az aktiv közeg elhelyezkedését, a táska kihasasodása miatt az aktiv közeg a táska aljában gyűlne össze, a lemezek élettartama még inkább csökkenne.

-2182.704

A találmány alapja az a felismerés, hogy a teljesen sikfelületü illeszkedés optimálisan közelíthető es a rekeszek közötti inaktív térfogati elemek eredője is optimálisan csökkenthető, ha a valamennyi rekeszt összefüggően határoló, a rekeszek hossztengelyével és egymással párhuzamos két határoló síkban a páncéltáskát egy-egy - első, illetve második - fal zárja le, mely falak egyenként folyamatos műanyag szövettestet vagy szövedéktestet alkotnak, a szélső rekeszeket - e rekeszek hossztengelyével párhuzamosan és az első és második falra merőlegesen kívülről határoló harmadik és negyedik sikban a jsáncéltáska első és második falát egy-egy oldalfal köti össze es a páncéltáskának az első és második fal és az oldalfalak által körülzárt belterében, a mindenkori szomszédos rekeszek közötti közös, e rekeszek hossztengelyével párhuzamos és az első és második falra merőleges határoló síkokban egy-egy diafragma van kialakítva oly módon, hogy a közös határoló sik mentén az első és második falat meghatározott távközökben sávok vagy fonalak kötik össze. Célszerűen egy-egy diafragmát a közös határoló sik mentén azsurkötéssel végighaladó egyetlen fonal alkot. Különálló sávoknak az első és második fal közé illesztésével is kialakítható a szomszédos rekeszek között a diafragma.

Ilyen kialakítás esetén a pánceltáska belterének az eddigihez képest nagyobb hányada tölthető ki aktív elektrokémiai közeggel _? a bár a diafragmák révén a közegnek az elektrokémiai átalakulás közbeni szabad vándorlását nagymértékben korlátoztuk, az mégis a teljes páncéltáskára kiterjedően összefüggő közeghalmazt alkot. Mind a kitöltési tényező, mind a térfogaton belüli egyenletes eloszlás javul, az inaktív térfogati elemek hányada csökken, a fajlagos teljesítmény megfelelően javul. Ugyanakkor ez a kialakítás kedvezőbb gyártástechnológiai feltételeket is teremt és ez egyéb - eljárási és gyártóeszközbeni - javító intézkedésekre is ad lehetőséget. Külön előny, hogy ilyen kialakítás nem csak a szövetalapu páncéltáskák viszonylag egyszerű és kiemelkedően termelékeny gyártástechnológiáját teszi lehetővé, de az újabban elterjedő szövedékalapu pancéltáskák is igen könnyen előállithatók a találmány szerinti szerkezetben.

Végeredményben tehát a találmány szerinti kialakítás révén a páncéltáska egyes rekeszei közötti válaszfalak nem az első és második fallal egyező módon, sűrűn szövött folyamatos testet alkotnakj hanem diafragmát, melyet megfelelő távközökben az első és a második falat összekapcsoló müanyagsávok, előnyösen fonalszálak alkotnak. Az ilyen diafragmás válaszfal révén az inaktív térfogati elemek hányada lényegesen kiasbb, mint a technika'állása szerinti tömlősoros páncéltáskáknál és a válaszfal mégis kellő mértékben biztosítja, hogy a lemezfelületek párhuzamosak maradjanak, gyakorlatilag ne legyen klhasasodás és az aktiv anyag ne gyűljön össze a táska alján.

A találmány szerinti eljárásnak két alapvető változata van, melyek mindegyikének lehet sokféle foganatosítási módja, s melyek közös jellemzője, hogy - akár szövetként, akár szövedékként - előállítjuk a folyamatosan összefüggő testet képező első én második falat, mint alsó, illetve felső szövetágat vagy szövedékágat és a két ág folyamatos haladása közben a szélső rekeszeket kivülről határoló alkok mentén a páncéltáskát egyegy folyamatos oldalfallal zárjuk le, s eközben a rekeszek közötti határoló alkok mentén kialakítjuk a két - első és második - falat meghatározott távközönkénü összekötő sávokat, me-3182.704 lyek egy-ogy határoló sik mentén a diafragmát alkotják. Az egyik váltósát szerint úgy járunk el, hogy az első és második falat, mint felső és alsó szövetágat szövessél állítjuk elő és az oldalfalakat és a diafragmát alkotó sávokat is szövési technológiával visszük be egyidejűleg a kettősfal közé; a másik változat szerint úgy járunk el, hogy önmagában ismert módon előbb előállítjuk a szövetfallal egyező geometriáju szövedéket, vagyis alsó es felső szövedékágat és a két szövedékágat ezt követően varrási művelettel kötjük Össze oly módon, hogy az oldalfalakat sürü öltésekkel varrjuk, a rekeszek közötti határoló síkok mentén pedig a kívánt légréseknek megfelelő távközöket biztosító öltéssűrűséget állítunk be. A két változat közös jellemzői abból erednek, hogy végeredményben egyező szerkezetet állítunk elő, az eltérő jellemzők viszont a szövet és a szövedék szerkezete és gyártástechnológiája közötti eltérésekből adódnak. E leírásban szövetnek nevezzük azt az anyagot, mely rendezett szálkombináció összeillesztésével jön létre, szövedéknek azt az anyagot, melyben az elemi szálak serege rendezetlen szerkezetben kapcsolódik, de oly módon, hogy a találmány szerinti rendeltetésszerű használatban a szövedék a szövettel egyező vagy hasonló tulajdonságú; ez lehet térhálósított műanyag, töltő-, hordozó-, illetve ragasztóanyagba ágyazott szálas közeg. Szövedékként gyártott anyagok néhány jellegzetes tipusát, azok néhány lényeges sajátosságát ismerteti a Itt északi zseb könyv /Hűszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979; azerkí dr. Kovács Lajos/,pl. a 687· oldalon. Előnyös anyagfajta pl. a szövedékgyártasi eljárással készült fátyolanyag.

A találmány szerinti szövési eljárásnál hasznosítjuk azt a körülményt, hogy a gyártó berendezésben való haladás során a kettősszövet alsó és felső szövetága - belső erőhatás folytán széttartásra törekszik. Ha a széttartást az összeerősités síkjában /ahol az oldalfalakat, illetve a diafragma elemeit beszőjjük/ pl. határoló idomokkal állandó értékre korlátozzuk, akkor az igy kapott távolságnak megfelelő magasságú lesz az oldalfal és a diafragma. Ezt az állandó értéket aszerint választjuk, milyen vastagságú lemezt akarunk kialakítani, mig a szomszédos diafragmák közötti os ztástávolságot aszerint választjuk, milyen szélességű rekeszekre kívánjuk tagolni a páncéltáskát. Mind a falmagasság, mind az osztástávolsag hasonló megfontolásból adódik, mint a technika állása szerinti páncéltáskák megfelelő méretei, ezért ezek megválasztásának szempontjait nem tárgyaljuk. A azövedékalapu páncéltáskák gyártásánál viszont a két - alsó és felső - szövedékágat oldalfallal és diafragmákkal úgy kapcsoljuk egymáshoz, hogy az egymásra fektetett két szövedekágat összevarrjuk /az oldalfalnál sürü öltésekkel^ a diafragmáknál a légréseket biztositó távköznek megfelelő öltéssürüseggel/, de öltésenként a két szövedékág együttes vastagságát meghaladó fonalhosszt biztosítunk, mely fonalhossz a lemez előirt vastagságának megfelelő, igy a páncéltáska feltöltésekor az aktiv elektrokémiai közeg a két szövedékág alkotta első és második falat a megfelelő távolságra szétfeszíti.

Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk.

Az 1. ábra a találmány szerinti elektródalemezt szemlélteti, az l.a ábra szerelt állapotbanj az üzemi helyzet szerinti oldalnézetben, az l.b ábra az l.a ábrán jelölt A-A sik mentén vett keresztmetszetben. A 2. és a 5· ábra a technika állása

-4182.704 szerinti, illetve a találmány szerinti példakénti kiviteli alakok egybevetését szolgálják, mindkét kiviteli alakot négynégy módon ábrázolva, A 4. ábra a példakénti gyártóberendezés axonometrlkus vázlatán szemlélteti a szövetkészitési eljárást , is, az 5« ábra a 4. ábra részletét mutatja hasonló módon, a 6, ábra a 4. ábra megfelelő részletén bemutatja egy eltérő kiviteli alak eltérő jellemzőit, mig a 7. ábra a szövedékből készült páncéltáska összevarrási műveletét szemlélteti.

A technika állása szerinti páncéltáskát szemléltető 2. ábra és a találmány szerinti páncéltáskát szemléltető 3· ábra négy egyező jellegű részábra révén teszi lehetővé az egybevetést. A 2.a és ábrák hasonló nézetben mutatják a még nem szerelt páncéltáskát, mint amelyben az l.a ábra a szerelt elektródát mutatja és az l.b ábrához hasonló metszetet mutatnak a 2.b és 3»b ábrák. A 2.c és J.c ábrák viszont a még üres páncéltáskák hosszmetszeténél látható kontúr von'lakat ábrázolják, vagyis a B-B sik mentén vett metszetet, mig a 2.d és 3.d ábrák axonometr ikusan mutatják a technika állása szerinti, illetve a találmány szerinti páncéltáska kiviteli alakjait.

Minthogy az üzemi helyzetben lévő elektróda pán cél táskájának valamely vonatkozási síkhoz viszonyított helyzete eltér a gyártás közbeni helyzettől, a páncéltáska jellemzésekor a geometriai jelzőket nem az üzemi helyzetre vonatkoztatjuk - mint a szerelt elektróda jellemzésekor -, hanem a termék jellemzésekor a geometriai jelzők a rekesz hossztengelyéhez viszonyított helyzetre utalnak, az eljárás és berendezés jellemzésekor a geometriai jelzők a két szövetág, illetve szövedékág gyártásközbenl viszonylagos helyzetére utalnak.

A hivatkozási jeleket jobb áttekinthetőség kedvéért a különböző ábrákon csak a megértéshez szükséges mértékben ismételjük. A jelek felhívása mindazon ábrákra utal, melyeken az adott jel megtalálható, s adott esetben azon ábrákra is, melyeken az adott jel ugyan nincs feltüntetve, de az ezen ábrán látható jelöléseknek más ábra jelöléseivel való egybevetése révén a felhívott jellel jelölt elem azonosítható.

Az 1. ábrán jól látható a találmány szerinti és a technika állása szerinti elektróda néhány közös sajátossága. A felső éa alsó 5 ás 6 hidak a 2 páncéltáska 33 rekeszeit a hossztengelyeikre merőleges két határoló síkban zárják le. Az egymás mellett sorban elrendezett,párhuzamos tengelyű, kényszerkapcsolatban Összefüggő 35 rekeszeken - azok 37 hossztengelyével /3. ábra/ párhuzamos irányítással - áramvezető 4 pálcák vannak átvezetve és a 33 rekeszek - legalább részben - elektrokémiai aktiv 1 közeggel vannak kitöltve.

A technika állása szerinti páncéltáskáknál a rekeszek valódi tömlőkként vannak kialakítva. A 2. ábrán mutatott kiviteli alaknál a tömlő gyakorlatilag kör keresztmetszetű, újabban olyan tömlősorokat is alkalmaznak, melyek keresztmetszete - a' sarkoknál lekerekített - téglalap. De a tömlő mindenkori tényleges keresztmetszetétől függetlenül valamennyi ismert páncéltáskára jellemző, hogy a páncéltáska 23 rekeszei valódi tömlők, azok belterét köröakörül zárt palástfelület veszi körül.

* A 3· ábrán látható, hogy a 2 páncéltáskát a 35 és 35* rekeszeit összefüggően határoló, a 35 és 35’ rekeszek 37 hossztengelyeivel és egymással párhuzamos két - első, illetve második - síkban összefüggő zárt falfelület zárja le, melyet első és második 31 és 32 falnak nevezünk. Ugyancsak zárt falfelület

-5182.704 zárja le a 2 páncéltáskát a szélső 55’ rekeszeket - e 55’ rekeszek 57 hossztengelyével párhuzamosan és az első és második 51 és 52 falra merőlegesen - kívülről határoló harmadik és negyedik síkban, a két 51 θ³ 52 falat összekötő egy-egy 58 oldalfal révén. A 2 páncélt ás kának az első és a második 51 és 52 fal és a 58 oldalfalak által körülzárt belterében. a mindenkori szomszédos 55 /55*/ rekeszek közötti, e 55 /55*/ rekeszek 57 hossztengelyeivel párhuzamos és az első és második 51 és 52 falra merőleges közős határoló síkokban egy-egy 5 diafragma van kialakítva oly módon, hogy az első és második 51 és 52 falat - a közön határoló sik mentén, meghatározott 52 távközökben - sávok vagy 15 fonalak kötik össze. így a 2 páncéltáska 55 és 55* rekeszeibe betöltött aktív 1 közeg a 2 páncéltáska belterében gyakorlatilag összefüggő közeget alkot, de a 51 és 52 falak, a 58 oldalfalak és az alsó és felső 6 és 5 hid révén a szerelt elektróda beltere zárt térfogat, melyből a 55 és 55* rekeszekbe betöltött aktív 1 közeg nem hullhat ki. A 5 diafragmát alkotó sávok, illetve 15 fonalak közötti - 57 hossztengely menti - 54 távközt, vagyis a 5 diafragma sávjalnak sűrűséget /mely a 5»c ábrán mutatott módon azsurszerüen beszőtt vagy bevarrott fonalak ölt és távolságát fejezik ki/ a,lemeznagyságtól és adott esetben egyéb tényezőktől függően választjuk, értéke lehet pl. 1-10 mm. Ilyen sűrűség egyrészt megfelelő szilárdságot biztosit, a 5 diafragmák igy az első és második 51 és 52 falat kitöltött állapotban egymástól a kívánt lemezvas tagságnak megfelelő 55 távolságban tartják, másrészt az aktív 1 közegnek a 2 páncéltáskába való betöltésekor ez az 1 közeg könnyen bejut a 5 diafragmában a 54 táv köznek megfelelően hagyott rései közé is.

A 4. és 5. ábrán a kettősszövet alsó 11a szövetágát alkotó 8 láncfonalakat egypontos eredményvonalla¹ , a felső 11b szövetágat alkotó 8 láncfonalakat kétpontos eredményvonallal rajzoltuk, a 5 diafragmát alkotó 15 fonalakut pedig teljes vonallal. A 7 lánchengerről lefejtett 8 láncfonalakat 9 nyüstkereten és 10 bordán keresztülvezetve, a széleken 58 oldalfalakkal lezárt 11 kettősszövetet szövünk, melynek egymástól a belső erőjáték folytán távolodni igyekvő alsó és felső 11a és 11b szövetágait az állítható határoló 12 idomok tartják egymástól a kívánt'lemezvas tagságnak megfelelő 55 távolságban /lásd a 5. ábrát/.

A 5 diafragma létesítésére beszövendő egyes 15 fonalakat fonalcsév ékről átvezetjük - finoman állítható - fonalfékező szerkezeten, megfelelő szabad hosszt biztosító állványon elrendezett rendező 18 és 19 hengereken, a 9 nyüstkereten erre a célra fenntartott üres 9a nyüstszemeken és 10 bordán és igy a 55 /55*/ rekeszek 56 osztástávolságának /5· ábra/ megfelelő távolságban egyenként keresztülvezetve, a megfelelő - 57 hossztengely menti - 54 távközökben összeszőjük az egymástól az öszszeszövés síkjában /a annak környezetében/ - alkalmasan beállított távolságú határoló 12 idomok révén - megfelelő 55 távolságban tartott alsó, illetve felső 11a és 11b szövetágakkal, így létrejön az összekötő 15 fonalak alkotta 5 diafragmákat magában foglaló - térben szőtt - kettősszövet, amely a 15 mellékhengeren keresztül 14 ezövethengerre csavarodik fel.

A 6. ábrán mutatott berendezés a 4. ábra szerintitől abban tér el, hogy a 11 kettősszövet két 11a és 11b szövetágának

-6182.704 egymástól való 55 távolságát 20 magbetétek vastagsága határozza meg. A határoló 12 idomokat vízszintes irányban a 15 mellékhenger vastagságánál kisebb értékre állítjuk be. Ezáltal a 20 magbetétek szövés közben a 5 diafragmával határolandó 55 /33’/ rekeszekben a 11 kettősszöveten belül egy helyben maradnak, miközben a térbeni szövéssel készülő 11 kettősszövet folyamatosan továbbhalad. A káros aurlódóerő csökkenthető, ha nem minden 33 /33’/ rekesz haladási pályájában rendezünk el 20 magbetétet, hanem azoknak csak egy részeben, pl. minden második 53 /33’/ rekesz haladási pályájában. A 20 magbetéteket tehát a 53 /33’/ kerületei által közrefogandó pályarészben rendezzük el.

A berendezés működtetése az eddigiek alapján szakember számára belátható. A 11 kettősszövetté szövendő 8 láncfonalakat a szokásos módon 7 lánohengeren tároljuk, s onnan ismert módon, surlódó láncfék ellenében fejlődnek le. A 8 láncfonalakat úgy füzzük be a 9 nyüstkeretbe, hogy a gyártani kívánt - szövetalapu - páncéltáska 53 rekeszeinek szélességéből adódó 56 osztástávolságban üres 9a nyüstszemeket hagyunk. A bordázás elvégzése után Így előkészítettük a 11 kettősszövet szövését. Ezután vízszintes irányban úgy állítjuk be a határoló 12 idomokat, hogy azokkal a 10 borda - szélső helyzetében -még éppen ne ütközzék.'.! határoló 12 idomok egymás közti függőleges irányú távolságát úgy állítjuk be, hogy a lemezvas tagságtól /55 távolság/ függően a 5 diafragmákat alkotó 15 fonal kívánt hosszát biztosítsuk. Ezután a 16 fonalcsévékről lefejtendő 15 fonalakat átvezetjük a fonalfékező 17 szerkezeten, s a rendező 18 és 19 hengereken, majd befűzzük az üres 9a nyüstszemekbe úgy, hogy a 10 borda fogürjeiben a 5 diafragma magasságának megfelelő többlet fonalhosszuság biztosítva legyen.

A félkésztermék 11 kettősszövet hőrögzitésael való kéazrealakitása ismert módon történik, arra útmutatást adhat pl. a 162.025* lsz. magyar szabadalmi leirás és az annak továbbfejlesztett változatát ismertető, 1288/80 ügyiratazamu magyar szabadalmi bejelentés.

Ha szövedékből kivánjuk készíteni a páncéltáskát /ennek előnyei és hátrányai a szakmában ismertek/, a 7* ábrán szemléltetett módon járhatunk el. A felső, illetve alsó 22 szövedéklapból álló nyers táskaanyagot /a szövedéklapok előállítása a technika állásából ismert bármely módon végezhető/ lazán összevarrjuk kettős láncöltésü sorozatvarrógéppel. A 5 diafragmák a saválló varrófonalból alakulnak ki. Egymástól való 54 távközüket /mely a már ismertetett megfontolások alapján választandó/ az öltések sűrűségének beállításával biztosítjuk. A 5 diafragmák magasságát és igy az alsó és felső 22 szövedéklapok, mint első és második 51 és 32 falak egymástól szerelt állapotban való távolságát úgy biztosítjuk, hogy a varrógép surlódofékje segítségével beállítjuk az öltésenként biztosítandó - a lemez vastagságát meghatározó 55 távolságnak megfelelő - fonalhosszt.

A 53 diafragmák 5θ osztás távolságát a sorozatvarrógép egyes varrófejeinek megfelelő osztásbeallitásával biztosítjuk. A 3Q oldalfalakat nem a 54 távköz szerinti öltéssürüséggel készítjük, hanem a 5θ oldalfalakat varró varrófejeknél olyan oltéssürüseget állítunk be, mely a szövetalapu első és második 51 és 52 falhoz hasonló sűrűségű falat eredményez. Varrás közben tehát a két - alsó és felső - 22 szövedéklap még felfekszik egymáson és az öltésenkéntl fonalhossztöbblet teszi lehetővé, hogy az 1 közeg betöltésekor a két 51 és 52 fal között kialakuljon a 55

-7182 704 távolságnak megfelelő beit ér.

Λ találmányból folyó előnyök közül elsősorban említendő, hogy a lemez térfogatra, illetve lemezsulyra vetített inaktiv térfogathányad lényegesen kisebb, mint a technika állása szerinti páncéltáskáknál. A fajlagos teljesítmény igy megfelelően jobb, a megtakarítás érhető el a páncéltáska készítéséhez szükséges anyagban és - kisebb mértékben - az aktív 1 közeg felhasználásában, az élettartam megtartása mellett.

További fajlagos anyagmegtakaritást tesz lehetővé a kedvezőbb geometria. Az aktív 1 közeg a siklapu 31 és 32 falak és az azokra merőleges síkok menti 3 diafragmákkal határolt 33 és 55* rekeszekben úgy helyezkedik el, ..ogy a lemez teljes szélességében gyakorlatilag homogén, összefüggő tömeget képez. A lemez műszaki paramétereinek javulása különösen nagyobb áramterhelések eseten jelentős.

A találmány szerinti akkumulátor elektróda révén az ilyentipusu akkumulátorok villamos vontatásu jármüvekben való alkalmazása is kiterjeszthető, mert adott térfogat és súly mellett az egy áramtöltess el megtehető uthossz megnő és a jármű által biztosítandó hasznos teljesítményre vetítve kisebb az akkumulátor tömegének szállításából eredő üresjárási teljesítményigény.

A találmány szerinti elektróda sajátosságai kedvezőbb gyártási eljárását tesznek lehetővé, melynek során a munkaráfordítás minden fázisban csökken, a meglévő gépi berendezések termelékenysége megfelelően növelhető.

A kettősszövet szövésénél pl. egyező műszaki és befoglaló paraméterek mellett a fonalfelhasználás a technika állásához képest mintegy 30 %-kal csökken. Minthogy a 2. ábrán mutatott 23 rekeszek oszt ás távolságához képest az egyező keresztmetszetű 55 rekeszek 36 osztástavolsága kisebb /a 2. ábra szerinti tömlők szövésénél az osztásközt a fél körív kitefitett szélessége adja, mely meghaladja az ekvivalens 55 rekesz 36 osztásközét/. a lényegesen kevesebb láncfonal révén azonos méretű szövőgépén mintegy 50 %-kal több 55 rekeszt felölelő rekeszsorok azőhetők egyidejűleg.

További előny, hogy a találmány szerinti szövés térbeni folyamat , a két 11a és 11b szövetággá szövendő 8 láncfonalak között lényegesen kisebb a gyártás közbeni eredő súrlódás, kisebb a kopás, csökken a hibák száma.

A mintegy 50 %-kal csökkentett fonalfelhasználással összhangban kevesebb telitöanyag is kell és a szélességcsökkenés folytán a telitőgép termelékenysége is hasonló arányban nő. A gyakorlatilag teljesen sik 51 és 52 falaknál egyenletesebb és jobb impregnaláai sűrűség is érhető el.

A térben szőtt, a rekeszek hossztengelyével párhuzamos irányban haladó kettosszövet hőrögzitéae is kedvezőbb feltételek között végezhető; a még nem hőrögzitett. nyers kettosszövet szélessége lényegében megegyezik a keszregyartott páncéltáska szélességévelj mig a hagyományos módon, síkban szőtt kettősszövetnél - a csosoros szövettáska esetében - a fél kerület és az átmérő közötti különbséggel nagyobb a szélesség a kész szövet.táskánál, A már említett hagyományos gép a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén mintegy 50 %-os termelékenységnövekedést, lényegesen kisebb súrlódási ellenállást és minőségileg jobb_t deformációmentes szövettáska előállítását teszi lehetőve. Természetesen a térfogat - és súlycsökkenés szállítási költségcsökkenést, a termelékenységjavulás a beruházási igény csőkké-8182.704 nését éa üzemeltetési energia megtakarítását ia lehetővé teszi, ami még növeli a találmány szerinti eljárás kiemelkedő gazdaság gosságat.

Claims (6)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Ólomakkumulátor elektróda /un. páncéltáskás pozitív leaez/j melynek műanyagból készült, hőkezeléssel kés zrealakitott pánceltáskája egymás mellett sorban elrendezett, párhuzamos tengelyű, kényszer kapcsolatban összefüggő rekeszekre tagolt, a rekeszeken - azok hossztengelyével párhuzamos irányitással - áramvezető pálcák vannak átvezetve, a rekeszek - legalább részben - elektrokémiai aktiv közeggel vannak kitöltve és a rekeszeket a hossztengelyükre merőleges határoló sikokban egy-egy felső, illetve alsó - hid zár le, azzal jellemezve, hogy a páncéltáska /2/ valamennyi rekeszét /55, 55’/ összefüggően határoló, egymással és a rekeszek /55, 55’/ hossztengelyeivel /57/ párhuzamos első és második síkban a páncéltáskat /2/ első és második fal /51, 52/ zárja le, mely falak /51, 52/ egyenként folyamatos műanyag szövettestet vagy szövedéktestet alkotnak, a szélső rekeszeket /55’/ - θ rekeszek /55’/ hossztengelyével /57/ párhuzamosan és az első és második falra /51, 52/ merőlegesen - kívülről határoló harmadik és negyedik síkban a páncéltáska /2/ első és második falát /51, 52/ egy-egy oldalfal /58/ köti össze és a páncéltáskának /2/ az első és második fal /51,

   52/ és az oldalfalak /58/ által körülzárt belterében, a mindenkori szomszédos rekeszek /55, 55*/ közötti közös, e rekeszek /55, 55’/ hossztengelyeivel /57/ párhuzamos és az első és második falra /51, 52/ merőleges határoló sikokban egy-egy diafragma /5/ van kialakítva oly módon, hogy a közös határoló sik mentén az első és második falat /51, 52/ meghatározott távközökben /54/ sávok vagy fonalak /15/ kötik össze.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti elektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy-egy diafragmát /5/ a közös határoló sik mentén azsur kötéssel végighaladó egyetlen fonal /15/ alkot.

   5. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektróda páncéltáskájának előállítására szövés és hőrögzités alkalmazásával, mely eljárás során lánchengerről lefejtett láncfonalakból - felső és alsó szövetágat alkotó - kettősszövetet szövünk és a nyerstermék kettősszövetet folyamatosan szövethengerre csévélve hajtjuk végre a munkatárgy mozgatását, azzal jellemezve, hogy a szövetképzés pillanatában a /közel/ párhuzamosan haladó felső és alsó szövetág /11b, 11a/ egymástól való - belső erőhatásból eredő - eltávolodását határoló idomok /12/ és adott esetben magbetétek /20/ alkalmazásával a készítendő lemez vastagságának megfelelő állandó értékre behatároljuk és a behatárolás síkjában, a rekesz /55, 55’/ szélességének megfelelő osztás távolságban /56/ összekapcsoljuk az alsó és a felső szövetágat /11a,

   11b/ oly módon, hogy a rekesz /55, 55’/ hossztengelyével /57/ párhuzamos síkban - hossztengely /57/ menti távközönként /54/ fonalakat /15/ szövünk be a két szövetágba /11a, 11b/.
3. 4. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektróda páncéltáskájának szövedékből való előállítására- melynek során a nyers /felkész/ páncéltáskát hőrögzitéssel készre alakítjuk,

   -9182.704 azzal .₃. Qemczve, hogy önmagában ismert módon előállítjuk a felső, illetve alsó falat /31, 52/ képező szövedéklemezt, mint felső, illetve alsó szövedékágakat és a két szövedékágat /22/ folyamatos előtolással, párhuzamosan átvezetjük varrógépen, a rekeszek /55, 55*/ hossztengelyével egyező haladási iránnyal é3 a rekeszek /33, 55’/ szélese égének megfelelő osztástávolságonként /36/ elrendezett varrófejekkel a két szövedéklapot /22/ úgy varrjuk össze, hogy a varrógép surlódóf ékjének megfelelő beállításával biztosítjuk az öltésenkénti - a lemez vastagságát meghatározó 55 távolságnak megfelelő - fonalhosszt és a határoló síkoknál elrendezett varrófejeknél a diafragma /5/ légréseire megállapított távköznek /34/ megfelelően állítjuk be az öltésközt, a szélső rekeszeket /55*/ kívülről határoló síkoknál elrendezett varrófejeknél sürü öltést állítunk be.
4. 5· Berendezés az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektróda páncéltáskájának szövetkénti előállítására lánchengerrel· /7/, nyüstkerettel /9/, bordával /10/, mellékhengerrel /13/ éa azövethengerrel /14/, azzal jellemezve, hogy a borda /10/ és a mellékhenger /13/ közötti pályaszakaszban - vízszintes és függőleges irányú állitószervekkel kialakított - határoló idomok /12/ vannak elrendezve és a nyüstkeret /9/ előtti pályaszakaszban - célszerűen a lánchenger környezetében - fonalcsévék„ /16/, a fonalcsévéket /16/ a haladási pályán sorrendben követően pedig fonalfékező szerkezet /17/ és rendező hengerek /13,

   19/ vannak elrendezve.
5. 6. Az 5· igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a borda /10/ és a határoló idomok /12/ közötti pályaszakaszban az egyes rekeszek /35/ haladási pályáinak legalább egy részében /pl. minden második rekesz haladási pályájában/, a rekeszkerület által közrefogandó térrészben magbetétek /20/vannak elrendezve.
6. 7. Az 5· igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a borda /10/ és a határoló idomok /12/ közötti pályaszakaszban az egyes rekeszek /33/ haladási pályáinak legalább egy részében /pl. minden második rekesz haladási pályájában/, a rekeszkerület által közrefogandó térrészben magbetétek /20/ befogadására alkalmasan kialakított tartószervek vannak elrendezve és a berendezés rendelkezik — célszerűen méretsor szerinti bontásban készletezett - magbetét-készlettel.