HU182551B - Berendezés folyadékok kezelésére - Google Patents

Abstract

A folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban levő, a folyadék fajsúlyánál kisebb vagy a folyadék fajsúlyánál kisebb és nagyobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására szolgáló berendezésnek függőleges tengelyű, hengeres vagy ő sokszögletű medencéje van. A kezelendő folyadék a medencén sugárirányban kifelé haladva áramlik át és a medencében az áramlás irányában haladva előülepítőtér, majd egy- vagy többlépcsős szeparációs tér található. A tengelyszimmetrikusan kialakított medeneé- 10 nek a központi aknarészt körülvevő, előülepítést szolgáló közbenső terében ferdén elhelyezett, sugárirányban kifelé lejtő, lamellákból álló betétek találhatók, a közbenső tér leválasztást — cseppesítést-f-szeparációt — szolgáló körgyűrűtérrel van körülvéve, és ebben 15 vízszintes vágj- közel vízszintes — koaleszcens hatású — lamellák vannak, körhengerpalást mentén elhelyezkedő beáramlási és kiáramlási résszel.

Description

A találmány tárgya berendezés folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban levő, a folyadék fajsúlyánál kisebb vagy a folyadék fajsúlyánál kisebb és nagyobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására függőleges tengelyű hengeres vagy sokszögletű medencékben, ahol a medencében a folyadékáramlás irányában haladva előülepítőtér, majd egy- vagy többlépcsős szeparációs tér található, melyeken a kezelendő folyadék sugárirányban kifelé haladva áramlik át.

Folyadékkezelés alatt a találmány vonatkozásában elsősorban folyadéktisztítást, pl. szennyvíztisztítást értünk, amelynek során a folyadékból más folyadékot vagy szilárd anyagot választunk ki, vagy amikor más folyadékot gázzal, pl. levegővel érintkeztetjük, továbbá, amikor a folyadékot biológiai kezelésnek vetjük alá. Végül folyadékkezelésnek tekintjük a folyadék hűtését és gáztalanítását is.

A korszerű víz- és szennyvíztisztítási technológiák világszerte megkövetelik a korszerű folyadékszeparáló, pl. ülepítő rendszerek létesítését, amelyekkel korszerű környezetvédelmi berendezések létesíthetők.

A folyadékokban levő szemcsés és/vagy lebegőanyagok szétválasztása alapvető feladat, melyre számos berendezés ismeretes. Ezen berendezések egy része kör- vagy sokszögalaprajzú függőleges tengelyű, henger alakú berendezés, pl. előregyártott betongyűrűkből, aknaszerű kialakítással.

Az eddig ismert köraknaszerű berendezéseknek, melyeket főleg pl. kis kapacitású benzin-, olaj-, homokfogó medencékként vagy elő-, ill. utóülepítő, medencékként használnak, egyterű hengermedencéi vannak, melyekben a szeparáló, pl. ülepítő folyamatok hatékonysága korlátozott. Ezek a berendezések nem biztosítják az optimális szeparációs, pl. ülepítési folyamatokat, hatásfokuk korlátozott, terjedelmük nagy, s így gazdaságtalanok.

Ismert a 3,807.563 sz. USA szabadalomból olyan berendezés házi szennyvizek ún eleveniszapos kezelésére, amelynek négyszögletes tartálya alul, a hosszabb oldalak közepe felé lejt és középütt egy vályút alkot, amelyben perforált levegőztetőcső helyezkedik el, felette pedig a levegőt felfelé vezető, belül üres fal van. A tartályban egy második levegőbeviteli cső is van, amely egy felszállócsőhöz csatlakozik, az viszont egy porlasztófúvókához vezeti a légbuborékokat, s az általuk felkapott vizet. A tartály kivezetőcsöve előtti térben ferde, egymással párhuzamos lemezekből álló ülepítő, szeparátor található, amely az eleveniszap leválasztását és a tartályba való visszajuttatását szolgálja. A berendezésnek nincs előülepítő tere, a ferde lamellákba alulról áramlik a folyadék. Az ilyen műtárgy csak max. 50—100 m³/nap mennyiségű szennyvíz tisztítására alkalmas.

A berendezésnek nincs központi folyadékbevezetése, ezért radiális átáramlás nem hozható létre, a medence pedig téglalap alakú és nincsenek koncentrikus részei.

A szeparáló, pl. ülepítő berendezések alapvető feladata, hogy lehetőleg kiküszöböljék a turbulens áramlási viszonyokat. Ülepítési szempontból a lamináris áramlás alapvető követelmény, amikor is az egyes lebegőanyagok, szemcsék, részecskék zavartalanul tudnak ülepedni,

A lamináris és turbulens áramlások megkülönböztetésére az ún. Reynolds-féle szám alkalmas, amelynek értéke lehetőleg 500 alatt kell legyen ahhoz, hogy az ülepítés a lamináris tartományban, optimális körülmények között menjen végbe.

A jelenleg ismert kör alaprajzú szeparáló medencék számos további hátránnyal bírnak. A folyadék átáramlási viszonya kedvezőtlen, turbulens áramlási viszonyok alakulnak ki, továbbá nem használatosak a tengelyszimmetrikus radiális átáramlási lehetőségek a kis műtárgyakban ezért az ezen áramoltatásból származtatható többlethatások sem hasznosítottak. Ilyen pl. a koaleszcens (cseppesítő, egyesítő) lamellák közötti radiális áramoltatás lehetjősége, mely pl. olajos szennyvizek szeparációja esetében számottevő hatékonyságnövelést biztosít.

„Koaleszcens lamellák” alatt a továbbiakban olyan lamellákat, lamellás betéteket értünk, amelyek radiális átáramlásúak, amiből adódóan az áramlási keresztmetszet az áramlás irányában folyamatosan növekszik. Ez előidézi azután az irodalomból ismert koaleszcens — azaz cseppesítő — hatást.

A találmány feladata a jelenleg ismert, kör alaprajzú álló, hengeres szeparációs berendezésekben, vagy kör- és körgyűrű alakú szeparációs berendezésekben a komplex szeparációs folyamatok biztosítása lamináris áramlási viszonyok mellett, amit lamellás (lemezes) betétekkel biztosít. Feladata továbbá a meglevő berendezések szeparációs hatékonyságának növelése, pl. olajos szennyvíz esetében a cseppesítés hatásfokának növelése, általában pedig az eddig ismert egyterű, kör keresztmetszetű vagy körgyűrű-medencék hátrányainak kiküszöbölése mind a hatékonyság, mind a gazdasági paraméterek vonatkozásában.

Célul tűztük, hogy az ismert szeparációs rendszereknél kisebb térfogattal nagyobb hatásfok legyen elérhető, ezáltal a létesítési és üzemelési költségek csökkentése mellett kisebb területigény lép fel.

A találmány alapgondolata, hogy az újonnan épülő vagy a meglevő, kör alaprajzú szeparációs medencéket koncentrikus kör határolófalak révén többterű berendezéssé alakítjuk ki, továbbá az ülepítéshez lamellás — azaz lamináris — betéteket alkalmazunk, végül a hatékonyság fokozására radiális átfolyású koaleszsens lamellákat is elhelyezünk. A feladat legkedvezőbb megoldásához tartozik még olyan lamellák alkalmazása a berendezés különféle tereiben, amelyek optimális áramlási viszonyokat biztosítanak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy kör alaprajzú álló henger alakú egyterű szeparációs berendezésekben is lehet lineáris áramlást biztosítani ferde lamellák beépitésével, továbbá a teret több koncentrikus térre felosztva tengelyszimmetrikus radiális áramlás alakítható ki, A fajlagosan kisebb hely-, ill. térfogatigényű lamináris áramlásos szeparáción túlmenően a rendelkezésre álló terekben szeparációs lépcsőket — pl. előülepítést és 3

-2182551 koaeazcens (cseppesítő) kiegészítő szeparációs lépcsőket, továbbá szeparált anyagtárolást lehet biztosítani.

A találmány ily módon számos olyan újszerű többlet hatást eredményez, amelyet az ismert kör alaprajzú, helyszínen épített beton vagy előregyártott betongyűrűkből létrehozott ülepítő medencékben nem lehetett biztosítani.

A találmány értelmében a felsorolt nehézségeket úgy küszöböljük ki és a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban levő, a folyadék fajsúlyúnál kisebb vagy a folyadék fajsúlyánál kisebb és nagyobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására szolgáló, függőleges tengelyű hengeres vagy sokszögletű medencével rendelkező berendezéseknél, ahol a kezelendő folyadék a medencén sugárirányban középr/Ől kifelé áramlik át és ahol a medencében az áramlás irányában haladva előülepítőtér, majd egy- vagy többlépcsős szeparációs tér található, a tengelyszimmetrikusan kialakított medencének a központi aknarészt körülvevő, előülepítést szolgáló közbenső terében ferdén elhelyezett, sugárirányban kifelé lejtő lamellákból álló betétek találhatók, továbbá a közbenső tér leválasztást — cseppesitést-j-szeparációt — szolgáló körgyűrűtérrel van körülvéve, amelyben vízszintes vagy közel vízszintes — koaleszcens — lamellák vannak, körhengerpalást mentén történő beáramlással én kiáramlással.

Egy előnyös kiviteli alaknál a vízszintes vagy közel vízszintes — koaleszcens — lamellák vízszintesen összekapcsolt félkör- és/vagy körív-elemekből vannak kialakítva, melyek egymás felett függőleges és vízszintes irányban szimmetrikusan helyezkednek el oly módon, hogy az ívek, ill. körívek az áramlás irányára merőlegesek.

A találmány legelőnyösebb kiviteli alakjánál á lamelláknak egymással párhuzamos tengelyű csatornái vannak, amely csatornák falait — előnyösen -azonos sugarú — körív-keresztmetszetű válaszelemek alkotják oly módon, hogy az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső felületének közepénél helyezkednek el vagy ahhoz csatlakoznak, továbbá a körívek középpontjai négyzet- vagy téglalapháló minden második metszéspontjába esnek.

Előnyös, ha a négyzet- vagy téglalapháló osztástávolsága nagyobb, mint a körívek sugara. További előnyt biztosít az a kiviteli alak, ahol a körív-keresztmetszetű válaszelemeket csövek alkotják, melyeknek palástja az alkotók irányában a csatorna hosszának feléig fel van hasítva és az egyes csövek hasítékaikkal egymással ellentétes irányból össze vannak fűzve.

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a félkörívkeresztmetszetű válaszelemek szélső alkotóik mentén egymáshoz rögzített, egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.

Egy további lehetséges kiviteli alaknál a félkörív keresztmetszetű válaszelemek szélső alkotóik mentén sík lapok közvetítésével egymáshoz rögzített egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.

A fajlagos felület növelése érdekében egy előnyös, 4 kiviteli alaknál a körív-keresztmetszetű válaszelemek közé, előnyösen a négyzet- vagy téglalapháló vonalaiban sík válaszelemek helyezkednek el.

További felüietnövelő hatás érhető el olyan kiviteli alaknál, ahol a köríves és/vagy sík válaszelemeken domborítások vannak. Végül olyan kiviteli alak is előnyös, ahol a körív-keresztmetszetű válaszelemekkel felépített lamellás szerkezet széle teljes-kör keresztmetszetű lezáró válaszelemekkel van határolva, amelyek palástja egyetlen alkotó mentén fel van hasítva.

A találmány szerinti berendezés koaleszcens lamellái révén radiális és lamináris áramlással biztosítható pl. olajos szennyvizek esetén a kisebb, mikron nagyságrendű olajszemcsék cseppesítése és szeparálhatósága, azaz az olajszennyeződés fokozott eltávolítása, miáltal növelhető a tisztítás hatásfoka, ami egyre nagyobb követelmény világszerte.

A találmány szerinti berendezéssel a kedvező szeparációt fajlagosan kisebb térfogatok, ill. átfolyási idő mellett biztosíthatjuk, ami számottevő költségmegtakarítást eredményez.

Nagy előny, hogy a találmány segítségével meglevő ülepítő, olajfogó, zsírfogó stb. kör alakú aknák átalakíthatok rövid idő alatt, miáltal kapacitásnövekedés, hatékonyságnövekedés, költség- és területmegtakarítás érhető el.

További előny, hogy új berendezés esetén előregyártott, pl. betongyűrűelemekből, előregyártott vasbetonszegmensekből, idomtestekből stb. létesíthető, ami gazdaságos szállítást és helyszíni szerelést, azaz további költségmegtakarítást hoz magával.

A találmány szerinti berendezés különféle szerkezeti anyagból is megvalósítható gyári előregyártással vagy helyszíni építési technológiákkal, pl. acélból, alumíniumból, műanyagokból stb. utóbbi esetben dobozvagy konténerszerű kialakítás előnyös, mivel korszerű előregyárthatóságot és rövid helyszíni szerelést tesz lehetővé.

A találmányt a továbbiakban néhány célszerű kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:

az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete;

a 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak vázlatos felülnézete látható;

ábránk a találmány szerinti berendezés lamellás betétjének szerkezetét mutatja vázlatosan, függőleges elhelyezésben;

a 4. ábra a lamellás betét egyik kedvező kereszt metszetét szemlélteti, vázlatosan;

az, 5. ábrán két olyan cső látható, amilyenekből összef űzéssel a lamellás betét kialakítható;

a 6. és 7, ábráinkon a lamella válaszelemeinek egyegy lehetséges kiviteli alakját látjuk; végül a 8. ábránk a válaszelemek domborításokkal ellátott kiviteli alakjának keresztmetszete.

Rátérve az 1. ábrára, azon két koncentrikusan elhelyezett medencéből álló berendezés látható. A berendezés előregyártott betongyűrűkből van össze-3182551 állítva, és természetesen lehet másféle szerkezeti kialakítású is.

A 15 belső medencében helyezkednek el tengelyszimmetrikusan a ferde 5 lamellás betétek. A betétrendszer két-, három-, négy-, öt-, hattagú stb. lehet. A betétekben lamináris áramlási viszonyok között történik a szeparáció, pl, olajok, zsírok, lebegőanyagok stb. esetében.

Az 5 lamellás betétek felett van kialakítva a szeparált anyagok 4 gyűjtőtere, mely alsó végén a függőleges 2 aknarészbe torkollik, a folyadék áramoltatására a 4 győjtőtér és előülepítő 3 iszaptér között. A 3 iszaptér felső felületén az 5 lamellás betétekkel határos, alsó terében pedig ferde felületekkel van kiképezve iszapgyűjtésre és sűrítésre. Az 5 lamellás betétek után sugárirányban haladva 6 közbenső tér van kialakítva, mely lehetővé teszi az utólagosan kivált iszapok vezetését, gyűjtését a 6 tér alsó felében levő ferde oldalfalú 14 iszapgyűjtő térbe.

A 15 belső medence körül koncentrikusan a körgyűrű alakú 16 külső medence helyezkedik el, melyben 8 és 10 körgyűrűterek vannak kialakítva. A 8 és 10 körgyűrűtereket körbefutó 9 terelőfal választja el. A 8 körgyűrűtérben helyezkedik el a koaleszcens lemezekből, 7 lamellákból álló rendszer, mely körgyűrű, -körszelet- vagy sokszögszegmensekből áll. A 7 lamellákon keresztül a szeparálandó folyadék radiálisán áramlik át, lamináris áramlási jelleggel. A lamellalemezek koaleszcens jellegűek, s fokozott szeparációt biztosítanak. A külső 10 körgyűrűtérben helyezkedik el a felső vízszint magasságában a kör alakú 11 bukóvályú, melybe a 12 bukóélen keresztül jut a tisztított, szeparált folyadék, ahonnan a 13 vezetékkel vezethető ki a rendszerből.

Az 1. és 2. ábrán látott berendezés működése a következő: Az 1 nyersvízvezetéken keresztül vagy gravitációval, vagy nyomás alatt érkezik a szeparálandó folyadék, pl. olajos szennyvíz a berendezésbe, éspedig annak elő ülepítő 3 iszapterébe, ahol a homok és ülepedő egyéb anyagok kiülepednek. Előülepítés után a tisztítandó folyadék felfelé áramlik és felúszik a 4 gyűjtőtérbe a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú anyag, pl. olaj, zsír stb. A tisztítandó folyadék radiálisán halad keresztül a ferde 5 lamellás betéteken, ahol lamináris áramlási viszonyok mellett fokozott szeparáció történik. Az 5 lamellás betétekben szeparált pl. olaj a lamellák felső ferde éle mentén visszaáramlik a 2 aknarészbe, ahonnan felfelé úszik a 4 gyűjtőtérbe.

Az 5 lamellás betét lamellái között kiülepedett iszap lefelé csúszva a 6 közbenső térbe kerül, melynek alsó terében iszapgyűjtő-sűrítő rész van. Ezen részből az iszapot periodikusan ki lehet szivattyúzni vagy gravitációs, vagy nyomásos módszerrel kiengedni további tárolásra.

Az előtisztított, szeparált folyadék a továbbiakban a külső kerület irányában van vezetve, éspedig a vízszintes koaleszcens 7 lamellákon van átáramoltatva, ahol fokozott lamináris áramlás alakul ki és olajos szennyezettség esetén a koaleszcens 7 lamellák hatására a relatív kisebb, mikron nagyságú olajszemcsék cseppekké alakulva szeparálásra kerülnek, ill. a körgyűrűtér felső felületére emelkednek, ahonnan lefölözéssel, dekantálással lehet eltávolítani az így szeparált olajmennyiséget.

A tisztított, szeparált folyadék a 9 terelőfal irányításával a 10 körgyűrűtérbe jut, ahol felfelé emelkedik, a folyadékszint magasságában elhelyezett 11 bukóvályúba jut a 12 bukóéleken át, ahonnan a 13 vezetéken át távozik a berendezésből a tisztított folyadék.

Amint a 2. ábrán látható, központi tengely körül koncentrikusan helyezkednek el a kör-, ill. körgyűrű alakú 15 és 16 medencék. A központi 2 aknarész alatt helyezkedik el a 3 iszaptér. Ugyancsak a 2 aknarész köré kapcsolódnak sugárirányban az 5 lamellás betétek, melyeknek elemei oldalaikon zártak és így a folyadék csak ezen 5 lamellás betéteken keresztül haladhat tovább. A 6 közbenső tér után sugárirányban kifelé a koaleszcens 7 lamellák találhatók, melyekbe a belépés a 15 belső medence válaszfalán kialakított perforált hengerpalást felületén keresztül történik, egyenletes folyadékáramban. A további 8 és 10 gyűrűterek, a 11 bukóvályú és a 12 bukóéi teljes köralaprajzú berendezésrészek. Az elvezető 13 vezeték a kerület bármely pontján csatlakoztatható a 11 bukóvályúhoz.

Az 1. és 2. ábrán látható megoldásnál az 5 lamellás betét és/vagy a 7 lamellák akkor dolgoznak a legeredményesebben, leggazdaságosabban, ha azokat a

3—8. ábrán bemutatott lamella szerkezettel alakítjuk ki. A 3. ábrán olyan lamellás betét szerkezete látható, melynek függőlegesen elhelyezkedő 41 csatornáit 42 köríves válaszelemek alkotják, ill. határolják el egymástól.

A 4. ábrán bemutatott kedvező keresztmetszetkialakításnál különösen előnyös ülepítési, szétválasztási tulajdonságok adódnak, mivel a keresztmetszet sok hegyesszögű sarkot tartalmaz, amelyek mentén különösen jól lerakódnak a kiválasztandó anyagok. Célszerű, ha a 42 válaszelemeknél az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső oldalának közepénél helyezkednek el vagy ahhoz csatlakoznak.

A 42 válaszelemek r sugarai célszerűen azonosak. Gyárthatósági és szerelhetőségi szempontból, továbbá hogy minél nagyobb fajlagos felület legyen elérhető, az egyes körívek középpont jai a 43 négyzet- vagy téglalapháló minden második 44 metszéspontjába esnek. A 43 négyzet- vagy téglalapháló t osztástávolsága előnyösen nagyobb, mint az r sugár, de kisebb — négyzetháló esetén —, mint az r sugár V2-szerese. Ha ugyanis a t osztástávolság kisebb az r sugárnál, akkor nehezen előállítható, bonyolult keresztmetszet adódik, ha viszont nagyobb, mint — négyzetháló esetén — az r sugár V2-szerese, a körívek már nem metszik egymást és az említett éles sarkok sem jönnek létre.

Kedvező kiviteli alak az, ahol a lamellásbetét szerkezete az 5. ábrán látható 45 csövekből van összefűzve. A 45 csövek palástján alkotóirányú 46 hasítékok vannak, melyek a 45 cső hosszának feléig nyúlnak. A 45 csöveket 46 hasítékaikkal szembefordítva lehet egymással összefűzni.

-4182551

Kialakítható a lamellásbetét szerkezete a 6. ábrán látható 42 köríves válaszelemekből is. Itt a körívek félkörívek, s az egyes 2 válaszelemek a szélső alkotóik mentén összeerősített egybefüggő alkatrészek. Az így létrejött hullámvonal alakú elemeket egymással szem- 5 befordítva oly módon rögzítjük, hogy az egyik elem köríveinek széle a másik elem körívfelületének közepéhez kerüljön, ill. csatlakozzon. Az elemek anyaga célszerűen vákuumformázott műanyag vagy egyéb, a kezelendő folyadéknak jól ellenálló anyag. Az eleme- 10 két pl. kötőelemek, ragasztás vagy hegesztés útján köthetjük össze.

A 7. ábrán látható megoldásnál az az eltérés, hogy az egyes félkörívek szélei 47 síklapok útján csatlakoznak egymáshoz. Ily módon a félkörívek és a 47 sík- 15 lapok összefüggő alkatrészként készíthetők.

A 8. ábrán a 7. ábra szerinti elemekből felépített lamellás betét szerkezete látható, ahol a 42 válaszelemek közé —előtryösen a 43 négyzet vagy téglalapháló vonalaiban — 49 sík válaszelemek vannak be- 20 iktatva. A fajlagos felület további növelését szolgálják a 42 köríves válaszelemeken és/vagy a 49 sík válaszelemeken kialakított 48 domborítások.

A 3. ábra szerinti lamellás betét szélein teljes kör alakú 50 lezáró válaszelemek vannak, melyeknek pa- 25 lástja egyetlen alkotó mentén van hasítva.

A 3—8. ábrán szemléltetett lamellás betétszerkezet az itt bemutatott példákon túlmenően még számos alkalmazásban előnyös. A lamellák ferde elhelyez isével jól használható gravitációs ülepítési feladatokra, 30 iszaptartalmú vizek ülepítésére, új vagy meglevő műtárgyakban.

Másik fontos alkalmazási terület a Sokkulációs derítés! feladatoknál jelentkezik, éspedig a flokkuláltatott ivó- vagy szennyvizekben a pelyhek kiülepítésére, to- 35 vábbá III. fokú tisztítás területén.

Ugyancsak jelentős alkalmazási területet jelentenek a flotálási rendszerek, ahol á flotáeió után a szétválasztásnál használható a találmány szerinti lamellás szerkezet. Itt szóba jöhet zsírok, olajok, szálasanyagok 40 (pl. papíripari szennyeződések) eltávolítása, továbbá víznél nagyobb fajsúlyú lebegő anyagok leválasztása (pl. fém- és szénfeldolgozással kapcsolatos ipari szennyvizeknél), valamint eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszereknél a fölös iszapok sűrítésére. 45

Alkalmazható a ferdén elhelyezett lamellás betétgravitációs sűrítési rendszerekben, melyekben a különböző iszapok víztartalmának csökkentése történik, az iszaptérfogat csökkentése mellett. Lehetőség van kiegészítő yibráeiós sűrítésre is, a csőlamellák között. 50

Függőlegesen elhelyezett lamellás betétekben az áramlás a szabad légtérben álló függőleges felületeken lecsöpögő folyadékfilm formájában alakul ki, mely egyrészt a keresztmetszeti felülettel, másrészt a keresztmetszeten átáramló levegővel érintkezik. 55

Ilyen alkalmazás lehet folyadékok és légnemű anyagok érintkeztetésénél, például biológiai csepegtetőtestként műanyagtöltettel, szennyvizek biológiai tisztítására.

Másik alkalmazás a gázeltávolítás folyadékból, víz- 60 β

bői és szennyvízből. Itt a találmány szerinti lamellás betétben a gáztalanító vízmennyiséget felülről, gravitációsan csörgedeztetjiik le, egyenletesen, amikor is a gáz eltávozik a folyadékból.

Igen fontos alkalmazási terület a technológiai vizek hűtése, ahol a találmány szerinti lamellás szerkezet, a térfogategységben foglalt nagy felülete által előnyös hűtést tesz lehetővé, mivel a hűtendő vízmennyiség és az átáramoltatott levegő között nagy aktív érintkeztetési felület van biztosítva.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Berendezés folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban levő, a folyadék fajsúlyánál kisebb vagy a folyadék fajsúlyánál kisebb és nagyobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására függőleges tengelyű, hengeres vagy sokszögletű medencében, ahol a kezelendő folyadék a medencén sugárirányban kifelé áramlik át és ahol a medencében az áramlás irányában haladva előiilepítőtér, majd egyvagy többlépcsős szeparációs tér található, azzal jellemezve, hogy a tengelyszimmetrikusan kialakított medencének a központi aknarészt (2) körülvevő, előülepítést szolgáló közbenső terében (6) ferdén elhelyezett, sugárirányban kifelé lejtő lamellákból álló betétek (5) találhatók, továbbá hogy a közbenső tér (6) leválasztást — cseppesitést +szeparációt — szolgáló körgyűrűtérrel (8) van körülvéve, amelyben vízszintes vagy közel vízszintes (koaleszeens) lamellák (7) vannak körhengerpalást mentén történő beárandással és kiáramlással.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes vagy közel vízszintes koaleszeens lamellák (7) vízszintesen összekapcsolt félkör- és/vagy körfv-elemekből vannak kialakítva, melyek egymás felett függőleges és vízszintes irányban szimmetrikusan helyezkednek el oly módon, hogy az ívek, ill. körívek az áramlás irányára merőlegesek.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a koaleszeens lamellák (7) és/vagy a lamlelás betétek (5) olyan, egymással párhuzamos csatornákból (4) állnak, melyeknek falait — előnyösen azonos sugarú — körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) alkot ják oly módon, hogy az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső felületének közepénél helyezkednek el vagy ahhoz kapcsolódnak, továbbá hogy a körívek középpontjai négyzet- vagy téglalapháló (43) minden második metszéspontjába (44) esnek.
4. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a négyzet- vagy téglalapháló (43) osztástávolsága (t) nagyobb, mint a körívek sugara (r).
5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemeket (42) csövek (45) alkotják, amelyeknek palástja a csatlakozási helyeken az alkotó

   -5182551 irányában, a csatorna hosszának kb. a feléig fel van hasítva és az egyes csövek (45) hasítékaik (46) segítségével egymással ellentétes irányból össze vannak fűzve.
6. 6. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) szélső alkotóik mentén egymáshoz rögzített egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.
7. 7. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) szélső alkotóik mentén síklapok (47) közvetítésével egymáshoz rögzített egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.
8. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körívkeresztmetszetű válaszelemek (42) közé — előnyösen a négyzet- vágj⁷ téglalapháló (43) vonalaiban — sík

   5 válaszelemek (49) vannak elhelyezve.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köríves válaszelemek (42) és/ vagy a sík válaszelemek (49) felületnövelő domborításokkal (48) vannak ellát va.

   4 ábralap

   A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 85.4064/40 — Zrínyi Nyomda, Budapest