HU183927B - Berendezés folyadékok kezelésére - Google Patents

Abstract

A folyadékok kezelésére szolgáló berendezésnek függőleges tengelyű hengeres vagy sokszögletes medencéje van, ahol a kezelendő folyadék bevezetési helye és a kezelt folyadék kivezetési helye között a folyadékáramlás lényegileg párhuzamos áramlási vonalú szakaszokból áll és többszöri irányváltoztatással halad át a medencében egymás után, sorbakapcsoltan elhelyezett előülepítőtéren, majd az egy-, vagy többlépcsős szeparációs téren. A medence palástalkotóival lényegileg párhuzamos — azaz függőleges — sík válaszfalak útján az áramlás irányában haladva előülepítőtér, ülepítő-szeparációs tér és utóülepítő, valamint iszapgyűjtőtér van kialakítva. Az előülepítőtér a szeparációs térrel össze van kötve, a szeparációs térben pedig az áramlás irányában lejtőén elhelyezett lamellás betétrész van, amely összeköti a szeparációs teret egy iszapgyűjtőtérrel, továbbá a lamellás betétrész alatt a válaszfalakra merőleges, függőleges válaszfal van. A szeparációs térben a lamellás betétrész előtt bukóéllel ellátott válaszfal van.

Description

A találmány tárgya berendezés folyadékok kezelésére, Hl· elsősorban a folyadékban lévő, a folyadék fejsúlyánál kiH| sebb, vagy a folyadék fejsúlyánál kisebb és nagyobb fej^! súlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leH választására, függőleges tengelyű hengeres, vagy sok szögletű medencékben, ahol a medencében a folyadékáramlás irányában haladva előülepítőtér, majd egy, vagy

H többlépcsős szeparációs tér található, amelyeken a kezelendő folyadék a bevezetési helye és a kezelt folyadék kiH vezetési helye között lényegében párhuzamos áramlási vonalú szakaszokban, többszöri irányváltással halad át.

Folyadékkezelés alatt a találmány vonatkozásában elH sősorban folyadéktisztítást, pl. szennyvíztisztítást értünk,

H amelynek során a folyadékból más folyadékot vagy szi9 lárd anyagot választunk ki, vagy amikor a folyadékot gáz9 zal, pl. levegővel érintkeztetjük, továbbá, amikor a folya9 dékot biológiai kezelésnek vetjük alá, végül folyadék9 kezelésnek tekintjük a folyadék hűtését és gázta9 lanítását is. A korszerű víz- és szennyvíztisztítási techno9 lógiák világszerte megkövetelik a korszerű folyadékszegi paráló, pl. ülepítő rendszerek létesítését, amelyekkel fi korszerű környezetvédelmi berendezések létesíthetők.

A folyadékokban lévő szemcsés- és/vagy lebegőanya<1 gok szétválasztása alapvető feladat, melyre számos beli rendezés ismeretes. Ezen berendezések egy része kör-, j vagy sokszögalaprajzú függőleges tengelyű, hengeralakú berendezés, pl. előregyártott betongyűrűkből, aknaszerű

I kialakítással.

Az eddig ismert köraknaszerű berendezéseknek, meI ' lyeket főleg pl. kis kapacitású benzin-, olaj-, homokfogó I medencékként, vagy elő-, illetve utóülepítő medencékI ként használnak, egyterű hengermedencéi vannak, melyekben a szeparáló, pl. ülepítő folyamatok hatékonysága korlátozott. Ezek a berendezések nem biztosítják az optimális szeparációs, pl. ülepítési folyamatokat, hatásfokuk alacsony, terjedelmük nagy, s így gazdaságtalanok. Ismert a 3,807.563 sz. USA szabadalomból olyan berendezés házi szennyvizek, ún. eleveniszapos kezelésére, amelynek négyszögletes tartálya alul, a hosszabb oldalak | közepe felé lejt és középütt egy vályút alkot, amelyben ^! perforált levegőztetőcső helyezkedik el, felette pedig a leí vegőt felfelé vezető, belül üres fel van. A tartályban egy j második levegöbeviteli cső is van, amely egy felszálló? csőhöz csatlakozik, az viszont egy porlasztófuvókához vezeti a légbuborékokat, s az általuk felkapott vizet. A tartály kivezetőcsöve előtti térben ferde, egymással párhuzamos lemezekből álló ülepítő, szeparátor található, amely az eleveniszap leválasztását és a tartályba való visszajuttatását szolgálja. A berendezésnek nincs előülepítőtere, a ferde lamellákba alulról áramlik a folyadék. Az ilyen műtárgy csak max. 5—100 m³/nap mennyiségű szennyvíz tisztítására alkalmas.

A szeparáló, pl. ülepítő berendezések alapvető feladata, hogy lehetőleg kiküszöböljék a turbulens áramlási viszonyokat. Ülepítési szempontból a lamináris áramlás alapvető követelmény, amikoris az egyes lebegőanyagok, szemcsék, részecskék zavartalanul tudnak ülepedni.

A lamináris és turbulens áramlások megkülönböztetésére az ún. Reynolds-féle szám szolgál, melynek értéke 500 alatt kell legyen ahhoz, hogy az ülepítés lamináris tartományban, optimális körülmények között menjen végbe.

A találmány feladata a jelenleg ismert, kör-alaprajzú álló, hengeres szeparációs berendezésekben, vagy kör- és körgyűrűalakú szeparációs berendezésekben a komplex 2 szeparációs folyamatok biztosítása lamináris áramlási viszonyok mellett. Feladata továbbá az eddig ismert egyterű, körkeresztmetszetű, vagy körgyűrű-medencék hátrányainak kiküszöbölése mind a hatékonyság, mind a g gazdasági paraméterek vonatkozásában.

Célul tűztük ki, hogy az ismert szeparációs rendszereknél kisebb térfogattal nagyobb hatásfok legyen elérhető, ezáltal a létesítési és üzemeltetési költségek csökkentése mellett kisebb területigény lép fel.

A találmány alapgondolata, hogy az újonnan épülő, vagy a meglévő, köralaprajzú szeparációs medencéket az alkotókkal párhuzamos sík határolófelak révén többterületű berendezéssé alakítjuk ki, továbbá az ülepítéshez lamellás — azaz lamináris — betétrészt alkalmazunk.

A feladat legkedvezőbb megoldását olyan lamellák alkalmazása jelenti, melyek a berendezés megfelelő tereibe építve, optimális áramlási viszonyokat biztosítanak.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy köralaprajzú, álló hengeralakú egyterű szeparációs berende20 zésekben is lehet lamináris áramlást biztosítani ferde lamellás betétrész beépítésével, továbbá a teret több térre felosztva lineáris átáramlás alakítható ki. „Lineáris átáramlás” alatt a találmány vonatkozásában azt értjük, hogy a kezelőmedencében a kezelendő folyadék beveze25 tési helye és a kezelt folyadék kivezetési helye között a folyadékáramlás lényegileg párhuzamos áramlási vonalú szakaszokból áll és többszöri irányváltoztatással halad át az egymés után elhelyezkedő kezelőtereken. Ezek a kezelőterek tehát az áramlást tekintve sorba vannak kap30 csolva.

A fajlagosan kisebb hely-, illetve térfogatigényű lamináris áramlásos szeparáción túlmenően a rendelkezésre álló terekben szeparációs lépcsőket — pl. előülepítést és kiegészítő szeparációs lépcsőket, továbbá szeparált anyagtárolást, valamint utóülepítőket lehet biztosítani.

A találmány ily módon számos olyan újszerű többlethatást eredményez, amit az ismert köralaprajzú, helyszínen épített beton, vagy előregyártott betongyűrűkből létrehozott ülepítő medencékben nem lehetett biztosítani.

A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a bevezetőben ismertetett típusú medencénél a medencét a palástalkotóival lényegileg párhuzamos — azaz függőleges — sík válaszfalak útján az áramlás irányában haladva sorban előülepítőtérre, ülepítőszeparációs térre és utóülepítő, valamint iszapgyűjtőtérre osztjuk, ahol az előülepítőtér a szeparációs térrel össze van kötve, a szeparációs térben pedig az áramlás irányában lejtőén elhelyezett lamellás betétrész van, amely összeköti a szeparációs teret egy iszapgyűjtőtérrel, továbbá, hogy a lamellás betétrész alatt a válaszfalakra merőleges, függőleges válaszfal van, végül, hogy a szeparációs térben a lamellás betétrész előtt bukóéllel ellátott válaszfel van.

A berendezés egy kedvező kiviteli alakjánál az előülepítőtérbe a nyersvíz-bevezetéssel szemben elhelyezkedő merülőfel nyúlik bele.

Az ülepítőtér a szeparációs térrel célszerűen nyflás(ok) útján van összekötve.

Ugyancsak előnyös, ha az utóülepítőben a tisztított vízelvezető vezeték környezetében bukóéllel ellátott bukóvá60 lyú van.

A találmány szerinti berendezés hatékonysága szempontjából igen fontos a lamellás betétrész kialakítási módja. Azt találtuk, hogy különösen előnyös ülepítésiszétválasztási tulajdonságok érhetők el akkor, ha olyan

183 927 lamellás betétrészt alkalmazunk, mely sok hegyesszögű sarkot tartalmaz. Ezek mentén ugyanis a kiválasztandó anyagok jól lerakódnak.

A találmány legkedvezőbb kiviteli alakjánál ezért a lamellás betétnek egymással párhuzamos tengelyű csatornáinál a csatornák falait — előnyösen azonos sugarú — körív-keresztmetszetű válaszelemek alkotják oly módon, hogy az egyes körívek szélei a szomszédos körívek belső felületének közepénél helyezkednek el, vagy ahhoz csatlakoznak, továbbá a körívek középpontjai négyzet-, vagy téglalapháló minden második metszéspontjába esnek.

Előnyös, ha a négyzet-, vagy téglalapháló osztástávolsága nagyobb, mint a körívek sugara.

További előnyt biztosít az a kiviteli alak, ahol a körívkeresztmetszetű válaszelemeket csövek alkotják, melyeknek palástja az alkotók irányában a csövek hosszának feléig fel van hasítva és az egyes csövek egymás hasítékaiban vannak egymással ellentétes irányból befűzve.

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a félkörívkeresztmetszetű válaszelemek szélső alkotóik mentén sík lapok közvetítésével egymáshoz rögzített, egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.

A fajlagos felület növelése érdekében egy előnyös kiviteli alaknál a körív-keresztmetszetű válaszelemek közé, előnyösen a négyzet-, vagy téglalapháló vonalaiban sík válaszelemek helyezkednek el.

További felületnövelő hatás érhető el azáltal, ha a köríves- és/vagy sík válaszelemeken domborítások vannak. Végül olyan kiviteli alak is előnyös, ahol a körívkeresztmetszetű válaszelemekkel felépített lamellás szerkezet széle teljes kör-keresztmetszetű lezáró válaszelemekkel van határolva, amelyek palástja egyetlen alkotó mentén fel van hasítva.

A találmány szerinti berendezéssel a kedvező szeparációt fajlagosan kisebb térfogatok, illetve átfolyási idő mellett biztosíthatjuk, ami számottevő költségmegtakarítást eredményez.

Nagy előny, hogy a találmány alapján a már meglévő ülepítő, olajfogó, zsírfogó stb. köralakú aknák is átalakíthatok rövid idő alatt, miáltal kapacitásnövekedés, hatékonyságnövekvés, költség- és területmegtakarítás érhető el.

További előny, hogy új berendezés esetén előregyártott, pl. betongyűrűelemekből, előregyártóit vasbetonszegmensekből, idomtestekből stb. létesíthető, ami gazdaságos szállítást és helyszíni szerelést, azaz további költségmegtakarítást hoz magával.

A találmány szerinti berendezés különféle szerkezeti anyagból is megvalósítható gyári előregyártással, vagy helyszíni építési technológiákkal, pl. acélból, alumíniumból, műanyagokból stb. Utóbbi esetben doboz-, vagy konténerszerű kialakítás előnyös, mivel korszerű előregyárthatóságot és rövid helyszíni szerelést tesz lehetővé.

A találmányt a továbbiakban annak néhány célszerű kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:

— az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját felülnézetben mutatja;

— a 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak Π-Π vonal mentén vett metszetét tüntettük fel;

— a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak ΙΠ-ΙΠ vonal mentén felvett vázlatos keresztmetszetét mutatja;

— 4. ábránk a találmány szerinti berendezés lamellás betétrészét mutatja vázlatosan, függőleges elhelyezésben;

— az 5. ábra a lamellás betétrész egyik kedvezd keresztmetszetét szemlélteti, vázlatosan;

— a 6. ábrán két olyan cső látható, melyekből összefűzéssel a lamellás betétrész kialakítható;

g — 7. és 8. ábráinkon a lamellák válaszelemeinek egyegy lehetséges kiviteli alakját látjuk; végül — 9. ábránk a válaszelemek domborításokkal ellátott kiviteli alakjának keresztmetszete.

Rátérve az 1,—3. ábrára az álló körhengeralakú 17 me1 θ dence több térre oszlik, s így kompakt gazdaságos kialakításra ad lehetőséget.

A 18 nyersvíz-bevezetésen keresztül akár gravitációsan, akár nyomás alatt érkezik pl. a tisztítandó olajos szennyvíz, amely a 19 elóülepítőtérbe kerül. Ez biztosítja az ülepítendő pl. szemcsés anyagok, homok, iszap kiülepítését. A 18 nyersvíz-bevezetésen át érkező foyladéktömeg a 20 merülőfal alatt halad át, mely 20 merülőfalnak energiatörő szerepe is van. Az említett 19 előülepítőtér alsó része iszap-homok tárolására alkalmas medence20 rész, mely az iszapsűrítésre tekintettel ferde egyoldali oldalfallal rendelkezik.

A berendezés központi hosszanti tengelyében helyezkedik el az ülepítő ferde 21 lamellás betétrész, melyet 22 és 23 válaszfalak választanak el a köralakú 17 medence keresztmetszetétől. A 19 előülepítőtérből az ülepített víz 24 nyíláson keresztül a 25 ülepítőtérbe, szeparációs térbe kerül, ahol ismételt sűrítés történik, mely okból azon térrész is rendelkezik alsó 26 iszapgyűjtőtérrel. A 25 ülepítőtérbe vagy szeparációs térbe vezethető közvetlenül olyan tisztítandó nyersvíz is, mely nem tartalmaz nagymérvű előülepítendő anyagot, így a 27 nyersvízvezetéken keresztül akár egyidejűleg történhet nyersvíz-bevezetés, a 18 nyersvíz-bevezetésen érkező nyersvízzel együtt. Esetleges kétoldalú bevezetésnél a 25 szeparációs térben ke35 veredik a kétfajta vízmennyiség. A továbbiakban a 25 szeparációs térből a nyersvíz a 28 bukóélen át a ferde 21 lamellás betétrészen halad keresztül.

A 21 lamellás betétrész ferde lamellái között ún. lamináris áramlás alakul ki. mely fokozott szeparációt bizto40 sít a folyadék részére. A 21 lamellás betétrészként számos ismert keresztmetszet alkalmazható, melyeknek általános feladata, hogy lamináris áramlás közben szeparáiódjanak a gravitációsan szétválasztható elemek, pl. olaj, zsírszennyeződés és a berendezés üzemi vízszintjére emelkedjenek, míg az esetleg még kiülepíthető iszapszemcsék a ferde lamellák között az alsó iszapgyűjtőtérbe süllyedjenek.

A folyadék-, illetve vízfelszínre emelkedett koncentrált úszó szennyeződés, illetve pl. olajréteg, bármely ismert 50 38 fölözőszerkezettel lefölözhető és külön átvezethető — pl. vezetéken keresztül — a 29 tárolótérbe, ahonnan időszakosan elszállítható további kezelés, hasznosítás, vagy pl. elégetés céljából. A ferde 21 lamellás betétrészekben tisztított víz továbbvezetése a 39 válaszfal alatt történik 55 egyenletesen, teljes keresztmetszetben, mely után a tisztított víz a 31 bukóélen át a 32 bukóvályúba kerül és a 33 vezetéken keresztül távozik a berendezésből.

A 19 előülepítőtér alatt elhelyezkedő 26 iszapgyűjtőtér 34 válaszfallal van elválasztva a 35 utóülepítőtér alatti 36 60 iszapgyűjtőtértől. A 19 előülepítőtérből, illetve a 26 és 36 iszapgyűjtőterekből akár gravitációsan, akár szivattyú segítségével távolítható el a szeparált homok, illetve iszapmennyiség, további sűrítésre, gépi iszapvíztelenítésre, vagy egyéb hasznosítás céljára.

1

Áttérve a 2. ábrára, a ferde 21 lamellás betétrész különböző hajlásszögben létesíthető, a szeparálási feladatnak megfelelően, pl. 45°—70° között. Különlegesebb iszaptartalmú szennyvizek esetén előnyös az 55°—60° közötti érték, mely biztosítja az öntisztítóképességet, az iszapok gravitációs lecsúszását az alsó 26 és 36 iszapgyűjtő terekbe.

A ferde 21 lamellás betétrész készülhet konténerjelleggel előregyártott kivitelben, pl. acélkeretben, mely könynyű, korszerű szállítást és elhelyezést biztosít. A folyadékmozgás irányát tekintve, a ferde 21 lamellás betétrész kétféle módon helyezkedhet el:

— a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú anyagok pl. olajok, zsírok, lebegőanyagok stb. szeparációja esetében a ferde 21 lamellás betétrészen felülről lefelé való folyadékátvezetés szükséges, míg — a folyadék fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú anyagok szeparációja esetén alulról felfelé való átvezetés szükséges.

Mint a 2. ábráról is látható, a 25 szeparációs térbe a nyersvíz-bevezetés közvetlenül a 27 csővezetéken keresztül lehetséges, mely 28 bukóélen át közvetlenül a ferde 21 lamellás betétrészen halad át szeparációs folyamatok mellett.

Az alsó 26 és 36 iszapgyűjtőtereket 34 válaszfel választja ketté, mely térosztás biztosítja, hogy a 25 szeparációs térben előülepített nyersvíz közvetlen kényszeráramban a ferde 21 lamellás betétrészen haladjon keresztül. A 34 válaszfel anyaga a berendezés köpenyfalához hasonlóan különféle lehet és készíthető pl. előregyártott betonból, acélból, alumíniumból vagy műanyagból, pl. üvegszálvázas poliészterből.

A 26 és 36 iszapgyűjtőterekben ferde — pl. 60-os elrendezésű — oldalrézsű van, mely készülhet helyszíni betonozással vagy egyéb szerkezeti anyagból.

A 31 bukóéi állítható acélszerkezet, míg a 32 bukóvályú akár beton, akár egyéb szerkezeti kialakítású lehet.

Amint a 3. ábrán látható, a 18 nyersvíz-bevezetésen érkező nyers, pl. szennyvíz a 20 merülőfel hatására közvetlen lefelé áramlik, biztosítva az elóülepítés áramlási feltételeit. A 19 előülepítőtér alatt elhelyezkedő iszap-, illetve homokgyűjtőtér szintén előnyösen ferde oldalfelrésszel rendelkezik.

A homok- és iszapeltávolítás periodikus, mobil iszapszivattyúval, vagy esetlegesen gravitációsan a 37 vezetéken keresztül történhet. Másik lehetőség ezen homokiszapgyűjtésre az említett térben elhelyezett, pl. acélkonténer, mely víz alatti helyzetében gyűjti-tárolja az iszaphomokot, amit azután periodikusan, a konténer kiemelésével lehet eltávolítani, illetve elszállítani és ismét üres konténert elhelyezni az említett térben.

Az 1,—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 21 lamellás betátrész akkor dolgozik a legeredményesebben, leggazdaságosabban, ha azt a 4,—8. ábrán bemutatott lamellás szerkezettel alakítjuk ki. A 4. ábrán olyan lamellás szerkezet látható, melynek függőlegesen elhelyezkedő 41 csatornáit 42 köríves válaszelemek alkotják, illetve határolják el egymástól.

Az 5. ábrán bemutatott kedvező keresztmetszeti kialakításnál különösen előnyös ülepítési, szétválasztási tulajdonságok adódnak, mivel a keresztmetszet sok hegyesszögű sarkot tartalmaz, amelyek mentén különösen jól lerakódnak a kiválasztandó anyagok. A 42 válaszelemekI 927 nél az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső oldalának közepénél helyezkednek el, vagy ahhoz csatlakoznak.

A 42 válaszelemek r sugarai célszerűen azonosak. 5 Gyárthatósági és szerelhetőségi szempontból, továbbá, hogy minél nagyobb fajlagos felület legyen elérhető, az egyes körívek középpontjai a 43 négyzet-, vagy téglalapháló minden második 44 metszéspontjába esnek. A 43 négyzet-, vagy téglalapháló t osztástávolsága előnyösen q nayobb, mint az r sugár, de kisebb — négyzetháló esetén, — mint az r sugár V2-szerese. Ha ugyanis a t osztástávolság kisebb az r sugárnál, akkor nehezen előállítható, bonyolult keresztmetszet adódik, ha viszont nagyobb, mint — négyzetháló esetén — az r sugár -χ/2-szerese, akkor a 15 körívek már nem metszik egymást és az említett éles sarkok nem jönnek létre.

Kedvező kiviteli alak az, ahol a lamellás betétszerkezet 45 csövekből van összefűzve. A 45 csövek palástján alkotóirányú 46 hasítékok vannak, amelyek a 45 cső hosszá20 nak feléig nyúlnak. A 45 csöveket 46 hasítékaikkal szembefordítva lehet egymással összefűzni.

Kialakítható a lamellás betétszerkezet a 7. ábrán látható 42 köríves válaszelemekből is. Itt a körívek félkörívek, s az egyes 42 köríves válaszelemek a szélső alkotóik 25 mentén összeerősített egybefüggő alkatrészek. Az így létrejött hullámvonal-alakú elemeket egymással szembefordítva oly módon rögzítjük, hogy az egyik elem köríveinek széle a másik elem körívfelületének közepéhez kerüljön, illetve csatlakozzék. Az elemek anyaga célsze30 rűen vákuumformázott műanyag vagy egyéb, a kezelendő folyadéknak jól ellenálló anyag. Az elemeket pl. kötőelemek, ragasztás vagy hegesztés útján köthetjük össze.

A 8. ábrán látható megoldásnál az az eltérés, hogy az egyes félkörívek szélei 47 síklapok útján csatlakoznak 35 egymáshoz. Ily módon a félkörívek és a 47 síklapok összefüggő alkatrészként készíthetők.

A 9. ábrán a 6. ábra szerinti elemekből felépített lamellás betétszerkezet látható, ahol a 42 köríves válaszelemek közé — előnyösen a 43 négyzet-, vagy téglalapháló vonalaiban elhelyezett 49 sík válaszelemek vannak beiktatva, A fajlagos felület további növelését szolgálják a 42 köríves válaszelemeken és/vagy a 49 sík válaszelemeken kialakított 48 domborítások.

Az 5. ábra szerinti lamellás betétszerkezet szélein teljes köralakú 50 lezáró válaszelemek vannak, melyeknek palástja egyetlen alkotó mentén be van hasítva.

Claims (11)

1. Berendezés folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban lévő, a folyadék fejsúlyánál kisebb, vagy a folyadék fejsúlyánál kisebb és nagyobb fejsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására függőleges tengelyű hengeres vagy sokszögletű medencében, ahol a kezelendő folyadék bevezetési helye és a kezelt folyadék kivezetési helye között a folyadékáramlás lényegileg párhuzamos áramlási vonalú szakaszokból áll és többszöri irányváltoztatással halad át a medencében egymás után, sorbakapcsoltan elhelyezett előülepítőtéren, majd az egy-, vagy többlépcsős szeparációs téren, azzal jelelmezve, hogy a medence (17) palástalkotóival lényegileg párhuzamos — azaz függőleges — sík válaszfalak (22, 23) útján az áramlás irányában haladva elöülepítőtér (19), ülepítő-szeparációs tér (25) és utóülepítő (35), valamint iszapgyűjtőtér (36) van kialakítva, ahol az elő-

-4183 927 ülepítőtér (19) a szeparációs térrel (25) össze van kötve, a szeparációs térben (25) pedig az áramlás irányában lejtőén elhelyezett lamellás betétrész (21) van, amely összeköti a szeparációs teret (25) egy iszapgyűjtőtérrel (36), továbbá hogy a lamellás betétrész (21) alatt a válaszfalakra (22, 23) merőleges függőleges válaszfal (34) van, végül, hogy a szeparációs térben (25) a lamellás betétrész (21) előtt bukóéllel (28) ellátott válaszfal (30) van.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előülepítőtérbe (19) a nyersvízbevezetéssel (18) szemben elhelyezkedő merülőfel (20) nyúlik bele.

3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előülepítőtér (19) a szeparációs térrel (25) nyílás(ok) (24) útján van összekötve.

4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utóülepítőben (35) a tisztítottvíz-elvezető vezeték (33) környezetében bukóéllel (31) ellátott bukóvályú (32) van.

5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lamellás betétrész (21) olyan, egymással párhuzamos csatornákból (41) áll, melyeknek falait — előnyösen azonos sugarú — körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) alkotják oly módon, hogy az egyes körívek szélei a velük szomszédos körívek belső felületének közepénél helyezkednek el, vagy ahhoz kapcsolódnak, továbbá, hogy a körívek középpontjai négyzet-, vagy téglalapháló (43) minden második metszéspontjába (44) esnek.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a négyzet-, vagy téglalapháló (43) osztástávolsága (t) nagyobb, mint a körívek sugara (r).

7. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemeket (42) csövek (45) alkotják, amelyeknek palástja a csatlakozási helyeken az alkotók mentén, a csövek (45) hosszának feléig fel van hasítva, és az egyes csövek (45) egymással ellentétes irányból be vannak fűzve egymás hasítékaiba (46).

8. Az 5., vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) szélső alkotóik mentén egymáshoz rögzített egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.

9. Az 5., vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körív-keresztmetszetű válaszelemek (42) szélső alkotóik mentén síklapok (47) közvetítésével egymáshoz rögzített egybefüggő alkatrészként vannak kialakítva.

10. Az 5.-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körívkeresztmetszetű válaszelemek (42) közé — előnyösen a négyzet-, vagy téglalapháló (43) vonalaiban elhelyezkedő — sík válaszelemek (49) is be vannak helyezve.

11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köríves válaszelemek (42) és/vagy a sík válaszelemek (49) felületnövelő domborításokkal (48) vannak ellátva.