HU181672B

HU181672B - Eljárás 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav és sói új intermedieren keresztül történő előállítására

Info

Publication number: HU181672B
Authority: HU
Inventors: Endre Palosi; Dezsoe Korbonits; Gergely Heja; Pal Kiss; Csaba Goenczi; Gyoergyne Szvoboda; Judit Kun; Gabor Szabo; Tamas Kallay; Laszlo Ledniczky
Original assignee: Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszet
Priority date: 1979-10-25
Filing date: 1979-10-25
Publication date: 1983-11-28

Description

Találmányunk tárgya eljárás az I képletü 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav és sói új intermedieren keresztül történő előállítására.

Találmányunk szerint a 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat úgy állítjuk elő, hogy 5 ai, valamely új III általános képletü - mely képletben Alk jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport — 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav-alkilésztert > ammóniával reagáltatjuk, majd a keletkező új 10 II képletü 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavamidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarboxilezzük, vagy a₂) az új II képletü 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav amidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarb- 15 oxilezzük.

Az I képletü 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav és sói ismert, gyulladáscsökkentő hatású vegyületek (Fenoprofén).

Az I képletü vegyület előállítására több eljárás ismert, így például az 1 941 625 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli és a 3 600 437 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban megadott eljárások.

Az ismert eljárások hátránya az, hogy a keletkező termék utólagos tisztítása szükséges, és ez tekintettel arra, hogy forráspontja igen magas (168-171 °C; 0,11 Hgmm nyomáson), ipari körülmények között sok nehézséget okoz. A I képletü vegyület utólagos tisztítása azért mindenképpen szükséges az ismert eljárások nyomán, mert az azokban keletkező közbenső termékek szintén nehezen tisztíthatok magas forráspontjuk miatt.

A gyógyszergyártásban ugyanakkor alapvető követelmény az alapanyagok tisztasága.

Találmányunk alapja az a meglepő felismerés, hogy ha az I képletü 'vegyületet a II képletü új 2-cián-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavamidon keresztül állítjuk elő, akkor utólagos tisztítása elkerülhető. A II képletü vegyület ugyanis szilárd halmazállapotú anyag, amely kristályosítással szükség esetén könnyen tisztítható, így igen szennyezett kiindulási anyagok is felhasználhatók, ami gazdaságossá teszi a gyártást.

A III képletü vegyület igen gazdaságosan előállítható az olcsó benzaldehidből kiindulva (1. Reakcióséma).

A szintézist az a felismerés teszi különösen gazda20 ságossá, hogy a m-fenoxi-benzilalkoholt nem a viszonylag költségesen előállítható m-krezolból kiindulva, m-fenoxi-toluolból szükséges előállítani, hanem eddig nem ismert módon a m-fenoxi-benzaldehid redukálásával. A redukciót előnyösen fém25 -alkoxid katalizátor jelenlétében végezzük. Ilyen módon lehetőség nyílik az m-fenoxi-benzil-cianid egyszerű előállítására, amelyet eddig szintén m-fenoxi-toluolból állítottak elő. A m-fenoxi-benzil-cianidot m-fenoxi-benzil-halogeniden keresztül állíthatjuk 30 elő, előnyösen szerves oldószerben, alkáli-cianiddal

-1181672 történő melegítéssel. A m-fenoxi-benzil- halogenidet tömény hidrogénhalogenid savval állíthatjuk elő, az előnyösen felhasználható kloridot pedig különösen előnyösen tionilkloriddal tercier-amin katalizátor jelenlétében állíthatjuk elő. A m-fenoxi-benzil-cianidból a következő lépésben előnyösen 1—4 szénatomszámú dialkilkarbonáttal, szerves oldószerben előnyösen nátriumalkoxid katalizátor jelenlétében új 3-a-ciano-a-(fenoxi-fenil)-ecetsav-alkilésztert, előnyösen metil- vagy etil-észtert állítunk elő, melyből metilezéssel, előnyösen metiljodiddal vagy di-metilszulfáttal, víz és alkohol elegyében, a III képletű karbonsav alkil-, előnyösen metil- vagy etil észter-származékát állíthatjuk elő.

Ez utóbbi vegyületből víz jelenlétében bázissal vagy savval történő melegítéssel közvetlenül is előállíthatjuk a 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat (2. reakcióséma), amely eljárás szintén előnyös az eddig ismert eljárásokhoz képest, mert olcsó nyersanyagból kiindulva, ipari méretekben is könnyen alkalmazható.

A találmányunk szerinti eljárással előállított új II képletű vegyületen keresztül - miután igen tiszta végterméket állíthatunk elő - különösen előnyös az I képletű vegyület előállítása.

Az I képletű 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav előállítására első lépésben az új II képletű vegyületeket a találmányunk szerinti eljárás ai) változata szerint, tehát az új, III képletű karbonsav alkilészter-származékából állíthatjuk elő. Ekkor a 2-ciano-(3-fenoxi-fenil)-propionsav alkilésztert oldatban ammóniával reagáltatjuk. Oldószerként alkalmazhatunk szerves oldószereket, előnyösen alkoholokat, különösen metanolt, vagy etanolt.

Az eljárás igen egyszerűen valósítható meg a 2-ciano-(3-fenoxi-fenil)-propionsav alkilészter oldásával az ammóniát tartalmazó oldószerben, majd a reakciót végezhetjük melegítéssel, vagy melegítés nélkül. Oldószerként legelőnyösebben metanolt használhatunk, ás az anyagok reagáltatását 0 150 °C, előnyösen 20-100 °C-on végezzük. Gyakorlatilag elméleti kitermeléssel kapjuk az új II képletű vegyületet.

A II képletű vegyület előállítható a III képletű karbonsav egyéb funkciós származékából, így például halogenidjéből, vegye sanhidridjéből vagy egyéb észterekből is, önmagában ismert módon. A termék kívánt esetben igen egyszerűen elkülöníthető, mert hűtésre színtelen kristályként kiválik az oldatból.

Eljárásunk előnye, hogy tiszta II képletű vegyületet nyerhetünk akkor is, ha erősen szennyezett kiindulási anyagokat reagáltatunk. Ugyanis a II képletű vegyület igen könnyen tisztítható, például vizes alkoholos oldatból történő átkristályosítással.

Ezután, a kívánt esetben kinyert és tisztított, vagy oldatban levő II képletű vegyületet előnyösen vizes oldatban sav vagy bázis jelenlétében hidrolizáljuk. Használhatunk ásványi savakat, például kénsav vagy sósav, szervetlen bázisokat, például alkáli-, alkáli-földfém-hidroxidokat, vagy szerves_ savakat vagy szerves bázisokat. A reakciót célszerűen 2 melegítéssel gyorsítjuk. A terméket közel elméleti kitermeléssel kapjuk meg. Legelőnyösebben úgy járunk el, hogy a Π képletű vegyület hidrolízisét és részleges dekarboxilezését vizes-alkoholos oldatban melegítéssel valósítjuk meg alkáli-hidroxid jelenlétében. Ezután a fölös alkohol ledesztillálása után savanyítással kaphatjuk meg a 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat.

Eljárásunk a₂) változata szerint a H képletű vegyületet az eljárásunk a^ változatának leírásakor megadott módon alakítjuk az I képletű 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavvá. A szabad savból sóját képezhetjük, vagy sójából a szabad savat felszabadíthatjuk.

Eljárásunk a!) és a₂) változata szerint előállított 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav igen tiszta, így akár szabad sav formájában, akár sói formájában gyógyászati célra közvetlenül felhasználható.

Eljárásunk részleteit az alábbi példákban szemléltetjük, anélkül, hogy igényünket a példákra korlátoznánk.

1. példa

189 g m-fenoxi-benzaldehid és 1 liter 1 mólos izopropil-alkoholos alumínium-izopropoxid oldat elegyét keverés közben kolonnán keresztül addig desztilláljuk, míg az átmenő párlatban 2,4-dinitro-fenil-hidrazin segítségével aceton kimutatható. Ez kb. 2—3 órát vesz igénybe. A desztilláció sebességét úgy szabályozzuk, hogy az idő alatt kb. 200 ml párlat gyűljön össze. Ezután az izopropil-alkohol feleslegét vákuumban ledesztilláljuk. A maradékhoz 500 g jeget és 550 ml 20%-os vizes sósavat adunk. Az elkülönülő olajat 2 x 1 liter benzollal kirázzuk, a benzolos oldatot nátriumszulfáton megszárítjuk. A benzol ledesztillálása után 195 g (97,4%) m-fenoxi-benzilalkoholt nyerünk, melynek tisztasága nagyobb 95%-nál (gázkromatográfiásán meghatározva).

2. példa

200 g m-fenoxi-benzilalkohol 1 liter száraz kloroformban levő oldatához 2 ml piridint adunk és keverés és jeges-vizes hűtés közben belecsepegtetjük 142,8 g tionil-klorid 150 ml kloroformmal készített oldatát. A becsepegtetés után a hűtést megszüntetjük és az oldatot keverés közben hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni és ezen a hőmérsékleten keverjük az élénk gázfejlődés lecsökkenéséig. Ezután keverés közben addig forraljuk míg a gázfejlődés megszűnik. Ezután az oldatot 2 liter hideg vízbe öntjük, a kloroformos fázist elválasztjuk, a vizes fázist 400 ml kloroformmal kirázzuk. Az egyesített kloroformos oldatokat egyszer vízzel mossuk, majd nátriumszulfáton megszárítjuk. A szárítószer leszűrése és a kloroform ledesztillálása után 210 g (96%) m-fenoxi-benzilkloridot nyerünk, mely 0,3 Hgmm nyomáson 128-130 °C között desztillál. Előpárlat és maradék gyakorlatilag nincs.

-2181672

3. példa

218 mg m-fenoxi-benzilklorid 350 ml 96%-os etilalkoholban levő oldatához egyszerre hozzáadjuk 57,8 g nátrium-cianid 100 ml vízben levő oldatát. A reakcióelegyet keverés közben addig forraljuk, míg vékonyréteg kromatográfiás úton kiindulási anyag már nem mutatható ki. A reakció befejezése után a reakcióelegyet 1 liter vízbe öntjük, az elkülönülő olajat 3 x 500 ml benzollal extraháljuk. Az egyesített benzolos oldatokat 1 liter vízzel mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk. A szárítószer leszűrése és a benzol ledesztillálása után 190 g (91%) m-fenoxi-benzilcianidot nyerünk, melynek tisztasága nagyobb 90%-nál (gáz-kromatográfiásan meghatározva). Forráspontja 138 °C 0,2 Hgmm-en.

4. példa g nátrium-500 ml vízmentes alkoholban levő oldatához 209 g m-fenoxi-benzilcianidot és 145 g dietilkarbonátot adunk. A reakcióelegyet 2,5 órán át forraljuk keverés közben, majd 3,5 liter vízbe öntjük és 58 ml ecetsawal megsavanyítjuk. Az elkülönülő olajat 2 x 500 ml kloroformmal kirázzuk. Az egyesített kloroformos oldatokat nátrium-szulfáton való szárítás után bepároljuk. Az olajként visszamaradó (m-fenoxi-fenil)-ciánecetsav-etilésztert vákuumban ledesztilláljuk; fp. 187-192 °C. 0,2 Hgmm-en; no⁷1,5568.

5. példa g nátrium 500 ml vízmentes alkoholban levő oldatához 209 g m-fenoxi-benzilcianidot és 145 g dietilkarbonátot adunk. A reakcióelegyet 2,5 órán át forraljuk keverés közben, majd lehűtés után 126g dimetilszulfátot csurgatunk hozzá kis részletekben és további 5 órán át forraljuk keverés közben. Ezután a reakcióelegyhez 500 ml 10 n nátrium-hidroxid oldatot adunk és a gázfejlődés megszűnéséig forraljuk keverés közben. A reakció befejeződése után az alkoholt a reakcióelegyből kidesztilláljuk, a maradékot vízben oldjuk. Az oldat kémhatását tömény sósavval pH 1-re állítjuk. Az elkülönülő olajat 500 ml benzolban felvesszük. A benzolos oldatot nátrium-szulfáton való szárítás után bepároljuk, majd a visszamaradó 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat ledesztilláljuk. Fp. 168—171 °C 0,1 Hgmm-en. Termelés 206 g (85%).

6. példa

8,85 g nátrium 175 ml vízmentes alkohollal készített oldatához hozzáadunk 108,5 g (m-fenoxi-fenil)-ciánecetsav-etilésztert és részletekben 48,7 g dimetilszulfátot. A reakcióelegyet az exoterm reakció lezajlásáig szobahőmérsékleten keverjük, majd ezt követően 5 órán át forraljuk. Lehűlés után a reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, az elkülönülő olajat 3 x 250 ml kloroformmai extraháljuk. Az egyesített kloroformos oldatokat vízzel mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk. A kloroformos oldat bepárlása után visszamaradó (m-fenoxi-fenil)-metileiánecetsav-etilésztert vákuumban desztilláljuk. Fp. 155-157 °C.

7. példa

118 g (m-fenoxi-fenil)-metil-ciánecetsav-etilészter 226 ml etil-alkoholban levő oldatához 226 ml 10 n nátrium-hidroxid oldatot adunk és a reakcióelegyet a gázfejlődés megszűntéig forraljuk keverés közben. Ezután az alkoholt a reakcióelegyből kidesztilláljuk, a maradékot vízben oldjuk. Az oldat kémhatását tömény sósavval pH 1-re állítjuk. Az elkülönülő olajat 2 x 100 ml benzollal extraháljuk. Az egyesített benzolos oldatokat nátrum-szulfáton való szárítás után bepároljuk, majd a visszamaradó 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat vákuumban ledesztilláljuk. Fp. 168-171 C. 0,1 Hgmm-en.

8. példa

Úgy járunk el, mint a 6. példában, csak a dimetilszulfát helyett 88 g metil-jodidot alkalmazunk.

9. példa g nátrium 500 ml vízmentes alkoholban levő oldatához 209 g 3-fenoxi-benzilcianidot és 260 g dietilkarbonátot adunk. A reakcióelegyet 3 órán át forraljuk keverés közben, majd lehűtés után 126 g dimetilszulfátot csurgatunk hozzá kis részletekben és további 5 órán át forraljuk keverés közben. Ezután a reakcióelegyből az alkohol nagy részét ledesztilláljuk, a maradékot 3 liter vízzel elkeverjük. Az olajként elkülönülő 2-(3-fenoxi-fenil)-2-cián-propionsav-etilésztert 3 x 500 ml benzollal extraháljuk. A benzolos oldatot nátrium-szulfáton való szárítás után vákuumban bepároljuk. A bepárlási maradékra 250 ml 15% ammóniát tartalmazó metanolt öntünk és bombacsőben 90-100 °C közötti hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. A reakcióelegyet a 6. példában megadott módon feldolgozva 220 g (92,5%) 2-(3-fenoxi-fenil)-2-cián-propionsav-amidot nyerünk, amely 128-130 °C-on olvad.

10. példa g 2-(3-fenoxi-fenil)-2-ciano-propionsav-etil-észter 90 ml 15% ammóniát tartalmazó metanollal készült oldatát bombacsőben 90—100 °C közötti hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. Ekkor már vékonyréteg kromatográfiás módszerrel a kiindulási anyagul szolgáló észter nem mutatható ki. Az oldatot lehűtjük, a kivált kristályokat leszívatjuk, megszárítjuk. 69 g (85%) 2-(3-fenoxi-fenil)-2-cián-propionsavamidot nyerünk, mely 128—130 °C-on olvad. Az anyalúg bepárlásával további 11 g terméket nyerünk, mely 123-125 °C-on olvad.

összes hozam: 98,5%

50%-os vizes etilalkoholból való átkristályosítás után Op. 134-135 °C.

-3181672

Analízis a Ci₆H₁₄N₂O₂ összegképletre:

számított:	C =72,16%, N = 10,52%,	H =5,26%,
talált:	C =71,88%, N = 10,43%:	H =5,40%,
NMR	1,9 ppm metil-csoport	3H
(COCI3 -bán	6,15 ppm NH₂6,7-7,5 ppm aromás protonok		2H 9H

11. példa

Ugyanígy járunk el, mint a 6. példában, csak me- lí legítés helyett a reakcióelegyet zárt edényben 48 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. 90 g 2-(3-fenoxi-fenil)-2-cián-propionsav-etilészterből 78 g (96%) 2-(3-fenoxi-fenil)- 2-cián-propionsavamidot nyerünk. 2(

12. példa

106,4g 2-(3-fenoxi-fenil)-2-cián-propionsav-amid, 2 200 ml 40%-os vizes nátrium-hidroxid és 400 ml alkohol elegyét keverés közben 20 órán át forraljuk. Ezután a reakcióelegyből az alkoholt kideszulláljuk, a maradékot 200 ml vízzel hígítjuk. A vizes oldatot pH = 1 értékre tömény sósavval megsavanyítjuk. Az 3 elkülönülő olajat 3 x 500 ml benzollal extraháljuk.

A benzolos oldatot nátrium-szulfáton való szárítás után be pároljuk.

Ily módon 96 g (98,5%) 2-(3-fenoxi-fenil)-pro- 3 pionsavat nyerünk, mely további tisztítás nélkül alkalmas sók előállítására.

13. példa g az előző példa szerint előállított nyers 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavat 740 ml 0,5 n nátriumhidroxid oldatban feloldunk. Az oldat pH-ja 7-8 közötti. Az oldatot aktív szénnel derítjük, hozzáadunk 370 ml alkoholt és 70 °C-ra melegítjük. Ezen a hőmérsékleten erős keverés közben 30 perc alatt becsepegtetünk 100 ml 2 mólos vizes kálcium-klorid oldatot. A kristályos csapadékot tartalmazó oldatot keverés közben 2 óra alatt hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Ezután jeges vízben néhány órát állni hagyjuk, majd a fehér kristályokat leszívatjuk és 2x 100 ml 30%-os vizes alkohollal mossuk, levegőn szárítjuk.

Ily módon 90 g (86,5%) 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav-kálcium sót nyerünk, mely 115—120 °C között olvad.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Eljárás az I képletű 2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav és sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a,) valamely új, III általános képletű - mely képletben Alk jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport - 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav-alkilésztert ammóniával reagáltatjuk, majd a keletkező új ) II képletű 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsav amidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarboxilezzük, vagy a₂) az új II képletű 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-proi pionsav amidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarboxilezzük, és a kapott karbonsavat adott esetben sóvá alakítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti aj eljárás foganato) sítási módja, azzal jellemezve, hogy a 2-ciano-2-(3-fenoxi- fenil)-propionsav metil- vagy etilészterét alkalmazzuk.
3. Az 1. igénypont szerinti ai eljárás és a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal

5 jellemezve, hogy a II képletű 2-ciano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavamidot valamely oldószerben, előnyösen 1—4 szénatomszámú alkanolokban, előnyösen metanolban vagy etanolban állítjuk elő, a kapott amidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarboxi0 lezzük, és a kapott karbonsavat adott esetben sóvá alakítjuk.
4. Az 1. igénypont szerinti a₂ eljárás és a 2. és 3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reagensként használt ammóniát előzetesen az oldószerben elnyeletjük.
5. Az 1. igénypont szerinti a! eljárás és a 2—4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 2-cíano-2-(3-fenoxi-fenil)-propionsavamidot 0 és 150, előnyösen 20 és 100 °C között állítjuk elő, a kapott amidot hidrolizáljuk és részlegesen dekarboxilezzük, és a kapott karbonsavat adott esetben sóvá alakítjuk.
6. Az 1. igénypont szerinti ai és a₂ eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hidrolízist és a dekarboxilezést sav vagy bázis reagenssel végezzük.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hidrolízist vízben, vagy viz és valamely szerves oldószer elegyében, igen előnyösen 1-4 szénatomszámú alkoholok és vizes alkáli-hidroxid elegyében hajtjuk végre.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hidrolízist és részleges dekarboxilezést vizes kénsavval végezzük el.