HU180709B - Method and lining for thermal insulating and preventing from natural influences building constructions - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás épületszerkezetek hőszigetelésére és természeti behatások, főleg szél hatásával szembeni védelmére.

Ugyancsak a találmány célkitűzése bevonat létesítése épületszerkezetek már említett hőszigetelésére és védelmére.

A továbbiakban épületszerkezet alatt lakásokat, lakóépületeket, közhasználatú célokra szolgáló helyiségeket, mint ipari és mezőgazdasági épületeket, valamint csarnokokat, továbbá üvegházakat, üvegteraszokat és hasonló célú épületeket értünk.

Számos eljárás ismert épületszerkezetek hőszigetelésére. Az ismert eljárások legnagyobb részében a falak vagy a tető belső felületére hőszigetelő anyagból készült lapokat, így expandált polistirolból vagy üveggyapotból készült lapokat helyeznek. Az ismert eljárások egy részében ilyen polistirol vagy üveggyapotból készült lapokat helyeznek el a fal belső felületén, példaképpen két épületelem vagy tégla közé. A falak külső felületét a legtöbb esetben vakolatbevonattal védik, melyre vékony műanyag bevonatot visznek fel.

Másrészről ismert olyan eljárás is, melynél a falak külső felületét üvegrostokból álló és műgyantával kötött vízhatlan burkolattal vonják be. Az így létesített bevonat külső felületére műanyagból álló pelyheket visznek fel. Ilyen összetett bevonat kiképzése rendkívül bonyolult, al180709 kalmas a nedvesség felszívására és így átázások keletkezésére. Ezen túlmenően az ilyen jellegű bevonat gyorsan lebomlik a nedvesség és a napsugárzás egyesült hatására.' '5 Uvegházak esetében a szél és az eső hatása elleni védelmet, valamint a hőszigetelést is, üveglapokkal vagy műanyag lapokkal biztosítják, melyeket közvetlenül az üvegház vázára erősítenek.

Az üveglapok a napsugárzás hatására előmoz10 dítják az ismert üvegházi hatásnak megfelelően belső tér felmelegedését. Ennek ellenére ezeknek az üveglapoknak az a hátránya, hogy nagyon törékenyek, és bonyolult azoknak a vázszerkezetbe való behelyezése.

Műanyagból készült táblák, így polietilén vagy polivinil-klorid táblák behelyezése sokkal egyszerűbb azok hajlékonysága következtében, ezeknek az „üvegház” hatása azonban sokkal kedvezőtlenebb mint az üvegé, és ezen túlmenően a napsu20 garak hatására sokkal gyorsabban öregednek.

Az üveglapok, valamint a műanyag táblák használata ezen túlmenően azzal a hátránnyal is jár, hogy nem eresztik át a levegőt, ennek következtében az üvegházakon nyílásokat kell alkal25 mazni az üvegház belső terének levegőztetésére.

Találmányunk célkitűzése olyan eljárás és bevonat létesítése, mely alkalmas épületszerkezetek hőszigetelésére és hatásos védelmet nyújt elsősorban az eső és a szél behatása ellen.

A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy

-1180709 az épületszerkezet külső felületére olyan bevonatot viszünk fel, mely összesodort ásványi rostokból készült, egymással összeerősített szálakból áll.

Az ilyen típusú bevonat kiválóan ellenáll a víz 5 és az ibolyántúli sugarak hatására bekövetkező öregedésnek. Ezen túlmenően az ilyen bevonatnak kiváló mechanikus ellenállóképessége van az ásványi rostokból készült szálak összefonása következtében. Az egyes szálak között képződő kis 10 terek levegőáteresztő pórusokat alkotnak.

A találmány szerint alkalmazott bevonat ásványi rostokból álló, szálakból készült szövet lehet. Előnyösen ásványi rostokból álló szálakból szőtt anyagot használunk. 15

A szövet olyan hurkokból készül, melyeknél a szálak iránya derékszögtől eltérő, ami elősegíti a mechanikus szilárdságot és a bevonat rugalmasságát.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foga- 20 natosítási módja szerint a szövetet üvegrost szálakból készítjük.

Az üvegszálakból készült szövet elhelyezése rendkívül egyszerű, különös figyelemmel annak jó ellenállóképességére és alakíthatóságára. Ezen 25 túlmenően az üvegszálakból készült szövet igen ellenállóképes az öregedéssel szemben, figyelembevéve a légkörben levő agresszív anyagokat és a napsugarak hatását. A gyakorlat azt mutatja, hogy rendkívül meglepő többlethatást érünk el a 30 találmány szerinti bevonat alkalmazásával, az ilyen bevonat jó hőszigetelést bizosít az épületszerkezet külső felületén, és ugyanakkor félig áteresztő akadályt képez az eső és a szél behatolásával szemben. 35

A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében, melyet elsősorban lakások hőszigetelésére használunk, a ház vagy lakás tetőzetét és falait oly módon vonjuk be, hogy az üvegszálból készült szövet, valamint a tető, illetve a falak kö- 40 zött üres teret hagyunk.

I£z az üres tér lényegében áramlás nélküli levegőpárnát alkot, ami elősegíti a hőszigetelést. A levegő áthatol az üvegszálból készült szövet pórusain, de csak egy bizonyos mértékben, ami 45 azonban elegendő ahhoz, hogy a pára-lecsapódás veszélyét az „üvegház” hatás útján is kiküszöböljük, melyet a már említett üreges térben biztosítunk. A napsugárzás és az üvegszálból készült szövet kölcsönhatása folytán az üvegszálakból ké- 50 szült szövet védi a ház falait és tetőzetét is a súroló hatást kifejtő, port szállító szél erozív hatásával szemben. Az üveg igen jó kopásálló tulajdonságú.

A találmány egy másik, ugyancsak előnyös ki- 55 viteli alakja esetében, melyet üvegházaknál alkalmazunk, az üvegszálakból készült szövetet közvetlenül helyezzük el az üvegház vázára.

Az ilyen üvegszálakból készült szövet előnye abban rejlik, hogy hajlékony és rendkívül köny- 60 nyen kezelhető, sokkal könnyebben, mint az eddig alkalmazott műanyag lapok, anélkül azonban, hogy rendelkezne a műanyag lapok hátránya gyorsan öregedő tulajdonságával, a nap ibolyántúli sugárzásának hatására. 65

Ezen túlmenően az üvegszálból készült szövetnél a kialakult pórusok biztosítják a hatékony levegőztetést az üvegház belső terében. ,

Ugyancsak a találmány körébe tartozik az a külső bevonat is, mely az épületszerkezetek, mint +· üvegházak hőszigetelésére és a környezeti ártalmak elleni védelmére alkalmas.

Előnyösen ez a bevonat üvegszálból készült szövet, melynek egyes hurkai eléggé szorosak ahhoz. hogy megakadályozzák az esővíz áthatolását, ugyanakkor pedig kellő levegőztetést biztosítanak.

Ilyen szövet könnyen előállítható példaképpen Rachel-típusú szövőgép alkalmazásával.

A találmány további részleteit és előnyeit a következőkben ismertetjük.

A csatolt rajzok példaképpen! kiviteli alakokat ismertetnek, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört kizárólag az ismertetett megoldásokra kívánnánk korlátozni.

A rajzokon az 1. ábra perspektivikus nézet, melynél a találmány szerinti bevonatot alkalmazzuk, a szemléltetett ház egyes részeinek kitördelésével.

A 2. ábra nagyított léptékben a tetőzet és a fal részleges keresztmetszeti rajza, a 3. ábra nagyított léptékben az előző ábrákon szemléltetett háznál lécre szerelt, üvegszálból készült szövetet ábrázol.

A 4. ábra keresztmetszetben, nagyított léptékben egy lécre ragasztott üvegszálból készült szövetet szemléltet, az 5. ábra keresztmetszetben üvegszálból készült többrétegű bevonatot szemléltet, és végül a 6. ábra egy üvegház perspektivikus nézete, mely a találmány szerinti bevonattal van borítva.

Hivatkozva az 1. ábrára, az 1 házat szemléltetjük, melynek 2 oldalfalai és 3 teteje'van, mely 4 cserepekkel van borítva.'

A hőszigetelés javítására, valamint a 2, falak és a 3 tető eső és szél elleni védelmére az 1 ház ’‘ külső felületét, vagyis a 2 falakat és a 3. tetőt 5 bevonattal látjuk el, mely bevonat üvegszálakból készült szövet. ' ' ' ''

A szövetet alkotó szálakat azonos irányban,\ több üvegrostból készült szál sodrásával állítjukj elő. Több ilyen szálat együttesen sodorhatunk össze, példaképpen ellentétes irányú sodrással,;

ami igen jó szilárdságú szálakat eredményez.λ |

Tekintettel arra, hogy az üvegszálakból készült| szövet igen jó mechanikai ellenállású, és kedvező rugalmasságú, a 3 tetőre és a 2 faiakra olyan üvegszálakból készült szövetelemeket helyezhetünk el, melyeket előzetesen a kívánt méretekre leszabtunk.

Abban az esetben, amikor lakóház szigetelésé-í ről van szó, célszerű 6 üres tér kialakítása az 5j bevonat és a 3 tető, illetve a 2 falak között (lásd’

2. ábra). Ennek a 6 üres térnek a kialakításához a 3 tetőre és a 2 falakra egymástól azonos távol-

Ságban 7 léceket erősítünk. Az üvegszálakból készített szövetet ráakaszthatjuk vagy szögezhetjük ezekre a 7 lécekre. Előnyös azonban az üvegszáladból készült 5 bevonatnak a 7 lécekre jó mecha-2180709 nikai ellenállóképességű 8 ragasztóréteggel való rögzítése, amint azt a 4. ábra szemlélteti. Ez a 8 ragasztóréteg megakadályozza az 5 bevonat egyes hurkainak kibomlását a 7 lécek melletti 5a szélen.

Másrészről lehetséges az 5 bevonatból méretre levágott lapoknak a 7 lécekre való rögzítése a léceknek a 2 falakra és a 3 tetőre való felhelyezése előtt.

Ebben az esetben előnyös, ha a 7 léceket rugalmas idomdarabokból készítjük, példaképpen poliviníl-kloridból készült műanyag léceket alkalmazunk, ami lehetővé teszi az 5 bevonatnak a hajlított felületekre való egyszerű felhelyezését. Ilyen hajlékony idomdarabok közvetlenül önthetők a szövet két szegélyére a szövetnek a szövőgépből való kilépésekor.

falak, illetve a 3 tető és az 5 bevonat között létesített 6 üres tér vastagsága előnyösen úgy választandó meg. hogy biztonsággal elkerülhető legyen az 5 bevonatnak a 2 fallal, illetve a 3 tetővel való érintkezése, ennél figyelembe kell venni a szél vagy az eső hatására á szövet felületére kifejtett nyomó hatást is.

A gyakorlat azt mutatja, hogy kb. 5 cm vastagságú 7 lécek alkalmazása és kb. 1 m mélységű üreges tér kialakítása a -megfelelő a legtöbb esetben.

Az üvegszálakból kialakított 5 bevonatot, amint már említettük, példaképpen Rachel-típusú szövőgépen készíthetjük olyan üvegszálakból kiindulva, melyek vastagsága kb. 0,5 és 2 hím között vari. Az 5 bevonatot alkotó szövet példaképpen jersey-típusú lehet. A jersey-hurok a legegyszerűbb, és ennél biztosítjuk a legkedvezőbb szilárdság,/súlyarányt.

A fentiek szerint olyan 5 bevonatot kapunk, melynek vastagsága 1 és 4 mm között van, ugyanakkor a szövet húzásszilárdságá igen kedl - vező.

A szövet egyes hurkai általában kellően zártak ahhoz, hogy eltérítsék az esőcseppeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy a falak bevonására előnyös, ha az 5 bevonatot alkotó szövet hurkai körülbelül 2-től 6-szorosát teszik ki a szálak átmérőjének.

Bizonyos esetekben azonban — így például tető bevonásához — előnyös viszonylag zártabb hurkok kialakítása (a szál átmérőjének kétszeresénél kisebb méret). Ebben az esetben az esőcseppek nem hatolnak át az 5 bevonatot alkotó szöveten, de a szövet mégis levegő-áteresztő marad, és így kiküszöböljük annak a veszélyét, hogy a tető alatt nedvesedés keletkezzen.

Az üvegszálakból készített szövetként kialakított 5 bevonat műszaki előnyei a 2 falakon és a 3 tetőn való alkalmazás során a következők:

Az 5 bevonatot alkotó szövet hajlékonyságát figyelembevéve (összehasonlítva klasszikus textilszálakból készített szövettel), és kiváló kezelhetősége következtében az 1 ház külső felületének védelme igen rövid időn belül biztosítható anélkül, hogy az 1 ház külső felületén bármilyen átalakítást kellene végeznünk. A szövet hajlékonyságát az alkalmazott hurkok és az a körülmény biztosítja, hogy a hurkokat alkotó szálak a derékszögtől eltérő szöget zárnak be.

Az üvegszálakból készült 5 bevonat a napsugarakat átengedi, és az üvegével azonos „üvegház hatást létesít, anélkül azonban, hogy fennállna az üvegnél jelentkező legnagyobb hátrány, vagyis annak törékenysége. Ez az „üvegház” hatás, valamint az 5 bevonat és a 2 falak, illetve a 3 tető között létesített 6 légpárna biztosítják a jó hőszigetelést, .

Ezen túlmenően az üvegszálakból készített szövetből álló bevonat hőtágulási együtthatója gyakorlatilag 0-val egyenlő, —30 és 4-40 C° hőmérséklet között; ilyen módon a bevonat gyakorlatilag minden hőmérsékleti körülmények között feszített helyzetben marad. . . .. ..

Az üvegszálakból készített, szövetként alkalmazott 5 bevonat igen hatékonyán megakadályozza a szél áthatolását, így véd a szél káros, romboló behatása ellen és megakadályozza a hőcsere gyorsulását az áthatoló szél hatására.

Az 5 bevonatban levő pórusok lehetővé teszik az 5 bevonat és a 2 falak, illetve a 3 tető között létesített 6 légpárna folyamatos levegőztetését. Ilyen módon kiküszöböljük a páralecsapódást, ami nedvesedéshez vezet, és ennek következtében a 2 falak, a 4 cserepek és az 1 ház vázának korrózióját is.

Az 5 bevonat pórusai segítségével kizárjuk az esőcseppek legnagyobb részének áthatolását is.

Nedves vagy hideg időben a nedvesség az 5 bevonat felületén dérként csapódik le, vagy jégrétegként képez zárófelületet, ami szintén elősegíti a hőszigetelést, figyelembevéve a jég megszilárdulásánál keletkező latens hőt.

Különösen hideg területeken a hőszigetelés oly módon javítható, hogy a ház külső felületén, vagyis a hidegnek legjobban kitett falakon, több, üvegszálból készült szövetből álló 9, 10, 11 réteget alkalmazunk, melyeket előnyösen 12 lécekkel választunk el egyihástól, amint azt az 5. ábra szemlélteti.

Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti bevonat — amennyiben az á szél elleni védelemre szolgál — ugyancsak hatékony védelmet biztosít épületszerkezeteknél tűzveszély ellen is, főleg ezek külső felületén, különösen abbán az esetben, ha az épületek részben vagy teljes egészében gyúlékony anyagból készülnek.

Másrészről a találmány szerinti bevonat hurkolt szerkezeténél fogva igen alkalmas arra, hogy a kúszó növények — mint repkény, lőne, vadszőlő — ráakaszkodjanak annak felületére, ami további hőszigetelést biztosít anélkül, hogy a falak károsodást szenvednének.

A találmány szerinti megoldás kiválóan alkalmazható üvegházak esetében is. A 6. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében az üvegszálakból készített, szövetként alkalmazott 14 bevonatot közvetlenül helyezzük el a 13 üvegház 15 fémvázára.

Figyelembevéve az anyag szilárdságát, rugalmasságát és kiváló öregedés-ellenállóságát, az üvegszálból készített, szövetként alkalmazott 14 bevonat igen előnyösen helyettesíti az üveglapo-3180709 kát, valamint az eddig alkalmazott műanyagból készült lapokat.

Ezen túlmenően az üvegszálból készített, szövetként alkalmazott 14 bevonaton létesített pórusok — bár megakadályozzák az esőcseppek áthatolását — lehetővé teszik korlátozott mértékben a levegő átáramlását, és ilyen módon a 13 üvegház belsejében szabályozott, állandó levegőztetést létesítenek.

Magától értetődően a találmány nem korlátozódik az előzőkben leírt foganatosítási módokra és kiviteli alakokra, számos egyéb változat is lehetséges anélkül, hogy túllépnénk a találmány igényelt oltalmi körét.

Ennek megfelelően a találmány szerinti bevonat példaképpen alkalmazható ipari és mezőgazdasági csarnokok külső felületének védelmére függetlenül attól, hogy ezek a csarnokok favázzal vagy fémvázzal készülnek.

A találmány szerint alkalmazott üvegszálakból készített, szövetből álló 5, 9, 10, 11 és 14 bevonat még egy további gyantaréteggel vonható be, melynek örégedésgátló szerepe van, figyelembevéve, hogy az ilyen épületszerkezetek fokozott mértékben ki vannak téve a víz, illetve a nap ibolyántúli sugárhatásának. Erre a célra elsősorban akrilgyantákat használhatunk, figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a gyantaréteg felvitelekor ne tömítsük el az üvegszálakból álló, szövetben kialakított pórusokat, és így ne akadályozzuk meg a levegő áthatolását.

A külön akrilgyanta-réteg felvitele javítja az üvegszálból készült szövet átlátszóságát; ilyen módon ez a bevonat lényegében láthatatlanná válik, és teljesen az üveghez hasonló. Ez a bevonat különösen olyan esetekben előnyös, amikor nem kívánjuk a szerkezet eredeti esztétikai külsejét megváltoztatni.

Magától értetődően arra is lehetőség van, hogy az üvegszálakból készített szövetet olyan színűre fessük, ami megfelel a ház falainak és tetőzetének. Ebben az esetben azonban csökkentjük a szövet áttetszőségét, és ennek következtében az „üvegház” hatást. Alkalmazható a találmány szerinti bevonat egymás fölé helyezett, több rétegben is, arra is lehetőség van, hogy a szövetet oly módon alakítsuk ki, hogy az bizonyos helyeken lazább hurkokból álljon; ilyen módon biztosítha tó a fokozottabb mértékű levegőztetés, illetve átlátszóság.

Bizonyos alkalmazási területeken — igy példaképpen üvegházak esetében — az üvegszálak5 ból készült szövet helyettesíthető üvegszálakból készült paplannal is. Egy ilyen paplan készítése gazdaságosabb mint egy szöveté; de a paplan hajlékonysága és mechanikai ellenállása alatta marad az üvegszálakból készített szövet azonos 10 jellemzőinek.

A Találmány szerint készített szövet, illetve paplan üvegszálakon kívül egyéb ásványi rostokból is készíthető, amennyiben ezek a rostok sző15 hetők vagy préselhetök, így számításba jöhetnek kőzetszálak, kerámiai rostok és adott esetben szénszálak. Mindezek az anyagok felhasználásával ε találmánynak megfelelő bevonatot kapunk, mely levegőztetést biztosít, és ellenálló a napsu20 garak hatásának és a hőmérséklet-változásoknak.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   25 1. Bevonat rugalmas, ásványi eredetű rostokból épületvázak, vagy merev szerkezetek időjárási behatások, így szél vagy eső elleni védelmére azzal jellemezve, hogy a bevonat ásványi eredetű rostokból, előnyösen üvegszálakból készült, leve30 gőt áteresztő, de vízcseppek átjutását gátló méretű hurkokból kiképzett szövet.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti bevonat kiviteli a’akja, azzal jellemezve, hogy a szövet a víz és a nap ibolyántúli sugárzásából adódó öregedést

   35 gátló, a szövet pórusait szabadon hagyó gyantával van bevonva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti bevonat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy üvegszálakból kialakított több rétegből (9, 10, 11) áll.
4. 4. A 3. igénypont szerinti bevonat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üvegszál rétegek között lécek (12) vannak elhelyezve,
5. 5. Eljárás lakóházak hőszigetelésére és szél elleni védelmére az 1—4. igénypontban meghatározott bevonattal, azzal jellemezve, hogy az épület tetőszerkezetét és falazatát bevonattal borítjuk be, és a bevonat, valamint a tető, illetve a falazat között szabad teret hagyunk.

   2 rajz