HU180573B - Új eljárás 2-ciklopentenon-származékok előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletü 2-ciklopentenon-származékok — ahol R hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkil-, 3,5 szénatomos alkenilcsoportot, vagy egy 1—4 szénatomos aikoxikarbonil-csoporttal szub- 5 sztituált 4—8 szénatomos alkilcsoportot jelent — előállítására.

A 2-szubsztituált-2-ciklopentenon rendszer közös szerkezeti eleme több biológiailag aktív természetes szerves anyagnak. Például az inszek- 10 tieidként használt piretrinek, az illatanyagnak alkalmazott cisz-jázmon és a gyógyászatban felhasznált egyes prosztaglandinok tartalmazzák. Továbbá az (I) általános képletü vegyiiletek a ^gyógyászatban az ígéretes 11-dezoxiprosztaglan- 15 dinok racionális szintézisének kulcsintermedierjei.

A találmány szerint (III) általános képletü 4pentenoil-halogenid-származéko'kból ciklizáciőval, majd kívánt esetben izomerizációval állít- 20 juk elő az (I) általános képletü 2-ciklopentenon-származékökat.

Az (I) általános képletü 2-ciklopentenon-származékok előállítására eddig az irodalomból az alábbi eljárások váltak ismertté:

1. 2-Etoxi-karboniil-ciklopentanont bróm-heptánsav-metilészterrel talkileznek, majd a képződő terméket hidrolizálják, dekarboxilezik, íbrómózzák. A képződött brómszármazékot kénsavval forralják, és a hidrogénbromid elimináció180 573 val képződött R helyén 6-metoxikarbonil-hexiicsoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületet kromatográfiás tisztítással izolálják [Tetrahedron Letters, 1969, 1639].

Az eljárás hátránya, hogy a mérsékelt nyeredóikol képződött (I) általános képletü vegyületet csak körülményes kromatográfiás eljárással lehet kinyerni a reakciókeverékből.

2. 2-(6-Metoxi-karbonil-hexil)-ciklopentanont etilénglikol jelenlétében brómoznak, majd a képződött bróm-ketálból bázissal hidrogénbromidot hasítanak (ki, és az ezt követő savas hidrolízis után keletkezett 54ielyettesített-2-cíklopentenon-származékot R helyén 6-metoxikarbonil-hexilcsoportot tartalmazó (I) általános képlet! vegyületté izomerizálják [Synthesis, 1974 353; és a 168 746 számú magyar szabadalom].

Bár az eljárás az 1. alatt tárgyalt módszerrel szemben előnyös, a mérsékelt termelés miatt nem tekinthető gazdaságosnak.

3. 1,7-Qktadiénre boránt addioionáltatnak, és a képződő terméket jóddal reagáltatják, majd tetrahidrofurániban Grignard-vegyületet képeznek belőle. Az utóbbit 2-metoxi-ciklopent-2-en-l25 -ornal reagáltatják, a terméket savval kezelik, a kapott 2-(okt-7-enil)-ciklopent-2-en-l-ont m-klór-perbenzoesavval epoxiddá, ezt perjódsavval aldehiddé, végül utóbbit króm(VI)-oxiddal savvá oxidálják. Ezt diazometánnal észterezve jutlak az R helyén 6-metoxikarbonil-hexil cso1

-1180 57;

portot tartalmazó (I) általános képletü vegyülethez [Tetrahedron Letters, 1972, 2435].

A sok lépésből álló és igen hosszadalmas és körülményes eljárásihoz drága segédanyagokat használnak.

4. 2-(6-Metoxi-karboni.Lhexil)-ciiklopentanonból enolaoetátot képeznek, amelyet N-brómszukcinimiddel brómoznak, majd lítium-karbonáttal piridinben főznek [JACS, 94, 7823. (1972].

Az irodalom az egyes lépések termelésére nem közöl adatokat, a gyakorlati tapasztalatok gyenge termelést mutatnak.

5. A metilakrilátot 8-formil-oktánsav-metilészterrel reagáltatjuk, a reakcióelegyből kinyerik a keletkezett 8-(B-metoxikabornil-propanoil)-oktánsav-metilésztert. Ezt báziskatalizált gyűrűzárással 7-(l,3-dixo-ciklopent-2-il)-heptánsav-metilészterré alakítják. Az utóbbiból enoléter képzéssel, redukcióval, hidrolízissel és ezt követő eliminációs reakcióval jutnak az R helyén 6-metoxikarbonil-hexil-csoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyülethez, [Tetrahedron Letters, 1978, 487],

Az eljárás sok lépésből áll, hosszadalmas.

A találmányunk tárgyát képező eljárás a felsorolt eljárások hátrányait kiküszöböli, és az (I) általános képletü 2-ciklopentenon-származékoknak egyszerű módszerrel, könnyen előállítható, illetve beszerezhető anyagokból, veszélymentesen felhasználható reaktánsokkal történő előállítását teszi lehetővé.

Azt találtuk, hogy az (I) általános képletü 2ciklopentenon-származékok könnyen előállíthatok (III) általános képletü 4-pentenoil-halogenid-származékokból oly módon, hogy a (III) általános képletü vegyületeket — ahol X halogénatomot jelent — aprotikus oldószerben Lewissavval — előnyösen alumínium-kloriddal vagy ón(IV)-kloriddal — kezeljük. A reakció során képződő (II) általános képletü 5-szubsztituált-2-ciklopentenon-származékot nem szükséges izolálni, az a nyers termék bázissal történő kezelése és azt követő desztillációja során a kívánt 2-szubsztituált-2-ciklopentenon-származékká izomerizálódik át.

A reakciót előnyösen 0 °C alatti hőmérsékleten valósíthatjuk meg, de szükség esetén magasabb hőmérsékleten is dolgozhatunk. A reakcióban oldószerként előnyösen kloroformot vagy széntetrakloridot használhatunk.

A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületként használt (III) általános képletü 4pentenoil-halogenid-származékokat célszerűen az irodalomból [Org. Synth., 33. 20]) ismert, és az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (V) általános képletü malonészter-származékokból — ahol R¹ 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent — kiindulva állíthatjuk elő. Ezekből első lépésben erős bázissal vízmentes közegben fémszármazékot képezünk, majd ezt tetszés szerinti sorrendben egy allil-,halogeniddal vagy egy R-X általános képletü halogeniddal — ahol X halogénatomot jelent és R jelentése a fenti — reagáltatjuk. A 2 kapott, és a 2-helyzetben allil- vagy egy R jelentésének megfelelő csoportot tartalmazó (V) általános képletü malonészter-származékokat ismét fémszármazékká alakítjuk, majd az előzőekben megadott módon egy allil-halogeniddel vagy egy R-X általános képletü halogeniddel reagálhatjuk úgy, hogy a reakció végén egy (IV) általános képletü, allilosoportot tartalmazó malonészter-származékot kapunk. Ezt a (IV) általános képletü malonészter-származékot hidrolízissel a megfelelő malonsav-származékká alakítjuk, majd ezt a megfelelő 2-helyettesített 4-pentensavvá dekanboxilezzük. A (III) általános képletü 4-pentenoil-halogenideiket ezen 4-pentensav-származékok halogénezőszerekkel való reagóltatása útján állíthatjuk elő.

Abban az esetben, ha R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletü 2-ciklopentenont kívánunk előállítani, akkor az első lépésben allil-halogeniddel végezzük a reakciót, és a kapott vegyületet közvetlenül mulonsav-származékká hidrolizáljuk.

Eljárásunk részleteit az alábbi példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk.

1. példa

2-(6-Metoxikarbonil-hexil)-malonsav-di-terc-butilészter

4,6 g (0,2 g atom) fémnátrium 200 ml vízmentes benzollal készített szuszpenziójához fél óra alatt 43,2 g (0,2 mól) di-terc-butil-malonátot adunk, és az elegyet a nátrium feloldódásáig forraljuk. A reakcióelegyhez 0,15 g nátrium-jodidot és 44,6 g (0,2 mól)) mehil-(7-bróm-heptanoát)-ot adunk, majd 20 órán át forraljuk. Lehűtés után a kivált nátrium-bromidot kiszűrjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. 48 g (67%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 145—152 °C/2 mm.

ⁿD°l,4362.

NMR(CDCh):

1,3-1,8 (28H, m), 2,35 (2H, t, J=7 Hz),

3,2 (1H, t, J=7 Hz), 3,7 (3H, s).

2. példa

2-(2-Propenil-malonsav-di-terc-butilészter

9,2 g (0,4 g atom) íémnátrium 400 ml vízmentes benzollal készített szuszpenziójához 86,5 g (0,4 mól) di-terc-butil-malonátot adunk, majd az elegyet a nátrium feloldódásáig forraljuk. A reakcióelegyhez 0,5 g nátrium-jodidot és 50 g (0,42 mól) allilbromidot adunk, majd 15 órán át forraljuk. Lehűtés után a kivált nátrium-bromidot kiszűrjük, a benzolt vákuumban ledesztilláljuk, és a maradókot vákuumban desztilláljuk. 79,5 g (78%) cím szerinti vegyületet kapunk. Fp.: 78—82° 1 mm; 112—114 °C/5,5 mm.

1,4290.

NMR(CDC1₃):

1,44 (18H, s,), 2,5 (2H, m), 3,12 (1H, m),

4,8-5,8 (3H, m).

180 573

3. példa

2-( 6-Metoxikarbonil-hexil(-2-( 2-propenil)-malonsav-di-terc-biitílészter

2,3 g (0,1 g atom) fémnátrium 100 ml vízmentes benzollal készített szuszpenziójához fél óra alatt 35,8 g (0,1 mól) 2-(6-metoxikarbo>nilhexil-malonsav-di-tarc-butilésztert adunk, majd az elegyet a nátrium feloldódásáig forraljuk. A reakcióelegyhez 0,2 g nátrium-jodidot és 12,1 g (0,1 mól) allilbromidot adunk, majd az oldatot 20 órán át forraljuk. Lehűtés után a kivált nátrium-bromidot leszűrjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk. 28 g (70,4%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 130—132 °C/0,15 mm.

nnl,4496

Analízis a CjalLssOo képlet alapján (398,52) számított:

C=66,30%; H=9,61%; talált:

C=66,52%; H=9,72%;

NMR(CDCL):

1,2-1,8 (28H, m), 2,2 (2H, t, J=7 Hz),

2,55 (2H, d, J=7 Hz), 3,7 (3H, s), 4,8-5,8 (3H, m).

4. példa

2-( 6-Metoxikarbonil-hexil )-2-( 2-propenil )-malonsav-di-terc-butilészter

3,45 g (0,15 g atom) fémnátrium 150 ml vízmentes benzollal készült szuszpenziójához 38,4 g (0,15 mól) 2-(2-propenil)-malonsav-di-terc-butilésztert adunk, majd a keveréket a nátrium feloldódásáig forraljuk. A reakcióelegyhez 0,1 g nátrium-jodidot és 33,4 g (0,15 mól) metil-(7-bróm-heptanoát)-ot adunk, majd 20 órán át forraljuk. Lehűtés után a kivált csapadékot kiszűrjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradék vákuumdesztillációjával 36 g (60,2%), a

3. példában leírttal minden tulajdonságában megegyező cím szerinti anyagot nyerünk.

példa

2-(6-Metoxikarbonil-hexil)-4-penténsav g (0,06 mól) 2-(6-metoxikarbonil-hexil)-2(2-propenil)-malonsav-di-terc-butilésztert feloldunk 100 ml vízmentes benzolban, majd 1,2 g gondosan vízmentesített p-toluol-szulfonsav hozzáadása után az elegyet az izobutilén fejlődésének megszűnéséig forraljuk (kb. 2,5—3 óra). A reakcióelegyet 5 °C-ra hűtjük, 50 ml lehűtött 5%-os nátrium-klorid-oldattal extraháljuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk. A szárítószer kiszűrése után a benzol ledesztillálásával 16 g (93,1%) nyers 2-(6-metoxikarbonil-hexil)-2-(2-propenil)-malonsavat kapunk.

NMR(CDC1₃):

1,1-1,9 (12H, m), 2,3 (2H, m), 3,7 3H, s).

4,8-5,9 (3H, m), 10,6 (2H, m).

A fenti dikarbonsavat (14,3 g; 0,05 mól) feloldjuk 50 ml vízmentes piridinben, és 0,2 ml piperidin hozzáadása után a széndioxid fejlődésének megszűnéséig forraljuk (kb. 2,5—3 óra), majd a piridint vákuumban ledesztilláljuk.

Termelés: 12,5 g (94%) cím szerinti vegyület. 1,4517.

NMR(CDC1₃):

1.1- 1,9 (12H, m), 2,35 (3H, m), 3,7 (3H, s),

4,8-5,9 (3H, m), 10,2 (1H, s).

5. példa

2-(6-Metoxikarbonil-hexil)-4-penténsav-klorid

12,2 g (0,05 mól) 2-(6-metoxikarbonil-hexil)-4-penténsavat 17,85 g (10,85 ml; 0,15 mól) tionilkloriddal és néhány csepp dimetilformamiddal 50—60 °C-on három órán át melegítjük, majd a tionilklorid feleslegét vákuumban ledesztílláljuk. A visszamaradt 2-(6-metoxikarbonil-hexil)-4-penténsavklorid súlya: 12,6 g (97%).

NMR (CDCls):

1.1— 2 (12H, m), 2,40 (3H, m), 3,7 (3H, s),

4,8-5,9 (3H, m).

7. példa

2-(6-Metoxikarbonil-hexil)-2-ciklopentenon 14,7 g (0,11 mól) alumínium-kloridot 80 ml vízmentes kloroformban szuszpendálunk, majd a szuszpenziót —10 °C-ra hűtjük, és 14,5 g (0,055 mól) 6. példa szerinti savklorid 20 ml vízmentes kloroformos oldatát csepegtetjük hozzá fél óra alatt. A reakcióelegyet 0 °C-on két órán át keverjük, majd 5 ml sósavat tartalmazó 150 g jeges vízbe öntjük, és a kloroformos fázis elválasztása után a vizes fázist 40 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos extraktumot magnézium-szulfáttal szárítjuk, az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot 80 ml vízmentes metilalkoholban felvesszük, majd 10 ml trietilamin hozzáadása után az oldatot 1,5 órán át forraljuk. Az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot 50 ml vízmentes benzolban felvesszük, és a kivált csapadékot kiszűrjük. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk. 8,1 g (65,7%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 120—122 °C/O,1 mm.

8. példa

2,2-Bisz(2-propenil)-malonsav-dietilészter

4,6 g (2 g atom) nátriumot feloldunk 500 ml vízmentes etilalkoholban és 160 g (1 mól) dietilmalonát, majd 250 g (2,07 mól) allilbromid hozzáadása után az elegyet három órán át forraljuk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 200 ml vízzel felvesszük, és a vizes oldatot 5%-os sósavval megsavanyítjuk, majd 500 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, és az oldószer ledesztillálása után a maradékot vákuumban desztilláljuk. 203 g (84,6%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 130—134 °C/15 mm.

ηη°1,4460.

9. példa

2-( 2-Propenil )-4-penténsav 203 g (0,85 mól) 2,2-bisz(2-propenil)-malonsav-dietilészter és 90 g nátrium-hidroxid 180 ml

180 573 vízzel készült oldatát erős keverés közben 10 órán át forraljuk. A reakcióban képződött etilalkoholt vákuumban ledesztilláljuk. A reakcióelegyet hűtés közben koncentrált sósavval savanyítjuk, 500 ml éterrel extraháljuk, az éteres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az éter ledesztillálásával nyert nyers 2,2-bisz(2-propenil)-malonsavat erős keverés közben 160—190 °C között tartjuk a széndioxidfejlődés megszűnéséig, majd a reakcióelegyet vákuumban desztilláljuk.

91,7 g (77,5%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 122—125 °C/16 mm. np: 1,4502.

10. példa

2-(2-Propenil)-4-pentensav-klorid

91,5 g (0,65 mól) 2-(2-propenil)-4-penténsavhoz

95,2 g (58,5 ml; 0,8 mól) tionilkloridot adunk, és az elegyet 50 °C-on két órán át keverjük, majd vákuumban desztilláljuk. 99 g (95%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 66—69 °C/16 mim.

11. példa

5-(2-Propenil)-2-ciklopentenon

93,4 g (0,7 mól) alumínium-klorid 600 ml vízmentes diklórmetánnal készült szuszpenzióját —10 °C-ra hűtjük, és 98,5 (0,62 mól) 2-(2-propenil)-4-pentensav-kloridot csepegtetünk hozzá, olyan ütemben, hogy az elegy hőmérséklete ne emelkedjen —5 °C fölé.

A reakcióelegyet —5 “C és —10 °C között két órán át keverhetjük, majd jégre öntjük. A szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist diklórmentánnal extraháljuk, és az egyesített diklórmetános oldatokat vízzel, 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 100 ml trietilaminnal egy órán át forraljuk, majd a trietilamint vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot vízben feloldjuk, 500 ml éterrel extraháljuk, az éteres oldatot telített nátriumJklorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáttal szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után a maradékot vákuumban desztilláljuk. 45,2 g (59,8%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 76—80 °C/16 mm.

np: 1,4890.

Analízis a CeHioO képlet alapján (122,16) számított:

C=78,65%; H=8,25%;

talált:

C=78,39%; H=8,31%.

IR(NaCl): 3080, 1700, 1640, 1600 em⁴.

NMR(CCLí) :

2—3 (4H, m), 4,8-5,9 (3H, m) 6,05 (1H, m), 7,55 (1H, m).

12. példa

2-(2-Propenil )-2-ciklopentenon

22,2 g (0,18 mól) 5-(2-propenil-2-ciklopentenont 200 ml vízmentes éterben feloldunk, majd az oldatot 0 °C-ra hűtjük, és 8 g kálium-hidroxid 200 ml vízmentes metilalkohollal készült oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 0 °C-on további öt órán át keverjük, majd az oldatot hűtés közben jégecettel semlegesítjük. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot éterben oldjuk, az éteres oldatot vízzel, 5%-os nátrium-hidrogén-lkarbonát-oldattal, majd ismét v^fzzel mossuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk. 12,2 g (55%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 76—80 C/13 mm ⁿű°: 1,4885

13. példa

2-(2-Propenil)-butil-klorid g (0,312 mól) 2-(2-propenil-vajsavhoz) 0,5 ml dimetil-formamidot és 7,45 g (45 ml; 0,625 íréi) tionilkloridot adunk, majd az elegyet két ó’án át 70 °C-on tartjuk. A tionilklorid feleslegét vízfürdőről vákuumban ledesztilláljuk. 44 g (í'6%) cím szerinti vegyületet kapunk.

14. példa

2--Etil-2-ciklopentenon g (0,73 mól) alumínium-kloridot 400 ml vízrrentes kloroformban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz 44 g (0,29 mól) 2-(2-propenil)-butiril-kloridot csepegtetünk 0—+5 °C között, és az elegyet ezen a hőmérsékleten két órán át keverjük. A reakcióelegyet 30 ml tömény sósavat tartalmazó 500 ml víz és 500 g jég keverékére ö ltjük, a szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist kétszer, összesen 120 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos oldatot vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradék )t 200 ml metilalkoholban feloldjuk, és 0 °C-on hírom órán át kevertetjük, majd hűtés közben jégecettel semlegesítjük, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot éterben felvesszük, az éteres oldatot vízzel, 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, és az éter ledesztilláláse. után a maradékot vákuumban desztilláljuk. 25 g (76%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fo.: 46—50 °C/5 mm.

ⁿp : 1,4750

15. példa

2-Ciklopentenon g alumínium-klorid 400 ml vízmentes dik’órmetánban készült szuszpenzióját —10 °C-ra bitjük, és ezen a hőmérsékleten hozzácsepegteti nk 59,25 g (0,5 mól) 4-penténsav-kloridot. A reakcióelegyet 0 “C-on két órán át keverjük, majd jégre öntjük, a kiváló szilárd anyagot sósavval oldatba visszük. A szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist 200 ml diklórmetánnal extraháljuk, az egyesített extraktumokat vízzel, 5⁽ o-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vizzel mossuk és magnézium-szulfáttal szárítjuk. A szárítószer kiszűrése után az oldatot 0 °C-ra

-4180 573 hűtjük, majd 50 g trietilamint csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet két órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal szárítjuk, és az oldószer ledesztillálása után a maradékot vákuumban desztilláljuk. 21,8 g (51%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Fp.: 52—53 ’C/13 mm.

no : 1,482

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Üj eljárás az (I) általános képletü 2-ciklopentenon-tszármazékok — ahol

   R hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkil-, 3—5 szénatomos alkenilcsoportot, vagy egy 1—4 szénatomos alkoxikarbonil-csoporttal szubsztituált 4—8 szénatomos alkilcsoportot jelent — előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (III) általános képletü 4-pentenoil-halogenid-származékot — ahol R jelentése a fenti és X halogénatomot jelent — aprotikus szerves oldószerben egy Lewis-savval kezelünk, majd a kapott (II) általános képletü 5-szubsztituált 2-ciklopentenon-származékot — ahol R jelentése a fenti — R hidrogénatomtól eltérő jelentése esetén bázis jelenlétében hőkezeljük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy Lewis-savként előnyösen alumínium(III)-kloridot alkalmazunk.
3. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a ciklizálási reakciót aprotikus szerves oldószerként valamely klórozott szénhidrogénben hajtjuk végre.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy klórozott szénhidrogénként kloroformot vagy széntetrakloridot alkalmazunk.
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy bázisként egy tercier nitrogén-bázist alkalmazunk.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy tercier nitrogénbázisként trietilamint alkalmazunk.
7. 7. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja 2-ciklopentenon élőár ítására, azzal jellemezve, hogy R helyén hidrogénatomot tartalmazó (III) általános i képletü 4-pentenoil-halogenidekből — ahol X jelentése az 1. igénypont szerinti — indulunk ki.

   I. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja R helyén 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó (I) általános

   3 képletü 2-ciklopentenon-származékok előállításába, azzal jellemezve, hogy R helyén 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó (III) általános képletü 4-pentenoil-halogenidekből — ahol X jelentése az 1. igénypont szerinti — in5 dulunk ki.
8. 9. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja R helyén 3—5 szénatomos alkenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletü 2-ciklopentenon-származékok előállítá^J sára, azzal jellemezve, hogy R helyén

   3— 5 szénatomos alkenilcsoportot tartalmazó (III) áll alános képletü 4-pentenoil-halogenidekből — ahol X jelentése az 1. igénypont szerinti — indulunk ki.
9. 10. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja R helyén 1—4 szénatomos alkoxikarbonil-csoporttal szubsztituált

   4— 8 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó (I) álθ talános képletü 2-ciklopentenon-származékok előállítására, azzal jellemezve, hogy R he’yén 1—4 szénatomos alkoxikarbonil-csoporttal szubsztituált 4—8 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó (III) általános képletü 4-pentenoilha’ogenidekből — ahol X jelentése az 1. igénypont szerinti — indulunk ki.

   II. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (III) általános képletü 4-pen9 tér oil-halogenideket — ahol R és X jelentése az 1. igénypont szerinti — a Lewis-savakkal —15 °C és +15 °C közötti hőmérsékleten kezeljük.
10. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jelle5 m e z v e , hogy (III) általános képletü 4-pentenoil-halogenidként X helyén klóratomot tartalmazó 4-pentenoil-kloridot — ahol R jelentése az

    1. igénypont szerinti — alkalmazunk.