HU180465B - Valve mainly for draining return water - Google Patents

Description

A találmány tárgya szelep főként kondenzátum elvezetéséhez, amelynek szelepházában termikus vezérlőelem van, ennek vékony, merev falrészei és közöttük elhelyezett membrántagja van, a falrészek és a membrántag kerületüknél 5 vannak egymással összekötve, a membrántag a szelepeket leginkább kondenzátum elvezetéséhez zárórésszel van ellátva, a vezérlőelemnek pedig a falrészek és a membrántag között tágulási tere van, amelyben táguló anyag van. Az ilyen szelepeket leginkább kondenzátum elvezetéséhez lehet felhasználni.

A fent leírt ismert megoldás többnyire kúpalakú termikus vezérlőelemmel rendelkezik. Az ilyen termikus vezérlőelemek (például csapószelepek és membrándobozok) esetében nemcsak rugalmas, hanem a merev fairészeket is vékony falvastagságúra készítik, hogy egyrészt a rugalmas falrészek megfelelő mértékű rugalmassággal rendelkezzenek, másrészt a jó hőátadást létre lehessen hozni, harmadrészt pedig, hogy a merev és a rugalmas részek könnyedén összehegeszthetők legyenek. Ezzel azonban az a nem elhanyagolható hátrány jár együtt, hogy az ilyen vezérlőelemek nagy különbségű nyomásokkal nem terhelhetők, mert nem rendelkeznek a kellő szilárdsággal.

Az ismert szelepeknek kondenzátum elvezetésre való felhasználása során a vékony falrészeket a külső nyomáson kívül még a táguló anyag belső túlnyomása is terheli, amely a vezérlőelemben gyakran igen megnő. A kondenzátum-elvezetésre használt szelepet ugyanis a nyomásterhelésen kívül meglehetősen nagy hőbehatás is éri, hiszen a szelepekre gyakran túlhevített gőz kerül. A nagy külső nyomásterhelés és a táguló anyag nagy belső túlnyomása következtében a szelep alakváltozást szenved, sőt gyakran a vékony falrészek felrepednek.

A találmánnyal célunk a korábbi műszaki megoldások fent említett valamennyi hátrányának egyidejű kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan szelep létrehozása, amelynek vezérlőeleme vékonyfalú, tehát rendelkezik a korábbi megoldások előnyeivel, de ugyanakikor megfelelően szilárd, a külső nyomásoknak és a belső túlnyomásnak kellően ellent tud állni.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a 20 termikus vezérlőelemet nemcsak rögzíteni kell a szelep házában, hanem gondoskodni kell arról is, hogy túlzott igénybevétel esetén a házon fel tudjon ülni.

A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány 25 most már abban van, hogy a szelepház belső terét és a termikus vezérlőelemet úgy alakítjuk ki, hogy azok alakban és nagyságban megegyezzenek egymással, a szelepház belső terét a vezérlőelem felülete felé nyitott áramlási csator30 nákkal látjuk el, amelyeket a szelepház beömlő180 465 1

-1180 465 nyílásától a szelepülék körzetében vezetünk oda tehát, ahol a szelepház szelepüléke és a membrántagnak a szelepülékkel együttműködő zárórésze az áramlás útját lezárják. Ennek a megoldásnak a korábban ismert szelepek hátrányainak kiküszöbölése mellett abban van a különös jelentősége, hogy nagy felületen biztosítunk érintkezést a szelep munkaközegével, aminek következtében a szelep gyorsan képes reagálni a változó körülményekre.

Igen célszerű a találmány szerint az áramlási csatornának az olyan kialakítása, amikor a vezérlőelem felülete felé nyitott hornyokként és kereszthornyokként képezzük ki őket, méghozzá a szelepház belső terének falfelületein.

A szerelhetőséget nagymértékben elősegíthetjük, ha a szelepházat egymáshoz csatlakoztatott két részből alakítjuk ki, a szelepház belső terében pedig a két részt egymástól elválasztó sík és vezérlőelem külső kerülete mentén körkor- ? nyot rendezünk el, amellyel a szelepház mindkét részének áramlási csatornáit összekötjük.

De eljárhatunk úgy is, hogy a szelepházat két, egymással a szélükön összekötött tárcsából alakítjuk ki, amelyekben a beömlőnyílás, valamint 2 a szelepház kiömlő nyílása van elrendezve.

A találmány szerinti szelep rendkívül előnyös tulajdonsága, hogy sorbakapcsolható, azaz több szelepet több fokozatú szelepelrendezéssé lehet egyesíteni. 3

A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti szelep egyik célszerű kiviteli alakjának metszete; a 3

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak házának alsó része felülnézetben; a

3. ábra .másik kiviteli alak oldalnézete, részben metszete.

Mint ahogy az 1. ábrán metszetben látható, a 4 találmány szerinti szelep 1 szelepháza két részből áll, mégpedig 2 alsórészből és 5 felsőrészből. Ebben a kiviteli alakban a szelep 3 beömlőnyílása és 4 kiömlőnyílása is a 2 alsórészben van kialakítva. Az 1 szelepház 6 belső terében termi- 4 kus 7 vezérlőelem van elhelyezve, amely két vékony falvastagságú 8 és 9 falrészből, valamint ezek között elhelyezett 10 membrántagból áll. A 8 és a 9 falrészek, valamint a 10 membrántag kerületük mentén vannak összehegesztve egy- 5 mással. A 10 membrántag közepén 11 lezárórész van, amely az 1 szelepház 2 alsórészén kialakított 12 szelepülékkel működik együtt. A 7 vezérlőelemnek a 8 falrész és a 10 membrántag közötti része 13 tágulási térként van kialakítva, 5 amely táguló anyaggal, célszerűen párolgó folyadékkal van feltöltve.

Mint ahogy az 1. ábrán látható, a szelep 6 belső tere és a 7 vezérlőelem úgy van kialakítva, hogy alakjuk és nagyságuk megegyezzen egy- 6 mással. Ilyen módon az 1 szelepház kívülről a 7 vezérlőelem 8 és 9 falrészét közvetlenül és szilárdan körülzárja, megtámasztja. A szelep munkaközegének áramlását a 6 belső térben kialakított áramlási csatornák révén biztosítjuk, 6

Ezek az áramlási csatornák a 6 belső tér falfelületeiben 14 és 15 hornyokként, valamint 16 és 17 kereszthornyokként vannak kialakítva, amelyek a 7 vezérlőelem felé nyitottak. A sze> lep 2 alsórésze és 5 felsőrésze közötti választósík, valamint a 7 vezérlőelem kerülete körzetében olyan 18 körhorony található, amely a 14 és a 15 hornyokat egymással összeköti. A munkaközegnek a 3 beömlőnyílástól az 5 felsőrész0 ben levő 14 hornyokhoz való vezetése céljából az 5 felsőrészben 19 összekötő fúratot alakítottunk ki.

A találmány szerinti szelep működése során az elvezetendő kondenzátum a 3 beömlőnyíláson 5 és a 19 összekötő furaton át az 5 felsőrészben Levő 14 hornyokba és 16 kereszthornyokba áramlik. Ennek során nagy felületen és közvetlenül érintkezik a 7 vezérlőelem 8 falrészével, amely a kondenzátum hőmérsékletét a 13 tágulási tér.0 ben levő táguló anyaghoz közvetíti. A kondenzátum ezek után a 18 körhoronyba, onnan pedig a 2 alsórész 15 hornyaiba és 17 kereszthornyaiba jut. Ezután a 11 lezárórész, illetve a 12 szelepülék érintésével a 4 kieresztő nyíláson át 5 elhagyja a szelepet. Látjuk tehát, hogy a kondenzátum a szelepen történő áthaladása során minden oldalról és közvetlenül érintkezik a 7 vezérlőelemmel. Ilyen módon a hőcsere igen gyorsan le tud játszódni a kondenzátum és a 13 ,0 tágulási térben levő táguló anyag között, aminek következtében a szelep megszorulási gyorsasága kielégítő.

Minthogy azonban a 7 vezérlőelem 8 és 9 falrészei vékony falvastagságúak, a 13 tágulási tér5 ben fellépő nagy túlnyomással szemben nem elég ellenállóak. Különösen azokban az időnként előforduló esetekben, amikor a szelepbe túlhevített gőz jut. Ebből a szempontból jár igen nagy előnnyel az a körülmény, hogy a 7 vezérlőelem 8 és 9 falrészei közvetlenül és szilárdan felülnek az 1 szelepház 6 belső terének határoló felületeire, kivéve természetesen a 14 és 15 hornyokat, valamint a 16 és a 17 kereszthornyokat. Ezek az áramlási csatornák is úgy vannak azonban méretezve, hogy a 8 és 9 falrészekben akkor se keletkezzék meg nem engedhető igénybevétel, ha a tágulási térben igen nagy a túlnyomás.

A 3. ábrán a találmány szerinti szelep másik célszerű kiviteli alakját mutatjuk, olyanét, amely alkalmas arra, hogy több szelep sorbakapcsolásával többfokozatú szelepelnendezést alakítsunk ki. Mint ahogy a metszeten látható, ez az 1 szelepház is két részből áll, méghozzá az egymással kerületük mentén érintkező 20 és 21 tárcsából. Éppen a sorolhatóság érdekében a 3 beömlőnyílás és a 4 kiömlőnyílás a hosszanti tengely mentén egy tengelyben van elhelyezve, mégpedig a 3 beömlőnyílás az ábrán felső 20 tárcsában, míg a 4 kiömlőnyílás az ábrán alsó 21 tárcsában. Egyebekben ez a kiviteli alak megegyezik az előzővel, különösen ami a 7 vezérlőelemet, a 14 és 15 hornyokat, a 16 és 17 kereszthornyokat, valamint a 18 körhornyot illeti. A szelep zárórésze itt is a 10 membrántag 11 le-2180 465 záró 'része és az ábrán alsó 21 tárcsa 12 szelepüléke között van kialakítva.

Amint már korábban említettük, a 3. ábra a többfokozatú szelepelrendezést is szemlélteti. Egyúttal ez az ábra az egyik lehetséges beépítési módot is mutatja, nevezetesen azt, amikor a többfokozatú szelepelrendezés szaggatott vonalakkal jelzett 22 és 23 csőkarimák közé van beszorítva. A szakember számára nyilvánvaló, hogy ez mennyire kompakt és egyszerű beépítési mód.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szelep, főként kondenzátum elvezetéséhez, amelynek szelepházában termikus vezérlőelem van, ennek vékony, merev falrészei és közöttük elhelyezett membrántagja van, a falrészek és a membrántag kerületüknél vannak egymással összekötve, a membrántag a szelepházban levő szelepülékkel együttműködő zárórésszel van ellátva, a vezérlcelemnek pedig a falrészek és a membrántag között tágulási tere v.an, amelyben táguló anyag van, azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) belső tere (6) alakban és nagyságban a termikus vezérlőelem (7) külső alakjának felel meg, a belső tér (6) a vezérlőelem (7) felülete felé nyitott áramlási csatornákkal (14,

   15, 16, 17) van ellátva, amelyek a .szelepház (1) beömlőnyílásától a szelepülék körzetébe vannak vezetve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szelep kiviteli alak5 ja azzal jellemezve, hogy az áramlási csatornák olyan, a vezérlőelem (7) felülete felé nyitott hornyokként (14, 15) és kereszthornyokként (16, 17) vannak kialakítva, amelyek a szelepház (1) belső terének (6) falfelületein vannak. 10
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szelep ki- viteli alakja azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) egymáshoz csatlakoztatott két részbő! (2, 5; 20, 21) áll, a szelepház (1) belső terében (6) a két részt (2, 5; 20, 21) elválasztó sík 15 és a vezérlőelem (7) külső kerülete mentén körhornya (18) van, amellyel a szelepház (1) mindkét részének (2, 5; 20, 21) áramlási csatornái (14, 15) össze vannak kötve.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 20 szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) két, egymással szélükön öszszekötött tárcsából (20, 21) van kialakítva, amelyekben a beömlőnyílás (3), valamint a szelepház (1) kiömlőnyílása (4) van elrendezve.

   25 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több szelep többfokozatú szelepelrendezéssé· van egyesítve.