HU177479B - Shears for cuttingless parting section material - Google Patents

Description

A találmány tárgya olló, profilanyag hulladékmentes darabolására, amelynek tokjában egy rögzített álló és egy mozgó ollótartó van elhelyezve. A mozgó ollótartó a házban megvezetett és egy hajtóművel meneszthető tolókán van elhelyezve. Mindegyik ollótartó legalább egy, a darabolandó profilanyagnak megfelelő alakú nyílással rendelkezik. A nyílások, mind a házban lévők, mind a tolókában lévők, a profilanyag kilépő és belépő nyílásaival egy vonalba esnek.

Egy már ismeretes és hasonló célra alkalmazott ollónak I vertikális irányban elhelyezett hengeres tokja van, amelyben mozgatható tolóka van elhelyezve. A tokban félkör keresztmetszetű betét van rögzítve. A tolókának is — hasonlóan— félkör alakú keresztmetszete van, minek következtében a tolóka a betéttel együtt hengeres alakú. Ez a 1 hengeres alak a tokot kitölti. A tolóka és a betét közötti relatív elmozdulás a tok középvonala mentén lévő szimmetriasík irányában megy végbe. A betétbe és a tolókába behelyezett, igen kemény anyagból készített vágóbetétek a szimmetriasíkban mozognak egymáshoz képest, miáltal a 2 profilanyagot darabolják. Az ismert olló szerkezete több szempontból hátrányos. Az egyik hátrány abban van, hogy a vágóbetétek kicserélésekor az ollót teljesen szét kell szedni. Egy további hátrány abban áll, hogy a tokot és a tolókát nagyon szűk gyártási méretszórással kell készíteni 2 abban az esetben, ha a szorosan egymással szemben elhelyezetté® egymással szorosan illeszkedő vágóbetétekkel kifogástalan nyírást kell végezni. Minthogy az igen nehezen kjcserélhetö-vágőbétötek közötti szorító nyomás nem állítható be, a nagymérvű kopás következtében — amelynek a 3 vágóbetétek ki vannak téve — még igen pontos gyártási méretelőírások betartása mellett sem biztosítható, hogy egy adott idő után a vágóbetétek hézag nélkül illeszkedjenek egymáshoz, minek következtében kifogásolható mi5 nőségű nyírás keletkezik. Ezen túlmenően hátrányos, hogy a vertikálisan elrendezett tolóka alkalmazása miatt a löket biztosítására külön dugattyút kell alkalmazni, amelynek átmérője nagyobb, mint a tok átmérőjéé, következésképpen igen nagy a hidraulikus teljesítményfelvétel.

Célkitűzésünk lényege olyan vágó olló kialakítása, amelynél azollótartók több profildarabnak egyidejű darabolására több nyíró nyílással vannak kialakítva a párhuzamos irányban megvezetett profilanyag részére. Célunk, hogy az ollótartókat egyszerű módon lehessen cserélni.

További célkitűzésünk, hogy az ollóbetétek közötti szorító nyomást be lehessen állítani, miáltal a vágóbetétek élettartama megnövelhető és ugyanakkor a vágási teljesítmények növelhetők. Egy másik célkitűzésünk, hogy mind egy irányban, mind ezzel az iránnyal ellenkező irányban végre 0 lehessen hajlani a darabolást.

A találmány szerint célkitűzésünket a bevezetőre -ízben említett típusú daraboló ollóval biztosítjuk. A találmány szerint az álló ollótartó a tok falában kialakított résben, a mozgó ollótartó a házban megvezetett tolóka egyik olda5 Ián kialakított mélyedésben, az álló ollótartó mellett, azzal párhuzamosan, mozgathatóan és kicserélhetően van elhelyezve. Az ollótartókat legalább a darabolás folyamán az ollótartók mozgásirányára haránt irányban ható szorítószerkezet szorítja egymáshoz.

) Azáltal, hogy a szorítószerkezettel legalább a darabolási művelet során az ollótartókat egymáshoz szorítjuk, igen jó minőségű vágási paramétereket és igen hosszú vágási élettartamot érünk el. Az egymással ellenirányban mozgatott részek kopása lényegesen csökkenthető. Egy további előny abban van, hogy a szorítószerkezet alkalmazása következtében a gyártási méretszórásnak nem kell túl szigorúnak lennie, ennek ellenére igen kitűnő paraméterű vágások biztosíthatók. Ha az ollótartókat csakis a darabolási művelet alatt szorítjuk egymáshoz, akkor az ollónak az eredeti kiindulási helyzetébe való visszaállításához szükséges löket lényegesen kisebb meghajtóerőt igényel, minek következtében a kopás is csökkenthető. A tok mélyedésébe szoros illesztés nélkül behelyezett ollótartók kicserélése rendkívül egyszerűvé válik, úgyhogy az ollót a korábbi profilanyagtól eltérő, más profilú anyagok darabolására könnyen és gyorsan át lehet állítani.

A két ollótartónak egymáshoz való szorítására alkalmazott szorítószerkezetet előnyösen a tolókában helyezzük el (a mozgó ollótartónak az álló ollótartóhoz való szorítására). Ez a szorítószerkezet célszerűen a daraboló nyílásnak, az ollótartónak a tolókában lévő nyílása alatt és fölött elhelyezett préselemekből áll. A préselemek előnyösen hengeres furatokban elhelyezett, pneumatikusan vagy hidraulikusan működtethető présdugattyúk. A préselemek azonban előfeszített rugók is lehetnek.

Az olló tokja célszerűen horizontális irányban elhelyezett henger, míg a tolóka a hengerben niegvezetett hengeres testként képezhető ki. A hengerben lévő kimélyítés előtt — amely kimélyítésben az álló ollótartó van elhelyezve —, a kimélyítés mindkét oldalán rögzített, a kimélyítést takaró járom van elrendezve, amelyhez az álló ollótartó támaszkodik. Mindkét ollótartónak célszerűen több daraboló nyílása van, amelyek a tolóka mozgásirányában egymás mögött, adott térközökben vannak elrendezve. Ennek az elrendezésnek következtében válik lehetővé, hogy egyidejűleg több darabolást végezzünk.

A tolóka meghajtására több lehetőség van. Ilyen pl. egy mechanikus excenter vagypedig egy forgattyús hajtómű. Különösen előnyös, ha az olló olyan hidraulikus hajtószervvel rendelkezik, amelynek legalább egy, a tokkal öszszekötött dugattyúja/henger-aggregátja van. E mellett a dugattyú/henger-aggregát dugattyúrúdja a tolókával működhet együtt. Különösen előnyös az olyan szerkezeti kialakítás, amelynél a tolóka vége mindkét oldalon dugatytyúként van kiképezve és a tok a hengerek végein van kialakítva. Ennél a kialakításnál a dugattyú/henger-aggregát — amely a tolóka mozgatására szolgál — a mozgó ollótartónak az álló ollótartóhoz való szorítására szolgáló szorítószerkezettel együttműködve alakítható ki. Ezt oly módon oldjuk meg, hogy a tolókán olyan összekötőcsatornákat alakítunk ki, amelyek a présdugattyú hengerterét a dugattyúként kialakított tolóka hengerterével összekötik, pontosabban, azon az oldalon kötik össze, ahonnan a munkaütem végbemegy, minek következtében a présdugattyúk a tolóka hidraulikus hajtóművének nyomóütemében részt vesznek, miáltal a legnagyobb szorítóteljesítményt akkor biztosítják, amikora darabolás folyamán éppen a csúcsteljesítményre van szükség. Ezáltal feleslegessé válik a présdugattyú részére önvezérlő szerkezet alkalmazása.

Minthogy a darabolásnál csak igen rövid ideig kell nagy erőt kifejteni, ezért olyan hidraulikus meghajtószerkezetet alkalmazhatunk, amelynek motorhoz csatlakoztatott legalább egy szivattyúja, valamint a darabolásnál fellépő csúcsterhelés leküzdésére szolgáló, energiatárolóként al7 kalmazott lengőtömege van. Ilyen módon kisebb teljesítményű motort alkalmazhatunk, mint amely a teljesítmény során fellépő csúcsterhelés figyelembevételével szükséges volna, ha a lengőtömeget nem alkalmaznánk.

A találmány szerinti, fent ismertetett daraboló olló igen nagy vágóteljesítményü, azonban még azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy a profilanyag darabolásakor a pontos mérettartás szempontjából nem ad kielégítő eredményt. A darabolásnál fellépő nagy erőhatások ugyanis a levágott profilanyag deformálódását, ill. keresztmetszetének torzulását okozzák, minek következtében ez a keresztmetszet a darabolás után az eredeti mérettől eltér, ill. az egyik méretirányban túlméretessé válik. Ez a túlméret, valamint a darabolásnál a darabolás peremén létrejövő sorja (azaz a felkunkorodó él) nagyon hátrányos, különösen, ha a darabolt profilanyag pl. a további feldolgozást követően egy automatikus befogótokmányban helyezendő el. Hogy ez megvalósítható legyen, a darabolt fémprofilok méretváltozását meg kell akadályozni.

Azt találtuk, hogy darabolt fémprofiloknál lényegtelen vagy csak igen kis keresztmetszet-változást biztosíthatunk, ha a profilanyagot egyik oldalán a mozgó ollótartóval bevágjuk, míg a végleges átvágást a másik oldalán végezzük. Hogy ezt a műveletet elvégezhessük, a tolókának a mozgó ollótartóval együtt egy középső állásból az ellenkező irányban kell kimozdulnia, majd a darabolási műveletek után ebbe a középső kiindulási állásba kell visszatérnie, hogy a profilanyag a kiindulási állásban az olló nyílásaiba bevezethető legyen.

A találmány szerint az ollónak egy célszerű, tökéletesített kiviteli alakja úgy van kiképezve, hogy a profilanyag bevágását az egyik mozgási irányban, a profilanyag átvágását a másik elmozdulási irányban egy nyomásközeggel mozgatott tolókával végezzük a kiindulási állásból kiindulva, amikor is a profilanyagot az azonos tengelyirányban lévő ollótartó nyílások közé helyezzük a tok két átellenes oldalán, ahol mozgathatóan elrendezett és rugalmas közeggel az egyik véghelyzetbe nyomott helyezőütközőkkel tartjuk meg, majd a tolókát mindegyik darabolási művelet után a rugalmas eszköz útján a kiindulási állásba vezetjük vissza.

A találmány egy célszerű kiviteli alakja szerint mindegyik helyezőütköző a tolóka végével szemben homlokoldalával felfekvő dugattyúrúdból és egy, a dugattyúrúddal összekötött és egy hengerben megvezetett dugattyúból áll. Ez utóbbi dugattyú a véghelyzetében a tolóka felé néző henger végéhez fekszik fel, és ezáltal a tolókát a kiindulási állásába helyezi. Egy előnyös kiviteli változat szerint a dugattyút olyan nyomásközeg működteti, amely egy gáztároló nyomása alatt áll. Ilyen módon a nyomásközeg és a gáztároló rugalmas közeget alkotnak, amely a tolókát minden darabolási művelet után a kiindulási állásába vezeti vissza. A darabolásnál ugyanis a tolóka és a helyezőütköző dugattyújának mozgása következtében a gáztárolóban nyomása jön létre, amely a darabolás után a dugattyút a kiindulási állásába állítja. A helyezőütköző dugattyújára ható rugalmas közeg adott esetben a dugattyúra ható nyomórugó is lehet.

A találmány példakénti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti olló keresztmetszetét szemlélteti, a 2. ábra I-I vonala mentén vett metszete alapján, a

2. ábra a találmány szerinti ollót szemlélteti vázlatosan, felülnézetben és részben az 1. ábra II-II vonala mentén vett metszet alapján, a

3. ábra az 1. és 2. ábrákon ábrázolt olló hidraulikus hajtószerkezetét szemlélteti oldalnézetben, a

4. ábra vázlatosan szemlélteti az ollót és a hidraulikus hajtószerkezetet, az

5. ábra a találmány szerinti olló kiviteli változatát szemlélteti a 6. ábrán a ΙΠ-ΙΙΙ vonalak mentén vett metszet alapján, a

6. ábra a találmány szerinti olló további kiviteli változa- tát szemlélteti részben felülnézetben, részben az 5. ábra IV-IV vonalai mentén vett metszet szerint, a 1

7. ábra a 6. ábra szerinti kiviteli változatnak megfelelő találmány szerinti ollót és a hidraulikus hajtóművet szemlélteti vázlatosan.

Az 1. és 2. ábrákon látható ollónak cső alakú, hengeresen kiképzett 1 tokja van, amelyben a 2 tolóka — amely 1 hengeres kialakítású — hosszanti tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve. A 2 tolókában egy 3 mozgó ollótartó van elrendezve a 4 kimélyedésben. A 3 mozgó ollótartó egy 5 álló ollótartóval működik együtt, amely az 1 tok megfelelő 6 kimélyítésébe van ágyazva. Az ollótartóknak í egy vagy több, a rajzon látható kiviteli alak esetében két 7 és 8 ollónyílása van. Ezek az ollónyílások a darabolandó 9 profilanyag keresztmetszetével azonosak. A toknak egy 10 belépő nyílása van, amelyen át a darabolandó 9 profilanyagot a 3 mozgó ollótartón, ill. az 5 álló ollótartón átve- 2 zetjük. Az 1 toknak ezen kívül 11 kilépő nyílása van, amelyen át a 9 profilanyag 12 darabolt részei kiesnek. A 2 tolókának is van egy 13 belépő nyílása, amely a 3 mozgó ollótartó előtt van kialakítva, továbbá egy 14 kilépő nyílással rendelkezik, amely az 1 tok 11 kilépő nyílásával esik egy 3 egyenesbe. Az olló az alábbiakban részletesen ismertetett hidraulikus meghajtószerkezettel van ellátva.

A 3 mozgó ollótartó és az 5 álló ollótartó keresztmetszete négyszögletes. A 7 és 8 ollónyílásokban az egymás felé néző oldalakon 15 nyíró betétek vannak elhelyezve. Ezek 3 a nyíróbetétek nagykeménységű anyagból vannak kialakítva. A nyíróbetétek anyaga pl. keményfém, szinterfém, vagy adott esetben kerámia nyersanyag is lehet. A 3 mozgó ollótartó a 2 tolóka 4 kimélyítésében lazán helyezkedik el. A 4 kimélyítés a tolóka hosszanti tengelye mentén és a 2 tolókára tangenciális irányban van kialakítva, és egy, a felső részén lévő 16 nyílással rendelkezik. A 3 mozgó ollótartó a 2 tolóka hosszanti tengelye mentén a 17 és 18 támfelületekre támaszkodik és a 19 felfekvő felületen helyezkedik el. Az 5 álló ollótartó felé néző oldalán helyezkedik el a 3 mozgó ollótartó a 20 támfelületen és egy, az alábbiakban részletesebben ismertetett 21 leszorítószerkezettel működik együtt, amely a 3 mozgó ollótartót a darabolás folyamán az 5 álló ollótartóhoz szorítja.

Az 5 álló ollótartó az 1 tok 6 kimélyítésében lazán fekszik és hosszanti tengelye irányában a 22 és 23 támfelületekre támaszkodik. A 3 mozgó ollótartó másik oldalán az álló ollótartó támasztószervét egy 24 járom alkotja, amely két részből van kialakítva. Az első 25 járomrész az 5 álló ollótartó 7 és 8 ollónyílásai fölött, míg a másik 26 járomrész az előbbi alatt van elhelyezve úgy, hogy mindkét járomrész egy 10 belépő nyílást határol. Az 1 tok 6 kimélyítése egy fölül lévő 27 nyílással van ellátva, amely oldalirányban a 3 mozgó ollótartón túlnyúlik. A 3 mozgó ollótartó és az 5 álló ollótartó 28 fülekkel rendelkeznek, amelyekkel azok képzel vagypedig egy emelő segítségével a 4 és kimélyítésekből kiemelhetők. Ezáltal a használat szempontjából már szükségtelenné vált ollótartók gyorsan kiemelhetők, kicserélhetők, ill. más profillal kialakított ollónyílású ollótartók helyezhetők be.

Az 1 toknak két 29 támja van. Az 1 tok 11 kilépő nyílásának mindkét kilépő oldalán 30 bordák vannak erősítés céljából elhelyezve.

Ahogy a 2. és 4. ábrákból látható, az olló egy hidrauli•^s kus meghajtószerkezettel van ellátva. E célból az 1 tok végei valamint a 2 tolóka 31, ill. 32 dugattyú/henger-aggregátként vannak kialakítva. Ez azt jelenti, hogy valamennyi 31, ill. 32 dugattyú/henger-aggregát az 1 tok végén 33 hengerként van kialakítva és a 2 tolóka vége 40 dugattyúként 0 van kiképezve. A 33 hengerként kialakított fok vége egy 34 fedéllel van lezárva, amely 35 csavarokkal az 1 tok végéhez van rögzítve. A 34 fedélben a hidraulikus olaj részére 36 csatlakozónyílás van kialakítva. A ház irányában való lezárás, ill. tömítés céljából a 34 fedél 37 belső pereme 38 tö5 ürítéssel rendelkezik.

A hidraulikus meghajtószerkezetnek — mint ahogy az a 3. és 4. ábrákon látható — legalább egy 44 szivattyúja van. amelyet 45 motor hajt. Rendelkezik továbbá egy lengőtömeggel, amely a darabolás során fellépő csúcsteljesítmé!0 nyék részére energiatárolóként szolgál.

Ilyen módon válik lehetővé, hogy gyengébb teljesítményű motort válasszunk, mint amely a daraboláskor fellépő csúcsteljesítmények figyelembevételével szükséges volna. Az 55 csővezetékben — amely a 44 szivattyú és a 31, ill. 32 :5 dugattyú/henger-aggregát között helyezkedik el az olló végein — egy 56 szelep van elhelyezve, amely az olaj-áram átkapcsolása útján az olló jobb vagy bal oldalára hat. Ezen 56 szelep útján áramlik az ollóból jövő olaj az 57 olajtartályba.

A 3 mozgó ollótartónak az 5 álló ollótartóhoz való szorítására szolgál az 1. ábrán látható 21 leszorítószerkezet. A 2 tolókában a 7 és 8 ollónyílások alatt és fölött a 3 mozgó ollótartó elmozdulási irányára harántirányban 47 leszorítódugattyúk helyezkednek el, amelyek hengeres 48 furatokban csúsztathatóan vannak ágyazva és a 3 mozgó ollótartónak az 5 álló ollótartóval szembeni oldalán helyezkednek el. A leszorítószerkezet 49 hengerterei 50 öszszekötőcsatornák útján a 31 dugattyú/henger-aggregát 51 hengerterével vannak összekötve. Az 50 összekötőcsator0 nák és a leszorítódugattyú előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy a leszorítóerő a darabolási erőnek kb. 20—25%-át teszi ki. A leszorítószerkezetnek ilyen kialakítása azt az előnyt biztosítja, hogy a leszorítóerő közvetlenül a darabolási erőtől függ és akkor a legnagyobb értékű, ? ha a csúcsteljesítmény a darabolás során fellép. A tolóka visszatolása folyamán gyakorlatilag nem hat szorítóerő. Ezáltal nemcsak a tolókának a visszacsúsztatását könynyítjük meg, hanem az ollótartók kopását is jelentősen csökkentjük.

Az 5—7. ábrák a találmány szerinti olló kiviteli változatait szemléltetik. Ezzel az ollóval profilanyag darabolható anélkül, hogy az anyag darabolt részeinek keresztmetszete lényegesen változott volna a darabolás helyén. E célból az olló a profilanyagot az ollótartó egyik irányba való moz5 gásakor csak bemetszi, majd az ollótartónak a másik irányba való mozgásakor vágja át teljes egészében a profilanyagot. Ezen művelet részére a tolókát egy középső állásba kell állítani, ami lehetővé teszi, hogy a tolókat mindkét irányba el lehessen mozdítani. Ez a középső állás a to) lóka nyugalmi állása, aholis az olló nyílásai mindkét ollótartóban egy vonalba esnek, hogy ezáltal a profilanyagot be lehessen vezetni. Ebbe a nyugalmi állásába kerül vissza a tolóka minden darabolási művelet után. E célból a 2 tolóka a nyugalmi állásában az 1 tok két egymással átellenes > oldalán mozgathatóan elrendezett és rugalmas közeg hatá177479 sála'az eg'yik véghölyzetbe hyoriiött hélyezőütközők útján -Miiidegytk felyefcőütköző a'2-tötóku hómlokoldali végével szemben felfekvő 60 dugattyÚFúddal-és-'a e^y'61-héngerberi megvezetett 62 dugattyúval-rendelkezik,-amely utóbbi a tölóka..felé wző 61a hengérvégen fekszik- véghelyzetében. Ha a-62 dugattyúk a tok egymással átellenes két oldalán ebbén a véghelyzetben vannak, akkor a 2 tolóka a nyugalmi állásában van. '

A 61 henger a‘34 fedélben az I tok végén van felszerelve. A 62 dugattyú 63 hidraulikus olaj nyomása alatt áll, mely utóbbi egy 64 gáztárolóval van összekötve (lásd 7. ábra), amellyel az 1 tok két végén lévő 61 hengerek a 65 vezeték útján állnak összeköttetésben. Amikor az olló működése során az egyik 62 dugattyú a óla hengervégen lévő véghelyzetbe mozdul, akkor ez a hidraulikus olajnak a dugattyún át a 64 gáztárolóba való átáramlása folyamán megy végbe. A 64 gáztároló nyomása ilyen módon megnő. A hidraulikus olaj és a gáztároló együttesen rugalmas eszközként szolgálnak mindkét helyezőütközőnek a véghelyzetbe való juttatására —az olló valamennyi műveleti lépése folyamán. Az is lehetséges volna, hogy olyan nyomórugókat alkalmazzunk, amelyek a helyezőütközők ellenében működnek. A 7. ábra alapján látható, hogy a 64 gáztároló a 65 vezetékkel a 61 hengerekhez, célszerűbben a 2 tolóka hidraulikus hajtóművének vezetékéhez és a hajtóművet működtető szivattyúhoz csatlakozik. A 61 hengert a 64 gáztárolóval összekötő 65 vezetékben lévő nyomást a 66 nyomáshatároló szeleppel állítjuk be.

Az ollónak az utóbb vázolt kiviteli változatánál a 2 tolókának a nyugalmi állapotából egyik és másik irányba való mozgatását a 70 és 71 végkapcsolók vezérlik, amelyek az ollótartók közelében vannak elhelyezve és a 3 mozgó olló — tartón elhelyezett 72 és 73 bütykökkel indíthatók.

A végkapcsolók 74 villamos vezérlőszekrény útján vannak az elektromágneses 56 szeleppel összekötve. A vezérlőszekrény vezérlőelemekkel rendelkezik, amelyek az olló 75 kapcsológombjával indíthatók a toióka első kimbzdítására. a profilanyag bemetszésére, majd az első végkapcsoló működtetésével a szelepet az első állásból a második állásba kapcsolja át, minek következtében a tolóka ellenkező irányban mozdul el, hogy ezáltal a profilanyagot átvágja. A tolóka mozgása a második végkapcsoló kapcsolása után megáll. A szelep a rugalmas közeg hatására a nyugalmi helyzetbe áll vissza.

Szabadalmi igénypontok '

Claims (16)

1. Szabadalmi igénypontok '

   1. Olló, profilanyag hulladékmentes darabolására, amelynek egy tokban rögzített álló ollótartója és mozgó ollótartója van, amely- a tokban megvezetett és egy hajtóművel mozgatható tolókén van elrendezve, és hogy mindegyik ollótartónak legalább egy. a darabolandó profilanyag alakjának, ill. keresztmetszetének megfelelő ollónyílása van. amely nyílással a lókban és a tolókán lévő profilanyagot átvezető belépő és kilépő nyílások egy terelővonalba esnek, azzal jellemezve, hogy az álló öllótartó (5) a tokban (1) kialakított kimélyedésben (6), a mozgó ollótartó (3) pedig a tokban megvezetett tolóká (
2. 2) egyik-oldalán kialakított kimélyítésben (4) van elhelyezve az álló ollótartóval (5) párhuzamosan és kicserélhető módon; továbbá, hogy a mozgó ollótartó (3) és az álló öllótartó <5) egy, a darabolási művelet során a mozgó ollótartó(3)>mözgásirá nyá'ra-haí'ántl irányban szorítóerőt kifejtő leszorítószerkezettel (21) rendelkezik- v.v . . .. .· ·.

   <> 2.’Azf/igénypont szerinti 'ölló kiviteli alakja azzál jellemezve, hogy a tolókában (2) elrendezett leszorítószerkézet (21f, -amely'a mozgó ollótartónak (3) az álló- ollótartóhoz (5)-való szorítására'szolgál, a mozgó ollótartóban (3) lévő ollónyílásokkal (7, 8) egy tengelyvonalba eső belépő nyílás (13)és kilépő nyílás (14) fölött és alatt a tolókában (2) elrendezett leszorítódugattyúból (47) és furatból (48) áll.
3. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti olló kiviteli változaté azzal jellemezve, hogy a tok (1) horizontálisan elrendezett hengerként, a tolóka (2) pedig a hengerben- megvezetett hengeres testként van kialakítva, és hogy a tokban (1) lévő, ablakszerűén kiképzett kimélyítés (6) előtt á kimélyités mindkét oldalán rögzített és a kimélyítést áthidaló járom (24) van elhelyezve. ' · - - ’
4. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy á mozgó olló tartó (3) és az álló ollótartó (5) a tolóka (2) mozgásirányában térközzel egymás mögött kialakított ollónyílásokkal (7, 8) rendelkezik, és hogy a tolóka (2) egymás mögött két Kórban elhelyezett leszorítódugattyúból (47) és furatból (48) alkotott leszorítószerkezettel rendelkezik.
5. 5. A 2. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a leszorítódugattyú (47) és a furat (48) pneumatikus vagy hidraulikus menesztőszerkézet.
6. 6. A 2. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a lészorítószervet előfeszített rugó alkotja.
7. 7. Az 1: igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy hidraulikus meghajtószerve legalább egy, a tokkal (1) összekötött dugattyú/henger-aggregátot (31, 32) tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a dugattyú/henger-aggregát (31, 32) a dugatytyúként (40) kialakított tolóka (2) végéből és a dugattyút (40) körülvevő tok (1) végéből van kialakítva.
9. 9. A 7. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hidraulikus meghajtószerkezetnek legalább egy, motorral (45) csatolt szivattyúja (44) valamint a darabolási csúcsteljesítmények részére szolgáló lengőtömege (46) van.
10. 10. Az 5., 7. vagy 8. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tolókát (2) mozgató dugattyú/henger-aggregát (31) az álló ollótartót (5) a mozgó ollótartóhoz (3) szorító leszorítószerkezettel (21) össze van kötve.
11. 11. A 8. és 10. igénypontok szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tolókának (2) összekötőcsatornáí (50) vannak, amelyek a leszoíitódugattyú (47) hengerterét (49) a meghajtólöketet adó dugattyú/henger-aggregát (31) dugattyújának (40) hengertérével vannak’összekötve.
12. 12. Az I. és 4. igénypontok szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az álló ollótartó (5) és a mozgó ollótartó (3) az ollónyilásokban( 7, 8) elrendezett'nyíróbetétekkel (15^:) rendelkeznek. . . :·.
13. 13. Az f. igénypont szerinti oltó kiviteli alakja azzal jellemeivé, hogy á'darabolandó profilanyagfiak az egyik oldalról Való bemetszéséhez és á másik óldalról való átvágásáhózeigymyomásközeggel menesztóető-tcíélía (2) útján a tótókft(2): nyugalmi állásában a profflíHiyag bevezfeíésétre sMlgáió'olJónyílások (7-, 8)’vannak kialakítva a mozgói ol-lótetóiw(3)íés^;a!Sititó· dlótótótjaaa ^óéelhögy-ofeéfc'a - íiyfi ásók egy tóngdyvonalbÁ ősttók wtek' nes ifcét oldattak®, hogy sa/ tolótab -dezetbfe .ru^MaiiÖ8efcö0®l,.p..Ms«íla® gáztárolóval (64) azegyflö vóghs’lyzette ayomoíft'dugaítyá4 rúdból (60), hengerből (61) és dugattyúból (62) alkotott helyező ütközőkkel van megfogva, amely a tolókát (2) a darabolási műveletek után a rugalmas eszközzel a nyugalmi állásába visszaállítani kepes.
14. 14. A íj. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve. hogy a dugattyúrúdból (60). a hengerből (61) és a dugattyúból (62) alkotott helyezőütközők mindegyike a tolóka (2) végéhez homlokoldaíával felfekvő dugattyúrúdból (60) és ez utóbbival összekötött és egy hengerben (61) megvezetett dugattyúból (62) áll. amely véghelyzetében a tolókával szembenéző hengervégre (óla) támaszkodik és a tolóka (2) nyugalmi állását helyezi.
15. 15. A 13. és 14. igénypontok szerinti olló kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a dugattyúrúdból (60), hengerből (61) és dugattyúból (62) alkotott helyezőütköző dugattyújára (62) ható közeg egy, a dugattyúval (62) érintkező nyomásközegből (63) és nyomást létrehozó gáztárolóból (64) áll, amely utóbbi a tolóka (2) mozgásakor a dugattyú (62) nyomásközege útján szorítható.
16. 16. A 13. es 14. igénypontok szerinti ollo kiviteli aiakia azzal jellemezve, hogy a helyezöütközők dugattyúira lián rugalmas közeg egy, a dugattyú és a hengerl'ai között elrendezett nyomórugó.

    10 17. A 13. igénypont szerinti olló kiviteli alakja azzal jel- lemezve, hogy a tolóka (2) mozgásának vezérlőszervet a tolóka (2) által kapcsolható végkapcsolók (70, 71) alkotják, és hogy a végkapcsolók (70, 71) a nyomásközeget az ellenkező oldalra átvezető szeleppel (56) villamosán van15* nak összekötve.

    5 rajz (7 ábra)

    A kiadásért felet: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

    82.6506.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető; Benkő István igazgató