HU176764B

HU176764B - Process for influencing the germination of plant seed and the growth of plants evolved therefrom by the application of dextrins

Info

Publication number: HU176764B
Application number: HU78CI1830A
Authority: HU
Inventors: Jozsef Szejtli; Peterne Tetenyi; Peter Tetenyi
Original assignee: Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszet
Priority date: 1978-05-23
Filing date: 1978-05-23
Publication date: 1981-05-28
Also published as: JPS5517370A; US4272276A; GB2022568A; BE876494A; IT7968071A0; IT1198296B; AT366555B; SU1246876A3; DE2920568A1; AR220391A1; DK209979A; AU522957B2; AU4728079A; NL7904016A; GB2022568B; ATA375079A; FR2426412B1; FR2426412A1; CA1118221A; JPS6157801B2

Description

A találmány tárgya eljárás növényi magvak csírázásának késleltetésére, illetve a késleltetett csírázással létrejövő új növény növekedésének serkentésére lineáris és ciklikus dextrinek, illetve ezek különböző keverékeinek alkalmazásával, és az ezeket tartalmazó készítmények.

A modern nagyipari mezőgazdasági termelés egyre magasabb követelményeket támaszt a vetőmagokkal szemben, amelyeknek azok csak korlátozottan képesek megfelelni. Sok esetben a vetőmagokat bizonyos előkezelés után tudják csak megfelelő eredménnyel felhasználni. Közismert ilyen előkezelés például a vetőmag csávázása (védekezésül a növény egyes kórokozói ellen), vagy a vetőmag speciális „burkolattal” való ellátása (tápanyagok, „növénygyógyszerek” magközeibe juttatása, vagy a mag jobb vethetősége céljából).

Az 1 952 910 sz. NSZK-beli Auslegeschrift szerint oly módon lehet a gabonamagvakat a 2913 327 sz. USA-beli szabadalmi leírásból ismertté vált herbicid szerekkel szemben rezisztenssé tenni, hogy azokat az 1,8-naftalsav (1,8-naftalin-dikarbonsav) valamilyen származékával, így sójával, anhidridjével, észterével stb. vonják be. így a herbicid szerrel való preemergens kezelés alatt biztosítani lehet a haszonnövény magvainak védettségét, tehát fokozni lehet a gyomirtó szelektivitását.

A 1 457 893 sz. NSZK-beli Auslegeschriftből eljárás ismerhető meg a bevonattal ellátott vetőmagvakra történő utólagos hatóanyag, illetve növényvedőszer felvitelre. Az eljárással a bevonat kezelés közbeni lehullását akadályozzák meg úgy, hogy a bevont magvakat először a raktári nedvességtartalmuknál kisebb nedvességtartal2 múra szárítják, és a felvinni kívánt adalékanyagokat oldat formájában erre a szárított bevont magra viszik fel. Ha az oldáshoz számított mennyiségű vizet használnak, elérhető, hogy kezelés után raktári nedvességtartalmú vetőmagot nyerjenek. Ezáltal elkerülik a nedves bevonat szárítását.

Olyan eljárás is ismeretes, amely szerint az állatok táplálására szolgáló magokat, vagy növényeket dúsítanak esszenciális fémekkel (3 873 296 sz. USA-beli szabadalmi leírás). A növényevő állatok esszenciális fémigényüket a növényekből fedezik. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a táplálékul szolgáló növények nem tartalmazzák ezeket az anyagokat, és így az azt fogyasztó állatoknál hiánybetegségek alakulhatnak ki. A dúsítást úgy végzik, hogy a bevinni kívánt fémnek előállítják a proteinét kelátját, majd azt különböző ragasztóanyagokkal összekeverve viszik fel a növényre.

A 1 294 161 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban a csírázó magok túl nagy vízfelvételének megakadályozására hidrofób anyagok (különböző vízben nem oldódó szintetikus polimerek) alkalmazását javasolják. Ezek az anyagok a vetőmagbevonatban jelentősen csökkentik a mag vízfelvételét,

A fenti ismert megoldásoknál a magra felvitt anyagot valamilyen kötőanyaggal (gumiarábikum, dextrin, keményítő hidrolizátum stb.) rögzítik a magon. Ezek a kötőanyagok nem fejtenek ki semmiféle biológiai hatást sem, hiszen nagy molekulasúlyuk következtében nem képesek áthatolni a sejtek falán.

A mérsékelt égöv alatt a tavaszi árpa, tavaszi búza, mák gyors fejlődése alacsony terméshozamot eredményez, ezért az őszi fajták vetése vált általánossá. Sok haszonnövénynek azonban nincs ősszel vethető változata. Ezeknél kívánatos lenne, ha a tavasszal vethető magokat célszerű kezeléssel ősszel vethetővé tennénk. Ez elérhető lenne olyan kezeléssel, amely hatására a csírázás jelentősen lelassul. így a téli fagyok nem tennének kárt a veteményben. Tavasszal viszont szükség lenne arra, hogy a csírázás a talaj felmelegedésével felgyorsuljon. Egyes fajoknál tavaszi vetés esetén a vegetációs idő nem elegendően hosszú a termés beéréséhez. Ezeknél a fajoknál előnyös lenne őszi vetéssel, és koratavaszi csírázással a vegetációs időt megnyújtani. Őszi fajok őszi vetése esetén is előnyös lenne a csírázás fékezése, mert ezáltal alacsonyak, és így külön szálszilárdító nélkül is elég erős szárúak lesznek a csíranövénykék, nem kell tartani kidőlésüktől. A csírázás késleltetését jól lehet hasznosítani a preemergens gyomirtásnál is. Ebben az esetben a haszonnövény magja a herbicid szer elbomlásáig nem csírázik ki, és így nem is károsodik. Ha ezt követően a növény növekedése serkentő kezelésben részesül, akkor lehetősége van arra, hogy a csírázásgátlással előállott időbeli lemaradását behozza.

A magok csírázásának befolyásolására eddig ismertté vált megoldások mindegyike vagy csak gátolta a csírázást (például a kumarinnal történő kezelés, vagy az 1 294 161 sz. nagy-britanniai szabadalom szerinti megoldás) vagy csak a csírázás elősegítésére volt alkalmas (tiokarbamiddal történő kezelés. Eddig nem vált ismeretessé olyan megoldás, amely kezdetben, alacsony talajhőmérsékletnél gátolta, később, kihajtás után, melegebb talajnál elősegítette volna a magvak, illetve az azokból kikelt csíranövénykék fejlődését.

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a ciklodextrinek önmagukban, egymással, illetve lineáris dextrinekkel alkotott keverékeikben igen jelentős, és gyakorlatilag alkalmazható csírázásfékező, majd azt követően növekedésszabályozó hatást gyakorolnak a csírázó magvakra, illetve az azokból kifejlődött növényekre. Megfigyeltük azt is, hogy a ciklodextrinekkel a növényfajoktól és az alkalmazás körülményeitől (kezelés időtartama, hőmérséklet) függően különböző növekedésszabályozó effektusokat lehet kiváltani, a 90%-os csírázásfékezéstől a mintegy 50%-os növekedésserkentésig; ezeket a hatásokat az alkalmazás céljának megfelelően tudjuk létrehozni.

A tapasztalt csírázásfékezés hatásmechanizmusának a valószínű fiziológiai alapjait azok a korábbi megfigyelések képezik, melyek szerint a ciklodextrinek bizonyos enzimek, például az amilázok kompetitív inhibitorai [J. A. Chem. Soc„ 82, 3329, (1960)], továbbá az, hogy a magasabbrendü növények közül a batáta β-amiláz enzime érzékenyebb a ciklodextrin inhibicióval szemben, mint egyes baktériumok, (például a Bacillus polymyxa) enzime [Mól. Cell. Biochem., 7, 127, (1975)].

A ciklodextrinek — más néven Schardinger dextrinek, cikloamilózok, vagy cikloglükánok — glükopiranóz egységekből felépülő gyűrűs vegyületek. Az a-ciklodextrin 6, a β-ciklodextrin 7, a γ-ciklodextrin pedig 8 glükopiranóz egységből áll. Ezek előállítása keményítőből történik. A ciklodextrin-transzglükoziláz enzim segítségével.

A lineáris, vagy más néven nyíltláncú dextrinek a keményítő közvetlen savas, enzimes vagy termikus lebon tásával keletkező makromolekula-töredékek, ismeretesek savas dextrin vagy pörk-dextrin néven is.

A találmány szerint oly módon járunk el, hogy a növényi magokat vetésük előtt és/vagy azzal egyidőben folyékony és/vagy szilárd fázisban levő dextrinekkel, így lineáris és/vagy α-, β-vagy γ-ciklodextrinekkel és/vagy ezek tetszés szerinti arányú keverékeivel hozzuk érintkezésbe, kívánt esetben egyéb, a növénytermesztésben alkalmazott szer, így herbicidek, fungicidek, inszekticidek és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint a nyomelemek, együttes alkalmazása mellett.

A találmány szerinti készítményre jellemző, hogy 0,1—95% α-, β- vagy γ-ciklodextrint és/vagy lineáris dextrint vagy ezek keverékét tartalmazza

a) porkeverék formájában, kívánt esetben a növényvédelemben szokásos hordozó-, hígító- vagy adalékanyagok, herbicid, fungicid vagy inszekticid anyagok és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint nyomelemek mellett, vagy

b) vizes vagy vizes-etanolos oldatban, kívánt esetben fungicid, herbicid vagy inszekticid anyagok mellett.

Ciklodextrinekként az α-, β- vagy γ-ciklodextrint külön-külön, vagy tetszőleges keverékeik formájában alkalmazhatjuk. Úgyszintén lehetőség van arra, hogy a találmány szerinti eljárásban a lineáris dextrinek különféle ciklodextrinekkel és/vagy azok elegyeivel képzett keverékeit alkalmazzuk. Ilyen keverékek például a ciklodextrin-transzglükoziláz enzim felhasználásával a keményítőből nyerhető ciklodextrin—lineáris dextrin keverékek.

A magvaknak dextrinekkel történő kezelése a találmány szerint nedves, vagy száraz eljárással hajtható végre. A nedves eljárás során a magvakat előnyösen dextrinek vizes oldatába áztatjuk. Ezek az oldatok a dextrineken kívül egyéb szokásos anyagokat is tartalmazhatnak. Száraz eljárásnál a kezelés történhet úgy is, hogy a magvakat a dextrinek száraz keverékével, amely keverék adott esetben egyéb szereket is tartalmazhat, együtt juttatjuk a földbe, ahol vetés után a talaj nedvességének hatására megy végbe a tulajdonképpeni kezelés. Lehetőség van arra is, hogy száraz vetőmag-dextrin, adott esetben egyéb anyag, keveréket vetés előtt önmagában ismert módon drazsírozzuk, vagy a dextrinek nélkül drazsírozott vetőmagokat tartalmazó drazsémagokat lássuk el dextrineket tartalmazó burkolattal.

A magvak drazsírozása az önmagában ismert módszerrel, drazsírozó üstökben faliszttel, perlittel, poliakril-nitrillel, karboximetil-cellulózzal stb. történhet például oly módon, hogy a kötőanyagként alkalmazott komponens vizes oldatában feloldjuk az alkalmazandó lineáris illetve cikiodextrineket vagy ezek egymással alkotott keverékeit, és így végezzük a drazsírozást. Ily módon pontosan tudjuk dozírozni az egy magra jutó lineáris, illetve ciklodextrin mennyiséget.

Történhet a vetés úgy is, hogy a magvakat és az adott esetben egyéb szereket tartalmazó dextrint, illetve dextrinkeveréket a vetőgép külön-külön tárolja, és ezek csak a földbejuttatáskor kerülnek egymással érintkezésbe.'

A vetőmagok dextrinekkel történő találmány szerinti kezelését végezhetjük úgy is, hogy a dextrineket egyéb anyagokkal keverve alkalmazzuk. Ilyen anyagok előnyösen a herbicid, a fungicid és/vagy az inszekticid szerek, és/vagy a műtrágyák, és/vagy ezek egyes komponensei, mint például a nyomelemek lehetnek.

Bár mindegyik dextrin alkalmas a találmány szerinti vetőmagkezelésre, mégis azt találtuk, hogy abban az esetben, ha a csírázás +10 C°-nál magasabb hőmérsékleten történik, előnyösebb az oc-ciklodextrin alkalmazása, míg +10 C° alatti csírázást hőmérsékleten a S-cikiodextrin alkalmazásával elérhető hatás a kedvezőbb. 5

A találmány szerinti kezelési mód lehetőséget biztosít arra, hogy őszi vetés esetén meggátoljuk a növények túl korai csírázásánál gyakran bekövetkező elfagyást, őszi változat nélküli fajoknál lehetővé teszi a vegetációs periódus meghosszabbítását, amivel hosszú tenyészidejű 10 növényeknél lehetőség nyílik a magtermesztésre. Ha a preemergens gyomirtást a találmány szerint kezelt magok vetésével egyidőben végezzük, akkor megnő a herbicid szer szelektivitása, mivel a csírázásukban gátolt haszonnövénymagvak csak kevéssé érzékenyek a herbi- 15 cidekre.

Mivel a csírázás folyamatában a tartalék-tápanyagok enzimes mobilizálódásának van döntő jelentősége, ezért vizsgálatainkban zömmel a nagy keményítőtartalmú magvak csírázását vizsgáltuk (Triticale, árpa, rozs). 20 A magvak csírázási százalékát a ciklodextrin kezelés szignifikánsan nem befolyásolja, de a csírázás folyamatát jelentősen késleltette. A megfigyelt hatás teljesen reverzibilis, nem toxikus jelenség; tehát nem a csírázó magvak „mérgezése” révén fejti ki hatását a ciklodext- 25 rin.

A kezelt magvakból fejlődő csíranövényeknél azt tapasztaltuk, hogy a növekedés fékezése a kezelés időtartamától függően változott: az alkalmazott 2, 24, 48, illetve 72 órás kezelés közül szignifikánsan a legna- 30 gyobb csírázásfékező hatást a 48 órás kezelés okozta. A hőmérséklettől is erősen függ a csírázásfékezés mértéke. A vizsgált hőmérsékletek, +28, +10 és +3 C° közül a legkisebb mértékű csírázásfékezés +10 C°-on figyelhető meg, ami az eljárás gyakorlati alkalmazható- 35 sága szempontjából jelentős.

Illóolajos magvaknál (ánizs) azt figyeltük meg, hogy a ciklodextrin kisebb mértékű növekedésfékezést eredményez, mint a keményítős magvú növények esetében, sőt alacsonyabb hőmérsékleten a gátlás helyett több nap 40 után kimondottan növekedésserkentés lép fel a kezelés hatására.

A ciklodextrinek növekedésaktív hatását az egyes növekedésű Avena koleoptilszekció tesztben is megfigyeltük. Ebben a kísérletben 10~² mólos 3-ciklodextrin 45 51,2%-os, a 10 “^Ί mólos pedig 17,1%-os növekedésgátlást okozott, de még a 10^-4 mólos is kimutatható (4,9%-os) megnyúlásos növekedésgátlást eredményezett.

A késleltetett csírázás után — minthogy ez a folyamat nem a mag „mérgezésén” alapszik — a növényke foko- 50 zott ütemű növekedésével lehet számolni az esetek jelentős részében, miként ez a kiviteli példákból is látható.

Megfigyeléseink szerint a ciklodextrinek a növényi növekedésfolyamat kezdeti szakaszában a csírázásra és a csíranövény növekedésére fejtenek ki erős hatást, ami- 55 kor a tápanyag mobilizáció jelentősége fokozott. Ez részben azzal magyarázható, hogy a ciklodextrinek a keményítőbontásban szereplő amilázok kompetitív inhibitorai, de a hormonális regulációban történő beavatkozás is valószínű. 60

A találmány szerinti eljárással fékezett csírázású tavass gabonák őszi vetése a terméshozamok mintegy 20%-os emelkedést, az alacsony szártagü őszi gabonák ilyen kezelése jelentős önköltség-csökkentést eredményezhet. A hosszú tenyészidejű tavaszi fajok őszi vetése 65

50—100%-os hasznot hozhat a magtermesztésben, és a preemergens herbicid kezelésekben való alkalmazással legalább 10% termésbiztonság fokozást érhetünk el.

A találmányunk szerinti eljárásnak igen lényeges előnye az is, hogy az alkalmazott vegyületek teljesen ártalmatlanok, nem jelentenek mérgezési veszélyt és nem környezetszennyező hatásúak. A talajban nyomtalanul elbomlanak, illetőleg a fejlődő növények által hasznosíttatnak.

Eljárásunk további részleteit az alábbi kiviteli példákban ismertetjük anélkül, hogy az eljárást a példákra korlátoznánk.

1. példa

Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L. cv. ,MK 42’) növekedésgátíása +28 C°-on

30—30 árpamagot 9 cm átmérőjű Petri-csészébe két szűrőpapírra helyezünk. A Petri-csészékbe

a) 5 ml 10~² mólos <z-ciklodextrin oldatot,

b) 5 ml 10^-2 mólos β-ciklodextrin oldatot,

c) 5 ml 1%-os kereskedelmi, úgynevezett pörk-dextrin (kémiailag lineáris dextrin) oldatot,

d) kontrollként 5 ml desztillált vizet pipettáztunk.

A magokat sötétben +28 C°-os termosztátban csíráztatjuk, 48 óra múlva lemosás után desztillált vizes szűrőpapírra helyezzük azokat, és újabb 24 óra után (3 napos korban), majd hasonló körülmények között tartva 6 napos korban megmérjük a 30—30 mag hatásának, illetve gyökereinek Összes hosszúságát. 3—3 paralelPetri-csésze adatainak átlaga jelent egy kísérleti variánst. A kísérletet minden esetben megismételjük. A kontrollnövények növekedéséhez, amelyeknél 0% a gátlás, viszonyítjuk a kezeiteknél mért értékeket (I. táblázat).

2. példa

Triticale (64 sz, törzs) növekedésgátlása +28 C°-on

A kísérleteket az 1. példában leírt módon végezzük, de növényként Triticale magvakat használunk. Az eredményeket a II. táblázatban adjuk meg.

3. példa

Őszi rozs (Secale cereale L. cv. .Petkus tetra’) növekedésgátlása +28 C°-on

A kísérleteket az 1. példában leírt módon végezzük, de növényként az őszi rozs magvait használjuk. Az eredményeket a III. táblázatban adjuk meg.

4. példa

Kukorica (Zea mays L. cv. .Aranymazsola’) növekedésszabályozása +28 C'^J-on

A kísérleteket az 1. példában leírt módon végezzük, de növényként kukoricamagvakat használunk. Az eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg.

I. táblázat

	α β ciklodextrin	lineáris dextrin	kontroll
30 növény hajtásainak összes hossza (mm) 3 nap után	96	191	474	662
hajtásainak összes hossza (mm) 6 nap után	754	556	1568	2090
gáttás% 3 nap után	85,5	71,2	29,0	0
gátlás% 6 nap után	79,4	64,7	48,8	0
gyökereinek összes hossza (mm) 3 nap után	1056	1808	2620	5123
gyökereinek összes hossza (mm) 6 nap után	2593	2277	4625	7714
gátlás% 3 nap után	63,9	73,4	25,0	0
gátlás% 6 nap után	66,4	70,5	40,1	0
SzD_5%*		9,71

* A szignifikáns differencia 5%-os valószínűségi szinten, a tapasztalt különbségek megbízhatóságát igazolja.

II. táblázat

	* i ? 1
ciklodextrin	kontroli
30 növény
hajtásainak összes hossza (mm) 3 nap után	311	584	732
hajtásainak összes hossza (mm) 6 nap után	1221	2027	2390
gátlás/ζ	3 nap után	57,5	20,2	0
gátlás%	6 nap után	48,9	15,2	0
gyökereinek összes hossza (mm) 3 nap után	1143	1340	3046
gyökereinek összes hossza (mm) 6 nap után	2449	3663	4668
gátlás%	3 nap után	62,5	56,0	0
gátlás%	6 nap után	47,5	21,5	0

III. táblázat

	« \| β	lineáris dextrin	kontroll
ciklodextrin
30 növény hajtásainak összes hossza (mm) 3 nap után	253	332	438	639
hajtásainak összes hossza (mm) 6 nap után	828	1392	1403	1888
gátlás% 3 nap után	60,4	48,0	31,5	0
gátlás% 6 nap után	56,1	26,3	25,7	0
gyökereinek összes hossza (mm) 3 nap után	2257	2463	2070	4226
gyökereinek összes hossza (mm) 6 nap után	3187	4490	4240	7368
gátlás% 3 nap után	46,6	41,8	51,0	0
gátlás// 6 nap után	56,7	39,1	42,5	0

IV. táblázat

	d \| β ciklodextrin	lineáris* dextrin	kontroll
30 növény hajtásainak összes hossza (mm) 3 nap után	130	147	252	188
hajtásainak összes hossza (mm) 6 nap után	924	1070	1720	1210
gátlás⁰// 3 nap után	-30,9	-21,8	+ 34,0	0
gátlás% 6 nap után	-23,6	-11,6	+42,1	0
gyökereinek összes hossza (mm) 3 nap után	1189	940	1804	1259
gyökereinek összes hossza (mm) 6 nap után	1447	1204	3085	1789
gátlásX 3 nap után	-5,6	-25,3	+43,3	0
gátlás% 6 nap után	-19,1	-32,7	+72,4	0

* A + előjelű számok serkentést jelentenek.

5. példa

8. példa

Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L. cv. ,MK 42’) növekedésszabályozása +10 C°-on

A kísérlet beállítása az előzőekkel megegyező módon történik, majd az oldatokkal átnedvesített magvakat tartalmazó Petri-csészéket +10 C°-os hűtőszekrénybe tesszük és 8 nap után mérjük a csíranövény hajtás- és gyökérhosszúságát. A mért adatokat az V. táblázatban adjuk meg.

V. táblázat

	a \| β	lineáris	kont-
	ciklodextrin	dextrin	roll

30 növény hajtásainak összes hossza (mm)	55	33	366	319
gátlás %	82,8	89,6		0
serkentés %			14,7	0
gyökereinek összes hossza
(mm)	3236	1991	4355	3492
gátlás %	7,3	43,0		0
serkentés °/_o			42,7	0

6. példa

Triticale (64. sz. törzs) növekedésgátlása +10 C°-on

A kísérletet az 5. példában leírt módon hajtjuk végre Triticale magvakkal. Az adatokat a VI. táblázat szemlélteti.

VI. táblázat

	ciklodextrin	lineáris dextrin	kontroll
30 növény hajtásainak összes hossza (mm)	386	272	841	934
gátlás °/_o	58,7	70,8	10,0	0
gyökereinek összes hossza	2254	1012	2891	3557
gátlás %	36,6	71,6	18,7 \|	0

7. példa

Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L. cv. ,MK 42’) növekedésszabályozása +3 C°-on

A kísérletet az 5. példa szerint végezzük, de +3 C°-on hűtőszekrényben, sötétben és 14 nap múlva mérjük a csiranövények hajtás- és gyökérhosszúságát. A mért gátlás százalékokat a VII. táblázat tartalmazza.

VII. táblázat

		β	lineáris dextrin	kontroll
ciklodextrin
30 növény hajtásainak
összes hossza (mm)	2	2	59	20
gátlás 7₀	90,0	90,0		0
serkentés %			195,0	0
gyökereinek összes hossza	94	111	1108	559
gátlás %	83,2	80,4		0
serkentés %			98,2	0

Ánizs (Pimpinella anisum L. cv. .Budakalászi’) növekedésgátlása +28 C°-on

Ebben a kísérletben 3 cm átmérőjű Petri-csészébe helyezünk 30—30 magot, amit 2,5 ml dextrin-oldattal nedvesítünk meg. A 7 napos csíranövénykék teljes hosszúságát megmérjük. A kontrolinál mért értéket tekintjük 10 0%-ban gátoltnak. A különböző dextrinekkel kezelt magvaknál tapasztalt csíra hosszúságot a VIII. táblázatban megadott mértékben gátoltnak találtuk.

VIII. táblázat

	« \| β	lineáris dextrin	kontroll
ciklodextrin
30 növény összhosszúsága
(mm)	485	487	61	532
gátlás 7_O	8,8	8,5	88,5	0

9. példa

Ánizs (Pimpinella anisum L. cv. .Budakalászi’) növekedésgátlása +10 C°-on 9 napos korban 30

A 8. példában megadott módon állítjuk be a kísérletet, de 9 napig +10 C°-os hűtőszekrényben csíráztatjuk a magokat. A IX. táblázat tartalmazza az összhosszúság mérésekor kapott adatokból számított gátlás mértékét. 35

IX. táblázat

	« β ciklodextrin	lineáris dextrin	kontroll
30 növény összhosszúsága (mm)	272	201	133	280
gátlás %	2,9	28,2	52,5	0

10. példa

Ánizs (Pimpinella anisum L. cv. .Budakalászi’) növekedésszabályozása +10 C°-on 12 napos korban

A 9. példában leírt kísérletet a növénykék 12 napos korában értékeljük és az eredményeket a X. táblázat55 bán közöljük.

X. táblázat

	a	β	lineáris	kont-
60		ciklodextrin	dextrin	roll
	30 növény összhosszúsága
	(mm)	492	435	248	332
	gátlás %			25,4	0
65	serkentés %	48,2	31.0		0

11. példa

Antidotum-hatás kiváltása preemergens herbicidkezeléssel szemben gabonafajoknál (üvegházas kísérlet)

Búza, árpa és triticale magvakat áztattunk 24 óráig +28 C°-on 10 ² mólos β-ciklodextrin oldatban. Lemosás után mosott homokkal töltött 168 cm² felületű műanyag edényekbe vetettünk edényenként 10—10 magot három ismétlésben. Takarás után azonnal — preemergensen — 5—5 ml vízben oldva juttattuk ki a herbicidek adott dózisait aeroszolos permetezővel. A növények herbicidkárosítását súlyméréssel értékeltük 3 hetes korban, amikor a tünetek már állandósultak. A XI. táblázatban közölt adatokból látható a herbicidkárosítás kisebb mértéke (antidotumhatás!) találmány szerinti kezelés esetén.

XII. táblázat

		Hajtás
	Kezelés	friss súly a kezeletlen
		kontroll %-ában

5	Hungazin DT 6 kg/ha Hungazin DT	+ pCD	131 124
	—	3CD	105
10	Afalon	+ pCD	69
	3 kg/ha
	Afalon	—	55
	Afalon	+ βϋϋ	54
	5 kg/ha
15	Afalon	—	40

SzD₅ °/₀ 3,85

12. példa

Antidotum-hatás kiváltása preemergens herbicid kezeléssel szemben kukoricánál (kisparcellás szabadföldi kísérlet)

A továbbiakban néhány példán mutatjuk be a találmányunk szerinti magkezelés megvalósításának legelőnyösebb lehetőségét.

13. példa

A 11. példában leirt módon előkezelt kukoricamagokat (Zea mays L. cv. .Aranymazsola’) vetettünk 5 x 3,5 méteres parcellákba 60 cm sor és 40 cm tőtávolságra, 3 ismétlésben. A herbicidkezelést vetés után közvetlenül, 30 preemergensen végeztük oly módon, hogy az adott szermennyiséget 500 1/ha vízben oldva háti permetezővel juttattuk ki. Vetés után 4 héttel mértük a növények friss súlyát afalonkezelés esetén, 3 hónapos korban értékeltük a Hungazin Dt károsító hatását. Az antidotum- 35 hatásra utaló adatokat a XII. táblázatban közöljük.

XI. táblázat | növény | hajtás | gyökér

Növényfaj ί í friss súly a kezeletlen kontroll %-ában

Búza			βΟΟ	121	132	116
	Dicuran	+	3CD,	35	42	31
	2 kg/ha		1
	Dicuran		-------------------- ;	28	29	27
	Afalon	+	Pcd:	27	31	26

2 kg/ha
Afalon	—	21 ^!	17	22

SzD₅ °/_o 4,39

Triticale	; PCD	129	111 1	142
	\|Hungazin D+T SCD	57	59	55
	6 kg/ha Hungazin DE —	41	50	34
Árpa	\| Hungazin DT + /iCD	45	33	55
	6 kg/ha Hungazin DT —	32	22	39
	SzD₅ % 8,04

Retekmag drazsírozása β-ciklodextrinnel

Az alábbi anyagok porát szokásos homogenizáló berendezésben homogén keverékké alakítjuk:

2,0 kg talkum,

1,5 kg kalcium-karbonát

1,5 kg gipsz

1,0 kg kaolin

2,0 kg perlit

1,0 kg faliszt

0,3 kg β-ciklodextrin

0,003 kg tetrametil-tiurám-diszulfid

Drazsírozó üstbe bemérünk 5 kg retekmagot, és a fenti porkeveréket lassan hozzáadagoljuk úgy, hogy közben 15 liter vízben oldott 6 kg polivinilalkohollal permetezzük az üst tartalmát. A drazsírozás mintegy 2,5—3 óráig tart. A kapott szemcsés terméket osztályozással szemcseméret szerint szétválogatjuk. A 3,75— 4,25 mm átmérőjű frakciót szobahőmérsékleten 12— 16 órán át szárítjuk.

14. példa

Zöldségmagvak drazsírozása

Mindenben az előző példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy az 5 kg retekmag helyett 1,5 kg sárgarépamagot, vagy 1,5 kg zellermagot, vagy 2 kg salátamagot, vagy 3 kg petrezselyemmagot veszünk.

15. példa

Drazsírozás β-ciklodextrinnel

Mindenben a 13., illetve a 14. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a 0,3 kg β-ciklodextrin helyett 0,2 kg α-ciklodextrint használunk.

16. példa

Csávázás g β-ciklodextrin, 25 g lineáris dextrin, 1 g Fundazol {N-[l-(N-butilkarbamoil)-benzimidazol-l-il]-metilkarbamát} és 1 g Dithane [mangán és cink N,N'-etilén-bisz-ditiokarbamát] keverékét szokásos csávázó berendezésbe töltjük, és keverés közben 60—70 ml vizet permetezünk hozzá, végül a magokat levegőn megszárítjuk.

A példa szerint előnyösen úgy járunk el, hogy a csávázó keverék összeállításához nem tiszta β-ciklodextrint és lineáris dextrint használunk, hanem a ciklodextrin során kapott nyers fermentlé megszárítása útján nyerhető, és β-ciklodextrint és lineáris dextrint tartalmazó port mérünk be. (Ez utóbbinak β-ciklodextrin tartalma mintegy 40%, ezért 45 g-ot mérünk be belőle.)

17. példa

Csávázás

300 db árpamagot 90—100 C°-on 2 óra hosszat szárítunk. Ekkor nedvességtartalma mintegy 4—5%-ra csökken. Ez a kezelés nem befolyásolja a magok csírázóképességét. Ezután a magokat 1 súlyszázalékos β-ciklodextrin-oldatban 3 órán át áztatjuk szobahőmérsékleten. így a magok visszanyerik eredeti, mintegy 6—7%-os nedvességtartalmukat, és felvesznek mintegy 80 μ-g β-ciklodextrint.

A találmányunk szerinti kezelési eljárás terméshozamnövelő hatását az alábbi kísérlettel igazoljuk:

„Siete Cerros 66’ „tavaszi búza magokat 24 órán át 1 súlyszázalékos β-ciklodextrin-oldatban áztattunk, majd a magokat vízzel leöblítettük, megszárítottuk és elvetettük. 4 hónap eltelte után a terméseredményt kiértékeltük. A β-ciklodextrines kezelés hatására a tövenkénti kalászszám 2,8-ról 3,7-re (azaz 32,1%-kal), a tövenkénti szemsúly pedig 4,15 g-ról 5,78 g-ra (azaz 41,6%kal) növekedett.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás növényi magvak csírázásának késleltetésére, illetve a késleltetett csírázással létrejött növények növekedésének serkentésére és a terméshozam növelésére, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat vetésük előtt és/vagy azzal egy időben folyékony és/vagy szilárd fázisban levő dextrinekkel, így α-, β- vagy γ-ciklodextrinnel és adott esetben lineáris dextrinekkel és/vagy ezek tetszés szerinti keverékével hozzuk érintkezésbe, kívánt esetben egyéb, a növénytermesztésben alkalmazott szer, így herbicidek, fungicidek, inszekticidek és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint a nyomelemek együttes alkalmazása mellett.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat vetésük előtt α-, β- vagy γ-ciklodextrint és lineáris dextrineket tartalmazó vizes oldatban áztatjuk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat vetésük előtt α-, β- vagy γ-ciklodextrint és lineáris dextrineket a szokásos töltő- és adalékanyagok mellett tartalmazó drazsírozó keverékkel drazsírozzuk.
4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat α-ciklodextrinnel kezeljük.
5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat β-ciklodextrinnel kezeljük.
6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi magvakat γ-ciklodextrinnel kezeljük.
7. Kompozíció, előnyösen az 1—6. igénypontok szerinti kezelési eljárás végrehajtására, azzal jellemezve, hogy 0,1—95 súlyszázalék α-, β- vagy γ-ciklodextrint és adott esetben lineáris dextrint és/vagy ezek tetszés szerinti keverékét tartalmazza kívánt esetben a növénytermesztésben alkalmazott szokásos szerek, így adalék- és töltőanyagok, herbicidek, fungicidek, inszekticidek és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint a nyomelemek, mellett.