HUT77692A - Infúziós szivattyú csőszerű tűtartóval - Google Patents

Description

A találmány intravénás oldatok infúziójára vonatkozik.

Pontosabban, a találmány tárgyát ambuláns és más betegek által használható hordozható intravénás infúziós szivattyúk képezik.

Infúziós szivattyúkat különböző oldatok intravénás úton történő adagolására használnak. Sokféle gyógyszert adnak a betegeknek intravénás oldat formájában. Ilyen típusú adagolást igénylő terápiatípusok többek között a kemoterápia, az antibiotikum terápia és az antivirális terápia. A betegek gyakran kapnak naponta több kezelést. Bizonyos esetekben az oldatban levő gyógyszereket viszonylag rövid idő, például 30 perc és 2 óra közötti idő alatt kell a betegbe juttatni. Az ismert infúziós szivattyúkat ezen igényeknek a kielégítésére fejlesztették ki. Azonban új igényként jelentkezik egy hordozható infúziós szivattyú kifejlesztése, melyet például ambuláns betegek hasznáhatnak.

Az eddig kifejlesztett különböző típusú Infúziós szivattyúk közé tartoznak az elasztomer-szivattyúk, melyek kiszorítják az oldatot a rugalmas tartályokból, például ballonokból, az intravénás csővezetékbe, mely eljuttatja az oldatot a beteghez. Rugóterhelésű szivattyúkat is használnak az oldatot tartalmazó tartályok nyomás alá helyezésére. A 4

741 736 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan infúziós szivattyút ismertetnek, melyben rugalmas kompound rekeszeket tartalmazó patronokat nyomnak össze nyomóhengerek, hogy az oldatot kiszorítsák. A jelen találmány feltalálója számára engedélyezett 5 330 431 számú • · · ·

-3amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan infúziós szivattyút ismertet, melyben standard egyetlendózisú intravénás zacskókat helyez nyomás alá egy henger. A szintén a jelen találmány feltalálója számára engedélyezett 5 348

539 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti infúziós szivattyúban az előrecsomagolt intravénás zacskókat egy tömlő nyomja össze, melyet egy folyadékszivattyú működtet egy tárolótartályból.

Adagolótüket használnak az intravénás csővezetéknek az intravénás zacskókhoz való csatlakoztatására. A tűk az adagolócsonkokon keresztül hatolnak be a zacskókba, hogy a csövön keresztül a beteghez juthasson el a folyadék. Az Apperson számára engedélyezett 5 106 374 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan tüt ismertetnek, melynek egy lokalizáló karimája van, ami elősegíti a tű lokalizálást egy ambuláns infúziós készülék házában.

Az eddig ismeretes infúziós készülékekben olyan szerkezetek vannak, melyek érzékelik az intravénás zacskókban kialakult nyomást, hogy ennek alapján szabályozni tudják az infúziót, például, hogy leállítsák azt.

Igény merült fel egy olyan infúziós szivattyúra, mely úgy szabályozza az infúziós eljárást, hogy közvetetten érzékeli az intravénás oldat nyomását, anélkül, hogy behatolna magába a zacskóba. Tehát egy olyan infúziós szivattyú lene kívánatos, mely biztonságosan és megbízható módon érzékeli a nyomást, amikor az intravénás zacskó az oldat-adagoló helyzetben van a szivattyú házának rekeszében, és mely azt is

-4biztosítja, hogy az adagolótűt ne lehessen véletlenül kihúzni a zacskó adagolócsonkjából infúzió közben.

Igény merült fel tehát egy olyan infúziós szivattyúra, mely kiküszöböli a jelenleg ismert infúziós szivattyúk fentebb ismertetett hátrányait és egyéb korlátjait. Az eddig ismert infúziós szivattyúk különböző típusai nem adtak jó és megfelelő megoldást ezekre a problémákra.

A jelen találmány általános célja egy új és tökéletesített infúziós szivattyú megalkotása intravénás oldatok betegnek történő adagolására.

A találmány egy másik célkitűzése egy fentebb ismertetett típusú infúziós szivattyú létrehozása, mely viszonylag kicsi és olcsó és egyszerűen kezelhető.

A találmány egy további célkitűzése egy fentebb ismertetett típusú olyan infúziós szivattyú megalkotása, melynél nem lehet véletlenül kihúzni az adagolótűt az intravénás zacskó adagolócsonkjából infúzió közben.

Összefoglalva, a találmány tárgya egy olyan infúziós szivattyú, melynek házában egy rekesz van kialakítva egy intravénás zacskónak az oldat-adagoló helyzetben való befogadására. A házba egy tömlő van beszerelve, melynek rugalmas fala kitágul, ha egy szivattyú egy nyomás alatti közeget nyom be a tömlőbe. A tömlő tágulása közben nyomja az intravénás zacskót, minek hatására az oldat kiszorul a zacskóból és egy adagolócsonkon keresztül az intravénás csővezetékbe, illetve a beteghez áramlik. Ez a zacskó összenyomására szolgáló működtető eszköz. A tömlőben kialakult nyomást közvetve • · · · • · ······· • · ·♦ ··· ··· • · · · · · ···· · *· · · ·

-5érzékeli egy nem-behatoló érzékelő, mely egy a szivattyút vezérlő szabályozó áramkörrel van összeköttetésben. Az intravénás csővezeték egy adagolótű segítségével csatlakozik a zacskó adagolócsonkjához, és a tű egy olyan szerkezettel van ellátva, mely egy kapcsolót működtet, mely kapcsoló csak akkor aktiválja a szabályozórendszert, amikor a zacskó az oldat-adagoló helyzetben van.

Amikor becsukják a ház fedelét, a tű rögzítődik és a helyén marad, hogy ne lehessen véletlenül kihúzni az infúzió közben.

A találmány fenti és további céljai és jellemzői az alábbi leírásból, amelyben néhány kiviteli alakot részletesen, a kísérő rajzok segítségével ismertetünk, nyilvánvalóvá válnak.

A rajzok rövid ismertetése:

Az 1. ábrán egy a találmány szerinti kialakítású infúziós szivattyú perspektivikus képe látható.

A 2. ábra egy az 1. ábra szerinti infúziós szivattyú

2-2 vonal mentén készült metszetét kinagyítva mutatja.

A 3. ábrán a 2. ábrának a 3-3 vonal mentén készített keresztirányú metszete látható.

A 4. ábrán perspektivikus nézetben látható egy kinagyított részlet, mégpedig az, mely az 1. és 2. ábrán bemutatott szivattyú házának falában elhelyezkedő adagolótű alkatrészeit mutatja.

Az 5. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti infúziós szi• · » · · • · · · • · · · • · · • · · · · · ·

-6vattyú szabályzórendszerének vázlatos rajza látható.

A 6A) és 6B) ábra egy folyamatábra, amely a találmány szerinti infúziós szivattyú működésének lépéseit mutatja be.

A 7. ábrán egy az adagolótű rögzítésére szolgáló másik kialakítás részletrajza látható, metszetben ábrázolva.

Az 1. ábrán a jelen találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerinti 10 hordozható infúziós szivattyú axonometrikus képe látható. A 10 infúziós szivattyú egy ambuláns rendszer, amely képessé teszi az egészségügyi szakembereket arra, hogy a betegnek egyetlen dózist tartalmazó intravénás oldattal előre megtöltött tartályzacskókból közvetlenül infúziót adjanak. A találmány szerinti 10 infúziós szivattyú lakásokban, kórházakban vagy klinikákon egyaránt használható. Bármilyen pozícióban, így az ágybanfekvő beteg melletti asztalra helyezve vagy a beteg által hordozva is használható.

A 10 infúziós szivattyú egy 12 doboz alakú házból áll, melynek 14 fedele egy 16 csukló körül nyílik és csukódik. A ház belsejét egy 18 felső rekeszre és egy 20 alsó rekeszre osztja egy vízszintes 22 sík lemez. A felső rekesz mérete és alakja olyan, hogy beleférjen egy szabványos nagy (115 cm^es) 24 intravénás zacskó, de a rekeszbe berakható egy szabványos kis (55 cm^-es) intravénás zacskó is.

Csak egy felfújható 26 tömlő van felszerelve a 22 lemez felső felületére, a felső rekeszben. A tömlő egymással szemközti falai hermetikusan tömítenek a kerületük mentén, melyben egy nyomás alatti közeg tartható. A jelen kialakításnál • · ·

-7ez a közeg gáz, célszerűen levegő, de folyékony közegek is alkalmazhatók, például egy kis viszkozitású, nem toxikus olaj .

A ház 20 alsó rekeszében egy 28 légszivattyú, egy kétállású 30 mágnesszelep, egy 32 elem-rekesz és egy az ábrán nem látható nyomtatott áramköri lap helyezkedik el, mely a 34 villamos szabályozóáramkör komponenseit tartalmazza, melyeket vázlatosan az 5. ábra mutat. Egy 36 nyomásérzékelő van felszerelve a 22 lemez aljára, belenyúlva az alsó rekeszbe. A nyomásérzékelőnek egy mozgatható 38 nyomáspárnája van, mely nyíláson keresztül érintkezik a 26 tömlő alsó falával. A tömlő a kitágulása és összehúzódása során, a tömlőben levő közeg nyomása növekedésének és csökkenésének megfelelően, fel és le mozgatja a nyomáspárnát. A nyomásérzékelő egy villamos nyomás-jelet hoz létre a nyomáspárna mozgásának megfelelően, és e jelet a 42 vezeték a 34 szabályozó áramkörhöz továbbítja. A szabályozó áramkört az elemrekeszben elhelyezett szárazelemek (az ábrán nem láthatók) látják el energiával.

A 34 szabályozókor egy 44 vezetéken keresztül működteti a légszivattyút. E szivattyú atmoszférikus levegőt szív be a belépőcsövön és a 48 szűrőn keresztül, és sűrített levegőt bocsát ki az 50 csövön keresztül a 30 mágnesszelepbe. E szelepnek normál esetben zárva van az 52 belépőjárata, mely a 28 légszivattyúhoz csatlakozik, és normál esetben nyitva van az 54 kilépőjárata, mely az 56 csövön és a 48 szűrőn, illetve az 58 csövön keresztül az atmoszférára csatlakozik.

9 ·

-8Egy 60 kilépőjárat megy a 62 csövön keresztül a tömlőhöz. A szelep normál esetben nyitott helyzetében a tömlő belső tere az atmoszférával áll kapcsolatban az 54 kilépőjáraton keresztül úgy, hogy az intravénás zacskó nem helyezhető nyomás alá. Egyúttal az 52 belépőcsonk elzárja a légszivattyúból jövő sűrített levegő útját. Amikor a szabályozókor egy jelet küld a 42 vezetéken keresztül a szelepnek, kinyílik az 52 belépőcsonk úgy, hogy a szelep sűrített levegőt továbbít a légszivattyúból a tömlőbe, miközben zárva van az 54 kilépőcsonk .

A 14 fedél nyitott helyzetében, miként az 1. ábrán látható, berakják a 24 intravénás zacskót úgy, hogy az laposan felfeküdjék a tömlő felső falán. A zacskó ezen oldat-adagoló helyzetében a zacskó 64 adagolócsonkja és 66 betöltőcsonkja a rekesz jobb oldala felé néz, miként az 1. és a 2. ábrán látható.

A 4. ábrán egy a jelen találmány szerinti 68 adagolótű látható, melynek segítségével bontható módon csatlakoztatható az intravénás csővezeték az intravénás zacskóhoz. A 68 adagolótű egy 70 csőszerű testből áll, melynek közelebbik végébe bedugható a 72 intravénás csővezeték vége. A csőszerű test távolabbi vége egy 74 lyukasztótűvé van kialakítva, mely képes kilyukasztani a 64 adagolócsonk lezárt végét.

Ezáltal a tű belső csatornája továbbítani tudja a zacskóban levő oldatot. Tehát az adagolótű segítségével a zacskóban lévő oldat az intravénás csővezetékbe kerül.

A 68 adagolótűnek egy 76 gallérja van a csőszerű testen ··· ··· • · · · • 9

-9elhelyezve. A gallér külső átmérője elég nagy ahhoz, hogy az eszköz használója megfelelő erőt fejthessen ki a csőszerű testre, hogy az adagolótű kilyukassza a zacskót az adagolócsonknál. E célra 1,52 és 2,54 cm közötti, előnyösen 2,03 cm átmérőjű gallérok alkalmasak.

A találmány egy további fontos jellemzője, hogy a 76 gallér, a ház 78 végfalával és a 14 fedéllel együttműködve, oldható kötéssel van hozzáerősítve a zacskóhoz az oldatadagoló pozícióban. E célból egy 79 horony (3. ábra) található a ház 78 végfalának felső oldala mentén. Egy 80 U-alakú mélyedés található a horonyban kimunkálva a csőalakú test alsó részénél, miként az a 4. ábrán látható. Ebben a pozícióban a 76 gallér a fölsó rekeszbe illeszkedik, és a külső felülete nekitámaszkodik a ház végfalának. A csőszerű testre ható külső erőknek, például amikor meghúzzák az intravénás csővezetéket, ellenáll a gallér, mely ezáltal megakadályozza, hogy a tű kijöhessen az intravénás zacskóból, amíg csukva van a fedél. A fedél megfelelő végén egy lefelé álló 82 gerinc található, a horony alakjához illeszkedve. Egy 84 Ualakú mélyedés (1. ábra) van kialakítva a gerinc alsó oldalán, és e mélyedés körülveszi a 70 csőszerű test felső részét a fedél csukott állapotában.

A 14 fedelet csukott állapotban oldható módon több (az ábrán csak három látható) 86 fül tartja, melyek egyenlő osztással helyezkednek el egy 88 csúszórúdon. A csúszórúd előre-hátra mozgatható a ház 90 elülső fala mentén. Egy 92 rugó található a csúszórúd egyik végénél, hogy azt mindig ···· ·· ··· ·♦·

-10jobbra tolja, miként az az 1. ábrán látható. A csúszórúd jobbra tolt helyzetében a fülek beakaszkodnak a fedél 94 hornyaiba (3. ábra), hogy leszorítsák a fedelet. Egy a csúszórúdon elhelyezett, kézzel működtethető 96 nyítógombbal, mely a ház elülső oldalán kialakított csonkon keresztül nyúlik ki, az eszköz használója balra mozdíthatja el a csúszórúdat, és ekkor felnyitható a fedél.

A találmány egy másik fontos jellemzője egy 98 be-ki kapcsoló, mely az adagolótű 76 gallérjával kombinálva egy zacskó a helyén van jelet hoz létre, amikor a zacskó az oldat-adagoló pozícióban van. A zacskó a helyén van jelet a 100 vezeték a szabályozókörbe juttatja, az infúziós eljárás szabályozása céljából. A 22 vízszintes lemez végén egy 102 csonk található (3. ábra), melyeken keresztül a tű 76 gallérja lefelé benyúlik az alsó rekeszbe. A 98 kapcsolónak egy 104 működtetőkarja van, és a kapcsoló az alsó rekeszben úgy van elhelyezve, hogy a kar elmozduljon, amikor a gallért berakják a 102 csonkba. Amikor az adagolótű nincs az 1.

ábrán látható helyzetben, például mert az intravénás zacskót kivették a rekeszből vagy rosszul rakták oda be, akkor a 76 gallér nem hatol be teljesen a csonkba. Ekkor a működtetőkar nem megy le teljesen, és a kapcsoló nem adja ki a zacskó a helyén van jelet.

Miközben egy 48 légszűrő látható az atmoszférából a 28 szivattyúba belépő levegő szűrésére, a találmány szerint a szűrő el is hagyható a közvetlenül· az atmoszférából beszívó szivattyúnál, és a tömlőből kifújt levegőt az 54 kilépő-11• · · · · · · • ·· ··· ··· • « · · · • ·· * ·· csonkon keresztül közvetlenül az atmoszférába kifújó megoldásnál .

A találmány egy olyan kialakítást is javasol, melynél a szivattyú kilépőcsonkjából a levegő egy vezetéken keresztül jut be a 26 tömlőbe. Egy ilyen kialakításnál a 30 mágnesszelepnek egyetlen belépőcsonkja lenne, mely a tömlőhöz csatlakozik, és egyetlen kilépőcsonkja, mely a levegőt közvetlenül vagy egy légszűrőn keresztül az atmoszférába juttatja. A szelepet egy az 5. ábrán látható típusú szabályozóáramkör működtetné, és a szelep egyik állásában a szelep belépőcsonkja zárva lenne, miközben a szivattyú megtölti sűrített levegővel a tömlőt, és a szelep másik állásában a szelep belépőcsonkja nyitva lenne, így a sűrített levegő a tömlőből az atmoszférába távozhatna a szelepen keresztül.

A 12 háznak egy 106 vezérlőpanelje van, melyen egy 108 áram-benyomógomb, egy 110 infúziónyomógomb és egy 112 stopnyomógomb található. A vezérlőpanelnek van egy 114 jelzőlámpája, mely az elem lemerülését jelzi, és egy 116 jelzőlámpája a státuszellenőrzés kijelzésére. A 108 nyomógombnak van egy 118 jelzőlámpája az áram be állapot kijelzésére, a

110 nyomógombnak egy 120 jelzőlámpája az infúzió állapotkijelzésére, és a 112 nyomógombnak egy 122 jelzőlámpája a stop állapot kijelzésére.

A 6A) és 6B) ábrákból álló folyamatábra mutatja a 10 diffúziószivattyú működési módjának lépéseit. Kikapcsolt 28 légszivattyúnál az intravénás zacskót be kell rakni a ház felső rekeszébe az oldat-adagoló pozícióban, ez a 124 lépés.

··· *··

-12A fedelet ezután be kell csukni a 126 lépésben, és azután a beteg vagy az egészségügyi dolgozó a 128 lépésben megnyomja az áramellátás gombját. Ekkor a 130 lépésben kigyullad az áramellátás jelzőlámpája, és a 132 lépésben a szabályozókor egy rendszerellenőrzést hajt végre. Ha a tű gallérja megfelelően működteti a 98 kapcsolót a 134 lépésben, akkor egy igen válasz érkezik a rendszer OK kérdésre a 136 logikai lépésben. Nemleges válasz esetén a státusellenőrzés lámpája bekapcsolva marad, és megszólal egy automatikus riasztás a

139 lépésben. Ha fennál a rendszer OK állapot, akkor meg kell nyomni az infúziógombot a 138 lépésben. Ha véletlenül kinyitják a fedelet az infúzió befejezése előtt, akkor egy kapcsoló inaktíválódik a 140 lépésben. A szabályozókor reagál, és kikapcsolja a légszivattyút a 142 lépésben, a 30 szelep inaktíválódik a 144 lépésben úgy, hogy a tömlőből a levegő az atmoszférába távozik a szűrőn keresztül, a státuszellenőrzés jelzőlámpa égve marad a 146 lépésben, és kialszik az infúzió jelzőlámpa a 148 lépésben.

A bekapcsolt infúzió gomb által generált jel a 150 vezetékre kerül, mely: bekapcsolja a 36 nyomásérzékelőt a

152 lépésben, bekapcsolja a légszivattyút a 154 lépésben, aktiválja a 30 szelepet a 156 lépésben, mely szelep a sűrített levegőt a szivattyúból a tömlőbe irányítja, és bekapcsolja az infúzió jelzőlámpát a 158 lépésben. Ezután a logika ellenőrzi, hogy a nyomásérzékelő nem érzékel-e a megengedettnél nagyobb nyomást a tömlőnél, például 44,78 kPanál nagyobbat, a 160 lépésben. Ha nem érzékel a fenti érték··· • · ···· ·· ·· • · · · · · · • · ·· ··· • · « · · ···· · ·· ·

-13nél nagyobb nyomást, akkor a légszivattyú bekapcsolva marad a 162 lépésben. Amikor a tömlő nyomása eléri vagy túllépi ezt az értéket, akkor kikapcsol a légszivattyú a 164. lépésben. A szabályozó áramkör logikája ezután a 166 lépésben megállapítja, hogy a tömlő nyomása egy előre megadott érték alatt, például 37,89 kPa alatt van-e. Ha a válasz igenlő, akkor a levegőszivattyú bekapcsolva marad a 168 lépésben. Ha a válasz nemleges, akkor a logika a 170 lépésben megállapítja, hogy a szivattyú bekapcsolása óta eltelt-e már 5 perc. Ha igen, akkor kikapcsolva marad a légszivattyú a 172 lépésben. Azután kialszik az infúzió jelzőlámpa a 174 lépésben, a 30 szelep inaktíválódik, hogy távozzék a levegő a tömlőből a 176 lépésben, világít a státuszellenőrzés jelzőlámpa és megszólal a riasztás a 178 lépésben.

Az eljárás azután a 180 lépéssel folytatódik, melynél a beteg vagy az egészségügyi dolgozó ellenőrzi, hogy befejeződött-e az infúzió. Ha az infúzió befejeződött, ki kell kapcsolni az áramellátás gombját a 182 lépésben. Ennek hatására az egész rendszer kikapcsol a 184 lépésben, úgy, hogy a beteg kinyithatja a fedelet a 186 lépésben és kiveheti az intravénás zacskót a 188 lépésben. Ha az infúzió még nem ért véget, akkor a beteg korrigálhatja a problémát a 190 lépésben és megnyomhatja az infúzió gombot a 192 lépésben.

Ekkor a 194 lépésben kialszik a státuszellenőrzés jelzőlámpája és a logika a 196 vezetéken keresztül megismétli az infúziós eljárást.

Ha az infúziós eljárás során a beteg bármikor megnyomja ·· ···· ·· »· ·· • · ·· · * · · · » · ·· ··· ··· • · · · · «

-14a 198 lépésben a stop gombot, akkor a 200 lépésben kialszik az infúzió jelzőlámpa, a 202 lépésben kigyullad a stop jelzőlámpa, a 204 lépésben inaktíválódik a mágnesszelep, és a 206 lépésben kikapcsol a levegőszivattyú. A logika ezután a 208 lépésben megállapítja, hogy végetért-e az infúzió. Ha igen, akkor a 182 lépéshez megy, úgy, hogy kikapcsolható az áramellátás. Ha nem ért véget az infúzió, akkor a beteg korrigálhatja a problémát a 210 lépésben, majd a 212 lépésben megnyomja az infúzió gombot, minek hatására a 214 lépésben kialszik a 122 stop jelzőlámpa. A logika ezután a 216 vezetéken keresztül megismétli az infúziós eljárást.

A 7. ábrán a 218 adagolótű egy módosított kialakítása látható, mely bontható módon csatlakoztatja a tüt egy 220 szivattyúházhoz a 222 fedél csukott állapotában. A 218 adagolótű közelebbi végénél egy 224 gyűrű alakú horony található. A horonyban lévő gyűrű alakú bemetszett rész bontható módon illeszkedik annak alsó oldalán egy megfelelő 226 Ualakú fészekbe, mely a ház végfalának felső szélén van kialakítva. A fedél elülső végén egy lefelé kinyúló 227 védőrész található, melyen egy hasonló 228 U-alakú fészek van kialakítva, mely körülveszi a tű felső részét a fedél csukott állapotában. A tű 230 hegyes vége behatol az intravénás zacskó 232 adagolócsonkjába. A tű 234 csőszerű teste egy 236 belső furattal van ellátva, ebbe dugható be az (ábrán nem látható) intravénás csővezeték. Egy a csőszerű test körül elhelyezett 238 gallérnál fogva nyomhatja be a készülék használója az adagolótűt az adagolócsonkba, illetve ·· ··*♦ ·· ·« * · · · ·· · · • · ·· ··· • · · · · ·*·· · ♦· ·

-15húzhatja ki onnan. A fedél csukott állapotában, a 226-228 felső és alsó fészek fölülről és alulról körbeveszi a tűn kialakított hornyot, így a tű véletlenül sem húzható ki a házból infúzió közben.

A fentiekben részletezett kialakítási változatok csak példaként szolgálnak, és nyilvánvaló, hogy a szakemberek számos variációt és változtatást tehetnek, és a csatolt szabadalmi igénypontok mindezeket a variációkat és változtatásokat, mint a találmány szelleméhez és körébe tartozókat, magukban foglalják.

Claims (21)

1. Infúziós szivattyú intravénás oldatnak egy zacskóból egy intravénás csővezetéken keresztül egy betegbe történő infúziójára, a zacskónak egy rugalmas oldalfala van, melyet legalább részben körülzár egy az oldat tárolására szolgáló belső kamra, a zacskónak van továbbá egy adagolócsonkja, melyen keresztül bontható csatlakozás hozható létre a csővezeték egyik végével, az infúziós szivattyú a következő szerkezeti részekből áll: házból, melynek egy rekesze van a zacskónak egy oldat-adagoló pozícióban való bontható befogadására és tartására; egy tömlőből, melynek egy rugalamas fala van, mely expandál és kontrahál a tömlőben levő közeg nyomásának növekedésére vagy csökkenésére reagálva; egy eszközből, mely a tömlőnek a házon belül olyan pozícióban való rögzítésére szolgál, hogy az nyomóerőt fejthessen ki a zacskó oldalfalára, hogy összenyomódjék a zacskó a tömlő falának expanziójára reagálva, miáltal a kamrában lévő zacskóból az oldat az adagolócsonkon keresztül távozik; egy szivattyúegységből, mely közeget szivattyúz a tömlőbe, hogy abban annyira nőjön a nyomás, hogy a tömlő képes legyen összenyomni a zacskót; egy nyomásérzékelőből, mely közvetett módon érzékeli a tömlőben lévő közeg említett nyomását, és erről egy jelet ad ki; és egy szabályozóegységből, mely a szivattyúegység be- és kikapcsolásával vezérli a szivattyút az említett nyomásjel alapján.

«· * ♦ « · · ·»· «r* * · • ·♦ ·*««

-172. Az 1. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett nyomásérzékelőnek egy nyomáspárnája van, mely közvetlenől érintkezik a tömlő falának egy részével és vele együtt mozog, így generálva az említett nyomásjelet.

3. A 2. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett szivattyúegység egy közegszivattyút tartalmaz egy nyomás alatti közegnek egy bevezető vezetéken keresztül a tömlőbe juttatására; és az említett szabályozóegység egy szelepet tartalmaz a bevezető vezetékben haladó közegáram elzárására, ha az említett nyomásjel elér egy előre megadott értéket.

4. A 3. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett közegszivattyú egy légszivatytyút tartalmaz, és az említett közeg levegő.

5. Az 1. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett szabályozóegységnek egy olyan jeladója van, mely egy zacskó a helyén van jelet generál, amikor a zacskó az említett oldat-adagoló helyzetben van, és az említett szabályozóegység csak akkor kapcsolja be a szivattyúegységet, ha megkapta a zacskó a helyén van jelet.

6. Az 5. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett jeladóeszköznek egy kapcsolója ·«··

-18van, mely a házra van fölerősítve és egy be- és ki-állapot között tud kapcsolni, valamint egy csatlakozóeszköze van az említett csővégnek a kamrában levő említett zacskóhoz való bontható csatlakoztatására, az említett csatlakozóeszköz egy tűt tartalmaz az adagolócsonkhoz való csatlakozásra, valamint egy kapcsoló-működtető szerkezetet, mely működteti a kapcsolót, amikor a zacskó az említett oldat-adagoló helyzetben van és a tű csatlakozik az adagolócsonkhoz.

7. A 6. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóeszköznek egy csőszerű teste van, mely a tűt tartja, és az említett kapcsolót-működtető szerkezet egy gallérból áll, mely a csőszerű test köré van fölszerelve.

8. A 7. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a gallérnak elég nagy az átmérője ahhoz, hogy azt kézzel jól meg lehessen fogni, és rajta keresztül axiális erőt lehessen kifejteni a csőszerű testre, hogy a tű behatoljon az adagolócsonkba, illetve kijöjjön onnan.

9. A 7. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a háznak egy megfelelő rögzítőeszköze van a csőszerű test bontható rögzítésére és megtartására, hogy az ne mozdulhasson el a házhoz képest, amikor a zacskó az oldat-adagoló helyzetben van és a tűt csatlakoztatták az adagolócsonkhoz, hogy a tű ne legyen véletlenül kihúzható az adagolócsonkból.

«· «*+· 4* «* *· • · « < · « * · • · · * -* • »t» · ·* * ·*

-1910. A 9. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a rögzítőeszköz egy a házban elhelyezett falból áll, melynek egy megfelelő fészke van a csőszerű testnek egy olyan pozícióban való tartására, melynél a gallér a házon belül, a ház falával érintkezve helyezkedik el, és az említett fal a gallért rögzítve megakadályozza, hogy a csőszerű test kijöhessen a fészekből.

11. Infúziós szivattyú intravénás oldatnak egy zacskóból egy intravénás csővezetéken keresztül egy betegbe való infúziójára, a zacskónak egy rugalmas oldalfala van, melyet legalább részben egy az oldat tartására szolgáló kamra vesz körül, a zacskónak továbbá van egy adagolócsonkja, melyen keresztül bontható csatlakozás létesíthető a csővezeték egyik végével, az infúziós szivattyú a következő szerkezeti részekből áll: egy házból, melynek van egy rekesze a zacskónak az oldat-adagoló pozícióban való bontható befogadására és tartására; egy működtetőeszközből, mely erőt fejt ki a zacskó oldalfalára, hogy összenyomódjék a zacskó és a kamrában lévő oldat az adagolócsonkon keresztül távozzék;

egy adagolótűből, melyhez csatlakoztatható az említett csővég, az említett adagolótűnek egy körbefutó hornya van, és e horonyhoz képest az adagolótű távolabbi végéhez csatlakoztatható a zacskó említett adagolócsonkja; az említett háznak egy olyan szerkezete van, mely az említett körbefutó horonyba illeszkedik, amikor a tű kilépővégét az adagolócsonkhoz csatlakoztatják, és egy eszközből, mely az említett fc·. fcfcvfc · » -* ·· «· ·»·»·*· • · -fc ··· ··· « fc « · fc fc ··<· · ·· fc fcfc

-20szerkezetet egy reteszelt és egy nemreteszelt viszonyba állítja az említett körbefutó horonnyal.

12. A 11. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a szerkezetet mozgató említett eszköz egy fedélből áll, mely a házra van felszerelve, és egy nyitott és csukott helyzet között mozgatható, hogy be lehessen rakni a zacskót az említett rekeszbe, illetve ki lehessen azt venni onnan, és egy a horonyba-beakaszkodó eszközből áll, mely a fedélre van felszerelve, és beakaszkodik a körbefutó horonyba, és ezzel megakadályozza, hogy elmozduljon az adagolótű a zacskóhoz képest, amikor a szerkezet a tűhöz illeszkedik, és a fedél csukva van.

13. Infúziós szivattyú intravénás oldatnak egy zacskóból egy intravénás csővezetéken keresztül egy betegbe történő infúziójára, a zacskónak egy rugalmas oldalfala van, melyet legalább részben körülvesz egy az oldatot tartalmazó kamra, a zacskónak továbbá van egy adagolócsonkja, melyhez bontható módon csatlakoztatható a csővezeték egyik vége, az infúziós szivattyú a következő szerkezeti részekből áll: egy házból, melynek van egy rekesze a zacskónak az oldat-adagoló helyzetben faló bontható befogadására és tartására; egy működtető eszközből, mely erőt fejt ki a zacskó oldalfalára, hogy összenyomódjék a zacskó és a kamrában lévő oldat az adagolócsonkon keresztül távozzék; egy csatlakozóeszközből, mely a csővezetéknek a zacskóhoz való bontható csatlakozásé··· ··

-21• · • · «· •J· .· adagolótűt tar·<

ς, ···· ra szolgál, az említett csatlakozóeszköz egy talmaz, melyhez csatlakoztatható az említett csővezeték vége, az említett adagolótű amikor a csővezeték végét csatlakoztatták hozzá, egy adott pozícióban van a házhoz képest, amikor a zacskó az oldat-adagoló helyzetben található; és egy szabályozóegységből, mely bekapcsolja az erő kifejtésére szolgáló említett működtetőeszközt, ha az adagolótű az adott pozícióban van.

14. A 13. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az adagolótűnek egy csőszerű teste van; és a háznak egy rögzítőeszköze van a csőszerű test bontható rögzítésére és megtartására, hogy az ne mozdulhasson el a házhoz képest, amikor a zacskó az oldat-adagoló helyzetben található, és az adagolótű csatlakoztatva van az adagolócsonkhoz .

15. A 14. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a csőszerű testen egy gallér található; és a rögzítőeszköz egy a házban elhelyezett fal, melynek egy fészke van a csőszerű testnek egy olyan helyzetben tartására, melynél a gallér belülről nekitámaszkodik a ház falának, és az említett fal korlátozza a fészekben elhelyezkedő gallér mozgását, hogy ne lehessen véletlenül kihúzni az adagolótűt az adagolócsonkból.

16. A 13. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal • ·· ·

-22jellemezve, hogy az adagolótűnek egy csőszerű teste van, és a csőszerű testen egy gallér található, melynek átmérője elég nagy ahhoz, hogy kézzel kényelmesen meg lehessen fogni, és ennél fogva be lehessen dugni a tűt az adagolócsonkba, illetve ki lehessen húzni onnan.

17. A 13. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett szabályozóegységnek egy jeladó egysége van, mely egy zacskó a helyén van jelet generál, amikor a zacskó az említett oldat-adagoló helyzetben van, és az említett szabályozóegység csak akkor helyezi működésbe az említett erő kifejtésére szolgáló említett működtetőeszközt, amikor megérkezik hozzá a zacskó a helyén van jel.

18. A 17. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett jeladóegységnek egy kapcsolója van, mely a házra van felszerelve, és bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban lehet, és az említett adagolótűnek van egy a kapcsolót működtető szerkezete, mely akkor kapcsolja be a kapcsolót, ha a zacskó az említett oldat-adagoló helyzetben van és egyúttal az adagolótű csatlakoztatva van az adagolócsonkhoz.

19. Infúziós szivattyú intravénás oldatnak egy zacskóból egy csővezetéken keresztül egy betegbe történő infúziójához, a zacskónak egy rugalmas oldalfala van, melyet legalább részben körülvesz egy az oldatot tartalmazó kamra

-23belseje, a zacskónak továbbá van egy adagolócsonkja, az infúziós szivattyú a következőkből áll: egy házból, melynek van egy rekesze a zacskónak egy oldat-adagoló helyzetben való bontható befogadására és tartására, az említett házon egy előre meghatározott méretű nyílás található; egy tömlőből, melynek egy rugalmas oldalfala van, mely kitágul és összehúzódik a tömlőben levő közeg nyomásának növekedésére vagy csökkenésére reagálva; az említett tömlő úgy van beszerelve a házba, hogy a rugalmas fal említett tágulása nyomóerőt fejtsen ki a zacskó oldalfalára, hogy a tömlő falának kitágulásakor összenyomódjék a zacskó, miáltal a kamra belsejében található zacskóban lévő oldat távozik az adagolócsonkon keresztül; egy szivattyúegységből, mely közeget pumpál a tömlőbe, hogy annak nyomása elég naggyá váljék a zacskó összenyomásához; egy tűből, mely beleillik a házon elhelyezett említett nyílásba; egy a tű által hordozott szerkezeti elemből, melynek van egy olyan alkatrésze, mely amikor a tű az említett nyílásban található - a házon belül helyezkedik el, és egy számmal nagyobb a nyílás előre meghatározott méreténél, megakadályozva, hogy véletlenül kihúzzák a tűt a házból.

20. A 19. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy egy kapcsoló található a házon, és e kapcsoló akkor kapcsol be, amikor az említett alkatrész a házon belül az említett helyzetben van, és egy eszköz található a kapcsoló mellett, mely a kapcsoló bekapcsolt állapotában egy • · • ·

-24a zacskó a helyén van jelet hoz létre.

21. A 20. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett tűnek egy olyan eszköze van, mely az említett csővezetéket az adagolócsonkhoz csatlakoztatja, hogy a zacskóban lévő folyadék a csövön keresztül távozhassák.

22. A 21. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy a csatlakoztatásra szolgáló említett eszköznek egy csőszerű teste van, mely a tűt tartja, és az említett alkatrész egy gallér, mely a csőszerű testre van felszerelve.

23. A 19. igénypont szerinti infúziós szivattyú, azzal jellemezve, hogy az említett nyílás egy fészket tartalmaz a házban, mely olyan méretű, hogy a tűt a házon belül, a háznak nekinyomódva tartsa, és ezáltal az említett fészek úgy korlátozza az említett alkatrész mozgását, hogy a tűt ne lehessen véletlenül kihúzni a házból.