HUT76592A - Absorbent structure - Google Patents

Description

A találmány tárgya abszorbeáló struktúra higiéniai termék, mint pelenka, intimbetét vagy inkontinenciatermék vagy egy orvosi termék, mint kötszer részére, amely egy felső, a test felé forduló betétréteggel, amely egy felső, a test felé forduló réteggel és egy alsó, szuperabszorbeáló anyagot tartalmazó réteggel és egy ezalatt fekvő, lényegében csak cellulózrostokból álló alsó betétréteggel rendelkezik.

A WO 91/11162-ből ismeretes egy kétrétegű abszorbeáló struktúra egy eldobható pelenka részére. A pelenka szívótestét képező abszorbeáló struktúra két, egymás felett elhelyezett betétrétegből áll, aholis a felső, a test felé forduló betétréteg felveszi a behatoló folyadékot és eloszlatja azt, az alulfekvő betétréteg pedig tárolja a folyadékot. A folyadéktároló réteg magas hányadot tartalmaz egy szuperabszorbeáló anyagból, ezzel szemben az eloszlatóréteg ilyen szuperabszorbeáló anyagtól lényegileg mentes. Az eloszlatóréteg cellulózrostokból áll, amelyeket egy tértiálósító anyaggal kémiai úton keményítenek meg olymódon, térhálók lényegében csak egy roston belül és nem a rostok között jönnek létre.

Többszöri folyadékbehatolás után a tárolóréteg a szuperabszorbeáló anyag magas hányada ellenére sem tud több folyadékot felvenni azon a részen, ahol a folyadék behatol, úgy hogy a folyadék az eloszlatórétegben marad. Az eloszlatóréteg a folyadékot lényegében á rostok között kialakított terek segítségével veszi fel, úgy hogy a folyadék könnyű nyomásra kilép az eloszlatórétegből. Ezáltal a pelenka viselőjének teste érintkezik a folyadékkal, amelyet pedig a pelenkának fel kellett volna vennie.

Az ismert pelenka egy további hátránya, hogy a tárolórétegben nagyobb koncentrációban jelenlévő szuperabszorbeáló anyag, amely rendszerint szem83387-5023 SR-Sch

-2csés formájú, a pelenka összenyomásánál az előállítási eljárás során a tárolóréteggel szomszédos fóliát kinyomja vagy akár ki is lyukasztja.

A WO-A 91/10416-ból ismeretes egy többrétegű szívóteststruktúra, amelynél egy felső, a test felé forduló betétréteg legalább egy tömörített eloszlatóréteggel és egy kevésbé tömörített, szuperabszorbeáló anyagot tartalmazó tárolóréteggel rendelkezik. A felső betétréteg test felé forduló oldalára egy cellulózrostokból álló alsó betétréteget rendeznek el. Egy ilyen szívótest-struktúrá val a szuperabszorbeáló anyag hatékonyabban kihasználható.

A technika ezen állásából kiindulva a találmány feladata egy olyan, javított abszorbeáló struktúra létrehozása, amely jobban felveszi a behatoló folyadékot és azt jobban eloszlatja, továbbá emelett különösen a folyadéknak javított eloszlatását teszi lehetővé az abszorbeáló struktúra vastagságának irányába.

A feladat találmány szerinti megoldása abszorbeáló struktúra higiéniai termék, mint pelenka, intimbetét vagy inkontinenciatermék vagy egy orvosi termék mint kötszer részére, egy felső, a test felé forduló betétréteggel, amely egy felső, a test felé forduló réteggel és egy alsó, szuperabszorbeáló anyagot tartalmazó réteggel egy ezalatt fekvő, lényegében csak cellulózrostokból álló alsó betétréteggel rendelkezik, ahol egy eloszlatóréteg cellulózrostjainak abszorbcióképessége jelentősen kisebb, mint egy tárolóréteg cellulózrostjaié és jelentősen kisebb, mint az alsó betétréteg cellulózrostjaié.

A találmány szerint a felső és az alsó réteget, valamint az alsó betétréteget különböző abszorpcióképességű cellulózrostokkal alakítottuk ki, aholis a felső réteg cellulózrostjainak abszorbcióképessége jóval csekélyebb, mint az alsó réteg cellulózrostjaié és jóval csekélyebb, mint az alsó betétréteg cellulózrostjaié. A cellulózrostoknak ezen kiválasztása révén a behatoló folyadék számára meglepően előnyös eloszlás adódik az abszorbeáló struktúra vastagságának irányában. Ez abból következik, hogy a felső betétréteg felső rétege ugyan mindenekelőtt felveszi a behatoló folyadékot és eloszlatja azt a réteg-3ben, amint az a technika állásából ismeretes, azonban egyidejűleg ezen réteg (eloszlatóréteg) rostjainak abszorbcióképessége viszonylag csekély, úgy hogy a folyadék előnyösen a szívótest vastagságának irányában gyorsan és akadálytalanul átfolyik és a felső betétréteg alsó rétege, amely szuperabszorbeáló anyagot tartalmaz, fel tudja azt szívni (tárolóréteg). A tárolóréteg cellulózrostjainak viszonylag magasabb abszorbcióképessége erősíti ezt a hatást. Hasonlóképpen erősítik ezt az alsó betétréteg cellulózrostjai, amelyek szintén viszonylag magasabb abszorbcióképességgel rendelkeznek, összességében az abszorbeáló struktúra kedvezőbb módon tud több behatoló folyadékot felvenni.

Az alsó betétréteg további előnye abban áll, hogy ez rendszerint egyáltalán nem tartalmaz szemcsés formájú szuperabszorbeáló anyagot, vagy csak keveset. Ezáltal az alsó betétréteghez simuló fólia az abszorbeáló struktúra összenyomásánál a gyártás során nem nyomódik ki és egyáltalán nem sérül meg. Ezért a cellulózrostokból álló alsó betétrétege kellemesen puha szerkezetet kölcsönöz az abszorbeáló struktúrának.

Egy előnyös kialakításnál az alsó betétréteg rostjai vékonyabbak, mint a felső betétréteg tárolórétegének rostjai, ezáltal azonos sűrűség mellett térfogategységenként nagyobb számú rost és ezáltal több kapilláris van jelen. Ennek révén további folyadékmennyiség szívódik a tárolórétegből az alsó betétrétegbe.

Különösen kedvező, ha az abszorbeáló struktúra úgy van kialakítva, hogy a felső betétréteg eloszlatórétege és tárolórétege között egy átmeneti sáv van kialakítva, amelyben az eloszlatóréteg és a tárolóréteg rostjai és a szuperabszorbeáló anyagként kialakított szemcsék keverék formájában vannak elrendezve. Ilymódon biztosítjuk, hogy a felső betétréteg mindkét rétege, az eloszlatóréteg és a tárolóréteg nemcsak egyszerűen egymáson fekszenek, hanem egymásba kapcsolódóan vannak összekötve, úgyhogy a két réteg között egy átmeneti sávot képezünk, amelyben összekeverve vannak jelen a két réteg alkotóelemei. Ebben az esetben előnyös, ha az eloszlatóréteg cellulózrostjainak

-4sűrűsége az átmeneti sávban az alsó réteg irányában csökken, és ha a tárolóréteg cellulózrostjainak sűrűsége az átmeneti sávban a felső réteg irányában csökken. Ilymódon az egyik rostféleségből a másikba való átmenet az átmeneti sávban ki van alakítva. Ezáltal a behatoló folyadékot jobban el tudjuk vezetni a felső rétegből, vagyis az eloszlatórétegből az alsó rétegbe, vagyis a tárolórétegbe. Az eloszlatóréteg gyorsabban be tudja fogadni a következő folyadékmennyiséget. Az egyik rostféleségből a másikba való átmenet vagy folyamatos, vagy nem folyamatos, például lépcsős.

A tárolórétegben lévő szuperabszorbeáló anyag koncentrációja az átmeneti sávban az eloszlatóréteg irányában folyamatosan vagy nem folyamatosan csökken. A koncentrációcsökkenés az alsó réteg teljes vastagságán áthúzódhat. A koncentrációgradiens alapján a folyadék jobban elvezethető az abszorbeáló struktúra még nem használt, vagyis száraz helyei felé.

A felső betétréteg felső rétege számára előnyös módon rostok között térhálósított cellulózrostokat biztosítunk. Ilyen rostok alig vesznek fel folyadékot és nem duzzadnak meg, úgy hogy az alul fekvő tárolóréteg problémamentesen be tudja fogadni a folyadékot. A térhálósított cellulózrostokból álló felső réteg nem esik össze a megnedvesítés során, úgy hogy az eloszlatóréteg további behatoló folyadékmennyiséget tud felvenni.

Az alsó betétréteg előnyösen O-tól maximálisan 10 tömeg% szuperabszorbeáló anyagot tartalmaz, a tárolóréteg pedig körülbelül 10-98 tömeg%-ot, előnyösen 30-50 tömeg%-ot.

A találmányt kiviteli példa kapcsán, mellékelt rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy pelenka hosszanti metszete, amelyet a találmány szerinti, abszorbeáló struktúrával alakítottunk ki, a

2. ábra egy az 1. ábra szerinti abszorbeáló struktúra felülnézete.

A rajzon ábrázolt kiviteli példa esetében a 10 abszorbeáló struktúra képezi egy 11 pelenka 16 szívótestét. A 11 pelenka egy 12 fehérnemű védőfóliával,

-5egy folyadékáteresztő és a test felé forduló 14 fátyolbunda burkolattal, valamint a 12 fehérnemű védőfólia és a 14 fátyolbunda burkolat között elhelyezett 16 szívótesttel van kialakítva.

A 16 szívótest egy felső, a test felé forduló, 18 betétréteggel, és egy alatta fekvő, alsó 22 betétréteggel rendelkezik, amelyek egy 20 határfelület mentén egymáson fekszenek. A felső 18 betétréteget egy felső, a test felé forduló 26 eloszlatóréteggel és egy alsó 28 tárolóréteggel alakítottuk ki.

A felső 26 eloszlatóréteg térhálósított cellulózrostokból áll, amint az például az EP 0 252 650-ből ismert. Ilyen cellulózrostok nem tárolják a folyadékot, úgy hogy a felső 26 eloszlatóréteg a rostok által képezett kapillárisok révén lényegileg felveszi a nedvességet és eloszlatja azt a 26 rétegen belül. A felső 26 eloszlató réteg így a nedvesség eloszlatásának funkcióját tölti be.

Az alsó 28 tárolóréteg egyrészről hagyományos, nem térhálósított cellulózrostokból áll, amelyek jelentősen nagyobb abszorpcióképességgel rendelkeznek, mint a térhálósított rostok, másrészről szuperabszorbeáló anyaggal rendelkezik, ami például 29 szemcsék formájában van jelen. A szuperabszorbeáló anyag hányada körülbelül 10-98 tömeg%-ot tesz ki, előnyösen 30-50 tömeg%-ot. A 28 tárolóréteg így tehát a folyadéktárolás feladatát tudja ellátni.

A 26 eloszlatóréteg és a 28 tárolóréteg között található egy 30 átmeneti sáv, amelyet hullámvonalakkal határoltunk, amelyek a 30 átmeneti sáv felső 32 határfelületét és alsó 34 határfelületét jelzik.

A 30 átmeneti sávon belül a 26 eloszlatóréteg térhálósított rostjainak sűrűsége a felső 32 határfelülettől kezdődően az alsó 34 határfelület felé folyamatosan csökken. Másrészről a 28 tárolóréteg rostjainak sűrűsége ugyanebben az irányban folyamatosan növekszik, úgy hogy a két rostféleség ellentétes irányba mutató sűrűség-gradiense jön létre a 30 átmeneti sávban. A 30 átmeneti sávban a szívótest irányában egy gradiális átmenet van jelen az egyik rostféleségből a másik rostféleségbe.

-6Α 28 tárolórétegben található, 29 szemcsék formájában jelenlévő szuperabszorbeáló anyag is folyamatosan növekszik a 30 átmeneti sávban a felső 32 határfelülettől az alsó 34 határfelületig, összességében a 30 átmeneti sávban a 26 eloszlatóréteg és a 28 tárolóréteg egyedi komponensei össze vannak keveredve, úgy hogy folyamatos átmenet áll fenn az egyik rétegből a másikba.

Biztosítottuk továbbá, hogy a tárolóréteg szuperabszorbeáló anyagának koncentrációja a felső 18 betétréteg és az alsó 22 betétréteg közötti határfelülettől kezdődően a 26 eloszlatóréteg irányában a 30 átmeneti sáv felső 32 határfelületéig folyamatosan csökkenjen. így a szuperabszorbeáló anyag a 28 tárolóréteg teljes vastagságán keresztül egy koncentrációgradienst mutat fel.

Kialakítható továbbá olyan elrendezés is, hogy a felső 32 határfelülettől a 20 határfelületig szintén álljon elő a 26 eloszlatóréteg térhálósított cellulózrostjainak egy sűrűséggradiense, úgy hogy a térhálósított cellulózrostok sűrűsége ezen a szakaszon át az alsó 22 betétréteg irányában csökkenjen. Az átmeneti sáv ezáltal a 28 tárolóréteg teljes vastagságán keresztül jelen van.

Egy további, nem ábrázolt kiviteli alak esetében a cellulózrostok sűrűségének változása és/vagy a szuperabszorbeáló anyag koncentrációjának változása nem folyamatos. Ez lehet egy lépcsőzetes változás vagy a sűrűséggradiensnek, illetve a koncentrációgradiensnek a változása.

A 28 tárolóréteg az alsó 22 betétrétegen fekszik fel. Az alsó 22 betétréteg lényegileg kizárólag nem térhálósított cellulózrostokból áll és nem tartalmaz szuperabszorbeáló anyagot, vagy csak igen keveset, előnyösen 0-10 tömeg% közötti mennyiséget.

Egy előnyös kialakításnál az alsó 22 betétréteg cellulózrostjai kisebb keresztmetszetűek, tehát vékonyabbak, mint a 28 tárolóréteg rostjai. Ezáltal megnövekszik a rostok által képezett kapillárisok száma, mivel a vékonyabb rostok a réteg azonos vastagsága esetében térfogategységenként nagyobb számú rostot eredményeznek. Az alsó 22 betétrétegben a kapillárisok nagyobb menynyisége javítja az alsó 22 betétréteg folyadékfelvevőképességét a 28 tárolóré···» ····

- 7teg által már fel nem vett folyadék vonatkozásában és annak a 26 szívótest más szakaszai felé való szállításában.

Amint az 1. ábra metszeti ábrázolásából kitűnik, a felső 18 betétréteget ferdén levágott 36 peremekkel alakítottuk ki, úgy hogy a pelenka viselője alig érzi a 36 peremeket.

A 2. ábra felülnézetben ábrázolja egy előnyös kiviteli alak 16 szívótestét képező 10 abszorbeáló struktúráját. Az alsó 22 betétréteg homokóra szabással bír, mint a rajta fekvő 28 tárolóréteg is, amelynek hossz-, és szélességméretei valamivel kisebbek. A 26 eloszlatóréteg négyszögletes szabású, szintén kisebb méretekkel, mint a 28 tárolóréteg. A 22 betétréteg, 26 eloszlatóréteg és 28 tárolóréteg szabása a legkülönbözőbb szabási formákkal is rendelkezhetnek, például homokóra formájúak, négyszögletesek, oválisak, kerekek vagy hasonlóak lehetnek. Az is biztosítható, hogy az egyes betétek vagy rétegek csak a pelenka részszakaszaira terjednek ki.

A 18, 22 betétrétegek, illetve a 26 eloszlatóréteg és a 28 tárolóréteg tartalmazhatnak olyan adalékokat, mint szuperabszorbeáló anyag, kötőanyag, műanyagrostok, olvadórostok vagy kétkomponensű rostok, jóllehet a betétrétegek, illetve rétegek fentiekben leírt összetétele előnyösnek tekinthető. A betétrétegekhez vagy a rétegekhez hozzáadott kötőanyagok azok részére nagyobb szilárdságot biztosítanak.

Claims (15)

1. Abszorbeáló struktúra higiéniai termék, mint pelenka, intimbetét vagy inkontinenciatermék, vagy egy orvosi termék, mint kötszer részére, amely egy felső, a test felé forduló réteggel és egy alsó, szuperabszorbeáló anyagot tartalmazó réteggel és egy ezalatt fekvő, lényegében csak cellulózrostokból álló alsó betétréteggel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy egy eloszlatóréteg (26) cellulózrostjainak abszorbcióképessége jelentősen kisebb, mint egy tárolóréteg (28) cellulózrostjaié és jelentősen kisebb, mint az alsó betétréteg (22) cellulózrostjaié.

2. Az 1. igénypont szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az alsó betétréteg (22) rostjai kisebb keresztmetszetűek, mint a felső betétréteg (18) tárolórétegének (28) rostjai.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a felső betétréteg (18) eloszlatórétege (26) és tárolórétege (28) között egy átmeneti sáv (30) van kialakítva, amelyben az eloszlatóréteg (26) és a tárolóréteg (28) rostjai és a szuperabszorbeáló anyagként kialakított szemcsék (29) keverék formájában vannak elrendezve.

4. A 3. igénypont szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az eloszlatóréteg (26) cellulózrostjainak sűrűsége az átmeneti sávban (30) az alsó réteg (28) irányában csökken.

5. A3. vagy 4. igénypontok szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a tárolóréteg (28) cellulózrostjainak sűrűsége az átmeneti sávban (30) a felső réteg (30) irányában csökken.

6. A3-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a tárolóréteg (28) szuperabszorbeáló anyagként kialakított szemcséinek (29) koncentrációja az átmeneti sávban (30) a felső réteg (26) irányában csökken.

7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a tárolóréteg (28) szuperabszorbeáló anyagként

-9kialakított szemcséinek (29) koncentrációja az alsó rétegen (28) belül az alsó betétrétegtől (22) kezdődően a felső réteg (26) irányában csökken.

8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az átmeneti sáv (30) az eloszlató rétegtől (26) az alsó betétrétegig (22) nyúlik.

9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a cellulózrostok sűrűségének változása folyamatos.

10. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, a z zal jellemezve, hogy a cellulózrostok sűrűségének változása nem folyamatos.

11. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a szuperabszorbeáló anyag koncentrációjának változása folyamatos.

12. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, a z zal jellemezve, hogy a szuperabszorbeáló anyag koncentrációjának változása lépcsőzetes vagy a sűrűséggradiens illetve a koncentrációgradiens változásával van kialakítva.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az eloszlató réteg (26) cellulózrostjai térhálósított rostokból vannak kialakítva.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az abszorbeáló struktúra betétrétegei (18, 22) adalékanyagokat, mint szuperabszorbeáló anyagot, kötőanyagot, műanyag rostokat, olvadórostokat vagy kétkomponensű rostokat tartalmaznak.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy az alsó betétréteg (22) 0-10 tömeg% szuper abszorbeáló anyaghányadot tartalmaz.

- ΙΟΙ 6. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti abszorbeáló struktúra, azzal jellemezve, hogy a felső betétréteg (18) tárolórétege (28) a 10-98 tömeg%, előnyösen 30-50 tömeg%, előnyösen szemcsékből (29) álló szuperabszorbeáló anyagot tartalmaz.