HUT75591A

HUT75591A - Glass compositions for producing dual-glass fibers

Info

Publication number: HUT75591A
Application number: HU9601173A
Authority: HU
Inventors: Russell M Potter
Original assignee: Owens Corning Fiberglass Corp
Priority date: 1993-11-05
Filing date: 1994-10-28
Publication date: 1997-05-28
Also published as: ZA948681B; JPH08502717A; WO1995012554A1; KR100235081B1; HU9601173D0; NZ276250A; DE69422826D1; CN1042127C; AU1044495A; CA2151490A1; CO4410237A1; FI961896A; NO961774L; JP2851705B2; ATE189198T1; CZ125696A3; BR9407940A; DK0726884T3; TW418178B; FI961896A0

Description

A találmány tárgya üveg-kompozíció üvegszálak előállításához. Közelebbről meghatározva a találmány tárgya ikerüveg kompozíció szigetelési és szerkezeti felhasználásra szánt üvegszálak előállításához.

.A kis átmérőjű üvegszálak igen jól használhatók egy sor területen, például hangszigetelő vagy hőszigetelő anyagok előállításánál. Ha ezekből a kis átmérőjű üvegszálakból megfelelő hálózatot vagy szövedéket hozunk létre, amelyet általában woolpack (rostbála) névvel illetünk, az egyébként önmagukban kellő szilárdsággal, illetve merevséggel nem rendelkező üvegszálak (rostok) meglehetősen teherbíró termékké állnak össze. Az ily módon előállított üvegszálas szigetelőelem könnyű, jól összenyomható és rugalmas.

A hagyományos eljárások esetében elsődlegesen egyenes üvegszálakból szövedéket képeznek, amelyből rostbálákat (paplanokat) formálnak. Ezeket a rostbálákat szállítás céljából összenyomják. A jelenleg használt üvegszálas termékek egy sor problémát vetnek fel. Először: a vékonyítás során az eredetileg egyenes szálak egymásba akaszkodva köteges szerkezeteket képeznek. Ennek következtében a rostbálán belül helyileg változó lesz az anyagsűrűség, ami rontja az anyag szigetelőképességét. Másodszor: a szálak egyesítéséhez kötőanyag (általában fenol-formaldehid gyanta) szükséges. Harmadszor: nagy mértékű összenyomás esetén a szálak eltörnek, és így a rostbála nem képes teljes egészében visszanyerni az előírt vastagsági értéket. Igény van tehát olyan, javított üvegszálas termékek iránt, amelyek nagyobb nyomásokat is elviselnek, és javítják a szálaknak a terméken belüli kapcsolódását. Kívánatos továbbá az eddigieknél egységesebb szerkezetű, csomósodásra kevésbé hajlamos üvegszálas szigetelőanyag előállítása.

Kísérletek történtek hullámosított üvegszálak előállítására egymáshoz kapcsolódó rostok alkalmazásával létrehozott jól összefogott üvegszál paplanokban való felhasználásra. Az US-PS 2,998, 620 jelű szabadalmi leírás (Stalego) kétkomponensű üveg kompozíciókból készült csavart üvegszálakat ismertet. Ennél a megoldásnál fonógép nyílásain két, különböző hőtágulási képességű üveg kompozíciót átvezetve hoznak létre csavart üvegszálakat. Az üveg kompozíciókat kettős üvegfolyamban, együtt vezetett egyesített elrendezésben extrudálják. így a lehűlés során a szálak természetes módon megcsavarodnak az alkotók eltérő hőtágulási együtthatói következtében. Ezek az üveg-kompozíciók azonban nem alkalmasak rotari eljárással történő feldolgozásra. A leírt üvegpárok

- 3 • · · · · • · · • · ·· közül például az E üvegnek alacsony a hőtágulási együtthatója. Annak érdekében, hogy egy üveg kielégítő módon legyen felhasználható a rotari eljárásban, az üveget olyan hőfokon kell bevezetni a szálképző egységbe, amelynél a viszkozitás 1000 poise körül van. Ilyen viszkozitás mellett az E üveg hőmérséklete mintegy 1200 °C. Ennél a hőfoknál már károsodnak azok a fémanyagok, amelyekből a szálképző egységek készülnek. Ezért az E üveg nem használható az üzemi gyártáshoz szükséges időtartam mellett. Ezek a problémák - különböző mértékben - az itt leírt valamennyi nagy hőtágulási együtthatójú üvegnél fennállnak.

Az US-PS 3,073,005 jelű szabadalmi leírás (Tiede) nem rotari rendszerű eljárást ismertet kétkomponensű hullámos üvegszálak előállítására. A szálakat oly módon állítják elő, hogy két különböző üvegkompozíciót vezetnek egy közös nyíláshoz, éspedig egymás mellett, egymással érintkezve, miáltal a vékonyítás során egyetlen szál keletkezik. Ez a publikáció ugyanazokat az üveg-kompozíciókat mutatja be, mint az előző, tehát ez sem ad kitanítást olyan üveg-kompozíciók előállítására, amelyek alkalmasak lennének rotari eljárással gyártott üvegszálas termékeknél való alkalmazásra.

Igény van tehát olyan, javított üveg-kompozíciók iránt, amelyekből rotari eljárás esetén javított regenerálódási képességgel és hőszigetelő képességgel rendelkező üvegszálak állíthatók elő.

A találmány értelmében ezt az igényt olyan ikerüveg kompozíciókkal elégítjük ki, amelyekből rotari eljárás során szálképző egység nyílásain át való extrudálással szabálytalan alakú üvegszálak állíthatók elő.

• ·

A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében ikerüveg kompozíciót alkalmazunk szabálytalan alakú üvegszálak előállításához. Az ikerüveg kompozíció legalább egy első és egy második üveg-kompozícióból áll. Az első és második üvegkompozíció hőtágulási együtthatója különböző, és az eltérés nagyobb 2,0 ppm/°C-nál (ppm = parts per millión), előnyösen nagyobb 4,0 ppm/°C-nál, és a legelőnyösebb esetben nagyobb 5,0 ppm/°C-nál.

Az első üveg-kompozíció előnyösen magas borát-tartalmú és alacsony szóda-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció, amelynek borát-tartalma mintegy 14 és 24 tömeg% között van. A második üveg-kompozíció előnyösen magas szóda-tartalmú és alacsony borát-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció, amelynek szóda-tartalma mintegy 14 és 25 tömeg% között van. Mind az első, mind a második üveg-kompozíció liquidusa mintegy 28 °C értékkel azon érték alatt van, amelynél az üveg viszkozitása 1000 poise. Előnyös, ha a liquidus hőmérséklet 111 °C-nál nagyobb értékkel van azon érték alatt, amelynél az üveg viszkozitása 1000 poise.

A kémiai tartósság (állandóság) mind az első, mind a második üveg-kompozíció esetében 4,0 % alatt, előnyösen 2,5 % alatt van. A fiziológiai folyadékban való feloldódás sebessége mind az első, mind a második üveg-kompozíció esetében nagyobb 100 ng/cm²óra a végtermékben levő üvegszálra vonatkoztatva.

Egy másik előnyös kiviteli alak esetében a találmány szerinti ikerüveg kompozíció első és második üveg-kompozíciót tartalmaz. Az egyik üvegkompozíció mintegy 50-61 tömeg% szilicium-dioxidot, 0-7 tömeg% alumínium-dioxidot, 9-13 tömeg% meszet, 0-5 % magnézium-dioxidot, 14-24 tömeg% borátot, 0-10 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz. A másik ···· ··· · • · · · · » · · · ·· · · üvegkompozíció mintegy 52-69 tömeg% szilícium-dioxidot, 0-8 tömeg% alumínium-dioxidot, 6-10 tömeg% meszet, 0-7 tömeg% magnézium-dioxidot, 0-8 tömeg% borátot, 14-25 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.

Előnyösen ez egyik üvegkompozíció mintegy 52-57 tömeg% szilícium-dioxidot, 4-6 tömeg% alumínium-dioxidot, 10-11 tömeg% meszet, 1-3 tömeg% magnézium-dioxidot, 19-22 tömeg% borátot, 46 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot, a másik üvegkompozíció pedig mintegy 57-65 tömeg% szilícium-dioxidot,

2-6 tömeg% alumínium-dioxidot, 8-9 tömeg% meszet, 4-6 tömeg% magnézium-dioxidot, 0-6 tömeg% borátot, 15-21 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt példák kapcsán ismertetjük. Az

1. ábra a jelen találmány szerinti szigetelőanyag előállítására alkalmas hőkezeléses eljárás sematikus képe; a

2. ábra a jelen találmány szerinti szálak előállítására alkalmas szálképző egység elölnézeti hosszmetszete; a

3. ábra a 2. ábra szerinti szálképző egység egy részének

3- 3 metszete; a

4. ábra a szálképző egység 3. ábra szerinti részletének

4- 4 metszete; és az

5. ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszál kinagyított vázlatos perspektivikus képe.

A jelen találmány szerinti, szabálytalan alakú üvegszálakból álló szigetelőanyagot például az 1. ábra szerinti rotari rendszerű szálképzéssel és ezt követő bála-hőkezeléses módszerrel állíthatjuk elő.

Mint az 1. ábrán látható, 10 kemencék két különböző olvadt üvegkompozíciót továbbítanak 12 előmelegítő egységeken át 14 szálképzőkbe. A kapott szabálytalan alakú üvegszálakból álló 18 termékáramokat 16 szállítószalag 20 rostbála formájában fogja fel a szállítószalag alatt létrehozott vákuum segítségével. A szálakat a 14 szálképzőkhöz tartozó 22 fúvóeszközök által kibocsátott levegő vagy más gázok lefelé fújják, és közben ezek elvékonyodnak, és felveszik szabálytalan alakjukat.

Ezt követően a kapott rostbála 371 - 593 °C közötti hőkezelési hőmérséklet mellett 24 kemencén halad át. A kívánt hőkezelési hőmérséklet vagy azáltal biztosítható, hogy a szálképzési eljárás során közölt hő egy részének visszatartásával késleltetjük a lehűlési folyamatot, vagy azáltal, hogy a hőkezelő kemencében újra felmelegítjük a szálakat. A kemencén való áthaladás során a rostbálát felső 26 szállítószalag és alsó 28 szállítószalag formázza (nem ábrázolt) oldalsó vezetőelemek közreműködésével. A kemencében való tartózkodás során forró gázáram segítségével melegíthetjük fel egyenletesen az üvegszálakat. Legfeljebb 10 perc elteltével a rostbála 30 szigetelőanyagként hagyja el a kemencét.

A 4. ábrán bemutatott 60 szálképző fejnek alsó 62 fala és kerületi 64 fala van. A 60 szálképző fej szokásos módon 66 tengelyen forog. A 60 szálképző fej forgása következtében üvegolvadék centrifugálódik ki a 60 szálképző fej kerületi falán át, és ily módon primer 68 szálak képződnek. A primer szálakat gyűrűs 70 égőfej által szolgáltatott hő lágy, vékonyításra alkalmas állapotban tartja. A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében (nem ábrázolt) belső égőfej szolgáltatja a hőt a 60 szálképző fej belső tere számára. A primer szálakat bevezetett 74 levegőt felhasználó gyűrűs 72 fúvóegység segítségével lefelé húzatva és tovább vékonyítva 76 szekunder szálakat hozunk létre, amelyekből szövedékes szerkezetű szigetelőanyagokat állíthatunk elő. A kapott másodlagos szálakat (ikerüveges üvegszálakat) összegyűjtjük és rostbálává (paplanná) formázzuk.

A szálképző fej belső terébe két különálló sugárban üvegolvadékot vezetünk. Az első 78 sugár A üvegből, a második 80 sugár B üvegből van. A 78 sugár üveganyaga közvetlenül a szálképző fej alsó falára ömlik, és a centrifugális erő hatása alatt a szálképző fej kerületi fala felé folyva A üvegből álló anyagtömböt alkot. Az olvadt B üvegből álló 80 sugár közelebb van a szálképző fej kerületi falához, mint a 78 sugár, és a 80 sugár üvegáramát vízszintes 82 perem segítségével megszakítjuk, mielőtt az elérné a szálképző fej alsó falát. Ily módon a vízszintes perem fölött B üvegből álló anyagtömb alakul ki.

Mint a 3. ábrán látható, a szálképző fejnek függőleges hengeres belső 84 fala van, amely a szálképző fej kerületi falától radiális irányban befelé helyezkedik el. A szálképző fej kerületi fala és a függőleges belső fal között egy sor függőleges 86 terelőlap van elrendezve, amelyek az adott teret egy sor 88 rekeszre osztják. A rekeszek felváltva A üveget, illetve B üveget tartalmaznak.

A szálképző fej kerületi fala 90 nyílásokkal van ellátva, amelyek a függőleges terelőlapok radiális irányban külső végei tartományában vannak elrendezve. Ezen nyílások szélessége nagyobb mint a függőleges terelőlapoké, miáltal a nyílásokon át az A üveg és a B üveg együtt lép ki egyetlen, kétféle üvegből (ikerüvegből) álló primer szálat alkotva. Mint a 4. ábrán látható, a 88 rekeszek a szálképző fej kerületi 64 falának teljes hosszára kiterjednek, és a rekeszeket elválasztó függőleges terelőlapok teljes hossza mentén vannak nyílások. Természetesen más szálképző fej kialakítások is alkalmasak lehetnek arra, hogy kettős üvegáramokat hozzanak létre a szálképző fej nyílásainál.

A jelen találmány szerinti szabálytalan alakú szálak ikerüvegből készült szálak, vagyis a szálak két különböző üvegkompozícióból· (A üvegből és B üvegből) vannak kialakítva. Ha a jelen találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszál egy ideális kiviteli alakjából metszetet készítenénk, a szál egyik fele A üvegből, a másik fele B üvegből lenne. A valóságban az A üveg és a B üveg részaránya széles tartományban változhat a szövedékes szerkezetű szigetelőanyag egyes szabálytalan alakú üvegszálai tekintetében (vagy esetleg egy egyedi szál hossza mentén is) . Az A üveg százalékos részaránya az egyes szabálytalan alakú üvegszálak teljes üveganyagán belül mintegy 15 és 85 % között változhat, míg a B üveg a fennmaradó részt alkotja. Általában a szabálytalan alakú üvegszálakból készült szigetelőanyag az A és B üveg százalékos arányainak szinte minden lehetséges kombinációját felmutató szálakból állhat, beleértve azt is, hogy a szálak egy kis része egyetlen tiszta komponensből is állhat.

Az A üveg és a B üveg aránya például oly módon mérhető, hogy megvizsgáljuk több szál metszetét. Ha az A/B arány 50:50, akkor a két üveg, a 94 A üveg és a 96 B üveg közötti 92 határfelület átmegy a szál metszetének 98 középpontján (7. ábra). A kétféle üveg közötti határfelületet általában olyan vonal jelképezi, amely nem megy át a szál metszetének középpontján. Mint a 8. ábrán látható, a 104 A üveg és a 106 B üveg közötti 102 határfelület nem megy át a szál 108 középpontj án.

• · · · · • ··· ··· ·· • · · ····· ·· ··

A szálakról oly módon készíthetünk metszeti fényképeket, hogy egy szálköteget műgyantába ágyazunk, a szálakat lehetőség szerint egymással párhuzamosan tartva. A műgyanta tömböt gyémánt élű fűrészlappal elvágjuk, és a kapott vágási felületek egyikét különféle csiszolóanyagokkal polírozzuk. A polírozott mintafelületet vékony szénréteggel vonjuk be, hogy vezetővé tegyük azt elektron-mikroszkópos elemzés (SEM) céljából. A mintát ezután visszaszórt elektron detektor segítségével megvizsgáljuk az elektron-mikroszkópon (a detektor az átlagos atomszámot a szürke szín különféle árnyalataiként jelzi ki). Az elemzés a szál metszetén megjelenő sötétebb és világosabb tartományok formájában mutatja ki a két különböző üveganyag jelenlétét, és megmutatja a kétféle üveganyag közötti határfelületet.

Az eltérési arány r és R százalékban kifejezett arányszáma, ahol R a szál keresztmetszetének sugara, és r a szál középpontja és a két üveganyag határfelülete közötti legkisebb távolság. Ha a szál keresztmetszete nem kör alakú, a sugarakat a határfelületre merőlegesen mérjük. Ha a határfelület görbült, egyenes vonallal közelítjük azt.

Az eltérési arány azt fejezi ki, hogy az A/B üvegek aránya milyen távol van az 50:50 értéktől. Minél nagyobb az eltérés az 50:50 értéktől, annál nagyobb az r az R százalékában. Vizsgálataink eredménye értelmében a találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszálak átlagos eltérési aránya tipikusan 5 % fölött, általában 15 % fölött és sok esetben 30 % fölött van.

Az ikerüveg szálak a kétféle üveganyag hőtágulási együtthatóinak eltérő volta miatt nem egyenesek. Amikor az ikerüveg szál lehűl, az egyik üvegkompozíció gyorsabban húzódik ··« ···· ··· össze mint a másik. Ez feszültséget eredményez a szálon belül. A feszültség oldása végett a szál meghajlik. Ha a szálat nem fordítjuk el a hossztengelye körül, nagyjából állandó görbületi sugarú lapos tekercset kapunk, amely egy síkban órarugóhoz hasonlóan helyezkedik el. Az ikerüveg szálak elfordulásának mértéke a két üvegkomponens határfelülete elfordulásának meghatározásával mérhető. Ahhoz, hogy kilépjünk a síkból, bizonyos mértékű elfordításra van szükség. Ha a szál elfordításának mértéke állandó, akkor állandó menetemelkedésű spirált kapunk. A spirált alkotó szál elfordításának iránya állandó (az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellenkező). A spirál görbületi sugara is általában állandó. A 9. ábra a hagyományos spirális 112 szál háromdimenziós vázlatos képét mutatja. A szemléletesség kedvéért a szál 114 árnyékát is feltüntettük, felülről jövő fényt feltételezve.

A találmány szerinti szabálytalan alakú szál abban különbözik a spirális száltól, hogy a szál elfordításának mértéke nem állandó, hanem szabálytalanul változó mind irányát (az óramutató járásával megegyező, illetve azzal ellenkező), mind pedig nagyságát tekintve. A szál elfordításának nagysága (abszolút értéke) azt fejezi ki, hogy a szál egységnyi hosszára vonatkoztatva mekkora (milyen gyors) az elfordulás. A görbületi sugár általában állandó, mivel azt a hőtágulási együtthatók közötti eltérés és az A/B arányszám határozza meg. A 10. ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú 122 szál háromdimenziós képét mutatja. A szemléletesség kedvéért a szál 124 árnyékát is feltüntettük, felülről jövő fényt feltételezve. Amikor a 122 szálat megfeszítjük, a nyújtott 122A szál megőrzi szabálytalan alakját, amint azt a 11. ábra és az azon feltüntetett 124A árnyék mutatja.

·· ···· • · • ···

- 11 A 12. ábrán egy szabálytalan alakú 122B szál mesterséges torzított képe látható, amelyen a vastagság erősen túlzott, és a jobb perspektíva érdekében rövid szakaszonként metszési vonalakat is feltüntettünk.

Azon üveg-kompozíciók száma, amelyekből a leírt módszer alkalmazásával szabálytalan alakú üvegszálak állíthatók elő, meglehetősen kicsi. A jelen találmány szerinti üvegkompozíciók egyes előnyös kiviteli alakja különösen alkalmasak erre a célra. Az említett Stalego-féle szabadalomban leírt kompozíciókból nem lehet szabálytalan alakú üvegszálakat előállítani.

Az A üveg, illetve a B üveg hőtágulási együtthatójának értékére nézve nincs konkrét megkötés, de korlátozzuk az A üveg és a B üveg hőtágulási együtthatójának különbségét. Mivel a hőtágulási együtthatók különbsége részben fokozza a szál szabálytalan jellegét, ez a különbség meghatározza azt is, hogy az egyes ikerüveg szálak milyen mértékben hajlanak meg. A hőtágulási együtthatók különbségének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az egyes ikerüveg szálak megfelelő mértékű hajlást szenvedjenek, azaz az elvékonyítás során egymással megfelelően kapcsolódó szabálytalan alakú üvegszálak jöjjenek létre. Ha a különbség túl kicsi, az ikerüveg szálak görbületi sugara túl nagy lesz. Az ilyen, nagy görbületi sugarú szálakból készült szövedékes szigetelőanyag nem eléggé erős, és nem megfelelő a regenerálódási tényezője. Ahhoz, hogy a hőtágulási együttható nagy legyen, olyan speciális üveganyagokra van szükség, amelyek nem állíthatók elő a szokásos nyersanyagokból, ezért a költségek elfogadhatatlanul magasak. A jelen találmány esetében az A üveg és a B üveg szabványos dilatáció-mérési eljárással meghatározott hőtágulási együtthatói között legalább 2,0 ppm/°C • ·· · ·* .· ···. ·♦: .··. :*·.

·····*« ·· ·· ··

- 12 eltérésnek kell lenni. Előnyös, ha ez a különbség nagyobb 4,0 ppm/°C-nál, és az a legelőnyösebb, ha nagyobb 5,0 ppm/°C-nál.

Annak érdekében, hogy megfelelő kereskedelmi értékű szabálytalan alakú üvegszálakat tudjunk előállítani, több más követelményt is teljesítenünk kell. Ezek közül az első a viszkozitással kapcsolatos. A gyakorlatban az üveg viszkozitását azzal a hőmérséklettel határozzák meg, amelynél az üveg viszkozitása 1000 poise. Ezt szokás log3 viszkozitási hőmérsékletnek is nevezni. A log3 viszkozitási hőmérséklet előnyösen 1010 °C és 1121 °C között, még előnyösebben 1037 °C és 1093 °C között, legelőnyösebben pedig 1065 °C körül van.

Az üveganyagnak a szálképzőfej nyílásain való áthaladásának sebessége, valamint a szálak elvékonyodási aránya függ az üveganyag viszkozitásától. Ha a viszkozitás túl nagy, az üveganyag lassabban folyik át a szálképzőfej nyílásain. Ezért meg kell növelni a szálképzőfej nyílásainak méretét, ami viszont csökkenti az adott szálképzőfejen alkalmazható nyílások számát. Ha viszont a szálképzőfej hőmérsékletét növeljük meg, ez csökkenti annak élettartamát, illetőleg olyan szerkezeti anyagalkalmazását igényli, amely megnöveli a költségeket. A nagyobb viszkozitású üveganyag továbbá nagyobb teljesítményű fúvást és/vagy magasabb hőmérsékletet igényel a szálképző fej kilépő oldalának környezetében, ahol a szálak vékonyítása történik. A magasabb hőmérséklet csökkenti a szálképzőfej élettartamát, illetve költségesebb anyagok alkalmazását teszi szükségessé.

Az A üveg és a B üveg log3 viszkozitási hőmérsékletei közötti eltérés a jelen találmány szerinti ikerüveg kompozíció esetében előnyösen kisebb 42 °C-nál. Ha túl nagy az eltérés a log3 viszkozitási hőmérsékletek között, ez kétféle káros • ··· • « ··*· ··· következménnyel járhat. Magasabb szálképzőfej-hőmérsékleteknél a folyékonyabb üveganyag teljes mennyisége azokon a nyílásokon megy át, amelyekkel előbb találkozik a szálképző fejben megtett útja során. Ennek következtében egyes nyílások nem kapnak a folyékonyabb üvegből, és ezek egykomponensű szálakat állítanak elő. Ha viszont a szálfej hőmérséklete alacsony, a kevésbé folyékony üveg összegyűlik a szálképzőfejben, és túlfolyik a felső peremen. Ha a kétféle üveganyag viszkozitása között túl nagy az eltérés, a fenti két jelenség egyidejűleg is felléphet.

További követelmény a jelen találmány szerinti üveganyag vonatkozásában a liquidus. Az üveganyag liquidusa az a legmagasabb hőmérséklet, amelynél a kristályok még stabilak az üvegolvadékban. A liquidus alatti hőmérsékletű üveg elégséges idő elteltével kristályosodik. A kemencében bekövetkező kristályosodás szilárd részecskék keletkezéséhez vezethet. Ezek a szilárd részecskék a szálképző egységbe jutva a szálképző fej nyílásainak eltömődését eredményezik. A jelen találmány szerinti ikerüveg kompozíció A üvegének és B üvegének vonatkozásában a liquidus előnyösen legalább 28 °C, még előnyösebben legalább 111 °C értékkel van a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt. Ha ez a követelmény nem teljesül, a szálképző egység alsó (hidegebb) részén kristályosodás következhet be, ami a szálképző fej nyílásainak eltömődését eredményezi.

További követelmény a találmány szerinti üvegkompozícióval szemben az üveganyag kémiai tartóssága (időállósága). A tartósság az üvegszálbála (paplan) két tulajdonságára vonatkozik. Az egyik az, hogy mennyire képes regenerálódni (visszanyerni méretét, illetve alakját) beépítés előtti kicsomagoláskor. A másik az, hogy hosszú távon mennyire képes megőrizni fizikai integritását (előírt minőségét) az üvegszálbála. Ha az üveg kémiai tartóssága nem megfelelő, beépítéskor az üvegszálbála nem nyeri vissza azt a vastagságot, amelyet a tervezésnél alapul vettek. Ha az üvegszálbála nem regenerálódik teljes mértékben vagy túl gyorsan elveszíti integritását, a rostbála nem fog megfelelően szigetelni.

A szigetelési célokra használt üvegszálak kémiai tartósságát például oly módon számszerűsíthetjük, hogy megmérjük 1 grammnyi 10 mikrométer átmérőjű üvegszál százalékos súlyveszteségét 2 óra elteltével 0,1 liter desztillált vízben, 96 °C mellett. Az ily módon meghatározott tartósság nagy mértékben függ az üvegszálak anyagösszetételétől, továbbá kisebb mértékben a szál termikus előéletétől (az alkalmazott hőkezelésektől). Annak érdekében, hogy a rostbála megfelelőképpen teljesítse feladatát, az ikerüveget alkotó mindkét kompozíciója vonatkozásában 4 % alatt, előnyösen 2,5 % kell lennie a fenti vizsgálat során mutatkozó súlyveszteségnek. Az üvegszál kémiai tartóssága az üvegkompozíció összetételétől való jelentős mértékű függés mellett kisebb mértékben függ a szál termikus előéletétől is. így például ha az üvegszálat néhány percig 538 °C mellett hevítjük, ez némiképp javítja a kémiai tartósságot. Természetesen a kémiai tartósságra vonatkozóan itt közölt értékek arra az esetre vonatkoznak, ha az üvegszál az eredeti vékonyítás során alkalmazotton kívül más hőkezelésnek nincs kitéve.

Mivel az üvegszálas szigetelőanyagokban általában előfordulnak olyan vékony rostok is, amelyek rövid darabokra törve belélegezhetővé válnak, ha a levegőbe kerülnek. Az emberi test belsejében ezek különféle fiziológiai folyadékok hatásának vannak kitéve. Minthogy a belélegzett rostoknak a szervezetre ···· ··· ··· • · · ·· · · · • · · · · · ·· ·· ··

- 15 <

' gyakorolt biológiai hatása nagy mértékben függ a rostok feloldódási sebességétől, előnyös lehet olyan üvegszálak alkalmazása, amelyek viszonylag gyorsan feloldódnak ezekben a folyadékokban. Az üvegszálak feloldódási sebességét azzal a feloldódási sebesség tényezővel fejezzük ki, amelyet szimulált tüdőfolyadékban 37 °C mellett mérünk. Ennek értéke az üvegszál anyagának összetételétől nagy mértékben, termikus előéletétől kisebb mértékben függ. Előnyös olyan üvegkompozíciókat alkalmazni, amelyeknek feloldódási sebesség tényezőjük valamennyi szigetelő szál esetében legalább 100 ng/cm²óra. Ezért a szálakat alkotó ikerüveg kompozíciók mindegyikénél előnyösen legalább 100 ng/cm²óra a feloldódási sebesség tényező értéke. A feloldódási sebesség, ugyanúgy mint a kémiai tartósság, csökken a szál utólagos hőkezelése esetén. A 100 ng/cm²óra határérték a szövedékes szigetelőbála (paplan) végtermékké alakított rosttömegre vonatkozik.

Mint látható, a szabálytalan alakú üvegszálak előállítására alkalmas ikerüveg kompozíció kiválasztása igen összetett feladat. Mind az A, mind a B üveg-kompozíció esetében megfelelőnek kell lennie a log3 viszkozitási hőmérsékletnek, a liquidusnak és a kémiai tartósságnak (állékonyságnak). Ugyanakkor a két üveganyag hőtágulási együtthatója közötti eltérésnek és a két üveganyag log3 viszkozitási hőmérséklete közötti eltérésnek az előírt tartományokon belül kell lennie. Előnyös, ha az oldódási sebességek is meghatározott tartományokon belül vannak.

Ha a találmány szerinti megoldásnak megfelelően A üvegként magas borát-tartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-aluminoszilikát kompozíciót, B üvegként pedig magas szóda-tartalmú, alacsony borát-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíciót

- 16 • · · • · ·· ···· ··· • · * ·· ··· • · · · ·· · · alkalmazunk, teljesíteni tudjuk mindazokat a követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfelelő minőségű szabálytalan alakú szálakat állítsunk elő. Magas borát-tartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-alumínium-szilikát anyagnak azt tekintjük, amelynél az üvegkompozíció borát-tartalma az összes komponensre vonatkoztatva mintegy 14 és 24 tömeg% között van. Magas szódatartalmú, alacsony borát-tartalmú mész-alumínium-szilikát anyagnak azt tekintjük, amelynél az üvegkompozíció szódatartalma az összes komponensre vonatkoztatva mintegy 14 és 25 tömeg% között van.

Az első üvegkompozíció előnyösen mintegy 50 és 61 tömeg% közötti mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot (SiO₂), mintegy 0 és 7 tömeg% közötti mennyiségben alumínium-oxidot (A1₂O₃), mintegy 9 és 13 tömeg% közötti mennyiségben meszet (CaO), mintegy 0 és 5 tömeg% közötti mennyiségben magnézium-

oxidot	(MgO) ,	mintegy 14	és 24	tömeg%	közötti	mennyiségben
borátot	(B₂o₃)	, mintegy 0	és 10	tömeg%	közötti	mennyiségben
szódát	(Na₂O),	és mintegy	0 és 2	tömeg%	közötti	mennyiségben

káliumoxidot (K₂O).

A második üvegkompozíció előnyösen mintegy 52 és 60 tömeg% közötti mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot (SiO₂), mintegy 0 és 8 tömeg% közötti mennyiségben alumínium-oxidot (A1₂O₃), mintegy 6 és 10 tömeg% közötti mennyiségben meszet (CaO), mintegy 0 és 7 tömeg% közötti mennyiségben magnéziumoxidot (MgO), mintegy 0 és 6 tömeg% közötti mennyiségben borátot (B₂O₃) , mintegy 14 és 25 tömeg% közötti mennyiségben szódát (Na₂0), és mintegy 0 és 2 tömeg% közötti mennyiségben káliumoxidot (K₂O). Meg kell jegyezni, hogy valamennyi kompozícióban mintegy 1 tömeg% alatt van az összes egyéb az ···* ··· • · · · · ·«· ·«· ·· • · · · · «· ·· ··

- 17 üveganyaghoz nem szándékosan adagolt, a felhasznált nyersanyagokból adódó összetevő, például Fe₂O₃, TiO₂ és SrO.

Még előnyösebben a találmány szerinti ikerüveg anyagot alkotó első kompozíció mintegy 52-57% szilicium-dioxidot, 4-6% alumínium-dioxidot, 10-11% meszet, 1-3% magnézium-dioxidot, 1922% borátot, 4-6% szódát és 0-2% kálium-oxidot, a második kompozíció pedig mintegy 57-65% szilicium-dioxidot, 2-6% alumínium-dioxidot, 8-9% meszet, 4-6% magnézium-dioxidot, 0-6% borátot, 15-21% szódát és 0-2% kálium-oxidot tartalmaz.

A jelen találmánynak fontos aspektusát képezi a megfelelő feloldódási sebesség. A megfelelő kémiai tartóssággal rendelkező magas szóda-tartalmú üveganyagok esetében általában kicsi a feloldódási sebesség. A magas szóda-tartalmú üveganyagoknál hagyományos módon azáltal növelik meg az oldódási sebességet, hogy borátot adnak az üveg-kompozícióhoz. A borát hozzáadása azonban nem megfelelő megoldás, mivel a jelen találmány esetében az egyik üveganyagnak magas szódatartalmú, alacsony borát-tartalmú kompozíciónak kell lennie, hogy megfelelő mértékű eltérés legyen a hőtágulási együtthatók között. Mivel nem könnyű kiválasztani a tartós üveganyagok közül olyan párokat, amelyek teljesítik az oldódási sebességgel kapcsolatos követelményeket, ugyanakkor megfelelnek a hőtágulási együtthatók közötti jelentős mértékű eltérésre vonatkozó kívánalmaknak is, a jelen találmány szerinti üvegkompozíciók egyáltalán nem kézenfekvőek.

Pél dák

Különféle ikerüveg kompozíciók összekeverésével szabálytalan alakú üvegszálakat állítunk elő. A szabálytalan alakú üvegszálakat adagonként! eljárásos üzemmódban gyártjuk.

· « ··» • » 9 * · «·· ·· ··· • « · · 9 ·· ·· *0

- 18 Mindegyik üveg-kompozícióból mintegy 9 kg-nyit összekeverünk és megolvasztunk. Ezután 40 nyílásos laboratóriumi mintaszál-képző egységben szálakat állítunk elő. Minden egyes A - H üvegkompozíció vonatkozásában meghatározzuk a log3 viszkozitási hőmérsékletet, a liquidus értékét, a hőtágulási együtthatót, a kémiai tartósságot és az oldódási sebességet. A kapott eredményeket az 1. táblázat tartalmazza.

Az 1 jelű pár a jelen találmány szerinti ikerüveg kompozíció. Az 1 jelű pár esetében megfelelő a kémiai tartósság és az oldódási sebesség, nem tapasztalható devitrifikáció, és megfelelő a kapott termék regenerálódási képessége is. A 2 jelű pár, jóllehet belül van a jelen találmány szerinti kompozíciós határokon, nem megfelelő, mivel a D üveg kémiai tartóssága gyenge. A 3 jelű pár kívül van a jelen találmány szerinti kompozíciós határokon, és nem megfelelő, mivel a hőtágulási együtthatók közötti eltérés nem elég nagy. A 4 jelű pár belül van a jelen találmány szerinti kompozíciós határokon, de nem megfelelő, mivel a H üveg oldódási sebessége kicsi.

• · • ·

- 18a -

táblázat

táblázat (folytatás)

- 18b -

	CP Φ >		in in	cn	rd	*í<	10
	:3		tn	IO	rd	rd
			rd	rd		rd
P	aa
'(0
a
13
	CP
φ	Φ		co	o	ej	00	<3
•o	>		’S·	rd	•	•	in
	:3		σ	r-	rd	IO	00
	U		rd	rd
	CP
	Φ		cn	rd	ej	r-	o
	>				•	•	σι
	:3		σι	r	ej	o
P	fe		rd	rd		rd
'(0
a
13
rH
Φ •ΓΊ	CP Φ ►»		IO cn	cn co	rd	rd	o <<
Γ0	:3		σι	r*	ej	σ
	rd	rd
	ω
	cn		o	rd	o		o
	Φ		ej	r~	•	•	•3*
	>		σι	r-	in	ej	cn
	:3		rd	rd		rd
P
*rö	Q
a
13
r*d			o	r-	σι		o
Φ	CP		T}¹		•	•	in
•ΓΊ	Φ		σ	r	rd	IO	e~
	>		rd	rd			rd
CN	:3
	CJ
	CP Φ		o	co	in	rd	o
		in	cn	•	•	ao
		σ	r-	ej	o	rd
'(0	:3		rd	rd		rd
•a
	CQ

r-d Φ •m
CP		io	IO	T}<	cn	o
	Φ			r-	•	•	in
r—1	>		σ	IO	ej	IO	σι
	:3		rd	rd			r

		Λϋ
		10
		N
		E
		Φ	·>
		rd	fe	*			***·
		rd Φ •m	e ü m	o CD	CP '(0 ID	U ©	P x: ~E u
		<0	•rl	3	(0		09
		*·	>	Ό	Ό	E
				•rl	+J	ft	c
		N	cn		p	ft
		•H	0»	σ	US
		fe	0 rd	•rd rd	ρ»	8	•S*

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Ikerüveg kompozíció szabálytalan alakú üvegszálak előállításához, azzal jellemezve, hogy első és második üvegkompozíciót tartalmaz, amelyeknek

a) hőtágulási együtthatói eltérőek, és az eltérés nagyobb 2,0 ppm/°C-nál;

b) log3 viszkozitási hőmérsékletük 1010 és 1121 °C között van;

c) liquidus hőmérsékletük legalább 28 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérsékletük alatt van; és

d) tartósságuk 4,0 % alatt van.
2. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az eltérő hőtágulási együtthatók közötti különbség nagyobb 4,0 ppm/°C-nál.
3. A 2. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az eltérő hőtágulási együtthatók közötti különbség nagyobb 5,0 ppm/°C-nál.
4. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérséklete 1037 és 1093 °C között van.
5. A 4. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
6. Az 5. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció liquidus hőmérséklete legalább 111 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt van.
7. A 4. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció liquidus • · ' hőmérséklete legalább 111 °C értékkel a log3 viszkozitás!

hőmérséklet alatt van.
8. A 7. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
9. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
10. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció oldódási sebessége legalább 100 ng/cm²óra.
11. A 10. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
12. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérséklete között 42 °C-nál kisebb az eltérés.
13. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az egyik kompozíció magas borát-tartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció.
14. A 13. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy a magas borát-tartalmú, alacsony szódatartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció borát-tartalma 14 és 25 tömeg% között van.
15. Az 1. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az egyik üveg-kompozíció magas szóda-tartalmú, alacsony borát-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció.
16. A 15. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy a magas szóda-tartalmú, alacsony borát• ·· · ·· ·· • ··· ··· ·· ··· • · · · · · · ······· ·· ·· ··

- 21 tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció szóda-tartalma 14 és 25 tömeg% között van.
17. Ikerüveg kompozíció szabálytalan alakú üvegszálak előállításához, azzal jellemezve, hogy első és második üvegkompozíciót tartalmaz; az első üveg-kompozíció 50-61 tömeg% szilícium-dioxidot, 0-7 tömeg% alumínium-oxidot, 9-13 tömeg% meszet, 0-5 tömeg% magnézium-oxidot, 14-24 tömeg% borátot, 0-10 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot; a második üvegkompozíció pedig 52-69 tömeg% szilícium-dioxidot, 0-8 tömeg% alumínium-oxidot, 6-10 tömeg% meszet, 0-7 tömeg% magnéziumoxidot, 0-8 tömeg% borátot, 14-25 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.
18. A 17. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első üveg-kompozíció 52-57 tömeg% szilícium-dioxidot, 4-6 tömeg% alumínium-oxidot, 10-11 tömeg% meszet, 1-3 tömeg% magnézium-oxidot, 19-22 tömeg% borátot, 4-6 tomeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot; a második üvegkompozíció pedig 57-65 tömeg% szilícium-dioxidot, 2-6 tömeg% alumínium-oxidot, 8-9 tömeg% meszet, 4-6 tömeg% magnéziumoxidot, 0-6 tömeg% borátot, 15-21 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.
19. A 17. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció hőtágulási együtthatója különböző, és az eltérés nagyobb 4,0 ppm/°C-nál.
20. A 17. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérséklete 1010 és 1121 °C között van.
21. A 17. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció liquidus • ·

- 22 hőmérséklete legalább 28 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt van.
22. A 17. igénypont szerinti ikerüveg kompozíció, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 4,0 %-nál.
23. Szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy első és második üveg-kompozíciót tartalmaz, amelyeknek

a) hőtágulási együtthatói eltérőek, és az eltérés nagyobb 2,0 ppm/°C-nál;

b) log3 viszkozitási hőmérsékletük 1010 és 1121 °C között van;

c) liquidus hőmérsékletük legalább 28 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérsékletük alatt van; és

d) tartósságuk 4,0 % alatt van.
24. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az eltérő hőtágulási együtthatók közötti különbség nagyobb 4,0 ppm/°C-nál.
25. A 24. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál , azzal jellemezve, hogy az eltérő hőtágulási együtthatók közötti különbség nagyobb 5,0 ppm/°C-nál.
26. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérséklete 1037 és 1093 °C között van.
27. A 26. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
28. A 27. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció liquidus hőmérséklete legalább 111 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt van.

• ·
29. A 26. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció liquidus hőmérséklete legalább 111 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt van.
30. A 29. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
31. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció tartóssága kisebb 2,5 %-nál.
32. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció oldódási sebessége legalább 100 ng/cm²óra.
33. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérsékletei között 42 °C-nál kisebb az eltérés.
34. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az egyik kompozíció magas boráttartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció.
35. A 34. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy a magas borát-tartalmú, alacsony szódatartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció borát-tartalma 14 és 25 tömeg% között van.
36. A 23. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az egyik üveg-kompozíció magas szódatartalmú, alacsony borát-tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció.
37. A 36. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy a magas szóda-tartalmú, alacsony borát24 • ··· • · · · · · • · · · · ·»· · ··· • · · · « · ·· ·· ·· tartalmú mész-alumino-szilikát kompozíció szóda-tartalma 14 és

25 tömeg% között van.
38. Szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy első és második üveg-kompozíciót tartalmaz; az első üvegkompozíció 50-61 tömeg% szilícium-dioxidot, 0-7 tömeg% alumínium-oxidot, 9-13 tömeg% meszet, 0-5 tömeg% magnéziumoxidot, 14-24 tömeg% borátot, 0-10 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot; a második üveg-kompozíció pedig 52-69 tömeg% szilícium-dioxidot, 0-8 tömeg% alumínium-oxidot, 6-10 tömeg% meszet, 0-7 tömeg% magnézium-oxidot, 0-8 tömeg% borátot, 14-25 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.
39. A 38. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első üveg-kompozíció 52-57 tömeg% szilícium-dioxidot, 4-6 tömeg% alumínium-oxidot, 10-11 tömeg% meszet, 1-3 tömeg% magnézium-oxidot, 19-22 tömeg% borátot, 4-6 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot; a második üvegkompozíció pedig 57-65 tömeg% szilícium-dioxidot, 2-6 tömeg% alumínium-oxidot, 8-9 tömeg% meszet, 4-6 tömeg% magnéziumoxidot, 0-6 tömeg% borátot, 15-21 tömeg% szódát és 0-2 tömeg% kálium-oxidot tartalmaz.
40. A 38. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció hőtágulási együtthatója különböző, és az eltérés nagyobb 4,0 ppm/°C-nál.
41. A 38. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció log3 viszkozitási hőmérséklete 1010 és 1121 °C között van.
42. A 38. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompozíció *·· ·· • · liquidus hőmérséklete legalább 28 °C értékkel a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt van.
43. A 17. igénypont szerinti szabálytalan alakú üvegszál, azzal jellemezve, hogy az első és második üveg-kompoz!ció tartóssága kisebb 4,0 %-nál.