HUT74492A

HUT74492A - Linerless closure for bottles

Info

Publication number: HUT74492A
Application number: HU9600284A
Authority: HU
Inventors: Charles Martin Tansey
Original assignee: Precision Valve Australia
Priority date: 1993-08-19
Filing date: 1994-08-19
Publication date: 1997-01-28
Also published as: KR100305456B1; DE69421818T2; MY127856A; SG43080A1; IL110654A; SA94150239B1; DK0714367T3; DE69421818D1; PL177645B1; BR9407354A; US5782369A; CA2169725A1; HU9600284D0; JP3521203B2; WO1995005321A1; JPH09501636A; EP0714367A1; NZ271041A; IN181348B; EP0714367A4

Description

Tömítő bélés nélküli zárókupak palackok lezárásához

Precision Valve Australia Pty Limited, Inglebum, NSW (AU) Feltaláló: TANSEY Charles Martin, Penshurst, NSW (AU) A bejelentés napja: 1994.08.19.

Elsőbbsége: 1993.08.19. (PM 0705) AU

1994.03.25. (PM 4717) AU

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/AU94/00486

A nemzetközi közzététel száma: WO 95/05321

A találmány tárgya zárókupak, amely palackok szájának lezárására szolgál. A találmány különösen olyan zárókupakokra vonatkozik, amelyek szénsavas folyadék, például üdítőital menetes tetejű palckjának száját zárják le, de jól adaptálható más palackok, mint például üveg vagy polietiléntereftalát (PÉT) palackok lezárására is, amelyeknek tartalma légköri nyomás feletti vagy alatti, vagy gáz halmazállapotú komponensekkel rendelkezik, illetve hermetikus lezárást igényel.

Menetes zárókupakokat már egy ideje alkalmaznak különböző palackok lezárására. Bár sok menetes zárókupak tartalmaz különálló lezáró tömítést a zárókupakon belül, lényeges előnyt jelent olyan egy darabból álló zárókupak gyártása, amely hatékonyan zárja le a palackot.

-2A találmánynak szintén tárgya zárókupak szénsavas italok palackjai számára, amely tovább van fejlesztve, hogy megelőzze a zárókupak hirtelen leválását a palackról, ha a zárókupakot túlcsavarják.

A bejelentő előző, 627746 sz. AU szabadalmi leírásából ismert egy egy darabból álló zárókupak külső menetes nyakú palackhoz. Az ilyen zárókupakokat egy darabból öntik rugalmas szintetikus műanyagból, és azok tartalmaznak egy kupaktetőt és a kupaktető alsó oldalához kapcsolódó szoknyát, a szoknya rendelkezik egy belső felülettel amelynek van egy a palack csavaros menetét kiegészítő menete. A zárókupak és a palack közötti szigetelést egy gyűrűs tömítőborda szolgáltatja, amely a kupaktető alsó oldaláról lefelé nyúlik, a borda tartalmaz egy első részt, amely a kupaktetőre csatlakozik és a szoknyával érintkezik vagy azzal szomszédosán helyetkedok el, valamint egy második, csonkakúp alakú részt, amely az első résznek a kupaktetőtől távolabbi végére csatlakozik, és sugárirányban befelé helyezkedik el, és egy kör alakú szabad peremben végződik. Az első rész belső átmérője úgy van méretezve, hogy a zárókupaknak a nyakkal valq menetes összekapcsolódása alatt a második csonkakúp alakú rész összekapcsolódik a palack nyakának szabad végével, és visszahajlik a borda első részének belső felületére, és így gázzáró tömítést alakít ki a palack nyakának legalább egy külső felülete és a zárókupak között.

Az ilyen zárókupakok jónak bizonyulnak olyan palakokon, amelyek egyszeri használatra vannak tervezve. Az ilyen egyszeri használatú palackoknál a nyak méretei szűk tűréshatárok között maradnak, és a kör alakú érintkezési felület a palack és a borda között viszonylag kicsi lehet, és mégis jó tömítést alakít ki a borda és a palack nyaka között. Amikor az előzőleg leírt zárókupakokat többször nyitható vagy újrafelhasználható palackokon alkalmazzák, a nyak méretei nem feltétlenül egységesek a nyak használat közbeni alakváltozása vagy forgácsolódása miatt. Az újrafelhasználható palackoknál kívánatos a nyak és a borda közötti érintkezési felület megnagyobbítása, hogy nagyobb tömítési zóna legyen a borda és a palack nyaka között. Ez azonban felvet egy problémát, ugyanis úgy találtuk, hogy ahogy a borda első részének hosszúsága növekszik, az első rész szabad végének csökken az a képessége, hogy sugárirányban befelé nyomást fejtsen ki, amely a borda második részét tömítő összekapcsolódásba kényszeríti a palack nyakával. Mindazonáltal úgy találtuk, hogy csupán a borda első részének meghosszabbítása nem növeli meg • · • · · ·

-3szükségszerűen az elvárt mértékben a hatásos tömítési felületet a borda és a palack nyaka között. Azt is megállapítottuk, hogy csupán a borda második részének meghosszabbítása nem növeli meg szükségszerűen a hatásos tömítési felületet a borda és a palack nyaka között. A találmány célja, hogy olyan eszközt szolgáltasson, amely legalább csökkenti ezt a problémát.

Egy másik probléma, amelyet integrális tömítőrendszerrel vagy különálló tömítőeszközzel, mint például tömítőgyűrűvel vagy kör alakú betéttel rendelkező zárókupakoknál figyeltek meg, abban áll, hogy ha a zárókupakot túlcsavarják, a zárókupakon lévő menetek átugorhatnak a palackon lévőkön. Ez lehetővé teszi a zárókupak számára, hogy lerepüljön a palackról a palack szénsavas tartalma által kifejtett nyomás alatt. Ezt a problémát “kilövődésnek” nevezik, és rendszerint akkor történik, amikor egy személy, gyakran egy gyermek hirtelen nem tudja, hogy milyen irányba kell csavarni a zárókupakot ahhoz, hogy eltávolítsa a palackról. A zárókupakot ekkor tovább erőltethetik a palackra, mint amennyire az tervezve volt, vagyis túlcsavarhatják, és ekkor következhet be az említett kilövődés.

A találmány első aspektusának megfelelően a találmány zárókupak nyakkal rendelkező palackhoz, a zárókupak egy darabból van öntve rugalmas szintetikus műanyagból, és tartalmaz egy kupaktetőt és egy szoknyát, amely a kupaktető alsó oldalához kapcsolódik, amely szoknyának van egy belső felülete a palack nyakához való csatlakoztatásra szolgáló eszközzel, valamint egy gyűrűs tömítőbordát, amely a zárókupak kupaktetejéről lefelé nyúlik, amely borda tartalmaz egy lényegében hengeres belső felületű első részt, amely első rész csatlakozik a kupaktetőhöz és a szoknya mellett helyezkedik el, és egy második, csonkakúp alakú részt, amely csatlakozik az első résznek a kupaktetőtől távolabbi végéhez, amely második résznek van egy felső felülete, és amely második rész sugárirányban befelé helyezkedik el és kör alakú szabad peremben végződik, az első résznek olyan belső átmérője van, amely alkalmas a palack nyaka külső átmérőjének befogadására, amelyre a zárókupakot rá kell tenni, oly módon, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben a borda második, csonkakúp alakú része összekapcsolódik a nyak szabad végével, és visszahajlik a borda első részének lényegében hengeres belső felületére, és gázzáró tömítést alakít ki a palack nyakának legalább egy külső felülete és a zárókupak között, ahol a zárókupak azzal van jellemezve, hogy a borda második része felső • · · · · • ·

-4felületén és szabad pereme mellett összekapcsolódási eszköz van kialakítva, amely úgy van elrendezve, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben az összekapcsolódási eszköz összekapcsolódik a kupaktető alsó felületével.

Az összekapcsolódási eszköz a tömítőborda második részének felső felületén előnyösen egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc.

Az összekapcsolódási eszköz a tömítőborda második részének felső felületén a zárókupak kupakteteje alsó felületével történő összekapcsolódásra szolgál, valamint arra, hogy a tömítőborda szabad peremét becsípve tartsa a palack nyakának szabad vége és a zárókupak kupaktetejének alsó oldala között. A palack nyaka és a zárókupak közé becsípett gyűrűs tömítőborda második része szabad végének rögzítése a tömítőborda szorosabb behúzására szolgál a palack nyakának külső felületére, ahogy zárókupakot lefelé, a nyakra szorítjuk. Ez nagyobb tömítési felületet szolgáltat a zárókupak tömítőbordája és a palack nyaka között, mint amit máshogyan elérhetnénk.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjában a zárókupak kupaktetejének alsó felülete el van látva egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozattal, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinccel, amely befelé van irányítva, és szomszédos a gyűrűs tömítőborda első részével. A nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc úgy van elrendezve, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben a kupaktető alsó felületén lévő nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc a második, csonkakúp alakú részen lévő nyúlványsorozat vagy gyűrűs gerinc mellett és attól kifelé összekapcsolódik a borda második részének felső felületével. Amennyiben kívánatos, nyúlványsorozat és/vagy több darabból álló vagy folytonos gerincek alkalmazhatók a tömítőgyűrű második részének felső felületén, vagy a zárókupak kupaktetejének alsó felületén, vagy mindkét helyen.

Egy további kiviteli alaknál a nyúlványsorozat és/vagy több darabból álló vagy folytonos gerincek a kupaktető alsó felületén és a tömítőgyűrű második részének felső felületén úgy vannak adaptálva, hogy egymásba kapaszkodjanak, amint a zárókupakot egy palackra csatlakoztatjuk, és ezáltal a borda felületét állandóan érintkezésben tartsák a zárókupak alsó felületével, aminek ···· ·« «· • · · · · · • ·«···♦ · • · · ··«·· ·« φ ·· »»· · · « *

-5eredményeként a tömítőborda második része a kupaktető alsó felületének, valamint a palack nyaka külső felületének nagyobb területén helyezkedik el.

A tömítőborda első része és második, csonkakúp alakú része előnyösen állandó vastagságú, és azok legalább 90°-os bezárt szöggel csatlakoznak egymáshoz. Még előnyösebben a borda csonkakúp alakú részének vastagsága vékonyodik az első rész vége melletti maximális vastagságtól a kör alakú szabad peremnél lévő minimális vastagságig.

A találmány egy másik kiviteli alakjánál a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny hídon keresztül egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz csatlakozik. A szakadószalagnak előnyösen van egy általánosan hengeres szalagteste és egy több darabból álló, a szalagtestről befelé álló bordája, amely úgy van elrendezve, hogy egy szegélyt alkosson, amely egy rögzítőkarima alá kapcsolódik, amely rögzítőkarima a palack nyakáról kifelé helyezkedik el a csatlakozóeszköz alatt. Az összekapcsoló bordának van egy felső oldala, amely általánosan a zárókupak kupakteteje felé néz, valamint egy alsó oldala, amely általánosan a kupaktetőtől elfelé néz. A szalagtest longitudinális merevségét nyúlványok, vagy más helyi vastagodási területek növelik meg, mialatt megengedik annak sugárirányú tágulását, amikor a szalagtestet a palackon lévő rögzítőkarima fölé erőltetjük.

Az összekapcsoló borda felső felülete előnyösen áll egy első felületből, amely csatlakozik a szalag szalagtestéhez, és amely első felület a kupaktetőtől befelé és lefelé lejt, valamint egy második felületből, amely az első felületről sugárirányban befelé van irányítva. A második felület hajlásszöge a zárókupak hosszanti tengelyéhez közelebb van a merőlegeshez, mint az első felület hajlásszöge.

A szalag sugárirányban belső felülete előnyösen el van látva egy sugárirányban egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett, befelé nyúló nyúlványsorozattal, amely a borda és a szalag szabad pereme közé van helyezve. A nyúlványok, vagy azok közül néhány, amennyiben kívánatos, kapcsolatba léphet a borda alsó felületével a szalag hosszanti terjedelme mentén, vagy végződhetnek röviddel a szalag alsó szabad pereme előtt. A nyúlványok előnyösen a zárókupak hosszanti tengelyével párhuzamosan vannak elrendezve, de a tengelyhez képest el is hajolhatnak. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a több darabból álló bordának váltakozó nyúlványai vannak a borda szegmensek

-6• ·· · · ν · • * · · · · · • · · ···· · « · e közötti hézagok alatt, valamint legelőnyösebben a borda szegmensek alsó felületének középpontjai alatt elhelyezve, amely nyúlványok a szegmensek alsó felületére illeszkednek.

Egy másik kiviteli alaknál az origináltságot tanúsító szakadószalag egy hengeres szalagtestből áll, amely törékeny hidakkal a zárókupak szoknyájához csatlakozik, és egy kampósorozatból, amely kampók mindegyike tartalmaz egy csonkakúp alakú részt, amely csuklósán van a szalagtest belső felületére csatlakoztatva a szalagtestnek a zárókupak szoknyájától távolabbi vége mellett. Mindegyik csonkakúp alakú rész előnyösen befelé és felfelé nyúlik, és egy szabad peremben végződik. Mindegyik csonkakúp alakú rész görbülete lényegében megegyezik a szalagtest belső felületének görbületével, és ráilleszthető a szalagtest belső felületére, ami által a palackhoz történő csatlakoztatás alatt a csonkakúp alakú rész szabad pereme a palack rögzítőkarimája alá kapcsolódik, ami közben a csonkakúp alakú rész a csukló közelében egybeesik a szalagtest belső falával, és így a csonkakúp alakú rész szabad pereme nincs kitéve sérülésnek.

A palack nyaka előnyösen külső menetes és a szoknya sugárirányban belső felülete előnyösen komplementer menettel van kialakítva. Lehetséges a zárókupak koronatömítés vagy rákattanó zárókupak-szerű kialakítása a szoknya és a palack nyakának megfelelő kialakításával. A palack zárókupak tartalmazhat egy szivattyúkon lévő szelepek szerelésénél alkalmazott lezárást is a palackból történő kifolyás szabályozására.

A szoknya belső felületén lévő menet előnyösen egy sorozat menetszegmensből van kialakítva, amelyek a kupaktetőtől legtávolabb lévő első menetszegmensből kiindulva egy spirális menet mentén vannak elhelyezve. Az első kivételével mindegyik menetszegmenst célszerűen két, lényegében sík végfelület határol, amelyek szöget zárnak be a zárókupak szimmetriatengelyével és a zárókupak kupaktetejével ellentétes irányba néznek, azaz abba az irányba, amelyikbe a zárókupak fröccsöntésére használt szerszám magját visszahúzzuk. Az első menetszegmensnek a szomszédos menetszegmenstől távolabbi vége előnyösen úgy van irányítva, hogy megkönnyítse a zárókupakon lévő menet párosítását a palack nyakán lévő komplementer menettel.

A műanyag előnyösen nagy sűrűségű polietilén, alacsony sűrűségű polietilén vagy polipropilén. Amennyiben a palackot szénsavas italok vagy más

-7gáztartalmú folyadékok céljára használjuk, a műanyagnak a gázra nézve nagyon kis porózussággal kell rendelkeznie.

Egy másik aspektusban a találmány célja, hogy javítsa, vagy előnyös esetekben megelőzze a kilövődési problémát.

Ennek a második aspektusnak megfelelően, a találmány tárgya zárókupak, amely alkalmas külső menetes nyakú palackra történő felerősítésre, a zárókupaknak van egy kupakteteje és a kupaktető alsó felületéhez kapcsolódó szoknyája, egy komplementer menete, amely a szoknya belső felületén van kialakítva, tömítő eszköze a kupaktető alsó felületén vagy a szoknyán kialakítva, amely egy nyakhoz vagy a palack szabad végéhez történő kapcsolódásra szolgál, és úgy van elrendezve, hogy azzal tömítést képezzen, amikor a zárókupakot meghatározott mértékben a palackra csavarjuk, amely megfelelően tömíti a palack tartalmát, egy felfekvési felülete, amely a zárókupak belső felületén van kialakítva, és úgy van azon elhelyezve, hogy a palackon lévő menet kezdete mellé kerüljön, amikor a zárókupakot meghatározott mértékben a palackra csavarjuk, de a menet kezdetével szilárdan összekapcsolódjon, amikor a zárókupakot a meghatározott mértéknél tovább csavarjuk a palackra.

Másrészt a találmány tárgya szénsavas italt tartalmazó palack, amelyre a találmány második aspektusa szerinti zárókupakot csatlakoztatjuk.

A felfekvési felület a kupaktető alsó oldalán, a szoknya belső felületén, vagy a tőmítő eszközön alakítható ki. A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjában a tömítő eszköz tartalmaz egy gyűrűs tömítőbordát, amely a zárókupak kupaktetejének alsó oldaláról lefelé nyúlik. A borda tartalmaz egy lényegében hengeres belső felületű első részt, amely első rész csatlakozik a kupaktetőre, és a zárókupak szoknyája mellett helyezkedik el, valamint egy második csonkakúp alakú részt, amely csatlakozik az első rész kupaktetőtől távolabbi végére, és sugárirányban befelé helyezkedik el, és kör alakú szabad peremben végződik. Az első résznek olyan belső átmérője van, amely legalább egyenlő a palack külső átmérőjével, és így a zárókupaknak a nyakkal történő menetes összekapcsolódása közben a második csonkakúp alakú rész összekapcsolódik a nyak szabad végével, és visszahajlik az első rész lényegében hengeres belső felületére, hogy gázzáró tömítést alakítson ki a palack nyakának legalább egy külső felülete és a zárókupak között. A második rész felső felülete előnyösen rendelkezik rajta és közvetlenül szabad pereme mellett kialakított

-8kapcsolódási eszközzel, amely összekapcsolódik a kupaktető alsó oldalával, és amely egy egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozatot, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerincet tartalmaz. A kupaktető alsó oldala szintén előnyösen el van látva egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozattal, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinccel, amely befelé, a tömítőborda első része mellett van elhelyezve. Ebben az esetben a felfekvési felület előnyösen a tömítőborda első részének alsó peremén van alakul ki. A felfekvési felület ebben az esetben előnyösen tartalmaz egy fület, amely a zárókupak hosszanti tengelyével párhuzamos peremről lefelé helyezkedik el.

A fent leírt előnyös kiviteli alakban a felfekvési felület a szoknyától kis mértékben sugárirányban befelé helyezkedik el. A felfekvési felületet alternatív módon a kupaktető alsó oldalán, a szoknyával érintkezésben lehet kialakítani, vagy magán a szoknyán. Ezekben az esetekben szükséges lehet a felfekvési felületet ott elhelyezni, ahol máskülönben a zárókupak menetének egy daradja lett volna. Ebben az esetben szükséges lehet a menetben megszakítás kialakítása a szoknya belső felületén, vagy a menet megállítása röviddel a felfekvési felület előtt.

A felfekvési felület megfelelő pozicionálása a zárókupakon kritikus a zárókupak hatékony működése szempontjából, hogy megelőzzük a kilövődést, mialatt lehetővé tesszük, hogy a zárókupak megfelelően zárja le a szénsavas italok palackjait. A felfekvési felületet úgy kell elhelyezni, hogy amikor a zárókupakot megfelelően rácsavartuk a palackra, a tömítő eszköz megfelelően tömítse a palackot. Ezt úgy érhetjük el, hogy a zárókupakra előre meghatározott nyomatékot alkalmazunk a kupakkal történő lezárás művelete alatt, amely a palackra alalmazott zárókupakot előre meghatározott mértékben behajtja. A nyomaték tipikusan 10-20 in/lb lehet. A második követelmény az, hogy a felfekvési felület a palackon lévő menet kezdeténél legyen, hogy a zárókupak további előre történő rotációja a palackhoz képest a felfekvési felületet összekötő kapcsolatba hozza a palack menetével.

A felfekvési felület összekötése a palack menetével két módon javítja a lerepülés problémáját. Először is az összekötés megemeli a zárókupak jelentős mértékben történő további mozgásához szükséges nyomatékot. Ez önmagában elegendő lehet a probléma megoldásához. Másodsorban, ha a

palack nyitását megkísérlő illető az összekötés ellenére nem hagy fel a zárókupak csavarásával, a zárókupak a felfekvési felülettel sugárirányban szembeni oldalán eldeformálódik, amely ezáltal felemelkedik. Ez kinyitja a zárókupak és a palack közötti tömítést, és lehetővé teszi a palack kiszellőzését. Ez a kiszellőzés eltávolítja a nyomást, amely máskülönben kilövődést okozhat.

A továbbiakban a találmány előnyös kiviteli alakjait példák alapján ismertetjük a kísérő rajzok alapján, ahol az

1. ábra a találmány első aspektusa szerinti zárókupak kiviteli alakjának félmetszeti rajza a palack nyakával történő összekapcsolódás előtt, és a zárókupak félmetszeti rajza a palack nyakával való tömítő összekapcsolódás után, a

2. ábra a találmány első aspektusa szerinti zárókupak egy másik kiviteli alakjának félmetszeti rajza a palack nyakával történő összekapcsolódás előtt, és a zárókupak félmetszeti rajza a palack nyakával való tömítő összekapcsolódás után, a

3. ábra a találmány első aspektusa szerinti zárókupak egy részének felnagyított hosszanti keresztmetszeti rajza a palack nyakával történő összekapcsolódás előtt, a

4. ábra a 3. ábra zárókupakja egy részének felnagyított hosszanti keresztmetszeti rajza tömítően összekapcsolódva a palack nyakával, az

5. ábra a találmány első aspektusa szerinti zárókupak egy másik kiviteli alakjának hosszanti keresztmetszeti rajza a palack nyakával történő összekapcsolódás előtt, és a palack nyakával való tömítő összekapcsolódás után, a

6. ábra a találmány egy további aspektusa szerinti zárókupak egy kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza, amely a kilövődésgátló felfekvési felületet perspektivikus nézetben mutatja, a

7. ábra a 6. ábra zárókupakjának egy további keresztmetszeti rajza, amely a felfekvési felületet vertikális keresztmetszetben mutatja, a

8. ábra a 6. ábra VIII-VIII síkján vett részben elvágott vízszintes keresztmetszet, a

9. ábra a 6. ábra zárókupakjának keresztmetszeti rajza, amely előre meghatározott mértékben a palackra van csavarva, a • · · ·

- ΙΟΙ 0. ábra a 6. ábra zárókupakjának keresztmetszeti rajza, amely az előre meghatározott mértéknél tovább van a palackra csavarva, és a

11. ábra a találmány további aspektusa szerinti zárókupak egy további kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza, amely a felfekvési felületet perspektivikus nézetben mutatja a zárókupak szoknyájára csatlakoztatva.

A szénsavas ital palackjának zárókupakja, amely palacknak külső menetes nyaka és javított tömítő eszköze van, általánosan 10-zel van jelölve az 1-

5. ábrákon.

A 10 zárókupak tartalmaz egy kör alakú 11 kupaktetőt és egy 12 szoknyát. A 12 szoknya belseje menetes, és úgy van kialakítva, hogy csatlakoztatható legyen általánosan üvegből vagy műanyagból, mint például polietiléntereftalátból (PÉT) készült palackokra, amelyek külső menetes nyakkal rendelkeznek. A 11 kupaktető és a 12 szoknya integrálisán van kialakítva nagy sűrűségű polietilénből injekciós öntéssel.

A zárókupak tartalmaz egy gyűrűs 13 tömítőbordát, amely kinyúlhat vagy kizárólag a 11 kupaktető alsó oldalából (amint azt az 1., 3. és 4. ábra mutatja), vagy a 12 szoknya és a 11 kupaktető között kialakított sarokból (amint azt az 5. ábra mutatja). Az 1., 3. és 4. ábrákon a gyűrűs 13 tömítőborda tartalmaz egy első vagy gyökér 14 részt, amely a 12 szoknyától távol van elhelyezve, és amely lefelé helyezkedik el, és egy második 15 részt, amely a 16 palack nyakával való összekapcsolódás előtt csonkakúp alakú, és befelé, valamint a 12 szoknyától elfelé vékonyodik. Az 5. ábra kiviteli alakjánál a 13 tömítőborda első 14 része szomszédos a 12 szoknyával, és azzal érintkezik.

A második 15 részen, annak felső felületén és szabad pereméhez közel egy folytonos gyűrűs 17 gerinc van kialakítva. A11 kupaktető alsó oldalának felületén a 13 borda első 14 részétől befelé egy folytonos gyűrűs 18 gerinc van kialakítva.

Ahogy a 10 zárókupakot a 16 palackra csavarjuk, a 13 borda második 15 része kapcsolatba kerül a 16 palack 19 végével, és felfajlik az első 14 rész belső felületére. Ahogy a 10 zárókupakot tovább csavarjuk a 16 palackra, kapcsolat létesül a 11 kupaktető és a 17 gerinc, valamint a 18 gerinc és a gyűrűs 13 borda második 15 részének felső felülete között.

A 10 zárókupak további csavarásakor a 17 gerinc felfekszik a 18 gerincre, és ezáltal biztosítja, hogy a 13 borda második 15 része beékelődik a 16 palack 19 vége és a 10 zárókupak 11 kupakteteje közé (amint az legjobban a 4. ábrán van ábrázolva), vagyis a 10 zárókupak csatlakoztatásának mozgása a 13 borda második 15 részét becsípi 16 palack 19 vége és a 11 kupaktető közé, és a gyűrűs 13 borda csonkakúp alakú 15 részét szorosan “behúzza” a 16 palack 19 vége felé, hogy szoros tömítés jöjjön létre a 16 palack görbült peremfelülete környezetében, amely a palack szélső gyűrűs 19 végfelületétől a 21 oldalfalon lefelé helyezkedik el.

A találmány 1. ábrán ábrázolt kiviteli alakjában, ahogy a 10 zárókupakot a 16 palackra csatlakoztatjuk, a 22 csavarmenet összekapcsolódik a 12 szoknya belső felületén lévő 23 menettel. A 10 zárókupak törékeny 24 hidakkal rendelkezik, amelyek a 12 szoknya alsó 25 pereme és a 27 szakadószalag felső 26 pereme között helyezkednek el, és egy gyűrűs gyenge zónát alkotnak. Ahogy a 10 zárókupak a 16 palack nyakán lefelé halad, a 27 szakadószalag belső felületén lévő 28 borda átmérősen kitágul a 16 palackon lévő 29 rögzítőkarima fölött.

A törékeny 24 hidak tengelye ferde oly módon, hogy oldalnézetben nézve a 24 hidak felső végei balra hajlanak alsó végeikhez képest. A 24 hidak ezáltal meghajlanak, ahogy a 10 zárókupakot az óra irányával megegyezően a 16 palackra csavarjuk. Amikor a 28 borda kitágul a 29 rögzítőkarima fölött, a 12 szoknya alsó 25 peremének és a 27 szakadószalag felső 26 peremének van helye arra, hogy egymás felé rugózzanak, mialatt a 24 hidak közöttük vannak. Ez stabilizálja a 27 szakadószalagot és csökkenti a 24 hidak eltűrésének valószínűségét a 10 zárókupaknak a 16 palackra történő csatlakoztatása alatt. Miután a 28 borda áthaladt a 29 rögzítőkarimán és az alá kapcsolódott, a törékeny 24 hidak visszatérnek nyújtott helyzetükbe.

A 28 borda 20 bordaszegmensek sorozatából áll, amelyek rövid 20a közökkel vannak elválasztva. A 27 szakadószalag kerületének magyobb részét a 20 bordaszegmensek alkotják, és együtt úgy hatnak, mintha a 28 borda lényegében folytonos lenne. A 20a közök kerületi ruralmasságot biztosítanak a 27 szakadószalag számára, és lehetővé teszik a 28 borda számára, hogy áthaladjon a 29 rögzítőkarima fölött, amikor a 10 zárókupakot a 16 palackra csatlakoztatjuk.

-12Α 28 borda alatt és a 27 szakadószalag belső felületén nagyszámú, befelé elhelyezkedő 37 és 38 nyúlvány van elrendezve, amelyeknek van egy hosszanti tengelye, amely általánosan a 10 zárókupak hosszanti tengelyének irányába van állítva. A 37 és 38 nyúlványok sugárirányban befelé helyezkednek el a 27 szakadószalagról, elegendő mértékben ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljenek a 29 rögzítőkarimával a 10 zárókupaknak a 16 palackra történő csatlakoztatása alatt, és hogy a 16 palack lezárása után közel helyezkedjenek el a 16 palack külső nyakfelületéhez. Minden második befelé elhelyezkedő 38 nyúlvány a 28 bordában lévő 20a köz alatt van elhelyezve, és nincs a 28 bordához csatlakoztatva. A fennmaradó 37 nyúlványok egyik végükön egy 20 bordaszegmensek közepére van csatlakoztatva. Minden befelé elhelyezkedő 37 és 38 nyúlvány röviddel a 27 szakadószalag szabad vége előtt végződik. A 37 és 38 nyúlványok vertikális merevséget biztosítanak a 27 szakadószalagnak, mialatt megengedik a 27 szakadószalag sugárirányú tágulását a 29 rögzítőkarima fölött.

A 27 szakadószalag külső felülete néhány 39 vastagítással van ellátva. Minden 39 vastagítás a 28 borda szintjének környezetétől a 27 szakadószalag szabad végének környezetéig tart, és bordázott felületet képez a szakadószalag külső felületén. A 39 vastagítások erősítik a 27 szakadószalagot, és ezáltal javítják annak vertikális merevségét, mialatt elegendő sugárirányú rugalmasságot tartanak meg, hogy lehetővé tegyék a 27 szakadószalag sugárirányú tágulását a 29 rögzítőkarima fölött, amikor a 10 zárókupakot a 16 palackra csatlakoztatjuk. A 39 vastagítások elegendő tengelyirányú erő alkalmazását engedik meg a 10 zárókupak szabad végére, hogy sikeresen kilökjük a 10 zárókupak gyártásánál használt szerszám magjából.

A 39 vastagítások külső felületei lényegében lapos felületek, amelyek sugárirányban éppen kívül fekszenek a 10 zárókupak fennmaradó részének sugárirányú kiterjedésén, hogy lehetővé tegyük a felület mechanikus befogását vagy más csatlakozását, anélkül, hogy a 12 szoknyához kellene kapcsolódni.

Amint a 10 zárókupaktot elkezdjük lecsavami a 16 palack nyakáról, a borda beakad a 29 rögzítőkarima alá. Ahogy a 10 zárókupaktot tovább csavarjuk, a 24 hidak kiegyenesednek, ami koncentrálja azokat az erőket, amelyek el akarják szakítani a 24 hidakat annál a pontnál, ahol a 24 hidak a 27 szakadószalaghoz és a 12 szoknyához csatlakoznak.

• «

A találmány egy másik kiviteli alakjában, amelyet a 2. ábra mutat be, a 30 kupak tartalmaz egy 27 szakadószalagot, amely tartalmaz egy sor 31 kampót, amelyek nagyjából a 27 szakadószalag belső 32 felületén vannak elhelyezve. A 31 kampók egy csonkakúp alakú 33 részből állnak, amelyek a 27 szakadószalag belső 32 felületére vannak csatlakoztatva egy csuklós 36 csatlakozással, amely 27 szakadószalag lényegében hengeres szalagtestének 34 vége mellett van elhelyezve.

Mindegyik csonkakúp alakú 33 rész befelé és felfelé helyezkedik el, és egy szabad 35 peremben végződik.

Amikor a 2. ábrán bemutatott 30 zárókupakot egy 16 palackra csatlakoztatjuk, az egyes 31 kampók csonkakúp alakú 33 része visszahajlik a 27 szakadószalag belső 32 falának 32a vályatába, ahogy a csonkakúp alakú 33 rész belső felülete átugrik a 16 palackon lévő 29 rögzítőkarimán.

Miután a szabad 35 perem áthalad a 29 rögzítőkarimán, a csonkakúp alakú 33 rész befelé ugrik, és a 29 rögzítőkarima alá kapcsolódik. Ahogy a 30 zárókupakot elkezdjük lecsavami a 16 palack nyakáról, a kampók megakadályozzák, hogy áthaladjon a 29 rögzítőkarimán, amely elszakítja a 27 szakadószalagot a 12 szoknyához kapcsoló 24 hidakat.

A 31 kampók elegendő rugalmassággal rendelkeznek, hogy lehetővé tegyék a 30 zárókupak használatát “pick and piacé” lezáró berendezéseknél, de megvan az elegendő merevségük, csonkakúp alakjuk következtében, hogy biztosítsák a 27 szakadószalagnak a 12 szoknyától való elválását a 30 zárókupaknak a 16 palackról történő eltávolítása közben.

A törékeny 24 hidak ebben a kiviteli alakban továbbá úgy vannak méretezve, hogy a 27 szakadószalag eltávolítását célzó kísérletben a 27 szakadószalag bármiféle megbolygatása a 31 kampók kifelé, a 27 szakadószalag belső 32 felületére történő nyomásával, a 24 hidak törését eredményezi, és ezáltal jelzi a 30 zárókupak feltörését.

A 6-11. ábrákon olyan 40 zárókupak kiviteli alakjait mutatjuk be, amely alkalmas külső csavarmenetes nyakú palackokra való felerősítésre, és amely megakadályozza a kilövődés problémáját. A 6-11. ábrákon ugyanazokat a refereciaszámokat használtuk, mint az 1., 3. és 4. ábrákon a megfelelő elemeknél. A 40 zárókupak egyes célszerű és előnyös kiviteli alakjait csak olyan mértékben ismertetjük, amennyiben azok különböznek a fentiekben már leírt kiviteli alakoktól.

• · · · 9

-14Α 6-11. ábrákon ábrázolt 40 zárókupak olyan tömítő elrendezéssel van kialakítva, amely tartalmaz egy koncentrikus gyűrűs 13 bordát, amely a 40 zárókupak 11 kupaktetejének alsó oldalához kapcsolódik. A gyűrűs 13 tömítőborda tartalmaz egy első vagy gyökér 14 részt, amely a 11 kupaktetőről lefelé helyezkedik el megközelítőleg a 12 szoknyával koncentrikusan, valamint egy csonkakúp alakú második 15 részt, amely a 16 palack nyakával való összekapcsolódás előtt befelé és a 12 szoknyától elfelé vékonyodik.

Amint az legjobban a 6. és 7. ábrákon látható, a 12 szoknya belső felületén egy 22 menet található, amelyet nagyszámú 41 menetszegmens alkot, amelyek a 22 menet csavarvonala mentén egymástól meghatározott távolságokra vannak elhelyezve. Amint azt a 9. és 10. ábra mutatja, ez a menet összekapcsolódik a 16 palack nyakán lévő megfelelő, de folytonos 23 menettel.

Azért, hogy megelőzzük a 6-10. ábrákon lévő 40 zárókupak kilövődését ha azt túlcsavarjuk, egy 42 fület biztosítunk, amely a 13 tömítőborda első 14 részének alsó pereméről lefelé függ, és ahhoz lineárisan hozzá van igazítva. Ez a 42 fül körülbelül 2 mm hosszú és lefelé, a 22 menet legfelső fordulatának csavarvonalába nyúlik. Azért, hogy elhelyezzük a 42 fület, az utolsó előtti menetszegmenst eltávolítottuk, vagy legalábbis csökkentettük a magasságát. A 40 zárókupak 11. ábrán ábrázolt kiviteli alakjában a 42 fül a 12 szoknya belső felületéről befelé helyezkedik el. A 40 zárókupak ezen kiviteli alakjának működése megegyezik a 6-10. ábrákon ábrázolt 40 zárókupak alábbiakban leírt működésével.

Amint azt legjobban a 9. ábra mutatja, amikor a 40 zárókupak tömítően összekapcsolódik a 16 palackkal, a 13 borda második 15 része kapcsolatba kerül a 16 palack 19 végével, és a második 15 rész fölhajlik az első 14 rész felületére. Ezáltal folytonos gázzáró tömítés alakul ki a 40 zárókupak és a 16 palack között, amely a 16 palack 21 oldalfalán felfelé a 19 végéig tart, amikor a 40 zárókupakot a 16 palackra előre meghatározott mértékben csavartuk, ami jelzi, hogy előre meghatározott nyomatékot alkalmaztunk a 40 zárókupakra.

A 42 fület úgy helyezzük a 13 tömítőborda kerülete köré, hogy, ahogyan az a 9. ábrán látható, amikor a 40 zárókupak megfelelően van csatlakoztatva a 16 palackra, a 42 fül nem kapcsolódik össze a 16 palackon lévő 23 menettel. Amikor a 40 zárókupakot túlcsavarjuk, ahogyan az a 10. ábrán

- 15látható, a 42 fül összekapcsolódik a 23 menet elülső végével, és összeköti a 23 menetet valamint a 40 zárókupak 12 szoknyájának belső felületét.

Úgy találtuk, hogy a 42 fül körülbelül 20 in/lb-ről 50 in/lb-re növeli azt a nyomatékot, amely ahhoz szükséges, hogy túlcsavarjuk a 40 zárókupakot a 16 palackhoz képest. Ennek a nyomatéknak a növekedése, amely ahhoz szükséges, hogy a menetek átugorjanak, olyan hatással bír, hogy ennek valószínűsége csökken. Ráadásul a 40 zárókupak a 42 füllel átellenben felemelkedik ha túlcsavarják, és ezáltal leemeli a 13 tömítőbordát a 16 palackról. A 16 palack és a 12 szoknya 42 fül általi összekötése megelőzi a 40 zárókupak felemelkedését a 42 fül mellett. Ez azt jelenti, hogy a 40 zárókupak nem repül le a 16 palackról a palack belső nyomása következtében, hanem a nyomás kiszellőzik a 40 zárókupak felemelkedett oldalán keresztül anélkül, hogy a 40 zárókupak ténylegesen leszabadulna a 16 palackról.

A szakterületet ismerők számára nyilvánvaló, hogy a specifikus kiviteli alakjaiban ábrázolt találmány számos változata és/vagy módosítása lehetséges anélkül, hogy eltérnénk a nagy vonalakban leírt találmány szellemétől és terjedelmétől. A kiviteli alakok ezért minden tekintetben csak példáknak és nem az oltalmi kör korlátozásainak tekintendők.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Zárókupak nyakkal rendelkező palackhoz, amely egy darabból öntött rugalmas szintetikus műanyag szerkezeti egységként van kialakítva és tartalmaz egy kupaktetőt és egy szoknyát, amely utóbbi a kupaktető alsó oldalához kapcsolódik, a szoknyának van egy belső felülete a palack nyakához való csatlakoztatásra szolgáló eszközzel, valamint egy gyűrűs tömítőbordája, amely a zárókupak kupaktetejéről lefelé nyúlik, a borda tartalmaz egy lényegében hengeres belső felületű első részt, amely első rész csatlakozik a kupaktetőhöz és a szoknya mellett helyezkedik el, továbbá egy második, csonkakúp alakú részt, amely csatlakozik az első résznek a kupaktetőtől távolabbi végéhez, a kör alakú szabad peremben végződő második résznek van egy sugárirányban befelé néző felső felülete, az első résznek olyan belső átmérője van, amely alkalmas a palack nyaka külső átmérőjének befogadására, amelyre a zárókupakot rá kell helyezni oly módon, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben a borda második, csonkakúp alakú része összekapcsolódik a nyak szabad végével, és visszahajlik a borda első részének lényegében hengeres belső felületére, és gázzáró tömítést alakít ki a palack nyakának legalább egy külső felülete és a zárókupak között, azzal jellemezve, hogy a borda második része felső felületén és szabad pereme mellett összekapcsolódási eszköz van kialakítva, amely úgy van elrendezve, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben az összekapcsolódási eszköz összekapcsolódik a kupaktető alsó felületével.
2. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy az összekapcsolódási eszköz a tömítőborda második részének felső felületén egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc.
3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a zárókupak kupaktetejének alsó felülete el van látva egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozattal, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinccel, amely befelé van irányítva, és szomszédos a gyűrűs tömítőborda első részével.
4. A 3. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a zárókupak kupaktetejének alsó felületén lévő nyúlványsorozat, illetve több «

·· darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc úgy van elrendezve, hogy a zárókupaknak a nyakkal történő csatlakoztatása közben a kupaktető alsó felületén lévő nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc a második, csonkakúp alakú részen lévő nyúlványsorozat vagy gyűrűs gerinc mellett és attól kifelé összekapcsolódik a borda második részének felső felületével.
5. A 4. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a nyúlványsorozat és/vagy több darabból álló vagy folytonos gerincek a kupaktető alsó felületén és a tömítőgyűrű második részének felső felületén úgy vannak adaptálva, hogy egymásba kapaszkodjanak, és ezáltal a borda felületét állandóan érintkezésben tartsák a zárókupak alsó felületével, aminek eredményeként a tömitőborda második része a kupaktető alsó felületének, valamint a palack nyaka külső felületének nagyobb területén helyezkedik el.
6. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítőborda első része és második, csonkakúp alakú része előnyösen állandó vastagságú, és azok legalább 90°-os bezárt szöggel csatlakoznak egymáshoz.
7. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a borda csonkakúp alakú részének vastagsága vékonyodik az első rész vége melletti maximális vastagságtól a kör alakú szabad peremnél lévő minimális vastagságig, és az első rész valamint a második, csonkakúp alakú rész legalább 90°-os bezárt szöggel csatlakozik egymáshoz.
8. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny hídon keresztül egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz csatlakozik, a szakadószalagnak előnyösen van egy általánosan hengeres szalagteste és egy több darabból álló, a szalagtestről befelé álló bordája, amely úgy van elrendezve, hogy egy szegélyt alkosson, amely egy rögzítőkarima alá kapcsolódik, amely rögzítőkarima a palack nyakáról kifelé helyezkedik el a csatlakozóeszköz alatt, az összekapcsoló bordának van egy felső oldala, amely általánosan a zárókupak kupakteteje felé néz, valamint egy alsó oldala, amely általánosan a kupaktetőtől elfelé néz, a szalagtest longitudinális merevségét nyúlványok, vagy más helyi vastagodási területek növelik meg, melyek megengedik annak sugárirányú tágulását, amikor a szalagtestet a palackon lévő rögzítőkarima fölé erőltetjük.
9. A 8. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy az összekapcsoló borda felső felülete előnyösen áll egy első felületből, amely csatlakozik a szalag szalagtestéhez, és amely első felület a kupaktetőtől befelé és lefelé lejt, valamint egy második felületből, amely az első felületről sugárirányban befelé van irányítva, a második felület hajlásszöge a zárókupak hosszanti tengelyéhez közelebb van a merőlegeshez, mint az első felület hajlásszöge.
10. A 8. vagy 9. igénypontok bármelyike szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szalag sugárirányban belső felülete előnyösen el van látva egy sugárirányban egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett, befelé nyúló nyúlványsorozattal, amely a borda és a szalag szabad pereme közé van helyezve.
11. A 10. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok előnyösen a zárókupak hosszanti tengelyével párhuzamosan vannak elrendezve, és minden második nyúlvány a borda szomszédos szegmensei közötti közök alá van helyezve és továbbá nincsenek a bordához kapcsolva, a fennmaradó, befelé álló nyúlványok pedig lényegében a bordaszegmensek közepére kapcsolódnak.
12. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny híddal egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz kapcsolódik, az origináltságot tanúsító szakadószalag áll egy általánosan hengeres szalagtestből, és egy kampósorozatból, amely kampók mindegyike áll egy csonkakúp alakú részből, amely csuklósán van a szalagtest belső felületére csatlakoztatva a szalagtestnek a zárókupak szoknyájától távolabbi vége mellett, mindegyik csonkakúp alakú résznek olyan görbülete van, amely lényegében megegyezik a szalagtest belső felületének görbületével, és ráilleszthető a szalagtest belső felületére, ami által a palackhoz történő csatlakoztatás alatt a csonkakúp alakú rész szabad pereme a palack rögzítőkarimája alá kapcsolódik, ami közben a csonkakúp alakú rész a csukló közelében egybeesik a szalagtest belső falával, és így a csonkakúp alakú rész szabad pereme nincs kitéve sérülésnek.
13. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóeszköz tartalmaz egy csavarmenetet a szoknya sugárirányban belső felületén, amely úgy van elrendezve, hogy összekapcsolódjon a palack nyakán lévő csavarmenettel.
14. A 13. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya belső felületén lévő menet előnyösen egy sorozat menetszegmensből van kialakítva, amelyek a kupaktetőtől legtávolabb lévő első menetszegmensből kiindulva egy spirális menet mentén vannak elhelyezve, az első kivételével mindegyik menetszegmenst célszerűen két, lényegében sík végfelület határol, amelyek szöget zárnak be a zárókupak szimmetriatengelyével és a zárókupak kupaktetejével ellentétes irányba néznek, az első menetszegmensnek a szomszédos menetszegmenstől távolabbi vége előnyösen úgy van irányítva, hogy megkönnyítse a zárókupakon lévő menet párosítását a palack nyakán lévő komplementer menettel.
15. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny híddal egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz kapcsolódik, és ahol a szoknya lényegében hengeres és külső felületén egy sorozat finom függőleges bordasorozatot hordoz, amelyek a szoknya alsó pereménél egy szűk kerületi bordában végződnek, a törékeny hidak sugárirányú méretei lényegesen vékonyabbak mint a szoknya, és a hidak belső felülete egy síkban fekszik a szoknya és a szakadószalag megfelelő, sugárirányban belső felületeivel, és a szakadószalag sugárirányban külső felülete kicsit kisebb átmérőjű mint a szoknya, kivéve a helyi vastagításoknál, amelyek sugárirányban kifelé túlnyúlnak a szoknya sugárirányú kiterjedésén.
16. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny híddal egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz kapcsolódik, és hogy a szoknya belső felülete lényegében hengeres, és el van látva spirálisan futó menetszegmens sorozattal, amelyek sugárirányban befelé nyúlnak a felületről, a menetszegmensek egymástól tengelyirányban egybeeső közökkel vannak elválasztva, a szalag belsejét egy sima felső hengeres felület határolja a borda fölött, amely felső hengeres felület átmérője megegyezik a szoknya belső felületének átmérőjével, a bordát bordaszegmensek alkotják, amelyek körülbelül a szakadószalag belső kerületén vannak elrendezve, és a szoknya belső felületén lévő menetszegmensekkel tengelyirányban egybeesnek, és a bordaszegmensek közötti közök a menetszegmensek közötti közökkel tengelyirányban egybeesnek, és a szakadószalag belső felülete a borda alatt lefelé és kifelé hajlik úgy, hogy a szakadószalag egy kissé vékonyabb alsó végénél mint felső végénél, ez a felület egy nyúlványsorozatot hordoz, amelyek tengelyirányban egybeesnek a bordaszegmensekkel, de amelyek sugárirányú vastagsága kisebb a bordaszegmensekénél, ahol minden második nyúlvány szomszédos bordaszegmensek közötti közök alá van helyezve és nincsenek a bordához csatlakoztatva, a fennmaradó befelé álló nyúlványok lényegében a bordaszegmensek közepére vannak csatlakoztatva.
17. Palack, amelyre az 1. igénypont szerinti zárókupakot csatlakoztatjuk.
18. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a zárókupak injekciós öntéssel van kialakítva szintetikus műanyagból egy olyan szerszámban, amely a tömítőborda második részének felső felületén lévő összekapcsolódási eszközt egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc alakjában képezi ki, és a zárókupak alsó oldalát úgy képzi ki, hogy az el van látva egymástól bizonyos távolságokra elhelyezett nyúlványsorozattal, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinccel, amely befelé, és a gyűrűs tömítőborda mellett van elhelyezve.
19. Zárókupak, amely alkalmas külső menetes nyakú palackra történő felerősítésre, a zárókupaknak van egy kupakteteje és a kupaktető alsó felületéhez kapcsolódó szoknyája, egy komplementer menete, amely a szoknya belső felületén van kialakítva, tömítő eszköze a kupaktető alsó felületén vagy a szoknyán kialakítva, amely egy nyakhoz vagy a palack szabad végéhez történő kapcsolódásra szolgál és úgy van elrendezve, hogy azzal tömítést képez, amikor a zárókupakot meghatározott mértékben a palackra csavarjuk, amely megfelelően tömíti a palack tartalmát, egy felfekvési felülete, amely a zárókupak belső felületén van kialakítva, és úgy van azon elhelyezve, hogy a palackon lévő menet kezdete mellé kerül, amikor a zárókupakot meghatározott mértékben a palackra csavarjuk, de a menet kezdetével szilárdan összekapcsolódik, amikor a zárókupakot a meghatározott mértéknél tovább csavarjuk a palackra.
20. A 19. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfekvési felület a kupaktető alsó oldalán, a szoknya belső felületén, vagy a tőmítő eszközön van kialakítva.
21. A 19. vagy 20. igénypontok bármelyik szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítő eszköz tartalmaz egy gyűrűs tömítőbordát, amely a

-21 zárókupak kupaktetejének alsó oldaláról lefelé nyúlik, a borda tartalmaz egy lényegében hengeres belső felületű első részt, amely első rész csatlakozik a kupaktetőre és a zárókupak szoknyája mellett helyezkedik el, valamint egy második csonkakúp alakú részt, amely csatlakozik az első rész kupaktetőtől távolabbi végére és sugárirányban befelé helyezkedik el, továbbá kör alakú szabad peremben végződik, az első résznek olyan belső átmérője van, amely legalább egyenlő a palack külső átmérőjével, és így a zárókupaknak a nyakkal történő menetes összekapcsolódása közben a második csonkakúp alakú rész összekapcsolódik a nyak szabad végével, és visszahajlik az első rész lényegében hengeres belső felületére, hogy gázzáró tömítést alakítson ki a palack nyakának legalább egy külső felülete és a zárókupak között.
22. A 21. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a borda második részének felső felületén és közvetlenül szabad pereme mellett kapcsolódási eszköz van kialakítva, amely úgy van elrendezve, hogy összekapcsolódik a kupaktető alsó oldalával, amikor a zárókupakot a palackra csavarjuk, és amely kapcsolódási eszköz egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozat, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinc.
23. A 22. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a kupaktető alsó oldala el van látva egymástól bizonyos távolságra elhelyezett nyúlványsorozattal, illetve több darabból álló vagy folytonos, gyűrűs gerinccel, amely befelé, a gyűrűs tömítőborda első része mellett van elhelyezve.
24. A 21. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfekvési felület a tömítőborda első részének alsó peremén van kialakítva.
25. A 24. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfekvési felület tartalmaz egy fület, amely a tömítőborda első részének alsó pereméről lefelé, és a zárókupak hosszanti tengelyével párhuzamosan helyezkedik el.
26. A 19. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfekvési felületet úgy van elhelyezve, hogy a szoknya belső felületén lévő menetben megszakítás kialakítása szükséges, hogy befogadja a felfekvési felületet, vagy megállítsa a menetet röviddel a felfekvési felület előtt.
27. A 19. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya lényegében hengeres, és rendelkezik egy szabad peremmel, a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny híddal egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz kapcsolódik, és ahol a szoknya lényegében hengeres és külső felületén egy sorozat finom függőleges bordasorozatot hordoz, amelyek a szoknya alsó pereménél egy szűk kerületi bordában végződnek, a törékeny hidak sugárirányú méretei lényegesen vékonyabbak mint a szoknya, és a hidak belső felülete egy síkban fekszik a szoknya és a szakadószalag megfelelő, sugárirányban belső felületeivel, és a szakadószalag sugárirányban külső felülete kicsit kisebb átmérőjű mint a szoknya, kivéve a helyi vastagításoknál, amelyek sugárirányban kifelé túlnyúlnak a szoknya sugárirányú kiterjedésén.
28. A 19. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a szoknya rendelkezik egy szabad peremmel, a szoknya szabad pereme nagyszámú törékeny híddal egy origináltságot tanúsító szakadószalaghoz kapcsolódik, a tömítőeszköz tartalmaz egy gyűrűs tömítőbordát, amely a zárókupak kupaktetejéről lefelé nyúlik, amely borda rendelkezik egy lényegében hengeres felületű első résszel, amely első rész a kupaktetőre kapcsolódik és a zárókupak szoknyája mellett helyezkedik el, valamint egy második, csonkakúp alakú résszel, amely csatlakozik az első rész zárókupaktól távolabbi végéhez, és amely sugárirányban befelé helyezkedik el és kör alakú szabad peremben végződik, a felfekvési felület a tömítőborda első részének alsó peremén van kialakítva, és a felfekvési felületet úgy van elhelyezve, hogy a szoknya belső felületén lévő menetben megszakítás kialakítása szükséges, hogy befogadja a felfekvési felületet, a szoknya belső felülete általánosan hengeres, és el van látva spirálisan futó menetszegmens sorozattal, amelyek sugárirányban befelé nyúlnak a felületről, a menetszegmensek egymástól tengelyirányban egybeeső közökkel vannak elválasztva, a szalag belsejét egy sima felső hengeres felület határolja a borda fölött, amely felső hengeres felület átmérője megegyezik a szoknya belső felületének átmérőjével, a bordát bordaszegmensek alkotják, amelyek a szakadószalag belső kerületén egyenletesen vannak elrendezve, és a szoknya belső felületén lévő menetszegmensekkel tengelyirányban egybeesnek, és a bordaszegmensek közötti közök a menetszegmensek közötti közökkel tengelyirányban egybeesnek, és a szakadószalag belső felülete a borda alatt lefelé és kifelé hajlik úgy, hogy a szakadószalag egy kissé vékonyabb alsó végénél mint felső végénél, ez a felület egy nyúlványsorozatot hordoz, amelyek tengelyirányban egybeesnek a bordaszegmensekkel, de amelyek sugárirányú vastagsága kisebb a bordaszegmensekénél, ahol minden második nyúlvány szomszédos bordaszegmensek közötti közök alá van helyezve és nincsenek a bordához csatlakoztatva, a fennmaradó befelé álló nyúlványok lényegében a bordaszegmensek közepére vannak csatlakoztatva.
29. Szénsavas italt tartalmazó palack, amelyre a 19. igénypont szerinti zárókupak van csatlakoztva.
30. A 19. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a zárókupak szintetikus műanyagból injekciós öntéssel van kialakítva egy olyan szerszámban, amely a felfekvési felületet a tömítőborda első részének alsó peremén alakítja ki, és amely zárókupak tartalmaz egy fület, amely lefelé és a zárókupak hosszanti tengelyével párhuzamosan helyezkedik el, és úgy van elhelyezve, hogy a szoknya belső felületén lévő menetben megszakítás kialakítása szükséges, illetve a menet megállítása szükséges röviddel a felfekvési felület előtt azért, hogy befogadja a felfekvési felületet.