HUT73113A

HUT73113A - Absorbent article having z-folded cuffs providing improved fit and containment

Info

Publication number: HUT73113A
Application number: HU9503449A
Authority: HU
Inventors: Barry Robert Feist
Original assignee: Procter & Gamble
Priority date: 1993-06-03
Filing date: 1994-05-23
Publication date: 1996-06-28
Also published as: FI955788A; NO954867L; DE69417742D1; KR100339930B1; HU9503449D0; JP3907696B2; FI955788A0; HK1012955A1; ES2132410T3; US6142985A; EP0701425B1; BR9406784A; GR3030611T3; CA2163736C; DE69417742T2; JPH08510940A; WO1994028840A2; NO954867D0; EP0701425A1; CA2163736A1

Description

A jelen találmány tárgyát abszorbens cikkek, mint pelenkák, inkontinencia betétek, edzőnadrágok, pelenkatartók és bélések, egészségi higiénia ruhadarabok és hasonlók, közelebbről a viselő személyen tartós dinamikus illeszkedést biztostító abszorbens cikkek képezik.

A gyermekek és más inkontinens egyedek abszorbens cikkeket, mint pelenkákat hordanak, melyek a vizeletet és egyéb kiürülő testfolyadékékokat abszorbeálják és magukban tartják. Az abszorbens cikkek úgy funkcionálnak, hogy egyrészt magukba tartsák a kiürített anyagokat, másrészt szigeteljék ezeket az anyagokat a viselő személy testétől, annak alsóneműjétől és az ágyneműtől. A szakterületen sokféle, különböző tervezésű eldobható abszorbens cikk ismeretes. Az Re. 26.152 számú amerikai egyesült államokbeli találmányi bejelentés (1967. január 31.) olyan eldobható pelenkát ír le, amely széleskörűen elterjedt és jelentős piaci sikereket ért el. A 3 860 003 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy rugalmas láb-korccal ellátott eldobható pelenkát ír le, amely széleskörűen elterjedt és kereskedelmi sikereket ért el.

Az abszorbens cikkek hajlamosak azonban arra, hogy lelógjanak a viselő személy testén vagy amellett rést képezzenek, azon el- vagy lecsússzanak használat közben. Ezt a lelógást/résképződést és el-, illetve lecsúszást a viselő személy lélegzés, mozgás és helyváltoztatás közbeni relatív mozdulatai alatt fellépő erők idézik elő akkor, amikor az abszorbens cikket a testből kiürült anyagok terhelik, valamint magának az abszorbens cikknek anyagai deformálódása, amikor az anyagok ilyen mozgás hatása alatt állnak. Az abszorbens cikknek ez a lelógása, résképződése és el-/lecsúszása idő előtti tömítetlenséghez és ahhoz vezethet, hogy az abszorbens cikk nem illeszkedik megfelelően a viselő testéhez.

A konvencionális eldobható pelenkákat jellegzetesen úgy tervezik, hogy azok felül a viselő személy hasára és alul annak combjára illeszkedjenek oly módon, hogy azok a viselő személy olyan testzónáira illeszkedjenek, amelyek a használat közben dinamikus mozgásban vannak (és így dinamikai erők hatása alatt állnak). Ezek a dinamikus mozdulatok és erők, különösen a has kidomborodása és összehúzódása következtében deformálják a pelenkát felépítő anyagokat és eltolják a pelenkát a testről. így a pelenka hajlamos arra, hogy lelógjon a testről és rést képezzen. A pelenka zárórendszerét tipikusan úgy tervezik, hogy meghatározott méretű derék- és lábszárnyílásai legyenek, olyan feszülése (egy vonal menti feszítőereje) a viselő személy testén, amely a pelenkát annak testére rögzíti. Ez a meghatározott, a zárórendszer által létesített méret azonban nem tud alkalmazkodni a viselő személy mozgása következtében fellépő méretváltozásokhoz, úgyhogy a pelenka hajlamos arra, hogy lecsússzon a viselő személyen, ha annak hasmérete kisebb lesz, mint a zárórendszer definiált mérete. Másfelől, amikor a hasméret nagyobb lesz, mint a zárórendszer által képezett definiált méret, akkor a test igyekszik a pelenkát a viselő személy testén egy másik helyre elnyomni (tipikusan egy kisebb méretű területre, amely mélyebben van, mint az eredeti illeszkedési hely) vagy pedig a pelenka oly szorossá válik a hason, hogy az a bőrön nyomot hagy, viselése kényelmetlenné válik. Továbbá az abszorbens mag és a pelenka többi merev, nem rugalmas eleme tipikusan a hasnak és a lábnak olyan zónáira illeszkednek, melyek olyan dinamikai erők hatása alatt állnak, amelyek az abszorbens magot lefelé vagy befelényomják, ami a termék további résképzését és elcsúszását idézik elő a viselő személy testén.

Annak érdekében, hogy az abszorbens cikkeket kényelmesebb módon rögzítsék a viselő személyre, bizonyos, a kereskedelmi forgalomban kapható abszorbens cikkeket rugalmas derék, csípő vagy lábszár elemekkel láttak el. Egy széleskörűen elterjedt, jelentős kereskedelmi sikereket elért, rugalmas derékelemmel ellátott eldobható pelenkát ír le például a 4 515 595 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Rugalmas lábszár-korccal ellátott, eldobható pelenkát ismertet például az előzőekben említett 3 860 003 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Combrasímuló rugalmas oldalelemekkel ellátott eldobható pelenkát ismertet például a 4 857 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A rugalmas elemeket úgy tervezik, hogy azok a viselő személy mozgásának megfelelő módon nyúljanak ki és húzódjanak össze, így használat közben biztosítsák az abszorbens cikk illeszkedését és viselő személy testére (vagyis dinamikus illeszkedést biztosítsanak).

Azt találtuk azonban, hogy a rugalmas elemekkel ellátott abszorbens cikkek is hajlamosak a megsűllyedésre/résképződésre és elcsúszásra, használat közben.

így előnyös lenne egy olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amely jobb illeszkedést biztosít, csökkenti a szivárgást és kényelmesebb a viselő személy számára. Előnyös volna továbbá olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amely csökkenti a megsűllyedést és résképződést, valamint az abszorbens és/vagy az abszorbens mag oldalra- vagy elcsúszását használat közben.

Ezért a jelen találmány egyik tárgya olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amely a viselő személyen használat alatt fenntartja dinamikus illeszkedését és csökkenti megsűllyedését/résképződését, valamint el- vagy lecsúszását használat alatt.

A találmány további tárgya olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amely a viselő személy számára nagyobb kényelmet biztosít azáltal, hogy az illető sza badabban mozoghat és minimálisra csökkenti a viselő személy mozgása által előidézett erőknek a termék stabilitására gyakorolt hatását.

A találmány tárgyát képezi olyan alakú abszorbens cikk szolgáltatása is, amely illeszkedik a viselő személy kis mozgású zónájához és lehetővé teszi, hogy az abszorbens cikk megnyúljon azokon a helyeken, amelyek nem a kevéssé mozgó zónákhoz illeszkednek.

A jelen találmány egy további tárgya olyan abszorbens cikk, amely a viselő személy kevéssé mozgó testzónája kerületéhez rögzül és ezáltal fenntartja a dinamikus illeszkedést.

A jelen találmány még további tárgya olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amelynek abszorbens magja olyan alakú, hogy az a viselő személy kis mozgású zónájához illeszkedik oly módon, hogy fenntartja azzal a dinamikus illeszkedést.

A találmány még további tárgya egy tárolószerkezet (sasszisz), zárórendszer és abszorbens mag-alak szolgáltatása, mely elemek együttműködése lehetővé teszi a megsűllyedés és elcsúszás fellépését az abszorbens cikk használata közben.

A találmánynak ezen és további tárgyait a következő leírás és a rajzok világítják jobban meg.

A találmány összefoglalása

A jelen találmány abszorbens cikkeket, mint pelenkákat, inkontinencia betéteket, tréning alsóneműt, pelenkatartókat és béléseket, női tisztasági betéteket és hasonló olyan cikkeket szolgáltat, amelyeket arra terveztünk, hogy azok tartósan illeszkedjenek dinamikusan a viselő személyre használat közben és, amelyek javítják a testből kiürült anyagok magukban tartását, valamint a vi selő személy kényelmét/mozgásképességét. Az ilyen abszorbens cikknek van egy tárolórésze (sasszisza), amely egy külső fedőréteget képez, ami tipikusan egy folyadékáteresztő fedőlapból és egy folyadékot át nem eresztő hátlapból áll, valamint egy, a külső fedőréteggel társított abszorbens magból. Az abszorbens mag oly módon van tervezve, hogy az a viselő személy kevéssé mozgó testzónájához illeszkedik (az anatómiailag kis mozgású zónához illeszkedő abszorbens mag) úgy, hogy a viselő személy mozdulatai által előidézett, az abszorbens magra ható erőhatások minimálisra vannak csökkentve. Az abszorbens cikk egy zárórendszerrel is el van látva, hogy azt oly módon rögzítsük a viselő személyen, hogy a hordás teljes időtartama alatt fenntartsuk az abszorbens cikk dinamikus illeszkedését. A zárórerendszer úgy van tervezve, hogy egy, a testre bizonyos szögben egy primervonalú feszültség lép fel oly módon, hogy az nem segíti elő a pelenka megsűllyedését vagy elcsúszását. Az abszorbens cikk tartalmaz továbbá rugalmas elemeket, amelyek a viselő személy részeihez illeszkednek, ilyenek a derékkorc, a rugalmas lábszárkorcok és a rugalmas oldalelemek, melyek lehetővé teszik a viselő személy szabad mozgását, valamint a testre ható erők fenntartását, melyek az abszorbens cikk illeszkedését biztosítják.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az abszorbens cikk úgy van tervezve, hogy az a viselő személy kis mozgású testzónáihoz illeszkedjen (vagyis az, egy anatómiailag kis mozgású zónához illeszkedő abszorbens mag). Az abszorbens mag alakjának tervezésénél figyelembe vesszük, hogy az a viselő személy kis mozgású testzónájához legyen illesztve, ezért az abszorbens mag nem süllyed le, nem képez rést vagy nem csúszik el használat alatt, mert az a viselő személy testének olyan területén van elhelyezve, amelyen csak kismértékben vagy egyáltalán nem lépnek fel olyan dinamikus mozgások vagy erők, melyek a magnál résképződést vagy elcsúszást idézhetnek elő. Az abszorbens magnak van egy előnyösen ívszerű, homorú alakú homlokoldali széle, amely a viselő személy hashajlatához vagy alább illeszkedik. Előnyös, ha a homlokoldali szél görbületi vonala a viselő személy hashajlati vonalához közelít úgy, hogy az abszorbens mag természetesen illeszkedjen a kismozgású testzónába és így maximális legyen a viselő személy kényelme. Az abszorbens mag homorú ívelt oldalszélekkel is el van látva, amelyek a viselő személy lábhajlataihoz illeszkednek és egy szűk lépésbetét részt definiálnak, amely a viselő személy lábai közé illeszkedik be. Ezek a lábkivágások előbbre vannak elhelyezve az abszorbens magban, mint az oldalirányú középvonal, úgyhogy az abszorbens mag homlokoldali részének hossza rövidebb, hogy az a hashajlat alá tudjon illeszkedni és lehetővé tegye, hogy az abszorbens mag feljebb illeszkedjen a fenékhez, a hátgerinc ívében. Előnyös módon az abszorbens mag hátul elég hosszú ahhoz, hogy felfelé, a viselső fenekére tudjon illeszkedni a hátgerinc ívében, hogy hátul rögzítve legyen és kisebb résképződést tegyen lehetővé, ezáltal biztosítsa a kiürült folyadékok benntartását.

Az abszorbens cikk zárórendszerrel is el van látva annak érdekében, hogy az abszorbens cikket a viselő személyre erősítsük. Ez a zárórendszer előnyös módon a viselő személy körül egy primer feszültségvonalat létesít, amely elsősorban az alsó mozgási zónához illeszkedik, hogy elősegítse a dinamikus illeszkedést és az abszorbens magot helyére rögzítse, azt használat közben ne engedje elcsúszni. A zárórendszer által létesített primer feszültségvonal egy szög alatt helyezkedik el a viselő személyen. A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a zárórendszert bizonyos szögben elhelyezett, előnyösen speciális dizájnú szalagok biztosítják, melyek lehetővé teszik, hogy a

- 8 viselő személy egyszerűen alakítsa ki magán ezeket a „szög alatti” primer feszültségvonalakat. A zárórendszer egy rögzítőelemmel is el van látva, mely oly módon van tervezve, hogy lehetővé teszi a viselő személy részére, hogy ezt a primer feszültségvonalat minden esetben egyformán alakítsa ki, amikor a zárórendszert alkalmazza.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az abszorbens cikk még az abszorbens magon kívül elhelyezett rugalmas elemeket is tartalmaz, melyek arra szolgálnak, hogy az abszorbens cikket a viselő személyre illesszék azokon a zónákon, amelyek a viselő személy mozgása okozta dinamikus változásokat szenvednek. Egy ilyen kiviteli alak esetében minden, az abszorbens magon kívül eső zóna rugalmasítva van, hogy ezt a típusú illeszkedést lehessen biztosítani. Egy különösen előnyös kiviteli alak esetében az abszorbens cikk rugalmas derékelemekkel, rugalmas láb-korcokkal és rugalmas oldalelemekkel van ellátva, amelyek rugalmas nyújthatóságot biztosítanak és így a viselő személy számára nagyobb mozgásszabadságot, kényelmesebb és kontúrosabb illeszkedést tesznek lehetővé oly módon, hogy felvételkor a viselő személy a pelenkát megfelelően illeszti, majd a rugalmas elemek ezt az illeszkedést használat alatt is fenntartják.

A rajzok rövid leírása

Bár leírásunk a jelen találmány tárgyát konkrétan megfogalmazó és világos igénypontokban végződik, úgy véljük, a találmány a következő leírásból és a rajzokból válik érhetövé, melyekben az azonos elemeket azonos módon jelöljük, és amelyekben az 1. ábra egy, a jelen találmány szerinti eldobható pelenka kiviteli alakjának felülnézeti képe, melynek egyes részei metszetben láthatók annak érdé kében, hogy az alul elhelyezkedő szerkezeteket is szemléltessük. A pelenka külső felülete van a néző felé fordítva;

a 2. ábra az 1. ábra szerinti eldobható pelenka kiviteli alak felülnézeti képe, melynek egyes részei ki vannak metszve, és a pelenka belső felülete fordul a néző felé;

a 3. ábra az 1. ábra szerinti eldobható pelenka kiviteli alak részleges keresztmetszeti képe az 1. ábrán látható, homlokoldali derékrészen elhelyezkedő 3-3 metszésvonal mentén;

a 3. ábra egy alternatív rugalmas derékelem kiviteli alak részleges keresztmetszeti képe az 1. ábrán látható, homlokoldali derékrészen elhelyezkedő 3-3 metszésvonal mentén;

a 4. ábra az 1. ábra szerinti eldobható pelenka kiviteli alak egyszerűsített felülnézeti képe, amely az abszorbens mag elhelyezését mutatja a pelenka tárolórészében;

az 5. ábra az 1. ábrán bemutatott abszorbens mag felülnézeti képe;

a 6A ábra a viselő személy testének homlokoldali nézete, amely bizonyos anatómiai elemeket mutat és a kis mozgású zóna elhelyezkedését;

a 6B ábra a viselő személy testének hátoldali nézete, amely bizonyos anatómiai elemeket mutat és a kis mozgású zóna elhelyezkedését;

a 6C ábra a viselő személy testének oldalnézeti képe, amely a jelen találmány szerint létrehozott primer feszültségvonal szögét mutatja;

a 7A ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy másik, lehetséges kiviteli alakjának felülnézeti képe;

a 7B ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy további, lehetséges kiviteli alakjának felülnézeti képe;

• · • « a 7C ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy még további, lehetséges kiviteli alakjának felülnézeti képe;

a 7D ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy ismét további, lehetséges kiviteli alakjának felülnézeti képe;

a 8. ábra a jelen találmány szerint használható előnyös tapadószalag felülnézeti képe;

a 9. ábra egy, a találmány szerinti abszorbens cikk alternatív kiviteli alakjának felülnézeti képe;

a 10. ábra egy, a jelen találmány szerinti egyszerűsített pelenka kiviteli alak felülnézeti képe, melynek belső felülete van fordítva a néző felé a végélek mindegyike mellett Z-alakban hajtogatott gát-hajtókák konfigurációjának bemutatása céljából;

a 11. ábra a 10. ábrán látható 11-11 vonal menti keresztmetszeti nézet, amely a hátoldali derékrészben lévő gát-hajtóka Z-alakban hajtogatott szegmensét mutatja;

a 12. ábra egy alternatív, a jelen találmány szerinti eldobható pelenka kiviteli alak felülnézeti képe, amely egy másfajta lehetséges tárolószerkezet alakot mutat;

a 13. ábra egy, a jelen találmány szerinti eldobható pelenka kiviteli alak egy másik alternatív tárolószerkezet alakot mutat; és a 14. ábra egy, a jelen találmányi célra szolgáló, alternatív, rugalmas oldalpanel konfiguráció felülnézeti képe.

A találmány részletes leírása „Abszorbens cikk” alatt itt olyan szerkezeteket értünk, amelyek testből kiürülő anyagokat abszorbeálnak és tartanak magukban, közelebbről, olyan

- 11 szerkezeteket, amelyeket a viselő személy testére vagy annak közelébe helyezünk, hogy az a testből kiürített különböző anyagokat abszorbeálja és magában tartsa. Az „eldobható” kifejezés alatt itt olyan cikkeket értünk, melyeket nem szándékozunk kimosni vagy másképpen felújítani vagy abszorbens cikként újra használni (vagyis, amelyeket egyszeri használat után szemétbe dobunk, majd előnyös módon újrahasznosítunk, komposztálunk vagy egyéb környezetvédő módon hasznosítunk). „Egységes” abszorbens cikk alatt egymással egyesített, különálló részekből kialakított, koordinált egységet képező abszorbens cikkek értendők, amelyek nem igényelnek külön manipulatív eszközöket, mint különálló tartó- vagy béléselemeket. A jelen találmány szerinti abszorbens cikkek egy előnyös kiviteli alakját az 1. ábrán bemutatott egységes, eldobható abszorbens cikk szemlélteti. „Pelenka” alatt leírásunkban olyan abszorbens cikket értünk, amelyet gyermekek vagy inkontinens személyek alsó testrészükön hordanak. Figyelembe kell venni azonban, hogy a találmány egyéb abszorbens cikkeknél, mint inkontinecia-betéteknél, tréning alsónemüknél, pelenkatartóknál és -béléseknél, női tisztasági ruhadaraboknál és hasonlóknál is alkalmazható.

Az 1. ábra a jelen találmány szerinti 20 pelenka felülnézeti képe, annak kiterített, össze nem húzott állapotában (vagyis olyan alakban, ahol a rugalmasság okozta összehúzódás az oldalpanelek kivételével - ahol a rugalmas rész relaxált állapotban van - ki van simítva). A szerkezet egyes részeit az ábra kimetszett állapotban mutatja annak érdekében, hogy a pelenka konstrukcióját jobban lehessen látni. Az ábrán a pelenkának az az oldala van a néző eflé, amely annak a viselő személy testével ellentétes (kifelé néző) oldala. Mint az 1. ábra mutatja, a 20 pelenka áll egy 22 tárolóegységből, amely előnyös módon egy 24 folyadékáteresztő fedőlapot és egy, a 24 fedőlaphoz erősített, 26 folya- 12 dékot át nem eresztő hátlapot tartalmazó külső borítórétegből és egy, a külső borítóréteggel társított 28 abszorbens magból áll, mely utóbbi előnyös módon a 24 fedőlap és a 26 hátlap között van elhelyezve; továbbá a 30 rugalmas oldalpanelekből; a 32 rugalmas láb-korcokból; a 34 rugalmas derékelemekből; és egy - előnyös módon kettős feszítésű felerősítő rendszert tartalmazó - zárórendszerből . A kettős feszítésű felerősítő rendszer egy primer felerősítő rendszert és egy deréktáji zárórendszert tartalmaz. A primer felerősítő rendszer előnyös módon egy pár rögzítőelemből, előnyösen 36 tépőszalagból és 38 talpelemből áll. A deréktáji zárórendszer előnyös módon egy pár 40 első rögzítő komponenst és egy 42 második rögzítő komponenst tartalmaz. A 20 pelenka előnyös módon egy, a 40 első rögzítő komponensek mindegyike alatt elhelyezett 44 pozícionáló foltot is tartalmaz.

Mint látható, a 22 tárolóegységnek van egy 46 felülete (amely az 1. ábrán a szemlélő felé néz), egy 48 belső felülete, mely a 46 külső felülettel ellentétes, egy 50 homlokoldali derékrésze, egy, az 50 homlokoldali derékrészszel ellentétes 52 hátoldali derékrésze és egy kerülete, amelyet a tárolóegység külső szélei határoznak meg, melyek közül a hosszirányú széleket 54-gyel, a végső szélek közül az elülsőt 56-tal és a hátsót 58-cal jelöltük. (Bár a gyakorlott szakember tudatában a pelenkát szokásos módon úgy írják le, hogy annak egy pár derékrégiója és e derékrégiók közötti lépésbetét része van, leírásunkban a terminológia-egyszerűség kedvéért a pelenkát oly módon írjuk le, hogy annak csak derékrégiói vannak, mely derékrégiók mindegyike magába foglalja a pelenkának egy olyan részét is, amelyet tipikusan a lépésbetét rész részeként jelölnénk meg). A 48 belső felület a 22 tárolóegységnek abból a részéből áll, amely használat közben a viselő személy teste mellett van (vagyis a 48 felület a 24 fedőlapnak legalább egy részéből és a 24 fedőlaphoz erősített más kom13 ponensekből van kialakítva). A 46 külső felület a 22 tárolóegységnek abból a részéből áll, amely távol van a viselő személy testétől (vagyis a 46 külső felületet általában a 26 hátlapnak legalább egy része, és a 26 hátlaphoz erősített egyéb komponensek képezik). Az 50 homlokoldali derékrégió és az 52 hátoldali derékrégió az 56 homlokoldali derékéitól és 58 hátroldali derékéltől a 66 oldalirányú középvonalig terjed. Mindegyik derékrégiónak van egy 60 középső része és egy pár oldalpanelé, melyek általában a derékrégiók oldalirányú külső részét képezik. Az 50 homlokoldali derékrégióban elhelyezkedő oldalpaneleket a 62 homlokoldali paneleknek, míg az 52 hátoldali derékrégióban elhelyezkedőket 64 hátoldali oldalpaneleknek nevezzük. (Bár nem feltétlenül szükséges, hogy az oldalpanel pár vagy mindegyik oldalpanel azonos legyen, ezek előnyösen egymás tükörképei). A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében a 64 hátoldali oldalpaneleket az oldaliránnyal szöget bezáró irányban tesszük rugalmasan nyújthatóvá, mint ezt az 1. ábra aktiválási vonalai mutatják, hogy a 30 rugalmas oldalpaneleket kialakítsuk. [Az oldalirányt (X-irányt vagy szélességet) úgy definiáljuk, hogy az a 66 oldalirányú középvonallal párhuzamos; a hosszirányt (Y-irányt vagy hosszúságot úgy definiáljuk, hogy az a 67 hosszirányú középvonallal párhuzamos; és a tengelyirányt (Z-irányt vagy vastagságot) úgy definiáljuk, mint amely a 20 pelenka vastagságán áthatoló irány.

Az 1. ábra a 20 pelenka egy olyan előnyös kiviteli alakját mutatja, amelyben a 24 fedőlapnak és a 26 hátlapnak hossz- és szélességmérete általában nagyobb, mint a 28 abszorbens magé. A 24 fedőlap és a 26 hátlap a 28 abszorbens mag szélein túlnyúlik és így a 22 tárolóegység peremét képezik. A perem a külső kerületet képezi vagy más szóval a 22 tárolóegység éleit. A kerület az 54 hosszirányú éleket, az 56 homlokoldali vég-élt és az 58 hátoldali vég-élt foglalja magában.

- 14 v A 2. ábra a 20 pelenka egy felülnézetét mutatja, amelyben a 48 belső felület a szemlélő felé van fordulva, a 24 fedőlap és a 32 rugalmas lábkorc részei ki vannak metszve, hogy a 20 pelenka konstrukciója világosan legyen látható. Mint a 2. ábrán látható, mindegyik 34 rugalmas derékelem előnyös módon egy egységes, egyetlen darab rugalmas anyagból álló 70 derékborítást/ /derékövet tartalmaz. A 32 rugalmas lábkorc egy 74 tömítőkorcot és egy 76 gátkorcot tartalmaz. A 76 gátkorc egy 77 gátfelületet foglal magába, melynek közeli 78 éle, egy 79 távoli éle és egy 80 távtartó rugalmas eleme van. A 79 távoli él az 50 homlokoldali derékrégióban a 78 közeli éltől oldalrányban befelé, az 52 hátoldali derékrégióban előnyös módon oldalirányban kifelé oly módon van a 24 fedőlaphoz erősítve, hogy a 76 gátkorc egy kifelé hajlított, görbített gátkrocot képez. A 30 rugalmas oldalpanelek mindegyike a 64 hátoldali oldalpanelt és egy, a 64 hátoldali oldalpanellel operatíven társított 82 rugalmas oldalpanel-tagot tartalmaz.

A 3. ábra a 20 pelenkának egy, az 1. ábra szerinti 50 homlokoldali derékrégióban, a 3-3 metszésvonal menti keresztmetszeti képe. A 28 abszorbens mag a 24 fedőlap és a 26 hátlap között van elhelyezve, a 24 fedőlap és a 26 hátlap a 28 abszorbens mag 84 homlokoldali derékélén túlnyúlik. A 34 rugalmas derékelem egy 70 egységes derékborítást/derékövet tartalmaz, amelyet a 24 fedőlappal operatívan társított egyetlen darab elasztomer anyag képez. A 70 egységes derékborítás/derékövnek van egy 71 rugalmasított deréköv része és egy 72 derékborítás része. A 71 rugalmasított deréköv rész az 56 homlokoldali él mellett rugalmasan összehúzódni képes módon egy derékövbiztosító eszközzel (ezt az ábra nem mutatja), mint a szakterületen ismert ragasztóanyaggal - van operatívan társítva úgy, hogy az egy rugalmasított derékövet képez. A 72 derékborítás a 71 deréköv részhez csatlakozik és egy ahhoz közeli 88 éle és egy attól távolesö 90 éle van. A 72 derékborítás 88 közeli éle befelé, az 56 homlokoldali él felé van hajlítva, előnyösen a 28 abszorbens mag 84 homlokoldali derékéle és az 56 homlokoldali él között úgy, hogy a 72 derékborítás egy szegmensét a 24 fedőlaphoz erősíti egy (az ábrán nem jelzett) eszközzel, mint ragasztóanyag-csíkkal, úgyhogy az lezárja a 88 közeli élt. A 90 távoleső él a 88 közeli éltől befelé van hosszirányba fordítva és, mint ezt az ábra mutatja, nincs egyik alatta fekvő pelenka elemhez sem rögzítve, a 24 fedőlaphoz sem, úgyhogy a derékborítás rész eltávolítható a 24 fedőlaptól és egy csatornát képezhet. A csatorna nyitva van és képes arra, hogy a testből kiürülő anyagokat visszatartsa, felfogja és magában tartsa. A 26 hátlaphoz egy 92 erősítő csík van hozzáerősítve és kialakítja a 38 tépöszalag rögzítőelemet. A 92 erősítő csík lehetővé teszi, hogy a tépőszalag első rögzítő komponense oldható módon tapadjon az erősítő csík külső felületén a 39 második rögzítő komponenshez anélkül, hogy a 92 erősítő csíkot vagy a 26 hátlapot elszakítaná vagy összeráncolná. (Alternatív módon az erősítő csík a hátlap és az abszorbens mag között is elhelyezhető, hogy belülről erősítse a tépőszalag rögzítőelemet a hátlap külső oldalán).

Az 1. ábrán látható 22 tárolóegység a 20 pelenka főtestet (sassziszt) tartalmazza. A 22 tárolóegyésg legalább egy 28 abszorbens magot és előnyösen a 24 fedőlapból, valamint 26 hátlapból álló külső borítóréteget foglalja magába. Abban az esetben, ha az abszorbens cikk egy különálló tartóelemet és bélést tartalmaz, akkor a tárolóegység a tartóelemet és a bélést foglalja magába (vagyis a tárolóegység egy vagy több, a tartóelemet képező anyagrétegből áll,míg a bélés egy abszorbens kompozitból, mint fedőlapból és hátlapból, valamint egy abszorbens magból áll). Egységes abszorbens cikkeknél a tárolóegység a pelenka fő szerkezetét képezi és ehhez járul hozzá a többi elem, így

··« *· ·«·

- 16 képződik a kompozit pelenkaszerkezet. Ily módon a 20 pelenka 22 tárolóegysége a 24 fedőlapot, 26 hátlapot és a 28 abszorbens magot foglalja magába.

A 24 fedőlap hajlékony, puha érzést kelt és nem izgatja a viselő személy bőrét. Ezen túlmenően a fedőlap folyadékáteresztő, lehetővé teszi, hogy a folyadékok (például a vizelet) könnyűszerrel áthatoljon teljes vastagságán. Alkalmas fedőlap sokféle anyagból gyártható, így porózus habokból; recézett habokból; perforált műanyagfóliákból; szőtt vagy nem szőtt paplanokból vagy természetes (például fa vagy gyapot) rostokból; szintetikus szálakból (például poliészter vagy polipropilén szálakból) vagy természetes és szintetikus szálak kombinációjából. A fedőlap előnyös módon olyan hidrofób anyagból készül, amely elszigeteli a viselő személy bőrét az abszorbens magban tárolt folyadékoktól, és legalább egyik oldalán felületaktív anyaggal van kezelve abból a célból, hogy a folyadékok könnyen áthatoljanak teljes vastagságán.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében a fedőlapnak legalábbis egy részét mechanikus feszítésnek vetjük alá, hogy „zéró nyúlású” stretch laminátumot biztosítsunk, amely a rugalmas oldalpaneleket képezi. Ily módon a fedőlap előnyös módon megnyújtható, legelőnyösebben húzható, de nem szükségszerűen elasztomer, úgyhogy az mechanikai kifeszítés során legalábbis bizonyos mértékig tartósan megnyúlik és nem tér vissza teljesen eredeti konfigurációjába. Előnyös kiviteli alakoknál a fedőlap anélkül vethető alá mechanikai feszítésnek, hogy az be- vagy elszakadna. így előnyös, ha a fedőlapnak gépirányra merőleges irányban (oldalirányban) kicsi a szakadási nyúlása.

A fedőlap sokféle gyártástechnikával gyártható. A fedőlap lehet például egy nemszőtt szálpaplan. Ha a fedőlap nemszőtt paplanból áll, akkor ez a paplan lehet fonott, kártolt, nedves eljárással fektetett, ömledékből fúvott, nedvesen <1 « » · · _w • · - · J • · · «·

- 17 kócolt paplan, ezek kombinációja és hasonlók. Az előnyös fedőlap kártolt és hőrögzítéssel készült, mint ez a textil-szakemberek előtt jól ismert. Egy előnyös fedőlap vágott - körülbelül 2,2 denier finomságú - polipropilén szálakból készül. „Vágott szálak” alatt itt legalább 15,9 mm hosszú szálakat értünk. A fedőlap alaptömege körülbelül 18-25 g/m². Alkalmas fedőlapot gyárt a Veratec Inc., International Paper Comany, Div, cég (Walpole, Massachusetts) cég P-8 elnevezéssel.

A 24 fedőlap a 28 abszorbens mag 94 testfelöli oldala mellett van elhelyezve és előnyös módon ahhoz, valamint a 26 hátlaphoz (az ábrán nem jelzett) alkalmas, a szakterületen jól ismert rögzítőelemmel van erősítve. Alkalmas rögzítőelemeket az alábbiakban írunk le, a 26 hátlapnak a 28 abszorbens maghoz rögzítésével kapcsolatosan. A „rögzítés” kifejezés alatt itt olyan konfigurációkat értünk, amikor egy elem közvetlenül van a másik elemhez erősítve azáltal, hogy az elemet közvetlenül a másik elemhez kötjük, és olyan konfigurációkat, amikor az elemet közvetett módon erősítjük a másik elemhez úgy, hogy azt közbenső elem(ek)hez rögzítjük, amelyek(ke)t azután a másik elemhez rögzítünk. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a fedőlapot és a hátlapot közvetlenül rögzítjük egymáshoz a pelenka kerületén és közvetett módon egyesítjük őket úgy, hogy a ( az ábrán nem mutatott) rögzítő eszközzel közvetlenül az abszorbens maghoz rögzítjük őket. Egy alternatív kiviteli alaknál az abszorbens magot nem kell sem a fedőlaphoz, sem a hátlaphoz rögzíteni, úgyhogy az abszorbens mag „lebeg azok között.

A 26 hátlap folyadék (például vizelet) át nem eresztő és az előnyösen egy vékony müanyagfóliából készül, bár e célra más hajlékony, folyadék át nem eresztő anyag is használható. „Hajlékony” kifejezés alatt itt azt értjük, hogy az anyag deformálható és könnyen alkalmazkodik az emberi test általános •·· ·· ·*·· *·,· . *

- 18 alakjához és körvonalaihoz. A hátlap megakadályozza, hogy az abszorbens magban lévő, abszorbeált folyadékok megnedvesítsék a pelenkával érintkező anyagokat, mint ágy- vagy alsóneműt. A hátlap ily módon állhat szőtt vagy nemszőtt anyagból, polimerfóliából, mint hőrelágyuló polietilén vagy polipropilén fóliából vagy kompozit anyagokból, mint fóliával bevont, nemszőtt anyagból. A hátlap előnyösen körülbelül 0,012-0,051 mm vastag hőrelágyuló fólia.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a hátlapnak legalábbis egy részét mechanikai nyújtásnak vetjük alá egyrészt, hogy egy „zéró nyúlású” stretch laminátumot biztosítsunk, ami a rugalmas oldalpaneleket képezi, másrészt, hogy kívánt esetben előnyújtsuk a hátlapnak azt a részét, amely egybeesik a rugalmas derékelemmel vagy bármely más rugalmas elemmel. Ily módon a hátlap előnyösen nyújtható, legelőnyösebben húzható, de nem szükségszerűen elasztomer, úgyhogy az mechanikus nyújtásnál (feszítésnél) legalábbis bizonyos mértékig maradó nyúlást szenved, és nem tér vissza teljesen eredeti, deformálatlan konfigurációjába. Az előnyös kiviteli alakok esetében a hátlap nemkívánt be- vagy leszakadás nélkül vethető alá mechanikus nyújtásnak. Ily módon az az előnyös, ha a hátlap szakadási nyúlása gépirányra merőleges irányban legalább 400-700 %, az ASTM D-638 szabvány szerinti vizsgálattal, így a hátlapként használható előnyös polimer fóliák nagymennyiségű lineáris kis sűrűségű polietilént tartalmaznak. A hátlap céljára különösen alkalmas anyagok az olyan keverékek, amelyek körülbelül 45-90 % lineáris kis sűrűségű polietilént és körülbelül 10-55 % polipropilént tartalmaznak. A jelen találmány szerinti, hátlapként használható fóliák például a Tredegar Industries, Inc. (Tene Haute, Indiana) cég által gyártott X-8323, RR8221 típusú blendek bizonyos fúvott fóliák céljára és az RR5475 típusú blend bizonyos öntött fóliák céljára.

- 19 A 26 hátlap előnyösen prégelt (tipikusan körülbelül 0,127 mm kaliberre prégelt) és/vagy matt kiképzésű, hogy jobban textília-szerű megjelenésű legyen. Továbbá a hátlap lehetővé teheti, hogy az abszorbens magból szabaddá váljanak a gázok (vagyis az lélegző lehet), miközben még mindig meggátolja, hogy kiürült anyagok hatoljanak rajta át.

A 26 hátlap a 28 abszorbens mag 96 alsónemű felöli oldala mellett van elhelyezve és a maghoz (az ábrán nem jelölt, a szakterületen jól ismert) rögzítőeszközzel van előnyösen erősítve. így például a 26 hátlap egy egyenletes, folytonos ragasztóanyag réteggel mintázott ragasztóanyag réteggel, különálló vonalakból, hullámvonalakból vagy foltokból álló ragasztóanyaggal lehet a 28 abszrobens maghoz erősítve. Megfelelő ragasztóanyagoknak találtuk e célra a Century Adhesives, Inc. (Columbus, Ohio) cég Century 5227 típusú ragasztóanyagát; és a Η. B. Fuller Company (St. Paul, Minnesota) cég HL-1258 típusú ragasztóját. A rögzítőeszköz előnyös módon egy nyitott ragasztóanyag-szál hálóból áll, amint ezt a 4 573 986 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást ismerteti. Egy spirál mintában elrendezett, sok ragasztóanyag szálból álló nyitott hálószerkezetet szemléltetnek, a 3 911 173 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban; a 4 785 996 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban; a 4 842 666 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismeretetek berendezések és módszerek. A rögzítőeszköz alternatív módon lehet hőimpulzussal, nyomással létesített, ultrahangos, dinamikus mechanikai kötés vagy bármilyen más alkalmas rögzítési mód vagy ezek kombinációja, mint ez a szakterületen ismeretes.

A 28 abszorbens mag bármilyen olyan abszorbens eszköz lehet, amely képes folyadékokat, mint vizeletet és bizonyos más, a testből kiürülő anyagokat

- 20 abszorbeálni és magában tartani. Mint a rajzok mutatják, a 28 abszorbens magnak van egy 94 testfelöli oldala, egy 96 alsónemű felöli oldala, vannak 98 oldaléléi, egy 84 homlokoldali éle és egy 86 hátoldali éle.

A 28 abszorbens mag sokfajta, az eldobható pelenkáknál és más abszorbens cikkeknél használt folyadékabszorbeáló anyagból, mint „légárammal terített”, aprított facellulóz pépből gyártható. Egyéb, erre alkalmas abszorbens anyagok közé tartoznak például a kreppelt cellulózvatta, az olvadékból fúvott polimerszálak vagy ezek keverékei, mint a „coform”, a kémiailag módosított vagy térhálósított cellulózrostok, selyempapírok, mint csomagoló és rétegelt selyempapírok, abszorbens habok, abszorbens szivacsok, szuperabszorbens polimerek, abszorbens gélesedő anyagok vagy az ezekkel egyenértékű anyagok vagy anyagkombinációk. Az abszorbens mag konfigurációja vagy konstrukciója is változtatható (például az abszorbens magnak változó „calliperzónái”, hidrofil grádiensei, szuperabszorbens grádiensei, kisebb átlagsűrűségű és/vagy kisebb átlagos alaptömegű befogadó zónái lehetnek; vagy egy vagy több réteget vagy szerkezetet tartalmazhatnak). Az abszorbens magösszes abszorbeáló kapacitásának azonban kompatibilisnek kell lennie a tervezett terheléssel és a pelenka szándékolt használatával. Továbbá, az abszorbens mag mérete és abszorpció-kapacitása változtatható aszerint, hogy gyermekek vagy felnőttek céljára szolgál-e.

A jelen találmány 28 abszorbens magjaként használható, széleskörűen elterjedt, kereskedelmi sikert elért abszorbens szerkezeteket írnak le a

610 678 számú (1986. szeptember 9.); a 4 673 402 számú (1987. június 16.); a 4 888 231 számú (1989. december 19.); a 4 834 735 számú (1989. május 30.); és az 5 147 345 számú (1992. szeptember 15.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Egy különösen előnyös abszorbens mag az a kétrétegű szerkezet, amely egy kémiai úton merevített, térhálósított cellulózrostokból álló befogadó magot és egy farost pépből, és szuperabszorbens szemcsékből álló tárolómagot tartalmaz, amelyet a 07/843 706 számú amerikai egyesült államokbeli találmányi leírás (1992. február 28.) ismertet. Ezeknél a kiviteli alakoknál a befogadózóna bármilyen, kívánt alakú lehet (felső felülete előnyösen kisebb, mint a tároló magé), a tároló mag előnyös alakja pedig az itt ismertetett.

A 6A és 6B ábrák egy, a pelenkát viselő személy képei, melyek azt mutatják, hogy hol helyezkedik el a viselő személy kis mozgású zónája. A kis mozgású zónákat a rajzokon pontozott területek jelölik. Mint ezt a viselő személy anatómiája meghatározza, a „kis mozgású zóna” alatt azt a testzónát vagy -területet értjük, amely a dinamikus mozdulatok ellenére lényegében nem deformálódik vagy csak igen kevéssé mozog. Mint ezt a 6A ábra mutatja, a kis mozgású zónát az alhasi régió és hasi régió közötti, azon ívelt vonal határolja, amelyik az „S” első, felső csípőnyergeket köti össze a rectus abdominus izom által létesített, az alábbiakban „T” hasi ráncnak nevezett redővel. A hasi ránc a bőrnek vagy izomnak az a jellegzetes hajtás- vagy hajlat ránca, amelyet a has alakít ki, amikor a viselő személy ülő helyzetbe ereszkedik. A kis mozgású zónát minegyik oldalon az az ívelt vonal határolja, amely az első, felső csípőnyerget a perineumon át a glutens maximus alatti lágyéktáji inszalag mentén (a far-hajlat mentén) a hátsó, alsó csípőnyereggel - melyet a továbbiakban „L” láb-ráncnak nevezünk - köti össze. Mint ez a 6B ábrán látható, a kis mozgású zónát a viselő személy hátoldalán egy olyan vonal határolja, amely a hátsó, alsó csípőnyerget a glutens maximus felett és a hát „R” ágyéki görbülete mentén köti össze (R = a hát „véknya”). A jelen találmány céljára a kis mozgású zóna magábafoglalja a glutens maximus zónát vagy területét is (bár ez a 6B

- 22 ábrán nincs pontozva) annak ellenére, hogy a glutens maximus némi dinamikus mozgást végez. A viselő személy mozdulatai okozta mozgást ebben a zónában fellépő erők igyekeznek felnyomj az abszorbens magot a far-felekre az ágyék vonalába, és így inkább segítik az abszorbens mag, valamint a pelenka illeszkedését, semmint azt rontanák.

Az 5. ábra a jelen találmány szerinti 28 abszorbens mag egy előnyös alakjának felülnézeti képe. Az abszorbens mag alakja itt úgy van tervezve, hogy az abszorbens mag lényegében a viselő személy anatómiailag kis mozgású, kevéssé deformálódó felületéhez (a kis mozgású zónához) illeszkedik. Ez az anatómiailag kis mozgású zónához illeszkedő abszorbens mag azt eredményezi, hogy viselés közben jobb az illeszkedés, kisebb az abszorbens mag deformálódása és mozgása, a mag anyagai kevésbé csomósodnak és a viselő személynek nagyobb a kényelme és mozgáslehetősége. Ezzel az abszorbens mag dizájnal kitűnő illeszkedést érünk el, mert az alakja a viselő személy anatómiájához idomul és így kevesebb a résképződés, az abszorbens mag összecsomósodása és lesüllyedése. Tartós dinamikus illeszkedést érünk el, mert az abszorbens mag úgy van tervezve, hogy a viselő személy azon anatómiai részeit fedje, amelyek viselés közben legkevésbé mozognak és alakjukat legkevésbé változtatják. így az illeszkedés a pelenkának a viselő személyre történő helyezésétől addig ellenőrizhető, míg azt elszennyeződés után róla le nem vesszük. Továbbá, minthogy az abszorbens mag úgy van tervezve, hogy az a hasránc alá vagy abba illeszkedjen, a viselő személy hasa kevésbé igyekszik azt lenyomni és a pelenkát lesüllyeszteni. így az abszorbens mag lényegében a viselő személy kis mozgású zónáján belül marad. Mivel annak következtében, hogy az abszorbens mag a kis mozgású zónában foglal helyet, ezért az kevésbé van kitéve a viselő személy mozdulatai által okozott

- 23 dinamikai erők hatásának, ezért kevésbé hajlamos a megűllyedésre vagy összesodródásra. Annak következtében, hogy kisebb az abszorbens mag terjedelme és az abszorbens mag merevebb anyagai nem azokban a zónákban vannak elrendezve, melyek a viselő személy mozgásának hatása alatt állnak, a viselő személy kényelme és mozgáslehetősége jobb.

Az 5. ábrán bemutatott 28 abszorbens magnak van egy 100 homlokoldali és egy 102 hátulsó, a 100 homlokoldalival összefüggő része, egy 84 homlokoldali derékéle, egy 86 hátoldali derékéle, valamint 98 oldaléléi. Ezenkívül a 28 abszorbens magnak van egy 104-gyel jelzett oldalirányú középvonala és egy 106-tal jelzett hoszirányú középvonala. A 100 homlokoldali rész és a 102 hátoldali rész a 84 homlokoldali derékéltől és 86 hátoldali derékéltől a 104 oldalirányú középvonal felé addig a pontig terjednek, amely a 98 oldalélek ívelt lábkivágásának közepe, és amelyet a 108 lépésbetét pontnak jelöltünk.

Mint ez az 5. ábrán látható, annak érdekében, hogy biztonságosan illeszkedjen a viselő személy hasránca alá vagy hasráncánál, a 84 homlokoldali derékélnek egy lényegében ívelt, homorú alakja van. „ívelt” kifejezés alatt itt az egyenestől eltérő vonalakat jelölünk, de olyan vonalakat is, melyeknek bizonyos szegmensei egyenesvonalúak is lehetnek. „Homorú” kifejezés alatt olyan ívelt vonalat értünk, melynél a görbe normálisai összetartanak (konvergálnak). A 84 homlokoldali derékéi ívelt, homorú alakja általában megfelel a hasráncnak és azt anatómiai értelemben a homlokoldali derékéi három pontja definiálja, amelyek a viselő személyen lévő három pontnak felelnek meg. A 84 homlokoldali derékéi két pontja, melyek a legmesszebb vannak a 104 oldalirányú középvonaltól a 98 oldalélek mellett, egy-egy olyan pontnak felelnek meg, amely a viselő személy mindegyik elülső, felső csípőnyerge mellett helyezkedik el. A harmadik pont az a 28 abszorbens mag 106 hosszirányú közép- 24 vonala menti pont, amely általában a viselő személy köldökével van egyvonalban és jellegzetesen a viselő személy hasránca legalacsonyabb pontját definiálja. Ezt a pontot nevezzük 112 hasi pontnak. Azt találtuk, hogy a 110 csípőpontoknak és a 112 hasi pontnak bizonyos meghatározott mérete és viszonya van, ami nem változik jelentős mértékben az egymáshoz hasonló testtömegű személyeknél. A 110 csípőpontok egymástól oldalirányban „H” távolságra vannak elhelyezve, amely kisebb, mint a hordozó személy elülső, felső csípőnyergei közötti távolság vagy azzal egyenlő. A 112 hasi pont a 110 csípőpontoktól hosszirányban befelé „D” távolságra helyezkednek el. Azt találtuk, hogy a 110 csípőpontok H oldalirányú távolsága és a 112 hasi pont 110 csípőpontoktól mért D hosszirányú távolsága közötti aránynak (H:D) bizonyos értéktartományban kell lennie ahhoz, hogy a 84 homlokoldali derékéi követni tudja a viselő személy hasráncát. A H:D arány előnyösen körülbelül 6:1 és 9:1, előnyösebben körülbelül 7:1 és 8:1 között van. A 110 csípőpontok közötti távolság a viselő személy-modelleken végzett mérések alapján könnyen megválasztható és kb. 9-21 kg testtömegü személyek esetében körülbelül 1214 cm között van. Adott méretű pelenkaviselő személyek csípőpont távolságára vonatkozóan a következő adatok a mérvadóak: újszülöttektől 5 kg-os testtömegig: 6-12 cm; 6-9 kg testtömeg esetén: 11,4-17,6 cm; 10-13 kg testtömegnél: 14,5-18,8 cm; 14-21 kg testtömegnél: 16,8-24 cm. Bár a 110 csípőpontokat és a 112 hasi pontot összekötő görbevonal bármilyen alakú lehet és egyenesvonalú szegmenseket is tartalmazhat, az az előnyös, ha alakja a hasránc görbületét követi. Azt találtuk, hogy a hasráncot követő görbevonal általában olyan ív, amelynek sugara megfelelő ahhoz, hogy az ív a 110 csípőpontokon és a 112 hasi pontokon haladjon át. Azt találtuk, hogy a hasránc ívét megközelítő görbe egy (az abszorbens mag x-y síkjában 29°-kal

- 25 elforgatott), görbeillesztési technika felhasználásával szerkesztett olyan polinom görbe, melynek egyenlete:

(a +bx ) ahol az a és b koefficiensek értéke előnyösen a = 0,45763285 és b = 0,021195617.

A 28 abszorbens mag 98 oldaléleinek alakja oly módon van tervezve, hogy az egy, a kis mozgású zóna lábráncaiba vagy azokhoz illeszkedő lábkivágást és egy, a fél-farokon a hát ágyéktáji görbületébe illeszkedő részt biztosítson. A 98 oldalélek mindegyikének ily módon egy 114 lábszegmense és egy 116 farszegmense van.

A 11 lábszegmensnek egy lényegében ívelt homorú alakja van, hogy az a lábráncokba illeszkedjen. A 114 lábszegmenst képező ívelt görbe mentén van egy 108 „lépésbetét”-pont, amely a 28 abszorbens mag legkeskenyebb részeinek felel meg a 114 lábszegmensekben. A 114 lábszegmenst képező, a 108 lépésbetét pontot magábafoglaló görbének bármilyen, így egyenesvonalú szegmenseket is tartalmazó alakja lehet, de előnyös, ha a görbe a lábránc görbületét követi. Azt találtuk, hogy ez a görbe általában egy olyan ív, melynek sugara elegendő ahhoz, hogy a lábráncokon keresztül a 108 lépésbetét ponthoz illeszkedje. Azt találtuk, hogy a lábránc ívét megközelítő görbe egy (az abszorbens mag x-y síkjában 31°-kal elforgatott), görbeillesztési technika felhasználásával szerkesztett olyan polinom görbe, melynek egyenlete:

y = a + bx + ex² + dx³ + ex⁴ + fx⁵ + gx⁶, ahol az a, b, c, d, e, f és g koefficiensek értéke előnyösen: a = 0,02015642,

- 26 b = 0,2621513, c = 0,055790377, d = -0,03472119, e = 0,034448752, f = 0,000858783 és g = -0,0022505.

Annak érdekében, hogy a 28 abszorbens mag optimális illeszkedését biztosítsuk a kis mozgású zónában, a 108 lépésbetét pontokat előnyös módon a 28 abszorbens magnak jobban a homlokoldali részére eső ponton helyezzük el úgy, hogy a 100 homlokoldali rész hossza előnyösen rövidebb legyen, mint a 102 hátoldali részé. A 100 homlokoldali rész ily módon alacsonyabban illeszkedik a viselő személyen, hogy a hasráncnál illeszkedjen, míg a 102 hátoldali rész előnyös módon a far-felekre nyúlik a hát ágyékgörbületébe. Ezért a 108 lépésbetét pontokat előnyösen a 28 abszorbens mag 104 oldalirányú középvonala előtt helyezzük el. A 102 hátoldali rész hosszának a 100 homlokoldali rész hosszához viszonyított aránya így előnyösen nagyobb, mint körülbelül 1:1.

A 28 abszorbens mag oldalirányú szélessége a 108 lépésbetét pontok között, vagyis a lépésbetét szélessége a jó illeszkedés biztosítása szempontjából ugyancsak fontos lehet. Bár a lépésbetét szélessége erősen változó lehet, előnyös, ha az kényelmesen illeszkedik a viselő személyen és optimális az abszorpcióképessége. Előnyös, ha a lépésbetét szélesség kicsi, hogy az abszorbens mag ne gyürődjön össze, ha a viselő személy összezárja lábait. A lépésbetét szélességének csökkentése azonban csökkeni annak az abszorbens anyagnak a mennyiségét, ami a jellegzetes folyadéklerakódási zónában rendelkezésre áll. Ha nagy abszorpcióképességű anyagokat használunk, amelyek az abszorbens magnak ebben a zónájában elegendő kapacitást biztosítanak, akkor a lépésbetét szélesség nagymértékben csökkenthető úgy, hogy az elég kicsi ahhoz, hogy az abszorbens mag kényelmesen illeszkedik a láb hajlatai közé, amikor a viselő személy lábait összezárja. Ennek dacára azonban a pelenkánál vagy más abszorbens cikkeknél szokásos módon

- 27 használt abszorbens anyagok esetében nagyobb lépésbetét szélességre lehet szükség, mint a viselő személy összezárt lábai közötti testszélesség, hogy az abszorbens magnak mégis elegendő abszorpciókapacitása legyen. A lábszegmensek alakja azonban lehetővé teszi, hogy az oldalélek a kis mozgású zóna lábhajlatoknak feleljenek meg minimális gyűrődéssel és deformálódással. Alternatív kiviteli alakoknál (és különösen merevebb abszorbens anyagok esetében) az abszorbens mag olyan eszközökkel látható el, amelyek a mag anyagának fokozott gyűrhetőségét biztosítják, így előre elhelyezett vájatvonalakkal, hornyokkal vagy anyagkivágásokkal. Az ábrákon bemutatott abszorbens magok esetében azt találtuk, hogy a lépésbetét szélességének nem kell körülbelül 7,5 cm-nél, előnyösebben körülbelül 3,78-6,35 cm-nél, legelőnyösebben körülbelül 5 cm-nél szélesebbnek lennie.

A 98 oldaléleknek 116 far-fél szegmense a 114 lábszegmensekhez csatlakozik és a 98 oldalélnek azt a részét foglalja magában, amely a 114 szegmenstől a 86 hátoldali derékéiig terjed. A 116 far-fél szegmens bármilyen kívánt alakú lehet. A 116 farfél szegmens előnyösen úgy van tervezve, hogy az a viselő személy far-feleihez, a hát ágyéktáji görbületébe illeszkedik. Az 5. ábrán látható előnyös kiviteli alaknál a 116 far-fél szegmens lényegében egyenesvonalú (egy egyenes vonal) és a hossziránnyal párhuzamos. A 116 far-fél szegmens előnyösen egyenesvonalú, hogy a hátoldali derékrégióban szélesebb rugalmas oldalpaneleket tegyen lehetővé.

A 28 abszorbens mag 86 hátoldali élének szintén számos, különböző alakja lehet. Például a 86 hátoldali derékéi ívelt vagy négyszögletes vagy a kettő kombinációja lehet. Továbbá, a 86 hátoldali derékélbe kivágások iktathatok az összegyűrdés szabályozása céljából, az 5. ábrán bemutatott elő- 28 nyös kiviteli alaknál a 86 hátoldali derékéi négyszögletes alakú és párhuzamos az oldaliránnyal.

így a 28 abszorbens magnak egy módosított T-alakja van, biztosan illeszkedik a viselő személy kis mozgású zónájához.

A 7A ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy alternatív kiviteli alakját ábrázolja. A 728 abszorbens magnak „bálna alakja van. A 84 homlokoldali derékéi és a 14 lábszegmensek azonosak az 5. ábrán ábrázolt abszorbens magéval. A 98 oldalél 116 fél-far szegemensének egy lényegében ívelt domború alakja van, hogy az a leginkább megfeleljen a far-feleknek. „Domború” kifejezés alatt olyan ívelt vonalat értünk, amelynek normálisai divergálnak. A 86 hátoldali derékélnek egy lényegében ívelt, domború alakja van, hogy a 728 abszorbens mag megfelelően ileszkedjen a viselő személy hátának ágyéktáji görbületéhez és ily módon az abszorbens mag alakja elősegíti egy, a viselő személy testére szög alatt álló primer erő-(feszültség)vonal képződését.

A 7B ábra egy, a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy további lehetséges kiviteli alakját ábrázolja. A 728’ abszorbens magnak „módosított bálna” alakja van. A 84 homlokoldali derékéi és a 98 oldalélek azonosak a 7A ábrán bemutatott abszorbens mag éleivel. A 86 hátoldali derékélnek egy lényegében olyan, ívelt domború alakja van, amelyben egy 710 kivágás van kialakítva, ami a 86 hátoldali derékélnek egy ívelt, homorú kivágása. Ez a kivágás a pelenkába ürült széklet befogadását segíti elő.

A 7C ábra a jelen találmány szerinti abszorbens magnak egy még további, lehetséges kiviteli alakja. A 728” abszorbens magnak „ásó” alakja van. A 784 homlokoldali derékéi az oldaliránnyal párhuzamos, egyenesvonal alakú. A 114 lábszegmensek azonosak az 5. ábrán bemutatott abszorbens mag láb- 29 szegmenseivel. A 116 fél-far szegmensek mindegyikének íves, domború az alakja, hogy azok a lehető legjobban megfeleljenek a far-feleknek. A 86 hátoldali derékélnek ívelt, domború alakja van, hogy a 728” abszorbens mag megfelelően illeszkedjen a hát ágyékgörbületéhez, és így a 728” abszorbens mag elősegítse egy, a viselő személy testére szög alatt álló primer erő-(feszültség)vonal kialakulását. A 784 homlokoldali derékéi 110 csípőpontjai közötti távolság jelentősen rövidebb, mint a 7A ábrán bemutatott abszorbens mag csípőpontjai közötti távolság. Ez a 728” abszorbens mag-alak - különösen a mag homlokoldali és lépésbetét részén jobb, kisebb maggyűrődéssel járó illeszkedést biztosít. A keskenyebb lépésbetét szélesség és homlokoldali derékéi elősegíti hogy a viselő személy szoros mozdulatai alatt a mag összegyűrődjön. Noha a 728” ásóalakú abszorbens mag az itt leírt tárolóegység-sasszisz alakok mindegyike esetében hasznos, azt találtuk, hogy különösen a teljesen „stretch” kivitelű abszorbens cikk-sasszisz alakoknál előnyös, mint amilyet a 9. ábra ábrázol.

A 7D ábra a jelen találmány szerinti abszorbens mag egy még további kiviteli alakját mutatja. A 728”’ abszorbens magnak „módosított bálna” alakja van. A 728”’ abszorbens mag alakja hasonlít a 7A ábra szerinti bálnaalakú abszorbens magéhoz azzal a különbséggel, hogy a 86 hátoldali derékéi egyenesvonalú, párhuzamos az oldaliránnyal.

Bár a találmány szerinti abszorbens magok különböző alakú és méretű tárolóegységekben helyezhetők el, előnyös, ha a tárolóegységnek is bizonyos alakja van, hogy az abszorbens mag jobban legyen a viselő személy kis mozgású zónájába illesztve és csökkentse a tárolóegység résképződését. így, mint ezt az 1. ábra mutatja, a 22 tárolóegység olyan 56 homlokoldali végéllel rendelkezik, amely lényegében ívelt,homorú alakú, és az 58 hátoldali végéinek

- 30 lényegében ívelt, domború alakja van. Az 56 homlokoldali derékéi ívelt, homorú alakja lehetővé teszi, hogy az a viselő személy hasa kerületén legyen elrendezve, és előnyös módon a has alatt helyezhető el, hogy a has ne dörzsölje, koptassa a homlokoldali derékélet vegy ne nyomja azt másképpen kifelé. Egy különösen előnyös kiviteli alak esetében a has a primer feszültségvonal felett helyezkedik el úgy, hogy a pelenkára gyakorolt abroncsirányú (övirányú) feszültségek szabályozottak és azokat fenntartjuk. Az 58 hátoldali végéi előnyösen ívelt, domború alakú, úgyhogy viselés közben az 58 hátoldali végéi átlósan lefelé a viselő személy homlokoldala felé van irányítva. így az 52 hátoldali derékrégió rá van ültetve a hát vesetájára, illetve ezt a derékrégiót ez utóbbi támasztja alá, így megakadályozza, hogy a 22 tárolóegység zavarja a viselő személy testének mozdulatait és a viselő személy teste körüli, szög alatti primer feszültségvonalat a hát ágyékgörbületétől, és a csípőkön át a has altesti rés alá horgonyozza. Az 58 hátoldali végéi ívelt, domború alakja is csökkenteni igyekszik a résképződést az 52 hátoldali derékrégióban.

A 12. ábra a jelen találmány szerinti tárolóegység egy alternatív kiviteli alakját mutatja be, ahol az 58’ hátsó végéinek egy lényegében ívelt domború alakja van és a hátsó végéi az egyik 54 hosszirányú éltől a másik 54 hosszirányú élig folytonos. így nemcsak a 22' tárolóegység 60 középső részének van ívelt, domború alakja, de a 64 hátulsó oldalpanelek is ugyanilyen alakúak. A hátulsó végéinek ez a konfigurációjú alakja elősegíti a folytonos, a viselő személy testére szög alatt álló feszültségvonal képződését, mert ezek az erők eloszolhatnak a hátsó végéi folytonos görbéje mentén. Továbbá, a 22’ tárolóegységnek ez az alakja javítja a pelenka felhelyezését és kezdeti illeszkedését, mert az 56’ hátsó végéi igyekszik követni a viselő személy

- 31 testformájának görbületét és a tépőszalagok természetes módon követik a rözgítöelem szögét.

A 13. ábra a találmány szerinti további tárolóegység kiviteli alakot mutat, amelynél az 58 hátsó végéinek a 60 középső régióban egy ívelt, domború alakja és a 64 oldalpanelek mindegyikében egy külön íves, domború alakja van. Ez az alak az 58 hátsó végélen két „I” inflexiós pontot definiál a 60 középső régió és a 65 oldalpanelek határán. Az 58” hátsó végéinek ez az alakja egy „függesztett híd-alakot definiál. Ezen túlmenően, az 56” elülső végéinek olyan függesztett híd alakja van, melynek középső rész ívelt, homorú alakú, mindegyik 62 elülső oldalpaneljének pedig külön ívelt, homorú alakja van, melyek két „J” inflexiós pontot definiálnak. Ennek a 22” tárolóegységnek egy előnyös kiviteli alakjánál az 58” hátsó végéi 60 középső régiójának görbülete megegyezik az 56” elülső végéi 60 középső régiójának görbületével. Még előnyösebben a hátsó 64 oldalpanelek görbülete megegyezik az első, 62 oldalpanelek görbületével. Ennek a kiviteli alaknak az esetében könnyebb a pelenkák nagysebességű termelőberendezésen, folytonos üzemben történő gyártása, mert az oldalpanelek befelé-, a pelenka pedig félbehajtható, ami azt jelenti, hogy egyetlen kivágásra van szükség az ívelt végélek kialakítására úgy, hogy egyetlen kivágás alakítja ki nemcsak az egyik pelenka 58” hátsó végélét, de a következő pelenka 56” elülső végeit is. Ezen túlmenően nincs hulladékanyag és anyagmaradék, amit el kell dobni, úgyhogy a végtermék költsége kisebb. Szakember számára nyilvánvaló, hogy egyéb hátulsó végélés elülső végéi kiképzési formák is lehetnek, amelyek ily módon megkönnyítik a gyártást.

Azt találtuk, hogy a 28 abszorbens mag és a 22 tárolóegység 58 hátsó végéle elhelyezésének van egy előnyös viszonya egymáshoz képest, ami a

- 32 terméknek a viselő személyre rögzítésénél, és az abszorbens magnak a kis mozgású zónába illesztésénél előnyös. Mint ezt a 4. ábra mutatja, ezt a viszonyt a 22 tárolóegység két hosszirányú távolsága szabja meg. Az első távolság egy, a 28 abszorbens mag 112 hastáji pontjától a 28 mag 98 oldaléléinek 108 lépésbetét éleivel összekötő oldalvonaláig terjedő távolság. Ezt a homlokoldali távolságot jelöljük „A”-val. A második távolság az a hosszirányú távolság, amely a 108 lépésbetét pontokat és egy, a pelenka 58 hátoldali élén, a 67 hosszirányú középvonalon lévő pontot köti össze. Ezt a hátoldali távolsághosszúságot jelöljük „B”-vel. Azt találtuk, a hátoldali hossznak a homlokoldali hosszúsághoz viszonyított aránya (B:A) előnyösen nagyobb, mint körülbelül 1,5:1, előnyösebben körülbelül 2,0:1 és körülbelül 3,0:1 között van, a legtöbb pelenkánál célszerűen körülbelül 2,5:1.A B hátoldali hosszúságnak és az A homlokoldali hosszúságnak ez az aránya lehetővé teszi, hogy az 58 hátsó végéi a hát ágyéki görbületében, és a 28 abszorbens mag 84 homlokoldali éle a viselő személy hasráncánál vagy az alatt helyezkedjen el. Ily módon egy feszültség (erő)-vonal alakulhat ki a viselő személy körül a hát ágyékgörbületétől a csípőkön át a hasránc alattig, ami rögzíti a terméket a viselő személyen. Mint a 6C ábra mutatja, ez az arány egy olyan a szöget is definiál a hát ágyékgörbületét és a köldököt összekötő (a pelenka tekintetében oldalsó) vonal és egy, a hasránc alatti pont között, amely 5°-nál nagyobb, tipikusan körülbelül 5-60°, előnyösen körülbelül 5-30°, még előnyösebben körülbelül 10-20°, legelőnyösebben körülbelül 15°. Mint ezt az alábbiakban tárgyalni fogjuk, a zárórendszert úgy tervezzük, hogy olyan feszültségi vonalat vagy zónát hozzunk létre, ami egy olyan abroncs-erőt idéz elő, amely a hát ágyékgörbületét a csípők felett a hasránc alatti ponttal köti össze. Ez az erő rögzítési (horgonyzó) funkciót lát el.

• » • * ·

- 33 A 20 pelenka egy zárrendszerrel (záróelemekkel) van ellátva abból a célból, hogy az a pelenkát, annak használata alatt a viselő személyre horgonyozza (rögzítse) úgy, hogy használat közben ne tudjon megsüllyedni, ne képződjön rés és ne csússzon le vagy el. A zárrendszer feszültségvonalat vagy -vonalakat (zónát) (a továbbiakban „primer feszültségvonalat”) hoz létre lényegében a kis mozgású zóna kerülete mentén, ami rögzítő erőket biztosít arra, hogy azok a pelenkát a viselés időtartama alatt helyén tartsák. Mint a 6C ábrán látható, a primer erő-(feszültség)-vonal a viselő személy testén a vízszinteshez képest a szög alatt jön létre oly módon, hogy a hát ágyéki görbületétől (a vesetájtól) a csípőcsontok felett a hasránc vonala alá terjed. Ily módon a primer erővonal a minimális testméret-változás zónájában van elrendezve, egy tartós hordási helyzetben (vagyis a primer erővonal nem a hason vagy a glutens maximuson van elrendezve, aminek mérete mozgás közben nő és csökken). Ily módon a primer erővonal stabilizálja és fenntartja a rögzítőerőket, melyek a pelenkát a viselő személyen a helyén tartják, az a viselő személy mozgása közben a hordás egész tartama alatt nem tud el- vagy lecsúszni vagy akkor sem, ha a terhelés közben a pelenka súlya megnő. A zárórendszer által létrehozott primer erővonal felfelé irányuló rögzítőerőt is kifejt a pelenkára, igyekszik azt felhúzni a testre és így ellenében hat a megterhelt pelenka súlyának, mivel a primer erővonalnak hosszirányú vektorkomponense van. A primer erővonal által létrehozott normál rögzítőerők (a szög alatti primer erővonal másik komponense) a pelenkát, különösen az abszorbens magot a kis mozgású zónában rögzítik, mert a normál rözgítőerők kompressziósan hatnak annak érdekében, hogy az abszorbens magot a test felé nyomják. így ezek a normál rögzítőerők segítenek a pelenka illeszkedésének fenntartásában, valamint a szivárgás csökkentésében, minthogy az abszorbens magot szorosan a testhez tartják. A

- 34 szög alatti primer erővonal csökkenteni igyekszik a szorítás okozta piros színű bőrnyomokat (redmarking) is, mert a rögzítő (horgonyzó) erők a kis mozgású zónában hatnak, ahol a test mérete nem nő vagy csökken a primer erővonal mentén, ami a bőrön nyomot hagyhatna. A jelen találmány szerinti zárrendszer egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a primer erővonal a viselő személy háta és csípője mentén folyamatos, ami a rögzítőerőket tovább növeli. A 22 tárolóegység, az 52 hátoldali derékrégió 34 rugalmas derékeleme és a 30 rugalmas oldalelemek (különösen a szög alatt álló 30 rugalmas oldalelemek aktiválása) lehetővé teszik, hogy a pelenkában egy folyamatos, primer feszültség-(erő)-vonalat biztosítsunk.

Minthogy a primer erővonalat az oldalirányhoz szögben kell elrendezni, hogy az rögzítési (horgonyzási) funkcióját elláthassa, a zárrendszert úgy tervezzük, hogy szög alatt elrendezett záró mechanizmusa legyen ami biztosítja, hogy a pelenkának primer erővonala legyen. A zárrendszer ily módon egy sor különféle rögzítőrendszert tartalmazhat, melyek lehetővé teszik egy szög alatt elrendezett erővonal alkalmazását. A zárrendszer állhat például egyszerűen egy primer rögzítőrendszerből. A zárrendszer ezenkívül rögzítheti a rugalmas derékelem egy részét a homlokoldali derékrégióban és kívánt esetben a rugalmas lábkorc egy részén is. így a zárrendszer egy teljes hosszúságú rögzítőrendszerből állhat. Teljes hosszúságú rögzítőrendszer példákat ismertet a 4 701 176 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Legelőnyösebben, amint ezt az 1. ábra mutatja, a zárrendszer egy olyan, kettős feszítésű rögzítörendszert tartalmaz, amely úgy van tervezve, hogy egy itt leírt módon szög alatt álló primer erővonalat, továbbá előnyösen a feszültség dinamikus létesítésére/fenntartására egy másik, szög alatt álló erővonalat létesít az 50 homlokoldali derékrégió 34 rugalmas derékeleme (a továbbiakban homlokoldali

- 35 rugalmas derékelem) segítségével oly módon, hogy a homlokoldali rugalmas derékelem tartósan, dinamikusan illeszkedik.

Mint az 1. ábrán látható, a primer rögzítőelem tartalmaz egy, az 52 hátoldali derékrégió mindkét 54 hosszirányú éle mellett elrendezett biztosító tagot, előnyösen tépőszalagot és legalább egy, az 50 homlokoldali derékrégióban elrendezett 38 szalagrögzítő tagot. Mindegyik biztosító tag előnyösen olyan 36 tépőszalagot tartalmaz, amelynek egy 37 első rögzítő komponense van. A 38 szalagrögzítő tag egy 39 kiegészítő, második rögzítő komponenst tartalmaz, amely a 37 első rögzítő komonenssel csatkakoztatható. A primer rögzítőrendszer egy olyan példáját, ahol az első és a második rögzítő komponensek mindegyike horgos és hurkos rögzítőanyagokat tartalmazó mechanikus záróelemekből áll, a 4 963 140 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Ragasztóanyag/mechanikus záróelem kombinációjú primer rögzítőrendszert ír le a 4 946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Egy, a jelen találmány szerinti, az 1. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alaknál a primer rögzítőrendszer olyan, tapadó tépőszalagos rögzítőrendszert tartalmaz, amelynek egy 36 tépőszalagja van, amelynek egy tapadó csatlakozó réteggel rendelkező 37 első rögzítő komponense van és egy olyan 38 szalagrögzítő tagja, amely a 26 hátlappal társított 92 erősítő csíkot tartalmazó 39 második rögzítő komponenssel van ellátva. Ilyen tapadószalagos rögzítőrendszer példákat ismertet a 3 848 594 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; és a tapadó tépőszalagokat, erősítő csíkot és jelzőelemeket a 4 662 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti.

A primer rögzítőrendszer minden biztosító tagja azt a célt szolgálja, hogy rögzítőeszközt szolgáltasson a rögzítő tag befogadására, és így az egy bizton- 36 ságos - előnyösen változtatható állású - pelenka oldalzárást tegyen lehetővé, ami az abszorbens magot a viselő személy kis mozgású zónájába horgonyozza. így a biztosító tag egy rögzítő komponenst tartalmaz. Mindegyik biztosító tag előnyös módon egy olyan eszközt is magába foglal, amely a szalagrögzítö tag melletti rögzítő komponenst úgy rendezi el, hogy az az oldalzárást biztosítsa. Ily módon a biztosító tag bármilyen olyan jól ismert konfigurációt és eszközt tartalmazhat a pelenka oldalirányú zárásának elérésére, mint (i) a pelenka belső felületének egy belső része kiképzéséhez szükséges foltot vagy csíkot, egy belső rögzítőelemet (például a 4 610 682 és a 3 141 161 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások szerinti elemet) vagy (ii) egy, azon elhelyezett rögzítő komponenst tartalmazó tépőszalagot.

Mint ezt az 1. ábra bemutatja, mindegyik biztosító tagnak előnyösen egy 36 tépőszalagja van. A 36 tépőszalagoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a 38 rögzítő taghoz úgy legyenek erősítve, hogy a pelenkán át oldalirányba szög alatt álló primer erővonalat létesítsenek. így a 36 tépőszalag általában úgy van kialakítva és irányítva, hogy lehetővé tegye a 37 első rögzítő komponens csatlakozását a 38 szalagbefogadó tag 39 második rögzítő komponenséhez, ily módon előnyösen az oldalirányra szög alatt álló primer erővonalat létesítsen a pelenkán belül, lényegében a kis mozgású zónában.

Az 1. és 8. ábra egy, a találmány szerinti előnyös 36 tépőszalag kiviteli alakot ábrázol. A 36 tépöszalag a 26 hátlaphoz van erősítve és egy 122 rögzített részt képez (vagyis a tépőszalagnak azt a végét, melyet a gyártás folyamán erősítünk a 20 pelenkához). A 36 tépőszalag másik eleme a 124 szalagrész (vagyis a tépőszalagnak a 122 rögzített résszel összefüggő, azon vége, amely úgy van elrendezve, hogy oldalirányba az 54 hosszirányú élen túl tudjon nyúlni, és amelyet a pelenkát feladó személy megfog, amikor a pelenkát

- 37 a viselő személyre rögzíti). A 124 szalagrésznek van egy, a 122 rögzített résszel összefüggő, 126, testhez közelebb eső éle, egy, a testtől távolabb eső 128 éle és vannak 130 hosszirányú élei. A 126 testhez közelebb eső élnek van egy 132 felső, és egy 134 alsó pontja. A 128 testtől távolabb eső élnek van egy 136 felső, és egy 138 alsó pontja. A találmány szerinti tépőszalagok előnyös kiviteli alakjai esetében a 124 tépőszalag rész úgy van alakítva és irányítva, hogy az szöget zár be az oldaliránnyal, így az oldaliránnyal szöget bezáró primer erővonal létrehozását biztosítja. Ily módon a 128, testtől távolabb eső él 136 felső pontja szöget zár be a 126 testhez közelebb álló él 132 felső pontja által meghatározott iránnyal, és a 128 testtől távolabb eső él 134 alsó pontja szög alatt van elrendezve (nem szükségszerűen ugyanazon szög alatt) a 126 testhez közelebb eső él 134 felső pontja által meghatározott iránnyal. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a 130 oldal menti éleknek görbülete van, ami lehetővé teszi a szög alatt csatlakoztatást azért, hogy a pelenka alakját/viselö személy testének felépítését lehessen követni, és a kis mozgású zónában szög alatt álló primer erővonalat lehessen létesíteni annak érdekében, hogy a pelenkát rögzítsük a viselő személyen és, hogy a pelenkát fogadó személy számára lehetővé tegyük, hogy a 38 tépőszalag befogadó tagon a 124 tépőszalag részt a tervezésnek megfelelően helyezze el. A 124 tépőszalag rész 130 oldaléleinek görbített alakja lehetővé teszi továbbá, hogy a szalagot az 52 hátoldali régióban magasan helyezzük el a 38 szalagbefogadó tagon, és ezzel minimálisra csökkentsük a viselő személy gyomrán, csípőjén és lábszárain hagyott nyomokat annak érdekében, hogy a viselő személy számára kényelmesebbé tegyük a pelenka viselését. A 124 tépöszalag rész azt is lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha a tépőszalag túl mélyen van elhelyezve a terméken, akkor a viselő személy lábszárain olyan nyomok

- 38 jelennek meg, melyek negatívan befolyásolják a kényelemérzetet és az illeszkedést.

Azt találtuk, hogy a 124 tépőszalag rész 126 festhet közelebb álló éle, és a 124 tépőszalag rész 128 testtől távolabb eső éle között bezárt szögnek 30°nál kisebbnek, előnyösen körülbelül 5-30°-nak, még előnyösebben körülbelül 10-25°-nak, legelőnyösebben körülbelül 20°-nak kell lennie ahhoz, hogy a viselő személyen közelítően megfelelő szög alatt illessze a pelenkát. Az olyan 124 tépőszalag rész, melynek nagyobb a szöge, mint 30°, hajlamos arra, hogy igen keskeny primer erővonalat létesítsen a tépőszalagon át, aminek az lehet az eredménye, hogy a szalag vagy a termék megcsavarodik a tépőszalagban fellépő, ki nem egyenlítődött erők következtében. A tépőszalag tehát nem fogja a termék olyan szögét követni, hogy a primer erővonal bezárt szöge körülbelül 15° legyen.

A 36 tépőszalag egy, a 8. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alakjánál a 122 rögzített rész oldalméretben körülbelül 28-30 mm hosszú, a 124 tépőszalag rész teljes szélessége hosszirányban körülbelül 29 mm. A 124 tépőszalag rész testhez közeli 132 él felső pontja és a testtől távolabb eső él felső pontja, valamint 138 alsó pontja közötti szög körülbelül 20°, úgyhogy a 132 felső pont vagy a 126 testközeli él 134 alsó pontja és a 128 testtől távolabb eső él 138 alsó pontja közötti hosszirányú távolság körülbelül 13 mm. (A 124 tépőszalag rész testtől távolabb eső éle lekerekített sarkokkal is elltáható, hogy elkerüljük a viselő személy bőrének olyan éles sarokélekkel történő érintkezését, melyek gyomor- és lábtáji nyomokat hagynának).

Mint ezt a 2. ábra bemutatja, az előnyös 36 tépöszalag egy, a 24 fedőlaphoz erősített 140 leválasztó részt is tartalmaz. A 140 leválasztó rész lehetővé teszi, hogy a 124 tépőszalag rész a gyártás alatt befelé legyen • ·

- 39 fordítva és így a 37 első rögzítő komponenst (ragasztóanyagos társító réteg) megvédje a használat előtti elszennyeződéstől vagy leválástól. A 124 tépőszalag rész oldalirányban előnyösen rövidebb, mint a 140 leválasztó rész, előnyös módon körülbelül 3 mm-rel, mint ezt a 2. ábra bemutatja, így a pelenkát fogadó személy részére könnyebb először a 134 tépöszalag részt megfogni. (Alternatív módon a 124 tépőszalag rész oldalirányban hosszabb is lehet, úgyhogy a 124 tépőszalag rész 128, testtől távolabb eső élén lévő szalag fogantyúja a 140 leválasztó részen túlnyúljon). A 140 leválasztó rész az 54 hosszirányú éltől befelé nyúlik - bizonyos kiviteli alakok esetében a 82 rugalmas oldalpanel egy része fölé és mellé, úgyhogy a 36 tépőszalag által viselt terhelés a 82 rugalmas oldalpanel tagra tevődik át, ami azt eredményezi, hogy a zárórendszer által létesített rögzítő-(horgonyzó-)erők hatékonyabban oszlanak el.

A jelen találmány előnyös alternatív kiviteli alakjainál a 124 tépőszalag rész vagy az egész tépőszalag az oldalirányra bizonyos szögben helyezhető el a 22 tárolóegységen, hogy biztosítsuk a kívánt szög alatti primer erővonalat, így például egy, a szakterületen ismert négyszögletes vagy bármilyen más alakú tépőszalag az oldalirányhoz képest úgy forgatható el a tárolóegységre történő felszerelése során a szög alatt álló primer erővonal létrehozása céljából, hogy az az oldalirányra előnyösen körülbelül 5-35°-ban, előnyösebben körülbelül 15-20°-ban álljon. Bár az ilyen tépőszalag sokféle, a találmány szerinti kiviteli alak esetében megfelelően működik, nem olyan előnyös, mint a 8. ábrán bemutatott 36 tépőszalag.

Úgy találtuk,hogy a tépöszalag különböző részeit képező anyagok hajlékonysága is fontos abban a tekintetben, hogy elkerüljük a bőrön fellépő nyomokat a viselő személy lábán és derekán. A merev tépőszalagok hajlamosak arra, hogy nyomot hagyjanak a bőrön, mert nem elég flexibilisek

- 40 ahhoz, hogy meghajoljanak amikor a viselő személy mozog és erőt fejt ki a tépőszalagra. A tépőszalagok flexibilitása a találmány szerinti tépőszalagok különösen fontos tervezési paramétere, mert a pelenkában nagy feszültségek jönnek létre az oldalpanelek mentén a 30 rugalmas oldalpanelek és a 20 pelenka illeszkedése következtében. így a találmány szerinti, egy különösen előnyös kiviteli alak esetében legalábbis a 124 tépőszalag részt és előnyösen annak 122 rögzített, valamint 140 leválasztó részét igen hajlékony anyagokból gyártjuk. Noha a tépőszalag anyagának hajlékonysága sokféle módon mérhető, azt találtuk, hogy van erre egy előnyös vizsgálati módszer. A hajiító-görbítő vizsgálattal („Flexural Bending Test) - mint ezt az alábbiakban definiáljuk - a tépőszalagok különböző részei mindegyikének, különösen a 124 tépőszalag résznek körülbelül 50 g erőnél, előnyösen 30 g erőnél, előnyösebben körülbelül 20 g erőnél kisebb kell legyen a hajlító-nyújtó ereje („Bending Flexure Extension Force”).

A tépőszalag anyag előnyösen polimer anyag, például polietilén fólia. Tépőszalagként használható anyagok a Minnesota Mining and Manufacturing Company (St. Paul, Minnesota) cég XPF-3062, XPF-3014, Y-9376 vagy Y-9030 néven forgalmazott termékei. Az első rögzítő komponens céljára szolgáló, ezen belül nyomásérzékeny ragasztók, előnyös tépőszalagok szerezhetők be a Minnesota Mining and Manufacturing Company cégtől KS-0076 terméknéven.

A 12. ábra egy, a jelen találmány szerinti rögzítőelem egy másik lehetséges kiviteli alakját ábrázolja. A rögzítőelem egy, a 64 hátoldali oldalpanel 48 belső felületén elrendezett 1200 belső rögzítőelemből áll. A 1200 rögzítőelemnek egy 1202 rögzítő része és egy 1204 leválasztó része van. Az 1202 rögzítő

- 41 rész egy 1237 első rögzítő komponenssel van ellátva, ami egy azon elhelyezett ragasztóanyag rétegből áll, amely a pelenka oldalzárását képezi.

A 1204 leválasztó rész arra a célra szolgál, hogy az 1237 első rögzítő komponenst a pelenka használatát megelőzően megvédje az elszennyeződéstől. Az 1202 rögzítő rész a gyártás alatt előnyös módon rá van hajtva az 1204 leválasztó részre úgy, hogy azt a felhasználó a használatot megelőzően leszedi a leválasztó részről. Az 1202 rögzítő résznek nem kell a 64 hátoldali oldalpanelhez erősítve lennie, úgyhogy az csak a hátoldali oldalpanelre kell hajtva legyen vagy ahhoz úgy kell hozzáerősítve lennie, hogy a hátoldali oldalpanelt a rögzítő rész mentén kelljen az 1204 leválasztó részre ráfordítani. Mint a 12. ábrán látható, az 1202 rögzítőelem az 1204 leválasztó résztől kifelé, oldalirányba van elrendezve; mindkettőnek állása azonban kívánt esetben megfordítható.

A 12. ábrán az is látható, hogy az 1200 belső rögzítőelemnek négyszögletes alakja van és az az oldalirányra szög alatt van elhelyezve, hogy elősegítse a szög alatt álló primer erővonal létrehozását. Alternatív módon a belső rögzítőelemnek másféle alakja is lehet, például olyan, amelyet az 1. és 8. ábra tépőszalagjának leválasztó szalagrésze mutat. Az 1200 rögzítőelem adott esetben nincs szög alatt elrendezve, míg az 1237 első rögzítőelem ilyen szöget képezhet.

Az itt leírt tépöszalagok egy másik lehetséges kiviteli alakjánál a rögzített rész és a leválasztó rész ugyanaz az elem lehet, mint a 12. ábrán bemutatott, azzal a különbséggel, hogy a tépőszalag rész oldalirányban kinyúlik a hosszirányú élből. így a rögzített rész a tárolóegység belső felületéhez van erősítve és kifelé álló felülete egy leválasztó bevonattal van bevonva, úgyhogy a gyártó a tépőszalag részt oldalirányba befelé tudja hajtani, hogy megvédje az első rögzítő komponenst. A jelen találmány szerinti tépőszalagok e konstrukciójának

- 42 az az előnye, hogy a tépőszalagnak csak egy rétege van a tárolóegységhez a hátoldali oldalpanel részen erősítve úgy, hogy a hátoldali oldalpanel e részének hajlékonysága javított, és ily módon csökken a lehetősége annak, hogy a viselő személy bőrén nyomok maradjanak.

A biztosító tag 37 első rögzítő komponense alakítja ki a zárást a rögzítőelem és a 38 befogadó elem 39, második, kiegészítő rögzítő komponense között. Ily módon a 37 első rögzítő komponens eszközt biztosít a 38 befogadó tag 39 kiegészítő, második rögzítő komponensének fogadására azért, hogy az 56 első derékrégiót és az 58 második derékrégiót egymás átlapoló helyzetben tartsa és a 20 pelenka biztonságos oldalzárását biztosítsa. Előnyös továbbá, hogy a pelenka egy sor, különböző méretű viselő személy számára legyen megfelelő, és a rögzítőrendszer egyszerű és könnyen használható legyen. Ezért a rögzítő komponenseknek lehetővé kell tenniük a zárózóna változtatható elrendezését oly módon, hogy az különböző méretű viselő személyekre legyen alkalmazható, ugyanakkor minimális erőfeszítéssel, egyszerűen legyen rögzíthető. A rögzítő komponensek ily módon előnyösen bármilyen jól ismert, olyan társító eszközből állhatnak, amely az alábbiakban definiált, állítható állású zárást tesz lehetővé. Ilyen állítható állású társító eszközök közé tartoznak például a ragasztórétegek, mint a szakterületen ismert nyomásérzékeny ragasztóanyagok, a mechanikus záróelemek, mint a horgos, hurkos rögzítő anyagok, a szakterületen ismert kohézív anyagok vagy a ragasztó/ /mechanikus záróelemek kombinációi, melyek mindegyikét a következőkben írjuk le.

A 37 első rögzítő komponens úgy van a biztosító elemen elhelyezve, hogy az lehet egy, a biztosító elemmel társított vagy ahhoz erősített különálló elem vagy lehet egy azzal egységes elem. így például a 24 fedőlap vagy a 26

- 43 hátlap gyártható egy olyan anyagból, amely mechanikusan magába foglalja a 38 tépőszalag befogadó elemet (a 24 fedőlap vagy a 26 hátlap lehet egy egységes rögzítőkomponens). Alternatív módon a rögzítőelem egy diszkrét anyagfolttal vagy anyagcsíkkal látható el (ami egy különálló rögzítő komponens). A 37 első rögzítő komponens előnyös módon egy különálló anyag, mint ragasztóanyag réteg vagy mechanikus záróelem, ami a 36 tépőszalagon van elhelyezve és ahhoz van erősítve. A 37 első rögzítő komponens előnyös módon egy, a 124 tépőszalag részre felvitt ragasztóréteg, ami a 36 tépőszalag rögzítőfelületét képezi.

Továbbá, a 37 első rögzítő komponens bárhol elhelyezhető a biztosító elemen. így például elhelyezhető a 64 hátoldali paneleken az 54 hosszirányú élek mellett. Ennek a konstrukciónak példáit mutatják be a 4 610 682 és a 3 141 161 számú amerikai egysesült államokbeli szabadalmi leírások. Ha a biztosító elem egy tépőszalag, akkor a 37 első rögzítő komponens a teljes 124 tépőszalag részen vagy annak legalább egy részén van elhelyezve. A 37 első rögzítő komponens állhat egy kombinált tapadó/mechanikus záróelemből, amelynek egy tapadó hozzáerősítő rétege és egy, a 124 tépőszalag résznek egy másik felületén mechanikus záróeleme van. Ennek a konfigurációnak egy kiviteli példáját a már előzőekben hivatkozott 4 963 140 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti.

A primer rögzítő rendszer 38 befogadó eleme eszközt biztosít arra, hogy a biztosító elemhez legyen rögzíthető, így oldalzárat képezzen és az 50 homlokoldali derékrégiót, valamint az 52 hátoldali derékrégiót egymással átlapolt helyzetben tartsa. A 38 tépőszalag befogadó elem a 20 pelenkán bárhol elhelyezhető, amennyiben az be tudja fogadni a biztosító elemet és létre tudja hozni az oldalzárat, előnyös módon a változtatható állású oldalzárat. A 38

- 44 tépőzár befogadó elem elhelyezhető például az 52 hátoldali derékrégióban, az 50 homlokoldali derékrégióban vagy a 20 pelenka bármely olyan régiójában vagy zónájában, amely a 42 biztosító elem befogadására szolgál. Mivel a 38 befogadó elem szabja meg azt a helyet, ahova az optimális illesztés érdekében a 42 biztosító elemet helyezni kell, ezért a 38 befogadó elem előnyös módon úgy van tervezve, hogy az az oldalzár változtatható elhelyezését tegye lehetővé, így a pelenka az 50 homlokoldali derékrész és az 52 hátoldali derékrész átlapolásával különböző méretű személyekre legyen illeszthető, úgyhogy a pelenkán át egy szög alatt álló primer erő-(feszültség)-vonal jöjjön létre, ami azt a viselő személyen rögzíti, előnyösen úgy, hogy amikor az oldalzárás megtörténik, akkor a derékzár rendszer komponensei úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a létrejött oldalzár passzív módon a derékzárat is kialakítja.

A 38 tépőszalag befogadó eleme különböző méretű és alakú lehet. A 20 pelenka egy előnyös, az 1. ábrán szemléltetett alakjánál a 38 tépőszalag befogadó elemnek egy módosított ék alakú 92· erősítő csíkja van a találmány szerinti, szög alatt álló primer erővonal létrehozása céljából.

A 38 tépőszalag befogadó elem tartalmaz egy, a biztosító elem rögzítő komponensével (a 37 első rögzítő komponens) csatlakoztatható rögzítő komponenst (ez a 39 második rögzítő komponens). így a 38 tépőszalag befogadó elem rögzítő komponense (a 39 második rögzítő komponens) soféle olyan anyagból és konfigurációban gyártható, amely alkalmas arra, hogy csatlakozzon a biztosító elem rögzítő komponensével (a 37 első rögzítő komponenssel). A 39 második rögzítő komponens lehet a 20 pelenkához erősített, egy vagy több diszkrét, különálló elem és/vagy lehet a 20 pelenka egyik elemével egységes anyagdarab. A 39 második rögzítő komponens állhat például a 26 hátlap egy részéből. Mint az az 1. ábrán látható, a 39 második rögzítő komponens

- 45 egy 92 erősítő csíkból áll, amely a 26 hátlap külső felületéhez van erősíte az 50 homlokoldali derékrészen. A 39 második rögzítő komponens előnyös módon egy ragasztóanyaggal (ezt az ábra nem mutatja) van a 26 hátlaphoz erősítve, mint erről már szó volt. (A jelen találmány egy másik lehetséges kiviteli alakjánál a második rögzítő komponens a hátlapnak egy olyan részéből áll, amely erősítő csík(ok)kal van a hátlap belső felületéhez erősítve (vagyis egy belső erősítő rendszer).

Ha a 37 első rögzítő komponens mechanikus záróelemből áll, akkor a 39 második rögzítő komponens is mechanikus záróelem. Ily módon, ha a 37 első rögzítő komponens egy horgos rögzítőanyag, akkor a 39 második rögzítő komponens előnyösen egy hurkos rögzítőanyag. Ha a 37 első rögzítő komponens ragasztóanyagos rögzítőréteg, akkor a 38 tépőszalag befogadó elem 39 második rögzítő komponense egy 92 erősítő csík és/vagy a 26 hátlap. A találmány egy, az 1. ábrán látható kiviteli alakjánál a 39 második rögzítő komponens egy olyan 92 erősítő csík, amely a 36 tépőszalagok tapadórétegével leválasztható módon csatlakoztatható. A 92 erősítő csík sokféle anyag lehet, előnyösen biaxiálisan orientált polipropilén fólia.

A 92 erősítő csík előnyösen 144 jelzőeszközzel is el van látva, ami segíti a pelenka feladóját abban, hogy a pelenkát a viselő személyre illessze úgy, hogy az optimálisan illeszkedjen a derékhoz és a lábnyíláshoz. A 144 jelzőeszköz bármilyen típusú vonal, mintázat, díszítőelem, szimbólum, írás, színkód vagy egyéb olyan jelzés lehet, amely alkalmas arra, hogy egymagában vagy megfelelő használati utasítással segítse a pelenka feladását a megfelelő egyedre és adott tépőzár rögzítés esetén a kívánt rögzítési pontok azonnali elhelyezését tegye lehetővé. Ilyen 144 jelzőeszközöket ír le részletesebben a ♦ ·

- 46 4 662 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A jelen találmány szerinti jelzőeszközöket előnyösen az oldalirányra szög alatt álló sorokban helyezzük el, előnyösen ugyanazon szög alatt, mint a 36 tépőszalagokat, hogy a tépőszalagok optimális illeszkedését biztosító, szög alatti rögzítését tegyük lehetővé és szög alatt álló primer erővonalat hozzunk létre. A 144 jelzőeszközök különféle geometriai alakok, színek és tárgyak kombinációi, például játékmackó sorok vagy oszlopok.

A jelen találmány egyik, az 1. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alakjánál a zárórendszer még egy derék zárórendszert is tartalmaz, melynek célja egy, a 20 pelenka 56 homlokoldali vég-éle mellett fekvő derékzár biztosítása. A derékzár az 56 homlokoldali vég-él ívének egy részét rögzíti le. Továbbá abban az esetben, ha a 20 pelenka egy homlokoldali, rugalmas derékelemet tartalmaz, akkor a derékzár dinamikusan feszültséget hoz létre/tart fenn a homlokoldali rugalmas derékelemen keresztül (vagyis az egységes 70 derékburkolat/deréköv rugalmas deréköv részén át). Derék zárórendszert ír le például a 08/020 093 számú amerikai egyesült államokbeli találmányi bejelentés, melyet itt hivatkozásként említünk.

A derékzár az 56 homlokoldali vég-él ívének egy részét, előnyösen a homlokoldali rugalmas derékelem nyújtható ívének egy részét, előnyösen a 70 egységes derékburkolat/deréköv rugalmasított deréköv részét horgonyozza le (vagyis a derékzár rendszer első és második rögzítő komponense hatnak úgy, hogy a rugalmasított deréköv részt a 30 rugalmas oldalpanelekhez rögzítik bizonyos helyzeti viszonyban). A rugalmas deréköv rész helyzeti viszonya a 30 rugalmas oldalpanelekkel (vagyis a 40 első rögzítő komponensek rögzítő zónáinak geometriai viszonya) egy meghatározott derékkerületet szab meg az 56 homlokoldali vég-él mellett, ami különbözik (hosszirányba helyezkedik el) attól

- 47 a kerületmérettől, amelyet a primer rögzítőrendszer alakít ki az oldalzárral. Ez a különböző, definiált derékkerület-méret hozza létre/tartja fenn a kívánt illesztési mérete(ke)t a 20 pelenka felső szélén (az 56 homlokoldali vég-él mellett). így a találmány szerinti derékzár rendszer hasznos lehet olyan pelenkák használatánál is, amelyek nem alkalmaznak rugalmas derékelemet (például derék-védölapos vagy nem nyújtható derékelemnél), hogy ez fenntartsa a nem nyújtható illeszkedést a 20 pelenka 56 homlokoldali vég-élén (felső élén). Ez a lehorgonyzás (lerögzítés) eszközt szolgáltat arra, hogy átvigye a homlokoldali, rugalmas derékelem és a rugalmas oldalpanelek közötti nyíróeröket oly módon, hogy fokozza a homlokoldali rugalmas derékelemben létrehozott kezdeti elöfeszítést.

A derékzár létrehoz/fenntart erővonala(ka)t a homlokoldali rugalmas derékelemen át is (vagyis a 70 egységes derékburkolat/deréköv 70 deréköv részén át is). A derékzár bizonyos mértékig hozzájárul a rugalmasított deréköv rész kezdeti előfeszítéséhez is (mert oldalirányban is van vektorkomponense), ami lehetővé teszi, hogy a rugalmasított deréköv rész szorosan illeszkedjen a viselő személy derekához, amikor azt kezdetben elhelyezik. A rugalmasított deréköv rész használat alatt fenntartja annak az előfeszítésnek egy részét, melyet benne a derékzár előidéz. Mivel a rugalmasított deréköv rész fenntartja a benne előidézett előfeszítés egy részét, ezért a rugalmasított deréköv rész ismételten ki tud terjedni és össze tud húzódni a viselő személy mozgásának megfelelően, hogy fenntartsa a pelenka szoros illeszkedését a viselő személy derekán a használat folyamán. Közelebbről, a hordás körülményei között a rugalmasított deréköv rész annak érdekében, hogy a viselő személy derekának mozgását kövesse, összehúzódhat ki nem feszített állapotára is (vagyis az előfeszítés nullára csökken); mivel azonban a rögzítő komponensek összekap• ·

- 48 csolva maradnak, az előfeszítés a viselő személy további mozgása és tevékenysége következtében a rugalmasított deréköv részben újra visszaáll. (Ez ellentétben áll a legtöbb szokásos rugalmas derékelemmel, amelyek nincsenek előfeszítve, így jobban tudnak összehúzódni, hogy dinamikusan illeszkedjenek a viselő személyhez). Ez a kezdeti előfeszítés és a feszültség fenntartása ily módon csökkent résképzödést eredményez és jobb állandó illeszkedést a homlokoldali rugalmas derékelem mentén. Továbbá, a derékzár által létesített/fenntartott oldalirányú feszültség(ek) visszaalakító erőket idéznek elő a homlokoldali rugalmas derékelemben, ami csökkenti a deréköv „becsavarodásának” előfordulását vagy az ellen hat. Ily módon a derékzár rendszer zárást biztosít a viselő személy dereka körül, így javítja a pelenka kezdeti és a dinamikus illeszkedését, valamint tárolási jellemzőit.

Mint az 1. ábrán látható, a derékzár rendszer legalább egy, előnyösen egy pár 40 első rögzítő komponensből és legalább egy 42 második rögzítő komponensből áll. Mint ezt az 1. ábra bemutatja, a 40 első rögzítő komponensek a homlokoldali rugalmas derékelemmel, előnyösen az egységes 70 derékburkolat/derékövvel hosszirányban egyvonalba vannak elrendezve úgy, hogy a derékzár rendszer által dinamikusan létrehozott/fenntartott feszültségek használat közben a homlokoldali rugalmas elemben és azon keresztül működnek. Továbbá, a derékzár rendszer rögzítő komponensei a tépőszalagoktól és a primer rögzítő rendszer befogadó elemétől bizonyos távolságra, hosszirányban vannak elrendezve, hogy egy bizonyos, definiált pelenkakerület méretet és két, meghatározott feszültségzónát szabjanak meg. A primer rögzítőrendszer által létesített feszültség(erő)-vonal vagy zóna (a primer erővonal) biztosítja a pelenkát a viselő személyen, míg a derékzár rendszer által dinamikusan létre- 49 hozott/fenntartott erővonal vagy zóna dinamikusan fenntartja a felső derékzárat a viselés alatt.

Amikor a derékzárást kialakítjuk, akkor a rögzítő komponensek legalább két rögzítő (horgonyzó) zónát hoznak létre. Ez a két rögzítő zóna egymástól oldalirányba bizonyos távolságra helyezkedik el vagy közöttük a homlokoldali rugalmas derékelemnek legalább egy része van elhelyezve. E rögzítő zónák oldalirányú távolsága több, különféle módon érhető el. A rögzítő zónák közötti oldalirányú távolság például úgy biztosítható, hogy a derék zárórendszert egy pár első rögzítő komponenssel látjuk el, amelyek egymástól oldalirányban bizonyos távolságra vannak elrendezve, és második rögzítő komponenssel (komponensekkel), amely(ek) az első rögzítő komponensekkel állítható módon rendezhetők el (vagyis a második rögzítő komponens(ek) viszonylag széles(ek). Ennél a kiviteli alaknál - mivel az első csatlakozó komponensek oldalirányú távolsága fix - az első csatlakozó komponensek oldalirányú távolsága határozza és szabja meg a horgonyzó zónák oldalirányú távolságát. Egy alternatív kiviteli alaknál a derékzár rendszer egy pár, egymástól oldalirányban bizonyos távolságra elrendezett, második rögzítő komponensből és első rögzítő komponens(ek)ből állhat, ami lehetővé teszi, hogy ez utóbbi állítható módon legyen elhelyezve a második rögzítő komponenseken (vagyis az első rögzítő komponens a viszonylag széles). Ennél a kiviteli alaknál a horgonyzó zónák oldalirányú távolságát a viselő személy derékmérete és a pelenka egész mérete és alakja határozza meg, mivel az a hely, ahol a 42 második rögzítő komponens a 40 első rögzítő komponensekkel csatlakozik attól függ, hogy mennyire lapolják át a 64 hátoldali panelek a 62 homlokoldali paneleket.

A horgonyzó zónák közötti távolságot előnyösen úgy tervezzük, hogy lehetővé tegyük a derékzár passzív aktiválását amikor az oldalzárást kialakít- 50 juk, és így biztosítsuk a viselő személy derekára kifejtett normális erők fenntartását, hogy csökkentsük a homlokoldali rugalmas derékelemnek azt a tendenciáját, hogy visszaalakulni nem képes módon csavarodjon be, miközben elegendő mértékű olyan feszültséget biztosítunk a homlokoldali rugalmas derékelemben, amely javítja a pelenka illeszkedését a derékon, valamint annak tárolóképességét. Annak érdekében, hogy olyan normális erőket tartsunk fenn a homlokoldali rugalmas derékelemen belül, amelyek biztosítják a homlokoldali rugalmas derékelem regenerálódását és, hogy minimálisra csökkentsük a feszültség alatt álló homlokoldali rugalmas derékelem kipattanását (vagyis vissza nem alakítható becsavarodását), a horgonyzó zónák egymástól mért oldalirányú távolságát lehetőleg minimálisra kell csökkentenünk. Ahhoz azonban, hogy a homlokoldali rugalmas derékelemben maximális feszültséget biztosítsunk, a horgonyzó zónák oldalirányú távolságát lehetőleg minél nagyobbnak kellene megválasztanunk. Ezért a horgonyzó zónák oldalirányú távolságát úgy választjuk meg, hogy kiegyensúlyozzuk a normális erők fenntartásának igényét azza az igénnyel, hogy megfelelő nyúlást (feszítést) biztosítunk a homlokoldali rugalmas derékelemben.

Az 1. ábrán bemutatott pelenka kiviteli alaknál a horgonyzó zónák közötti oldalirányú távolság (a 40 első rögzítő komponensek között) legalább körülbelül 25 mm. Előnyösebben, ez az oldalirányú távolság legalább körülbelül 50 mm. Az első rögzítő komponensek közötti távolság a legelőnyösebben körülbelül 100 mm és 200 mm között van. A horgonyzó zónák közötti oldalirányú távolságot úgy határozzuk meg, hogy megmérjük az egyik horgonyzó zóna biztosításának legbelső vonala távolságát a másik horgonyzó zóna biztosításának legbelső vonalától a homlokoldali rugalmas derékelem öszehúzotott állapotában. Ily módon az 1. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál az oldalirányú távol• · · · · *·· ·♦ ···· ·· ·

- 51 ságot úgy határozzuk meg, hogy megmérjük az első rögzítő komponensek egyike legbelső élétől a másik rögzítő komponens legbelső éléig terjedő távolságot.

Mindegyik rögzítő komponens egy olyan rögzítő eszközt tartalmaz, amely egy kiegészítő rögzítő eszközt foglal magába, és így egy változtatható módon elhelyezhető, passzívan működtetett derékzárat biztosít. „Változtatható módon elhelyezhető zár” kifejezés alatt itt olyan rögzítőrendszert értünk, amelynél a komponensek legalább egyikének helyzete nagymértékben változtatható úgy, hogy az ezt használó személy a zárást egy sor különböző helyen hozhatja létre. így például a komponensek egyikének fix helye lehet a pelenkán (vagyis az első rögzítő komponensek közötti oldalirányú távolság adott, úgyhogy lehetséges legyen a homlokoldali rugalmas derékelem előfeszítése és a derékzár passzív aktiválása), miközben a másik komponens a másik fix komponens különböző helyen történő rögzítését teszi lehetővé. Ez ellentétes a „fixen” elhelyezhető zárral, amely megkívánja, hogy a kapcsolódó elemek mindegyike fix helyzetben legyen, úgyhogy a komponenseket egy bizonyos helyzetben kell összekapcsolni minden esetben, amikor a zárást végezzük (például patentok és csattok). A derékzár rendszer passzívan működtetett derékzárat is biztosít. „Passzívan működtetett” alatt azt értjük, hogy a pelenkát feladó személy kis erőfeszítéssel vagy erőfeszítés nélkül a megfelelő kezdeti testhez/lábhoz illesztés után a primer rögzítőrendszer használatával egy funkcionális derékzárást (oldalzár) ér el. A derékzár rendszer passzív aktiválása, hogy a kapcsolódó komponensek ne csak úgy csatlakozzanak, hogy kis erőfeszítéssel vagy erőfeszítés nélkül biztonságos lehorgonyzást biztosítsanak, de a pelenkán olyan elrendezésben legyenek elhelyezve, amely a feszültségeket létrehozza/fenntartja a homlokoldali rugalmas derékelemben.

• ·

- 52 Mint az 1. ábrán látható, a kapcsolódó komponensek előnyös módon mechanikus zár-elemek. „Mechanikus zár-elem” kifejezés alatt olyan rögzítőelemeket értünk, amelyek egy változtatható helyzetű zárás biztosítása céljából mechanikusan csatlakoznak egymáshoz. így a mechanikus záróelemek bármilyen olyan, ismert eszközből állhatnak, amely mechanikus csatlakoztatás útján változtatható állású zárást tesz lehetővé, mint például a VELCRO horgoshurkos rögzítő anyagok.

Ha a 40 első rögzítő komponens egy mechanikus zár-elem, akkor a 42 második rögzítő komponens lehet „azonos”, kiegészítő mechanikus záróelem vagy „különböző” kiegészítő mechanikus záróelem. Az „azonos” kiegészítő mechanikus zár-elem kifejezést itt olyan mechanikus rögzítőrendszerek definiálására használjuk, melyeknél az első komponens és a második komponens egymással csatlakozó elemei ugyanolyan konfigurációjú vagy szerkezetű, egymásba kapcsolódó elemek. Ilyen rendszerek példáit írja le a 4 322 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A „különböző” kiegészítő mechanikus zár-elem kifejezést olyan mechanikus rögzítőrendszerek meghatározására használjuk, ahol az első komponens különbözik a második komponenstől, de azzal csatlakoztatható, mint egy horgos rögzítőanyag és egy hurkos rögzítőanyag. Ha a második csatlakozó komponens egy hurkos rögzítőanyag, akkor az első csatlakozó komponens egy horgos rögzítőanyag vagy fordítva.

A „horgos rögzítőanyag” kifejezés itt csatlakozó elemekkel ellátott anyagot jelöl. így, a horgos rögzítőanyag „hím” rögzítőelemnek is nevezhető. Figyelembe kell venni azt is,hogy a „horgos” kifejezés abban az értelemben nem korlátozó jellegű, hogy a csatlakozó elemeknek bármilyen, a szakterületen ismert alakja lehet mindaddig, míg azt a célt szolgálják, hogy csatlakozzanak • ·

- 53 egy kiegészítő mechanikus zár-elemhez, mint egy hurkos rögzítőanyaghoz vagy egy másik horgos rögzítőanyaghoz.

A horgos rögzítőanyag szerepe az, hogy mechanikusan csatlakozzon egy hurkos rögzítőanyag rostelemeihez és biztonságos zárást biztosítson. Ily módon a jelen találmány szerinti horgos rögzítőanyag sokféle anyagból gyártható. E célra alkalmas anyagok közé tartozik a nejlon, a poliészter, a polipropilén vagy ezeknek az anyagoknak bármely kombinációja vagy egyéb, a szakterületen ismert anyagok. Egy alkalmas rögzítőanyag számos, egy hátlapból kinyúló, alakos csatlakozó elemből áll, mint a kereskedelemben beszerezhető „SCOTCHMATE” FJ3402 elnevezésű anyag a Minnesota Mining and Manufacturing Company, St. Paul, Minnesota cég terméke. A rögzítő elemeknek bármilyen alakja, így horog, „T”, gomba vagy a szakterületen ismert egyéb alakja lehet. Egy horogalakú rögzítőanyag példát a 4 846 815 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le.

Egy különösen előnyös horgos, olyan rögzítőanyagot ábrázol az 1. ábra, amely hőrelágyuló műanyagból kialakított villa-sort tartalmaz. A horgos rögzítőanyag villáinak kialakítására különösen „hot-melt” hőrelágyuló ragasztóanyagok, így poliészter és poliamid alkalmasak. A villákat előnyös módon úgy gyártják, hogy egy módosított fénynyomásos vagy egy szitanyomásos eljárással egy szubsztrátumra megolvadt állapotban hőrelágyuló anyagot nyomtatnak diszkrét egységek alakjában, az anyagot elszakítják oly módon, hogy a hőrelágyuló anyagnak egy részlete az elszakítást megelőzően megnyúlik, és a megnyújtott, olvadt anyagot hagyják megdermedni, miáltal horgok képződnek. Ezt az előnyös horgos rögzítőanygot és az előállítására szolgáló módszereket és berendezést részletesebben az 5 058 247 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás írja le, melyet itt hivatkozásként említünk.

• ·« ····

- 54 A hurkos rögzítőanyagnak számos olyan rosteleme van, amelyek összekapcsolódnak a horgos rögzítőanyag elemeivel. A hurkos rögzítőanyag sokfajta olyan anyagból gyártható, amely rostelemeket, előnyösen hurkot szolgáltat. Erre alkalmas anyagok közé tartozik a nejlon, a poliészter, a polipropilén és ezeknek az anyagoknak a kombinációi vagy egyéb, a szakterületen ismert anyagok. Az egyik alkalmas hurkos rögzítőanyag egy sor, szubsztrátumból kinyúló rosthurokból áll, mint a kereskedelemben „SCOTCHMATE” FJ3401 elnevezésen beszerezhető, szövött nejlon hurkos anyag, amelyet a Minnesota Minning and Manufacturing Company, ST. Paul, Minnesota cég gyárt. Egy másik, a kereskedelemben kapható hurkos rögzítőanyag egy olyan hurkolt trikóanyagból áll, amely nejlon szubsztrátumból kinyúló számos nejlonszál hurkot tartalmaz, mint a Gnilford Mills of Greensboro, North Carolina cég „Guilford 16110 elnevezésű”, kereskedelemben kapható terméke. Egy olcsó hurkos rögzítőanyag példát és ennek az anyagnak előállítására szolgáló módszert ír le az 5 032 122 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A megfelelő hurkos rögzítőanyag egy szőtt vagy nemszőtt textília vagy bármilyen más típusú, a szakterületen jól ismert szálas anyag is lehet. Hurkos rögzítőanyagként céljainkra használható, nem szőtt anyagok példáit a 20 pelenka 24 fedőlapja céljára alkalmas anyagokkal kapcsolatosan tárgyaljuk. Egy előnyös kiviteli alaknál a 42 második rögzítő komponens egy, a 24 fedőlap nem szőtt anyagából képezett hurkos rögzítőanyagból áll.

A rögzítő komponensek alternatív esetben egy rögzítő ragasztórétegből (egy ragasztóanyag rétegből) állhatnak. A jelen találmány céljára használható ragasztóanyagok előnyösen olyan, nyomásra érzékeny ragasztóanyagok, amelyek úgy vannak recepturálva, hogy azok enyhe nyomásra szobahőmér«V

V ·· ··*·

- 55 sékleten egy felülethez ragadnak. Ragasztó rögzítőrétegként céljainkra különösen előnyös ragasztóanyagok a szakterületen ismert hot-melt ragasztók. Alkalmas hot-melt nyomásérzékeny ragasztó az adalékanyagokkal ellátott Kraton alapú ragasztó, mint a Findley Adhesives, Inc., Elm Grove, Wisconsn cég FINDLEY®990 vagy H-2085 elnevezésű terméke.

A rögzítő komponensek állhatnak kombinált ragasztóanyag/mechanikus rögzítőelemekböl. Például a rögzítő komponensek tartalmazhatnak egy horgos rögzítőanyag és egy amellett elrendezett ragasztóanyag-rögzítőréteg kombinációt vagy egy mechanikus záróelemet, mint egy olyan horgos rögzítőanyagot, melynek a szubsztrátuma vagy horgai egy részén ragasztóanyag bevonat van. Egy kombinált mechanikus/ragasztóanyagos rendszerű rögzítő az a mintázott felületű nyomásra érzékeny ragasztó-rögzítő, melyet a 4 946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le.

A rögzítő komponensek alternatív esetben állhatnak továbbá bármilyen más, a szakterületen ismert olyan kohézív anyagból vagy anyagokból, amely(ek) változtatható elhelyezést biztosító, passzívan működtethető rögzítőelemként használható(k). Ilyen kohézív csíkok vagy anyagok lehetnek habok, gumik, mint krepp vagy latex gumik, egyéb ragasztóanyagok vagy egy nagyon sztatikus vinil-anyag. Egy leválasztható, nagymértékben sztatikus vinil-anyagot részletesebben a 4 979 613 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le.

Bár a rögzítő komponensek előnyös módon változtatható elhelyezést és passzív aktiválást tesznek lehetővé, alternatív kiviteli alakok esetében a rögzítő komponensek fix állású és/vagy a viselő személy által működtetett rögzítők is lehetnek. Ilyen rögzítők többek között a patentok, horgos-szemes rögzítők, gombok vagy hasonlók.

- 56 A rögzítő komponensek állhatnak egy, a pelenkához erősített külön elemből vagy lehetnek a pelenka egyik vagy másik komponensével egységes elemek. így például a 24 fedőlap gyártható olyan anyagból (például nemszőtt paplanból), amely képes arra, hogy mechanikusan csatlakozzon a másik rögzítő komponenshez (például egy horgos rögzítöanyaghoz). Továbbá, a 26 hátlap képezhető olyan paplanból, melynek a hátlap egy felületére felvitt ragasztóanyag mintázata van, és így egy kombinált mechanikus/ragasztóanyagos rögzítőt (rögzítő komponenst) képez, mint amilyet a már hivatkozott

946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet. Minden ilyen esetben a rögzítő komponens a pelenka egy másik komponensével egységes. Alternatív módon a rögzítő komponens állhat egy, a pelenkához erősített diszkrét csíkból vagy foltból. Egy, az 1. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alaknál a 40 első rögzítő komponensek mindegyike egy, a 26 hátlaphoz erősített, külön, diszkrét horgos rögzítöanyagból áll és így a 46 külső felület egy részét képezi, míg a 42 második rögzítő komponens egy, a 24 fedőlap 58 második derékrégióban lévő egységes eleme.

A 40 első rögzítő komponensek mindegyike egy körülbelül 12 mm széles (vagyis a 67 hosszirányú középvonalra merőleges) és körülbelül 19 mm hosszú horgos rögzítőanyag foltból áll. A 40 első rögzítő komponensek előnyös módon úgy vannak elhelyezve, hogy közöttük körülbelül 171 mm távolság van. A 40 első rögzítő komponensek mindegyike az 56 homlokoldali vég-éltől is hosszirányban bizonyos távolságra van elhelyezve. Abban az esetben, ha az első rögzítő komponensnek a hosszirányú távolsága (melyet a pelenka 56 homlokoldali vég-élétől a 40 első rögzítő elem legközelebbi éléig mérünk) túl kicsi, akkor az első rögzítő komponens túl magasan helyezkedhet el a pelenkán és abban a helyzetben lehet, hogy érintkezik a viselő személy bőrével; ha a

- 57 hosszirányú távolság túl nagy, akkor az első rögzítő komponens olyan alacsonyan lehet, hogy lehetővé teszi a homlokoldali rugalmas derékelem megcsavarodását. Az első rögzítő komponensek előnyösen körülbelül 3-15 mm, előnyösebben körülbelül 8-10 mm távolságra vannak elhelyezve az 56 homlokoldali vég-éltől. A 40 első rögzítőelemekhez használt horgos rögzítőanyag előnyösen egy szubsztrátumon kialakított, hőrelágyuló villákból álló sorozat; mindegyik horgos rögzítőanyag villáinak kapcsolódó eleme olyan szögben van irányítva az oldalirányra, amely a homlokoldali, rugalmas derékelem görbületének vagy differenciális nyújthatóságának felel meg, úgyhogy maximális feszültség jön létre a homlokoldali rugalmas derékelemben vagy a primer erővonallal párhuzamos irányban. A derékzár rendszer egyetlen 42 második rögzítő komponenst is tartalmaz, amely a 24 fedőlap nem szőtt anyaga által képezett hurkos rögzítőanyagból áll.

A 20 pelenkának ezen túlmenően egy, a 40 első rögzítő komponens alatt elhelyezett 44 pozicionáló foltja is van. A 44 pozícionáló folt a 40 első rögzítő komponenst felemeli Z-irányba (a vastagság irányába), hogy lehetővé tegye a 40 első rögzítő komponens jobb érintkezését a 42 második rögzítőelemmel és lehetővé tegye, hogy a derékzár rendszer könnyebben (kisebb erőfeszítéssel) legyen zárható. Ily módon a derékzár rendszer hatékonyabb passzív aktiválását érjük el. A 44 pozícionáló folt egy megnövelt hajlítómerevséggel rendelkező zónát is szolgáltat, ami csökkenti a 62 hajlékony homlokoldali oldalpaneleknek azt a hajlamát, hogy a 40 első rögzítő komponensekre forduljanak át és ezáltal elzárják a horgokat a hozzáerősítéstől a pelenka feladása során. Ily módon a 44 pozícionáló folt bármilyen olyan elemből állhat, amely Z-irányú csatlakoztatási erőt biztosít a 40 első rögzítő komponensekhez. Mint ez az 1. ábrán látható, a 44 pozícionáló foltok mindegyike egy, a 40 első rögzítő kompo- 58 nens alatt elhelyezett négyszögletes anyagdarabból áll. Bár a 44 pozícionáló foltok közvetlenül a 40 első rögzítő komponensek alatt helyezhetők el, azokat előnyösen a 24 fedőlap és a 26 hátlap közé helyezzük. Annak érdekében, hogy a viselő személy dereka körül egy hajlíthatóan merev kerületet hozunk létre, a pozícionáló foltok oldaléléi összeérhetnek a homlokoldali, rugalmas derékelemet képező anyag oldaléleivel vagy azokat kismértékben átlapolhatják. A 44 pozícionáló foltok előnyösen egy 38 mm széles és 32 mm hosszú elasztomer habból állnak. Még előnyösebben, a pelenka gyártása során a 44 pozícionáló foltokat ugyanabból az anyagból alakítjuk ki, mint a 82 rugalmas oldalpanel elemet, aminek során az egyik pelenka 82 rugalmas oldalpanelét és a mellette lévő pelenka 44 pozícionáló foltját ugyanabból az anyagszegmensből alakítjuk ki, majd a pelenka elkészülte után ezeket szétvágjuk. Ily módon a 44 pozícionáló folt az 56 homlokoldali vég-éltől hosszirányba, befelé, a 66 oldalirányú középvonal felé terjed.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál továbbá, a pelenkának rugalmas elemei vannak arra a célra, hogy az a viselő személy számára jobb illeszkedést és nagyobb kényelmet biztosítson. Az egyik kiviteli alaknál a pelenkának az abszorbens meg által elfoglalt területén kívül eső tároló egysége rugalmasan nyújtható lehet, hogy ez lehetővé tegye a viselő személy testének olyan zónákban történő kiterjedését, melyek viselés közben mozognak. Egy ilyen, teljesen rugalmasított, előnyös anyag az, melyet az 5 032 120 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le. Ez az anyag előnyösen egy olyan háromrétegű laminátumból áll, amely középső rétegként egy elasztomer holt-melt ragasztóanyagot tartalmaz, mint amilyet a Findley Adhesives Corporation of Wauwantosa, Wisconsin cég 198-338 kereskedelmi elnevezésen gyárt, és amely két külső - például nem szőtt textíliaréteg között

- 59 van elhelyezve. Alternatív módon az anyag egy zéró nyúlású „stretch” laminátum is lehet, melyet az alábbiakban írunk le. A teljesen elasztomer tárolóegység szolgáltatásával kapcsolatos gazdaságossági okok miatt a 20 pelenkát előnyösen olyan speciális rugalmas elemekkel látjuk el, amelyek a viselő személy végtagjait is be tudják fogadni. Közelebbről, a 20 pelenka 30 rugalmas oldalpanelekkel, 32 rugalmas lábkorcokkal és 34 rugalmas derékelemekkel van ellátva.

Mint a 2. ábrán látható, a 20 pelenka előnyös módon 32 rugalmas lábkorcokat tartalmaz annak érdekében, hogy jobban tárolhassa a folyadékokat és testből kiürülő anyagokat és, hogy lehetővé tegye a viselő személy lába mozgását. Mindegyik 32 rugalmas lábkorc több különböző kiviteli alakú lehet. (A lábkorcokat lábpántoknak, oldalhajtókáknak, zéró korcnak vagy rugalmas korcnak is nevezzük). A 3 860 003 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan eldobható pelenkát ír le, amelynek van egy összehúzódni képes lábszárnyílása, amely el van látva egy oldalhajtókával és egy vagy több rugalmas elemmel és így rugalmasított lábkorcot (tömített gyűrűs korcot) képez. A 4 909 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás felálló („stand up”) rugalmasított hajtókával („barrier” korcokkal) ellátott eldobható pelenkát ír le a, a lábkörüli régiók tárolóképességének javítására. A 4 695 278 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan eldobható pelenkákat ír le, melyeknek kettős korca van, egy tömítőgyűrűs és egy záró („barrier) korca. A 4 704 115 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás oldalélszivárgás ellen védő csatornával ellátott eldobható pelenkát vagy inkontinencia alsónemüt ismertet, mely úgy van kiképezve, hogy a szabad folyadékot az alsóneműben tartja. Az 5 032 120 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás javított minőségű lábkorcokkal ellátott eldobható

- 60 pelenkát ismertet. E szabadalmi leírásokat itt hivatkozásként említjük. Bár mindegyik 32 rugalmas lábkorc úgy lehet kialakítva, hogy a fentiekben leírt lábpántokhoz, tömítögyűrűs korcokhoz, oldalhajtókákhoz, zárókorchoz vagy rugalmas korchoz legyen hasonló, előnyös, ha a 32 rugalmas lábkorcok mindegyike legalább egy 77 záró („barrier”) hajtókából és legalább egy, a fentiekben hivatkozott 4 909 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt 80 távtartó rugalmas elemet tartalmazó 76 záró („barrier”) koréból áll. Egy előnyös kiviteli alaknál a 32 rugalmas lábkorc tartalmaz még egy vagy több 75 rugalmas fonallal ellátott 74 tömítögyűrűs korcot, amely a 76 zárókorcokon kívül van elhelyezve, mint ezt a fentiekben hivatkozott 4 695 278 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás leírja. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a zárókőre be van hajlítva úgy, hogy az 52 hátoldali derékrégióban lévő 76 zárókroc 79 távolabbi éle a 78 testközeli élen kívül van, hogy a viselő személy fél-fara körül jobb illeszkedést és tárolóképességet biztosítson. Ilyen konfigurációt ír le részletesebben az 5 087 255 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk.

A 10. ábra egy, a jelen találmány szerinti rugalmas lábkorc egy alternatív kiviteli alakját ábrázolja. (A 10. ábra a rajz egyszerűsítése érdekében egy konvencionális alakú pelenkát mutat). Mivela jelen találmány viszonylag keskenyebb korcfelületet és abszorbens magot igényel annak érdekében, hogy a viselő személy lábaközének kis mozgású zónájában jobb legyen az illeszkedés, ezért a zárókorcok egymástól mért oldalirányú távolságának a rés területén és a vég-élek közelében megfelelőnek kell lennie, miközben elegendő magasságot kell biztosítaniuk a testből kiürülő anyagok megfelelő tárolására. Ily módon a jelenlegi zárókőre dizájn megkívánja a tervezőtől, hogy kompromiszszumot kössön a zárókorcok oldalirányú távolsága és azok magassága között.

- 61 A jelen találmány ezt a dilemmát „Z” hajtogatással és azzal oldja meg, hogy beszegi a zárókorcokat a rugalmas derékelemek melletti zónában mind a homlokoldali, mind a hátoldali derékrégióban. A „Z” hajtogatott zárókőre dizájn egyfelől biztosítja a zárókorcok elegendő oldalirányú távolságát a nemi szervek részére a homlokoldalon és a megfelelő tárolóképességet a hátoldalon, másfelől biztosítja, hogy elegendő legyen a köre magassága a lábrés területén, ezáltal jó legyen az illeszkedés a lábak közötti résben, és a pelenka jól tudja tárolni a testből kiürülő anyagokat. Mint a 10. ábrán látható, az 1020 pelenka el van látva egy 24 fedőlappal, egy (az ábrán nem ábrázolt) hátlappal, egy (azon nem ábrázolt) abszorbens maggal, rugalmas lábkorcokkal, melyek mindegyike egy 1074 tömítőgyűrűs koréból és egy 1076 záró („barrier”) koréból, valamint 34 rugalmas derékelemekből áll, melyeknek előnyösen egy egységes 70 derékborításuk/derékövük van. Az 1076 zárókorcok mindegyike egy 77 zárószárnyból és egy távolságtartó 80 rugalmas tagból áll, egymással hosszirányban ellentétes 1000 végeik, 78 testhez közelebbi éleik és 79 testtől távolabbi éleik vannak. Mint a 10. ábrán látható, a 79 testtől távolabbi élek a pelenka lépésbetét részén oldalirányban egymáshoz közelebb helyezkednek el, mint a derékrészeken (az 1000 élek mellett), különösen akkor, ha a pelenka összeszorított állapotban van. Ezt a konfigurációt azzal érjük el, hogy a záró(„barrier”) szárnyakat az élek melletti zónában Z-alakban behajtogatjuk.

A 11. ábra a 1020 pelenka 10. ábra szerinti 11-11 vonala menti keresztmetszeti képe. Mint a 11. ábra mutatja, az 1020 pelenka áll egy 24 fedőlapból; egy 26 hátlapból; egy, a 24 fedőlap és a 26 hátlap között elhelyezett 28 abszorbens magból; egy 78 testközeli élből, egy 79 testtől távolabbi élből rendelkező 1076 zárókorcból; van egy 1001 belső felülete, egy 1002 külső felülete, egy 77 zárószárnya, valamint egy 80 távolságtartó rugalmas eleme; és áll egy

- 62 70 egységes derékburkolatból/derékövből. A 78 testközeli él egy közeli rögzítöelemmel (ezt az ábra nem mutatja), mint dinamikus mechanikai kötéssel közvetlenül a 24 fedőlaphoz van erősítve. A 77 zárószárny oldalirányba kifelé sajátmagára vissza van hajtva úgy, hogy egy 1004 első szegmens és egy 1006 második szegmens van kiképezve, ahol az első szegmens külső felületrésze közvetlenül szemben áll a második szegmens külső felületével. Az 1004 első szegmens egy 1008 első rögzítőelemmel, mint egy ragasztóanyag-csíkkal van az 1006 második szegmenshez erősítve. A 77 zárószárny irányban befelé is magára van hajtogatva úgy, hogy az 1006 második szegmens belső felületrészével szemben lévő harmadik szegmens belső felületrészével egy 1010 harmadik szegmens képződik. Az 1010 harmadik szegmens egy 1012 második rögzítőelemmel, mint ragasztóanyag csíkkal van az 1006 második szegmenshez erősítve. Az 1010 harmadik szegmens a külső felületén előnyös módon szintén hozzá van erősítve a 70 egységes derékburkolathoz/derékövhöz egy 1014 záróelemmel, mint ragasztóanyag csíkkal. A testtől távolabbi 79 él a 24 fedőlaphoz van erősítve egy 1016 második záróelemmel, mint ragasztóanyag csíkkal. A 70 egységes derékburkolat/deréköv oldalélé a 24 fedőlaphoz van erősítve egy 1018 záróelemmel, mint ragasztóanyag csíkkal. így a 77 zárószárny és így az 1076 zárókőre Z-alakban van hajtogatva és olyan helyzetben van rögzítve, ami nagyobb oldalirányú távolságot tesz lehetővé a zárókorcok között az 1000 élek mellett a pelenka derékrészén. A jelen találmány szerinti konstrukciót és a különböző elemek céljára használható anyagokat illetően további részletek találhatók a 4 695 278; 4 938 755; és az 5 021 051 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

- 63 A 20 pelenka tartalmaz továbbá rugalmas derékelemeket, amelyek jobb illeszkedést és tárolóképességet biztosítanak. Mindegyik rugalmas derékelem az abszorbens mag megfelelő derékélétől hosszirányban kifelé terjed és általában a megfelelő vég-élnek legalábbis egy részét képezi. így egy rugalmas derékelem a pelenkának abból a részéből áll, amely az abszorbens mag derékélétl a tárolóegység vég-éléig terjed. Az eldobható pelenkának általában olyan konstrukciója, hogy két rugalmas derékelemük van, melyek közül az egyik az 50 homlokoldali derékrészen (homlokoldali rugalmas derékelem), és egy másik az 52 hátoldali derékrészen (hátsó rugalmas derékelem) van elhelyezve. A jelen találmány szerinti abszorbens cikk egyetlen rugalmas derékelemmel is konstruálható, ami úgy veszi körül a viselő személy derekát, mint egy tréningnadrág. Leírásunkban olyan abszorbens cikkekkel foglalkozunk elsősorban, amelyeknek egy pár rugalmas derékeleme van. Továbbá, bár mindegyik rugalmas derékelem vagy annak bármely alkotóeleme állhat egy, a tárolóegységhez rözgített különálló elemből, egy előnyös kiviteli alaknál mindkét rugalmas derékelem úgy van konstruálva, hogy az a 22 tárolóegység más elemének, mint a 26 hátlapnak vagy 24 fedőlapnak vagy előnyösen mind a 24 fedőlapnak, mind a 26 hátlapnak egy meghosszabbítása.

Egy, a jelen találmány szerinti előnyös kiviteli alaknál - mint ez a 2. és 3. ábrán látható - mindegyik 34 rugalmas derékelem egy egységes 70 derékborításból/derékövböl áll, mint ezt az 5 026 364 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, melyet itt hivatkozásként említünk. Az egységes 70 derékborítás/deréköv segít abban, hogy a 28 abszorbens magot szoros érintkezésben tartsa a testtel és így elkerülje a résképződést, valamint a derék menti szivárgást. Az egységes anyagdarab rugalmas derékövként és egyszersmind derékborításként (derékzáró köreként) is szolgál. Ezt az egy

- 64 anyagdaradbot 70 egységes derékborításnak/derékövnek nevezzük. A 70 egységes derékborítás/deréköv két funkciót lát el: rugalmas derékövet biztosít ahhoz, hogy a pelenka illeszkedését javítsa a viselő személy derekán, és záró derékkorcot szolgáltat, ami távol van elhelyezve a pelenka folyadékot befogadó felületétől, ily módon egy olyan csatornát képez, amely visszatartja és tárolja a tesetből kiürülő anyagokat a pelenkában. A 70 egységes derékborítás/deréköv elasztomer anyagból vagy anyagokból, erre alkalmas, a szakterületen ismert rugalmas anyag(ok)ból készül. A 70 egységes derékborítás/deréköv előnyösen egy elasztomer fólia-laminátum, ami egy elasztomer fóliából és borítórétegből áll; előnyösen egy első borítótok rétegből, egy második borítótok rétegből és egy, az első borítótok réteg és a második borítótok réteg között elhelyezett elasztomer fóliából képezett laminátum. A három anyag egymással a szakterületen ismert bármilyen alkalmas módszerrel van összerétegelve. A 70 egységes derékborítás/deréköv a 22 tárolóegységhez van erősítve, előnyös módon közvetlenül a 24 fedőlaphoz és így a 22 tárolóegység 48 belső felületének egy részét képezi. A 70 egységes derékborítás/deréköv össze van erősítve a 22 tárolóegységgel, és azt előnyösen rugalmasan összehúzódni képes állapotban rögzíti.

A homlokoldali rugalmas derékelem és a hátoldali rugalmas derékelem mindegyikének előnyös módon ívelt alakja van, úgyhogy a rugalmas derékelemeken keresztül közvetített erők egy, a viselő személy testére bizonyos szög alatt elhelyezkedő vonal mentén hatnak. így a homlokoldali rugalmas derékelemnek lényegében ívelt, homorú alakja van, hogy olyan erővonalat létesítsünk, amely követi a viselő személy altestének természetes vonalát és a viselő személyen kényelmes illesztést biztosít. A hátoldali rugalmas derékelemnek lényegében ívelt, domború alakja van, hogy a pelenkát tovább illessze

- 65 a hát gerincívéhez és, hogy lehetővé tegye a feszítőerő (a primer erővonal) lefelé, a viselő személy altesti lábköze felé irányítását és egy folytonos primer erővonalat hozzon létre. A rugalmas elemek ezen alakja következtében mindegyik rugalmas derékelemnek jellegzetes módon differenciális nyújthatósága van a hosszirányú tengely mentén, mikor azokat az oldalirányba nyújtjuk. A differenciális nyújthatóság lehetővé teszi, hogy egyes részek a hosszirányú tengely mentén nagyobb mértékben kinyúljanak, mint más részek. Ez a differenciális nyújthatóság egy, az altesthez igazodó homlokoldali derékelemet biztosít, ami lehetővé teszi, hogy a homlokoldali rugalmas derékelem különféle (differenciális) módon alakuljon, nyúljon ki és mozogjon a viselő személy hasával együtt, amikor az mozog, ül és áll, valamint a feszítőerőket a hátoldali rugalmas derékelembe irányítja a viselő személyen, megfelelő szög alatt.

Egy alternatív kiviteli alak esetében a rugalmas derékelemnek mindegyike vagy azok közül az egyik egyszerűen a fedőlapnak egy részéből, a hátlapnak egy részéből, valamint egy, a fedőlap és a hátlap között elhelyezett rugalmas elemből vagy elemekből állhat. A rugalmas elem egy vagy több rugalmas anyagcsík lehet, amely(ek) olyan ívelt alakúak, ami annak a vég-él ívnek felel meg, amelyen el van(nak) helyezve. Ily módon az ívelt rugalmas derékelem(ek) által létrehozott erőknek hosszirányú vektorkomponensük van, ami hozzásegít a tartós illeszkedéshez azáltal, hogy jobb a deréköv érintkezése a viselő személlyel és kisebb a csavarodás.

A találmány céljára használatos, egy másik rugalmas derékelem példája az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti és a 3A ábrán bemutatott 334 rugalmas derékelem. A leírást itt hivatkozásként említjük. Bár a 334 rugalmas derékelem csak egy rugalmasított derékövből és

- 66 egy, a rugalmasított derékövet a tárolóegységgel összeerösítő, hajlítható csuklózónából kell álljon, a 334 rugalmas derékelem előnyösen egy 300 összekötő panelzónát, egy, a 300 összekötő panelzónát a 22 tárolóegységgel összekötő, a 28 abszorbens mag 384 derékéle mellett elhelyezett 302 első hajlító csuklózónát, egy 304 rugalmasított derékövet és egy, a 304 rugalmasított derékövet a 300 összekötő panelzónához erősítő, 306 második, hajlítható csuklózónát is tartalmaz. A 300 összekötő panelzóna kapcsolatot biztosít a 304 rugalmasított deréköv és a 38 abszorbens mag között. A 304 rugalmasított deréköv olyan elemet biztosít, amely a meghatározott terület fedését tartja fenn, érintkezik a viselő személlyel és rugalmasan nyújtható egy olyan irányba, melynek oldalirányú vektorkomponense van, ezáltal dinamikusan illeszkedik a viselő személyhez és jobb illeszkedést biztosít. A 304 rugalmasított deréköv előnyös módon egy 308 alakadó panelzónából, egy 310 derékvonal zónából, és egy elől elhelyezett, rugalmas, a 308 alakadó panelzónát és a 312 derékvonal panelzónát összeerösítő 312 deréköv hajlítható csuklózónából áll.

A rugalmas derékelemek egy, az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt és a 3A ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a 334 rugalmas derékelem előnyös módon egy, mind a 24 fedőlapnak, mind a 26 hátlapnak egy részét képező 300 összekötő panelzónából áll; és egy 302 első hajlítható csuklózónát, egy 306 második hajlítható csuklózónát tartalmaz, mely utóbbiak egy szerkezeti diszkontinuitásból vannak kialakítva, ami abból adódik, hogy a 28 abszorbens mag hiányzik a 300 összekötő panelzónából vagy abból, hogy a rugalmas elemek vagy mozgékony elemek hiányoznak a 304 rugalmasított derékövből. Noha a 304 rugalmasított deréköv különböző alakban konstruálható meg, az előnyösen a 24 fedőlap egy részéből, a 26 hátlapnak

- 67 egy - kívánt esetben egy „mechanikusan elönyújtott” - részéből; egy 314 elasztomer elemből, és egy 316 mozgékony elemből áll. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a 314 elasztomer elem úgy van elhelyezve a 24 fedőlap és a 26 hátlap között, hogy a 316 mozgékony elem a 26 hátlap és a 314 elasztomer elem között foglal helyet. A 310 deréköv hajlékony csuklózónát egy szerkezeti diszkontinuitás alakítja ki a 308 alakító panelzóna és a 312 derékvonal panelzóna közötti kötés mintázatában úgy, hogy a 304 rugalmasított deréköv könnyebben fog hajlani azon a területen, ahol kevesebb a kötés.

Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a rugalmas derékelem egy viszonylag nagy élkompressziós merevséggel rendelkező összekötő panelzónából ál, ami hajlékonyán van a tárolóegységhez erősítve; és egy „kinyújtható has-panel” rugalmasított derékövből, ami hajlékonyán van hozzáerősítve az összekötő panelzónához; egy, az összekötő panelzónát és tárolóegységet hajlékonyán összeerősítő első hajlékony csuklózónából; és egy, a rugalmasított derékövet az összekötő panelzónához erősítő második hajlékony csuklózónából. A rugalmasított derékövnek mély „ötszögletü” alakja van „kinyújtható has-paneí” kialakítása céljából. A rugalmasított deréköv hosszabb (hosszirányú méret), hogy lehetővé tegye a primer oldalzának az altesti rés alatti, a kis mozgású zónában történő kialakítását. Ez a deréköv alak olyan derékövet szolgáltat, amely a viselő személy hasával együtt mozog és terjed ki, valamint olyan differenciális oldalirányú nyújthatóságot biztosít, hogy a rugalmasított deréköv vég-él melletti részei jobban nyújthatók, mint a vég-élektől messzebb lévő részei. A rugalmasított deréköv előnyösen a hátlapnak egy részéből, a fedőlapnak egy részéből, egy, a fedőlap és a hátlap között elrendezett elasztomer elemből, és egy, a hátlap és az elasztomer elem között elrendezett

- 68 hajlékony elemből van megkonstruálva. Az elasztomer elem előnyösen egy elasztomer habból vagy elasztomer fóliából (vagy stretch laminátumból) áll, míg a hajlékony elem előnyösen egy nemszőtt rétegből. A rugalmasított deréköv előnyös módon egy stretch laminátumból áll, úgyhogy a rugalmasított deréköv képes a pelenka eredeti sík állapotán túlterjedni. Ez a stretch laminátum előnyösen egy mechanikusan nyújtott, előfeszített stretch laminátum - lehetővé teszi, hogy a rugalmasított deréköv jóval a pelenkának a primer zárrendszere által képezett kerülete(nek) méretén és a végl-él kezdeti méretén túlnyúljon (magának a pelekának sík állapotán túl). (Vagyis a rugalmasított deréköv képesz az oldalzár fix méretű kerületén jóval túlnyúlni, még a pelenkát eredetileg képező anyagok méretén túl is, hogy követni a viselő személy hasának mozgását). A stretch laminátum úgy is működtethető, hogy azt a hosszirányra bizonyos szög alatt mechanikusan megnyújtjuk és így differenciális nyúlást (feszülést) hozunk létre. Ez a nyúlás azáltal is elérhető vagy fokozható, hogy „ablakot” nyitunk a rugalmas derékelemben. A rugalmasított deréköveket előnyösen úgy tervezzük, hogy a feszültség/nyúlás jellemzők olyanok legyenek, hogy a nyújtóerő körülbelül 400 g/erő legyen vagy ennél kevesebb, előnyösen 350 g/erő vagy ennél kisebb, még előnyösebben körülbelül 300 g/erő vagy ennél kisebb, körülbelül 25-50 mm nyúlásnál, előnyöseben 25-76 mm nyúlásnál.

A 20 pelenkának továbbá előnyös módon 30 rugalmas oldalpaneléi vannak, melyek az 52 hátoldali derékrégióban vannak elrendezve. („Elrendezve” kifejezés alatt itt azt értjük, hogy a pelenka adott eleme(i) a pelenka más elemeivel egységes szerkezetben van(nak) egy bizonyos helyen kialakítva (odaerősítve és elhelyezve) vagy különálló, egy másik elemhez erősített elem(ek)ként). A rugalmas oldalelemek egy olyan, rugalmasan

- 69 nyújtható szerkezeti elemet szolgáltatnak, amelyek kényelmesebb és kontúrosabb illeszkedést biztosítanak a pelenkának a viselő személyre kezdetben történő, megfelelő hozzáillesztése útján, és ezt az illeszkedést a hordás egész ideje alatt fenntartja jóval azután is, miután a pelenka a testből kiürülő anyagokkal megterhelődik, mert a rugalmas oldalpanelek lehetővé teszik a pelenka oldalainak kinyúlását és összehúzódását. Továbbá, a rugalmas oldalpanelek hordási erőket (feszültségeket) hoznak létre és tartanak fenn, fokozzák a zárrendszer által kifejtett és fenntartott feszültségeket, hogy a pelenkát a viselő személyen tartsák és elősegítsék az illeszkedést. A rugalmas oldalelemek különösen a primer rözgítőrendszer áltál létesített, szög alatti primer erővonal fenntartásában segítenek; lehetővé teszik, hogy a pelenka kényelmesen illeszkedjék a viselő személy csípőjéhez, ha az dinamikus mozgásban van, és kezdetben előfeszítik a homlokoldali rugalmas derékelemet, mert a pelenkát feladó személy kifeszíti a rugalmas oldalelemeket amikor a pelenkát a viselő személyre feladja, úgyhogy amikor a rugalmas oldalelemek összehúzódnak, akkor a feszültség a rugalmas oldalpanelekből a derékzár rendszeren keresztül a homlokoldali rugalmas derékelemre tevődik át. A rugalmas oldalelemek továbbá a pelenka hatékonyabb alkalmazását teszik lehetővé, mert még abban az esetben is, ha a pelenkát feladó az egyik rugalmas oldalpanelt tovább húzza, mint a másikat (aszimmetrikusan) a feladás során a pelenka a hordá alatt „önbeálló” lesz. Bár a jelen találmány szerinti 20 pelenkának 30 rugalmas oldalpaneléi előnyösen az 52 hátoldali derékrégióban vannak elhelyezve; alternatív módon a 20 pelenka az 50 homlokoldali derékrégiójában vagy mind az 50 homlokoldali derékrégióban, mind az 52 hátoldali derékrégióban is elhelyezhetők.

- 70 A 30 rugalmas oldalpanelek különféle módon konstruálhatok. A 30 rugalmas oldalpanelek állhatnak például egy különálló, rugalmasan nyújtható anyagból vagy laminátumból, ami a 22 tárolóegységhez van erősítve vagy állhatnak egy olyan egységes stretch laminátiumból, amely egy, a tárolóegységgel operatívan társított rugalmas oldalpanel. A jelen találmány céljára használható, rugalmas oldalpanelekkel ellátott pelenkák példáit írják le a 4 857 067; a 4 381 781; a 4 938 753 és az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Egy előnyös kiviteli alaknál, melyet az 1. ábra mutat be, a 30 rugalmas oldalpanelek egy, a 64 hátoldali oldalpanelben a 22 tárolóegységhez, előnyösen a 24 fedőlap és a 26 hátlap közé erősített rugalmas oldalpanelből állnak. A 82 rugalmas oldalpanel elem lényegében nem feszített állapotban van hozzáerősítve az így kialakított laminátumhoz, mely elegendő mechanikai nyújtást alatt áll ahhoz, hogy a nem rugalmas komponenseket (a 24 fedőlapot és 26 hátlapot) megnyújtsa, majd visszatérjen lényegében nem feszített állapotára. Az előnyös 30 rugalmas oldalpanelek ily módon egy „zéró nyúlású” stretch laminátumból állnak, amint ezt az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás részletesebben tárgyalja. A „zéró nyúlású” stretch laminátum alatt itt olyan rétegelt anyagot értünk, amely legalább két olyan rétegből áll, melyek legalábbis egyforma kiterjedésű felületük egy részén egymáshoz, egy lényegében feszítés alatt nem álló („zéró nyúlású”) állapotban vannak hozzáerősítve; az egyik réteg olyan anyag, amely nyújtható és elasztomer (vagyis olyan anyag, amely lényegében nem nyújtott méretére tér vissza, miután a húzóerő megszűnik), és a másik réteg, amely nyújtható (de nem szükségszerűen elasztomer) úgy, hogy a második réteg feszítés során - lega4 ·

- 71 lábbis bizonyos mértékig - tartósan menyúlik, így az az alkalmazott húzóerők hatására nem tér vissza eredeti, nem deformált alakjára. Ily módon a kapott „zéró nyúlású” stretch laminátum, legalábbis a kezdeti nyújtás mértékéig az eredeti nyújtás irányában rugalmasan nyújtható. (Alternatív módon a rugalmas oldalpanelek olyan előnyújtott stretch laminátumokból állhatnak, amelyeket az elasztomer komponens meghúzott állapotú, nem elasztikus komponenssel végzett operatív társítása útján alakítunk ki, majd az így kapott laminátumot mechanikusan megnyújtjuk). Előnyös „zéró nyúlású” stretch laminátum és előnyújtott stretch laminátum példákat ismertet a fentebb hivatkozott 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

A „zéró nyúlású” stretch laminátumok fedőlapból, hátlapból és a kettő között elrendezett elasztomer elemből történő előállítására, különösen előnyös módszerek és berendezések, egymásba kapaszkodó, recézett hengereket alkalmaznak a komponensek mechanikus nyújtására. Pelenkák részeinek mechanikus nyújtására alkalmas berendezéseket és módszereket tárgyalnak az 5 167 897 és az 5 156 793 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 30 rugalmas oldalelemek oly módon vannak mechanikusan megnyújtva, hogy a stretch laminátum az oldalirányra bizonyos szög alatt fekvő irányba nyújtható (vagyis a rugalmas oldalpanelek olyan irányba nyújthatók rugalmasan, amelynek hosszirányú vektora van). A 30 rugalmas oldalpanelek a 20 pelenka oldalirányára körülbelül 5-60°-ban, előnyöen 5-30°-ban, még előnyösebben körülbelül 10-25°-ban, legelőnyösebben körülbelül 20°-ban nyújthatók. Ez a szög alatti aktiválás lehetővé teszi, hogy a 30 rugalmas oldalpaneleket a testre bizonyos szög alatt álló erőket fejtsenek ki, hogy elősegítsék egy szög alatt álló primer húzóirány

- 72 kialakulását. Ezt a szög alatti aktiválást úgy érjük el, hogy az egymásba kapaszkodó recézett hengerek recézetét a gépirányra megfelelő szögben alakítjuk ki, hogy ezáltal a testre bizonyos szögben álló irányú rugalmas nyújthatóságot hozzunk létre. (A stretchn laminátumok szög alatti aktiválásának részletesebb tárgyalását lásd az 5 156 793 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban).

A 82 rugalmas oldalpanel elemek különböző méretűek, alakúak, konfigurációjúak lehetnek és különféle anyagokból készülhetnek. A rugalmas oldalpanelek kialakíthatók egy, vagy egymással operatívan társított több rugalmas oldalpanel elemből; a rugalmas oldalpanel elemek szélessége és hossza változó lehet; vagy a rugalmas oldalpanel elemek állhatnak viszonylag keskeny elasztomer anyagcsíkból vagy egy nagyobb területű elasztomer foltból. Rugalmas oldalpanel (különösen „zéró nyúlású” stretch laminátumként) különösen alkalmas rugalmas anyagnak találtuk az olyan elasztomer habot, melynek szakadási nyúlása körülbelül 400 % és a nyújtóereje eredeti hosszának 50 %-ára történő nyújtás mellett körülbelül 78,74 g/cm. Rugalmas oldalpanel elemek céljára alkalmas egyéb anyagok közé tartoznak az „élő” szintetikus vagy természetes kaucsuk, egyéb szintetikus vagy természetes gumihabok, elasztomer fóliák (ezen belül hőre zsugorodó elasztomer fóliák), elasztomer bélésszövetek, szőtt vagy nemszőtt elasztomer paplanok, elasztomer kompozitok, mint elasztomer laminátumok és hasonlók.

Bár, mint ez az 1. ábrán látható, a 82 rugalmas oldalpanel elem hosszirányban az 56 hátoldali oldalpanel teljes hosszán át terjedhet, a 82 rugalmas oldalpanel elem előnyös módon egy olyan elasztomer anyag-foltból (elasztomer foltból) áll, amely az 56 hátoldali oldalelem hosszának csak egy részéig terjed és egy 146 nyújtható panelt képez. Mint az 1. ábrán látható, a 146 nyújtó panel

- 73 szintén - legalábbis bizonyos mértékig - mechanikusan ki van feszítve, hogy megnyújtható legyen (vagyis a nyújtó panelt képező anyagok nyújtottak vagy tartósan megnyújtottak). A nyújtó panel lehetővé teszi, hogy az 56 hátoldali oldalpanel hatékonyan nyúljon (folyjon meg; azaz a folyáspont felett nyúljon), amikor a rugalmas oldalpanelt kinyújtjuk anélkül, hogy túlzott húzóerőt gerjesztene a viselő személy lábának felülete mentén, ami bőrizgatást okozna vagy a lábakon piros nyomokat hagyna. (A nyújtópanelek hiányában a húzóerők egy olyan vonal mentén koncentrálódhatnának - a rugalmas oldalpanel kinyújtása esetén - a hátoldali oldalpanelen át, amely bemélyítené, dörzsölhetné vagy horzsolhatná a viselő személy bőrét). Bár sokféle módszer van a nyújtópanel nyújtására, a nyújtópanelt előnyösen ugyanúgy és ugyanabban az időben nyújtjuk, mint, és amikor a rugalmas oldalpaneleken a mechanikus nyújtást (kifeszítést) végezzük. (Alternatív esetben a nyújtópanel a rugalmas oldalpanelhez képest más szögben is nyújtható annak érdekében, hogy jobban csökkentsük a láb körüli feszültséget; mégpedig úgy, hogy az a rugalmas oldalpanel mechanikus nyújtásának irányára merőleges irányban legyen nyújtva). Bár a nyújtópanel számos különböző anyagból alakítható ki, egy előnyös kiviteli alak esetében azt a hátoldali oldalpanel fedőlapjának és hátlapjának részeiből képezzük ki.

A találmány egy alternatív kiviteli alakjánál, mint ezt a 14. ábra mutatja, az 1482 rugalmas oldalpanel elem az 56 hátoldali oldalpanel teljes hosszán át terjedhet. Az 1482 rugalmas oldalpanel előnyös módon két különböző irányba van mechanikusan nyújtva, hogy a derék felé (a felső nyíl a 14. ábrán) és a lábak felé (az alsó nyíl a 14. ábrán) biztosítson nyúlást. így az 1482 rugalmas oldalpanel 1400 első része képezi a 30 rugalmas oldalpanelt és az 1402 második rész képezi a 1432 rugalmas lábkorcnak egy szegmensét. Bár a

- 74 • · · · ·· ·· • · * « « · *· · ·· ···♦ *· ·különböző nyújthatóságú zónák közötti határvonal a rugalmas oldalpanel elem mentén bárhol elhelyezhető, mint ezt a 14. ábra mutatja, előnyös módon a tépőszalag helyzete szabja meg a külöböző nyújthatóságú zónák közötti határvonalat, úgyhogy mindegyik erővonalat a tépöszalag működteti (aktiválja). A rugalmas oldalpanel elem első részét előnyösen az itt említett, olyan szögben működtetjük, hogy egy szög alatti primer erővonal jöjjön létre. A rugalmas oldalpanel elem második részét az első rész aktiválási vonalára előnyösen merőleges irányban működtetjük úgy, hogy a rugalmas oldalpanel elemek egy rugalmasított combpanelt képeznek, ami a tárolóegység hosszirányú éle mentén tud rugalmasan kiterjedni. A rugalmasított combpanelek segítik az illeszkedést és a tárolást a lába körüli területen. A rugalmasított combpanelekkel ellátott pelenkát részletesebben a 07/951 608 számú amerikai egyesült államokbeli találmányi leírás tárgyalja.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 82 rugalmas oldalpanel elem egy ragasztóanyaggal van lényegében folytonosan hozzáragasztva mind a 24 fedőlaphoz, mind a 26 hátlaphoz. Egy ragasztófelhordó eszköz használható arra, hogy lényegében egyenletes és folyamatos ragasztóréteget hordjunk fel a 26 hátlapra és/vagy 24 fedőlapra és azokra az előre meghatározott területekre, ahova a 82, nem nyújtott rugalmas oldalpanel elemet el fogjuk helyezni. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a választott ragasztóanyag nyújtható és a ragasztófelhordó eszköz egy olvadékfúvó készülék, amely GM-50-2-1-CH típus elnevezésen a J & M Laboratories of Gainsville, Georgia cégtől szerezhető be. Alternatív esetben a 82 rugalmas oldalpanel elem és bármilyen, a 20 pelenka „zéró nyúlású” részeiből álló egyéb komponens helyenként vagy folyamatosan, nem melegített ragasztóanyaggal, hőrögzítéssel, nyomásrögzítéssel, ultra• ·

- 75 hangos rögzítéssel, dinamikus mechanikai rögzítéssel vagy bármilyen más, a szakterületen ismert módszerrel lehet egymáshoz erősítve.

A 20 pelenkát előnyösen úgy adjuk fel a viselő személyre, hogy az 52 hátoldali derékrégiót a viselő személy háta alá helyezzük, és a pelenka többi részét a viselő személy lábai között úgy húzzuk át, hogy az 50 homlokoldali derékrégió a viselő személy homlokoldalán álljon keresztben. A 36 tépőzár 124 tépőszalag részét azután leválasztjuk a 140 rögzítőelemről. A 36 tépőszalag 37 első rögzítő komponensét a 38 befogadó elemen lévő 39 második rögzítő komponenshez erősítjük, hogy létrehozzuk az oldalzárást és egy primer erővonalat hozzunk létre a viselő személy körül az oldalirányra bizonyos szögben. A másik tépőszalagot azután hasonló módon rögzítjük. A 30 rugalmas oldalpanelt és a hátoldali derékelemet ezalatt a művelet alatt jellegzetes módon, húzással megnyújtjuk, hogy az a viselő személy méretének és alakjának feleljen meg. A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál akkor, amikor az oldalzárást kialakítjuk, akkor „automatikusan” a derékzár is létrejön (vagyis a derékzárat passzívan működtetjük). A derékzárást azáltal alakítjuk ki, hogy a 40 első rögzítő komponenseket a 42 második rögzítő komponenssel erősítjük össze. A derékzár kialakításával a homlokoldali rugalmas derékelemet előfeszítjük úgy, hogy biztosítjuk az itt leírt illeszkedést és tárolási előnyöket. Ily módon az abszorbens magot a viselő személy kis mozgású zónájában helyezzük el és a pelenkát végső, fenntartott hordási helyzetében horgonyozzuk le annak a szög alatt álló primer erővonalnak segítségével, melyet a hátoldali rugalmas derékelemen, a rugalmas oldalpaneleken és a primer rögzítőrendszeren át alakítunk ki. A primer erővonal az abszorbens magot is az altesti rés alá rögzíti (horgonyozza) le. A pelenkának a kis mozgású zónán kívüleső részei elsősorban rugalmasan nyújthatók és formázhatok,

- 76 illeszkednek a viselő személy változó méreteihez, a homlokoldali rugalmas derékelem a szándéknak megfelelően meggátolja a csavarodást, megsűllyedést és résképződést. így a pelenka az eredeti, illeszkedő helyzetében marad, nem süllyed meg, nem képez rést, nem csúszik le/el a viselő személyen használat alatt.

A 9. ábra a találmány szerinti eldobható abszorbens cikk egy alternatív kiviteli alakját mutatja. A 9. ábra szerinti eldobható abszorbens cikk egy alsónadrág-szerű alsónemű (920 tréning alsónadrág), amelynek 900 zárt oldalvarratai vannak, úgyhogy azt a viselő személy felhúzza a testére és nem zárrendszerrel erősíti fel. (Alternatív esetben az abszorbens cikk az oldalvarratok helyett zárrendszerrel látható el). A 920 tréning alsónadrág tréning alsóneműként vagy pelenkaként használható. A 920 tréning alsónadrág áll egy 924 első külső borítórétegből, egy 926 második külső borítórétegből, 900 oldalvarratokból, 932 rugalmas lábkorcokból, egy 934 rugalmas derékelemből és egy 928 abszorbens magból.

A 922 tárolóegységnek alsónadrágként vagy tréning alsónadrágként ismert alsónemű alakja van. A 922 tárolóegység előnyösen szőtt vagy nemszőtt textíliából áll, amelyek rugalmasan nyújthatók, hogy a 920 tréningalsónadrágnak teljes rugalmasságot biztosítanak. A 922 tárolóegység teste egy sor különféle, a szakterületen ismert anyagból állhat, ezen belül elasztomer nemszőtt anyagokból és elasztomer anyag laminátumokból, valamint mechanikusan nyújtott vagy nyújtható nemszőtt anyagokból. Rugalmas anyag van a lábszárés a deréknyílás mentén hozzáerősítve a 932 rugalmas lábkorcok és a 934 rugalmas derékelem kialakítása, továbbá a tréning alsónadrágnak a biztonságos helyén tapadása céljából.

- 77 A 928 abszorbens mag előnyösen egy, a jelen találmány szerinti abszorbens mag, melyet az 5. ábra vagy alternatív alakjait a 7A., 7B., 7C vagy 7D ábra mutatja be. A 938 abszorbens mag ily módon a kis mozgású zónába illeszkedik, és a 920 tréning alsónadrág teljes rugalmasítása útján van a kis mozgású zónába rögzítve. A 928 abszorbens mag a 924 első, külső borítóréteg és a 926 második, külső borítóréteg között helyezhető el vagy a 28 abszorbens mag egy külön abszorbens egységként alakítható ki, amely egy fedőlapból, az abszorbens magból és a hátlapból áll, és az abszorbens egység a tréning alsónadrágban a 924 első, külső borítóréteghez van erősítve. A tréning alsónadrág egy példáját részletesebben a 07/795 560 számú amerikai egyesült államokbeli találmány bejelentés írja le, melyet itt hivatkozásként említünk.

Görbítő-hajlító vizsgálat

A görbítő-hajlító vizsgálat hasonló az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt görbítő-hajlító vizsgálathoz. Az 5 151 092 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás leírt görbítő-hajlító vizsgálat és berendezés vonatkozó részét itt hivatkozásként említjük.

A vizsgálandó mintát a pelenkán elhelyezett tépőszalagból vesszük (például ha a 124 tépőzár részt akarjuk vizsgálni, akkor az anyagon rajta van az első rögzítőelem). A minta minimálisan 16 mm hosszú (hosszirányban), előnyösen 25 mm vagy bármilyen rendelkezésre álló hosszúság, és 50 mm széles (oldalirányban). A mintát a tartórudakon centírozzuk.

A vizsgálatot a leírt eljárás szerint végezzük, azzal a különbséggel, hogy a hajiítóerőt 4 mm-nél és 5 mm-nél mindegyik ciklusnál a nyújtóerő görbén (a felső görbén) határozzuk meg. A nyújtóerőket átlagolva kiszámítjuk az egy ciklus alatti nyújtóerőt. Mindkét ciklus nyújtóerőinek átlaga határozza meg

- 78 mindegyik minta esetében a minta nyújtófeszültségét. Az anyag görgítő-hajlító ereje 10 mint nyújtóerejének átlaga.

Bár a jelen találmány speciális kiviteli alakjait ábrázoltuk és írtuk le, szakember számára nyilvánvaló, hogy különböző változtatások és módosítások végezhetők ezeken anélkül, hogy a találmány szellemétől és céljától eltérnénk. Ezért a következő igénypontok oltalom alá kívánnak helyezni minden olyan változtatást és módosítást is, amelyek e találmány céljait szolgálják.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Abszorbens cikk, amely egy folyadékáteresztő fedőlapból;

egy, a nevezett fedőlaphoz erősített, folyadékot át nem eresztő hátlapból;

egy, a nevezett fedőlap és a nevezett hátlap között elhelyezett abszorbens magból; és egy zárószámyat és a nevezett zárószárnyhoz operatívan rögzített távtartó rugalmas elemet tartalmazó zárókorcból áll, ahol mindegyik zárószárnynak egymással hosszirányban ellentétes élei, egy testhez közeli, egy testtől távoli éle, egy első felülete, egy második felülete van, a nevezett zárószárny hozzá van erősítve a nevezett fedőlaphoz, melyre jellemző, hogy a nevezett zárószárnynak mindegyik nevezett éle mellett fekvő, egy első része oldalirányba kifelé magára van visszahajtogatva, és így egy első és egy második szegmenst képez, a nevezett zárószárnynak egy második, a nevezett élek mellett fekvő része oldalirányba befelé van magára hajtogatva a nevezett második szegmensnél és így egy harmadik szegmenst képez, a nevezett harmadik szegmens a nevezett, testtől távolabbi élt foglalja magába, amely nevezett, testtől távolabbi él a nevezett fedőlaphoz van erősítve a nevezett, testhez közelebbi éltől oldalirányba befelé, és ily módon egy Z-alakban behajtogatott zárókorcot képez mindkét zárószárny nevezett élei mellett.
2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett első szegmens egy első rögzítőelemmel van a nevezett második szegmenshez erősítve.

·*«

- 80 «··«*« • · · « · • · ·«>« ·<» '♦
3. A 2. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett második szegmens egy második rögzítöelemmel van a nevezett harmadik szegmenshez erősítve.
4. A 3. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett első rögzítőelem és a nevezett második rögzítőelem mindegyike egy ragasztóanyagból áll.
5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy mindegyik éle mellett a nevezett fedőlaphoz erősített egységes derékburkolat/derékövet tartalmaz és mindegyik derékburkolat/deréköv a nevezett zárókorcok egyik nevezett vége felett van elhelyezve.
6. Az 5. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett harmadik szegmens egy záróelemmel van a nevezett egységes derékburkolat/derékövhöz erősítve.
7. A 6. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett első szegmens egy első rögzítőelemmel van a nevezett második szegmenshez erősítve.
8. A 7. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett második szegmens egy második rögzítőelemmel van a nevezett harmadik szegmenshez erősítve.
9. A 8. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a nevezett záróelem, nevezett első rözgítőelem és nevezett második rözgítőelem egy ragasztóanyagot tartalmaz.