HUT71757A - Method and device for automatic pulverizing of ingredients into the fuel-tank of motor vehicle - Google Patents

Description

A találmány tárgya, amely a Société BOUETARD FRERES céggel együtt folytatott tanulmány eredménye, eljárás adalékanyagok automatikus beporlasztására gépjárművek üzemanyagtartályába.

78859-3087 KH/há ·· «··* ·· • ·· · · · «· • ·· · · ···· • · · · « ·

- 2 Adalékanyagok befecskendezése különösen érdekes dízel motorok esetében. Olyan adalékanyagokról lesz szó, amelyek csökkentik a korom képződését az üzemanyag elégésekor és/vagy csökkentik a korom öngyulladási hőmérsékletét, vagy még általánosabban olyan adalékanyagokról, amelyek a folyékony üzemanyagok kenésére alkalmasak, vagy különböző szerves-fémes vegyü1etekről.

Adalékanyagok befecskendezését már régen alkalmazták a kőolajiparban, amikor a üzemanyagot még tárolótartályokban tárolták, ebből következően az adalékanyag magától bekeverődött az üzemanyagba, amikor az elosztóállomáshoz szállították.

Ebben az esetben olyan módszerről van szó, amelynél nincs szükség nagy pontosságra az adagolásnál, mert hatalmas mennyiségekről van szó.

Néhány év óta a gépjármű tervezők kísérleteznek azzal, hogy az adalékanyag automatikus beinjektálását valósítsák meg a gépjármű üzemanyagtartályába egy fedélzeti adalékanyagtartályból .

Ebben az esetben a befecskendezésnek olyan pontosnak kell lennie, amennyire csak megvalósítható, annak érdekében, hogy a kívánt értékű koncentrációt kapják, ugyanakkor a berendezésnek egyidejűleg flexibilisnek, kompaktnak és robosztusnak kell lennie.

Az adalékanyag-üzemanyag keveréknek ugyanakkor a lehető leghomogénabbnak kell lennie.

Igen érdekes módszert ismertet a 4 621 593 sz. US szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál egy bemerített szolenoid ·· ···* «« ·· • · · · · · · • ··· · · · ··« szivattyút alkalmaznak abból a célból, hogy az adalékanyag tartályból adalékanyagot nyerjenek ki, amely után egy csővezeték van elhelyezve, és ez a üzemanyagtartály tetejére érkezik. Az üzemanyag újratöltésekor a szintváltozást egy úszóval állapítják meg, amely egy forgókar végére van szerelve, és amelynek csuklója egy változó ellenállású rendszert hordoz, ami lehetővé teszi a fedélzeti számítógép számára, hogy ebből az ellenállásból megállapítsa azt az adalékanyag mennyiséget, amelyet ki kell vonni és ennek megfelelően vezérli a bemerített szolenoid szivattyút.

A befecskendezés így kis nyomáson (5xl0⁵ Pa nyomáson) történik és az adalékanyag az üzemanyag felületén szétterül, amikor a csatlakoztatott vezetéken át közvetlenül kilép. Ezért a keverék sosem tökéletesen homogén, a befecskendezett adalékanyag sűrűsége általában eltér az üzemanyagétól, úgy hogy az adalékanyag hajlamos arra, hogy egy paplan alakjában a tartály felső vagy alsó részén maradjon, mivel a befecskendező szivattyú által a tartály alsó részén befecskendezett üzemanyag nem rendelkezik teljes biztonsággal a kívánt koncentrációval. Azonkívül a számítógép nem alkalmas arra, hogy utólagos műveleteket végezzen, a koncentráció egyszer s mindenkorra meg van határozva, ami bizonyos merevséget jelent a rendszer számára, ha ugyanezt a rendszert más adalékanyagokhoz kívánják alkalmazni.

A 3 626 419 sz. DE szabadalmi leírás az előzőhöz hasonló rendszert ismertet, azonban azt rövidebben írja le. Ennél is a befecskendezett adalékanyagot az üzemanyagtartály felső ·· ···« ·♦ ··«· • · · · · * · C • ··« » 3 · ··« • · · · · · ···« ··»· ···· ·· ··· részénél engedik be könyökös csövön keresztül, amelynek másik vége közvetlenül a töltőcsőbe torkollik. Ilymódon tehát a keverék pontossága és homogenitása szintén korlátozott.

Javasolták már azt is, hogy a klasszikus, szivattyús rendszerekkel elérhető adagolási pontosság javítása érdekében egy mintavételi fecskendőt alkalmazzanak, amelynek a dugattyúja közvetlenül egy úszó karjához van csatlakoztatva, amely úszó a tartályban lévő üzemanyag szintjét mutatja. Egy ilyen megoldást azonban nagyon nehezen lehet pontosan üzemeltetni. Ezenfelül fennállnak továbbra is azok a hiányosságok, hogy a keverék homogenitása nem megfelelő és a rendszer a keverék koncentrációját illetően merev.

Az említett megoldások az adalékanyag befecskendezését úgy végzik, hogy a jármű áll, a motor le van állítva, ami biztonsági okokból általában előnyös. Azonkívül a jármű vezetője könnyen ellenőrizni tudja, hogy a befecskendezés helyesen történik-e és időben szólhat, ha bármi probléma merül fel, például az adalékanyag szintje nem kielégítő.

Javasoltak olyan megoldásokat is adalékanyag befecskendezésére, amikor a jármű közben üzemben van.

Egy ilyen esetben vizsgálták az adalékanyag automatikus befecskendezését az újrabetáplálást követő szintváltozás függvényében (amint azt a 2 668 203 sz. FR közrebocsátási irat mutatja), míg más esetben az adalékanyag befecskendezését a motorban az üzemanyagfogyasztás függvényében vizsgálták (amint azt a 0 269 228 sz. EP közrebocsátási irat is•4 ·*·4 ·* ··ί··· • · i «·*·· • ··· · ♦9 999 · · · ·4 ···· ··· 44«« 444·4 mértéti).

A 2 668 203 sz. FR szabadalmi leírásban az adalékanyag befecskendezését egy vezeték segítségével valósítják meg, amely a tartályt az üzemanyagot befecskendező szivattyú szállító oldalával köti össze. Az üzemanyagot befecskendező szivattyú visszatérő vezetékére csatlakoztatott injektor állandó nyomású befecskendezést hoz létre meghatározott idő alatt, azáltal, hogy egy hozzátartozó forgó szivattyút vezérel. Egy nyomásszabályozó biztosítja az adalékanyag állandó mennyiségét. Az adagolás pontossága tehát korlátozott még akkor is, ha a szivattyú működési ideje pontosan van kiszámítva .

Ezenfelül egy ilyen befecskendezés, amely a visszatérő vezetékben valósul meg, nem segíti elő a pontos adagolást és szükségszerűen azt feltételezi, hogy a jármű üzemben legyen azért, hogy a befecskendező szivattyú szállítsa a befecskendezett adalékanyag mennyiséget, amely egyébként lassan szétfolyna ebben a vezetékben. A leírásban szó van arról, hogy az üzemanyagot beinjektáló szivattyú működése keverő hatást hoz létre, ami elősegíti egy homogénabb keverék létrehozását, de ezt a hatást korlátozza az, hogy az adalékanyag bein jektálása kis nyomáson megy vége, amely nyomás nem nagyobb, mint 7xl0⁵ Pa. Azonkívül ez a megoldás sem flexibilis az adalékanyag arányát tekintve, mivel az adagolás lényegében előre meghatározott mértékű.

A 0 269 228 sz. DE szabadalmi leírásban ismertetett módszert nagyon bonyolult megvalósítani, a berendezés pedig • · ·<»··99 ι ι» 4· ν · • 9 99 . Γ· • ··· *

ugyanakkor bonyolult és terjedelmes. Valójában nem kell okvetlenül azt vizsgálni, hogy milyen az adalékanyag befecskendezése a tényleges idő alatt a motorban az üzemanyag fogyasztás függvényében.

A találmány tárgya eljárás és berendezés létesítése adalékanyag automatikus befecskendezésére, amely a fentemlített ismert módszerek hiányosságait kiküszöböli és korlátáit megszünteti .

A találmány célja tehát olyan eljárás és berendezés létrehozása adalékanyag automatikus befecskendezésére, amely pontos adagolást tesz lehetővé, ami tetszés szerint szabályozható, valamint optimálisan homogén keverék létrehozását még akkor is, ha a szóbanforgó adalékanyag és üzemanyag egymással nehezen keverhető össze, ugyanakkor mindezt szerkezetileg egyszerű és kompakt kivitellel oldja meg.

A találmány célja továbbá olyan eljárás és berendezés létrehozása adalékanyag automatikus befecskendezésére, amely alkalmazható olyan járművek számára, amelyek nem voltak eredetileg erre a célra tervezve, anélkül, hogy a jármű üzemanyagtartályán átalakításokat és/vagy gyártási változtatásokat kellene eszközölni.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy egy olyan eljárást hozunk létre, amellyel meghatározzuk egy fedélzeti számítógép-egység segítségével az adalékanyagtartályból kivonandó adalékanyag mennyiségét, egyrészt az üzemanyagtartályban az újratöltést követően az üzemanyag szintjének változása függvényében, másrészt egy

V ···· »· ·«·* • t · · « t · *·· · · « ·«· • •99 9 előre meghatározott arány utasítástól függően, és az így meghatározott adalékanyag mennyiséget pulzáló porlasztással beporlasztjuk úgy, hogy a porlasztást közvetlenül az üzemanyag folyékony tömegébe végezzük.

A pulzáló porlasztás, amely az eddig alkalmazott kis nyomású befecskendezésektől radikálisan különbözik, az adalékanyag-üzemanyag keverék energikus keverését hozza létre, még akkor is, ha a jármű álló helyzetben van.

Előnyösen az arány-utasítást a fedélzeti számítógép-egységben ebből a célból elhelyezett konzol programozásával és/vagy a számítógép-egység közvetlen működtetésével szabályozzuk.

Célszerűen az adalékanyag pulzáló beporlasztását az adalékanyagtartály és az üzemanyagtartály közé beiktatott dugattyús szivattyú vezérlésével valósítjuk meg, a dugattyú több löketével, amelyeknek számát a kiemelendő adalékanyag mennyiség függvényében automatikusan határozzuk meg.

Előnyösen az adalékanyagtartályban lévő adalékanyag minimális szintjének megjelenését megállapítjuk, amely minimális szintet úgy határozzuk meg, hogy még lehetőség legyen a teli üzemanyagtartálynak megfelelő adalékanyag mennyiség kivételére és hogy amikor ezt a minimális szintet megállapítottuk, akkor az fény- és/vagy hangriasztást indít meg.

A találmány tárgya továbbá berendezés adalékanyag automatikus beporlasztására gépjármű üzemanyagtartályába egy fedélzeti adalékanyagtartályból.

A berendezés lényege, hogy adalékanyagot befecskendező vezetéke van, amely az adalékanyagtartályt az üzemanyagtartállyal köti össze, a befecskendező vezeték egy alternatív volumetrikus szivattyú-egységet tartalmaz, amely úgy van elhelyezve, hogy egy előre meghatározott mennyiségű adalékanyagot vegyen ki az adalékanyagtartályból, továbbá csővezetéke van, amely a szivattyú-egységtől indul ki és az üzemanyagtartályba torkollik és annak belsejébe hatol be, továbbá a csővezeték által hordott porlasztófeje van, a csővezeték végén úgy elhelyezve, hogy az adalékanyag pulzáló porlasztását hozza létre közvetlenül az üzemanyag folyékony tömegébe, és végül fedélzeti számítógép-egysége van az adalékanyagtartályba kiemelendő adalékanyag mennyiségének meghatározására és az alternatív volumetrikus szivattyú-egység működésének vezérlésére, az így meghatározott adalékanyag mennyiségének függvényében.

Előnyösen az alternatív volumetrikus szivattyú-egység dugattyús szivattyú és a fedélzeti számítógép-egység automatikusan meghatározza a kiemelendő adalékanyag mennyiségének függvényében a dugattyú löketszámát.

Célszerűen a dugattyús szivattyú-egység közvetlenül az adalékanyagtartály alatt van elhelyezve, ami lehetővé teszi, hogy önkenés jöjjön létre, így nincs szükség segédszivattyúra, és egy önindítás következik be, úgy hogy a szivattyú így működőképes.

Előnyösen a csővezeték az üzemanyagtartályba nyíláson át hatol be, amely az üzemanyagtartály töltőkupakjához van társítva, áthaladva egy hüvelyen, amely a töltőkupak meg• · ·

- 9 hosszabbítását képezi, ezután a csővezeték egy bemerített részben folytatódik, amelynek végére van szerelve a porlasztófej .

Különösen célszerű, ha a csővezeték mereven egy darabot képez a töltőkupak meghosszabbításával, például olymódon, hogy ahhoz hozzá van hegesztve és a meghosszabbítás a külső oldalán érintkezőt hordoz, amellyel az üzemanyagtartály felső végére szerelt töltőkupak együttműködik és az érintkező a fedélzeti számítógép-egységhez van csatlakoztatva, hogy a töltőkupak zárására vagy nyitására vonatkozó információt átadja.

Előnyösen a fedélzeti számítógép-egység programozható és utasító blokkja van, hogy így az adalékanyagtartályba átemelendő adalékanyag mennyiségének arány-utasítását szabályozni tudja.

Célszerűen a számítógép-egységet a gépjármű akkumulátora táplálja és a tartály töltőkupakjával társított érintkező úgy van felszerelve, hogy terhelés alatt marad, amikor a jármű álló helyzetben van.

A találmányt részletesen a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példaként! kiviteli alakját ábrázolják.

Az 1. ábrán a befecskendező berendezés elölnézete látható.

A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés felülnézete.

A 3. ábra az adalékanyag beporlasztását mutatja az üzemanyagtartályba vázlatosan, hosszmetszetben.

A 4. ábrán a dugattyús szivattyú látható hosszmetszetben, • ·

- 10 amely az adalékanyagtartály alá kerül beszerelésre.

Az 5. ábra a számítógép blokkdiagramját mutatja.

A 6. ábra az 1. ábrához hasonló elölnézet, amelyről az adalékanyagtartály eltávolítható.

Az 1. ábra részben 100 berendezést ábrázol adalékanyag automatikus beporlasztására gépjármű üzemanyagtartályába egy fedélzeti 101 tartályból. Az 1. ábrán látható ez a fedélzeti 101 tartály, amellyel szemben van elhelyezve egy szekrény és ebben helyezkedik el egy 102 fedélzeti számítógép-egység, egy kiegészítő 103 befecskendező vezetékkel együtt, amely a 101 tartályt a jármű üzemanyagtartályával köti össze, és amely 103 befecskendező vezeték másik végét a

3. ábrán ábrázoltuk. Itt látható a 130 üzemanyagtartály, amelyben 124 porlasztó eszköz van elhelyezve. Ez képezi a 103 befecskendező vezeték végét. A 101 tartály felső részében szokásos típusú 105 töltőkupak van. A 101 tartály 106 szintjelzővel van ellátva, amely 111 kábel útján a 102 fedélzeti számítógép-egységhez csatlakozik. Jelen esetben a 106 szintjelző olyan típusú, hogy a 101 tartály belsejében függőlegesen álló, rögzített szára van, amely a 108 ütközőig ér. A száron szabadon csúszóan 107 úszó van elhelyezve, amely például egy üreges test lehet és ebben egy mágnes van elhelyezve és ez a hozzá társított 109 mágneses érintkezővel dolgozik együtt. A 109 mágneses érintkező a 101 tartályban lévő adalékanyag minimális szintjének felel meg és a szár alsó részén helyezkedik el. Az 1. ábrán a 101 tartály félig van töltve 110 adalékanyaggal, amelynek megfelelő szintjét 110.1-el jelöltük. Meg kell jegyezni, hogy a 108 ütköző jelenléte lehetővé teszi, hogy az adalékanyag minimális szintjét megállapítsuk, amit úgy határozunk meg, hogy még lehetőség legyen egy bizonyos mennyiségű adalékanyag kivételére egy üzemanyaggal teli 130 tartályban. Egy ilyen minimális szint megjelenése megindíthat egy fény-, és/vagy hangriasztást, ha ezt a minimális szintet a 109 mágneses érintkező segítségével állapítottuk meg. Ez a minimális térfogat természetesen a beporlasztott adalékanyag típusától, valamint az alkalmazott jármű típusától is függ. Példaként megemlítjük, hogy a minimális térfogat lehet pl.

liter nagyságrendű. Amint az a 2. ábrán látható, a 101 tartályt jelen esetben egy homlokoldali beugrással alakítottuk ki, ami lehetővé teszi, hogy a 102 fedélzeti számítógép-egységet a hozzátartozó szekrénnyel itt helyezzük el úgy, hogy az egész berendezés rendkívül kompakt kivitelű. Példaként megemlítjük, hogy a 2. ábrán felülnézetben bemutatott egység helyigénye 100 mm x 350 mm.

A következőkben a szivattyúzó eszközöket fogjuk ismertetni, amelyeket alkalmazunk ahhoz, hogy egy előre meghatározott mennyiségű adalékanyagot vonjunk ki a 101 tartályból. Ezeket az eszközöket úgy terveztük, hogy lehetővé tegyék egy előre meghatározott mennyiségű adalékanyag beporlasztását pulzáló porlasztással közvetlenül a 130 üzemanyagtartályban lévő üzemanyag folyékony tömegébe.

Az 1. ábrán 112 szivattyú-egység látható, amely egy alternatív volumetrikus szivattyúból áll, amelynek 114 szi12 vattyúteste 113 rögzítőkengyel segítségével a 101 tartály alá van erősítve. Az alternatív volumetrikus szivattyú ilyen módon történő felszerelése érdekes lehet abban az esetben, ha az adalékanyag, amely a szivattyún áthalad egyben biztosítja a szivattyú mozgó elemeinek a kenését. Ezenfelül ez az elrendezés biztosítja a volumetrikus szivattyú önindítását amely így működőképes és ennek következtében az adagolás pontossága még tovább nő. A 112 szivattyú-egység 115 alsó része közvetlenül a 104 csővezetékhez van csatlakoztatva a 122 csőcsatlakozás révén. Az 1. ábrán továbbá láthatók a 112 szivattyú-egységhez társított hajtóeszközök is. így felismerhető a 116 motor, az ezzel társított 117 reduktor és a 112 szivattyú-egység és a 116 motor ill. 117 reduktor közötti mechanikai kapcsolatot biztosító 118 egység, amelyet a szakemberek általában szívókosár-nak neveznek. A 116 motor 120 kábel útján a hozzá társított 102 fedélzeti számítógépegységhez van csatlakoztatva, a 119 elem pedig a 121 kábel útján ahhoz a vezérlőegységhez van csatlakoztatva, amely szabályozza a 112 szivattyú-egység által szállított adalékanyag mennyiségét a szivattyú minden egyes ciklusában. Előnyösen egy fordulatszámlálóról van szó, amelynek a működését később a 4. ábrával kapcsolatban fogjuk ismertetni. A 102 fedélzeti számítógép-egység, amelynek elhelyezését az 5. ábra kapcsán fogjuk magyarázni, a 101 tartályból kiveendő adalékanyag-mennyiséget határozza meg, és a 112 szivattyú-egység működését vezérli, ennek az előre meghatározott adalékanyagmennyiségnek a függvényében. így amint a későbbiekben látni

fogjuk és a találmány jellemzőinek megfelelően, a 101 tartályból kiveendő adalékanyag mennyisége egyrészt a 130 üzemanyagtartályban lévő üzemanyagszint - újrabetöltés utáni változásától, másrészt egy előre meghatározott aránytól függ.

Most a 3. ábra kapcsán a 103 befecskendező vezeték másik végét és az előbb említett 104 vezetéket ismertetjük, amely a 112 szivattyú-egység kimenő végéről indul ki és a 130 üzemanyagtartály belsejébe hatol be.

Jelen kivitelnél a 104 csővezeték behatol a 130 üzemanyagtartályba a 133 nyíláson keresztül, amely a tartály 105 töltőkupakjához csatlakozik. Ezáltal elkerülhető, hogy bármilyen átalakítást kelljen végezni a 130 üzemanyagtartályon magán. Elképzelhető az is, hogy a 104 csővezeték átmegy a 105 töltőkupakon, de egy ilyen kivitel a gyakorlatban nem jól alkalmazható és annak a veszélyét rejti magában, hogy a 104 csővezeték nem kívánt módon elmozdul, amely vezetéknek a bemerített végén a 124 porlasztófej található. Ennek a hátránynak a kiküszöbölése érdekében itt 134 hüvelyt alkalmazunk, amely a 105 töltőkupak meghosszabbítását képezi. A 134 hüvely alsó részén reteszelő rendszer van, amely azonos azzal a reteszelő rendszerrel, amelyet általában a tartály töltőkupakján alkalmaznak. A 134 hüvely felső részén pedig olyan reteszelő rendszer van, amelyet általában a tartály nyakánál alkalmaznak, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szokásos 135 töltőkupak felszerelését. A 134 hüvely így a 130 üzemanyagtartály nyakára van szerelve és egy szokásos

135 töltőkupak zárja le. A 104 csővezeték áthalad a 134 hüvelyen és előnyösen azzal mereven össze van kötve, például hegesztés útján. Megállapítható, hogy egy ilyen elrendezésnél nem kell a 130 üzemanyagtartályon semmilyen műveletet elvégezni, amely tartályt eredetileg nem terveztek arra, hogy egy adalékanyag beinjektáló berendezéssel legyen felszerelve. A találmány szerint rendkívül egyszerű módon lehet a járműveket a találmány szerinti berendezéssel felszerelni, mert elegendő az, ha a jármű üzemanyagtartályába bevisszük a csővezetéknek azt a részét, amely a porlasztófejet hordja és az egészet rögzítjük azáltal, hogy a meghosszabbítást képző hüvelyt a helyére teszszük. A 104 csővezeték ekkor meg van hosszabbítva egy bemerített 104.1 résszel, egészen a 123 csatlakozásig, ahol a 124 porlasztófej rögzítve van.

Meg kell jegyezni, hogy a 124 porlasztófej, amely úgy van elhelyezve, hogy az adalékanyagot pulzáló porlasztással beporlassza, megkívánja, hogy az adalékanyag nagy nyomáson érkezzen, amit megvalósítunk azáltal, hogy egy alternatív volumetrikus szivattyút alkalmazunk, amely 20xl0⁵ Pa nyomásnál nagyobb nyomáson tud dolgozni. Egy ilyen pulzáló porlasztás, amelyet közvetlenül az üzemanyag tömegébe valósítunk meg, minden ütemnél a folyadék energikus keverését hozza létre úgy, mintha mechanikai keverőeszközöket alkalmaznánk az üzemanyagba bemerítve. Ennek a keverésnek a következtében az adalékanyag-üzemanyag keverék jó homogenizációja jön létre még akkor is, ha a két folyadékot nehezen lehet egymással összekeverni.

- 15 A jelen kivitelnél olyan 124 porlasztófejet ábrázoltunk, amelynek szerkezete lehetővé teszi a porlasztás szabályozását. Valójában a 124 porlasztófej tartóját az oldalsó

129 csatlakozás biztosítja olymódon, hogy a porlasztófej testének hátsó végét szabaddá lehet tenni, azaz azt a véget, amelynek szintjén a 128 szabályozócsavar van elhelyezve, amelynek segítségével a porlasztófej rugójának feszítését szabályozni lehet, valamint egy ezzel társított 127 ellenanya, amellyel a szabályozó csavar meghatározott helyzetét reteszelni lehet. A 126 permetet, amely a 124 porlasztófej 125 fúvókéja előtt képződik, úgy kell irányítani, hogy mechanikai keverőhatása optimális legyen. Ennek érdekében gondosan meg kell választani a 124 porlasztófej h magasságát a 130 üzemanyagtartály feneke felett, valamint tengelyének dőlési szögét, amely jelen esetben vízszintes, h magasságként a gyakorlatban a fenéktől olyan távolságot választunk, amely elegendő, hogy a permet ne érje el túl gyorsan a

130 üzemanyagtartály fenekét. Általában egy átlagmagasságot választunk, amely elegendő ahhoz, hogy a 124 porlasztófej mindenkor az üzemanyagba bemerítve maradjon. Magától értetődik, hogy a 124 porlasztófejet más irányba is beállíthatjuk, például a tengelyét függőlegesre vehetjük. Annak érdekében, hogy a 124 porlasztófej helyes beállítását megtartsa, gyakorlatban merev 104 csővezetéket alkalmazunk, például egy fémcsövet, amelynek kb. 8 mm-es átmérője van.

A 130 üzemanyagtartály, amely a 131 üzemanyagot tartalmazza, amelynek szintjét 131.1-el jelöltük, ezenfelül el van • · • · * ·· · ··”··” • ··· · · · ··« • · · · ·

- 16 látva szokásos módon az üzemanyag szintjét megállapító eszközzel. Jelen kivitelnél erre a célra 140 szondát alkalmazunk, amely 139 kengyel segítségével a 130 üzemanyagtartályhoz van erősítve. A 140 szonda függőleges 141 szárból áll, amelynek alsó végén 143 eszköz van elhelyezve és ez csuklós 144 kart hord, amelynek a végén 146 úszó van. A 144 karon 145 érintkező van, amely a 143 eszköz változtatható ellenállásával működik együtt. Az üzemanyagszint magasságát a 144 kar dőlése határozza meg és a megfelelő jelet 142 huzal adja át, amely a 141 szárat veszi körül és egy 138 kimenő huzallal van meghosszabbítva, amely a központi 102 fedélzeti számítógép-egységhez van csatlakoztatva, amelyet a későbbiekben fogunk az 5. ábrával kapcsolatban részletesen ismertetni. Ilymódon a már meglévő szintjelző 140 szonda által adott jelet felhasználjuk az adalékanyagtartályba kiemelendő adalékanyag mennyiségének meghatározásához, ami által elkerülhető, hogy egy speciális szintjelző szondát alkalmazzunk az adalékanyag beporlasztó berendezésben. így egy meglévő járművet könnyen fel lehet szerelni a találmány szerinti berendezéssel, mivel a jármű üzemanyagtartályát és az ezzel társított szintjelző szondát fel lehet használni úgy, amint vannak, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani vagy speciális belső felszerelést kellene alkalmazni .

Ilymódon és a találmány egyik jellemzője szerint a kiveendő üzemanyag mennyiségét meg lehet határozni egyrészt az újratöltés után az üzemanyagtartályban lévő üzemanyag

- 17 szintjének változásából, másrészt az előre meghatározott arányokból.

Érdekes megjegyezni még a 3. ábrával kapcsolatban, hogy a meghosszabbítást képző 134 hüvelyre szerelt külső 136 érintkező a központi 102 fedélzeti számítógép-egységhez van csatlakoztatva a 137 huzal segítségével. Itt egy olyan érintkezésről van szó, amely közvetlenül a 135 kupakkal dolgozik együtt, annak érdekében, hogy egy első jelet közvetítsen a kupak nyitása érdekében, és egy második jelet a kupak zárása érdekében, ami beindítja az előre meghatározott üzemanyag mennyiségének pulzáló beporlasztási ciklusát, amikor a kupak le van zárva.

Amint azt az előzőekben ismertettük, lényeges, hogy egy alternatív volumetrikus szivattyút alkalmazzunk ahhoz, hogy az adalékanyagot pulzáló porlasztással közvetlenül az üzemanyag folyékony tömegébe tudjuk porlasztani. Egy előnyös kivitelnél dugattyús szivattyút alkalmazunk és az adalékanyag pulzáló beporlasztását ennek a szivattyúnak a vezérlésével valósítjuk meg olymódon, hogy a dugattyú löketszámát automatikusan a kiemelendő adalékanyag mennyiségének függvényében határozzuk meg. Más változatban alkalmazhatunk membránszivattyút is, de az adott követelményeknek jobban megfelel a dugattyús szivattyú.

A 4. ábrával kapcsolatban most egy ilyen 112 szivattyúegység lényeges szerkezeti elemeit fogjuk ismertetni.

A 114 szivattyútest cső alakú és belsejében 151 és 152 csapágyak vannak, amelyek lehetővé teszik a 150 bütyök be-

szerelését. Ennek tengelye lényegében merőleges a 114 szivattyútest tengelyére. A 150 bütyök, amelynek profilját a választott porlasztási ciklus függvényében határozzuk meg, közvetlenül 158 görgővel kapcsolódik, amely forgathatóan a 157 görgőtartó-köpeny felső részére van szerelve. A 157 görgőtartó-köpeny a szivattyú 115 alsó része fölé szerelt

115.1 csodarabban tengelyirányban csúsztathatóan van elhelyezve. A 158 görgőt a 150 bütyökkel a 159 rugó tartja kapcsolatban, amely a 160 dugattyú felső végéhez kapcsolódó 161 rugótányérra támaszkodik. A 160 dugattyú a szivattyú 115 alsó részébe helytállóan rögzített 162 hüvelyben csúszik. A 162 hüvely alsó részében 163 szivónyílás van kialakítva, amelyen keresztül minden porlasztó-löketben az adalékanyag át tud haladni. Az adalékanyag ekkor 164 kilépőcsővégbe jut, amelynek belsejében 165 visszacsapó szelep van elhelyezve és ezt egy rugó terheli.

A 150 bütyök tengelye továbbnyúlik a 112 szivattyú-egység hajtóegységének irányába 153 résszel, amely a 118 szívókosár belsejébe hatol be, áthaladva a 154 peremes csatlakozáson. A tengely meghosszabbításával szemben a 117 reduktor

117.1 kimenőtengelye található, amely ugyancsak behatol a 118 szivókosár belsejébe. A 117.1 kimenőtengely vége és a 153 rész vége közös, hengeres 155 karmantyúban van elhelyezve. Ezen a két végen egyebek között egy keresztirányú horony van, amely lehetővé teszi a 156 kapcsolólap áthaladását, amely lehet egyszerű vagy kettős. Jelen kivitelnél egyetlen 156 kapcsolólapot ábrázoltunk, amelynek elsődleges szerepe, • ·

- 19 hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen a 150 bütyökkel, amely azonban egyidejűleg a 119 fordulatszámlálóval együttműködve a szivattyú dugattyúja által szállított adalékanyag mennyiségszabályozását is biztosítja azáltal, hogy a szivattyú dugattyújának löketét közvetlenül számlálja.

Egy ilyen szivattyú elrendezés tökéletesen alkalmas arra, hogy nagy nyomást, azaz 40-50X10⁵ Pa nyomást biztosítson, amely nyomás elegendő ahhoz, hogy egy pulzáló porlasztást valósítsunk meg és ez egy hatékony keverést hoz létre. A végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a porlasztó berendezés által fogyasztott energia valójában nagyon kicsi, kisebb, mint 100 W, ami lehetővé teszi, hogy a szivattyú hajtásához kis méretű hajtóművet alkalmazzunk, amelynél a teljesítménynek majdnem teljes egészét a porlasztáshoz használjuk fel.

A 102 fedélzeti számítógép-egységet úgy terveztük, hogy automatikusan meghatározza a dugattyú löketszámát az adalékanyagtartályból kiveendő adalékanyag mennyiségének függvényében. A következőkben az 5. ábra kapcsán ismertetni fogjuk a 102 fedélzeti számítógép-egység működési sémáját.

A 102 fedélzeti számítógép-egységet ennél a kivitelnél a jármű 202 akkumulátora táplálja, ami előnyösen nemcsak függetlenséget biztosít, hanem a porlasztó berendezés működését is akkor, amikor a jármű áll és ki van kapcsolva. Magától értetődik, hogy a tartály töltőkupakjához társított érintkezőt ebben az esetben úgy szereljük fel, hogy az akkor is táplálás alatt legyen, ha a jármű le van állítva, mert a .·· *··· ·· .. .... ····» • ··· · · · ·«· • · · · · · a

- 20 lő információt arra használjuk, hogy az adalékanyag pulzáló beporlasztásának ciklusát beindítsa.

A 102 fedélzeti számítógép-egység központi szervét egy

200 számítógép vagy programozható mini automata képezi. A 200 számítógéphez az üzemanyag szintjének digitalizálására szolgáló 215 blokk van társítva, amely viszont 208 digitál/ analóg átalakítóhoz van társítva, amely az üzemanyagtartály

206 mérő érintkezőjéhez lehet csatlakoztatva, ha a társított

207 relé át van kapcsolva. A 207 relé másik helyzete egy

209 vonal táplálásának felel meg, amely az üzemanyagszint normál jelzéséhez van társítva, a jármű műszerfalán lévő jelzőlámpa révén. Megkülönböztetünk még egy 214 utasító blokkot, amely a programozható 200 számítógéphez van társítva és amelyet itt 6 byte-os blokkként ábrázoltunk, amely lehetővé teszi az arány utasítások szabályozását, a rajzon nem ábrázolt konzollal történő programozás segítségével, amelyet ebből a célból helyezünk el a fedélzeti számítógép szekrényben, és/vagy a számítógép egység közvetlen működtetésével. Egy ilyen utasító blokk igen előnyös abban az értelemben, hogy a pulzáló porlasztás feltételeit minden egyéni esethez, illetve minden alkalmazott adalékanyaghoz hozzá lehet igazítani .

A többi átkapcsoló eszköz a szokásos típusú, úgy hogy azokat csak röviden kell említeni. Ilymódon megkülönböztetünk egy 203 érintkező relét, amely a szivattyút hajtó 116 motorhoz van társítva, valamint a hozzá csatlakozó 204 tekercset, amely a 205 relével szomszédos. Láthatók még • · ~ ~ · · · · * • ’··. .· : · ··· ........... ·.* ...·

- 21 azonkívül a 205 és 207 relék 216 és 217 tekercsei, amelyek egy erősítő fokozatot tartalmaznak és ilymódon erősebb áramokat kapunk, annak érdekében, hogy elegendően erős megszakításokat érjünk el a programozható 200 számítógéppel társítva. Alkalmazunk még világító 218 és 219 diódákat, amelyek a rajzon nem ábrázolt jelzőlámpákhoz vannak társítva, amelyek a normál üzem vagy hiba jelzésére szolgálnak. Megkülönböztetünk még egy 212 relét, amely az adalékanyagtartályban lévő minimális adalékanyag szintnek felel meg, továbbá egy 213 relét, amely a szivattyú egység fordulatszámlálójához van társítva, azaz a dugattyús szivattyú löketeinek számát számlálja, továbbá egy 210 relét, amely a töltőkupak érintkezőjéhez van társítva és így az előbb említett 136 érintkezőhöz és végül egy automatikus áram 211 fenntartó relét. Végül ábrázoltuk egy kettős 201, 201.1 csatlakozás lehetőségét is. A 201.1 csatlakozás a 202 akkumulátor állandó táplálásának felel meg, ami lehetővé teszi, hogy egy ellenőrző jelzőlámpát alkalmazzunk, míg a 201 csatlakozás egy a 210 és 211 relén keresztül történő táplálásnak felel meg, ami kiküszöböl minden fölösleges energiafelhasználást, amikor a programozható 200 számítógép nincs üzemben.

Amennyiben a 207 relé át van váltva olymódon, hogy a 206 mérő-érintkezőt a 208 átalakítóval köti össze, az üzemanyagtartály töltőkupakjának egymást követő nyitása és zárása az üzemanyagszint két egymást követő leolvasásának felel meg és a megfelelő jelek összehasonlításával számítással meg lehet állapítani a választott arányhoz szükséges adalékanyag « ·

- 22 mennyiségét. így, amint azt az előzőekben már említettük, az arányok előírása előnyösen a számítógép egység programozásával és/vagy közvetlen működtetésével szabályozható.

Végül a 6. ábrán egy olyan változatot ábrázoltunk, ahol az adalékanyag 101 tartálya eltávolítható módon van elhelyezve. Az adalékanyag 101 tartálya 101.1 főrészből és 101.2 tartalékrészből áll. Ez utóbbi alá 112 szivattyú-egység van szerelve és ez a fent leírtaknak felel meg. A 101.2 tartalékrészből, amelynek az űrtartalma a teli 130 üzemanyagtartályhoz szükséges adalékanyag mennyiségének felel meg, 168 szellőzőcső nyúlik ki felfelé, amely 169 alsó szintjelzővel van ellátva. A 101.1 főrész, előnyösen két 166 és 167 csatlakozással, a járműre állandóan felszerelt egységhez van csatlakoztatva, ami lehetővé teszi, hogy az adalékanyagi01 tartályait patronok formájában tároljuk. Ha a 101.1 főrészt egyszer helyére szereltük, minden úgy megy végbe, mint az előzőekben ismertetett rögzített egység esetében. Amikor a

101.1 főrész kiürül, a 169 alsó szintjelző vészjelet bocsát ki és a 101.2 tartalékrész biztosítja a teli üzemanyagtartálynak megfelelő adalékanyag mennyiségének pulzáló beporlasztását.

A találmány nincs az elmondottakra korlátozva, azon bármilyen változtatás eszközölhető, anélkül, hogy a találmány tárgyköréből kilépnénk.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás adalékanyag automatikus beporlasztására gépjármű üzemanyagtartályába egy fedélzeti adalékanyagtartályból, azzal jellemezve, hogy meghatározzuk egy fedélzeti számítógép-egység (102) segítségével az adalékanyag tartályából (101) kivonandó adalékanyag mennyiségét, egyrészt az üzemanyagtartályban (130) az újratöltést követően az üzemanyag szintjének változása függvényében, másrészt egy előre meghatározott arány-utasítástól függően, és az így meghatározott adalékanyag-mennyiséget pulzáló porlasztással beporlasztjuk úgy, hogy a porlasztást közvetlenül az üzemanyag folyékony tömegébe végezzük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az arány-utasítást a fedélzeti számítógépegységben (102) ebből a célból elhelyezett konzollal történő programozás segítségével és/vagy a számítógép-egység (102) közvetlen működtetésével szabályozzuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalékanyag pulzáló beporlasztását az adalékanyag tartálya (101) és az üzemanyagtartály (130) közé beiktatott dugattyús szivattyú-egység (112) vezérlésével valósítjuk meg, a dugattyú több löketével, amelyeknek számát a kiemelendő adalékanyag mennyiség függvényében automatikusan határozzuk meg.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy az adalékanyag tartályában (101) lévő adalékanyag minimális szintjének megjelenését megállapítjuk, amely minimális szintet úgy határozzuk meg, hogy még lehetőség legyen a teli üzemanyagtartálynak (130) megfelelő adalékanyag mennyiség kivételére és hogy amikor ezt a minimális szintet megállapítottuk, akkor az fényés/vagy hangriasztást indít meg.
5. 5. Berendezés adalékanyag automatikus beporlasztására gépjármű üzemanyagtartályába egy fedélzeti adalékanyagtartályból, azzal j ellemezve , hogy adalékanyagot befecskendező vezetéke (103) van, amely az adalékanyag tartályát (101) az üzemanyagtartállyal (130) köti össze, a befecskendező vezeték (103) egy alternatív volumetrikus szivattyú-egységet (112) tartalmaz, amely úgy van elhelyezve, hogy egy előre meghatározott mennyiségű adalékanyagot vegyen ki az adalékanyag tartályából (101), továbbá csővezetéke (104) van, amely a szivattyú-egységtől (112) indul ki és az üzemanyagtartályba (130) torkollik és annak belsejébe hatol be, továbbá a csővezeték (104) által hordott porlasztófeje (124) van, a csővezeték végén (104) úgy elhelyezve, hogy az adalékanyag pulzáló porlasztását hozza létre közvetlenül az üzemanyag folyékony tömegébe, és végül fedélzeti számítógép-egysége (102) van az adalékanyag tartályából (101) kiemelendő adalékanyag mennyiségének meghatározására és az alternatív volumetrikus szivattyú-egység (112) működésének vezérlésére, az így meghatározott adalékanyag mennyiségének függvényében.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy az alternatív volumetrikus szivattyúegység (112) dugattyús szivattyú és a fedélzeti számítógépegység (102) automatikusan meghatározza a kiemelendő adalékanyag mennyiségének függvényében a dugattyú löketszámát.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyús szivattyú-egység (112) közvetlenül az adalékanyag tartálya (101) alatt van elhelyezve.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a csővezeték (104) az üzemanyagtartályba (130) nyíláson (133) át hatol be, amely az üzemanyagtartály (130) töltőkupakjához (135) van társítva, áthaladva egy hüvelyen (134), amely a töltőkupak (135) meghosszabbítását képezi, ezután a csővezeték (104) egy bemerített részben (104.1) folytatódik, amelynek végére van szerelve a porlasztófej (124).
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a csővezeték (104) mereven egy darabot képez a töltőkupak (135) meghosszabbításával, például olymódon, hogy ahhoz hozzá van hegesztve és a meghosszabbítás a külső oldalán egy érintkezőt (136) hordoz, amellyel az üzemanyagtartály (130) felső végére szerelt töltőkupak (135) együttműködik és az érintkező (136) a fedélzeti számítógépegységhez (102) van csatlakoztatva, hogy a töltőkupak zárására vagy nyitására vonatkozó információt átadja.
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, .··. ί— .··, _r*. ·’ ···. .· : : ···

    - 26 azzal jellemezve , hogy a fedélzeti számítógépegység (102) programozható és utasító blokkja (214) van, hogy így az adalékanyag tartályába (101) átemelendő adalékanyag mennyiségének arány-utasítását szabályozni tudja.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a számítógép-egységet (102) a gépjármű akkumulátora (202) táplálja és a tartály töltőkupakjával társított érintkező (136) úgy van felszerelve, hogy táplálás alatt marad, amikor a jármű le van állítva.

    ' í ( ' x ? - C... -