HUT68619A - Method and installation for processing animal excrements and liquid manure - Google Patents
Method and installation for processing animal excrements and liquid manure Download PDFInfo
- Publication number
- HUT68619A HUT68619A HU9301457A HU9301457A HUT68619A HU T68619 A HUT68619 A HU T68619A HU 9301457 A HU9301457 A HU 9301457A HU 9301457 A HU9301457 A HU 9301457A HU T68619 A HUT68619 A HU T68619A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- slurry
- air
- reactor
- gypsum
- ammonia
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C05—FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
- C05D—INORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C; FERTILISERS PRODUCING CARBON DIOXIDE
- C05D3/00—Calcareous fertilisers
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C05—FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
- C05C—NITROGENOUS FERTILISERS
- C05C3/00—Fertilisers containing other salts of ammonia or ammonia itself, e.g. gas liquor
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C05—FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
- C05F—ORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C, e.g. FERTILISERS FROM WASTE OR REFUSE
- C05F3/00—Fertilisers from human or animal excrements, e.g. manure
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02A—TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
- Y02A40/00—Adaptation technologies in agriculture, forestry, livestock or agroalimentary production
- Y02A40/10—Adaptation technologies in agriculture, forestry, livestock or agroalimentary production in agriculture
- Y02A40/20—Fertilizers of biological origin, e.g. guano or fertilizers made from animal corpses
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02E—REDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
- Y02E50/00—Technologies for the production of fuel of non-fossil origin
- Y02E50/30—Fuel from waste, e.g. synthetic alcohol or diesel
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
- Y02P20/00—Technologies relating to chemical industry
- Y02P20/141—Feedstock
- Y02P20/145—Feedstock the feedstock being materials of biological origin
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
- Y02W30/00—Technologies for solid waste management
- Y02W30/40—Bio-organic fraction processing; Production of fertilisers from the organic fraction of waste or refuse
Description
A találmány szerinti berendezés oly módon van kialakítva, hogy a hígtrágyát tartalmazó gyűjtőtartály (9) egy csavarszivatytyú (1) útján egy reaktorral (17) van összekötve, a reaktorhoz (17) különböző gázokat, mint levegőt és/vagy oxigént és/vagy istállólevegőt és/vagy széndioxidot a reaktorba (17) bejuttató levegő/oxigén bevezető (18) csatlakozik, a reaktorban (17) a hígtrágyát és a gázokat összekeverő keverőhenger (4) van, a keverőhenger (4) egy hengeres porózus testtel (16) van körbevéve, a berendezés egy gipsziszap keverőtartállyal (36) és egy gipsziszap adagolóval (35) van ellátva, ahol a gipsziszap adagoló (35)xa csavarszivattyú (1) szívócsonkjához (38) van c(satlakoztatva i ti7) a kezelt folyadék kivezetésére egy kifolyó· (20) és a gázállapotú anyagok kivezetésére pedig egy lán^sZurővel (6-) --ellá-tot-t—feXsé-kivezetés -Zar-tcrz-i-k·, amely a gázáMapotú anyagok elégetését segítő gyújtólánggal (7) és ég>5t tápláló segédgázforrással (11) van kiegészítve, a reaktpZoan (17) a folyadéknak a gázállapotú anyagtól való elválasztására egy ütközőtányér (5) van, továbbá a berendezés még/Zülönböző biztonsági berendezésekkel van ellátva, így a csúvarszivattyú (1) és keverőhenger (4) közötti vezékszakas^iőa biztonsági túlfolyó (3) valamint mennyiségszabályzó van beépítve, a gyűjtőtartályhoz (9) egy öntisztibö szelep (10) és egy szintjelző (8) tartozik, a gázállpt^otú mennyiségeket szállító vezetékekbe pedig gázmennyiségú^rábalyzók (13,23,13) és nyomásszabályozó (15) vannak beépítve.·]
| * | KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY | |
| 57.366/CSA | Yh.77- - .Λ- -,: If. ’ÍZ ΐ . ‘ 10. | |
| .A 1’ | ||
| C05f= |
Eljárás és berendezés állati exkrementum és trágyalé feldolgozására
HALFTER Georg, GRENZACH-WYHLEN, DE
| A bejelentés napja: | 1992. | 09 . | 16. |
| Elsőbbség napja: | 1991. | 09. | 20. (P 41 31 296.1), DE |
| A nemzetközi bejelentés száma: | PCT/EP92/O2122 |
A nemzetközi közzététel száma: WO 93/06063
A találmány tárgy az állati exkrementumok, a hígtrágyáié és trágyalé kezelésére alkalmas eljárás és berendezés, amely a folyadékokban jelenlévő nitrogénkötések, elsősorban az ammónia, növények számára könnyen felvehető tápanyag formájába történő átalakítását vagy megkötését, továbbá a folyadékok által tartalmazott kellemetlen szaganyagok redukálását teszi lehetővé.
Ezen túlmenően a találmányi eljárás egyidejűleg megoldást biztosít az istállóból elvezetett levegő kezelésére és félj avítására.
A fokozott állattartás következtében megnövekedett a keletkező folyadékok vagy szennyezett istállólevegő mennyisége, amely részben igen jelentékenyen károsíthatja a környezetet és aránytalanul megnöveli a mezőgazdasági állattartás költségeit.
A hígtrágyát, továbbiakban a folyadékokat szokásosan különféle tartályokban (pl. hígtrágya- vagy trágyalégödör) gyűjtik és tárolják, amelyek különböző anyagokból készülhetnek (pl. fém, műanyag, fa, beton), jelenleg főképp helyszínen készített betonból. Ezekhez tartoznak a biogáztelepek tartályai is, amelyek gázmentesített hígtrágyát tartalmaznak.
Az állattartás jelenlegi helyzete szerint az istálló levegője szinte kizárólag a környezetbe távozik, és ezáltal emissziókat okoz. Ha az istállólevegőt mégis tisztítják, akkor az ammónia- és adott esetben a széndioxid- vagy metántartalom hasznosítása nélkül történik és így az alkalmazandó technika és annak üzembentartása megnövekedett termelési költségeket jelent az ilyen jellegű berendezések alkalmazóinak. A folyadéktartályokat többnyira a telítettségi fok és az időjárás függvényében periodikusan ürítik.
A trágyalé ürítése tartálykocsikkal, járműre erősített tartályokkal vagy pedig szivattyúk és csővezetékek segítségével történik. Az ily módon történő ürítés után a folyadékok főleg mezőgazdasági termőterületen; szántóföldön vagy legelőn kerülnek kijuttatásra.
A folyadékok kijuttatása gyakrabban központi elosztóberendezéssel, mint pl. szórótányér, ingacsöves eljárás, esőztető berendezés, vagy nem központi elosztású berendezésekkel történik. Ez utóbbiak esetében a kijuttatandó folyadék érintkezésbe lép az atmoszférikus levegővel, és így szaganyagokkal vagy ammóniával szennyezi azt.
A folyadékok mezőgazdaságilag hasznosított területre történő kijuttatása már nagyon régóta alkalmazott módszer, hiszen ezek a folyadékok nitrogén-, foszfor- és káliumkötések formájában a növények számára értékes tápanyagokat tartalmaznak.
A folyadékokban ílymódon lévő természetes trágya, különösen a nitrognkötések formájában, mezőgazdasági szempontból értékes anyag, amelyet különben kémiai úton kellene előállítani. A szintetikus úton előállított nitrogénműtrágyák alapanyagát kizárólag az atmoszférikus levegő nitrogéntartalmából nyerik. Miután a levegő 80 %-ban tartalmaz nitrogént, a 20 %-os oxigéntartalmat le kell választani. Ez a leválasztás! folyamat az un. Linde-eljárással történik, de legtöbbször csak az oxigéntartalmat égetik el szénmonoxiddá és/vagy széndioxiddá, miután az előző eljárás során előállított oxigénre, mint melléktermékre csak korlátozott igény jelentkezik. Az oxigén megkötéséhez vagy elégetéséhez 1 kg nitrogén előállítása céljából legalább 1 kg karbonanyagra (földgáz, kőolaj vagy kőszén formájában) van szükség. Ennek során keletkezett szénsav, amely a légkörbe jutva káros a környezetünkre. Annál fontosabb ezek alapján, hogy az állati exkrementumok, a folyadékok és az istállólevegőben lévő nitrogént ne csak megsemmisítsük, hanem mint az a találmány feladata is, olyan formába alakítsuk át, hogy az messzemenően alkalmazható legyen természetes trágyaként. Az állati és a humán exkrementumok kezelésével előállított szervestrágya gazdasági okokból gyakran az egyetlen rendelkezésre álló formája a tápanyagutánpótlásnak.
A hagyományosan kezeletlen folyadékok kijuttatása során a nitrogéntartalom 80-90 %-a veszendőbe megy. Ennek jelentős része, mint nem kötött nitrogén, mint például az ammónia a légkörbe szökik. Másik része pedig vagy közvetlenül a permetező eljárással történő kijuttatás során, vagy a klíma- és a talajviszonyoktól függően a kijuttatás után viszonylag gyorsan távozik. Ugyanez jellemzi a különösen kellemetlen szagú, szkatol és merkaptán típusú kémiai vegyületeket, amelyek a folyadékokban jelen vannak.
Egy további, az állattartással összefüggő környezetvédelmi probléma a metángáz kiválasztása, általában a kérődzőknél, különösen szarvasmarháknál. A metángáz ózonkárosító hatása 30-szor nagyobb, mint a szénsavé. A metán egyébként is terheli a környezetet, különösen ha az a szeméttelepeken létrejövő fermentációs folyamatok révén, nem megvalósított gázhasznosítás mellett, a rizstermelő vagy a mocsaras területeken mint egyszerű mocsárgáz, valamint az oxigénhiányos belterületi állóvizekbe lerakott iszap erjedéséből keletkezik.
A hígtrágya folyadékok hatástalanítása vagy felhasználása abban az esetben a legelőnyösebb, ha a kezelés során, és a kijuttatás során, a mezőgazdaságilag hasznosított területen az egyenletesen kijuttatott folyadék felületegységre jutó koncentrációja, a vegetációhoz és a növényhez igazított felvevőképesség, azaz a biológiai bakteriális lebonthatóság határain belül marad.
Ha kezeletlen folyadék lakott terület közelében levő mezőgazdasági területen kerül kijuttatásra, úgy előfordulhat a lakosság egészségkárosodása is. Ilyen jellegű emissziós körzetekben nyálkahártyagyulladásról, fejfájásról, alvási zavarokról, és allergiás tünetekről számoltak be. A környezeti hatásokért elsősorban a folyadékokban levő gázformájú un. szabad, kötetlen anyagok a felelősek.
Ezekhez az anyagokhoz tartozik az ammónia, a fehérjeanyagok lebontásakor keletkező szkatol vegyületek, és a merkaptán típusú organikus szulfidkötések vegyülete. Különösen a szabad ammóniának tulajdonítanak magas egészséget és faszerkezetet károsító potenciált, míg az igen intenzív szaganyagok koncentrációja a folyadékokban inkább alacsony. A szagintenzitás, különösen a merkaptánoké nagyon erős és jellegzetes. Még ppm-ben mérve, de még annál 1000-szer alacsonyabb koncentrációtartományban is érezhető a szag.
A folyadékok emissziójának egészségügyi hatásaitól eltekintve egyre gyakrabban állapítják meg, hogy a folyadékok gázformájú anyagai és az istállólevegő az atmoszférára és annak magasabb rétegeire is károsító hatással vannak. Fokozottan vonatkozik ez a megállapítás a szarvasmarhatartásban keletkező metánra. A károsító hatás nyilvánvalóan az ózonréteget is éri. Azt az ózonréteget, amely 20-50 km-es Föld feletti magasságban mint egy védőpajzs adszorbeálja a napfény által tartalmazott veszélyes ultraibolya sugarakat.
Meg kell említeni, hogy az istállólevegőből származó metángáz mint emissziós gáz problémáját eddig nem vizsgálták. Pedig ha meggondoljuk, hogy a világon több milliárd kérődzőt tartanak, és például minden egyes szarvasmarha naponta átlag
200 liter metánt választ ki, könnyen kiszámítható, hogy a számításba jövő összes metánmennyiség igen jelentékeny.
A találmány célja ezért egy olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amely alkalmas a folyadékokból az illő és kémiailag nem kötött vegyületek, elsősorban a nitrogénvegyületek és a szaganyagok kiválasztására, és/vagy ezen anyagok a folyadékokban levő koncentrációjának jelentős csökkentésére oly módon, hogy ezeket az anyagokat kötésbe vigye, a nitrogénkötéseket, különösen az ammoniákot a növények számára jól felvehető nitrogéntrágyává átalakítsa és a folyyamat során adódó gázfölösleget termikus úton semlegesítse, vagy pedig egy egyszerűsített változatban a folyadékot csak termikus úton hatástalanítsa vagy kezelje.
Továbbá feladata a találmánynak, a szarvasmarha- vagy kérődzőtartás esetében az istállólevegőből származó metán és szaganyagok emissziójának csökkentése, úgymint alapvetően az istállólevegőben levő szabad ammóniák hasznosítása, ha lehetséges a folyadékok kezelésével egyidőben és ugyanazon eljárásban.
A folyadék kezeléséhez előnyösen járul hozzá a gipsszel való kezelés. Ha a hígtrágya folyadék gipsszel keveredik, az ammónia ammóniumszulfáttá alakul át. Már korábban voltak törekvések a hígtrágya kálciummal való kezelésére. így például a DE-PS 37 12 788 számú szabadalmi leírásban egy olyan eljárásról van szó, amely a hígtrágyával történő kalciumszint beállítását célozza meg úgy, hogy a kalciumhiány esetén a hígtrágyához dolomitot adnak. Miután a kalcium semleges, vagy inkább bázikus módon lép reakcióba, és gyakorlatilag vízben nem oldódik, a szintén bázikusan reagáló ammóniával szembeni reakcióképessége tulajdonképpen elhanyagolható.
A technika állásához tartozik még a Mull und Abfall (20 /1988/ 469-72) c. folyóiratban ismertetett eljárás, amely alkalmas a szeméttelepek szivárgó szennyvizében levő ammónium eliminálására, az ammónia magnézium-ammóniumfoszfáttá való kémiai bontása révén. Ezt az eljárást a hígtrágyában levő ammónia bontására is lehetne alkamazni.
Attól eltekintve, hogy az ammónia teljes lebontása a hígtrágyából nem is szükséges, hátránya ennek az eljárásnak az, hogy készülékigénye túl nagy lenne ahhoz, hogy egy közepes méretű mezőgazdasági üzemben is alkalmazható legyen.
A találmány célja az ismertetett hátrányok kiküszöbölése és a hígtrágya által tartalmazott ammóniát kémiailag kötött, nem bomló növényi trágyává átalakítani a kémiailag nehezen reagáló, környezetszennyező anyagokat, az eljárásból adódó maradékanyagokat, az ammóniamaradékot, a metángázt és a gázállapotú szkatolvagy merkaptánkötésű szaganyagokat termikus úton semlegesíteni.
A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a hígtrágya kémiailag kötött átalakításához első sorban az istállólevegőt használjuk fel. Adott esetben pedig a szaganyagok semlegesítéséhez éghető segédgázt, mint a propán, bután vagy hasonlókat használunk fel.
A folyadékok, és az istállólevegő teljeskörű kezelése a találmányi eljárás szerint az oldott, vagy kémiailag csak könnyen kötött ammóniák és a folyadékokban levő más bázikusan reagáló anyagok gipsz általi ammóniumszulfáttá történő átalakításán alapszik, a következő kémiai egyenlet szerint:
CaSO4 + 2 NH3 + C02 + H20 --- CaCO3 + (NH4)2SO4
A CaSO4 mint diszperzió kerül bevezetrésre a folyamatba. Ezért előnyös módon alkalmazható olcsó alapanyagként az ipari gázok készűrésénél keletkező gipsz. Ebből kiindulva a találmányi eljárás két szempontból is környezeti terhelésektől mentesítő, hiszen egyrészt az ammoniákot megköti, másrészt pedig egy környezetvédelmi hulladéktermék is újra hasznosításra kerül.
A találmány szerinti eljárás megvalósításához szükséges berendezés egyszerű felépítésű, a kémiai folyamat lejátszódásához nincs szükség analitikai mérésekre. A folyamat gyorsan végbemegy már szobahőmérsékleten is. További előnye, hogy az eljárásban keletkező maradék gázok és a segédgáz elégetéséből származó energia felhasználható, így gazdasági szempontból is előnyös energiamegtakarítással jár a találmány szerinti eljárás.
A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás állati exkrementum, hígtrágya és trágyalé kezelésére, a folyadék által tartalmazott ammónia kémiailag kötött, nem bomló növényi trágyává való átalakításával, a kémiailag nehezen reagáló, környezetszennyező anyagokat és maradékanyagokat, úgymint az ammoniamaradékot, a metángáz és a gázállapotú szkatol- vagy merkaptánkötésű szaganyagokat pedig termikus úton semlegesítve, a következő eljárási lépésekkel végrehajtva, hogy a folyadékokban levő nem kötött és/vagy oldott ammóniát széndioxid és gipsz hozzáadásával egy nem bomló és a növények számára könnyen felvehető nitrogéntrágyává alakítjuk át, amihez széndioxiforrásnak, előnyösen istállólevegőt alkalmazunk, a szaganyagokat, mint a maradék ammóniát és az istállólevegőben levő metánt és más illóanyagokat az eljárás során egy un. striping-folyamaton vezetjük keresztül, különválasztjuk, ahol oxigén hozzáadásával - ami származhat előnyös módon az istállólevegőből - ezeket az anyagokat a folyadékokból· kiválasztjuk, és a folyamat végén katalizátor segítségével, vagy termikus úton más éghető gázzal együtt elégetjük.
A találmány szerinti eljáráshoz tartozik az is, hogy a folyadékot csak az un. striping-folyamatnak megfelelően kezeljük.
A találmány szerinti eljárás további ismérve, hogy 5-25% közötti szilárdanyag-tartalmú gipsziszapot használunk fel, előnyösen az ipari gázok kénszurésénél keletkező gipsz alkalmazásával. A gipszet iszaposítjuk és az iszaposított gipszet a rendszerbe egy excenteres csavarszivattyú szívócsonkjánál adagoljuk be.
Egy másik ismérv szerint a folyadékot csak gipsz és istállólevegő segítségével kezeljük, az ammóniák kötési reakciójának megfelelően.
A találmány szerinti berendezés állati exkrementum, trágyalé és hígtrágya feldolgozására oly módon van kialakítva, hogy a hígtrágyát tartalmazó gyűjtőtartály egy csavarszivattyú útján egy reaktorral van összekötve, a reaktorhoz különböző gázokat, mint levegőt és/vagy oxigént és/vagy istállólevegőt és/vagy széndioxidot a reaktorba bejuttató levegő/oxigén bevezető csatlakozik, a reaktorban a hígtrágyát és a gázokat összekeverő keverőhenger van, a keverőhenger egy hengeres porózus testtel van körbevéve, a berendezés egy gipsziszap keverőtartállyal és egy gipsziszap adagolóval van ellátva, ahol a gipsziszap adagoló a csavarszivattyú szivócsonkjához van csatlakoztatva, a reaktorhoz a kezelt folyadék kivezetésére egy kifolyó és a gázállapotú anyagok kivezetésére pedig egy lángszűrővel ellátott felső kivezetés tartozik, amely a gázállapotú anyagok elégétését segítő gyújtólánggal és égést tápláló segédgázforrással van kiegészítve, a reaktorban a folyadéknak a gázállapotú anyagtól való elválasztására egy ütközőtányér van, továbbá a berendezés még különböző biztonsági berendezésekkel van ellátva, így a csavarszivattyú és keverőhenger közötti vezékszakaszba biztonsági túlfolyó valamint mennyiségszabályzó van beépítve, a gyűjtőtartályhoz öntisztító szelep és egy szintjelző tartozik, a gázállapotú mennyiségeket szállító vezetékekbe pedig gázmennyiségszabályzók és nyomásszabályozó vannak beépítve.
A berendezés a találmány egy másik ismérve szerint úgy van kialakítva, hogy a kezeletlen hígtrágyát egy beömlőn keresztül befogadó gyűjtőtartálya van, a hígtrágyát tartalmazó gyűjtőtartály egy csavarszivattyú útján egy reaktorral van összekötve, a reaktorhoz gázokat, mint levegőt, istállólevegőt, oxigént és széndioxiodot bejuttató levegő/oxigén bevezető csatlakozik, a reaktorban a hígtrágyát és a gázokat összekeverő keverőhenger van, a keverőhenger egy hengeres porózus testtel van körbevéve, a reaktorhoz a kezelt folyadék kivezetésére egy kifolyócsőnk és a gázállapotú anyagok kivezetésére pedig egy lángszűrővel ellátott felső kivezetés tartozik, amely a gázállapotú anyagok elégétését segitőgyúj tólánggal és égést tápláló segédgázforrással van kiegészítve, a reaktorban a folyadéknak a gázállapotú anyag11 tói való elválasztására egy ütközőtányér van, továbbá a berendezés még különböző biztonsági berendezésekkel van ellátva, így a csavarszivattyú és keverőhenger közötti vezékszakaszba biztonsági túlfolyó valamint mennyiségszabályzó van beépítve, a gyűjtőtartályhoz egy öntisztító szelep és egy szintjelző tartozik, a gázállapotú mennyiségeket szállító vezetékekbe pedig gázmennyiségszabályzók és nyomásszabályzó vannak beépítve.
A berendezés jellemzője lehet a találmány egy további kialakítása szerint, hogy a hígtrágyát bevezető beömlő közvetlenül egy keverőtartályba torkollik, ehhez a keverőtartályhoz a gipsziszap adagolón keresztül közvetlenül csatlakozik a gipsziszap keverőtartálya és a levegő/ oxigén vezeték valamint a széndioxidbevezetés vagy a beömlő közvetlenül a keverőtartályba való belépés előtt vagy pedig közvetlenül a keverőtartályban van kialakítva, a keverőtartályban képződő üledék eltávolítására pedig egy túlfolyó és egy üledékszivattyú tartozik a berendezéshez .
A berendezés úgy is kialakítható, hogy a gyűjtőtartály előtt egy szervestrágya aprító van bekötve, amely a kezeletelen hígtrágyát a gyűjtőtartályba bejuttató beömlő egy elágazó vezetékébe van beiktatva, a szervestrágya aprító túlfolyótartályként van kialakítva, benne egy apritódugattyú és egy szita van, a szervestrágya aprító adott esetben a beömlőre ráköthető vagy pedig arról leköthető.
Végül a találmány ismérvéhez tartozik még, hogy a berendezés mobil, hordozható kivitelű is lehet.
A találmány szerinti eljárást és az eljárás megvalósítására szolgáló berendezéseket kiviteli példák kapcsán, a mellékelt ábrákkal szemléltetve ismertetjük részletesen, ahol az
1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi vázlata kiegészítve egy előrekapcsolt szervestrágya aprító berendezéssel, a
2. ábra az egyszerűsített találmány szerinti berendezés elvi vázlata, ahol nincs gipszbevezetés, a
3. ábra egy másik egyszerűsített találmány szerinti berendezés elvi vázlata, ahol a hígtrágya csak gipsziszappal és istállólevegővel van kezelve.
A találmány kémiai folyamatát részletesebben ismertetjük, hogy az eljárás lényegét jobban megvilágítsuk.
A CaSO4 diszperziós segédanyagok nélkül ún. iszapolt formában kerül bevezetésre a rendszerbe. A legelőnyösebb, ha az iszapban (szuszpenzióban) a gipsz 100 tömegegységre (folyékony anyag esetén) számított aránya 15 %. A felhasználás szempontjából ennek az aránynak a tűrése 10 % és 30 % között van. A reakció már 30° C-os hőmérsékleten is lejátszódik. Ha a környezeti hőmérséklet nem csökken nagy mértékben ezen érték alá, akkor ezt az eltérést a gipsziszap koncentrációjának növelésével lehet kiegyenlíteni.
A CaS04 mellett szükség van még megfelelő mértékű széndioxidáramra is. Normális esetben az istállólevegőben levő széndioxid, ami általában kb. 4 %-os koncentrációban van jelen, elegendő az eljáráshoz. Ha nem áll rendelkezésre ilyen jellegű levegő, akkor palackozott széndioxid kerül alkalmazásra.
Gipszként az általánosan használt CaSO4.6H2O kerül alkalmazásra. A gipszkoncentráció említett megnövelése, és egyáltalán a folyadékba jtörténő koncentrált gipszbeadagolás szempontjából is különleges jelentősége van a berendezésben a bevezetés helyének.
Ezt úgy alakítottuk ki, hogy a beáramló folyadék nagymértékű gipszfelesleggel keveredik az ammónia ammóniumszulváttá való átalakulásának kémiai ekvivalenciaigényét kielégítve, megfelelően az idézett kémiai egyenletnek. A beadagolás legelőnyösebb helye közvetlenül a folyadékot továbbító 1 csavarszivattyú 38 szívócsonkja előtt van.
Továbbá nagy előnye ennek a beadagolás! pontnak, hogy a reakcióban résztvevő anyagok, a folyadék és a gipsz, a szivattyún belül intenzíven keveredik. Miután az csavarszivattyú után lehetséges módon az istállólevegőből származó széndioxid bevezetésére kerül sor, a reakció teljes egészébenk a fent leírt kémiai egyenletnek megfelelően mehet végbe.
Az 1 csavarszivattyút előnyös excenteres kivitelű csavarszivattyúként választani, így egy előreaktor szerepét is átveszi.
A kémiai eljárások esetén legtöbbször a keverőberendezések a leggyorsabban elhasználódó részek, a turbulens áramlások, a kémiai korrózió, az abrazív hatások és hasonlók miatt. Miután a reakció folyamat összetevőinek átkeverése a szivattyún belül megtörténik, a szivattyú anyagainak vegyi agresszióval és abrazív hatással szemben messzemenően ellenálló elasztomer anyagoknak kell lenniük.
Az ammóniumszulfát mellett keletkező melléktermék, a kalciumkarbonát szintén hasznos növényi tápanyag. A kalciumkarbonát lebontott formában hosszú távú tápanyagforrást biztosít, és semlegesíti a kissé savas kémhatással reagáló ammóniumszulfátot. Az ammónia gipsszel történő bontási folyamatával egyidőben és/vagy szimultán módon történik a folyadék gáztalanitása és a kiválasztott gázok elégetése.
A szarvasmarhatartás esetében az istállólevegőben levő metán is elégetésre kerül, a találmány szerinti berendezéshez tartoó égőfejnél. Miután a folyadékokból kiszűrt gázok csak igen kis koncentrációban tartalmaznak jól éghető gázokat, egy un. segédgáz alkalmazása szükséges, amely az előbb említett gázoknak az elégetését segíti. Ilyen segédgázként alkalmazható a földgáz, a propán vagy a bután. Az eljárásból származó gázok elégetésének úgy kell végbemennie, hogy a nitrogén, és a szaganyagok elégése tökéletes legyen. Az ammónia részlegesen is eléghet, miközben azonban égéstermékként nitrogénoxidok keletkeznek.
A találmányi eljárás esetében tökéletes égés megy végbe, mivel ebben az esetben az oxigénigény is kisebb, mint a részleges égésnél. Az ammóniák elégése az alábbi példa szerint, a következő kémiai egyenletnek megfelelően zajlik le:
NH3 + 3 02 = 2 N2 + 6 H20
Az ammónia ilyen módon való elégése közben 302 kcal energia keletkezik. Mivel a maradék gázelegyben metán is jelen van, amelynek még nagyobb a kalóriaértéke, és így jelentős hasznosítható energia áll rendelkezésre. Az égésből ilyen módon származó energia felhasználható például hőcserélők alkalmazásával melegvíz előállítására.
A maradék gázok elégetése természetesen katalitikus úton, temperált katalizátorrendszeren, vagy az Otto-motorok katalizátorához hasonló katalizátorszűrőn átvezetve is megoldható .
A termikus semlegesítő eljárások megválasztásánál figyelembe kell venni az elégetendő gáz mennyiségét.
Az adott esetekben el kell azt is dönteni, hogy az eljárásból visszamaradó gázok semlegesítésénél melyik égetési eljárás a legelőnyösebb.
A teljes berendezést az 1. ábra mutatja. A 9 gyűj tőtartályból a 10 öntisztító szűrővel felszerelt szívófejen keresztül az excentrikus 1 csavarszivattyúval a 2 mennyiségszabályozón és a 3 biztonsági túlfolyón át a 17 reaktor 4 keverőhengerébe kerül a folyadék. A 2 mennyiségszabályozó esetlet elmaradhat, ha a szivattyúzott mennyiséget a szivattyú fordulatszámával állítjuk be. A 9 gyűjtőtartály egy 8 szintjelzővel is fel van szerelve.
A 18 levegő/oxigén bevezetőn keresztül a 16 porózus testen át oxigént és levegőt, előnyben részesítve itt az állattartásiistállólevegőt, vezetünk nyomás alatt finomított buborékok formájában a 4 keverőhengerbe.
A 16 porózus test anyaga kerámia, vagy műanyag, úgymint polietilén, polipropilén, poliamid vagy más hasonló műanyag alapanyagok. A 16 porzózus test felépítése egy csőalakú üreges test, a külső fala zárt, a belső henger fala átjárható. A két fal közét finom porózus, kapilláris áteresztőképességű anyag tölti ki. A kitöltő anyag ilyen jellegével elérhető az, hogy a bevezetett levegő rögtön finoman eloszlik a 4 keverőhengerben és nem kell az egyébként szükséges fojtószelep a beeresztésnél.
Alternatív és/vagy kiegészítő módon meg lehet oldani az oxigén/levegő bevezetését rögtön a szivattyú nyomóoldalán is úgy, hogy a folyadékok és a 37 gipsziszap reakciós útja ezáltal meghosszabbodik .
A 4 keverőhenger kilépőcsonkját úgy méreteztük, hogy a hengerben ne keletkezzen túlnyomás, ami végeredményben azt jelenti, hogy a légbevezetéssel a 4 keverőhengerben egy részleges nyomáscsökkentést érünk el. A 15 nyomásszabályzó túlnyomás ellen védi a 4 keverőhengert. A 4 keverőhengerbe nyomás alatt bevezetett oxigén, vagy a levegő oxigéntartalma a folyadékokra gyengén oxidációs hatással van, és a bakteriális anyagleépítő folyamatokat aktivizálja. Ezáltal az anyagok részleges dezodorálódása következik be. A 4 keverőhengerben megy végbe az ún. striping-folyamat, ahol az apróbb darabos exkrementumot is tartalmazó hígtrágyát keverjük, miközben levegőt vagy oxigént vezetünk hozzá. Az oxigén vagy levegő bevezetésével egyidejűleg a 36 gipsziszap keverőtartályból a 35 gipsziszap adagolón keresztül 10 %-os 37 gipsziszapot vezetünk be az 1 csavarszivattyú szívóágába a 38 szívócsonknál. A 37 gipsziszap adagolása térfogati arányosság szerint történik időegységre vetítve, pl. 100 l/o teljesítménnyel.
Miután a 36 gipsziszap keverőtartály az M motor által meghajtott keverőegységgel rendelkezik, a 37 gipsziszap mindig megfelelő viszkozitású, és a saját gravitációs energiája által jut az adagolóhelyhez.
Másrészt a szivattyú is fejt ki szívóhatást. A 37 gipsziszap egyenletes adagolása céljából ésszszerű egy kisméretű adagolószivattyú alkalmazása a 35 gipsziszap adagolónál. Ebben az esetben a két szivattyú, a folyadékok 1 csavarszivattyújának és a gipszszivattyúnak a fordulatszámát úgy kell összehangolni, hogy az alkalmazott anyagok felhasználási mennyisége gazdaságilag az optimális kihasználtság közelében legyen. Az ammónia megkötéséhez szükséges széndioxid a bevezetett levegőben található, ha az istállólevegőt használjuk 31 széndioxidforrásként. Ha ez a forrás nem áll rendelkezésre, akkor a 31 széndioxidforrást gázpalackból vagy tartályból kell összeállítani, és a széndioxidot a 32 szelepen és a 33 gázmennyiségszabályozón keresztül a 34 széndioxidbevezetés csővezetékén bevezetni. A legelőnyösebb a széndioxid bevezetése a rendszerbe az 1 csavarszivattyú után, közvetlenül a nyomóági oldalon a 39 széndioxidbevezetőcsonknál. Ezáltal a reagáló anyagok rendkívül intenzív keveredése jön létre, és az érintkezési idő is megnő.
Megemlítendő még egy 31 széndioxidforrás, amely különösen a mobil változat esetén jöhet szóba, nevezetesen a dízelmotorok kipufogógázának széndioxidtartalma, amely a széndioxidigény egyharmadát tudja fedezni.
Miután a reakciós massza áthaladt a 4 keverőhengeren, az immár kezelt folyadék a 20 kifolyón keresztül távozik a 17 reaktorból.
Az 5 ütközőtányéron történik meg a folyadékok elválasztása a gázformájú anyagoktól és az előzőleg bevezetett gázoktól, úgymint az oxidén, a metán, a széndioxid, a maradék ammónia és a nem megkötött maradék gázformájú szaganyagok.
A gázok a 6 lángszűrőn, amely a visszaégést akadályozza meg, a 11 segédgázforráson 12 szelepen a 13 gázmennyiségszabályozón és a 46 vezetéken át a 45 bekötésben történő segédgáz hozzávezetése után a 7 gyújtólángban elégetésre kerülnek.
A 9 gyűjtőtartály elé egy 50 szervestrágya aprító bnerendezés kapcsolható. Főleg a fixen beépített berendezéseknél előnyös. Ez gyakorlatilag egy 40 túlfolyótartály, benne a 41 aprítódugattyúval és a 42 előszitával. A kezeletlen folyadék a 21 beömlésen keresztül jut az 50 szervestrágya aprító berendezésbe. Amennyiben az 50 szervestrágya aprító berendezést ki akarják iktatni a folyamatból, a kezeletlen hígtrágya az ábrán bejelölt 25 elzárószelep nyitott állapotában közvetlenül a 9 gyűjtőtartályba juttatható.
Az aprításhoz előnyösen alkalmazhatók a rotációs aprítóberendezések. A kezelt folyadékok a 17 reaktor elhagyása után a saját súlyuk által a 19 kezelt folyadék elvezetésen át egy köztes tárolóba jutnak, vagy pedig közvetlenül szórótartályokon vagy csővezetékrendszeren keresztül a trágyázandó területre juttatható ki. Más egyéb hulladékanyagok nem keletkeznek a folyamat során.
A hulladékgázok elégetése történhet alternatív módon, lángképzés nélkül is, katalitikus úton, vagy termokatalítikus úton megfelelően temperált katalizátoregységgel.
A 2. ábrán látható berendezés egy egyszerűsített eljárásra szolgál, ahol a szabad ammónia nem kerül megkötésre, hanem a többi, a folyadékokból származó hulladékgázzal együtt termikus és/vagy termokatalítikus úton kerül semlegesítésre. A folyamat lezajlása teljesen hasonló az 1. ábra kapcsán leírtakéval, de ebben az esetben nincs szükség a gipszmassza bevezetésére.
Ebben a példában a gázok elégetésekor a folyamat exoterm jellege miatt a keletkező energia jóval nagyobb, mint az előző példában. Ezért célszerű lenne ebben az esetben a folyamatban keletkező hő valamilyen formában történő hasznosítása.
A 3. ábra szerinti 60 előkezelő egység az exkrementumokból
- 19 történő ammóínia leválasztás egy egyszerű változata. A hígtrágyacsatorna a 61 keverőtartályba torkollik. A 61 keverőtartályba való belépés előtt, vagy közvetlenül a 61 keverőtartályba széndioxidtartalmú istállólevegőt vezetünk be a széndioxidbevezetésen és/vagy levegőt a 14 levegő/oxigén vezetéken át. A 36 gipsziszap keverőtartályból a 35 gipsziszap adagolón keresztül 37 gipsziszapot engedünk a 61 keverőtartályba. A 61 keverőtartályban aztán bekövetkezik a CaCO^-kiválás és az ammoniumszulfát képződése. Az ílymódon kezelt hígtrágya a tulajdonképpeni tároló helyére kerül, ahonnan az kijuttatható a mezőgazdasági területekre.
A keveredésnek és az áramlásviszonyoknak megfelelően a 61 keverőtartályból az üledékek az 55 túlfolyón szintén távoznak. Ha a 61 keverőtartályban üledék képződik, azt az 56 üledékszivattyúval távolíthatjuk el és azonnal kitrágyázhatjuk vagy tárolhatjuk. Esetleges módon a 61 keverőtartályba be lehet építeni egy keverőművet. Ebben az esetben a kezelt anyagok teljes egészében távoznak az 55 túlfolyóvezetéken.
A találmányi eljárás végrehajtása a következőkben leírt példák alapján történik, mindazonáltal nincsen ezekre a példákra korlátozva.
A mérés és szabályozás berendezéseit nem ismertetjük részletesen, mert nem tartoznak a találmány tárgyához szorosan.
A találmány szerinti eljárás optimális végrehajthatósága érdekében célszerű a kereskedelemben beszerezhető mérő- és szabályozóberendezések alkalmazása. így példáúl a pH-méréshez ionszenzitív érzékelőket alkalmazzunk, amelyek az NH3-, a CccO2~ és a Ca-koncentrációkat mérik.
** ·>
A találmányi eljárás a következő előnyöket hozza magával:
- az elterjedt szóróberendezései alkalmazhatóak (szórótányér, fúvókakeret, esőztetők), ezáltal költségcsökkenés érhető el;
- nagy a területteljesítmény;
- jó talaj- és időjárási viszonyok mellett sor kerülhet a kiszórásra, ezáltal kisebb a talaj- és növényi kár;
- nagyobb fajlagos szállítási hatékonyság, miután a növények számára felhasználható N-tartalom nagyobb;
- a nem kitrágyázható gipsztartalom átalakításra kerül;
- alacsonyak a változó költségek, mert alacsony a kémiai reakcióanyagokra fordított költség.
A hígtrágyatartálynál alkalmazható mobil berendezés előnyei:
- a szokásos istállók és tartási formák változatlanok marahatnak;
- nem kell a híjgtrágyát kezelés céljából szállítani.
Beépített berendezés előnyei az istállólevegő felhasználásával :
a hígtrágya értéke nő, miután az istállólevegőből extrahálható a N-tartalom, ezáltal tovább nő a szállítási hatékonyság. (Az ammóniumszulfát-tartalom kb. 100 %-kal nő);
az istállólevegő megtisztul a szaganyagoktól, így az istállóépületeket közelebb lehet helyezni a lakóépületekhez;
az istállólevegő központi elvezetése által problémamentesen lehetséges a hővisszanyerő berendezések felállítása;
a N megkötése miatt adott esetben elhagyható a hígtrágyatartály lefedése (költségmegtakarítás). A változó költségek is csökkennek, miután az istállólevegő széndioxidja felhasználásra kerül.
Az előnyök közvetve is jelentkeznek, miután állandóan jelenlévő törekvés a haszonállattartásban keletkező szaghatások csökkentése. A következőkben a hígtrágya szaghatásainak kiküszöbölésére általánosan használt módszerek az alábbiak.
Az istállóban:
- kémiai adalékanyagok
- lakóterületektől való nagy távolságok
A tárolás során:
- szellőztetés (elégtelen)
- tartály lefedése (költséges)
- kémiai hígtrágyaadalékok
- biogáz előállításé (magas technológiai költségek)
A kijuttatás során
- a talajba bedolgozó munkagépek (műszakilag munkaigényes, nagy energiaielhasználs, csak szűkkörűen alkalmazható).
Az istállólevegő emisszióinak csökkentése:
- járatok lemosása vízzel
- biotisztító berendezések baktériumtelepekkel
-koncentrációk megváltoztatása
Claims (10)
- Szabadalmi igénypontok1. Eljárás állati exkrementum, hígtrágya és trágyalé kezelésére, a folyadék által tartalmazott ammónia kémiailag kötött, nem bomló növényi trágyává való átalakításával, a kémiailag nehezen reagáló, környezetszennyező anyagokat és maradékanyagokat, úgymint az ammoniamaradékot, a metángáz és a gázállapotú szkatol- vagy merkaptánkötésű szaganyagokat pedig termikus úton semlegesítve, azzal jellemezve, hogy a folyadékokban levő nem kötött és/vagy oldott ammóniát széndioxid és gipsz hozzáadásával egy nem bomló és a növények számára könnyen felvehető nitrogéntrágyává alakítjuk át, amihez széndioxiforrásnak, előnyösen istállólevegőt alkalmazunk, a szaganyagokat, mint a maradék ammóniát és az istállólevegőben levő metánt és más illóanyagokat az eljárás során egy un. striping-folyamaton vezetjük keresztül, különválasztjuk, ahol oxigén hozzáadásával - ami származhat előnyös módon az istállólevegőből· - ezeket az anyagokat a folyadékokból kiválasztjuk, és a folyamat végén katalizátor segítségével, vagy termikus úton más éghető gázzal együtt elégetjük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot csak az un. striping-folyamatnak megfelelően kezeljük.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás,azzal jellemezve, hogy 5-25% közötti szilárdanyag-tartalmú gipsziszapot használunk fel, előnyösen az ipari gázok kénszurésénél keletkező gipsz alkalmazásával.
- 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gipszet iszaposítjuk és az iszaposított gipszet a rendszerbe egy excenteres csavarszivattyú (1) szívócsonkjánál (38) adagoljuk be.,
- 5. Az 1. igénypontnak megfelelő eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot csak gipsz és istállólevegő segítségével kezeljük, az ammóniák kötési reakciójának megfelelően.
- 6. Berendezés állati exkrementum, trágyalé és hígtrágya feldolgozására az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a hígtrágyát tartalmazó gyűjtőtartály (9) egy csavarszivattyú (1) útján egy reaktorral (17) van összekötve, a reaktorhoz (17) különböző gázokat, mint levegőt és/vagy oxigént és/vagy istállólevegőt és/vagy széndioxidot a reaktorba (17) bejuttató levegő/oxigén bevezető (18) csatlakozik, a reaktorban (17) a hígtrágyát és a gázokat összekeverő keverőhenger (4) van, a keverőhenger (4) egy hengeres porózus testtel (16) van körbevéve, a berendezés egy gipsziszap keverőtartállyal (36) és egy gipsziszap adagolóval (35) van ellátva, ahol a gipsziszap adagoló (35) a csavarszivattyú (1) szívócsonkjához (38) van csatlakoztatva, a reaktorhoz (17) a kezelt folyadék kivezetésére egy kifolyó (20) és a gázállapotú anyagok kivezetésére pedig egy lángszűrővel (6) ellátott felső kivezetés tartozik, amely a gázállapotú anyagok elégétését segítő gyújtólánggal (7) és égést tápláló segédgázforrással (11) van kiegészítve, a reaktorban (17) a folyadéknak • ···· *·ν· · * ··· · · · ·· a gázállapotú anyagtól való elválasztására egy ütközőtányér (5) van, továbbá a berendezés még különböző biztonsági berendezésekkel van ellátva, így a csavarszivattyú (1) és keverőhenger (4) közötti vezékszakaszba biztonsági túlfolyó (3) valamint mennyiségszabályzó (2) van beépítve, a gyűjtőtartályhoz (9) egy öntisztító szelep (10) és egy szintjelző (8) tartozik, a gázállapotú mennyiségeket szállító vezetékekbe pedig gázmennyiségszabályzók (13,23,13) és nyomásszabályozó (15) vannak beépítve.
- 7. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a kezeletlen hígtrágyát egy beömlőn (21) keresztül befogadó gyűjtőtartálya (9) van, a hígtrágyát tartalmazó gyűjtőtartály (9) egy csavarszivattyú (1) útján egy reaktorral (17) van összekötve, a reaktorhoz (17) gázokat, mint levegőt, istállólevegőt, oxigént és széndioxiodot bejuttató levegő/oxigén bevezető (18) csatlakozik, a reaktorban (17) a hígtrágyát és a gázokat összekeverő keverőhenger (4) van, a keverőhenger (4) egy hengeres porózus testtel (16) van körbevéve, a reaktorhoz (17) a kezelt folyadék kivezetésére egy kifolyócsőnk (20) és a gázállapotú anyagok kivezetésére pedig egy lángszűrővel (6) ellátott felső kivezetés tartozik, amely a gázállapotú anyagok elégétését segítő gyújtólánggal (7) és égést tápláló segédgáz forrással (11) van kiegészítve, a reaktorban (17) a folyadéknak a gázállapotú anyagtól való elválasztására egy ütközőtányér (5) van, továbbá a berendezés még különböző biztonsági berendezésekkel van ellátva, így a csavarszivattyú (1) és keverőhenger (4) közötti vezékszakaszba biztonsági túlfolyó (3) valamint mennyiségszabályzó (2) van beépítve, a gyűjtőtartályhoz (9) egy öntisztító szelep (10) és egy szintjelző (8) tartozik, a gázállapotú mennyiségeket szállító vezetékekbe pedig gázmenynyiségszabályzók (13,23,33) és nyomásszabályzó (15) vannak beépítve.
- 8. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hígtrágyát bevezető beömlő (21) közvetlenül egy keverőtartályba (61) torkollik, ehhez a keverőtartályhoz (61) a gipsziszap adagolón (35) keresztül közvetlenül csatlakozik a gipsziszap keverőtartálya (36) és a levegő/ oxigén vezeték (14) valamint a széndioxidbevezetés (34) vagy a beömlő (21) közvetlenül a keverőtartályba (61) való belépés előtt vagy pedig közvetlenül a keverőtartályban (61) van kialakítva, a keverőtartályban (61) képződő üledék eltávolítására pedig egy túlfolyó (55) és egy üledékszivattyú (56) tartozik a berendezéshez.
- 9. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a gyűjtőtartály (9) előtt egy szervestrágya aprító (50) van bekötve, amely a kezeletelen hígtrágyát a gyűjtőtartályba (9) bejuttató beömlő (21) egy elágazó vezetékébe van beiktatva, a szervestrágya aprító (50) túlfolyótartályként (40) van kialakítva, benne egy apritódugattyú (41) és egy szita (42) van, a szervestrágya aprító (50) adott esetben a beömlőre (21) ráköthető vagy pedig arról leköthető.
- 10. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a berendezés mobil, hordozható kivitelű.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE4131296A DE4131296A1 (de) | 1991-09-20 | 1991-09-20 | Verfahren und apparatur zur aufbereitung von tierexkrementen, guelle und jauche |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9301457D0 HU9301457D0 (en) | 1993-10-28 |
| HUT68619A true HUT68619A (en) | 1995-07-28 |
Family
ID=6441053
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9301457A HUT68619A (en) | 1991-09-20 | 1992-09-16 | Method and installation for processing animal excrements and liquid manure |
Country Status (13)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0559858B1 (hu) |
| JP (1) | JP2545041B2 (hu) |
| CN (1) | CN1077704A (hu) |
| AT (1) | ATE148878T1 (hu) |
| AU (1) | AU656807B2 (hu) |
| CA (1) | CA2096644A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ91693A3 (hu) |
| DE (2) | DE4131296A1 (hu) |
| ES (1) | ES2103963T3 (hu) |
| HU (1) | HUT68619A (hu) |
| PL (1) | PL299320A1 (hu) |
| SK (1) | SK49293A3 (hu) |
| WO (1) | WO1993006063A1 (hu) |
Families Citing this family (10)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE10354063C5 (de) * | 2003-11-19 | 2009-09-24 | Gesellschaft für Nachhaltige Stoffnutzung mbH | Verfahren und Vorrichtung zur Gewinnung von Stickstoffdünger aus organischen Abfallprodukten |
| US7194979B2 (en) * | 2004-12-03 | 2007-03-27 | The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture | Method and device for scrubbing ammonia from air exhausted from animal rearing facilities |
| US8241389B2 (en) | 2005-04-08 | 2012-08-14 | Phoenix Beteilgungs GmbH | Method and device for producing nitrogen fertilizer, removing phosphate from organic waste products, and limiting the potassium concentration |
| DE102008018698A1 (de) | 2008-04-09 | 2009-10-22 | Durtec Gmbh | Neue mineralische Gasadsorber für Biogasanlagen |
| DE102008035950B4 (de) * | 2008-07-31 | 2012-02-09 | Petra Hansen | Verfahren zur Gewinnung von Calciumcarbonat- und Ammoniumsulfatdünger aus organischem Abfall und Anlage zur Durchführung des Verfahrens |
| DE102011010525A1 (de) | 2011-02-08 | 2012-08-09 | Universität Rostock | Verfahren zur Reinigung von Biogas, Rauchgas oder Flüssigkeiten, Adsorbens dafür, Filter, sowie Verwendung des Adsorptionsmittels |
| US8663551B1 (en) | 2013-05-15 | 2014-03-04 | The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture | Animal containment facility ventilation system |
| EP2805922A1 (en) | 2013-05-23 | 2014-11-26 | IM-aces BV | A process for treatment of an aqueous slurry of organic origin |
| CN105433852A (zh) * | 2015-12-20 | 2016-03-30 | 上海伊洁环保设备工程有限公司 | 去除粪液中臭气味的方法和实现该方法的除臭器及洁具 |
| CN107311762A (zh) * | 2017-07-14 | 2017-11-03 | 湖北金日生态能源股份有限公司 | 一种农村生物垃圾炭底双坑及腐熟处理方法 |
Family Cites Families (10)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE868912C (de) * | 1950-11-30 | 1953-03-02 | Chemiewerk Waldeck K G Dr Mels | Verfahren zur Herstellung eines zum Einstreuen in organische Duengemittel, Humusboeden od. dgl. geeigneten Humusstabilisators |
| DE3203680A1 (de) * | 1982-02-04 | 1983-08-25 | Ytong AG, 8000 München | Mittel zur bindung und sanierung von tierischen schlackenprodukten sowie verfahren zur herstellung des mittels |
| DE3513480C1 (de) * | 1985-04-16 | 1986-11-13 | Michael 2940 Wilhelmshaven Spitz | Verfahren zur Herstellung eines grundwasserunschaedlichen Duengestoffes |
| DE3709521A1 (de) * | 1986-05-06 | 1987-11-12 | Ilka Luft & Kaeltetechnik | Verfahren und einrichtung zur kombinierten rauchgas- und stalluftreinigung |
| SU1654294A1 (ru) * | 1986-12-23 | 1991-06-07 | П.П.Аврамчук | Способ подготовки жидкого навоза к использованию в качестве удобрени |
| DE3703093A1 (de) * | 1987-01-21 | 1988-08-11 | Artur Richard Greul | Streufaehiger organisch-mineralischer duenger |
| DE3726961A1 (de) * | 1987-08-13 | 1989-02-23 | Nordchem Verwaltungs Gmbh | Verfahren und einrichtung zum aufbereiten von guelle |
| NL8901581A (nl) * | 1989-06-22 | 1991-01-16 | Carbo Nederland B V | Werkwijze voor het scheiden van ammoniak van drijfmest/ gier en het ammoniakarm maken ervan. |
| DD290592A5 (de) * | 1989-12-22 | 1991-06-06 | Zge Sma Hebrndorf,De | Verfahren zur absorption von ammoniak aus abluft |
| DE4037113A1 (de) * | 1990-11-22 | 1992-05-27 | Albeck Sabine | Biologischer bodenhilfsstoff fuer landwirtschaftliche zwecke sowie verfahren zu seiner herstellung |
-
1991
- 1991-09-20 DE DE4131296A patent/DE4131296A1/de not_active Withdrawn
-
1992
- 1992-09-16 CA CA 2096644 patent/CA2096644A1/en not_active Abandoned
- 1992-09-16 AT AT92919158T patent/ATE148878T1/de active
- 1992-09-16 HU HU9301457A patent/HUT68619A/hu active IP Right Revival
- 1992-09-16 CZ CS93916A patent/CZ91693A3/cs unknown
- 1992-09-16 ES ES92919158T patent/ES2103963T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1992-09-16 PL PL29932092A patent/PL299320A1/xx unknown
- 1992-09-16 EP EP19920919158 patent/EP0559858B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1992-09-16 SK SK49293A patent/SK49293A3/sk unknown
- 1992-09-16 DE DE59208041T patent/DE59208041D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1992-09-16 WO PCT/EP1992/002122 patent/WO1993006063A1/de not_active Application Discontinuation
- 1992-09-16 AU AU25480/92A patent/AU656807B2/en not_active Ceased
- 1992-09-16 JP JP50576393A patent/JP2545041B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1992-09-19 CN CN92111669A patent/CN1077704A/zh active Pending
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| CA2096644A1 (en) | 1993-03-21 |
| JP2545041B2 (ja) | 1996-10-16 |
| DE59208041D1 (de) | 1997-03-27 |
| PL299320A1 (en) | 1994-02-07 |
| CN1077704A (zh) | 1993-10-27 |
| JPH06502838A (ja) | 1994-03-31 |
| AU2548092A (en) | 1993-04-27 |
| AU656807B2 (en) | 1995-02-16 |
| ES2103963T3 (es) | 1997-10-01 |
| DE4131296A1 (de) | 1993-03-25 |
| SK49293A3 (en) | 1993-08-11 |
| WO1993006063A1 (de) | 1993-04-01 |
| EP0559858A1 (en) | 1993-09-15 |
| HU9301457D0 (en) | 1993-10-28 |
| ATE148878T1 (de) | 1997-02-15 |
| EP0559858B1 (de) | 1997-02-12 |
| CZ91693A3 (en) | 1994-01-19 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| Ritter | Odour control of livestock wastes: State-of-the-art in North America | |
| CS201654B1 (en) | Method of obtaining concentrated nitrogenous and organic phosphatocalcareous products from organic materials,animal excrements and sewage sludge | |
| Melse et al. | Evaluation of four farm-scale systems for the treatment of liquid pig manure | |
| CN1727085A (zh) | 生活垃圾清洁化处理技术 | |
| HUT68619A (en) | Method and installation for processing animal excrements and liquid manure | |
| US20060086660A1 (en) | Integrated technology for treatment and valorization of organic waste | |
| US5616163A (en) | Method for processing animal excrement and liquid manure | |
| JP5773541B2 (ja) | 被処理水の生物学的浄化剤、生物学的浄化システムおよび生物学的浄化方法 | |
| US7175683B2 (en) | Process for transforming sludge into NPK type granulated fertilizer | |
| US20030201227A1 (en) | Remediation of odorous media | |
| CN104128078B (zh) | 污泥储存池的除臭装置及除臭方法 | |
| Sindt et al. | Environmental issues in the rendering industry | |
| Das | Environmental Studies | |
| TW219353B (en) | Process and apparatus of chemically treating animal feces | |
| Xue et al. | Surface oxidation for reducing ammonia and hydrogen sulfide emissions from dairy manure storage | |
| Patria et al. | Odour removal with a trickling filter at a small WWTP strongly influenced by the tourism season | |
| Albin | Handling and disposal of cattle feedlot waste | |
| Kupper et al. | Methane and ammonia emissions from wastewater treatment plants. A brief literature review | |
| CA2212987A1 (en) | Method of stabilizing odors in manure | |
| EP0658153B1 (en) | Method of neutralizing and recovering of gases released from wet composting of domestic animal manure and/or sewage mud | |
| US20050011828A1 (en) | Integrated technology for treatment and valorization of organic waste | |
| McClain | Microbiotic assessment of an upflow anaerobic/aerobic swine treatment process | |
| ES1227080U (es) | Sistema de tratamiento integral y reciclaje de purines y efluentes agroindustriales. | |
| Abri | The impact of lime dosage on odor reduction of biosolids | |
| Stallings | BENEFICIAL REUSE OF EPA CLASS B BIOSOLIDS–LESSONS LEARNED |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee | ||
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee | ||
| DNF4 | Restoration of lapsed final protection | ||
| DNF4 | Restoration of lapsed final protection | ||
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee |