HUT68591A - Recirculation valve - Google Patents

Description

A találmány tárgya recirkulációs szelep, amelynek az a rendeltetése, hogy a centrifugális szivattyúhoz visszakeringtesse a szállított folyadékot, annak károsodás-megelőzése érdekében, ha a szelepen keresztül nyomott folyadékra kis mennyiségben van a felhasználói oldalon szükség. Közelebbről a jelen találmány tárgya olyan recirkulációs szelep, 78501-7892/MJ

-2amelynek visszacsapó-szelepegysége, szeleptányérja és a szelepháza között két ferde szabályzófelülete van, ezáltal a szeleptányér mindenkori helyzete és a kérésztüláramló folyadék között lineáris kapcsolat van. A szelepelrendezés lehetővé teszi azt is, hogy a szeleptányért különböző méretű spirális tűkkel lássuk el a szelepen belüli C_v értéke változtatásához. Ezekkel a gyűrűkkel egyúttal a visszakeringtetett folyadékáram C_v értéke is szabályozható. A másik ferde felület ezt a gyűrűbefogadó teret határolja, és a nagy áramlási igényeknek megfelelő berendezéseknél (gyűrű nélküli kivitelek) és a kis szállítási mennyiségű berendezéseknél (gyűrűvel ellátott kivitelek) lineáris karakterisztikákat nyújt.

Centrifugális szivattyúkat a gyakorlatban széles körben alkalmaznak különféle berendezéseknél. Gyakran megkívánt, hogy a szállított folyadékmennyiség egy részét visszakeringtessék a centrifugális szivattyúhoz, hogy annak túlmelegedését megakadályozzák. Ilyenkor a folyadékkal ellátandó szerkezeti egység bizonyos időszakokra kisebb folyadékmennyiségeket igényel. A centrifugális szivattyú túlmelegedését az okozza, hogy a forgó szivattyú és a szivattyún belül elhelyezkedő folyadék között csekély hőcsere jön létre kisebb folyadékmennyiségeknél. A szivattyú túlmelegedésével viszont együttjár a gőznyomás csökkenése, ami viszont folyadék kavitációt eredményez, ez pedig roncsolja a szivattyúházat és a járókereket.

Centrifugális szivattyúknál az ilyen túlmelegedések

-3szabályzására gyakran használnak recirkulációs szelepeket. Ilyen megoldást ismertet például az US-4-095-611 számú USAbeli szabadalmi leírás. Ennek a szelepnek körkörös tányérral ellátott visszacsapó szelepegysége van, amely a szelepház két része között van elrendezve. A szokásos folyadékszállítási igényű időszakok közben a szelepben fellépő nyomáskülönbség nyitja a visszacsapószelepet és folyadékáramot enged át a szelepen, ugyanakkor lezárja a folyadékot visszakeringtető járatot. Fordított esetben viszont, azaz olyan időszakaszokban, amelyekben csak minimális folyadékmennyiségekre van szükség, a visszacsapó szelepegység szeleptányérja visszatér zárt helyzetébe, ezáltal nyitja a folyadékot visszakeringtető járatot, és ezen keresztül a folyadékot visszakeringteti a szivattyúhoz.

Más recirkulációs szelepet ismertet az US-4-243-064 számú USA-beli szabadalmi leírás. Ennél körkörös fő szelep tányér és megkerülő szeleptányér axiális távközzel az összekötő szelepszár két végén vannak elrendezve. A normál folya dékáramot biztosító időszakokban az összekötő szelepszár olyan helyzetbe mozdul el, amelyben a folyadék keresztüláramolhat a fő kiömlésen és a megkerülő kiömlésen keresztül is. Ha viszont a szállítandó folyadékmennyiség minimális, akkor a megkerülő szeleptányér gyuru-alakú szelepüléken ül fel, ami azt eredményezi, hogy a fő kiömléstől a folyadék visszaáramlik a megkerülő kiömléshez, majd visszaáramlik a centrifugális szivattyúhoz.

Az ilyen recirkulációs szelepek alkalmazásával kap-4csolatban az a fő probléma, hogy a visszacsapó szelepegység elmozdulása és a recirkuláltatott folyadékáram mennyisége között nincs lineáris kapcsolat. Márpedig ilyen lineáris kapcsolat tenné lehetővé a visszakeringtetett folyadékmennyiség sokkal pontosabb szabályzását.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosság kiküszöbölése, vagyis olyan tökéletesített recirkulációs szelep létrehozása, amellyel lineáris kapcsolat biztosítható a visszacsapó szelepegység különböző üzemi helyzetei és a recirkuláltatott folyadékáram között.

A találmány alapja az a felismerés, hogy kettős szöghelyzetű határolófelületek révén a linearitás biztosítható járulékos tányérgyűrűk alkalmazásával, illetve anélkül is. Ezáltal a szelepgyártás igen leegyszerűsödhet és gazdaságossá tehető, mivel egyetlen szelepház sokféle felhasználói igénynek megfelelően szerelhető. Kettős ferde szabályzófelület módot ad arra is, hogy viszonylag olcsó szeleptányér-gyűrű alkalmazásával a fő folyadékáramot szabályozzuk, és ugyanakkor biztosítsuk a linearitást.

A találmánnyal célunk továbbá, hogy a recirkulációs szelepnél a C_v érték egyszerűen szabályozható legyen a visszacsapó szelepegység szeleptányérján elrendezett, különböző méretű spirális gyűrűkkel.

További célkitűzésünket abban jelöljük meg, hogy a recirkulációs szelep olyan szerkezeti kialakítású legyen, hogy a szelepen belül elrendezett hengeres perselyek előzetes beállításával mód legyen a visszakeringtetett folyadék-5áram arányának szabályzására.

Végül célunk a találmánnyal az is, hogy több megkerülő beömlés alkalmazásával nagyobb megkerülő folyadékáramot tegyünk lehetővé azonos méretű szelepszár mellett. Ennek az lenne a járulékos előnye, hogy a megkerülő beömlések a szelepszáron keresztül másik áramlást biztosítanának a szelep nyitott állapotában, amivel a fő folyadékáram menynyisége növelhető lenne.

A kitűzött feladatot tehát a találmány szerint olyan recirkulációs szeleppel oldottuk meg, amely hűtőfolyadékot keringtet vissza centrifugális szivattyúhoz. Ennek olyan szelepháza van, amely beömlőcsonkkal ellátott beömlőkamrával és kiömlőcsonkkal ellátott kiömlőkamrával, valamint recirkulációs csonkkal rendelkezik. A beőmlőkamra a centrifugális szivattyúra csatlakoztatható, a kiömlőkamra viszont a folyadékot felvevő helyhez kapcsolható. A recirkulációs csonk a beömlőkamrából a centrifugális szivattyúhoz szállítja viszsza a folyadékot. Továbbá, a recirkulációs szelep a szelepen belüli C_v értéket változtató egységgel van felszerelve. A recirkulációs szelepnek visszacsapó szelepegysége van, amely a beömlőkamra és a kiömlőkamra között van elrendezve. Ennek lényegében körkörös szeleptányérja van. A visszacsapószelep-egység nyitott állapotban van, ha a beömlőkamrában lévő folyadék nyomása nagyobb, mint a kiömlőkamrában lévő folyadék nyomása, és záródik, ha a kiömlőkamrában lévő folyadék nyomása megközelíti a beömlőkamrában lévőét. A recirkulációs csonkon keresztüli folyadékáramlást szabályzó egyI

-6séggel is fel van szerelve. A beömlőkamrán keresztülnyúlik a visszacsapó szelepegységgel összekapcsolt, eltolható és üreges szelepszár, amely a visszacsapó szelepegységgel együtt elmozdítható a nyitott és zárt helyzetek között. A visszacsapó szelepegység helyzetét szabályzó egységgel is rendelkezik a találmány szerinti recirkulációs szelep, amellyel a visszacsapószelep-egységet elhagyó folyadékáram mennyisége szabályozható. Továbbá, olyan recirkulációs szelepegységgel van ellátva, amely a visszacsapó szelepegységgel együttműködő kapcsolatban van, és a beömlőkamrából a recirkulációs csonkon keresztüli folyadékáram szabályozására való. Ez a recirkulációs szelepegység a visszacsapó szelepegység nyitott állapotában a folyadékáramot akadályozza, viszont a visszacsapó szelepegység zárt helyzetében azt lehetővé teszi.

A találmány további jellemzője szerint a visszacsapó szelepegység szeleptányérja és a szelepház közötti speciális szabályzófelületek lineáris kapcsolatot biztosítanak a viszszacsapó szelepegység nyitott helyzete és a folyadékáram között .

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A találmány ábrázolt példakénti kiviteli alakjával kapcsolatban megjegyezzük, hogy az igényelt találmány nem korlátozódik a feltüntetett kiviteli alakra és elrendezésre. A rajzon:

- az 1. ábra a találmány szerinti recirkulációs sze

-Ί lep példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete;

a 2. ábrán az 1. ábra szerinti megoldás részlete látható, viszonylag nagyobb léptékben, ahol feltüntettük a visszacsapó szelepegység egy részét, a két ferde szabályzófelületet, és a szelepházba ágyazott szelepülék-betétet;

a 2A. ábrán a 2. ábra részletének, azaz a szelepüléknek további változata látható;

a 3. ábrán a szelepszárat befogó szelepvezeték látható metszetben és viszonylag nagyobb léptékben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti recirkulációs 10 szelep példakénti kiviteli alakja hosszmetszetben látható. A recirkulációs 10 szelepnek 12 szelepháza egymással közlekedő 14 beömlőkamrával és 16 kiömlőkamrával van ellátva. A 14 beömlőkamrának 18 beömlőcsonkja, a 16 kiömlőkamrának pedig 20 kiömlőcsonkja van. A recirkulációs 10 szelep célszerűen korrózióálló anyagból, így például öntöttvasból vagy rozsdamentes acélból készülhet.

A 14 beömlőcsatornát a 16 kiömlőcsatonától befelé irányuló 22 gyuruborda választja el, amely szelepüléket képez visszacsapó 24 szelepegység számára. A visszacsapó 24 szelepegység a 12 szelepházban hosszirányban elmozdíthatóan van elrendezve, mégpedig alsó 26 és felső 28 vezetékekben

-8van megvezetve. Az alsó 26 szelepvezeték a 12 szelepházzal egy darabból készült. Ez egyúttal közlekedik 29 szelepszárvezetékkel, amely magában foglalja a recirkulációs 30 kiömlőcsonk járatát, amire alább térünk ki részletesebben. A felső 28 szelepvezetéket 32 vezetőgyűrű tartja, amely a 20 kiómlőcsonknál a 12 szelepház felső végén van rögzítve.

A visszacsapó 24 szelepegység körkörös 34 szeleptányért és 36 vezetőrudat foglal magában, amely utóbbit helyzetében felső 38 vezetőhüvely tart, amely pedig a felső 28 szelepvezetékben van kialakítva. Továbbá, a visszacsapó 24 szelepegység üreges hengeres 42 szelepszárral rendelkezik, amely az alsó 26 szelepvezetékben és 29 szelepszár-vezetékben van megvezetve. A visszacsapó 24 szelepegységnek az 1. ábrán felülről lefelé, azaz zárt helyzetébe való térítésére terhelőegysége, a jelen esetben 44 rugója van, amely a felső 38 vezetőhüvely és a 34 szeleptányér között van elrendezve.

A tekercsrugóként kialakított 44 rugó rugóereje hat a 34 szeleptányérra és azt a nyitott helyzetéből a zárt helyzetébe igyekszik téríteni. A 34 szeleptányér teljesen zárt helyzetében felül 46 szelepülék-betéten, amely a jelen esetben a 22 gyurubordában van ágyazva és a 2. ábrán jól láthatóan kissé kiemelkedik abból. A 46 szelepülék-betét alkalmazása akkor lehet célszerű, ha a 12 szelepházat például öntöttvasból készítjük. Ilyen esetben a 46 szelepülék-betét gyűrű-alakúra készülhet, például tartalmazhat 25 % üveggel átitatott teflont. Megjegyezzük azonban, hogy a 46 szelepülék-betét el is hagyható olyan esetekben, amelyeknél a 12

-10··· ···· ·· · ···· • · · · · · · • ♦ ·« · « zött függőleges gyuruhézagot határol. Ez a függőleges gyűrűhézag lép először működésbe, ha a visszacsapó 24 szelepegységet az ülékről elkezdjük leemelni. Ezután a második 54 szabályzófelület ferdesége szabályozza a 34 szeleptányér emelését, egyre nagyobb folyadékáram mellett. A jelen esetben a 2. ábrán folytonos vonallal jelöltük azt a kiviteli változatot, amelynél a ferde 54 szabályzófelület laposabb ferdeségű 54a szakaszból és ezt követő, meredekebb ferdeségű 54b szakaszból áll. Ha a kiömlőcsonknál a folyadékmennyiségigény nő, ennek megfelelően a visszacsapó 24 szelepegységet elhagyó folyadékáram aránya is nő. Az említett ferde gyuruhézag - a kettős ferdeségű 54a és 54b szakaszoknak köszönhetően - igen egységes és lineáris kapcsolatot biztosít a 34 szeleptányér megemelése és a keresztüláramló folyadék növekvő mennyisége között.

Adott esetben az 54 szabályzó felület R-sugarú hengerszakaszként is kialakítható, amint azt a 2. ábrán szaggatott vonallal jelöltük, amivel a 34 széleptányér igen egységes elmozdulása érhető el. Adott esetben az 54a szakasz enyhe ívvel helyettesíthető. A ferde gyuruhézag mérete járulékos 56 gyurűtárcsa alkalmazásától is függhet, amely a 34 szeleptányér palástjából kinyúlóan - és adott esetben cserélhetően - van rögzítve. Az 56 gyurűtárcsa mérete meghatározza a 12 szelepház és a 34 szeleptányér közötti gyuruhézag keresztmetszetét, ezáltal az átáramló folyadék mennyiségét, de ugyanakkor szabályozza a recirkulációs 10 szelepen keresztüli áramlás C_v értékét is.

-11Αζ 1. és 3. ábrán látható részletesebben a recirkulációs 30 kiömlőcsonk. Ez a 14 beömlőkamrából 58 visszavezetőcsonkhoz vezet. Amint azt fentebb már említettük, az üreges 42 szelepszár 62 és 64 beömlésekkel, valamint 66 kiömlőnyílásokkal van ellátva. A visszacsapó 24 szelepegység zárt helyzetében a szállíott folyadék a 42 szelepszáron keresztül felfelé áramolhat, és a 66 kiömlőnyílásokon keresztül végighaladhat a 30 kiömlőcsonk járatán.

Az 1. ábrán látható 29 szelepszár-vezeték felső és alsó 68 és 70 perselyekben van megvezetve, amelyek a jelen esetben szoros illesztéssel vannak rögzítve az alsó 26 szelepvezetékben, és kapcsolódnak a 42 szelepszárral. A felső 68 persely alsó vége szabályozza a 66 kiömlőnyílások nyitását és zárását, amelyeken keresztül tehát a folyadék kilép a 42 szelepszárból, és a 30 kiömlőcsonk járatába jut, a 42 szelepszár helyzetének megfelelően. Az 58 visszavezetőcsonkban kiömlésszabályzó 72 gyűrű van elrendezve, amely cserélhető. A 72 gyűrű átmérője a recirkuláltatott folyadékáram C_v értékét (áramlási tényezőjét) szabályozza.

A 3. ábrán a 68 és 70 perselyek olyan 74, illetve 76 perselybetéttel vannak ellátva, amelyek az alsó 26 szelepvezetékben vannak tájolva, és például nyomás révén 78 horonyba vannak bepréselve, és ezáltal vannak helyzetűben rögzítve.

A találmány szerinti recirkulációs 10 szelep ábrázolt példaként! kiviteli alakjának működésmódja a következő:

A külön nem ábrázolt centrifugálszivattyú által kinyomott folyadék a recirkulációs 10 szelepbe a 18 beömlő-12csonkon keresztül lép be, innen a 14 beömlőkamrába jut, és a 42 szelepszár belső tere is megtelik folyadékkal. Olyan időszakaszokban, amikor a 20 kiömlőcsonknál kisebb folyadékmennyiségekre van csak szükség, a 14 beömlőkamrában a folyadéknyomás közelítőleg megegyezik a 16 kiömlőkamrában uralkodó nyomással, ezért a visszacsapó 24 szelepegységet a 44 rugó ereje zárt alaphelyzetben tartja. Ennek következtében a 10 szelepbe belépő folyadékáram irányt változtatni kénytelen, és a 42 szelepszár 62 beömlésén keresztül átáramlik a 60 megkerülőelemen. Mivel a visszacsapó 24 szelepegység zárva van, a 42 szelepszár 66 kiömlőnyílásai közlekednek a 30 kiömlőcsonk járatának nyílásával, így a folyadék szabadon keresztüláramolhat a 60 megkerülőelemen, majd a recirkulációs 30 kiömlőcsonkon.

Ha a 20 kiömlőcsonknál nagyobb mennyiségű folyadékra van igény, akkor a 14 beömlőkamra és a 16 kiömlőkamra között nyomáskülönbség lép fel, ennek következtében a 14 beömlőkamra nyomása nagyobb lesz, mint a 16 kiömlőkamráé. Ha ez a nyomáskülönbség meghaladja a 44 rugó előfeszítését, akkor a visszacsapó 24 szelepegység 34 szeleptányérja az alsó túlnyomás hatására, a 44 rugó ereje ellenében fölfelé a teljesen nyitott helyzete irányába fog elmozdulni. Eközben a 42 szelepszár is fölfelé mozog a 24 szeleptányérral együtt. Következésképpen a megemelt 42 szelepszárnál a 66 kiömlőnyílások már nem közlekednek többé a 30 kiömlőcsonk járatával, így egyre csökken, adott esetben megszűnik a 60 megkerülőelemen keresztüli folyadékáram..Ilyenkor a 42 szelep • ·

-13szárba bejutó folyadék a 64 kiömléseken majd a 34 szeleptányér és a szelepülék közötti nyíláson keresztül áramolhat.

A visszacsapó 24 szelepegység nyitása azt eredményezi, hogy a 34 szeleptányér leemelkedik a 46 szelepülék-betétről, ezáltal megszakad a közöttük lévő tömített kapcsolat, így a folyadék keresztüláramolhat a 16 kiömlőcsatornába, onnan pedig a 20 kiömlőcsonkon távozhat a felhasználási helyre. A folyadékáram megindulásakor a 24 szelepegység először az 52 szabályzófelülettel határolt függőleges gyuruhézagban mozdul el fölfelé. Mivel a folyadékigény tovább nő, a visszacsapó 24 szelepegység folytatja a felfelé elmozdulását a teljesen nyitott helyzet irányába. A 24 szelepegység emelésének ütemét a ferde 54 szabályzófelület és az általa határolt gyururés szabályozza, mégpedig úgy, hogy lineáris kapcsolat jön létre a 34 szeleptányér elmozdulása és a keresztüláramló folyadékmennyiség között.

Ha csökken a folyadékigény, akkor a 16 kiömlőkamrában a folyadéknyomás lecsökken, ennek következtében csökken a nyomáskülönbség is a 16 kiömlőkamra és a 14 beömlőkamra között. Ha a nyomáskülönbségből származó erő kisebbé válik, mint a 44 rugó ereje, akkor a 44 rugó visszatéríti a visszacsapó 24 szelepegységet a teljesen zárt alaphelyzetébe, amelyben a 34 szeleptányér tömítetten felfekszik a 46 szelepülék-betéten. A 42 szelepszár 66 kiömlőnyílásai ilyenkor újból kapcsolatba kerülnek a recirkulációs 30 kiömlőcsonk járatával, így a folyadék a 42 szelepszár belső terén és a 60 megkerüldelemen keresztül újból visszaáramoltatható a ···· ·«·· ·· « ···· • · · · · · «

-14centrifugális szivattyúhoz.

A fenti ismertetésből nyilvánvaló a szakmában jártas szakember számára, hogy a találmányi alapgondolattól való eltérés nélkül az ismertetett kiviteli alakok számos más változata és kombinációja lehetséges. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli alakokra, hanem az az igényelt oltalmi körön belül valamenynyi lehetséges változatot felöleli.

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Recirkulációs szelep hűtőfolyadék centrifugális szivattyúhoz történő visszavezetésére, azzal jellemezve, hogy a centrifugális szivattyúhoz csatlakoztatható beömlőkamrával (14) ellátott szelepháza (12) van, továbbá a szelepház (12) olyan kiömlőkamrával (16) is rendelkezik, amely a folyadékkiömléshez csatlakozik, a szállított folyadékot a centrifugális szivattyútól a beömlőkamrába (14) vezető beömlőcsonkja (18), valamint a szállított folyadékot a szelepházból (12) a kiömlőkamrán (16) keresztül elvezető kiömlőcsonkja (20) van, továbbá, a beömlőkamrából (14) a centrifugális szivattyúhoz a folyadékot visszakeringtető, recirkulációs kiömlőcsonkja (30) van, továbbá, a szelepen (10) belüli folyadékáramlási tényezőt (C_v) módosító egységgel, valamint visszacsapó szelepegységgel (24) rendelkezik, ez utóbbi a beömlőkamra (14) és a kiömlőkamra között helyezkedik el és lényegében körkörös szeleptányért (34) foglal magában, a visszacsapó szelepegység (24) nyitott állapotában a beömlőkamrában (14) uralkodó folyadéknyomás nagyobb, mint a kiömlőkamrában (16) uralkodó folyadéknyomás, a zárt helyzetében viszont a kiömlőkamrában (16) uralkodó folyadéknyomás legalább közelítőleg megegyezik a beömlőkamrában (14) uralkodó nyomással, továbbá a recirkulációs kiömlőcsonkban (30) a folyadékáramot szabályzó egysége van, továbbá, a visszacsapó szelepegység (24) eltolhatóan ágyazott, üreges szelepszárral (42) van összekötve, ·♦·· a

   amely a beömlőkamrán (14) kereszülnyúlik, valamint a viszszacsapő szelepegységgel (24) együtt nyitott és zárt helyzetek között elmozdítható elrendezésű, továbbá a visszacsapó szelepegység (24) helyzetét a rajta keresztülhaladó folyadékáramhoz képest szabályzó egysége van, továbbá a visszacsapó szelepegységgel (24) együttműködő kapcsolatban lévő, a beömlőkamrából (14) a recirkulációs kiömlőcsonkon (31) keresztül kiáramló folyadékmennyiséget szabályzó, recirkulációs szelepegysége van, amely a visszacsapó szelepegység (24) nyitott állapotában a visszatérő folyadékáramot akadályozó, a visszacsapószelep-egység (24) zárt állapotában viszont a visszatérő folyadékáramot engedő kialakítású.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepegységet (24) a zárt helyzetébe térítő terhelőegysége van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a terhelőegység előnyösen tekercsrugóként kialakított rugót (44) foglal magában.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepegység (24) helyzetét szabályzó egység a szelepházban (12) a kiömlőkamrában (16) kialakított két, ferde szabályzófelület-szakaszt (54a, 54b) foglal magában.

   • ·♦ • · • « »
5. 5. A 4. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a szelepház (12) kiömlőkamrájában (16) további szabályzófelülettel (52) is rendelkezik, amely a kiömlőkamrában (16) a szelepház (12) és a szeleptányér (34) között hosszúkás téglalap-keresztmetszetű gyurűhézagot határol, továbbá a ferde szabályzófelület (54) és a szeleptányér (34) között olyan ferde gyurűhézag van kiképezve, amelynek az első részét az egyik ferde szakasz (54a) , a további részét pedig a másik ferde szakasz (54b) határolja, ahol az első szakasznál (54a) a második szakasz (54b) meredekebb lejtésű.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepegység (24) helyzetét szabályzó egység a kiömlőkamrában (16) a szelepházban (12) falában kiképzett rádiuszt (R) foglal magában .
7. 7. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepegységet (24) a helyzetében megtartó rögzítőegységgel van ellátva .
8. 8. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepegység (24) szeleptányérja (34) zárt helyzetében a szelepházban (12) kiképzett üléken tömítetten felfekszik, ez az ülék a • · · · ··· · V « * ·· V • · · < <· ·

   -18tömített felfekvést segítő egységgel, főleg szelepülék-betéttel (46; 46A) van ellátva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a felfekvésjavító egység a szeleptányérral (34) együttműködő olyan tömitőfelülettel (48) van ellátva, amely a szeleptányér (34) homlokfelületével (50) 2°-os szöget zár be.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy az áramlási tényezőt (C_v) módosító egységnek olyan cserélhető, előnyösen spirál-alakú gyurútárcsája (56) van, amely a szeleptányéron (34) van elrendezve .
11. 11. A 10. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j ellemezve, hogy a gyurűtárcsa (56) a ferde gyuruhézag szélességét szabályzó kialakítású.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j ellemezve, hogy a recirkulációs kiömlőcsonkon (30) keresztüli folyadékáramlást szabályzó egység perselyeket (68, 70) foglal magában, amelyek a szelepszár (42) és a szelepház (12) között vannak elrendezve.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j ellemezve, hogy a recirkulációs kiömlő-19- csonkon (30) keresztül folyadékáramot szabályzó egység a kiömlőcsonkba (30) épített, állítható gyűrűt (72) foglal magában.
14. 14. A 12. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j el lemezve, hogy az áramlási mennyiséget szabályzó egységnél a hengeres perselyek (68, 70) a közöttük lévő rés helyének és méretének szabályzásához elmozdítható elrendezésűek.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j ellemezve, hogy a szelepszár (42) a beömlőkamrából (14) a recirkulációs kiömlőcsonkon (30) keresztüli folyadékáramlást engedő kiömlőnyílásokkal (66) van ellátva .
16. 16. Az 1. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal jellemezve, hogy a szelepszár horonyszerű kiömlőnyílásokkal (66) van ellátva, amelyek a visszacsapószelep-egység (24) zárt helyzetében kiömlőnyílásokkal közlekedve járatot képeznek a kiömlő folyadék számára.
17. 17. A 15. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j ellemezve, hogy a visszacsapó szelepegység (24) helyzetét és felemelését szabályzó egység két szabályzófelületet (52, 54), téglalap-keresztmetszetű gyűrűhornyot és ferde gyurűhornyot tartalmaz a szeleptányér (34) és a

    Η««

    -20szelepház (12) között.
18. 18. A 17. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j el lemezve, hogy a szelepen (10) belüli folyadék áramlási tényezőjét (C_v) szabályzó egység cserélhető, és előnyösen spirális gyűrűtárcsát (56) foglal magában, amely a szelep tányérban (34) van ágyazva, és a ferde gyűrűhézag szélességét szabályzó kialakítású.
19. 19. A 18. igénypont szerinti recirkulációs szelep, azzal j el lemezve, hogy a szeleptányér (34) zárt helyzetében a szelepházban (12) kiképzett űléken tömítetten felfekszik, ez az ülék felfekvésjavító egységgel, előnyösen szelepülék-betéttel (46; 46A) van ellátva, amely a szeleptányérral (34) együttműködő tömítőfelületet (48; 48a) képezi, továbbá, ez a tömítőfelület (48; 48a) a szeleptányér (34) homlokfelületéhez (50) képest 2°-os szögben ferde kialakítá-