HUT62528A - Flow-controlling valve - Google Patents

Description

A találmány tárgya áramlásszabályozó szelep gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában foglaló tartály részére, amely tartálynak kivezető csatornája ad_agolószelepet tartalmaz. A kivezető csatornában merev anyagból készült szelepülés /22/ és kinyitott adagolószelep esetén a tartály belső nyomása révén a szelepüléshez /22/ nyomott rugalmas, előnyösen gumi, szabályozótag /24/ van elrendezve. A szabályozótag /24/ a kivezető csatorna legalább egy szelvényét képező fojtócsatoma tartományában, csökkenő belső nyomás esetén, egyre kevésbé szükülően van elrendezve. Az áramlásszabályozó szelep úgy van kialakítva, hogy a szelepülésben /22/ horony /23/ van kiképezve, a fojtócsatorna pedig a szelepülésben /22/ lévő horony /23/ és a s^oályozótag /24/ révén van határolva.

jellemző ábrajj az 1. ábra.

Képviselő:ADVOPATENT Szabadalmi Iroda, Budapest lZS/6/

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

ÁRAMLÁSSZABÁLYOZÓ SZELEP

Deutsche Prözisions-Ventil GmbH, Hattersheim, DE

Feltalálók:

Zimmerhackel, Franz, Hattersheim, DE

Brachmann, Gerd, Idstein, DE

Elsőbbsége: 1991. 03. 29. (P 41 23 653.7 DE)

A bejelentés napja: 1992. 03. 27.

A találmány tárgya áramlásszabályozó szelep, amely előnyösen felhasználható gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában figlaló tartályok esetén, szabályozott mennyiségű termék kibocsátására.

• · · ·

- 2 Ismert hasonló áramlásszabályozó szelepnél , ilyen megoldás található az EP 234 797 B1 lajstromszámu szabadalmi leírásban, gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában foglaló tartály kivezető csatornájában lévő adagolószelepének szabályozótagja olyan gumikomgként van kiképezve, mely tengelyirányú, fojtócsatornát alkotó, középső furattal és szelepülés felé fordított oldalán vájattal rendelkezik. Nagy belső nyomás esetén a gumikorong radiálisán összenyomódik, ezáltal a furat átfolyási keresztmetszete beszűkül. Csökkenő belső nyomás esetén ez a furatszükülés kisebb, igy az átfolyási keresztmetszet pedig nagyobb lesz. Mivel az átfolyás a belső nyomás és az átfolyási keresztmetszet függvénye, ezért az a belső nyomástól függetlenül állandó marad. Ismeretes azonban a rugalmas gumianyagnak az a tulajdonsága, hogy bizonyos folyadékokkal, például zsírtartalmú vagy olajos folyadékokkal való érintkezésekor megduzzad, ilyen folyadékokat pedig a gyakorlati életben ezek a tartályok, mint például aeroszol vagy egyéb szórótartályok, gyakran tartalmaznak. Ismeretes az is, hogy a gumiból készült alkatrészek névleges mérete az előállítás során szűk tűréssel nem tartható, ráadásul ezek a méretek hőmérsékletfüggők és bizonyos idő eltelte után fellépő öregedési jelenségek miatt is megváltoznak. Mivel ilyen tartályok esetén a tartályban lévő termék szükségtelen felhasználását el kell kerülni, ezért lényeges az átfolyási keresztmetszet alacsony értéken tartása, például kb. 0,2 mm -en, az átfolyás pedig jelentősen függ a szabályozótag névleges méretének pontos betartásától.

- 3 A találmány célja olyan megoldás létrehozása, amely az ismert hasonló megoldás hátrányos tulajdonságait kiküszöböli és amelynek révén az átfolyás nagyobb pontossággal szabályozható.

Felismertük, hogy megfelelő áramlásszabályozó szelep csak abban az esetben hozható létre, ha a rugalmas gumianyagnak a szabályozásban való egyedüli kizárólagos részvételét megszüntetjük. Kísérleteket végeztünk, amelyek során rájöttünk arra, hogy ha a tartályból kivezető csatornában merev anyagból készült szelepülést helyezünk el, amelyhez kinyitott adagolószelep esetén a tartály belső nyomása révén a szelepüléshez nyomott rugalmas, előnyösen gumi, szabályozótagot rendezünk el, amely a kivezető csatorna legalább egy szelvényét képező fojtócsatorna tartományában csökkenő belső nyomás esetén egyre kevésbé zárja el azt, akkor a kitűzött cél ezáltal megvalósítható. Felismertük ugyanis, hogy ha a merev anyagból készült szelepülésben hornyot képezünk ki, akkor a fojtócsatorna a szelepülésben lévő horony és a rugalmas szabályozótag révén van határolva. Ilymódon pedig a fojtócsatornát nagyobb részben a merev anyagból készült horony határolja, amely egyrészről pontosabb mérettüréssel előállítható, másrészről a használat során sem változtatja meg méreteit. A mindenkori felhasználásnak megfelelő szükséges átáramló termékmennyiség ilymódon pontosan méretezhető, biztosítható a tartályban lévő termék lehető legtakarékosabb felhasználása, függetlenül a tartály belső nyomásának változásától. A

- 4 rugalmas, előnyösen gumi, szabályozótag ugyanis a belső nyomástól függően nagyobb nyomásnál nagyobb mértékben, kisebb nyomásnál pedig kevésbé nyomódik a merev szelepülés hornyába és ezáltal az átáramlás állandósága biztosítható.

A találmány tárgya áramlásszabályozó szelep gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában foglaló tartály részére, amely tartálynak kivezető csatornája adagolószelepet tartalmaz. A kivezető csatornában merev anyagból készült szelepülés és kinyitott adagolószelep esetén, a tartály belső nyomása révén a szelepüléshez nyomott, rugalmas, előnyösen gumi, szabályozótag van elrendezve, amely szabályozótag a kivezető csatorna legalább egy szelvényét képező fojtócsatorna tartományában csökkenő belső nyomás esetén, egyre kevésbé szükülően van elrendezve. Az áramlásszabályozó szelep találmányunk értelmében úgy van kialakítva, hogy a szelepülésben horony van kiképezve, a fojtócsatorna pedig a szelepülésben lévő horony és a szabályozótag révén van határolva.

A találmány szerinti megoldás előnyös kiviteli alakjánál a szelepülés, a kivezető csatorna tartályhoz csatlakozó merülőcső részén, az adagolószelep házán kialakított csőcsonkon lévő vállfelület utján van kiképezve.

Az áramlásszabályozó szelep további előnyös megoldásánál a szelepülés az adagolószelep működtető feltétjén áthaladó kivezető

- 5 csatornarészben lévő vállfélűiét utján van kiképezve. Ennél a megoldásnál egyáltalán nincs szükség a hagyományos adagolószelep megváltoztatására, a hagyományos működtető feltétnél is csak csekély változtatást kell eszközölni.

^Egy igen előnyös megoldás esetén a szelepülés megközelítően könikus vállfelületként van kiképezve. Ez a kiképzés kiképzésénél fogva biztosítja a megfelelően kialakított szabályozótag központosítását·

A szabályozótagnak a szelepüléssel együttműködő felülete találmányunk értelmében célszerűen gömb- vagy kupfelület vagy ezek legalább egy része. Gömbfelület felhasználása többek között azért célszerű, mert ekkor a szelepülés és a szabályozótag közötti érintkezési felület megfelelően kicsi és érmék megfelelően, a fojtócsatorna átfolyási keresztmetszetét meghatározó szabályozótag deformálódás eléréséhez szükséges nyomás értékének sem kell nagy értékűnek lenni. Kupfelület alkalmazása ezzel szemben azzal az előnnyel jár, hogy sokkal könnyebb annak előállítása.

A találmány szerinti áramlásszabályozó szelep további célszerű megoldásánál a gömbfelület görabőv felszínének részeként>van kialakítva, melynek sikfelületei esetenként henger alaplapját képezik, s melynek külső átmérője kisebb, mint a kivezető csa- 6 torna hengert körülvevő szelvényének belső átmérője. Ennél a megoldásnál a hengerként való kiképzés révén a szabályozótag megfelelő megvezetése biztosítható az átfolyás akadályozása nélkül.

Egy további igen célszerű kiviteli alaknál a kupfelület alapfelülete van henger alaplapjaként kiképezve, melynek külső átmérője kisebb, mint a kivezető csatorna hengert körülvevő szelvényének belső átmérője. A hengeres kialakítás révén itt is biztosítható az átfolyás akadályozása nélküli megvezetés.

Az áramlásszabályozó szelepnek olyan előnyös megoldása is lehetséges, amelynél a tartály hajtógázt tartalmazó tartományát az adagolószelep házán át olyan szűk mellékcsatornával kötjük össze, amely a szabályozótagot követően van a kivezető csatornával összekötve. Ez a szűk mellékcsatorna lehetővé teszi a tartályban lévő hajtógáznak a kilépő termékkel való keveredését nyitott adagolószelep esetén olymódon, hogy egyrészről a termék még tekarékosabb felhasználása válik lehetővé, másrészről biztosítható a terméknek még finomabb eloszlása a tartály ismert szórófejéből történő kilépésekor.

Abban az esetben, ha a mellékcsatorna excentrikusán végződik egy, a kivezető csatornán áthaladó örvénykamrában, akkor ezáltal a terméknek és a hajtógáznak még kedvezőbb keveredése érhető el.

-ΊΑ találmány szerinti áramlásszabályozó szelep lehetséges, példaként! megoldásait a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol

- az 1. ábra külön nem ábrázolt tartály szeleptartójában lévő, találmány szerinti áramlásszabályozó szeleppel rendelkező ad_agolószelep tengelyirányú metszetét, gömbalaku szabályozótaggal,

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti adagolószelep házának alulnézetét,

- a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti adagolószelep házának tengelyirányú metszetét gömbalaku szabályozótaggal,

- a 4. ábra az 1. és 2. ábra szerinti adagolószelep házának tengelyirányú metszetét kupalaku szabályozótaggal és alapfelületén kialakított hengerrel,

- az 5. ábra az 1. ábra szerinti adagolószelepet további előnyös kivitelű, örvénykamrával rendelkező betéttel ellátott áramlásszabályozó szeleppel,

- a 6. ábra az 5. ábra szerinti betét alulnézetét,

- a 7. ábra az, 1. ábra szerinti szelepház előnyös megváltoztatott kiképzését,

- a 3. ábra a 7· ábra szerinti szelepház alulnézetét,

- a 9. ábra a 7· ábra szerinti szelepház további célszerű megoldását,

- a 10. ábra a 9. ábra szerinti szelepház alulnézetét,

- a 11. ábra az áramlásszabályozó szelep igen célszerű megoldását, amelynél az, az adagolószelep működtető feltétjében van elhelyezve ,

- a 12. ábra a 11. ábra szerinti működtető feltét alulnézetét,

- a 13. ábra a 11. ábra szerinti működtető feltét egy további előnyös kivitelét,

- a 14. ábra a 13. ábra szerinti működtető feltét alulnézetét,

- a 15. ábra pedig a 13. ábra szerinti működtető feltét egy további célszerű megoldását ábrázolja.

Az 1. ábrán látható adagolószelep 1 háza 2 szeleptartóba van szorosan behelyezve. A 2 szeleptartó külön nem ábrázolt, gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában foglaló tartály fedelének felső részét képezi. A fedél és a 2 szeleptartó között 3 gumitömités van. Az adagolószelep 1 házának a 2 szeleptartóba való rögzítése úgy történik, hogy a 2 szeleptartó radiális belső kerületi 4 fala, kerületén több helyen kiképzett 5 öblösödéssel rendelkezik, amelyek az adagolószelep 1 háza 6 pereme alá nyúlnak. Ezáltal az 1 ház felső oldalán kiképzett 7 szoritószél rugalmas, például gumi, 3 töraitőkorongot nyom a 2 szeleptartó 9 homlokfalához. A 3 tömitőkorongban, annak közepén, lyuk van kiképezve, amelyen keresztül 10 szelepszár nyúlik be. A lyuk széle a 10 szelepszár 12 szűkületére fekszik fel, melyben 13 keresztlyukak vannak elrendezve, amelyek összeköttetésben vannak a 10 szelepszár belső üreges terével. Ezen 10 szelepszárra ismert, hagyományos módon szelepműködtető feltét szórófúvókával helyezhető fel. A 10 szelepszárat 14 rugó nyomja felfelé. A 14 rugó üreges 15 térben van elhelyezve 16 csatorna felett. A tartály belső terével kivezető csatorna van összeköttetésben, amelynek tartályhoz csatlakozó csonkban van a 16 csatorna kiképezve.

A 2 szeleptartó kerületi 4 fala és az adagolószelep 1 ház kerületi fala között gyürüalaku 19 tér van kiképezve. A gyürüalaku 19 tér rugalmas S tömitőkorongot tartalmaz, valamint 20 töltőcsatomákkal rendelkezik, amelyek a 19 teret a tartály belső terével az 1 házon kívül összekötik. A 9 homlokfalban lyuk van elrendezve olymódon, hogy a 10 szelepszár körül gyürüalaku 21 töltőnyilás képződik.

A 17 csőcsonk 16 csatornájában van az áramlásszabályozó szelep elrendezve, melynek 22 szelepülése vállfelület alakjában van ki alakítva. A 22 szelepülésben az áramlás irányába van kiképezve. A 22 szelepülésben lévő 23 horony, valamint 24 szabályozótag - mely rugalmas, előnyösen gumi, anyagból van kialakítva - fojtócsatornát határolóan vannak elrendezve. A 24 szabályozótag 22 szelepüléssel együttműködő felülete ennél az előnyös kiviteli alaknál gömbőv felszínének részeként van kiképezve, melynek sikfelületei esetenként 25, 26 henger alaplapjait képezik. A 25, 26 hengerek külső átmérői kisebbek, mint a kivezető csatorna 25, 26 hengereket körülvevő szelvényének belső átmérői. A 24 sza bályozótagnak a 17 csőcsnnkba való bevezetésénél az elnyomódik radiálisán befelé álló, leferditett 27 biztositónyelvek felett, amelyek belülről tengelyirányú 23 bordákként vannak kialakítva. Ezek a 23 bordák egymástól 29 résekkel vannak elválasztva.

A 2. ábrán az 1. ábra szerinti adagolószelep 1 házának alulnézete látható, amelyen az ábrázolás megkönnyítése miatt a 24 szabályozótagot nem tüntetjük fel. Mivel a 24 szabályozótag az ábrán nem szerepel, ilymódon az adagolószelep 1 házának közepén közvetlenül a 16 csatorna látszik. Az ábra jól szemlélteti találmányunk egyik lényeges részét,a 22 szelepülésben lévő 23 hornyot. Szintén ez a nézet jól mutatja a 27 biztositónyelvek, valamint a tengelyirányú 23 bordák között a 29 rések elhelyezését.

A 3· ábrán az adagolószelep 1 házának tengelyirányú metszete látható gömbalaku 24a szabályozótaggal. Az ábra egyéb részletei megegyeznek az 1. ábra szerinti kiviteli példájával.

A 4· ábra az 1. és 2. ábra szerinti adagolószelep 1 házának tengelyirányú metszetét kupalaku 24b szabályozótaggal ismerteti. Az ábrán jól látszik a 24b szabályozótag 30 kúpja, amelynek alapfelületén a 26 henger van kiképezve. A 26 henger külső átmérője kisebb, mint a kivezető csatorna 26 hengert körülvevő szelvényének belső átmérője.

Az 5. és 6. ábra szerinti előnyös kivitelű áramlásszabályozó szelepnél az adagolószelep 1 házának 17 csőcsonkjára, az 1 házzat meghosszabbító, ahhoz csatlakozó la ház van elrendezve. Ez a további la ház további 17a csőcsonkkal· van ellátva, amelybe a 13 merülőcső van bedugva. Az ábra szerinti előnyös kiviteli alak további la háza 31 keresztfánál rendelkezik, amelyen átmenő 32 furat van kiképezve. A 17 csőcsonk alsó vége és a 31 keresztfái között pedig megközelítően csészealaku 33 betét van elrendezve. A 33 betétnek az alsó oldalán 34 örvénykamra van kiképezve, amely az abba tangenciálisan torkolló 35 hornyokon keresztül (lásd 6. ábra) olyan gyűrűs 36 térrel van összeköttetésben, amely gyűrűs 36 tér a további la ház kerületi falában lévő 37 résen át a tartály belső terének hajtógázzal töltött tartományával csatlakozik. A 33 betét alsó 33 részén továbbá koaxiális 39 furat van kiképezve, amely a 34 örvénykamrával és a 32 furattal azonos irányba esik. A 33 betét alján lévő 35 hornyokat a 31 keresztfái lefelé elzárja. Ezek a gyűrűs 36 térrel és a 37 réssel együtt szűk mellékcsatornát képeznek, amelyen keresztül a hajtógáz a 34 örvénykamrába tud juxni, ahova tangenciálisan, az adagolószelep működtetése során, beáramlik és a 32 furaton kiáramló termékkel keveredik, miközben a termék finom részecskékre oszlik.

A 7· és 3. ábra az adagolószelep 1 házának olyan előnyös megoldását szemlélteti, amelynél az 1 házon át a kivezető csatornáig radiális irányban átmenő keskeny 40 furatok vannak kiképezve, amelyek a tartály hajtógázt tartalmazó tartományával szintén szűk • · · · · · · « · ··· · ·· • · · · · ··· ··· ·· ··

- 12 mellékcsatornát képeznek a haj tógáz részére, amelyen keresztül még a fojtócsatorna előtt a termékkel való összekeveredése biztosítható .

A 9. és 10. ábrák az áramlásszabályozó szelep adagolószelep 1 házának további célszerű olyan kiviteli alakját ismertetik, ahol az 1 háznak a csatlakozó 17 csőcsonkját határoló vállakban radiális 41 hornyok és azokhoz csatlakozó szűk, axiális 42 hornyok vannak kialakítva,a 13 merülőcsövön át. Ezzel a további célszerű kiviteli alakkal hasonlóan szűk mellékcsatornák vannak kiképezve., mint amilyeneket a 40 furatok képeznek.

A 11. ábra az áramlásszabályozó szelep olyan, igen célszerű megoldását ábrázolja, amelynél az,az adagolószelep sapkaalaku 43 működtető feltétjében van elhelyezve. Ennél a kiviteli alaknál tehát nem lb házban van az adagolószelep elrendezve, hanem annak a 43 működtető feltétjében. A 43 működtető feltét ebben az esetben merev anyagból, például műanyagból vagy fémből, van kiképezve. A 43 működtető feltét belső 44 részében csatlakozó 45 csőcsonk van kiképezve, amelyben a 10 szelepszár felső végszelvénye van elrendezve. A 45 csőcsonkban van a kónikus 22 szelepülés kialakítva, melyben a 23 hornyok vannak kiképezve. Ennél az igen célszerű megoldásnál is a fojtócsatorna a 22 szelepülésben lévő 23 horony/ok/ és a 24 szabályozótag révén van behatárolva. A 24 szabályozótag 26 hengerében a 11. ábra szerint több, tengely13 • · ·· • · • · «· · irányú 46 horony van elrendezve. A kivezető csatornában, a fojtócsatornát követően, radiális 47 furat van elrendezve, amelyhez gyűrűs 43 horony csatlakozik. A gyűrűs 43 horonyban csészealaku 49 fuvókabetét található, amelyben 50 örvénykamra van kialakítva. Az 50 örvénykamra a 47 furathoz gyűrűs 51 téren keresztül csatlakozik. Az 50 örvénykamra aljában koaxiális 52 furat van kiképezve, mely a kivezető fuvókát képezi. Ennél a kiviteli alaknál is a 24 szabályozótag 27a biztositónyelvekkel rendelkezik. Ezek a 27a biztositónyelvek szimmetrikusan vannak elrendezve, amelyeket a 43 működtető feltét alulnézetét bemutató 12. ábra jól szemléltet. Ezen az ábrán igen szemléletes továbbá a 22 szelepülésben kiképzett 23 hornyok elrendezése is.

A 13. és 14. ábrák a 43 működtető feltétnek további olyan előnyös kiviteli alakját szemléltetik, ahol a 11. ábra szerinti 24 szabályozótag helyett kupalaku 24b szabályozótag van elrendezve, hasonló, mint a 4. ábrán. A 12. ábrához képest különbség továbbá az, hogy mig ott a 22 szelepülésben több 23 horony, addig ennél a kiviteli alaknál csupán egyetlen 23 horony van kiképezve. A

13. ábrán a felépítést csak vázlatosan ismertetjük, az ábrázolás egyszerűsítése miatt például nem tüntetjük fel a gyűrűs 43 horonyban lévő 49 fuvókabetétet, amely természetesen ennél a megoldásnál is megtalálható.

A 43 működtető feltétnek egy további célszerű megoldása látható a 15· ábrán, amely gömbalaku 24a szabályozótaggal rendelkezik.

A találmány szerinti áramlásszabályozó szelep az alábbiak szerint működik részletesen. A működést alapvetően az 1. ábra kapcsán Írjuk le, és a további kiviteli alakok esetén csak utalunk az esetleges eltérésekre. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a kiálló 10 szelepszárra szokásos módon felhelyezhető egy működtető feltét, amely szórófuvókát, vagy ehhez hasonló kivezető nyílást tartalmaz. A 10 szelepszárnak a működtető feltét utján történő lenyomásakor a 3 tömitőkorongban lévő középső lyuk széle a 12 szűkületen át lefelé meghajlik és ezáltal a 13 keresztlyukak szabaddá válnak, a kivezető csatorna kinyílik, összeköttetésbe kerül az üreges 15 térrel. Az adagolószelep ekkor kinyílik, a 24 szabályozótag pedig a tartályban lévő hajtógáz nyomása következtében a 22 szelepüléshez nyomódik. Ez az állapot látható az 1. ábrán, ahol a gáznyomás alatt lévő terméknek a 22 szelepülésben lévő 23 horony, vagy hornyok és a 24 szabályozótag által határolt fojtócsatornán át történő áramlását a 23 horony/ok/ és á 24 szabályozótag csillapítja.

A tartály kezdeti ürítésekor, amikor az még tele van, a 24 szabályozótag rugalmas, előnyösen gumi, anyaga a 22 szelepülés és a 24 szabályozótag közötti érintkezési helyen részben a 23 horony/ok/ba nyomódik, ezáltal a fojtócsatorna erősen leszűkül. Ha azonban a tartály ürítése során a gáznyomás csökken, akkor a

- 15 24 szabályozó-tag kevésbé mélyen nyomul be a 23 horony/ok/ba, a főj tócsatorna átfolyási keresztmetszete ilymódon nagyobb lesz. Megoldásunkkal tehát a terméknek a fojtócsatornán át történő állandó mennyiségű áramlása biztosítható, függetlenül a tartály belső nyomásától. Ezzel a megoldással egyben a termék takarékos felhasználása is biztosítva van.

Az 1. ábra szerinti 1 ház,a 24 szabályozótag rugalmas anyagához képese,viszonylag merev anyagból, például műanyagból, vagy fémből, van kiképezve. A merev anyag tulajdonságából adódóan a 22 szelepülés és az abban kiképzett 23 krony/ok/ kisebb mérettürésekkel készíthetők el, mely méretek kevésbé hő- és öregedésfüggőek. Megoldásunknál a fojtócsatornát tehát merev anyagból készült 23 horóny/ok/, valamint rugalmas anyagból előállított 24 szabályozótag együttesen határolja. A fojtócsatorna méreteit ezen két különböző tipusu anyag tulajdonságainak ismeretében viszonylag pontosan kell betartani annak érdekében, hogy a kívánt áramlásszabályozás megvalósítható legyen.

Megoldásunknál a 22 szelepülés célszerűen kónikus vállfelületként van kiképezve, amely a 24 szabályozótagnak előnyösen gömbfelületként kialakított együttműködő felületével annak központosítását okozza a 22 szelepülésben, miközben a 24 szabályozótag gömbfelülete a 23 horonyig a 22 szelepülésre .szorosan felfekszik. Gömbőv felszinü előnyös kiképzésű 24 szabályozótag a 25, 26 hengerként • · történő kialakitád a kivezető csatornában egyben a 24 szabályozótag megfelelő megvezetését biztosítja az azt körülvevő gyűrűs tér pedig a terméket akadálytalanul átengedi.

Ha már nem működtetjük az adagolószelepet, vagyis a χθ szelepszár nincs lenyomva, akkor a 14 rugó a 10 szelepszárat az 1. ábrán feltüntetett helyzetbe nyomja, melyben az adagolószelep zárva van, és ezt követően a 24 szabályozótag saját súlyánál fogva leesik és ráfekszik a 27 biztositónyelvekre.

Az 1. ábra szerinti tartály feltöltésekor a terméket nemcsak a szelepszáron keresztül juttatjuk a tartály belsejébe, hanem a 21 töltőnyiláson át is betölthető az. Megfelelő töltőnyomással a rugalmas 3 tömitőkorongot összenyomjuk, miáltal egyrészről a 3 tömitőkorong és a 9 homlokfal, másrészről a radiális belső kerületi 4 fal között rés válik szabaddá, melyen át a betölteni kívánt folyadékterraék a tartályba tud áramlani.

szabályozótagként a találmány szerinti megoldásnál gömbalaku 24a szabályozótagot, vagy például kupalaku 24b szabályozótagot is alkalmazhatunk.

Takarékosabb termékfelhasználás, további fojtóhatás érhető el megfelelő szűk mellékcsatorna kiképzéssel. Ilyen előnyös kiviteli alakokat ismertettünk az 5· és 6., a 7. és 3., valamint a 9. és 10. ábrákon, melyeknél a hajtógáznak a termékkel még a fojtócsatorna előtti finom összekeveredése biztosítható.

• · • · · ··· · · · • · · · · · «· · ··· ··· ·· ··

- 17 Megoldásunknál olyan célszerű kiviteli alak is előállítható, ahol az adagolószelep magában a tartályra felhelyezett 43 működtető feltétben van kiképezve. Az áramlásszabályozó szelep működése ebben az esetben is hasonló az előzőekben leírtakhoz.

A 43 működtető feltétben kialakított megoldásoknál a 24 szabályozótag lehet akár gömbalaku 24a szabályozótag, vagy például kupalaku 24b szabályozótag is.

A találmány szerinti áramlásszabályozó szeleppel a kitűzött célt sikerült elérni, amely áramlásszabályozó szelep jól használható a gyakorlatban.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Áramlásszabályozó szelep gáznyomás alatt lévő, áramlásra képes terméket magában foglaló tartály részére, amely tartálynak kivezető csatornája adagolószelepet tartalmaz, a kivezető csatornában merev anyagból készült szelepülés és kinyitott adagolószelep esetén, a tartály belső nyomása révén a szelepüléshez nyomott, rugalmas, előnyösen gumi, szabályozótag van elrendezve, amely szabályozótag a kivezető csatorna legalább egy szelvényét képező fojtócsatorna tartományában, csökkenő belső nyomás esetén, egyre kevésbé szükülően van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a szelepülésben /22/ horony /23/ van kiképezve, a fojtócsatorna pedig a szelepülésben /22/ lévő horony /23/ és a szabályozótag /24, 24a, 24b/ révén van határolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinoi áramlásszabályozó szelep, azzal j ellemezve, hogy a szelepülés /22/, a kivezető csatorna tartályhoz csatlakozó merülőeső /13/ részén, az adagolószelep házán /1/ kialakított csőcsonkon /17/ lévő vállfelület utján van kiképezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal j ellemezve, hogy a szelepülés /22/ az adagolószelep működtető feltétjén /43/ áthaladó kivezető csatornarészben lévő vállfelület utján van kiképezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a szelepülés /22/ megközelítően kónikus vállfelületként van kiképezve .
5. 5. A 4· igénypont szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a szabályozótagnak /24, 24a, 24b/ a szelepüléssel /22/ együttműködő felülete gömb- vagy kupfelület, vagy ezek legalább egy része formájában van kiképezve.
6. 6. Az 5« igénypont szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a gömbfelület gömbőv felszínének részeként van kialakítva, melynek sik felületei esetenként henger /25, 26/ alaplapját képezik, s melynek külső átmérője kisebb, mint a kivezető csatorna hengert /25, 26/ körülvevő szelvényének belső átmérője.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a kupfelület alapfelülete henger /26/ alaplapjaként van kiképezve, melynek külső átmérője kisebb, mint a kivezető csatorna hengert/26/ körülvevő szelvényének belső átmérője.

   3. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a szabályozó-
8. 9 « 4 ·· ·· *·***«« · « 0 0· ··» ··· • · · « · · »«· ··· ·♦· ·· ·*

   - 20 tag /24/ által a kivezető csatorna részét képező fojtócsatornát megelőzően, a tartály hajtógázt tartalmazó tartományát az adagolószelep házán /1, la, lb/ keresztül a kivezető csatornával összekötő, szűk mellékcsatorna van kiképezve, amely mellékcsatorna tangenciális hornyokkal /35/ öszszeköttetésben lévő, gyűrűs térhez /36/ csatlakozó rést /37/, vagy radiális átmenő furatokat /40/, vagy radiális hornyokhoz /41/ csatlakozó axiális hornyokat /42/ tartalmaz.

   9. A 3. igénypont szerinti áramlásszabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy a tangenciális hornyokkal /35/ összeköttetésben lévő, gyűrűs térhez /36/ csatlakozó rés fyi/ által kiképzett mellékcsatorna, a kivezető csatornával áthatolt örvénykamrában /34/ excentrikusán végződően van kiképezve .