HUT57050A - Process for treating diseases with lake of iodine - Google Patents

Process for treating diseases with lake of iodine Download PDF

Info

Publication number
HUT57050A
HUT57050A HU90916A HU91690A HUT57050A HU T57050 A HUT57050 A HU T57050A HU 90916 A HU90916 A HU 90916A HU 91690 A HU91690 A HU 91690A HU T57050 A HUT57050 A HU T57050A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
iodine
elemental iodine
solution
day
approx
Prior art date
Application number
HU90916A
Other languages
English (en)
Other versions
HU900916D0 (en
Inventor
William R Ghent
Bernard A Eskin
Original Assignee
William R Ghent
Bernard A Eskin
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by William R Ghent, Bernard A Eskin filed Critical William R Ghent
Publication of HU900916D0 publication Critical patent/HU900916D0/hu
Publication of HUT57050A publication Critical patent/HUT57050A/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K33/00Medicinal preparations containing inorganic active ingredients
    • A61K33/18Iodine; Compounds thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K47/00Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient
    • A61K47/50Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient the non-active ingredient being chemically bound to the active ingredient, e.g. polymer-drug conjugates
    • A61K47/51Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient the non-active ingredient being chemically bound to the active ingredient, e.g. polymer-drug conjugates the non-active ingredient being a modifying agent
    • A61K47/62Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient the non-active ingredient being chemically bound to the active ingredient, e.g. polymer-drug conjugates the non-active ingredient being a modifying agent the modifying agent being a protein, peptide or polyamino acid
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P13/00Drugs for disorders of the urinary system
    • A61P13/02Drugs for disorders of the urinary system of urine or of the urinary tract, e.g. urine acidifiers
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P15/00Drugs for genital or sexual disorders; Contraceptives
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Reproductive Health (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Endocrinology (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Developing Agents For Electrophotography (AREA)
  • Crystals, And After-Treatments Of Crystals (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Medicines Containing Plant Substances (AREA)

Description

A jódhiányoe mell szindróma nevezéktana változatos múltra tekint vissza, és az e téren mutatkozó zűrzavarhoz Reclus (Franciaország), Schimmelbusch (Németország) és Bloodgood (Amerikai Egyesült Államok) is hozzájárult. Egy ideig a patológiai nevezéktan volt népszerű és az irodalomban a fibroepiteliózis, fibroadenózis és epiteliális adenózis fogalmakat használták. Újabban leggyakrabban alkalmazottnak a fibrocisztikus betegség elnevezés tűnik. Abban általában egyet értenek, hogy mindezen kifejezések és még néhány más is,a fájdalmas csomós mellel jellemezhető önálló kórformára utalnak és patológiásán a kórformát cisztikus terek, epiteliális hiperplázia vagy apokrin metaplázis és interacinusos fibrózis támasztja alá.
Az állapot kóroktana homályos maradt, mivel egyidőben vagy egymást váltva különböző elméletek kerültek előtérbe. Ezek meghosszabbodott luteális fázist, megfordult ösztron/ösztriol arányt, megnövekedett átlagos prolaktinszintet vagy ezen komplex összefüggésekben fellépő valamilyen rendellenességet feltételeztek. Mindezen kóroktani elméletet jó kísérleti adatok támasztanak alá. A legújabb elképzelések a kávé-, tea- és csokoládé-fogyaszt ók esetében a koffeint, a tejivók esetében pedig a megnövekedett ösztrogénfelvételt tartják a kór okozójának.
Szerintünk mindezen elméletekben van egy közös jellemző, és ez a jodidion-hiányos állapot. Azt feltételezzük, hogy ebben az állapotban a mell kiválasztó sejtjei a különböző stiumulánsokkal szemben érzékennyé válnak, és igy jönnek létre a fenti változások. Ez az érzékenyitett állapot szemmel láthatóan rosszindulatúvá fejlődhet, ha a kísérleti patkánynak rákkeltő anyagot adunk, és valószínűleg ugyanez történik a nők esetében is.
Klinikailag a fibrocisztikus szindróma a leggyakoribb betegség az észak-amerikai nők körében. Az Amerikai Patológiai Akadémia Rákbizottsága (The Cancer Committee of ths American Academy of Pathology) 1985-ben a felnőtt nő lakosok körében ennek előfordulását 50-80 %-ra becsülte.
Egyidejű adatok arra utalnak, hogy minden fogamzóképes észak-amerikai és európai nő legalább 50 %-a szenved fibrocisztikus betegségben (fibrocisztikus diszpláziában). A menstruációt megelőzően gyakori a mellben jelentkező fájdalom, és a fibrocisztikus betegség ezt a tendenciát még erősiti. Az ebben a betegségben szenvedő nők között vannak olyanok, akiknek a mellében ide-oda mozgó kis szemcsés tömegek által megkeményitett területek alakultak ki, más betegekben pedig golyónagyságu ciszták képződtek. A 16 és 60 év közötti nők közül minden második mellében fellép ez a betegség.
A jódhiányos állapot és a mellrák raegnövekedett előfordulása közötti kapcsolat statisztikailag i3 fennáll, ha a földrajzi elhelyezkedést vesszük figyelembe. Demográfiai bizonyítékok utalnak arra, hogy azokon a területeken, ahol jódelégtelenség mutatkozik, nagyobb a mellrák okozta megbetegedések és halálokozások aránya, mint azokon a területeken, ahol a jód könnyen hozzáférhető. Oapánban és Izlandon a demográfiai vizsgálatok szerint csekély az endémiás nem-toxikus struma és mellrák előfordulása, mig Mexikóban és Taiföldön mindkettő igen gyakori. Emellett
Lengyelország, Svájc, Ausztrália és a Szovjetunió bizonyos endémiás strumás körzeteiben megnővekedstt számú mellrák megbetegedésről számolnak be a különböző közlemények. Hasonlóképpen, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada jódhiányos területein (a World Health Organization publikációja szerint) magas a mell-megbetegedések száma.
A fibrocisztikus betegségek kezelése a múltban a fogamzásgátló tablettákkal való hormonális manipuláció elhagyásával, denazollal (férfiasitó hormonnal), koffein és tehéntej elvonásával vagy szubkután emlőeltávolitással történt. Ennek a szindrómának egy nem sebészeti utón és nagyon kevés mellékhatással járó kezelése lenne kívánatosabb és ezt ajánlja a jelen találmány.
A jódnak, amely az ember alapfiziológiájában mint nyomelem játszik szerepet, korábban a pajzsmirigy funkcióval kapcsolatos alkalmazása miatt szenteltek nagy figyelmet. Ez ahhoz vezetett, hogy 1929-bsn Kanadában az összes forgalomba kerülő sóhoz kálium-jodidot adtak. Ennek eredményeként jelentősen lecsökkent a jódhiányos rendellenességek (I.D.D., iodine deficiency disorders) száma, amelyek például kreténizmus és endémiás struma néven ismertek, és a csökkent pajzsmirigy-müködéses állapotok is ritkábban fordultak elő.
A jodidokat és a proteinhez kötött jódot különböző más humán betegségek, igy hiperkoleszterinémia, hiperlipémia, diabétesz és tuberkulózis kezelésére használják. A Kanimae és munkatársai számára engedélyezett 4 187 294, 4 338 304 és 4 394 376 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirások olyan készítményeket ismertetnek, amelyek nagymennyiségű, fehérjéhez kötött jódot tartalmaznak, és hiperkoleszterinémia, diabétesz és hiperlipémia kezelésére alkalmasak. A 4 259 322 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Lim intramuszkulárisan és intravénásán injektálható, nátrium-jodidot tartalmazó, tuberkulózis kezelésére használható gyógyszerről számol be.
Az újabb vizsgálatok szerint a jódmolekula a test különböző szerveinek, igy a nyálmirigynek, gyomor, máj, petefészek, méhnyálkahártya-szövetek és a női mell működésében vesz részt. A jódhiány a karcinogenézis növekedését okozza, amikor érzékeny patkányoknak ismert mellrákkeltő aanyagot adnak. Néhány vizsgálatban a rák korábbi fellépését figyelték meg, más esetben nagyobb számú mellrák kialakulásáról és nagyobb méretű daganatokról számolnak be.
Yunbing és munkatársai a mell hiperplasztikus cisztikus megbetegedését kórélettanilag a megnövekedett ösztrogén szint és ugyanakkor csökkent progeszteron szint miatt bekövetkező rendellenes petefészek működéssel és a mellszövetek ösztrogénnel szembeni abnormális reaktivitásával hozták összefüggésbe. Az emlősök diszpláziájának kezelése arra irányult, hogy a petefészek normális működését és az ivarmirigy hormonális egyensúlyát helyreállítsák hagyományos kínai gyógyszerek segítségével. Ezen gyógyszerek között szerepel a Sargassum is, amely nagy koncentrációban tartalmaz jódot, elsősorban kálium-jodid formájában. A csak • · · · *« • · · j
hagyományos gyógyszerrel kezelt betegek között Yunbing és munkatársai 65,4 %-os gyógyulásról számolnak be. Ez sokkal alacsonyabb, mint a jelen találmány szerinti arány és az eredmény nincs alátámasztva állatkísérletekkel.
Első alkalommal 1896-ban említi dr. Beatson a pajzsmirigy/jódot a női mellel összefüggésben, aki nagydózisu kiszárított pajzsmiriggyel kezelt áttételes mellrákot, némi sikerrel. A kiszárított pajzsmirigy bőségesen tartalmaz fehérjéhez kötött jódot az aktiv tiroxin hormon mellett.
A mellrák kevésbé elterjedt a túlzott pajzsmirigymüködésben szenvedő betegek körében, mint a csökkent pajzsmirigymüködésben szenvedők között, és a túlélési arány is az előző csoportban nagyobb a csökkent vagy kiegyensúlyozott pajzsmirigymüködésü nők csoportjához viszonyítva.
A jódhiányos állapotot és a jóindulatú mell-diszpláziát először orosz szerzők, Visnyakova és Murivieva hozta összefüggésbe 1966-ban. Rendellenes emlőfájdalomban szenvedő nőket kezeltek kálium-jodiddal (szervetlen jóddal) és 71 %-os javulási arányról számoltak be.
A patkányokkal végzett vizsgálatok között jódpótló terápia is szerepelt, amelyhez egy Ramington-féle jódmentes diétával jődhiányossá tett állatokat használtak. Szervetlen jodidsókat (nátrium-jodid) normális és túlzott mennyiségben tartalmazó táplálék alkalmazása következtében a melldiszplázia mérséklődött az epiteliális hiperplázia részleges enyhülése közben és a cisztás terek is csökkentek,
de a szindrómából a fibriózis továbbra is megmaradt.
A jóindulatú fibrocisztikus betegség és a jódhiány közötti kapcsolat létezését laboratóriumi eredményekkel először Eskin támasztotta alá, amelyekről 1970-ben a New York Academy of Sciences □ournal irodalmi helyen számolt be. Eskin oly módon kísérelt meg jődhiányos, csökkent pajzsmirigymüködésü patkányokban rákot okozni, hogy ösztrogént és rákkeltő anyagot adott az állatoknak. Ezek a laboratóriumi vizsgálatok sikeresek voltak, de a végső daganatképződéshez vezető celluláris lépésekben olyan mikroszkőpikus változások jöttek létre, amelyek a fibrocisztikus betegségekre emlékeztettek. Ezek között a változások között az emlőcsatornák és acinusos sejtek kialakulásával járó epiteliális hiperplázia, cisztaképződés és interacinusos fibrózis szerepelt. Minden korábbi, hormonális manipulásióval végzett állatkísérlet eredményeként az állatban hiperplázia alakult ki némi cisztlkus tágulással, de az interacinusos fibrózis nélkül, amely az emberre jellemző.
További olyan jódhiányos betegállapot, amelynek hatásos kezelése még nem megoldott, többek között az endometriózis és a premenstruációs szindróma.
Az endometriózist hormonálisán érzékeny endometriális szövetáttételek jellemzik. Az endometriózisról úgy gondolják, hogy kóroka a méhet bélelő sejteknek a petevezetéken, nyirokuton és/vagy a véráramon keresztül a hasüregbe való transzplantációja. Egy másik elképzelés szerint a hashártya megy keresztül metaplázián ás igy endometriális • · ·· ···· • · · · ··· · · · ♦ · · · · ·· ·· · sejtek keletkeznek a celluláris transzplantátumokkal való közvetlen kapcsolat nélkül. Az endometriélis szövet átültetett vagy átalakult szigetei hasonló módon hatnak a méhsejtekre, duzzadást és vérzést okoznak a menstruáció ideje alatt.
Az endometriózis jelenlegi kezelési módozatai az ösztrogén-progeszteron komplex normális fluktuációjára irányulnak. A gyógyszerek közül a fogamzásgátló tabletták, férfiasitó hormonok, például a danazol vagy az ösztrogént visszaszorító anyagok, például a tamoxifen említhető. Idősebb korban a teljes hasi méheltávolitás az egyetlen hatásos terápia. Minden gyógykezelés célja a szóbanforgó nő férfiasitása.
A premenstruációs szinróma a meghatározás szerint a menstruációs ciklus luteális fáziásában ciklikusan visszatérő, lehangoló fizikai, fiziológiai és/vagy viselkedési változások kombinációja, amely elég súlyos ahhoz, hogy a személyek közötti viszonyt megrontsa és/vagy a normális tevékenységet zavarja. A premenstruációs szindróma szimptómái a mellben érezhető fájdalom, duzzadás, nyomással szembeni érzékenység, alhasi puffadás, székredkedés, megnövekedett étvágy, különösen a só és csokoládé kívánása, kimerültség, érzelmi labilitás dühkitörésekkel, harag vagy sirás, depreszszió, feszült szorongás, ingerlékenység, amely konfrontáció keresésére való hajlammal párosul, szexuális kapcsolatoktól való idegenkedés, álmatlanság, zavartság és/vagy erőszak.
·· · · · · ·· ' · ··· · · · · ······ · ··· ·· ·· ·
- 9 Noha a premenstruációs szindrómát a menstruáció előtt fellépő pszichikai labilitásként definiálták, a pszichiátriai tanácsadás nem bizonyult hatásos kezelésnek. Más gyógyítási eljárás során progeszteront, nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat adagolnak, műtéti utón eltávolítják a petefészkeket és naloxont alkalmaznak. Ezek a kezelési módok azonban szintén hatástalanok.
A Jódtartalmú készítmények elnevezése félreérthető és gyakran félrevezető. A Jódot leggyakrabban szervetlen Jodid formájában vagy fehérjéhez kötve adagolják. Mindkét forma Jodidiont és nem elemi Jódot (I2) tartalmaz.
Az irodalomban azonban mindkét fenti forma esetében Jódot említenek, amiből a nem szakképzett olvasó elemi Jód (lg) alkalmazására gondolhat. A Jelen találmány feltalálói előtt Jódhiányos állapotok kezelésére elemi Jódot (I2-t) tiszta oldatban gyógyszerként még nem adagoltak.
Szuszpenziót, azaz jódot mikro- és makroméretü szemcséket tartalmazó szuszpenzió formájában már alkalmaztak pajzsmirigy kezelésére, mint ahogy azt Polley a 4 384 960 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásában ismerteti. Azonban a jódnak a szuszpenzió egy nemkívánatos adagolási formája. A Jódrészecskék miatt nem ismert a szuszpenzió aktuális koncentrációja, cmelett a részecskék nemkívánatos mellékhatásokat, igy émelygést, hányást és hasmenést okoznak, amikor a betegnek a szuszpenziót beadják. A Polley szuszpenziójában a Jódrészecskék jelenléte
- 10 az előállítási módnak köszönhető, amely szerint a jódszemcséket, kristályokat vagy port és a vizet egy porózus zsákon vagy tartályon keresztül hozzák érintkezésbe.
A jelen találmány olyan készítményre vonatkozik, amely fibrocisztikus diszplázia kezelésére használható, csökkenti vagy szétoszlatja a cisztát és a rostos szövetképződményt a női mellben és enyhíti a fájdalmat és kényelmetlenséget, ami ezzel a betegséggel jár. Közelebbről a jelen találmány tárgya fibrocisztlkus diszplázia kezelésére alkalmas készítmény, amely elemi jód (I2) tiszta oldatából áll. Erre a felhasználásra az elemi jód kétatomos jódot (I2~t) jelent, amelyet fémes jódnak vagy jódfémnek is nevezhetünk. Az elemi jód a kétatomos jód (I2) vizes oldata, és termodinamikailag szabad. A vizes jód kifejezés is használható e vizes oldatra való utalásként.
A találmány kiterjed továbbá endometriózis, premenstruációs szindróma és mellrák kezelésére vagy megelőzésére alkalmas, elemi jódot (I2-t) tartalmazó készítményre is.
Az ábrák rövid ismertetése
Az 1.-9. ábrákon humán és patkány női mell-szövetek mikrofotogramjai láthatók, amelyek normális konfigurációjú vagy a fibrocisztlkus betegségre jellemző abnormálisán fejlődött sejteket mutatnak be.
1. ábra: fibrocisztlkus betegségben szenvedő nő mellszövete, amelyen epiteliélis hiperplázia, cisztikus terek és megnővekedett rosttartalom látható.
2. ábra: normális nőstény patkányból származó mell-szövet, normális sejtkonfigurációval
3. ábra: jódhiányossá tett nősténypatkány mell-szövete cisz- tikus terekkel, epiteliális hiperpláziával, amit acinusos sejtek megjelenése és a szövet rosttartalmának megnövekedése kisér
4. ábra: jódhiányos diétán levő és ösztrogénnel kezelt nős- ténypatkány mellszövste
5. ábra: normális jódtartalmú diétán levő és ösztrogénnel kezelt nősténypatkány mellszövete
6. ábra: jódhiányos diétán levő és rákkeltő anyaggal (dime- til-benzantracénnel) rákossá tett nőstény patkány msllszövete
7. ábra: jódhiányos diétán tartott, majd nátrium-jodiddal kezelt nőstény patkány mellszövete
8. ábra: jódhiányos diétán tartott, majd kazeo-jóddal, azaz
Iodaminol márkanevű készítménnyel (Desbergers Ltee, Montreal) kezelt nőstény patkány mellszövete
9. ábra: jódhiányos diétán tartott, majd elemi jóddal kezelt nőstény patkány mellszövete
10. ábra: a jód vizoldhatóságát mutatja be a jódkoncentrációt a hőmérséklet függvényében ábrázolva
11. ábra: a kazeo-jódos jódpótló terápia eredményeit mutatja be • · · * i
12. ábra: az elemi jóddal kezelt csoport vizsgálati jellem- zőit mutatja be
13. ábra: a kazeo-jóddal és elemi jóddal végzett jódpótló terápia eredményeit hasonlítja össze (Denovo csoport)
14. ábra: a kazeo-jóddal és az elemi jóddal végzett jódpótló terápia eredményeit hasonlítja össze (Transfer csoport); és
15. ábra: az elemi jóddal kezelt Denovo és Transfer csoportokban fellépő különböző komplikációkat mutatja be.
A) Fibrocisztikus diszplázia kezelése jóddal
A jelen találmány egy eljárást és készítményt bocsát rendelkezésre a fibrocisztikus diszplázia kezelésére, amelynek eredménye nemcsak a betegséget kisérő fájdalom megszűnésében, az epiteliális hiperplázia visszafejlődésében ás a ciszták szétoszlásában nyilvánul meg, hanem emellett a szövet rostosságának csökkenésében és elmúlásában is megmutatkozik. A találmány szerinti, fibrocisztikus diszplázia kezelésére alkalmas eljárás elemi jód tiszta oldatának alkalmazásából áll. A találmány a továbbiakban egy fibrocisztikus diszplázia kezelésére alkalmas eljárásról és készítményről gondoskodik, amelynek megfelelően elemi jód vizes oldatát adagoljuk, és a készítmény orálisan beadható formájú.
A jelen találmány az irodalomból ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésére egy olyan eljárásról és készítményről gondoskodik, amely elemi jód vizes oldatának alkalmazásából áll, ez az oldat orálisan adagolható a korábbi jódpótló készítmények, nevezetesen a Lugol-féle jód (a jód kálium-jodidos vizes oldatának) kellemetlen ize és az eddigiekben végzett kezelésekkel járó mellékhatások' nélkül.
Az elemi jód tiszta oldatát egyedülálló módszerrel állítjuk elő, amely megakadályozza a mikro- és makroméretü jód részecskéknek az oldatban való jelenlétét. A jódkristályokat egy leforrasztott műanyagzacskóba vagy tartályba helyezzük és kb. 20°C-on vízzel érintkeztetjük. A jódkristályok szublimálnak, és a jódgőzök a műanyagon keresztül a vízbe jutnak, az elemi jódnak igy olyan tiszta oldata képződik, amely egyáltalán nem tartalmaz részecskeformáju anyagot.
Az alkalmazott különleges műanyagnak olyannak kell lennie, amelyen a jódgőz átjuthat, de amely a viz és a mikro- és makroméretü jódrészecskék számára nem áteresztő. A feltalálók szerint a polietilén, polipropilén, polibutilén és hasonló möanyagkompoziciók megfelelőek. Egy előnyös műanyagkompozíció például az 1 mm vastagságú lineáris, kisfajsulyu polietilén.
Amiután a jódgőz a műanyagon át a vízbe került, a tiszta oldat koncentrációja kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és 350 mg elemi jód/liter oldat között van. Előnyös a 300 mg elemi jód/liter oldat koncentráció.
- 14 Mint az előzőekben említettük, a kívánt koncentrációjú, tiszta oldatot úgy kapjuk, hogy a jódot tartalmazó műanyag tartályt viz hatásának tesszük ki, mégpedig annyi ideig, amig literenként kb. 270 és kb. 350 mg elemi jódot tartalmazó tiszta jódoldatot kapunk. A hőmérséklet hatással van az elemi jód szublimációs sebességére, és igy a szükséges koncentrációjú tiszta oldat előállításához szükséges időre is. Előnyösen 7 g tiszta jódot helyezünk egy polietilén tartályba és aztán 100 ml, kb. 20°C hőmérsékletű desztillált vízbe merítjük; kb. 18 óra kell ahhoz, hogy a szükséges koncentrációjú (literenként kb. 270 mg és kb. 350 mg közötti mennyiségű elemi jódot tartalmazó) tiszta oldatot megkapjuk.
Eljárhatunk úgy is, hogy egy 7 g tiszta jódot tartalmazó polietilén tartályt 1 liter 50°C hőmérsékletű vízbe merítünk 30 percre, és igy a szükséges koncentrációjú tiszta oldatot kapjuk. 50°c-on a tiszta jód sokkal gyorsabban szublimál.
Miután a tiszta oldat elkészült, a beteg számára egyszerű művelet használat után az oldatot kiegészíteni. Az oldatot tartalmazó adagolót, miután valamennyi oldatot elhasználtunk, 20°C-os desztillált vízzel újra teletöltjük, igy a polietilén-tartályban levő tiszta jód tovább szublimál, és a kívánt koncentrációjú oldat kb. 6 óra alatt ismét rendelkezésre áll.
A fentebb leirt módon előállított tiszta elemi jódot tartalmazó oldat lehetővé teszi egy pontos dózistartomány ·· ·»·»
- 15 fenntartását, és csökkenti az olyan nemkivánatos mellékhatásokat, mint amilyen az émelygés, hányás és hasmenés. Mindezen előnyök annak tulajdoníthatók, hogy az oldatban nincsenek jelen jódrészecskék.
A melldiszpláziára és -neopláziára hatással van a jodidion hozzáférhetősége. Az ösztrogén terápiában jódhiány esetén hamar fellép a karcinogenézis.
Patkánnyal végzett kísérletekben a jódhiányos diétát követő jódadagolás visszafordította a melldiszpláziát. Ha már a mellbántalom kialakult, csak krónikus jódpótlás hatásos a képződött diszpláziával szemben.
Az első jód-termék, amelyet a jódpótló kísérletben használtak, a nátrium-jodid volt. A nátrium-jodid alkalmazása a patológiás elváltozásokat oly mértékben fordította viesza, hogy a cisztaképződés, epiteliális hiperplázis és fibrózis részlegesen visszafejlődött. Az interacinusos fibrózis megmaradt.
A jód-kazeinét, a jód szervessé vált formája volt a következő vizsgált termék, azon az alapon, hogy a mellszövet bizonyítottan képes a jódot szerves voltától megfosztani és szervetlen kálium-jodidként a tejben kiválasztani. A mell azon képességét, hogy a szervetlen jódot fehérje molekula addiciójával, például tiroxin formájában szervessé teszi, Eskin bizonyította és irta le az Iodine in Breast Cancer-A 1982 Update című cikkében a Biological Trace Element Research 538. oldalán.
• 4 «
·· · .··. *··: .:
• ··· · · · , ··*··· 1 ··· ·· ·< <* ··
- 16 A jód-kezeinát kipróbálását patkányokon először 1974-ben kezdték el, az eredmény a cisztaképződés és az epiteliális hiperplázia visszafordítása. Az interacinusos fibrózis, mint a kór folytatódásának jele, megmaradt.
A jódpótló terápiás vizsgálatokat a közel múltig állatki3érletekre korlátozták. Mivel az alapkutatás a nők fibnocisztikus megbetegedésére emlékeztető változásokat mutatott, amikor a jód nem volt kellő mennyiségben jelen, a klinikai analógia nyilvánvalóvá vált. Ezen alapkutatás klinikai alkalmazását 1969-ben kezdték meg. Fibrocisztikus betegségben szenvedő nők klinikai kezelését Lugol-féle oldattal (Strong lodine Solution, U.S.P.) végezték, amely 5 tömeg% jódot és 10 tömeg% kálium-jodidot tartalmaz. A Lugol-féle jód nemkívánatos tulajdonsága, hogy kellemetlen ízű és potenciálisan tönkreteheti a pajzsmirigy működését a nagymennyiségű kálium-jodid jelenléte miatt. Miután felfedezték, hogy a jód-kazeinát használható helyettesitője a Lugol-oldatnak, 1974-től kezdődően alapvetően ezt alkalmazzák a kezelésekre.
Ezt a fehérjéhez kötött jódot(a Caseoiodine-lodaminol-t 10 mg/nap dózisban adagolták és az esetek 90 %-énéi is több esetben tapasztaltak javulást. Ghent ezen terápiás vizsgálatait 1985-ben 588 Caseoiodine-nal kezelt betegre terjesztette ki. A jód-kazeináttal kezelt betegek határozott javulást tapasztaltak mind a szubjektív, mind az objektív panaszokat illetően. 43 százalékuk vált tünetmentessé és mellük ismét normális volt. 50 százalékuknál még megmaradt
··· ··
:.. : :
%.· ·..· némi mentruéció előtti kényelmetlenség és rostos szövetképződményeket is találtak a vizsgálat során. (A Caseoiodine készítményben kevés szabad I2 van). A fibrocisztikus megbetegedés jódpótló terápiás kezelésével kapott nagyon kedvező eredmények mellett Ghent betegeinél nem jelentkeztek azok a jelentős mellékhatások, amelyekről Greenblatt az emlő diszplázia danazolos kezelésével kapcsolatban a Fertil. , Steril. 34)1980 irodalmi helyen beszámolt.
Legújabban (1984 augusztusában) Ghent a fibrocisztikus diszplázia orálisan adagolt elemi jóddal való kezelésének vizsgálatát kezdte el. A vizes jóddal való kezelés eredményeként a betegek 90 %-ánál a mell cisztaképződés következtében kialakult méretének drámai csökkenését tapasztalta ás a fibrózis, valamint a szindrómával párosuló fájdalom is csökkent.
Ezek a klinikai eredmények megegyeznek azoknak a laboratóriumi vizsgálatoknak az eredményével, amelyeket ugyanebben az időben Eskin folytatott Filadelfiában. Nőstény patkányok melléből vett szövetmetszetek mikrofotogramjai nemcsak a ciszták megszűnését, ezen belül az epiteliális hiperplázia visszafejlődését, hanem a fibrocisztikus betegségre jellemző rostos szövetek kontrollját és feloszlását is mutatja. Ézideig a fibrocisztikus megbetegedés teljes visszafordulását még nem tapasztalták jódpótló terápia alkalmazása esetén. Csak a vizes jóddal való kezelés eredményezte a fibrocisztikus diszplázia, ezen belül a fibriózis teljes visz- 18 szaforditását és igy a normális állapot visszaállítását.
Az 1. ábra egy nő mellszövetének mikrofotogramja. Ezen a mikrofotogramon a fibrocisztikus megbetegedéssel járó epiteliális hiperplézia, ciszta képződmény és megnövekedett rosttartalmú szövet látható. Az Eskin által folytatott laboratóriumi patkánykisérletek lehetővé tették a különböző, eddig ismert jódpótló terápiák, igy a nátrium-jodid, jód-kazeinát és elemi jód felhasználásával végzett kezelések összehasonlító vizsgálatát. Az eredményeket a következő ábrák szemléltetik.
A 2. ábra egy normál nőstény patkány mellszövetének mikrofotogramja, amelyen normális sejtkonfiguráció látható. A mellszövetben a zsírszövet dominál, amely nem mutat epiteliális hiperpláziát, cisztés tereket vagy rostos szövetet.
összehasonlításként e 3. ábrán egy jódhiányossá tett patkány mellszövete látható. Ezen a jódhiányos mellszöveten cisztikus terek, epiteliális hiperplézia és megnövekedett rosttartalmú szővetrész található, amely elváltozások a fibrocisztikus diszpláziára jellemzőek. A 2. és 3. ábra összehasonlítása alátámasztja azokat a megfigyeléseket, amelyeket E3kin a jód hiányának a fibrocisztikus megbetegedésre tett hatásával kapcsolatban tett, és amelyekről 1970-ben a New York Academy of Sciences Journal (Series II, Volume 32, 1970; 911-47) irodalmi helyen számolt be, és amelyeket
- 19 az Iodine and Breast Cancer - A 1982 Update cimü cikkében (Biological Trace Element Research, Volume 5, 1983, 399-412) egészített ki.
A 4. és 5. ábra őszt rögének jódhiányos diétán tartott nőstény patkány mellszövetére gyakorolt hatását szemlélteti. A 4. ábrán a cisztikus terek fokozott előfordulása, az epiteliális hiperplázia jelentős növekedése és a kiválasztó acinusok között erősödő fibriózis figyelhető meg. Ez összhangban van Fratkin azon megfigyeléseivel, amelyeket a The Hyperoestrogen State cimü, a Washingtonban, 1980-ban tartott konferencián (North Pacific Surgery Meeting in Tacoma) elhangzott előadásában ismertetett, összefüggést találtak a fibrocisztikus diszplázia és a tejivók megnövekedett ösztrogénfelvétele között. Az 5. ábra olyan esetben mutatja be az ösztrogének mellszövetre kifejtett hatását, amikor a patkányt előzőleg normális, jódtartalmú diétán tartották. A kontroll állat mellszövetén némi cisztaképződés és epiteliális hiperplázia látható, de a fibrózis, amely a jódhiányos diétán tartott patkány szövetében jelen volt, nem alakult ki.
A jódhiányos diétán tartott nőstény patkány mellszövetében rákkeltő anyag, jelen esetben dimetil-benzantracén adagolásának hatására, a 6. ábrán látható módon, a fibrocisztikus diszplázia jóindulatú állapota szemmelláthatóan rosszindulatúvá fejlődik. Ez az eredmény alátámasztja a jelen feltalálók azon állítását, hogy a fibrocisztikus megbetegedés oly módon növeli a mellrák rizikóját, hogy a mellszö20 vetet különböző stimulánsokkal, igy a rákkeltő anyagokkal szemben érzékennyé teszi. Ez az érzékenyitési folyamat magyarázhatja a kevés jódfelvételi lehetőséggel biró területeken élő nők körében a mellrák fokozott előfordulását, amely jelenségről Moosa és munkatársai (Thyroid Status and Breast Cancer, Royal College of Surgeons, England, 53, 1975) számolnak be.
A 7. ábrán olyan jódhiányos diétán tartott nőstény patkány mellszövete látható, amelyet a jód pótlására nátrium-jodiddal kezeltek. Az epiteliálís hiperplázia visszafejlődött, a cisztikus terek eltűntek, de a szövet rostossága megmaradt. Ez az eredmény szintén összhangban van jelen feltalálók 1959-ben elkezdett, a fibrocisztikus diszplázia jódpótló terápiájával kapcsolatos kutatásainak tapasztalataival.
A jód-kazeinátnak a mellszövet morfológiájára gyakorolt hatását a 8. ábra szemlélteti. Ezen az epiteliálís hiperplázia visszafejlődése, és a cisztikus terek csökkenése látható, azonban a fibrózis változatlan marad.
összehasonlítás céljából a 9. ábra az elemi jóddal végzett pótló terápia eredményét mutatja. Ezen a szövet morfológiájának a közel normálisra való visszaalakulása figyelhető meg, visszatérnek a normális zsírszövet komponensek, az epiteliálís hiperplázia és cisztás terek eltűnnek, és a legfigyelemreméltóbb, hogy a fibrózis is megszűnik (v.ö. a
2. ábrával). Ezideig a fibrocisztikus diszplázia kezelésére alkalmazott más jódpótló terápiák nem voltak sikeresek a fibrózis kontrollját ée visszafordítását illetően. Ez az ered- mény határozottan váratlan volt.
A Ghent által végzett párhuzamos klinikai vizsgálatok alátámasztják Eskin laboratóriumi megfigyeléseit. Az elemi jóddal végzett jódpótló terápiát 1984-ben kezdték el. Ekkor 142 fibrocisztikus megbetegedésben szenvedő nőt kezeltek vizes jóddal. Ezek közül 80-at már kezeltek különböző ideig jód-kazeináttal, és a betegség cisztikus komponensétől megszabadultak, de a fibrózis továbbra is megmaradt. A csoport további tagjai olyanok voltak, akiknél első kezelési formaként vizes jóddal kezdték a jódpótló terápiát.
A 142 fibrocisztikus diszpláziás eset klinikai megfigyelése azt mutatta, hogy mindkét csoport tagjainál egyformán jó eredmények jelentkeztek. Az első csoportnál még valami a rossz körzérzetből és némi csomósság a fibrózisból megmaradt a jód-kazeináttal végzett kezelés alatt. Azonban a betegek 90 %-ánál a fájdalom 4-16 hónap alatt megszűnt a vizes jódos kezelésre való áttérés után. Emellett a betegek jelezték, hogy mellük puhább lett és a mérete 1/4 és 2 közötti számmal lett kisebb a melltartók méretezését véve alapul. Ez a fibrózis visszafejlődését jelenti.
A második csoportot a de novo betegek alkották, akiknél 4-16 hónap alatt szintén hasonlóan drámai eredmények voltak elérhetők, a fájdalom, a ciszták és a fibrózis megszűnt. Ezek a betegek szintén észlelték a mellméret 1/4-1 1/2 számmal való csökkenését a melltartók méretezését véve alapul. Ez az eredmény a kezelt betegek 90 %-ánál jelentkezett.
Az elemi jóddal végzett terápia kezdeti eredményei bátorítóak voltak a hármas tünetcsoport mindhárom elemének megszűnését illetően· (ld. a 9. ábrát). Ezen eredmények hatására további klinikai vizsgálatok kezdődtek fibrocisztikus megbetegedésben szenvedő önkéntes nőkön. Ezek közül 253 helyzetének alakulása megfelelő módon nyomonkövetkező volt ahhoz, hogy analízist végezzünk.
Azt találtuk, hogy az elemi jód (I2) kb. 1,2 mg és mg, előnyösen kb. 3 mg és kb. 6 mg napi dózisa hatásos a mellszövet fibrózisának visszafejlesztése szempontjából. Ezt a napi dózist a beteg testtömegének kg-jaira vonatkoztatott kb. 0,07 mg és kb. 0,09 mg közötti mennyiségű elemi jód (lg) adagolási arányból számítással kaptuk. Az elemi jód (I2) napi dózisát előnyösen vizes oldat formájában adjuk be. A vizes oldat előnyösen az oldat 1 ml-jében kb. 0,3 mg elemi jódot tartalmaz.
1. példa
Elemi jóddal végzett terápiás kísérletek
Ezen vizsgálatokban olyan önként jelentkezők vettek réezt, akiknek a melle csomós, fájdalmas és duzzadt volt. A fibrocisztikus betegséget klinikai vizsgálatok, termográfiás és, amennyiben a beteg kora ezt megengedte, mammográfiás adatok alapján diagnosztizálták.
Amint az a 12. ábrán látható, a vizsgált csopoi— tót két részre osztottuk. Az első csoport a de novo csoport volt, amely 108 olyan betegből állt, akiket fibrocisztikus ···· ·· betegségükből kifolyólag még nem kezeltek. A második csoport a transzfer csoport, ennek 145 tagja volt, mind olyanok, akiket jódpótló terápiaként kazeo-jóddal kezeltek átlagosan 30 hónapig, de a rossz közérzetük és a fibrózis nem múlt el. Ezen betegek korábbi kezelését megszűntettük, és mindannyian napi 3-6 mg elemi jódot kaptak.
A vizes jódnak a fibrocisztikus megbetegedéssel járó minden szimptóma megszüntetéséhez szükséges dózisát Dr. Ghent napi kb. 1,2 mg és kb. 6 mg közötti, legelőnyösebben 3 és 6 mg közötti mennyiségű, elemi jódot tartalmazó vizes oldat formájában határozta meg. Ezt a dózist a beteg testtömeg kg-jára számított kb. 0,07 mg és kb. 0,09 mg közötti mennyiségű elemi jód (I2) adagolási arány alapján kapta.
A 10. ábra a jód vizben való oldhatóságát szemlélteti, és a jódkoncentrációnak a hőmérséklet függvényében bekövetkező változását mutatja be. Ezt az oldódási görbét használta fel Ghent a dózistartomány kiszámításához, amely görbe Black és munkatársai Use of Iodine Fór Disinfection cimü cikkében (Oournal of American Waterworks Association, Volume 37, No. 11, November 1965) került publikálásra.
A jód felezési ideje emberben 8 óra, és ezért szükséges a naponta történő adagolás. Ezt támasztja alá az a klinikai tapasztalat is, hogy amikor 10 esetben heti két alkalomra csökkentették le a jód adagolását, a tünetek két héten belül ismét megjelentek. Ezekkel a megfigyelésekkel vannak összhangban a jelen feltalálók korábbi klinikai kísérletei is, amelyek során a jódpótló terápiát abbahagyó betegek
89,5 %-ánál 9 hónapon belül a szimptómák ismét jelentkeztek.
« ·· * · ···· • · · · · · · • ··· · · · ··· · · ·· · ···
A vizsgált csoport betegeinek helyzetét 4 és 16 hónap elteltével ismét értékeltük. Mint az a 13. és 14. ábrán látható, a vizsgálati eredmények négy osztályba sorolhatók. Az 1. osztály képviseli a szubjektív és objektív módon is normális állapotúvá vált betegeket. A 2. osztályba soroltaknál még megmaradt valami a rossz közérzetből és a fibrózisból. A 3. és 4. osztály tagjainál az eredmény rossz, a fájdalom, a fibrózis és a ciszták továbbra is megmaradtak.
A de novo betegek esetében kapott eredmények (13. ábra) azt mutatják, hogy a betegek 72 %-ánál a mellfájdalom teljesen elmúlt és klinikailag is ismét normális állapotúvá váltak, mig a betegek 26 %-ánál 4 hónap elteltével még kis fibrózisos foltok megmaradtak. A betegek mellében bekövetkező változás objektív bizonyítéka, hogy 76 %-uknál a mellméret 1/4 és 2 közötti számmal csökkent, a melltartók számozását véve alapul.
A transzfer csoportnál láthatók a legjelentősebb eredmények, a mellel kapcsolatos kellemetlenségek megszűntek és a fibrózis teljesen elmúlt az esetek 74 %-ában. A betegek egy kisebb %-a (21 %) képezte a 2. osztályt, ezek ciklikusan jelentkező kisebb fájdalmat tapasztaltak és némi visszamaradó lágy fibrózist is észleltek (4. ábra). Úgy tűnik, minél hosszabb ideig tart a fibrocisztikus szindróma, annál hosszabb idő szükséges a megszüntetéséhez és normalizálásához. A mellméretben bekövetkező csökkenés ugyanúgy szignifikáns, mint a de novo csoportnál (13. ábra).
• · · · ··· · · · · · ····· · · · ······ · ··· ·· ·· · ···
Λ
2. példa
A Caseoiodine-nal végzett kezelés összehasonlító vizsgálata
Mint azt az előzőekben mér említettük, Gént és Eskin 1985-ben 588-ra növelte a Caseoiodine-nal kezelt betegek számát, és 93,4 %-uknál észleltek javulást. Ezt a javulási arányt eredetileg négy osztályba sorolták (11. ábra). Az első osztályt a betegek 43 %-a alkotta, akik szubjektive és objektíve is normális állapotba kerültek. A második, 50,4 %-ot képviselő csoport tagjainál még valami megmaradt a menstruáció előtti rossz közérzetből, és a fibrózis legjobb esetben csak nyugtalanító volt, legrosszabb esetben pedig már korai rosszindulatú változások voltak felfedezhetők klinikailag és mammográfiásán is.
I
A Caseoiodine-nal és elemi jóddal végzett terápia eredményeinek összehasonlítása a 14. ábrán látható. A Caseoiodine-nal kezelt betegek 5,4 %-a vált fájdalommentessé (1. osztály), mig 85,8 %-uknál valamennyi megmaradt a menstruáció előtt fájdalomból és a fibrózisból (2. osztály). Miután a betegeknél áttértek az elemi jóddal való kezelésre, az eredmények szignifikánsak voltak, a betegek 73,4 %-a viszszatért a teljesen normális állapotba (1. osztály) és 21,3 %-a tapasztalt némi menstruáció előtti fájdalmat és fibrózist (2. osztály) 4 hónap eltelte után. A 16. hónapban végzett értékelésig ez 90 % fölé emelkedett.
A jódpótló terápia különböző komplikációit a 15. ábrán mutatjuk be. Ezek között szerepel az akne, hányinger, hasmenés, a haj vékonyodása, fokozott és csökkent pajzsmirigymüködés, bőrkiütés és jódmérgezés. Egyes betegeknél a fájdalom is nőtt, ezek száma a de novo csoportban 18,5 %, a “transzfer” csoportban 1,3 % volt a kezelési ciklus alatt. Ez a fájdalom a kezelés megkezdése után 3-6 héttel lépett fel és 1-3 hétig tartott. A fájdalom jelentkezése úgy tűnt, hogy egybeesett időben a mell méretének csökkenésével és a fibrózis hirtelen enyhülésével. Amikor aztán ez a fájdalom megszűnt, már nem ujult ki ismét.
A két klinikai betegcsoporttal kapott eredmények alapján és a különböző komplikációk figyelembevételével, az elemi jóddal történő jódpótló terápia hatásosnak bizonyult, hatásosabbnak, mint a jódpótló terápia más formái, beleértve a Caseoiodine-nal végzett kezeléseket. A jódpótló terápiára általában a mell eltávolítása, a hormonális manipuláció előtt kell gondolni vagy mellőzni kell.
8) Jód alkalmazása mellrák kezelésére vagy megelőzésére
A jelen találmány kiterjed mellrák kezelésére és megelőzésére alkalmas eljárásra és készítményre is. Közelebbről, az elemi jód kölcsönhatásba lép a mell ösztrogén receptoraival, igy a fogékony állatokban csökkenti a mellrák előfordulását és megállítja a rosszindulatú mellrákban szenvedő állatokban a neoplasztikus változásokat. Publikált, többek között a jelen feltalálók által végzett klinikai vizsgálatok bizonyítják a mell vezetékeiben és különösen a terminális vezetékeiben (acini) a jód metabolizmusát (Eskin, 8A, Iodine t
- 27 Metabolism and Breast Cancer, Trans NY Acad.Sciences, 32:911, 1970· Strum, □. M. ós munkatársai, Resting Humán Female Breast Tissue Produces Iodinate Protein, □ . Ült rast ructure Rés, 84:130,1983). A mell kiválasztó sejtjeinek infraszerkezetéről kimutatták, hogy képes a jodidokat szervessé tenni és tirozin/jód vegyületeket előállítani.
A jóddal végzett kutatás egy kiemelkedő felismerése a jódhiányos állapot hatása a patkány emlőmirigyeire. Ezt a hiányos állapotot vagy jódszegény diéta alkalmazásával és/vagy perklorátos kezeléssel idézhetjük elő. üódhiányos, de normális pajzsmirigymüködésü patkányok emlőmirigye rendellenességeket mutat, amelyek szövettanilag fokozatosan átalakulnak, és a nőkben fellépő fibrocisztikus, adenómás és fibrózisos betegségekre emlékeztetnek. Ezek az állapotok mind a patkányokban, mind a nőkben jóindulatuak. így a patkány emlőmirigye kitűnő állatmodel az emlő betegségeinek tanulmányozására.
A jódhiány a mellben csökkenti az ösztrogén receptorok aktivitását, ez a hatás a jód pótlása esetén megszűnik. Intracelluláris biokémiai folyamatok látszanak felelősnek ezért az eredményért. Úgy tűnik, a jód intracellulárisan vonzó hatást fejt ki az ösztrogén receptorokra. A folyamathoz kisméretű, közbenső fehérje jelenlétére is szükség van, mint arra az aktív emlősejtekben végbemenő jód/tirozin termékek képződésével kapcsolatban már rámutattunk. így, ha nincs elegendő jód jelen, a sejtmetabolizmus megváltozik.
• ··* « · « a ···*·· · ··· «· ·4 · ···
- 28 A jodidok a pajzsmirigyben nehézség nélkül jóddá oxidálhatók. Azonban az ehhez az átalakításhoz szükséges peroxidáz lehet hogy hiányzik az emlőből vagy inaktivált állapotban van (DeSombre, E.R. és munkatársai, Identifications, Subcellular Localizations and Eg Regulation of Peroxidase**, Cancer Research, 35: 172, 1975). További, ezen a területen végzett alapkutatások arra engednek következtetni, hogy egyetlen jódkezelés a mellet illetően képes a normális intracelluláris válaszok megteremtésére.
A jódhiány következtében kialakult kóros szövetek kezelésére néhány jódozott vegyületét és a jód kémiai formáit, igy Caseoiodine-t, nátriumjodidot és kálium-jodidot alkalmaztak az utóbbi 10 évben, de csak minimális sikerrel. Azonban jelen feltalálók felismerték, hogy ha vizes vagy kétatomos jóddal végzik a kezelést, a mell kóros szövetei ismét normálissá válnak.
Az erre a jódindulatu állapotra vonatkozó kísérleteket először patkány modellel, majd nőkkel végeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétatomos jódot hatásosnak kell tekinteni a mell fibrocisztikus megbetegedésének kezelése szempontjából (Eskin, B.A. és munkatársai, Etiology of Mammary Gland Pathophysiology Induced By Iodine Deficiency”, Trontiers in Thyroidology(Eds: Madiero-Noto, G. and Gatan, E.), New York: Plenum, 1986, 1027; Ghent, W.R. és munkatársai, Fibrocystic Breast Dysplasia: A Deficiency Syndrome'*, Clin. Invest. Med. /Canada/, 9 :A66 /R406/, 1986; Ghent, W.R. és • ·· ·» ···» · ·· 9 9 9 999
999 9 9 99
9 9 9 9 99
999 99 t-9 ··*·
- 29 munkatársai, Elemental Iodins Supplementation in Clinical Breast Dysplasia, Proc. Am. Asso.Ca.Rés., 27: 289 /751/, 1986).
A nők jóddal való terápiás vizsgálatait a patkányok emlőmirigyével folytatott alapkutatások után kezdtük. Az elemi formában levő jód hamar hatásosnak bizonyult az emlőmirigyekben kialakult neopláziával szemben.
A jód és az emlő közötti kölcsönhatás nem egyszerűen feltételezés. Az emlők jó és rosszindulatú betegségeit illetően a megbetegedés és halálozás gyakorisága a világ jódhiányos területein az átlag fölött van. A megfelelő vagy ennél magasabb jódszintü területeken az emlőbetegségek sokkal ritkábban fordulnak elő. Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada jódhiányos területein (a World Health Organization közlése szerint) hasonlóan sokkal magasabb a mell rákos megbetegedéseinek száma.
A jelen feltalálók által végzett korai vizsgálatok megmutatták, hogy a jódhiány a karcinogenézis növekedését okozza, ha a fogékony patkányoknak ismert, mellrákot okozó anyagot adnak. Néhány kísérletben a rák korábbi kialakulása, míg másokban nagyobb számú melldaganat illetve nagyobb méretű daganat kifejlődése volt megfigyelhető. Az első, a hozzáférhető jodidokkal végzett pótlási kísérletek részben eredményesek, de a legtöbb esetben teljesen hatástalanok voltak.
Úgy látszik, hogy a jód jelenléte a mellben végbemenő normális sejtnövekedés és metabolizmus előfeltétele.
i • · ·
- 30 Az emlő szövetei akkor is lehetnek jódhiányosak, ha a pajzsmirigy és más szövetek működéséhez elegendő jód áll rendelkezésre. A mellben talált egyedülálló biokémiai folyamat a kétatomos (elemi) jóddal (I2) való pótlásra mutatkozik a legérzékenyebbnek.
Az elemi jód (I2) napi dózisa a mellrák kezelésére vagy megelőzésére emberben azonos a fibrocisztikus mellbetegség kezelésére használttal, azaz kb. 1,2 mg és kb. 6 mg közötti. Az előnyös napi dózis kb. 3 mg és 6 mg között van. A napi dózist előnyösen olyan vizes oldat formájában adagoljuk, amelynek egy milliliteré kb. 0,3 mg elemi jódot tartalmaz.
Ezen dózisok alapjául a beteg testtömegére számított, kb. 0,07 mg és kb. 0,09 mg közötti mennyiségű elemi jód (I2)/kg adagolási arány szolgál. A mellrák kezelése során ezek a napi dózisok megszüntetik a mellszövetben kialakult neoplasztikus változásokat, és ha a jódot a mellrák megelőzésére használjuk, ezen napi dózisok csökkentik a mellrák előfordulását.
3. példa /
Mellrák kezelése jóddal
Miután néhány különböző jodidot eredmény nélkül próbáltak ki, a jelen feltalálók egy előzetes vizsgálatot kezdtek elemi, kétatomos jóddal. Ehhez Sprague-Dawley patkányokat használtak, amelyek erősen jódhiányos állapotban voltak. Ezt az állapotot diéta alkalmazásával és perklorátos i »
- 31 • ·
kezeléssel alakítottuk ki. A kontrollcsoportban levő patkányok legtöbbjében csak súlyos melldiszplázia fejlődött ki, kb. 9 % esetében volt bizonyított a neoplázia fellépése a rosszindulatú elváltozásokkal összhangban levő citológiai rendellenességekkel. Amikor a kísérleti csoportnak 0,5 mg/100 g testtömeg dózisban orálisan vagy intraperitoneálisan kétatomos jódot adagoltunk, a mellek állapota javult és a patkányok egyikében sem maradtak meg a neoplasztikus elváltozások.
4. példa
Patkányokban indukált emlődaganatok kezelése j óddal
A dimetil-benzantrén rákkeltő anyag, amely patkányokban emlőmirigy neopláziát okoz. Amennyiben ezek a daganatok mell-peroxidázt tartalmaznak, érzékenyek a jóddal és ösztrogénnel végzett kezelésre. Azonban ahogy a daganatok jódra kevésbé érzékennyé válnak (hormontól független), a mell-peroxidáz hiánya megállapítható.
A perklorátnak mint peroxidáz-blokkoló reagensnek a használata növeli a tumorigenézist és a jódterápia hatékonyságát. A kétatomos jód kb. 0,5 mg/100 g testtömeg orálisan vagy intraperitoneálisan adagolt dózisával végzett előzetes kísérletek szerint a daganatok mind a kétatomos jódra mind az ösztrogénre érzékenyebbek.
Az alapkutatások során végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az elemi jód szükséges a patkányok normális
ösztrogén receptor működéséhez. A mellrákra jellemző az ösztrogén-válasz megváltozása és az ösztrogén-receptor változékonysága.
5. példa
Mellrák megelőzése jóddal
A kétatomos jóddal történő pótlás tézisére bizonyítékot egy olyan megelőző kezelés során kaptunk, ahol a
3. példában leirt módon szimultán terápiát is végeztünk kétatomos jóddal, korlátozott számú előkészített patkányon. Az emlőmirigyeken a kis jódtartalmú diétát és perklorátos kezelést követően neoplázia nem alakult ki. Ez az előzetes vizsgálat azt mutatta, hogy a kétatomos jód visszaszorítja vagy megszünteti a neoplasztikus növekedést és kifejlődést olyan extrém jódhiányos körülmények között, ahol a 3. példa eredményei alapján a neoplasztikus változások szignifikáns, %-ot elérő szintje volt megjósolható.
C) Endometriózis kezelése jóddal
A jelen találmány tárgyát képezi egy endometriózis kezelésére alkalmas eljárás és készítmény is. Közelebbről, az elemi jód normalizálja a petefészekmüködést és az ösztrogéntermelést, és igy megszünteti az endometriózist és elmulasztja annak szimptómáit.
• · · · V ·····«·· A «······· ······ · ··· ·· ♦· · ··*
- 33 Az endometriózist a méh külső oldalán megjelenő, hormonálisán érzékeny endometriális szövetáttételek jellemzik. Az endometriózisról azt gondolják, hogy kóroka a méhet bélelő sejteknek a petevezetéken, nyirokuton és/vagy a véráramon keresztül a hasüregbe való transzplantációja. Egy másik elképzelés szerint a hashártya megy keresztül metaplázián, és igy endometriális sejtek keletkeznek a celluláris transzplantátumokkal való közvetlen kapcsolat nélkül. Az endometriális szövet átültetett vagy átalakult szigetei hasonló módon hatnak a méhsejtekre, duzzadást és vérzést okoznak a menstruáció ideje alatt.
Az endometriózis jelenlegi kezelési módozatai az ösztrogén-progeszteron komplex normális fluktuációjára irányultak. A gyógyszerek közül a fogamzásgátló tabletták, férfiasitó hormonok, például a danazol vagy az ösztrogént visszaszorító anyagok, például a tamoxifen említhető. Idősebb korban a teljes hasi méheltávolitás az egyetlen hatásos terápia. Minden gyógykezelés célja a szóbanforgó nő férfiasitása.
Azt találtuk, hogy a humán betegek elemi jód (lg) vizes oldatával való gyógykezelése a beteg hashártyájának csomósságát megszünteti. Az elemi jódnak (I2) a csomósság •megszüntetése szempontjából hatásos mennyisége napi kb.
0,07 mg és kb. 0,09 mg közötti mennyiségű elemi jód (I2)/kg a beteg testtömegére vonatkoztatva.
Ez az adagolási arány összesen kb. napi 1,2 mg és kb. 6 mg elemi jódnak (I2) felel meg. Az endometriózisos kezelése esetén az elemi jód előnyös napi dózisa kb. 3 és kb.
mg között van. A napi dózist előnyösen olyan vizes oldat formájában adagoljuk, amelynek 1 milliliteré kb. 0,3 mg elemi jódot tartalmaz.
6. példa
Endometriózis kezelése jóddal
Amikor fibrocisztikus diszpláziában szenvedő betegeket az 1. példában leirt módon kétatomos jóddal kezeltünk, három betegnél a ciklikus hasi fájdalom drámai módon csökkent. Két beteget (15 és 17 éveseket), akiknél endometriózist állapítottak meg és akiket korábban fogamzásgátló tablettákkal kezeltek, kevés eredménnyel, 10 és 18 hónapig kezeltünk kétatomos jóddal. Mindkettőnél teljesen elmúlt a fájdalom egy cikluson belül, a gyógyszerezés megkezdése után.
Ezeknél a betegeknél próbaképpen abbahagytuk a gyógyszer adagolását, és egy cikluson belül megint erős fájdalmaik voltak, és rektális vizsgálattal a hashártya csomósságának fokozódása volt megállapítható. A kétatomos jóddal való kezelés újrakezdése után egy cikluson belül a szubjektív szimtómák és a fizikai elváltozások ismét javultak.
A harmadik, 36 éves betegnek endometriózisa volt, amely reagált a kétatomos jóddal való kezelésre, két cikluson belül teljesen elmúlt a medencében jelentkező fájdalom és javult, a rektális vizsgálat alapján, a hashártya csomóssága is. A gyógyszerezés abbahagyása után két cikluson át tünetmentes volt, és aztán a fájdalom ismét visszatért.
··· ·· ·· ·
A betegek ezen csoportja reagált a kétatomos jódra, és a próba-terápia ideje alatt semmilyen más gyógyszert nem kaptak. A kétatomos jód az endometriózisra feltehetően a petefészekmüködés és ösztrogéntermelés normalizálása utján hat, és ugyanez a helyzet a premenstruációs szindróma kezelése esetén is.
D) Premenstruációs szindróma kezelése .lóddal
A jelen találmány kiterjed egy premenstruációs szindróma kezelésére alkalmas eljárásra és készítményre is. Közelebbről, az elemi jód normalizálja a petefészekmüködést és az ösztrogéntermelést, igy megszünteti a premenstruációs szindróma tüneteit.
A premenstruációs szindróma a meghatározás szerint a menstruációs ciklus luteális fázisában ciklikusan visszatérő, lehangoló fizikai, fiziológiai és/vagy viselkedési változások kombinációja, amely elég súlyos ahhoz, hogy a személyek közötti kapcsolatokat megrontsa és/vagy a normális tevékenységet zavarja. A premenstruációs szindróma szimptómái a mellben érezhető fájdalom, duzzadás, nyomással szembeni érzékenység, alhasi puffadás, székrekedés, megnövekedett étvágy, különösen a só és csokoládé kívánása, kimerültség, érzelmi labilitás dühkitörésekkel, harag vagy sirás, depresszió, feszült szorongás, ingerlékenység, amely konfrontáció keresésére való hajlammal párosul, szexuális kapcsolatoktól való idegenkedés, álmatlanság, zavartság és/vagy erőszak.
• ·· • · · · • · · · · ·· · ···
- 36 Noha a premenstruációs szindrómát a menstruáció előtt fellépő pszichikai labilitásként definiálták, a pszichiátriai tanácsadás nem bizonyult hatásos kezelésnek. Más gyógyítási eljárás során progeszteront, nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat adagolnak, műtéti utón eltávolítják a petefészket és naloxont alkalmaznak. Ezek a kezelési módon azonban szintén hatástalanok.
Azt találtuk, hogy a premenstruációs szindróma humán betegben hatásosan kezelhető elemi jód vizes oldatával. Az elemi jód (I2) dózisának elegendőnek kell lennie a beteg petefészekmüködésének és ősztrogéntermelésének a helyreállításához, amelyek a premenstruációs szindróma idején abnormálisak.
Az elemi jód (I2) a petefészekmüködés és ösztrogéntermelés normalizálása szempontjából hatásos mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg között van naponta, előnyösen napi kb. 3 mg és kb. 6 mg közötti mennyiség. Ezek a dózisok a beteg testtömegére számított kb. 0,07 mg és kb. 0,09 mg közötti mennyiségű elemi jód (Igí/kg adagolási arányon alapulnak. A napi dózist előnyösen vizes oldat formájában adagoljuk, amelynek 1 milliliteré kb. 0,3 mg elemi jódot tartalmaz.
7. példa
Premenstruációs szindróma kezelése jóddal
A kétatomos jódot az 1. példa szerint fibrocisztlkus betegség kezelésére használtuk. Ezen kezelés alatt 10 nőnél nem csak a mellfájásban állt be javulás, hanem azt is ·«·
elmondták, hogy a premenstruációs szindrómájuk részben vagy teljesen elmúlt. Ez azért volt jelentős, mert az első vizsgálat alkalmával a premenstruációs szindrómáról nem esett szó, de mindegyik nő a négy hónap eltelte utáni értékelésen spontán számolt be arról, hogy a kezelés megkezdését követő két cikluson belül a premenstruációs szindrómájukban javulás következett be. Ezen nők kora 30 és 45 év között változott, átlagosan 38 év volt. Az alkalmazott elemi jód dózisa kb.
0,07 mg és kb. 0,09 mg/kg testtömeg/nap közötti volt.
Egy retrospektív beszámolóban a szindrómájuk meglétét a háziorvosuk bizonyította, és mindegyikük utalt a különböző gyógyszerekkel végzett, a premenstruációs szindróma megszüntetésére irányuló kísérletek sikertelenségére. Mindezen betegek kielégítették a premenstruációs szindrómának Steiner, Haskett és Caroll által meghatározott diagnosztikai kritériumait, üt közülük mérsékelt, és öt súlyos esetet képviselt. A későbbi ellenőrzés a szindróma kontrolljának folyamatosságát mutatta. Három beteg megszakította a gyógyszer szedését és egy menstruációs cikluson belül visszatértek a szimpt ómák.
Noha a jelen találmányt a speciális foganatositási módjaival irtuk le, nyilvánvaló, hogy még további módosításokra van lehetőség. A találmány jelen ismertetése felölelni szándékozik a találmány minden olyan variációját, alkalmazását vagy adaptációját, amely általában a találmányt vagy annak elvét követi és magába foglalja a jelen ismertetéstől való olyan eltéréseket, amelyek a találmányhoz tartozó szakterületen az ismert és szokásos gyakorlat körébe esnek.

Claims (72)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Készítmény jódhiányos betegségek, igy mellrák, endometriózis és menstruáció előtti szindróma kezelésére humán betegben, amely elemi jód (lg) mikro- és makroméretü jódszemcséktől lényegében mentes, literenként 270 mg és 350 mg közötti mennyiségű elemi jódot tartalmazó vizes oldata.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely 1000 ml oldatban kb. 300 mg elemi jódot tartalmaz.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy kb. 7 g tiszta jódot egy műanyag tartályba helyezünk, és leforrasztás után a műanyag tartályt kb. 100 ml desztillált vízbe merítjük addig, amíg kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú oldat keletkezik.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 20°C-on és 18 órán át merítjük desztillált vízbe.
  5. 5. A 3. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 50°C-on és 30 percig merítjük desztillált vízbe.
  6. 6. Eljárás elemi jód tiszta vizes oldatának előállítására, azzal jellemezve, hogy kb. 7 g tiszta jódot műanyag tartályba helyezünk és leforrasztás után a tartályt kb. 100 ml desztillált vízbe merítjük addig, amíg kb, 270 mg elemi jód/li » ··* · » · V ··*«·· ·
    9·9 «· * ··· tér oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú oldat keletkezik.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műanyag tartályt kb. 20°C-on és kb. 18 órán át merítjük desztillált vizbe.
  8. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műanyag tartályt kb. 50°C és kb. 30 percig merítjük desztillált vizbe.
  9. 9. Eljárás humán betegben emlőrák gyógyászati kezelésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy a betegnek elemi jód (I2) vizes oldatát adagoljuk a mellszövet neoplasztikus változásainak megszüntetése vagy előfordulásának megakadályozása szempontjából hatásos mennyiségben.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az-oldatot orálisan adagoljuk.
  11. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és kb. 0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 és
    6 mg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 3 mg/nap.
  14. 14. Eljárás humán betegben a mellrák gyakoriságának csökkentésére, azzal jellemezve, hogy a betegnek elemi • ·
    40 jód (I2) vizes oldatát adjuk a mellszövet neoplasztikus változásainak megakadályozása szempontjából hatásos mennyiségben.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot orálisan adagoljuk.
  16. 16. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége 1,2 mg és
    6 mg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód átlagos hatásos mennyisége kb.
    3 mg/nap.
  19. 19. Eljárás endometriózis gyógyászati kezelésé- re humán betegben, azzal jellemezve, hogy a betegnek elemi jód (I2) vizes oldatát adagoljuk a beteg hashártyáján jelentkező csomósság visszafejlesztése szempontjából hatásos menynyiségben.
  20. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot orálisan adagoljuk.
  21. 21. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  22. 22. A 21. igénypont szerinti élj árás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
    • · • · · • · ··· ·
  23. 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 3 mg.
  24. 24. Eljárás premenstruációs szindróma gyógyászati kezelésére humán betegben,azzal jellemezve, hogy elemi jód vizes oldatát adjuk a betegnek a petefészekmüködés és az ösztrogéntermelés normalizálása szempontjából hatásos menynyiségben.
  25. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  26. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  27. 28. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jód átlagos hatásos mennyisége kb.
    3 mg/nap.
  28. 29. Elemi jód naPi dózis jódhiányos beteg- ségek, igy mellrák, endometriózis vagy premenstruációs szindróma gyógyászati kezelésére humán betegben, amely a beteg testtömegére számított 0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap közötti mennyiségű elemi jód (lg) vizes oldata.
  29. 30. A 29. igénypont szerinti elemi jód napi dózis , amelyben az elemi jód mennyisége 1,2 mg és 6 mg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  30. 31. A 29. igénypont szerinti elemi jód napi dó- zis , amelyben az elemi jód mennyisége kb. 3 mg.
  31. 32. A 29. igénypont szerinti elemi jód napi dó- zis, ahol a jódhiányos betegségek mellrák, endometriózis vagy premenstruációs szindróma.
  32. 33. Elemi jód napi dózis mellrák megelőzésére humán betegben, amely a beteg testtömegére számított
    0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap közötti mennyiségű elemi jód vizes oldata.
  33. 34. A 33. igénypont szerinti elemi jód napi dózis, amelyben az elemi jód mennyisége 1,2 mg és 6 mg/nap között van a beteg testtömegére vonatkoztatva.
  34. 35. A 34. igénypont szerinti elemi jód napi-dózis, amelyben az elemi jód mennyisége kb. 3 mg.
  35. 36. Elemi jód (lg) vizes oldatának alkalmazása humán beteg mellszövetében levő neoplasztikus elváltozások visszafejlesztése szempontjából hatásos mennyiségben, a fenti elemi jód vizes oldata ily módon mellrák kezelésére alkalmas.
  36. 37. A 36. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az oldatot orálisan adagoljuk.
  37. 38. A 36. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és kb.
    0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  38. 39. A 38. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg/nap között van.
  39. 40. A 38. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód mennyisége kb. 3 mg/nap.
    .
  40. 41. Készítmény mellrák gyógyászati kezelésére humán betegben, amely elemi jód,(I2) kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú vizes oldata.
    • · • · · *
  41. 42. A 41. igénypont szerinti készítmény, amelyben a koncentráció kb. 300 mg elemi jód/1000 ml oldat.
  42. 43. A 41. igénypont szerinti készítmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy kb. 7 g tiszta jódot egy műanyag tartályba helyezünk és a tartályt leforrasztás után kb. 100 ml desztillált vízbe merítjük, addig, amíg kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú oldat keletkezik.
  43. 44. A 43. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 20°C-on és kb. 18 órán át merítjük desztillált Vízbe.
  44. 45. A 43. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 50°C-on és kb. 30 percig merítjük desztillált vízbe.
  45. 46. Elemi jód (lg) vizes oldatának alkalmazása humán beteg mellszövetében levő neoplasztikus elváltozások megakadályozása szempontjából hatásos mennyiségben, az elemi jód vizes oldata ily módon a mellrák előfordulásának csökkentésére alkalmas.
  46. 47. A 46. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az oldatot orálisan adagoljuk.
  47. 48. A 46. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és kb.
    0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  48. 49. A 48. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg/nap között van.
    ··* ·
  49. 50. A 49. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 3 mg/nap,
  50. 51. Elemi jód (I2) vizes oldaténak alkalmazása humán beteg hashártyájában jelentkező csomósság visszafejlesztése szempontjából hatásos mennyiségben az elemi jód fenti vizes oldata ily módon endometriózis gyógyászati kezelésére alkalmas.
  51. 52. Az 51. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az oldatot orálisan adagoljuk.
  52. 53. Az 51. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és kb.
    0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  53. 54. Az 53. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 mg és kb. 6 mg/nap között van.
  54. 55. Az 54. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 3 mg/nap.
  55. 56. Készítmény endometriózis kezelésére humán betegben, amely elemi jód (I2) kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg/elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú vizes oldata.
  56. 57. Az 56. igénypont szerinti készítmény, amelyben a koncentráció kb. 300 mg elemi jód/1000 ml oldat.
  57. 58. Az 56. igénypont szerinti készítmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy kb. 7 g tiszta jódot egy műanyag tartályba helyezünk és a tartályt leforrasztás után kb. 100 ml • · ·· · ······ · t «·· *··* *··* · ···
    - 45 desztillált vizbe merítjük, addig, amig kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú oldat keletkezik.
  58. 59. Az 58. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 20°C-on és kb. 18 órán át merítjük desztillált vizbe.
  59. 60. Az 58. igénypont szerinti készítmény, ahol a műanyag tartályt kb. 50°C-on és kb. 30 percig merítjük desztillált vizbe.
  60. 61. Elemi jód (I2) vizes oldatának alkalmazása humán betegben a petefészekműködés és az ősztrogéntermelés normalizálása szempontjából hatásos mennyiségben, az elemi jód fenti vizes oldata ily módon a premenstruációs szindróma gyógyászati kezelésére alkalmas.
  61. 62. A 61. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az oldatot orálisan adagoljuk.
  62. 63. A 61. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 0,07 mg/kg/nap és 0,09 mg/kg/nap között van a beteg testtömegére számítva.
  63. 64. A 63. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 1,2 és kb. 6 mg/nap között van.
  64. 65. A 64. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az elemi jód hatásos mennyisége kb. 3 mg/nap.
  65. 66. Készítmény premenstruációs szindróma gyógyászati kezelésére humán betegben, amely elemi jód (I2) 270 mg ··· elemi jód/liter oldat és 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú vizes oldata.
  66. 67. A 66. igénypont szerinti készítmény, amely- ben a koncentráció kb. 300 mg elemi jód/1000 ml oldat.
  67. 68. A 66. igénypont szerinti készítmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy kb. 7 g tiszta jódot egy műanyag tartályba helyezünk és a tartályt leforrasztás után kb. 100 ml desztillált vizbe merítjük, addig, amíg kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti keletkezik koncentrációjú oldat
    69. A 68. műanyag tartályt kb. t illáit vizbe. 70. A 68. műanyag tartályt kb.
    desztillált vizbe.
    igénypont szerinti készítmény, ahol a 20°C-on és kb. 18 órán át merítjük desz igénypont szerinti készítmény, ahol a 50°C-on és kb. 30 percig merítjük a
  68. 71. Kereskedelmi csomagolás, amely elemi jód tiszta vizes oldatát az oldat jódhiányos betegségek, igy mellrák, endometriózis és premenstruációs szindróma gyógyászati kezelésére való alkalmazására vonatkozó útmutatóval együtt tartalmazza.
  69. 72. Készítmény jódhiányos mellszindróma kezelésére humán betegben, amely elemi jód (J^) kb. 270 mg elemi jód/liter oldat és kb. 350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú tiszta vizes oldata, amelyet úgy készítünk, hogy kb. 7 g tiszta jódot egy műanyag tartályba helyezünk.
    ··· ·
    « a tartályt leforrasztás után kb. 100 ml desztillált vizbe merítjük, addig, amig kb. 270 mg elemi jód/liter és kb.
    350 mg elemi jód/liter oldat közötti koncentrációjú oldat keletkezik.
  70. 73. A 41., 56. vagy 66. igénypontok szerinti ké- szítmény, amelyben az elemi jód (I2) vizes oldata elemi jód tiszta vizes oldata, az elemi jód fenti tiszta vizes oldata mikro- és makroméretü jódrészecskéktől lényegében mentes.
  71. 74. Elemi jód (I.^) vizes oldata jódhiányos betegségek, igy mellrák, endometriózis és premenstruációs szindróma kezelésére való alkalmazásra.
  72. 75. Elemi jód (I2) vizes oldatának alkalmazása mellrák, endometriózis és premenstruációs szindróma kezelésére vagy megelőzésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására.
HU90916A 1989-01-03 1990-01-03 Process for treating diseases with lake of iodine HUT57050A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US07/292,968 US5171582A (en) 1985-07-31 1989-01-03 Treatment of iodine deficiency diseases

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU900916D0 HU900916D0 (en) 1991-10-28
HUT57050A true HUT57050A (en) 1991-11-28

Family

ID=23127029

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU90916A HUT57050A (en) 1989-01-03 1990-01-03 Process for treating diseases with lake of iodine

Country Status (14)

Country Link
US (1) US5171582A (hu)
EP (1) EP0377266B1 (hu)
JP (1) JP2994741B2 (hu)
AT (1) ATE106738T1 (hu)
AU (1) AU639222B2 (hu)
BG (1) BG94738A (hu)
BR (1) BR9006990A (hu)
CA (1) CA1336889C (hu)
DE (1) DE68915987T2 (hu)
DK (1) DK128291A (hu)
ES (1) ES2057098T3 (hu)
HU (1) HUT57050A (hu)
MC (1) MC2172A1 (hu)
WO (1) WO1990007339A1 (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5589198A (en) * 1985-07-31 1996-12-31 943038 Ontario, Inc. Treatment of iodine deficiency diseases
US6019970A (en) * 1985-07-31 2000-02-01 Ghent William R. Treatment of iodine deficiency diseases
US5250304A (en) * 1985-07-31 1993-10-05 Ghent William R Treatment of iodine deficiency diseases
US5955101A (en) * 1991-03-28 1999-09-21 943038 Ontario Inc. Dry starch-iodine pharmaceutical formulations
ES2114934T3 (es) * 1991-03-28 1998-06-16 Ontario Inc 943038 Formulaciones farmaceuticas secas a base de almidon/yodo.
US5910318A (en) * 1991-03-28 1999-06-08 943038 Ontario Inc. Treatment of iodine deficiency diseases
EP0722727A1 (en) * 1995-01-20 1996-07-24 Eli Lilly And Company Benzofuran derivatives for inhibiting uterine fibroid disease
US5554600A (en) * 1995-01-20 1996-09-10 Eli Lilly And Company Methods for inhibiting endometriosis
US5489587A (en) * 1995-01-20 1996-02-06 Eli Lilly And Company Benzofurans used to inhibit bone loss
US6238644B1 (en) 1997-09-03 2001-05-29 Wayne State University Method for treating and/or imaging breast cancer using radioactive iodide
US5885592A (en) * 1997-10-29 1999-03-23 Symbollon Corporation Methods and pharmaceutical compositions for oral delivery of molecular iodine
US20090214434A1 (en) * 2004-08-20 2009-08-27 O'dowd Dennis Hardy Method of detecting and treating allogenic cells responsible for endometriosis
US9511151B2 (en) 2010-11-12 2016-12-06 Uti Limited Partnership Compositions and methods for the prevention and treatment of cancer
US10988516B2 (en) 2012-03-26 2021-04-27 Uti Limited Partnership Methods and compositions for treating inflammation
US9603948B2 (en) 2012-10-11 2017-03-28 Uti Limited Partnership Methods and compositions for treating multiple sclerosis and related disorders
SG10201912301XA (en) 2013-11-04 2020-02-27 Uti Lp Methods and compositions for sustained immunotherapy
US12011480B2 (en) 2015-05-06 2024-06-18 Uti Limited Partnership Nanoparticle compositions for sustained therapy

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4384960A (en) * 1979-11-13 1983-05-24 Polley R D Iodine dispenser and method of dispensing iodine
US4816255A (en) * 1985-07-31 1989-03-28 Ghent William R Treatment of iodine deficiency breast syndrome
FR2611733B1 (fr) * 1987-02-26 1989-06-16 Rhone Poulenc Chimie Composition a base de gomme diorganopolysiloxane contenant de l'iode pour le traitement des eaux

Also Published As

Publication number Publication date
WO1990007339A1 (en) 1990-07-12
DK128291A (da) 1991-08-21
DE68915987T2 (de) 1995-01-12
BR9006990A (pt) 1991-11-12
AU4819990A (en) 1990-08-01
DE68915987D1 (de) 1994-07-14
JPH04503949A (ja) 1992-07-16
CA1336889C (en) 1995-09-05
US5171582A (en) 1992-12-15
EP0377266A1 (en) 1990-07-11
JP2994741B2 (ja) 1999-12-27
DK128291D0 (da) 1991-07-01
ATE106738T1 (de) 1994-06-15
AU639222B2 (en) 1993-07-22
ES2057098T3 (es) 1994-10-16
BG94738A (bg) 1993-12-24
EP0377266B1 (en) 1994-06-08
HU900916D0 (en) 1991-10-28
MC2172A1 (fr) 1992-05-22

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT57050A (en) Process for treating diseases with lake of iodine
US4163777A (en) Controlled antacid delivery form and method of treatment therewith
Zarembski et al. Some factors influencing the urinary excretion of oxalic acid in man
Emmett et al. Effect of three laxatives and a cation exchange resin on fecal sodium and potassium excretion
PT88448B (pt) Processo para a preparacao de composicoes farmaceuticas antiprotozoarias contendo azitromicina ou um seu derivado
US4816255A (en) Treatment of iodine deficiency breast syndrome
WO1987005507A1 (en) Ultradense and more soluble and bioavailable preparations of calcium citrate
Clark et al. Lichen sclerosus et atrophicus in children: A report of 24 cases
US5589198A (en) Treatment of iodine deficiency diseases
US5250304A (en) Treatment of iodine deficiency diseases
US6019970A (en) Treatment of iodine deficiency diseases
IE60713B1 (en) Use of athiazide diuretic for the manufacture of a non-diuretic antihypertensive medicament
US4985257A (en) Hemorrhoidal treatment and composition
Kandel et al. Chronic arsenical poisoning during the treatment of chronic myeloid leukemia
Frawley et al. Metabolic and therapeutic effects of triiodothyronine
Moult et al. Use of bumetanide in the treatment of ascites due to liver disease
US5910318A (en) Treatment of iodine deficiency diseases
LINSHAW et al. A potential danger of oral chlorpropamide therapy: impaired excretion of a water load
Evans Sheehan's syndrome with diabetes insipidus
Ruedemann et al. Blood phenol level after topical application of phenol-containing preparations
PT1400246E (pt) Composições orais para o tratamento de mamíferos obesos, não diabéticos, incluindo seres humanos
RU2738658C1 (ru) Лекарственное средство в виде комплекса 3,3&#39;-дииндолилметана и β-циклодекстрина, способ его получения и способ лечения цервикальных неоплазий с его применением
JP4105732B2 (ja) メニエール病治療薬
Fleming et al. Effect of carbohydrate intake on the urinary excretion of magnesium, calcium and sodium in fasting obese patients
RU2200550C2 (ru) Новые лекарственные формы димоцифона в терапии лепры, зудящих и аллергодерматозов, герпетиформного дерматита дюринга

Legal Events

Date Code Title Description
DFC9 Refusal of application