HUE033473T2 - Készülék ömlesztett anyag nedvesítésére - Google Patents

Description

kp szülék omiaszt πτ r anyag nedves! tlsê ri- Λ találmány tárgya készülék ömlesztett anyag nedvesítésére. főleg etomuvi xznrôhamuk > dm stomate \ ke.\cu'> h magab.m v.; tl κ* \ otm obe\ \ ' mm-CMi h ho <.even k s m aD kúra egy heömlé.s, amin keresztül az ömlesztett anyag belép az ejtőcsőbe. Az ejtőcső alsó vé~ ^ 11 sao aleoixa egy k emles. .ante *.o mo ű a.' <>nies·,tt mo tkd\eanou aldemthaukelep Az ejtőcsői vtzbotáplálással vau ellátva, és az ejtőcsőnek van egy flexibilis falszakasza. Létezitek oh an ömlesztett anyagok, amelyek szásaz állapotban porhépzésre hajlamosaié közeiUk tartozik például a Laton, atxh pold tol ote "mol uzemue-m \otuo \ekakeztk. A menny then az erőműből d kell távolítani az ömlesztett anyagot, akkor a keletkező por Ibíc-tán jelentős környezetterhelés lephet lél. Ismeretes» hogy ezeknél az. ömlesztett anyagoknál tvov í soi < <'<ks. ment Db > po\ pados. md például -t Dl ti ^ tt?*et s a Œ 19? 42 334-et. hlind&amp;zortáHal kiderült hogviá Mázéi keverik az őmfésMéít mrfápp akkor az hajlamos arra* hogy a.z ejtőcső belső talán mepipadptt és oi tekö^pm A DE 41 27 447-hen több intézkedést jáVááőifA a MdvfÄ ierakrb dása ellen. Így például forgásba hozzál: az ömlesztett anyagot., rntelöh betáplálnák a vizet. 1 vnhoalm emu. mbon alkalom, nal ' 'ohuzot hogy az omleaztctwmyag iotgaiasa ellenem kialakuld lerakódásokat óiból eltávolítsák Végit! az ejtőcső alsó szakaszán a fal flexibilis anyagból van. Λ flexibilis any agot az tmilesztett&amp;nyägriramlässal mozgásbmriartják, úgyhogy az alsó szakaszon nem tud megtapadni az ömlesztett anyag. Overt sok intézkedés hibák lehető" se.a\ rü,.'! aban. r. tend ' en - knKn a a.n igentől A találmány célja ömlesztett anyagok nedvesítésére egy olyan készüléket bemutatni amely egyszerű felépítésű, és amelynél az ejtőcsőben nem rakódik le ömlesztett any ág. Λ technika fent megnevezett állasából kiindulva a kitűzőn- feladatot a Igénypont jellemzőivel;: oldjuk meg Λ lei a imam érteiméin n a m/K-iap'. fee a' edoezoaex a tlexón ts Ltfe/uk.o aha: torkollik be I lony^s khheli alakos az uhennypontokban találhatóak. A fovabbikahatt megmagyarázunk néhány fogaim?*!, flexibilis thlx/akuszon az ettöcsö olyan szakazc énendo. ahol az egocm ua Iksibihs anyagból van Λ íkxthhs anyagot .t készülék üzemelése közben fellépő erőkkel rugalmas mozgásba lehet hozni. V vénie.v'UJt mnag net.heMícse\ei os-ouuggesKn a víz fogalmába nnodún ol\*m íl-oAlé\ KU . ttorxio an «Jy > .mdos/b * aomn *' xupla s t odenü »’»orUp'ockst Mag « fr u< o sx vi i s. '»i >h ' v ^ s , Hn y >,. \\ g x n » I oh ^ v ^ál^4Sj:-^W%^iN»P·#·^Ι^ΜΝρ::^Ι^1···eh.erő anyag. A vlzlgnílehetnek::kitárd.anyz-gökrpllilüi lebegő agyagok. \ tdaknam s' cumi xi botàph.ts a. cgi.h- <' desohh-. íahmko'/ebo i-okohuk K\ akkei s nedveshez iolyatn.na oh megs veghe. .tltol ne estuesè ta)« a,·: öot>aztatan>_tg-ámmias tévén mozgásba vaa hozva Az ömlesztett anyag az ejtőcső mozgásban lévő falán alighanem kisebb •»Pékben tud megtagadok \ Ictükue κοί xes„e >e ,. ' * v em odds a' ehe, \ ον ,ouleto*e. ,J oj s\e x \uk *,·'!λι S ot '\v l,\, at 'fru es e * »s í so tikodé es κ.·*νΚοχ íM m<t ηη,-x \ ap ιλ ko' ieia ,0'íasel egelo ,χον \o\uso\ 5 ’ebei öoíxo tps fr» s fries* ' ks \l szakasz a vizbetápíáiásto! 0.¾ ejn\so kiömléséig terjedjen. Ebben az esetben az ömlesztett .anyaigínedvesÉéS: ohin ailsps>útját az apesö rdyao: szakipziban lesa megs aho liiaibl iplbA lis, \ vizhennhdiäs az eitoesö flexibilis falszakaszén egxeticix müáaba betorkol Ihat, Hornos módim a vizbetáplalás több invokeha torkollik be. Λ .lúxöka inga ima magában foglal "mm s 1 twtfrxv 1 vd an U u-ntul n k «J kpi a* ,o,s ,. ,oe ' f Afrika'· * akarni, s Ifbndezést kialakitxa ól lehet Iä bogy a su több irányból ütközzön neki az ömleszíeílanyag-áranüásmak* és ezáltal az ömlesztett anyag egyenletesen legyen nedvesítve. A fuvökák ef lehetnek hélpzve azejtőcsőnek egy söpban, A i'úvókák el lehetnek helyezve pád sósnál, cg>inassal szemben, sags az ejmvso körök*« menüm cgxtnloen closnw AMÍálmány magában .foglal olyan kiviteli alakokat is, amelyeknél a fnvókák az ejtőcső különböző magas-m.ganvm vonnak elhoh-e/xe. belőniük nkout a fuvoknk a# qioeso lobban több sskhan lehetnék elosztva. A. fúvokák lehóihék az ejtőcső falam merőleges imnylfbfrtságáiks vagy az ejfo-csőbe szögben torkollhatnak, be, ...^Sű^''neövesitlsizÉöeklben a fóvökák ki Iliinek alakítva lapos sugarú hu okúkként. amikéi is a u,’sugar a oxo/ysHrunx ara turanttranx u dbneitzkib.tr. V.i tan szélesítse Λ lapos sugár leltet az ötnleszíettanyag-áramlással pár.huzaroos. hafántimoxn vagy frerde irányú. Lehet valameumi lapos sugara fúvóka azonos tránybottságű. De különböző ranxitoü xg,H, p lebetsegesekz például ucx, »gm a lapos mgaru eaxxVLd, egx tesze az ëtnlr^zfretUnxag-aranfiàssal p,uhusuom\ uhnsba, a másik részük pedig arra hamun rém ba son állítva·,· A fúvókák dhdyezhetök helyhez kötve vagy egymással mereven összekapcsolva, l'lveu-kor a fű vékák korlátozzék az eköesö flexibilis Ibláoak mozgásszabadságát. A flexibilis iái mozg&amp;saesnku fixen elhdyv/eb hKókák közöm tesökaen lehomoges. Abermals meaokiàsh> bet az, begy a f&amp;vókák a öexihílis taiszakMsæal .egymástól fhggetlenül varrnak összekapcsol-, va, Ebben ab esetben a fávókák egymáshoz. képest mozogni italnak, és így az ejtőcső flexibilis tala ïiagyobl>;môz4àssmbiÂggâi;Âiiêikt*?Jk. Ízzel az intézkedéssel tovább £sÖkk#n|ük az ömlesztett anyag !em|bdfei|;tpl: vajiszlttüségéi. \v îOjc a V \ \he ml oc vu-v t dex bms uwvkoV a κ iktwh nők, rltxtbths >o<v leiekkel mcgou, ok \ tinók l rmmgassxahadsagat \ HcmHIjs x^zctekck taglalva lehetnek például cg} gymn alakú Uzvakbd. amkőrnhes/l az egóe\*>vet. k oí ín ai í"i xem\ebN Irakodast k rxido-iUiU kam and * u, a euo OM« belső eben 1 amin &amp;* enne\o \ |S1. éa elöntésen sima He ··· mm nens icitétleian köve tv nem m' sA bs \v hm oo, , ^ tkav t\aimVa/ik ú oi az egoo-o ,00100 a\ kor a merev és a flexibilis falszakasz közötösÄhiÄsek;lifeotiteg'sÂdêïsgk. 'kgl! lemilg. A U vAúk amo'.uv« kérészi il no ömkto ott <«*> *g nedvesave vám egy d előnyős kivitelt-alak s maian óban urnőee. v etünk ki dalin a, he#x nem múlnak be az*, ejtőcső belső terehe, \ emu a " ' V \o - ,J uuetvek NOgnv-g^x el az oinleszíebamag uvnblo^ ttedxe Mt'\ vettms vn ükalm^in ο,Ά ösztüo dudáim u A tssznnrkrvokak sumsegexcl útból el lehel távolítani a taláhsáay szerint elvégzett nedvesítés ellenére megtapadt lerakxHl&amp;arÉat is szeanyezőáéseketi A tisxtstőlúvx>kák úgy vannak kialakítva, hogy benyúlnak az e|tie# bek# terébe, lüonyősipődona tlaAib>ftv6kák olyan íránylloilságúak. hogy a χ iz 4S°otál kisebb:!#* x'uxx'ijka ni koz A rek' <0 ónét Ivivr tlanak 1 zaba az O'Ev-o boke tálnál a szenme zőipsek és krakedvel As álaszihafok ο·< x hat okthamk A tnutnotox okai ki lehetnek alakma mvhea írnokai km m amely ekben s xiz el xau k-rítve, és így a víz az ejtőcső belső tahinak megfelelő szögben ütközik nekt. Bithez a fúvóka·· tengely meghosszabbításában el leltet helyezve egy íerelölélöieh aminek a víz neklütköziL és ezáltal más irányban mozog tovább.

Mivel az ejtőcsőbe benxulo elemei a/ ömlesztett amag szarnám mindig k rakodást kiindulópontokat képeznek, a ihzthófúvőkák az ejtőcsőnek előnyős módon olyan szakaszában vannak eiheiyezm ahd v >ekel> iomLxAnok scs<el\v bz olxan szakaszra Igaz, ahol az Imbsztettanyag-ársmlás még száraz, tehát az ömlesztett anyagot nedvesíti vlzlpldkik Éli«! szakaszat Λ tisztuoluxokak A lehetnek helyezve az ejtőcső Ikxilnhs szakaszán. Anniban az is lehetséges, hogy a hsziitőlúvökák az ejtőcsőnek a flexibilis szakaszhoz csatlakozó merev szakaszán vannak elhelyezve:.: A ítel&amp;ií-i§ IMsaskasz anyaga lábai gamlanyag, Az anyagjai nam szabad annyira lleai:·· bifisnak leimky batty a guayartyag nmagása akadály ózna aa #t^teptf%ay^ärgiöl|^. Kálié stabilitás biztosítása végeit a gumianyóg el lakát látva aádsltáaáfekel, Ka erősítés ládát példáid a psitóáayagtefi spirál alakban v^gigsmi: Imzal > ÂZ; is lebeiséges, hogy aa tel észtéit atvyag agy ájtécső Möfiklartälyba» va» tárolva Ac a tartálybél zz opöesöbe btdbk, Bgy Mtimatív kiviteli alak esetei» m dirdeszlett anyag ílutdiaált: állapotkaa vas bevezetve az eílőesbbe, EvdgeS a tartály Mmenetlnéi a| lahetgák In-lyazve fí«|dlM|áálMá|:v »elyykkel az bmlésziétt anyaghoz duldlzilbgiz vezetabstm. Fhbdizált állagaiba» bevezetett ílnsl é sztéit anyago t konnyehbemaedvesftlmid.

Ky alábbiakban a találmányi a csalóit rafzokra lávatkbzvz elostybs klylietl alakok kapcsán, »mrtepä^^^^ Ay agyas abrâkan akdvcikezdk 1 alkatnak: I. àhue ggy tgilltnágy szerfiai készülék vázlatos mjza: 2,. ás 3. ábra; további täMinmay átérti tóYftd! 4 -6. àbn.» a találmány lodnnböző kivitel? alakjai Üexi bilis Talsaakas/.alaak agy-agy resz- lata.

Az 1. ábrán saamlclMaft átláltnány szetink kásyOlák: Magában Ibglal agy ló készfetazötzptáiyt ami II ömlesztett anyaggal vas 'télte» Az ömlesztő« anyag emmövek nyaatalásakar keletkeze ham», A l íkkásybtayKtntlály első végén; 12 daidizálóeleaiek vannak elhelyezvé. A 12 lkiiré§l«lliá 11 tkalasatalt Iá. így a 11 : Omlesatatt anyagot ílaidiaált állapotba: Irnzhatö»

A IP készletezőt arialy a y alsó végeve btl%gőle:ges itelyzetp 14 ej lőcsébe megy at, A 10 kásylakybMtály kiömlése egyszersmind a 14 efiPeso 13 Peömlése ts, A 10 kászIakyotartályjMk a 14 ejtőcsőbe vezető almette»# ki van alakítva agv 15 zárőszerkezeL ami az L ábrán An állapotba» van s re »déliéivé . Zárt áHáptbáá á !5 yAááyérkayet magaka-dályozaaj bogy a 11 ömlesztett anyag M rndjo» lépőbe lő készletezőtarialybök -tehát· a I I zá-mszeMezei lefelé lezárja a ÎP készleiezoiartásyt. Ha a 15 zárószer kezel M van nyitva» akkor a 11 ttmlaiatatt anyag OtadlMli állápotbán be ludjépöl a lAepdosÖbe. A B bedínlás tamlatdtál az ömlesztett anyag addig: esik lefela» amig: a lő kiömlésen kemsAül ki nem lap a 14 gjtőese-boL Λ 14 apóeső faiad 35 szakaszra äs also 34 szakaszra van aszisa. .A íblsö 33 szakaszon a 14 ájtdcaé: fala aeélfeök tékát nem flexibilis any ágbői van> A felső 33 szakaszon ki van alakit·' vn agy mm sztmleUetelf zárható nyütb* ami dknör/.és és dsztitás céljára hozzákbést biztosit· à Π citée v-o Ivhoeluv \z omk s/ien „isnas1 knakodasao meg lkad dvmvndo, a N vy,ovm' Ύ ^ ' fe«a < mke 1' v'ak&amp;">vn \ ' i o!ai «(ie^'fekKx.i o n t * ta> '«r χ χο V aku szalonon, v^yvs a tloublh" >4 falszakaszon i kt sîtceso Ida gvmuhnl s an, Âëlf'^ m> $< u*Mt"-e. V meg^osaen gumi dvxthtks ,a\og. \ hnatk*vasi számnál a fokó 33 szakasz, mitja os a flexibilis 34' lâlszakmvt gumija alkalmas os > % \<m kap<v va a \ nassol I |\i\ svoos kn tfe s alas cvncv» az *ed w n sm 5 amag egvma-sal km όνη ->e<, > fe,\ u* "hogs a i - ego so bake ,4a ;' atmaun ta < üor Mmfe Âemailv megoldásként' k;fttliÄ.^ci-:|pÄr]g! modort ôst» tóiM :fenpÄl«l Äl# 33 szakasszal úgy, hogy a gumianyagot kívülről feltoljuk a felső szakaszra, es fcszhőpámtai V t1 o t( i w 'kxífeks o4 a X us, m --v Js,> 17 síkban vs ,χν ma earn 1?! síkban nyole-mole 30 iuvoku van elhelyezve, amehelet az I. ábrán «.zab vázlatosam a 14 ejtmao m-lábán levő m dósukként s. emk Itatunk \ '*0 fuvolák Upes atjuiii unokák amik sugamauv ban íi 14 ejtőcső központié fele vaunak irányús-a, és a vmszhUesbs®;: képest kissé meg vannak: oontveáuh \ "MtesofeK k, , e non» ta 13,1k mólban égvén len. όγ , I vannak o&amp;ztz va.

Mindkét 17, !§ óikhoz: alMnmva 4 Izliîtoeslfeçt; ka‘those A l H* vtefuvokafe- mo „a 3 5 oswkoto vezaek o,v<\ a sooatkozo M ooro-esobóz \ 33 osmmkoto so elekek tlesduhs anyagból vaunak, tehát nem merevek l 31 gyíb riclóvékő® nem szemlàîfefeit ^pvei^feöítefmí# nyomás alatt alla y 1% van fedáplálpr, 2¾ V U' lebet hes/uah v fe, erőműben például mstgaMamtekníto berendezés hasznait vize Λ su a 21 gylffelslvikéti és i^!Mifeíls 23 összekötő vvze léken ketesMid a 20 vizfűvökákhoz kerül, es onnam őelép a \4 ejtőcsőbe, ahol m 14 ejtőcsőben lehulló ömleaztettanpg'áramiásba üthő-ak \ v«z óthato az undvv/temunagmmtnlásbu t> onze i\ kever« «, ómieszVnama*. áramlást, ÄstfettnpiMb a 17, 18 stiőibáő h Ma lölőnbiz# irányokból ütközik neki na őmíesztettanyag-áramlásnak, akkor bizmsitva van. Iu>gy af InieSifetrartyag mailddkfetaani .nedv esítve lensen, mielőtt kilépne a 14 ejtőcső 16 femnlésén keresztül, Λ 20 íúvóknkhól kilépő viz és a 14 ejtőcső vön keresztül mozgó ömfeszíetőmyag" marnia- asen a Ikx'hfa '4 vb/a^o-z i un darvasai a an bat \ ,η m os «z tms v ' le\ na, invgv tI a ok msén iu>vp «ski lépvén hozsxt \ nvuzg,n vjee, mten n ahhoz hogy mepakadalyazira az, ötnieszted anyag lerakódását, de ahhoz nem elég ínienzin hogy befolyó·' solja az ömksztettanyag-örasnlás mozgását. Mivel ö 20 luvókák Oextbibs 32 összekötő vezetékeken kere-mtól vannak összekötve a 3.1 gyürőcsövekkd. a 20 fúvókik együtt tudnak mo~ £öí>m a |4 ejtőcső flexibilis falával· A Hexibilis 34 falszakasz mo^yástóp«:Ssigft:esíi|3M|fe létnek tekm mértékben vannak a 20 .thvökák által korlátozva. A találmány szerinti készülékben az ömlesztett anyag az régész- 14 ettoeadbeb 1¾¾ ító nteanl anélkül· hogy lerakodások jönnének llÄM i'elso 33 sMlásióh. alibi â 14 e|tÄÖ lila .veiből vau a? nmles/nn anw ne > éra v c % t t\n akodo 1' V' entkaztett anyag rvA a úevhi tx 34 ml·'MkíSZkn» kerül vnmU.v\bí wzvl· v-hol s na mozgass ne at; von ina nek létre lerakodások \ " abtao es.d·, a , ' 15> \t\ '0 {ovo* a - dg. s\ * . at »·» nnnm o nedv*. v-w A 18 sik 20 ih vékáiból annyi víz lép ki. hogy az önúvsxtelt anyag tÂsÉàèk tálától -és egyenlő·· tCNva nedvesít ve legyen \ íeKu I" var fuvolái Ά> ds/otoíiookákkeot sárnak kiald-öva. amikkel újból el kötet távok tani lerakódásokat amelyek a flexibilis .34 falszakasz mozgása el· lembe Mire tudtak jotnü. A 36 üsxtfíéfávókák benyúlnak a !4 ejtőcső belsejébe, és úgyneve-vt* méhes ktvohakkcot v annak hxöAltxa emel·éknél a novkmeogol· nvgnnsezHMa'a ban egv tereloídület van elhelyezve. A ItMügSr .àüÉiÜiiÉtï terelöfelületbek, ámély 4a|ióá sagár tonnájába» leiélé téríti a vízsugarai lias flexibilis 34 falszakaszba» lerakódások jöttek létre, akkor .megszakítjuk az ömlesztett anyag-áramlást és a 20 {mókák vIáéiliiiááh Illába tizembe helyezőik a 36 íisztítófuvőkáv kar, hogy nibiá eb-ovlneik a lerakudasok.n \ 3o őszutóim okokbol kilépő w körülbelül 3ö°-os szögben nekiütközik a 14 ejtöesö ibiának, és eltávolítja róla a lerakódását. Λ lerakódások eUâvolitàsa után a készüléket újból rendeiteiess/etlktt tizembe leket helyezni, és az o?u-leszteu anyag nedvesítésére lehet használni, Λ 3. ábra khÍtéli alakja esetében számén csak az. alsó IS sik 20 fűvókái szolgálnak az. ömiex/ieu anyag nedvesítésére, míg a felső 1? sík írnokéi 3o UeztitotVh okaiként vannak.ki* alakítva. A 2. ábrától eltérően nem mind a két I?, 18 sik van a flexibilis 34 falszakaszon elhelyezve, hanem csak az oKo IS -4. ααΆιν X *o uszméíSKólak a 14 ejmw· felső 45 szakaszán vannak elhelyezve, iáid a fal tnoies anyagból x,,n Mise; nent kí\ umtos. hogy3;> item nomökak mozogjanak. a 3o ns/tuoímokak es a 21 g\ inxteso kor out 2 ' oss/ekom w/etekek szinten lehetnek merevek.

Sok «tesztéit .œtppilz ÖmiéáZlefi ârf en egyeÉ«m^dl^ltei:; elegendő^ ba a 48 síkban több 20 fuvóka van elhelyezve. A találmánynál nincs kényszerű szükség sem más síkban kun gtrulekos írnokokra, sem tiszttmiuvOkúkra Λ 4--6. ábra a találmány különböző kiviteli alakjai flexibilis 34 falszakaszaiból mutat egy-egy részletet. A 4. ábrán kara ellenül a flexibilis 34 falszakasz gamianyagában egy tömlő akku 3 / nnAtvday van kiukknvu. 4 iö.núú alakú a? nyúlványba be var* dugva egy 20 fúvók a., eá nem à^MôÎtidiMâfciiiacÂ!dM^É!àl6,;^ôtleiél> tbgkOve van.

Ay 5, Ibka | 2b agy Ama van kialakítva a ÎkylbifÀ |4 fel-> «yakaga:gnsalanyagában. A '20iúvókig anklynek killsé íelülbfk mélmttei van ellátva, bkveaeb· jók: a feaíba,óvkét anyával Megutald poMeiófean rbgEÚJÖk, A 10 lövóka bsnyúllk a 14 φ íócsőbv. úa av Í4 φρηφ felâm detékskógö helyaetbe van áOOva. A A ákfán a 20 fúvóká ugy ancsak kA 31 anyival van atfgaitve, A 20 vlbllvéká ókúiliká 39 k'bydatabokkal &amp; 14 φόηνο Mábvv Mpest peitlontdA Irányba van állítva. A 39 kbaOara-i bak a 39: Iklsaalaakhok vannak IIlesytvb,

Claims (3)

1. S/AíUD\í Mi WPONlOh l Készölék ömlesztett anyag nedvesítésére. hjkg erômùvi szürőhurouk nedvesítésére, amdy készülék magában foglal egy ej késövé 114.Î és az ömlesztett anyag számára egy tar« tályt (101 araeb az ejfőesi fi 4} fölön %m elhelyezve, amely kisznleiatel az ejtőcső fölső eigen kl van alakisva egy beöntlés (13), amin keresztül az ömlesztett anyag belép az eg/k'sofee s 1 t'k toxabba a tattal) 11*0 re az Ovo-o * 14) közönt ohneneínO kt % tn aötknxa eg-, z awm* -lezeg fövIbM az ejtőcső alsó végett ki utn alakítva egy kiömlés (lót, attln kgp?azttll az öp-kaztett arnag nedv, viel! O Up A km kilép un abba. a ' eUs -mh-v t\M U um alakítja stziv-.apia'as um O. kié továbbá az címzőnek (14) van egy tlevmlis úisznkasz 104). azzal jel« lunmv e„ Vo - V t'-betaylali- 0' . I 21) i/ *. góc sernek i i4'> a í'ex.hths iakzakaszaba (24) förkolHk be, ' x> »o mm 'vetni e elek tzzal jvlkiíiezu bog Uns fölwtkas < vszheláplálástói (20.
2. 2 L 321 az ejtőcső 04) kiömléséig t HO terjed. * V I \,igv ' tgv ny p.mw.. mm ken akk, azzal jdlesttizve hogw. mUteiaplaats (2tk 21, 22) magában foglal több ín vékát (2(0, amelyek az enbesőhe (14) torkolknak: fep 4. A % jgenypoát szermii késztilékp azzal jellemezve, bogy a fúvókák (20) egymástól föggetlemil varrnak összekípv?óiva &amp; * Λ ' vae.v « peux pert s, umO ses -üUU azzal jellemezve. hog\ v ma A e iuvv kakim ' (20) odavezetésére ikxibt lis vezetékek (22) vannak alfcgbtMzvm b. Λ 3 -5. igénypont egyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy síkban 07. 13) több : ía vb ka (20) van elhelyezve. 7 Λ 3~f, tgettspont egxikr .-merinn készölek. azzal jellemezve, hegy a Imolák (K0 ,ίΟΓϊ tts eine' be az Ötöt- ο Ο O hebt' torche h. A# I sgsttypom egyke o/crlnti készülék, azzal jellemezve, hogy alkalmazva szítnak ns/.btöíúx őkék (36). amelyek benyúlnak az ejtőcső (14) belső terébe. 0 A s ígenypont szétlőtt kes/tllek azzal jellemezve, hogy a nszutohauvUk * Ko az et-xv\* , -η) tlev.O taN ",,ts \to (74) -.annak Oheivezve, Id
3. 3.Z t ° atérypmtt egyike szermti húmnleU azzal jellemezve, hogx a fíextbiífeföb szakaszomé·)) az ejtőcső (14) fala gtmtíátwagból van. 11. Λ 10. igénypont szerinti kisziMékp azzal jellemezve, hogy a gumi&amp;nyag betéttel van tneeorosuve,