HU230902B1

HU230902B1 - Eljárás mezőgazdasági hígtrágyák hasznosítást biztosító kezelésére

Info

Publication number: HU230902B1
Application number: HU0700748A
Authority: HU
Inventors: Andó József dr.; Balázs Andó; József Andó; József Szalczer
Original assignee: Geosan Kft
Priority date: 2007-11-23
Filing date: 2007-11-23
Publication date: 2019-01-28
Also published as: HU0700748D0; HUP0700748A2

Description

A találmány az almozás nélküli állattartás melléktermékeként keletkező mezőgazdasági hígtrágyák hasznosítást biztosító kezeiesére szolgáló eljárásra vonatkozik. Hígtrágyás állattartási technológiát a legtöbb esetben nagyüzemi sertéstelepeken alkalmaznak, létesültek azonban ilyen jellegű szarvasmarha és baromfitelepek is.

Az állattartási üzemeltetés során keletkező hígtrágya környezel védelmi szempontból súlyos problémát jelent ugyanakkor értékes béltartalmának hasznosítási lehetősége számos olyan kezelési eljárás kidolgozását és alkalmazását eredményezte, amelyek a hígtrágyák ártalmatlanítására, valamint hasznosítására irányulnak.

Korábban ellerjedten alkalmazták az un. “nyárfás technológiát, amelynek során a hígtrágyát e célra telepített nyárfa-ültetvényekre Öntözték ki, ahol a hígtrágya tápanyagtartalmának egy részét a növényzet hasznosította. Ennek a módszernek az alkalmazása azonban oly mértékben növelte meg a talaj nitrogénterhelését, ami messze meghaladta a hatóságilag előírt felső határértéket, így e nyárfás*’ technológia napjainkra már elavulttá vált. Egyébként is a kezeletlen,, nyers hígtrágya mezőgazdasági területre történő hagyományos kijuttatásának a lehetőségét korlátozza a talaj és talajvizek makroelemekkel - jellemzően nitrogénnel és foszforral - , valamint

SZTNHd 00125332 szikesedési előidéző sószerú anyagokkal továbbá potogén mikroorganizmusokkal, esetenként antibiotikumokkal való lokális túlterhelésének a veszélye. Azokon a területeken, ahol a növényzetnek a nigtrágyában lévő hasznos komponenseket hasznosító képességét meghaladó mennyiségű hígtrágyát juttattak ki, mind a talajban, mind a felszíni és felszín alatti vizekben nagymértékű - esetenként Kimutathatóan jelentős környezetszennyeződést okozó - tápanyag-feldúsulás következett be.

A hígtrágya szántóföldekre történő kijuttatásával kapcsolatban súlyos problémát okoz az a körülmény is, hogy az adott állattartó telepen a hígtrágya keletkezése folyamatos, viszont a hígtrágya szigorúan esetileg, egyedileg engedélyezett kijuttatások mind időben, mind volumenben rendkívül korlátozottak, ami fokozza a kampányszerű koncentrált alkalmazást, és az ezzel járói túlterhelés kockázatát.

További problémát jeleni, hogy - pl a tulajdonviszonyok megváltozása következtében - számos hígtrágyát termelő telep elveszítette a hígtrágya elhelyezésére alkalmas szántóföldi területeit, vagy legalábbis azok nagy részét, így a hígtrágya elhelyezéséhez szükséges és elegendő nagyságú területek biztosítása gyakran igen nehéz, egyes esetekben megoldhatatlan feladat, aminek káros gyakorlati és gyakori következménye, hogy a kezeletlen hígtrágya környezeti és talajvédelmi szempontból egyaránt kifogásolható mértékű adagokban kerül ki a mezőgazdasági termőterületekre. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében egyébként a hígtrágya mezőgazdasági kijuttatásának a lehetőségét egyre szigorúbb korlátok közé szorítják.

Az is problémát okoz, hogy a különféle helyszínekéin és időszakokban képződött hígtrágyák kémiai összeételét nem lehet általánosan érvényes paraméterekkel megadni, hiszen az egyes állattartó telepeken alkalmazott technológiák színvonalától függően (pl. a hígítás mértéke,, tárolási technika) az összetétel tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak. Ezen túlmenően a hígtrágya olyan, a növények tápanyagellátása szempontjából egyébként fontos makro-, mező- és mikroelemeket tartalmaz, amelyek nagy dózisokban történő kijuttatás esetén a növények számára toxikusok is lehetnek.

A fent részletezett okok miatt az utóbbi időben előtérbe került olyan hígtrágya-előkezelési technológiák alkalmazása, amelyek segítségével a környezetvédelmi szempontból káros komponensek mennyiségét oly mértekben csökkentik, hogy a kezelt anyag akár természetes vizekbe bocsátható, akár mezőgazdasági öntözéshez használható. Például szerves hordozóanyagra felvitt baktérium oltóanyaggal, kémiai, illetve fizikai-kémiai úton kezelve javasolják a káros hígtrágya-komponensek csökkentését, de született például olyan javaslat is, amely szerint durva leválasztás? lépést követően mészhidrát bekeverésével és statikus ülepítés alkalmazásával fázisszétválasztást hajtanak végre, és a híg fázist a tisztítását követően élővízbe bocsátják vagy újra felhasználják.

A hígtrágya a növények fejlődését elősegítő komplex tápanyaghordozó, illetve a mikroorganizmusok szaporodásához szükséges komplex táptalaj, de beltartalmi értéke - az egyes mikroorganizmusok (többek között a patogének) szaporodásának, élettevékenységének köszönhetően - a hagyományos tárolási körülmények között jelentősen csökken, illetve eliminálódik.

Jellemzően a nitrogéntartalom - a mikrobiológiai folyamatok következtében - akár a felére is csökkenhet. Súlyosbító körülményként kell értékelni azt a tényt, hogy jelenleg a hígtrágya kezelés nélküli kihelyezése^ rendszerében az állatlarró telepek érdekeltsége általában a hígtrágya nitrogéntartalmának lehetőleg nagy mértékű eliminációjára, tehát a mezőgazdasági szempontból értékes tápeiem tartalmának az elvesztésére irányul,, mivel ezzel a kijuttatási volumen növelhető. (Nitrogén korlát.)

A hígtrágya hasznosílható tulajdonságából következően azokon a fent említett eljárásokon túlmenően, amelyek az egyébként hasznos beltartalmi értékeket hordozó hígtrágyakomponensek csökkentésére., illetve kiküszöbölésére irányulnak annak érdekében, hogy a vizes fázis a természetes környezetbe lokálisan kijuttatható legyen, ismeretesek arra irányuló törekvések is,, hogy az értékes komponenseket kinyerjék és hasznosítsák, például biogáz és/vagy szerves trágya előállítására.

A P8200490 számú magyar szabadalmi leírásból például olyan hígtrágya-kezelési eljárás ismerhető meg, amelynek révén a hígtrágyák és élelmiszeripari szennyvizek 0,5-5,0 % szilárdanyagtartaimú folyékony fázisát szuszpenziós műtrágyává alakítják. Az eljárás során a folyékony fázis pH-iát sav, pi. kénsav adagolásával 0,5-1,5 közé állítják be. Az elegyhez - kiegészítő adalékként szervetlen káliumsót fosztó tvegyületef vagy nitrogénforrást pl. karbamidot kevernek, közben az elegy pH-ját szervetlen lúggal 812-re áiiífják be. Az elegyhez meddőiszap-szuszpendáló szert is hozzáadnak, adott esetben legfeljebb 85 °C hőmérsékletre melegítik, és addig keverik, amíg homogén szuszpenziói nyernek.

A P8301282 számú magyar szabadalmi leírásból megismerhető eljárás hígtrágya tápanyagértékének a fokozására és mezőgazdasági hasznosítására irányul,, és fázisszétválasztási, tápanyag- és szervesanyag-növelési, valamint káros mikroorganizmusoktól való mentesítésre irányuló műveleti lépéseket tartalmaz. A hígtrágyához foszforműtrágyát, nitrogénműtrágyát, kálíumműtrágyát, továbbá szerves anyagot, szénport, ásványi anyagot és szuszpendáló szert kevernek. A káros mikroorganizmusok eltávolítását a fenti komponensek hozzákeverése előtt, közben vagy e műveletet követően hajtják vegre, ásvány! savas és/vagy lúgos kezeléssel. Adagolnak biológiailag aktív anyago(ka)f is. A kapott szuszpenziót mezőgazdaságilag művelt földeken trágyaként alkalmazzák.

Ezekkel az egymáshoz hasonló eljárásokkal olyan, viszonylag nagy koncentrációjú szintetikus anyagokkal dúsított, gyakorlati értelemben műtrágyának tekinthető termékei' kapnak, amelynek a tápanyaggazdálkodási szempontból indokon kijuttatási dózisai a keletkező hígtrágya teljes volumenére vonatkozóan ökológiai szempontból nem indokolna rák, sőt ki lehet jelenteni, hogy e javaslatok szerint olyan tömegben kellene szintetikus tápanyagokat adagolni, ami ökológiailag már káros lenne. A kapott műtrágyajeílegű termékben a hígtrágyával bevitt tápelem-tartalom aránya relatíve igen alacsony.

Az US 2006/00225473 sz. iratból olyan trágyák, elsősorban tehéntrágya környezetvédelmi célú kezelésére szolgáló eljárás ismerhető meg, amelynél a trágya pH-értékének csökkentése útján csökkentik az illékony szerves komponensek emisszióját. A kezeit trágya hasznosítására a leírás nem tartalmaz meaoldásf.

A magyar P9601671 közzé leteli iratból talajerő visszapótlására szolgáló biológiai eljárás ismerhető meg, amelynek az a lényege., hogy a levegő nitrogénjét a növények számára hozzáférhető vegyüietekké alakító baktériumokat juttatnak a termőföldbe. Ez az eljárás azonban hígtrágya-kezeléssel nem hozható összefüggésbe.

A 187 646 számú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás során a hígtrágyák és élelmiszeripari szennyvizek folyékony fázisát, amelynek sznárdanyag tartalma 0.5-5.0% közötti, szuszpenzíós műtrágyává alakítják. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hagy a hígtrágya vagy élelmiszeripari szennyvíz folyékony fázisának pHjár 0,5-1.,5 közé állítjuk be - előnyösen kénsav -· adagolásával. Az eiegyhez kiegészítő adalékként szervetlen káliumsót és/vagy foszfát vegyületet, előnyösen monoammónium-foszfátot és/vagy nitrogénforrást előnyösen karbamidot kevernek és az elegy pH-ját az adalékok bekeverése közben szervetlen lúggal,, előnyösen ammóniurnhidroxiddal, pH 8-12-re állítják be, hozzáadnak az elegy összmennyiségére számítva 5-15 tömeg% mennyiségű 40-60 t% nedvességtartalmú meddőiszap szuszpendáió szert, maid elegyet adott esetben 55-85 °C-ra melegítik és addig keverik, míg homogén szuszpenziót nyernek.

A 187 508 számú magyar szabadalmi leírás tárgya eljárás híg trágya tápanyagértékének fokozására és mezőgazdasági hasznosítására, kívánt esetben a híg és szilárd fázis szétválasztása, a hígtrágya vagy fázisa(I) tápanyag tartalmának és szervesanyag tartalmának növelése és adott esetben a káros mikroorganizmusoktól történő mentesítés útján. A találmány érteimében a hígtrágyához., vagy híg és/vagy szilárd fázisához legfeljebb 40 m% P2O5 tartalomig foszforműtrágyát, és/vagy legfeljebb 33 m% Ns tartalomig nitrogénműtrágyát,, és/vagy legfeljebb 50 % K??O tartalomig K-műtrágyát és/vagy legfeljebb 30 m% tartalomig szerves anyagot, előnyösen lignitet, tőzeget, komposztál, szecskázott növényi szármaradványt és/vagy szénport, és/vagy legfeljebb 10 m% tartalomig ásványi anyagot, előnyösen zeolitot és/vagy olajpalát, és/vagy legfeljebb 8 m% tartalomig szuszpendálószert keverünk, a kóros mikroorganizmusok eltávolítását a fenti komponensek hozzákeverés© előtt, közben vagy után ásványi savas és/vagy lúgos kezeléssel végezzük, kívánt esetben a szuszpenzióhoz mikroelemeket és/vagy biológiailag aktív anyagot/anyagokat adunk, és a kapott szuszpenzió! a mezőgazdaságilag műveit földeken trágyaként alkalmazzuk.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan hígtrágya-kezelési eljárás szolgáltatása, amelynek segítségéve¹ lehetővé válik a hígtrágya elhelyezésével kapcsolatos, a bevezetőben részletezett problémák kiküszöbölése, valamint hasznos beltartaimi értékének kiszámítható mennyiségben, környezetkárosítás nélkül az ökológiai körfolyamatba történő visszajuttatása.

A találmány az alábbi felismeréseken alapul:

valamely, a hígtrágyái hagyományos módon kezelő állattartó telepre általában igen nagy mezőgazdasági takarmánytermesztő területről érkeznek a betakarított növénnyel a tápanyagok, illetve tápelemek, alapvetően az N, P, K. A tápeíemeknek az állattartó telepen megtermelt és kiszállított hússal mindössze néhány %-a távozik, a túlnyomó része hígtrágyakomponensként a telepen marod. A jelenlegi gyakorlat szerint a hígtrágyát a növénytermesztési területnél egy-kéf nagyságrenddel kisebb területre Juttatják ki, másszóval a nagy területről beszállított

................................................................................

takarmánnyal bejuttatott tápeiem-tartalom túlnyomó része igen kis területre koncentráltan kerül vissza, ahol a tápelem terhelés nyilvánvalóan olyan nagy, hogy már környezetkárosító hatása van. UgyonoKko¹' a növénytermesztési területen óriási tápelernhiány lép fel, amit szintetikus tápelemekkel pótolnak. Ennek a gyakorlatnak a következménye a növénytermő területek minőségi romlása; a hígtrágya elhelyezésére szolgáló terület nagymérvű szennyeződése; továbbá a növénytermő területek nagy műtrágya igénye.

A fentiekből kiindulva felismertük,, hogy az ENSZ EcaSarf irányelveinek megfelelően - a tápeíemek növénytermő terület és állattartó telep közötti áramlásának a megváltoztatásával., nevezetesen a termelt hússal a rendszerből kivont tápelem-hányad hígtrágyába történő visszapótlásával majd az így kezelt hígtrágyának a növénytermelési területre történő minél nagyobb visszaforgatásával (nem pedig egy ettől elkülönített kisméretű területre való kijuttatásával) a lokális környezetszennyezés kiküszöbölése mellett jelentősen csökkenthető a növénytermesztési területre kijuttatandó műtrágya-mennyiség, így a hígtrágya hasznosulása és a termőterületek minőségi javulása révén helyes mezőgazdasági gyakorlat alakítható ki.

A hígtrágyával kapcsolatos probléma ökológiai szempontból tehát ügy jellemezhető, hegy míg az állattartáshoz szükséges tápelemek nagy területről kerülnek begyűjtésre (pl. takarmány formájában), az állattartó telepeken keletkező, jelentős mennyiségű hígtrágyát koncentráltan és kis területre helyezik ki. A tápeíemek forgalmának az egyensúlya akkor állítható helyre, ha a hígtrágya visszaforgatását - az állattartási termékekkel kivitt topeierneket ροίοΐνα - hasonló, célszerűen közel azonos nagyságú mezőgazdasági termőterületre juttatjuk vissza, mint amekkora az a terület, ahol a takarmány (bevitt” tápelemek) megtermett. Az így nyert hígtrágya alapú végtermék beltartalmi értékét a mindenkori növénytermesztési feladat vagy/és talajadottságok figyelembe vételével megválasztva a fent megfogalmazott feltételeknek optimálisan eleget tehetünk.

A találmány alapjául szolgáló rendkívül fontos felismerés továbbá, hogy a híg trágya beltartalmi értékét adó komponenseket - elsősorban tápelemeket - abban az esetben használhatjuk fel maximális mennyiségben,, ha a tárolás során bekövetkezhető csökkenésüket kiküszöböljük, vagy legalábbis a lehető legkisebb értékre csökkentjük - más szóval a beltartalmi értéket stabilizáljuk -, ami a keletkezeti anyag lehető legkorábban, már a keletkezés ütemében eszközölt, megfelelő mértékű savanyításá val biztosi! ha iá.

A fenti felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan, mezőgazdasági hígtrágya kezelésére és hasznosítására szolgáló eljárással oldottuk meg, amely eljárás során a hígtrágya pH-értékét csökkentjük, majd a csökkentett pH-értékű hígtrágyába növénytermesztéshez kedvező tápelem··, különösen nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú anyagokat juttatunk, és e műveletet követően a keverék pH-értékét növeljük, majd az így kapott keverékhez biológiailag aktív, a növények fejlődését elősegítő mikroorganizmusokat táplálva mezőgazdasági termőföldek tápanyagtartalmának a növelésére alkalmas terméket készítünk, és amely eljárásnak az a lényege, hogy ~ α hígtrágya pH-ját a keletkezésének az ütemében 6 alá savanyítva a beltarlaími értékét stabilizáljuk;

- a stabilizált,, és ilyen állapotban tárolt hígtrágyát a pHértékének 3 alá csökkentésével tovább savanyítjuk;

- ehhez a 3 alá csökkentett pH-értékű hígtrágyához adunk hozzá tápelem-, különösen nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú anyago(ka)t;

- a tápelem-bevitelt követően a pH-értéket - adott esetben különösen mésztej és/vagy növényi hamu hozzáadása révén megnövelve a biológiailag aktív, a növények fejlődését elősegítő mikroorganizmusok számára megfelelő tápoldatot készítünk:

- és az így kapott tápoldatot mikrobíálís oltóanyaggal beoltva készítjük el a mezőgazdasági termőföldek tápanyagtartalmának a növelésére alkalmas terméket.

A keletkezés ütemében történő stabilizáláson azt értjük, hogy az adott tárolóhelyen összegyűlt, a szalmától, valamint más durva anyagtól, pl. szálas anyagtól a mindenkori adottságoknak megfelelően a lehetőség szerint a legnagyobb mértékben megszabadított hígtrágyához a lehető legrövidebb idő alatt hozzákeverjük a stabilizáló komponenseket.

Az eljárás egy előnyös foganatosítás? módja szerint a stabilizálást a talajok tápanyagpótlásának a szempontjából fontos, savanyító hatású, célszerűen az ülepedő szilárd fázis hidrolízisét elösegílő mikrobiológiai készítménynek vagy/es szerves vagy szervetlen savnak, különösen salétromsavnak és/vagy kénsavnak és/vagy foszforsavnak a hígtrágyához keverésével hajtjuk végre. Ilyen mikrobiológiai készítmény lehet például a kereskedelemi forgalomban Enzymatic 33P néven kapható termék, amely többféle szervesanyag bontó enzimet (amilázok, lipázok, proteázok) valamint hatékony aerob és anaerob mikroorganizmust tartalmaz, és amelynek importőre az Enzymatic Kft., 4001 Debrecen, Ff. 60., forgalmazója pedig az Aqua-General Kft., 4200 Hajdúszoboszló, Keleti u. 34.

Az almozás nélküli nagyüzemi állattartás melléktermékeként keletkező hígtrágya stabilizálása - a pH-érlék 6 alá csökkentése, vagyis savanyítása · révén meggátoljuk, vagy legalábbis igenjelentős mértékben csökkentjük a nitrogén-emissziót, egyúttal jelentősen csökkentjük az állattarló leiepekre jellemző kellemetlen szaghatást, valamint a patogén mikroorganizmusok túlzott elszaporodásából eredő problémákat is.

A stabilizálást követően a hígtrágyát felhasználásig tároljuk. A tárolt mennyiség és időtartam a mindenkori adottságok, a kezeit hígtrágya felhasználásával kapcsolatos igények és a szántóföldi tápanyagpótlás szükségességének a függvénye. A tárolt anyag további, 3 pH alá savanyítása azt eredményezi, hogy a hígtrágya a felhasználásának az időszakában jelentősen csökkentett egyedszámú patogén mikroorganizmust fog tartalmazni, és megnövelt beltarlalmí értékkel fog rendelkezni. A savanyításnak ezt a második lépcsőjét pi. a fent konkrétan említett, a talajok iápanyagpótlása szempontjából fontos szerves, vagy szervetlen sav hozzáadagolásával végezzük.

Az eljárás egy másik előnyös foganatosítás! módjára az jellemző, hogy a tárolt és 3 alá csökkentett pH-jú hígtrágya beitartalmi értékét hozzáadott tápanyagokkal növelve, a tervezett kijuttatás! területen termeszteni kívánt növényi kultúra tápanyagszükségleti arányaihoz és a termőtalaj adottságaihoz igazodva állítjuk be, mimellett a keverék pH-értékét növeljük: a hígtrágya nitrogén, foszfor és kálíumtartalmát külön-külön 2,0-20,0 kg/m³ közötti, a pH-értékéf pedig 5,5-8,5 közötti érfékre állítjuk be. Célszerű, ha a tápanyagokkal növelt béltartalma értékű, tápoldattá alakított hígtrágya beoltását mint táptalajon gyors szaporodásra képes, talajkondicionáló, termésnövelő, a tápanyagok felvételének a hasznosulás! fényezőjét javító mikroorganizmusokat tartalmazó, 0,5-5,0 l/m³ mennyiségű mikrobiólis oltóanyag bekeverésével végezzük. Ilyen rnikrobiálís oltóanyagként pl, a kereskedelmi forgalomban GeoCeH” néven ismert terméket is használhatunk, amelynek a gyártója a Geosan Környezetvédelmi Kft., 1112 Budapest, Olt utca 31/A., az összetétele pedig a következő:

Pseudomonas fluorescens GS0104, Cellvibrio vulgáris GS0101 mikroorganizmusok vizes oldat közegben

szárazanyag tartalom (m/m%)	legalább	0,87
szemesanyag tartalom (m/m%) sz.a.	legalább	65,0
pH (eredeti oldatban)		7,5 ·>·- 0
aerob cellulózbontók száma (CFU/cm³)	legalább	1,0 x 10⁹
összcsíraszám (CFU/cm³)	legalább	3,0 x 10^s
As tartalom (mg/l)	legfeljebb	10,0
Cd tartalom (mg/l)	legfeljebb	2,0
Co tartalom (mg/l)	legfeljebb	50,0
Cr tartalom (mg/l)	legfeljebb	100,0
Cu farfalom (mg/l)	legfeljebb	100,0
Hg tartalom (mg/l)	legfeljebb	1,0
Ni tartalom (mg/l)	legfeljebb	50,0
Pb tartalom (mg/l)	legfeljebb	100,0
Se tartalom (mg/l)	legfeljebb	5,0

Ezzel a művelettel a hígtrágyát mintegy tápoldattá alakítottuk, amelyen - az adott közegben mint táptalajon - a mikroorganizmusok kiválóan képesek szaporodni és a hígtrágya kezeléséhez ©s hasznosítható végtermékké alakításához kedvező élettevékenységet kifejteni.

Az eljárás egy további előnyös foganatosítást módja szerint a tapoldat pH-értékét mésztejnek a hígtrágyához keverésével növeljük,

Tehát a beoltott hasznos mikroorganizmusok az adott közegben, mint táptalajban gyors szaporodásnak indulnak, így rövid iaő elteltével koncentrációjuk megsokszorozódik, termésnövelő hatásuk erősödik, egyidejűleg gátolva a káros mikroorganizmusok elszaporodását.

Előnyös lehet, ha egy további találmányi ismérvnek megfelelően a tápanyagbevitelt növényi szerves anyag, különösen mezőgazdasági növényi hulladékanyag, főként napraforgómaghéj hamujának es/vagy fahomunak a hígtrágyába keverésével végezzük. Az eljárás szerint alkalmazott savanyító és a beltartalml értéket növelő anyagok jellegét, illetve fajtáját és mennyiségét oly módon kombinálva adagoljuk és keverjük a hígtrágyához, hogy annak a beltartalml értéke jellemzően, illetve elsősorban a N, P, K tápelemek - a beérkező kiindulási - kezeletlen ~ hígtrágya ilyen értékéhez viszonyítva egyrészt jelentősen növekedjék, másrészt arányaiban a végtermék kijuttatásához előirányzott termőtalaj és/vagy termeszteni tervezett növényi kultúra tá panyagszü kségIe léhez igazodjék.

A mikrobiális oltóanyag ~ amely egyébként önmagában ismert lehet - jellegét, illetve fajtáját (pl. cellulózbontó, nitrogénkötő, foszfátmobilizáló, stb. tulajdonságú oltóanyag) ugyancsak a mindenkori felhasználási cél (pl. tarióbontás, termésnövelés stb>).

illetve a végtermék kijuttatásához előirányzott területen a termőtalaj, valamint a termeszteni kívánt növénykultúra által determináltan kerül meghatározásra.

A találmány szerinti hígtrágya kezelési eljárással kapott, vagyis megnövelt beltarfalrni értékűvé hasznosított terméket tehát az ismert talajtani adatok, valamint a termeszteni kívánt növényi kultúra tápanyag igénye alapján megállapított mennyiségben juttatjuk ki a kiválasztott, az előre meghatározott tápanyag-igényű termőterületre, a talaj tápanyag ellátásának a javítása és a termőképesség fokozása céljából.

A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen, amelyek mindegyikét egy-egy egymástól különálló sertéstelepről származó mintából kiindulva készítettünk el.

1. példa

A találmány szempontjából fontos kiindulási sertés-hígtrágya adatok (frissen keletkezett, a tároló medencébe befolyó mintából kiindulva) a következők:

pH:7,5

Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csiraszám:40 0’

Nitrogén tartalom: 2910mg/l

Foszfor tartalom (PzOs-ben) 664 mg/l

Kálium tartalom (KzO-ban) 1260mg/l

Kalcium tartalom 840mg/l

Magnézium tartalom 282mg/l

A frissen keletkezett hígtrágyát 4 ppm koncentrációban Enzymatic 33 P mikrobiológiai készítménnyel stabilizálva, 5 hónapot tárolva (20-25 °C, kevertetés nélkül) az Összetétel a következő:

pH:

Nitrogén tartalom:

1

2880 mg/l

Foszfor tartalom (PzOs-ben)	656	mg/l
Kálium tartalom (KzO-ban)	1230	mg/i
Kalcium tartalom	830	mg/i
Magnézium tarfalom	275	mg/l

1000 mi fenti beltarfalmi értékű hígtrágyához hozzámérünk 7 ml 53%-os salétromsavat és 1 ,5 mi 75%-os foszforsavat az összetétel jellemzően a következőképpen változik:

pH:	2,08
Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám:	nem mérhető
Nitrogén tartalom:	3970 mg/l
Foszfor tartalom (PzOs-ben)	1960 mg/l
Kálium tartalom (KzO-ban)	1228 mg/l
Kalcium tartalom	830 mg/l
Magnézium tartalom	272 mg/l
A következő lépésben ehhez az anyaghoz h	azzá keverünk 7 g

napraforgóhéj hamut, majd mésztejjel a pH értékét 6,4-6,6 közé állítjuk, így az összetétel a következőképpen alakul:

pH:6,51

Nitrogén tartalom: 3970mg/l

Foszfor tartalom (PfOs-ben) 2440mg/l

Kálium tartolom (KzO-ban) 3420mg/l

Kalcium tartalom 1690mg/l

Magnézium tartalom 630mg/l

Az így előállított híg zagyhoz, az adott táptalajon gyors szaporodásra képes hasznos talajbaktériumokat tartalmazó mikrobiális oltóanyagot, 1 l/m³ GeoCell-l'-et adagolunk, majd homogenizálás után a termék a termőtalajra kijuttatható.

Az így előállított termék N:P:K arányai és beifartalmí adatai alapján búza termesztése esetén - a termőtalajok átlagos tápanyagígényét figyelembe véve - 22-26 m³/ha dózisban kitűnően alkalmazható.

'16

A találmány szempontjából fontos kiindulási,, frissen keletkezett sertés-hígtrágya adatok a következők:

pH:	7,5
Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám:	2*i0^?
Nitrogén tartalom:	2680 mg/
Foszfor tartalom (PiOs-ben)	1956 mg/
Kálium tartalom (KzO-ban)	13.20 mg/
Kalcium tartalom	754 mg/
Magnézium tartalom	452 mq/l

A frissen keletlezett hígtrágyát 5 ppm koncentrációban mikrobiológiai készítménnyel - Enzymatic 33 P - stabilizálva, 4 hónapot tárolva (20-25 °C, kevertelés nélkül) az adatok:

pH: 5,5

Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszá	m: 5*i0'^!
Nitrogén tartalom:	2620 mg/l
Foszfor tartalom (PsOs-ben)	1950 mg/l
Kálium tartalom (KuO-ban)	1310 mg/l
Kalcium tartalom	750 mg/l
Magnézium tartalom	450 mg/l

1000 ml fenti beltartalmi értékű hígtrágyához hozzákeverünk 9 ml 53%-os salétromsavat és 0,.5 ml 75%-os foszforsavat így az összetétel jellemzően a következőképpen változik;

pH:2,35

Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám: nem mérhető Nitrogén tartalom: 4020mg/l

Foszfor tartalom (PzOs-ben) 2380mg/l

Kálium tartalom (KsO-ban) 1308mg/l

Kalcium tartalom 750mg/l

Magnézium tartalom 450mg/l

A következő lépésben hozzáadagolunk 6 g növényi hamut, majd mésztejjel a pH értékét 6,4-6,6 közé állítjuk,. így az összetétel a következőképpen alakul:

pH:

Nitrogén tartalom:

6,48

4020 mg/l

Foszfor tartalom (PsOs-ben) Kálium tartalom (KíO-ban) Kalcium tartalom Magnézium tartalom	2800 mg/l 3190 mg/l 1310 mg/l 750 mg/l
Az így előállított híg zagyhoz, az c	jdoft táptalajon gyors

szaporodásra képes, hasznos talajbakléríumokat tartalmazó mikrobíális oltóanyagot - GeoCell-T-ef - adagolunk,, majd homogenizálás után a termék a termőtalajra kijuttatható..

A kijuttatott termék N:P:K arányai és beltartaimi adatai alapján repce termesztése esetén, a terméshozam növelésére kitűnően alkalmazható, műtrágya egyenértéke számolható.

3. példa

A találmány szempontjából fontos kiindulási friss sertéshígtrágya adatok a következők:

pH:

Escherichía Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám: Nitrogén tartalom:

Foszfor tartalom (PzOs-ben)

Kálium tartalom (KvO-ban)

Kalcium tartalom

Magnézium tartalom

7,6

4*103

201 4 mg/1 2290 mg/l 1570 mg/l 198 mg/l mg/l

Ha 1000 ml fenti beltartaimi értékű hígtrágyához hozzámérünk

0,6 ml 53%-os salétromsavat akkor 3 hónapos tárolást kövertően (T -- 20-30 °C) az összetétel jellemzően a következőképpen változik:

pH:

Escherichia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám: Nitrogén tartalom:

Foszfor tartalom (PsOs-ben)

Kálium tartalom (KsO-ban)

Kalcium tartalom

Magnézium tartalom

3*10²

2093 mg/l 2290 mg/l 1570 mg/l 198 mg/l mg/l

A Tárolási időszakot követően 1000 ml stabilizált hígtrágyához hozzámérünk 8,4 ml 53%-o.s salétromsavat, így a változások a következők szerint mérhetők :

pH:

Escheríchia Coli (NF ISO 16649-1) csíraszám: Nitrogén tartalom:

2,29 nem mérhető

3399 mg/l

A következő lépésben ehhez az anyaghoz 18 g napraforgóhéj hamut keverünk, így az összetétel a következőképpen alakul:

pH:7/11

Nitrogén tartalom: 3395mg/l

Foszfor tartalom (RiCA-ben) 3530mg/l

Kálium tartalom (KzO-ban) 7200mg/l

Kalcium tartalom 1820 mg/l

Magnézium tartalom 980mg/l

Az így kapott híg zagyhoz., az adott táptalajon gyors szaporodásra képes, hasznos talajbaktériumokot tartalmazó, GeoCell-Γ mikrobiális oltóanyagot adagolunk, majd kukorica termesztése esetén 15 m³/ha dózisban a termőtalajra kijuttatható. Átlagos termőtalaj paraméterek esetén, a tápelemek pótlási dózisát, arányát és a mikrobiális készítmény együttes hatását figyelembe véve a termőképesség fokozására kitűnően alkalmazható.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők:

az eljárás korszerű, ökológiai szempontból előnyös, környezetbarát megoldás, amely szervesen illeszkedik az Európai Közösség Helyes mezőgazdasági gyakorlat koncepciójába, valamint az ENSZ által támogatott EcoSan (ecological sanítation) programba.

A találmány révén a hígtrágya egyébként is hasznos beltartaími értéke kiszámítható mennyiségben, környezetvédelmi és egyéb károk nélkül juttatható vissza az ökológiai körfolyamatba. Az eljárás alkalmazásának köszönhetően a financiális gondokkal küzdő állattartó telepek hígtrágya elhelyezési problémája minimális befektetéssel, gazdaságosan megoldható, hiszen a végtermék egy határozott, kontrollált, a iápanyaggazdálkodás szempontjából tervezhető összetételű anyag, melynek meghatározható piaci értéke van. Az eljárás szerint előállított termékben a kijuttatott tápelem tartalom hasznosulást róka az együttesen kijuttatott mikroorganizmusok hatásának következtében jelentősen megnövekszik. A. tápelem hasznosulás! fok növekedésével az intenzív növénytermesztéshez szükséges, kijuttatandó tápelemek volumene, dózisa csökkenthető.

A találmány a hígtrágya fajlagos beltartaími értékének növelésére is ösztönöz, pl. mosóvizek, csurgalékvizek csökkentésén keresztül, hiszen a hígtrágya fajlagos beltartaími értéke a mennyiséggel is fordítottan arányos.

A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megvalósítható.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás mezőgazdasági hígtrágya hasznosítását biztosító kezelésére, amely eljárás során a hígtrágya pH-értékét csökkentjük, maid a csökkentett pH-értékű hígtrágyába növénytermesztéshez kedvező tápelem--, különösen nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú anyagokat juttatunk, és e műveletet követően a keverék pHértékét növeljük, majd az így kapott keverékhez biológiailag aktív, a növények fejlődését elősegítő mikroorganizmusokat táplálva mezőgazdasági termőföldek tápanyagtartalmának a növelésére alkalmas terméket készítünk, azzal jellemezve, hogy

- a hígtrágya pH-ját a keletkezésének az ütemében 5 és 6 közé savanyítva a beltartalmí értékét stabilizáljuk;

- a stabilizált és ilyen állapotban tárolt hígtrágyát a pHértékének 3 aiá csökkentésével tovább savanyítjuk;

- ehhez a 3 alá csökkentett pH-értéku hígtrágyához adunk hozzá tápelem-, különösen nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú anyago(ka)t; és a hígtrágyához adott tápelemek közül a nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmat külön kj ön 2,0-20,0 kg/m' közötti értékre állítjuk be,

- a tápelem-bevitelt követően a pH-értéket - adott esetben különösen mésztej és/vagy növényi hamu hozzáadása révén előnyösen mintegy 5,5 - 8,5 közötti értékre megnövelve a biológiailag aktív,. a növények fejlődését elősegítő mikroorganizmusok számára megfelelő tápoldatot készítünk;

- és az így kapott tápoldatot előnyösen mintegy 0,5-5,0 l/m³mikrobiálís oltóanyaggal beoltva készítjük el a mezőgazdasági

SZTNH-100125333 termőföldek tápanyagtartalmának a növelésére alkalmas terméket.
2. Az l. Igénypont szerinti eljárás, azzal Jellemezve, hogy a stabilizálást a talajok tápanyagpótiásának a szempontjából fontos, savanyító hatású, célszerűen az ülepedő szilárd fázis hidrolízisét elősegítő mikrobiológiai készítménynek vagy/és szemes vagy szervetlen savnak, különösen salétromsavnak és/vagy kénsavnak és/vagy foszforsavnak a hígtrágyához keverésével hajtjuk végre.
3. Az 1. vagy 2. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal Jellemezve., hogy, a fápelem-bevitelf növényi szerves anyag, célszerűen mezőgazdasági növényi hulladékanyag, különösen napraforgómaghéj hamujának és/vagy fahamunak a hígtrágyába keverésével végezzük.