HU228786B1 - Sealing ring - Google Patents

Description

A találmány tárgya tömítőgyűrű, amelynek az aiakstabiíitásért mérvadóars felelős gyűrű alakú alapteste van, amely legalább az egyik axláiis oldalon koncentrikusan elrendezett, sugárirányban egymással szemben lévő két ho~ ronyoldallal rendelkező gyűrűs horonnyal van ellátva, amelyben gumirugalmasságú anyagból készült tömltötest van befogva, amely tengelyirányban az 10 alaptesten túl kiálló íomltőperemmeí van ellátva, ahol a gyűrűs horony befogadóképessége legalább a tömltötest térfogatának felel meg, úgyhogy a gyűrűs horony a tömítöperem igénybevétele és deförmálása esetén a tömítőíestnek a tőmitőperemet meghatározó anyagának befogadására alkalmasan van kiképezve, és ahol a gyűrűs hornyon belül sugárirányban a tömltőperem 15 mindkét oldalán a tömltőperem deformált anyagának befogadására alkalmas gyűrű alakú szabad fér van kiképezve.

Az EP 0922838 A2 olyan tömítőgyűrűt ismertet, amely hőre lágyuló műanyagból készült alaptesttel van ellátva, amely axláiis oldalán az alaptesttel koncentrikusan elhelyezkedő, elasztomer anyagból készült tömítőtestet 20 hordoz. A tömltötest az alaptestben kiképzett gyűrűs horonyban helyezkedik el, és tőmltőperemmel a gyűrűs horonyból kinyúlik és tengelyirányban az alaptesten fúl kiáll· Használat során a tömítőgyűrű tengelyírányban két szerkezeti rész egymással eltömítendő tőmítöfeíületel közé helyezhető, ahol a tömltőperem a két szerkezeti rész egymáshoz való rögzítése során az egyik tő25 mitőfeiűlet általi igénybevételnek és deformálásnak van kitéve. Ily módon a vonatkozó szerkezeti rész és a tömltötest között tömítő kapcsolat jön létre.

Amennyiben a két összekötendő szerkezeti részt túl erősen rögzítjük egymáshoz, a tőm kölest a túl erős nyomás hatására szétroncsoíódhat Különösen az a veszély áll fenn, hogy a tömltőperem teljes mértékben vagy rész30 ben elnyíródík. Ennek a problémának a megoldására a DE 39 18 891 €2 azt javasolja, hogy a tömltötest egy L alakú körvonallal kiképzett alaptest sugár(I irányban elhelyezkedő belső felületen tegyen elrendezve. Az alaptest ebben az esetben az egymással összekötendő szerkezeti rész egymáshoz való közeledésének korlátozására alkalmas fix ütközőként szolgál, úgyhogy a fomifotest szétnyomását megakadályozza. A tömítőtest sugárirányban befelé Is kitérhet, aminek azonban az a következménye, hogy az ellenerők felépítése korlátozott, és ebből következően a szerkezeti rész fömitöfelülefe és a tömítőgyűrű tömítőteste közötti, a tömítés minőségéért felelős nyomóerő különösen

Az US 2002/030326 Al számú dokumentumból ismert és a találmány tárgykörébe tartozó tömítőgyűrű központos tomítőperemmel ellátott tőmítőteste az alaptestnek egy gyűrűs hornyában úgy helyezkedik el, hogy a tömltöperem a vele tömítés céljából együttműködő szerkezeti rész által történő Igénybevétele esetén a gyűrűs horonyba szorítható, amelynek befogadóképessége úgy van méretezve, hogy az Összenyomhatatlan tömítőtest teljes térfogata ebben elférjen. Ily módon a tömítőtest szétnyomódását megakadályozzák. Mivel a tömltöperemet sugárirányban kétoldalt horonyoldalak által határolt gyűrűs horonyba szorítják, a tömítőtest anyaga teljes mozgásszabadságában korlátozva van, úgyhogy biztonságos tömítő kapcsolat létrehozására kielégítő ellenerő jön létre. A főmitöfest az alaptest gyűrűs hornyában meghatározott és megengedett deformáíásnak van kitéve. Az eltömítendő szerkezeti rész rögzítése (meghúzása) során ezenkívül a szerkezeti résznek a keményebb anyagból készült alaptesten való feiöfközésekor erősen növekvő ellenállás miatt azon állapot jól érzékelhető, amelyben a tömítőtest teljes mértékben a gyűrűs horonyba szorul vissza. Ily módon a szerkezeti résznek ezt követő végleges rögzítése ellenőrizhető erővel valósítható meg, ami a kapcsolat kívánt szilárdságát biztosítja és egyben a tömítőgyűrű roncsoíását megakadályozza. Mivel a tömítófest a tömítőgyűrű alkalmazása esetén nem sérül meg, a tömítőgyűrű rendszerint többszörösen alkalmazható.

A DE 43 09 652 A számú dokumentumból szintén ismert egy olyan tömítőgyűrű, amelynél a tömítőtest egy, gyűrűs horonyként kiképzett közbenső térben van ©trendezve,. amely úgy van méretezve, hogy a tömítőtest kiszorított

X V

anyagát be tudja fogadni

A találmány révén megoldandó feladat, hogy a bevezetőben megadott tárgykörbe eső olyan tömítőgyűrűt hozzunk létre, amelynél jó tömítési minőség biztosítása mellett a tomítőtest sérülési veszélye tovább csekkem

A feladat megoldására olyan tömítőgyűrűt hoztunk létre, amelynél a sugárirányban a tömítőperemen belül kiképzett belső szabad tér nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, mint a sugárirányban a tömítőperemen kívül kiképzett külső szabad tér.

Az ilyen kialakítás előnyösen befolyásolja a tömitőperem deformálásí tulajdonságait, úgyhogy a tömitőperem inkább erősebben sugárirányba befelé, mint kifelé hajlik, amikor az eltömítendő szerkezeti rész tömítőfeíűlete tengelyirányban erőt fejt ki rá. Ennek köszönhetően különösen hatékonyan akadályozzuk meg, hogy a tömitőperem sugárirányban a gyűrűs hornyon túl kifelé szoruljon és ezáltal adott esetben a szerkezeti rész és az alaptest közé kell 5 Följön. így tehát a találmány szerinti kialakításnak köszönhetően a fömtfötest sérülés ellen jobban védve van.

A találmány előnyös kiviteli alakjai az aligénypontokban vannak meghatározva.

A gyűrűs horony horonyoldaíaí célszerűen olyan ferdeséggei vannak kl20 képezve, hogy a horonymélység-írányban egymás felé közelednek. Előnyös, ha a gyűrűs horony a horonynyílás tartományában nagyobb szélességgel rendelkezik, mint a horonyfenék tartományában.

Előnyös, ha mindegyik szabad tér sugárirányban egyrészt a tőmítőperem, másrészt pedig a hozzárendelt horonyoídal által van határolva. Ez küiö25 nősen azzal valósítható meg, hogy a tőmitőfest egy, a höronyíenéken felfekvő és a két horonyoídalon támaszkodó alaprésszel rendelkezik, amelytől a gyűrűs horony szélességéhez képest kisebb szélességű tömitőperem tengelyEzenkívül előnyös, ha a belső szabad tér nagyobb mélységgel rendel30 kezik, mint a külső szabad tér. Előnyős továbbá, ha a belső szabad tér legalább a horonynyílás tartományában nagyobb szélességgel rendelkezik, mint ♦ ♦ a külső szabad tér. Ez a kialakítás a töntttőperem deformálásl tulajdonságait befolyásoló előnyös hatásokat még fokozza.

Célszerű, ha mind az alaptest, mind a legalább egy fömltőtest műanyagból készült. Előnyös, ha az alaptest hőre lágyuló műanyagból készült, míg a legalább egy tömltőtest anyagaként elasztomer műanyag alkalmazása '♦*·» β ». 9 9 * * * _ν Λ * Κ * Κ «9·

9*9 9 Λ «« ** *·.♦::♦. « »·> ♦*»

-4bizonyult előnyösnek.. Célszerű, ha a mindenkori tőmitötest fröccsöntés útján az alaptesthez van hozzáformálva.

Amennyiben a tömítőgyűrű mindkét axíális oldalon egy-egy, egy megfelelően kialakított gyűrűs horonyba befogadott tömltötestteí van ellátva, úgy a két. tőmitötest egymástól elkülönítve az alaptesthez hozzáformálhatö. Olyan kiviteli alak is lehetséges, amely egyesített előállítást tesz lehetővé, ahol az alaptest a két gyűrűs horony között elhelyezkedő összekötő csatornákkal van ellátva, amelyeken keresztül a tőmitötest elasztomer műanyaga a fröccsöntési eljárás során áthaladhat, úgyhogy a két előállított tőmitötest végül áthidaló lások segítségével egymással egyöarabosan van összekapcsolva.

A tömítőgyűrű belső kerületének tartományában célszerűen több, a kerület mentén elosztva elrendezett tartó kiugró részekkel van ellátva, amelyek a legalább egy tömííofestiel egy darabból vannak kiképezve, és amelyek az alaptesthez képest sugárirányban befelé nyúlnak. A tartó kiugró részek hasz5 5 nálat során a tömítőgyűrű kiesését megakadályozó biztos rögzítését teszik lehetővé, amikor ezt például egy csavaros rész külső menetére rátüzzök. A tartó kiugró részek központosító hatást is gyakorolnak, és a tömítőgyűrűnek az eltömítendő szerkezeti részhez képest keresztirányú elmozdulásait megakadályozzák.

A tömítőgyűrű különösen két, iengeiyirányban egymás felé mutató tőmífőfelület közötti tömítésre alkalmas, amely töm kőfelületek két, elforgatással egymással összekötendő folyékony közeget alkalmazó szerkezeti rész között van kiképezve. A szerkezeti részek egyike például egy olyan: csavaros rész lehet, amely például dugasz vagy olyan szerkezeti elem, amely csonkszerű, külső menettel ellátott menetes szakasszal rendelkezik, amely egy másik szerkezetrész, például egy szelep vagy egy munkahenger belső menetébe becsavarható. A tömítőgyűrűt ebben az esetben a menetes részre koaxiálisán helyezhetjük fel, ahol az adott esetben meglévő tartó kiugró részek a menetes részhez való rögzítést biztosítják.

A találmányt az alábbiakban előnyös kivitek példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben Is ismertetjük, ahol a rajzon az φ«:χ ΦΦ φ« ·;«*♦ φφχ* » χ Φ Φ X Φ X * 4 y V Φ Φ V Λ * « φ φ * # * * 4 Φ φ Φ ΛΧ Φ κ Φ* φ:*Φ

1. ábrán a találmány szerinti tömítőgyűrűnek egy előnyös kiviteli alakja metszetben tengelyirányú és sugárirányú metszöslkkal a 2. ábrán bejelölt 1-1 metszési vonal szerint, ahol két folyadékzáróén összekötendő szerkezeti rész pontvonalazva vázlatosan van jelölve, a

2. ábrán ez 1, ábra szerinti tömítőgyűrű az 1. ábrán bejelölt H nyíl szerinti tengely irányban nézve felölnézetben, a

3. ábrán a 2. ábra szerinti tömítőgyűrűnek egy résznézets a Ili nyíl szerinti irányban nézve, egy tartó kiugró rész tartományában, a

4. ábrán a 2, ábra szerinti tömítőgyűrű kívülről vett nézete a IV nyíl szerinti nézőríánnyai, a fröccsöntéssel' hozzáformált tömítőtestek számáré kiképzett beömlési helyek tartományában, az

5. ábrán a 2. ábra szerinti tömítőgyűrűnek az V-V vonal mentén vett keresztmetszete felnagyítva, a kiindulási állapotban ábrázolva, a

6. ábrán tömitögyűrü részlete egy az 5. ábrával összevethető ábrázolási módban olyan állapotban, amelyben egy tömítendő szerkezeti rész kézzel kis erővel az alaptesten való felfekvésig a tömítőgyűrűvel szemben elő lett feszítve, a

7. ábrán a 2. ábra szerinti tömítőgyűrű részlete az 5. és 6. ábrának megfelelő ábrázolási módban olyan állapotban, amelyben a tömítendő szerkezeti rész maximálisan kívánt terhelésig a tömítőgyűrűvei szemben elő lett feszítve, a

8. ábrán a tömítőgyűrűnek egy alternatív kiviteli alakja az 1. ábrának megfelelő ábrázolásban a tömítendő szerkezeti részek ábrázolása nélkül és a 9. ábrán bemutatott Vttl-Vlll vonal mentén vett sugárirányú és tengelyirányú síkban vett metszetben, és a

9. ábrán a 8. ábra szerinti tömítőgyűrű alulnézete látható í) *·<.$, 4* <4 > «««* # < X < V <· χ'μ« * **\ V*« $ « <· 4 '4· 4 _Λ A V 4 ·.» X * · .' »*-.· jelölt nézsíránvban.

Az 1. ábrán pontvonalazva két, egymással folyadékzáróan összekötendő 12 szerkezeti rész látható vázlatos ábrázolásben, metszetben. Az első 1 szerkezeti rész csafomaszerö 3 nyílást tartalmaz, amely belső menettel ven elletve. A második 2 szerkezeti rész például szár- vagy csonkszerűen kiképzett 4 menetes részt tartalmaz, amely a. 3 nyílás belső menetéhez igazodó külső menettel van ellátva. Ennek köszönhetően a 4 menetes rész a 3 nyílásba csavarható, ahol a 4 menetes rész nyíllal jelölt 5 mozgásirányban az első szerkezeti részhez képesti helyzetét megváltoztatja. A második 2 szerkezeti rész a 4 menetes rész egyik tengelyirányú végén egy, a 4 menetes részen sugárirányban túlnyúló 6 gyűrűs kiugró részt tartalmaz. Ezt például a második szerkezeti rész egy működtető része képezheti, amely csavarozó szerszám csatlakoztatását teszi lehetővé.

A 4 menetes résznek a 3 nyílásba való becsavart állapotában tengelyirányban, egymással szemben két, az 1, 2 szerkezeti részeken lévő, gyűrű alakú 7, 8 tömítőfelűiet helyezkedik el. Az első gyűrű alakú 7 tömítőfelűiet az első 1 szerkezeti részen a 3 nyílás torkolatának kerületi tartományában helyezkedik el. A szemben lévő második gyűrű alakú 8 tömítöfelület sugárirányban a 4 menetes részen kívül a gyűrűs 8 kiugró résznek tengelyirányban az első 1 szerkezeti rész felé mutató oldalán helyezkedik el.

A bemutatott kiviteli példa második 2 szerkezeti részét dugasz képezi, amelyet a 3 nyílásba csavarunk, hogy ezt folyadékzáróan lezárjuk. Az első 1 szerkezeti rész esetén olyan szerkezeti részről lehet szó, amely egy fluidumot, például nyomólevegöt vagy olajat tartalmaz, A becsavart dugasz segítségével a fluidom kilépését megakadályozzuk.

Egy részletesebben nem ábrázolt másik kiviteli alak esetén a 2 szerkezeti részt olyan csatlakozó rész képezi, amely átmenő csatornával van ellátva, és amely egy továbbvezető merev vagy flexibilis fluidumvezetékkel van összekötve vagy összeköthető. Az első 1 szerkezeti részbe való becsavart állapotban ekkor a csaíornaszerü 3 nyílás és - a második 2 szerkezeti részen keresztül - az ezen elrendezett fluldumvezeték között folyadékvezető Össze♦ >·

X « V *Φν φίκ φ * kötfetés valósul meg. Az utóbbi a pneumatika vagy hidraulika területén egy tipikus alkalmazási esetet képez, ahol az első 1 szerkezeti rész például egy szelep vagy egy, fluidom ereje· által működtetendő· hajtás képezheti,

Λ kát 1, 2 szerkezeti rész egymással szembeni eltömítésére a találmány szerinti 12 tömítőgyűrű szolgál. Ezen 12 tömítőgyűrűnek két előnyös kiviteli példáját egyrészt az 1-7. ábrák, másrészt a 8. és S. ábrák mutatják. Gszszeszerelt állapotban a 12 .tömítőgyűrű ~~ ahogy ez az 1. ábrából kitűnik - a két, egymással szemben eltömítendő 1, 2 szerkezeti résznek az egymás felé mutató két 7, 8 tömítőfelűlete között koaxiálisén helyezkedik el. Ebben az esetben a menetes rész a 12 tömítőgyűrűn vezet át.

A 12 tömítőgyűrű egymással ellentétes tengely irányba mutató axlális oldalainak mindegyikén gyűrű alakú 13, 14 tőmítőrésszel van ellátva. Az 1. ábrán bemutatott, használat közbeni helyzetben az első 13 tömítörész az első 7 fömítőfeluiet felé, a második 14 tömítörész pedig a második 8 tömítöfelnlet felé mutat. Tömítő kapcsolat biztosítása érdekében ezt követően a második 2 szerkezeti részt megfelelő forgónyomatékkal a 3 nyílásba csavarjuk, úgyhogy a gyűrű alakú 7, 8 tömitöfelületek az előbbiekben említett 13, 14 tomítőrészekre tengelyirányú nyomóerőt fejtenek ki. Ez a nyomóerő töm Hőhatást gyakorol. amely a két 1, 2 szerkezeti rész között kívánt módon a fluidumkilépésf megakadályozza,

A 12 tömítőgyűrű előnyösen több, fröccsöntési eljárás segítségévei egybeépített szerkezeti egységgé egymáshoz hozzáformélt testből tevődik össze. Ezeket a testeket a bemutatott kiviteli példa esetén egy gyűrű alakú 15 alaptest és két, szintén gyűrű alakú 16 tömítötest képezi. A testek, ahogy a 2. és 9. ábrából kitűnik, egymással koncentrikusan vannak elrendezve.

A 15 alaptest mindegyik axlális oldalán egy-egy 16 tömítötest helyezkedik el. Mindegyik 16 tömítötest 25 gyűrűs horonyban van rögzítve, amely a vonatkozó axlális oldalon koncentrikusan a 15 alaptestben van kiképezve. A két 25 gyűrűs horony előnyösen azonos átmérővel és azonos keresztmetszeti körvonallal rendelkezik.

Ahogy az 5-7. ábrákból kitűnik, mindegyik 25 gyűrűs horony tengelyire* * ♦ » ’C Φ ♦« * * * * w Φ Φ « ♦ a <«« **♦ <· * * ♦

X ** « * « » » « ’C >* * X »xcc nyú 52 horonyfenékkel és két, sugárirányban egymással szemben elhelyezkedő belső és külső 53, 54 horonyoldallal rendelkezik. A 16 tőmitőtest 26 tatprésszei van ellátva, amellyel a hozzárendelt 25 gyűrűs horonyban helyezkedik el, és - az 1, 8. és 5, ábra szerinti kiindulási állapotban nézve - 24 tö5 mítőperemmel az 55 horonynyíláson keresztül tengelyirányban a 25 gyűrűs horonyból kinyúlik és igy tengelyirányban a 15 alaptestből kiáll.

A 16 tömltőtest 26 talprésze célszerűen az 52 horonyfenéken fekszik fel és egyben a két 53, 54 horonyoldalon támaszkodik. A. 24 tömítőperem különösen kisebb szélességgel rendelkezik, mint a 26 talprész és a 25 gyűrűs horony szélessége, úgyhogy a 25 gyűrűs hornyon belül lévő része a két 53, 54 horonyoldaltól távköznyire helyezkedik el.

A 15 alaptest a 12 tömítőgyűrű alakstabi Utasáért mérvadó mértékben felelős. A 15 alaptest célszerűen hőre lágyuló műanyagból készült. A tömítésre a két 16 tőmitótesi szolgál, amelyek célszerűen elasztomer műanyagból készülnek. A 12 tömítőgyűrű különösen kétkomponenses fröccsöntési étjárás alkalmazásával állítható elő. Ennek során előnyösen első lépésben a keményebb műanyagból álló 15 alaptestet fröccsöntjük, majd egyidejűleg vagy egymást követően a vonatkozó műanyag felhordásával a két 16 fömítotestet hozzáöntjük.

A 12 tömítőgyűrű úgy is kiképezhető, hogy csupán egyik axiális oldalán gumirugalmasságú tulajdonságokkal rendelkező 16 tömltőtestet rendezünk el. A másik axiális oldalon való tömiiőhatás más intézkedések foganatosításával valósítható meg, például a 15 alaptesten kiképzett egy vagy főbb gyűrű alakú kiálló rész segítségével. Mindazonáltal azon kiviteli alakok részesítendök előnyben, amelyeknél mindkét axiális oldal fömitötesttei van ellátva.

A 25 gyűrűs hornyok úgy' vannak kiképezve, hogy befogadóképességük legalább a hozzárendelt 16 tőm Hőt est térfogatának felel meg. Előnyős az olyan kiviteli alak, amelynél a 25 gyűrűs horony befogadóképessége a hozzátartozó 16 fömltőtest térfogatával azonos vagy nála csak kismértékben na30 gyobb, ahogy ezt a kiviteli példáknál bemutattuk.

Áz ily módon egymáshoz Igazodó kialakítás révén elérjük, hogy a 25 ** Φφ ΦΦ** Φ«ΦΧ φ .« ♦ φ φ *«φ χ » » χ Μ- «» ♦ φ Φ C *Φ ΦΦΦΦ φ φ* * ΦΦ gyűrűs horony képessé vésik arra, hogy a hozzárendelt 16 fömííötest 24 tömítöperemének deformálása és igénybevétele esetén a 16 tömitotestnek a 24 tömífőperemet meghatározó anyagát fogadja be. Ezt a 6. és 7. ébrén szemléltettük, amelyek a 16 tőmitőtestnek különböző terhelési állapotokban ábrázolt részletét mutatják.

Amikor a 12 tömítőgyűrűt a két 1. 2 szerkezeti rész közé, használati helyzetbe juttatjuk, a 16 tömítőtest kiindulási helyzetben az 5. ábrán bemutatott kiindulási állapotot veszi fel, amelyben a 24 tőmífőperemmel a 15 alaptestből kiáll. Amennyiben ekkor a második 2 szerkezeti részt - például csáváid rással ~ a 15 alaptesttel szemben 5 mozgásirányban elmozdítjuk, úgy a rajta lévő második 8 íömítőfelüleffei a 24 tömítőperemre nyomást fejt ki és ezt a kielégítően nagy térfogattal kiképzett 25 gyűrűs horonyba szorítja. A 6. ábra olyan állapotot mutat, amelynél a második 2 szerkezeti rész manuálisan olyan mértékben van becsavarva, amíg második 8 tömítőfelülefével a 15 alapfestés nek az 55 horonynyíláshoz csatlakozó 56 homlokfelületén fel nem fekszik. A 18 tömítőtest már ebben a közbenső állapotban deformálással teljes mértékben a 25 gyűrűs horonyba van kényszerítve.

A végső állapot elérése érdekében a második 2 szerkezeti részt ezt követően kívánt forgatónyomatékkai szorosra húzzuk. Ennek során a 15 alap20 testet kismértékben deformáljuk és a 16 tömítötestre is további Igénybevételt fejtünk ki, úgyhogy ez legalább megközelítően a 25 gyűrűs horony térfogatát kitölti. Az eredetileg még domborúan ívelt második 14 tömítőrész ekkor le van lapítva, és a szomszédos 56 homlokfeiulettel egy síkba fut ki, miközben a második 2 szerkezeti rész 8 tömítőfelületén nagy felület mentén fekszik fel.

Mivel a 16 tomítofesf anyaga ugyan teljes mértékben a 25 gyűrűs horonyban van befogadva, egyben azonban az 52 horonyfenék és a két 53, 54 boronyoldal által meg ven támasztva, a 18 tömítőtest ellenerőt fejthet ki, aminek hatására a második 14 tómitórészét viszonylag erősen a második 8 töm kőfelülethez hozzászorítjuk. Ezáltal erős tömítő kapcsolat és kiváló tömítő 30 minőség biztosítható.

Az 5-7. ábrák a 12 tömítőgyűrű 16 tömítötesteínek csak az egyikét mu- 10φ φ *

Η ΦΦΦ φφφφ * β* tátják. A nem ábrázolt másik 16 tomilőtestre és azzal együttműködő első 1 szerkezeti részre vonatkozó viszonyok ennek megfelelően és egyidejűleg érvényesülnek.

Az 53, 54 horonyoidalak célszerűen ferdén vannak kiképezve és nyíl 5 által jelölt 57 horonymélység-írányban egymáshoz közelednek. A 25 gyűrűs horony 55 horonynyílás tartományában nagyobb szélességgel rendelkezik, mint az 52 horonyfenék tartományában.

Annak érdekében, hogy a 24 tömítöperem számára a kívánt deformáiási teret biztosítsuk, a mindenkori 25 gyűrűs hornyon belül sugárirányban a íö 24 tömítöperem mindkét oldalán egy-egy gyűrű alakú 58, 59 szabad tér van r Az 58, 59 szabad terek a 24 tömítöperem deformált anyagát foAz 58, 59 szabad tereket, elvileg maguk a 16 tömítőtestnek horonyszerű mélyedései képezhetik, úgyhogy ezeket sugárirányban mind kívülről, mind belülről a 18 tőmílőtest anyaga határolja. Azonban előnyösebbnek bizonyult a kiviteli példáknál megvalósított kialakítás, amelynél az 58, 59 szabad tereket ugyan egyrészt a 24 tömítöperem és Így a 16 tömltőtest anyaga határolja, másrészt pedig a hozzárendelt belső, illetve külső 53, 54 horonyoldal. Ez különösen jól az 5. ábrán ismerhető fel.

A két, egymással koncentrikusan elrendezett 58, 59 szabad tér célszerűen úgy van kiképezve, hogy a sugárirányban a 24 főmitőperemen belül elhelyezkedő belső 58 szabad tér nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, mint sugárirányban a 24 tőmitöperemen kívül elhelyezkedő külső 59 szabad tér. A 18 tömítőtestnek az ezzel összefüggő keresztmetszeti kialakítása úgy hat, hogy a 24 tömítöperem a felé mutató 7, 8 tőmítőfelület általi tengelyirányú igénybevétele esetén előnyösen a nagyobb keresztmetszetű belső 58 szabad: tér irányába igyekszik kitérni:. Mivel egymással összecsavart 1, 2 szerkezeti részek esetén a 24 tömítöperem' Inkább kifelé irányulva tér ki, tehát ennek a kiszorítási folyamatnak ellenhat, úgy hatékonyan megakadályozza, hogy a 24 tömítöperem az 56 homlokfeíüíet elé kerüljön. így a 24 tömítöperem nem szorulhat be az 58 hom l okfelület és a felé mutató 8 töm kőfelület közé.

φφ φ φ φ * φ φ φ φ «φφ φφφ * φ

χ. φ ΜΦ * Φφ

Αζ 1 ~7. ábrák szerinti kiviteli alaknál a belső 58 szabad tár nagyobb mélységgel van kiképezve, mint a külső 59 szabad tér. A belső 58 szabad tér egyben szélesebb, mint a külső 59 szabad tér. Az utóbbi a 8. és 9, ábrák szerint a 12 tömítőgyűrűre is érvényes, amelynél azonban a két 58, 59 szabad tér hozzávetőleg azonos mélységgel rendelkezik.

A 25 gyűrűs horony és az abban rögzített 16 tömítőtest teljes hosszuk mentén állandó keresztmetszettel rendelkeznek. A 25 gyűrűs horony keresztmetszeti felülete legalább akkora, mint a 16 tömítőtest keresztmetszeti felülete kiindulási állapotban, azonban előnyösen legalább kismértékben na.10 gyobb, mint a 16 tömitötest keresztmetszete.

Az összes kiviteli példa esetén a 16 lömítőtestek fröccsöntési eljárással történő kölcsönös hozzáfröocsonféssel egymással össze vannak kötve.

Az 1-7. ábrákon bemutatott kiviteli példa esetén a két 16 tömítőtest kőlön-kűlön van kiképezve. A 16 lömítőtestek egymástól függetlenül a 15 alap15 testhez vannak hozzáformálva. A 15 alaptest kerületének egy helyén mindegyik axiáiis oldalon 62 kiüregeléssel van ellátva, amelyek a fröccsöntési eljáráshoz a beömlési helyet képezik, és amelyek a 12 tömítőgyűrű kész állapotában a 16 tömítőtest anyagával vannak kitöltve,

A 8. és 9, ábrák szerinti 12 tömítőgyűrű esetén a két 16 tömítőtest megfelelő beömlési helyek kialakításával egymástól függetlenül állítható elő. Rendszerint azonban egyetlenegy 62 kiüregelés elegendő, mivel más intézkedések lehetővé teszik, hogy a műanyag a 15 alaptest két axíálls oldala között átfolyjon. Ezek az intézkedések nagyszámú 83 összekötő csatornák kialakítását foglalják magukba, amelyek a 15 alaptesten fengelyirányban átha25 ladnak és a két 25 gyűrűs hornyot egymással összekötik. A 63 összekötő csatornák célszerűen a vonatkozó 25 gyűrűs horony 52 horonyfenekébe- torkollnak. A 63 összekötő csatornák a 15 alaptest kerületi hossza mentén előnyösen egyenletesen vannak elosztva.

A fröccsöntési eljárás során a 16 tömítötestet meghatározó műanyagot az egyik 25 gyűrűs horonyba torkolló 62 kiüregelésbe tápláljuk, A műanyag a 25 gyűrűs horony! kitölti és egyben a 63 összekötő csatornákon keresztül a másik 25 gyűrűs horony felé halad, majd ezt szintén a kívánt alaknak megfelelően kitölti. Elkészült állapotban így a két 16 tömítőtest a műanyagnak a 63 összekötő csatornákon átvezető 64 áthidalásai segítségével egydarabosan egymással össze vannak kötve.

ΦΦΦ ΦΦΦ *φ « X *χ X

Φ φ X X « « «

Φ ♦ ♦♦ φ ΦΦ* »ΧΦ ν Φ Φ X Φ φ ΦΧ Λ ΦΦ φ V Φ» Φ * Φ

A 64 áthidalások ezenkívül a 16 tőmltötestnek a 15 alaptestre való rögzítését is megerősítik. A 64 áthidalások révén mindenkor az egyik 16 tömífötest a szemben lévő 16 tömltőtesttei a gyűrűs horonyban van tartva.

A 12 tömítőgyűrűk előnyösen belső kerületük mentén több, kerületen elosztva elrendezett tartó 33 kiugró résszel vannak ellátva, amelyek arra szellő gátnak, hogy a 12 tömítőgyűrűt a 4 menetes részre vagy hasonló elemre felvitt állapotban biztonságosan tartsák. Járulékosan vagy alternatív módon a tartó 33 kiugró részek arra is szolgálhatnak, hogy egyrészt a 12 tömítőgyűrű, másrészt pedig az 1, 2 szerkezeti elemek 7, 8 tőmítöfelületel közötti kívánt koncentrikus viszonylagos helyzet fenntartását biztosítsák. A. tartó 33 kiugró 15 részek ebben az esetben tehát központosító funkciót látnak el, A tartó 33 kiugró részek mindenkor egy-egy 16 tömítőtesttel egydarabosan vannak kiképezve és a 15 alaptesten sugárirányban befelé túlnyúlnak. Amennyiben a 12 tömítőgyűrű - mint a bemutatott kiviteli példák esetén - két 16 tömítőtesttel rendelkezik, úgy elegendő, ha a fartő 33 kiugró részek csak az egyik 16 tömí20 tőtesten vannak elrendezve, A tartó 33 kiugró részek a vonatkozó 16 tömíföfest fröccsöntésével egyidejűleg hozzáfröecsönthetők.

A 16 töm if ölest a tartó 33 kiugró részek tartományában és a vonatkozó axíálís oldalon 65 bemélyedésekkel van ellátva, amelyek a tartó 33 kiugró részeknek a 25 gyűrűs horonyból a 12 tömítőgyűrű belső terébe való sugárirá25 nyű átlépését teszik lehetővé anélkül, hogy az anyag a 15 alaptest 58 homiokfeíüíetén túllépne.

Mivel a tartó 33 kiugró részek gumirugalmasságű anyagból készülnek, a 12 tömítőgyűrűnek a menetes részbe való szerelését nem gátolják. A 12 tömítőgyűrű a tartó 33 kiugró részek ideiglenes rugalmas deformálása alatt minden nehézség nélkül koaxiálisán felfűzhető, csavaró lépésre ebben az esetben nincs szükség.

**«χ Χχ χχ * * X * X χ «

X «XX Jt XXX «XX ♦ X * X X X

- 13 A tartó 33 kiugró részeknek a 12 tömítőgyűrű kerületi hossza mentén történő elosztása célszerűen egyenletes, -ahol a bemutatott kiviteli példák esetén mindenkor három tartó 33 kiugró rész van kiképezve.

Az összes kiviteli példánál a két 58, 59 szabad tér nem nyúlik le a 25 5 gyűrűs horony 52 horonyfenekéig. Az 58, 59 szabad terek 65 alapfalületét a teljes gyűrűshorony-széiességet elfoglaló 26 talprész határozza meg. Ahogy az 5. ábrán 66 helyen pontvonalazva van jelölve, olyan előnyös kialakítás is lehetséges, amelynél legalább a belső 58 szabad tér úgy van kiképezve, hogy a 25 gyűrűs horony teljes horonymélységére kiterjed. Kiindulási állapet10 bán így tehát a 16 tömítőtest és a belső 53 horonyoldallal nem érintkezik.

Az összes kiviteli példa esetén az 58, 59 szabad terek előnyösen úgy vannak méretezve, hogy a 16 tómitótest anyaga mind az 52 horonyfenéken, mind a két radáiis 53, 54 horonyoldalon felfeküdjön, és így meg legyen támasztva, amikor a 16 tömítőtest a 25 gyűrűs horonyban teljes mértékben be van befogadva.

Az ismertetett kiviteli példák egyes jellemzői tetszőlegesen kombináthatók, vagy egymással cserélhetők.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tömítőgyűrű, amelynek az alakstabilitásért mérvadóan felelős gyűrű alakú alaptest© (15) van, amely legalább az. egyik axiáiis oldalon koncentrikusan elrendezett, sugárirányban egymással szemben lévő két horonyoidallai (53, 54) rendelkező gyűrűs horonnyal (25) van ellátva, amelyben gumírugslmásságé anyagból készült tömítőtest (16) van befogva, amely tengelyirányban az alaptesten (15) túl kiálló tömitőperemmel van ellátva, ahol a gyűrűs horony (25) befogadóképessége legalább a tömítőtest (16) térfogatának felel meg, úgyhogy a gyűrűs horony (25) a tömltöperem (24) igénybevétele és deformálása esetén a lömilötestnek (16) a tömltöperemet (24) meghatározó anyagának befogadására alkalmasan van kiképezve, és ahol a gyűrűs hornyon (25) beiül sugárirányban a tömltöperem (24) mindkét oldalán a tömítőperem (24) deformált anyagának befogadására alkalmas gyűrű alaké szabad tér (58, 59) van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a sugárirányban a tömltöperemen (24) belül kiképzett belső szabad tér (58) nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, mint a sugárirányban a tömílőperenien (24) kívül kiképzett külső szabad tér^ίΊ
2. 2. Az 1, Igénypont szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs horony (25) horonyeldalal (53, 54) horonymélység-írányban (57) egymáshoz közeledőén vannak elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs horony (25) a horonynyílás (55) tartományában nagyobb szélességgel rendelkezik, mint a horonyfenék (52) tartományában.
4. 4. Az 1-3. Igénypontok bármelyike szerinti tőmi'tőgyürö, azzal jellemezve, hogy mindegyik szabad tér (58, 59) sugárirányban egyrészt a tömítöperem (24), másrészt pedig a hozzárendelt horonyoldal (53, 54) által van határolva,
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy a belső szabad tér (58) nagyobb mélységgel rendelkezik, mint a külső szabad tér (59).

   * *

   * * * Φ * *

   8. Αζ 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal jetlemezve, hogy a belső szabad tér (53) legalább a horonynyílás (55) tartományában nagyobb szélességgel rendelkezik, mint a külső szabad tér (59).
6. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tömitögyűrü, azzal jel· 5 lemezve, hogy a gyűrűs horony (25) befogadóképessége a tömítőtest (18) térfogatának megfelelően vagy annál kismértékben nagyobbra van méretezve,
7. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy a tömítőtest (18) a horonyfenéken (52) feiíekvö és a két

   10 horonyoldalon (53, 54) támaszkodó talprésszel (26) van ellátva, amelytől a gyűrűs horony (25) szélességéhez képest kisebb szélességgel rendelkező tőmítőperem (24) eláll.
8. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal jel· lemezve, hogy mind az alaptest (15), mind a legalább egy tömítőtest (16)

   15 műanyagból készült.
9. 10. A 9. igénypont szerinti tömítőgyűrű, ezzel jellemezve, hogy a legalább egy tömítőtest (16) fröccsöntés útján az alaptesthez (15) van hozzáformálva.
10. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal 20 jellemezve, hogy az alaptest (15) hőre lágyuló műanyagból készült.
11. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, ezzel jellemezve, hogy a legalább egy tömítőtest (16) elasztomer műanyagból készült.
12. 13. Az 1-12. Igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, ezzel 25 jellemezve, hogy belső kerülete tartományában több, a kerület mentén el· osztva elrendezett tartó kiugró rész (33) van kiképezve, amelyek legalább egy íömítőtesttel (16) egydarabosan vannak kiképezve, és az alaptesthez (15) képest sugárirányban befelé nyúlóan helyezkednek el,
13. 14. Az 1-13. Igénypontok bármelyike szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy az alaptest (15) két axiális oldalán egy megfelelően kialakított gyűrűs horonyban (25) elrendezett tömítőtest (16) van elhelyezve.
14. 15. A 14 .igénypont szeríntnömifőgyűrü, azzal jellemezve, hogy a két tömítötesf (16) egymástól különválasztva van kiképezve.
15. 16. A IS.ígénypont szerinti tömítőgyűrű, azzal jellemezve, hogy a két tömítőtest (16) áthidalások (64) segítségévei egymással egydarabosan össze van kötve, ahol az áthidalások (64) az alaptest (15) kerülete mentén elosztva elhelyezkedő helyeken tengeíyírányban az alaptesten (15) áthaladóén vannak elrendezve.