HU228604B1 - Feeder patron of liquid drops and interconnect circuit - Google Patents

Description

A tintasugaras nyomtatók úgy hoznak létre nyomtatott képet, hogy a nyomathordozó meghatározott helyeire sorokba rendezett pontokból álló mintát nyomtatnak.. A nyomtatási képet szokás szerint derékszögű rácsban elrendezett parányi pontok határozzák meg. A nyomtatási helyeket gyakran ponthelyeknek, pontpoziciéknak vagy pixeleknek, képpontoknak nevezik. A nyomtatási művelet tehát úgy tekinthető, mint képpontokból álló mintázat kitöltése fintapontokkal.

A tintasugaras nyomtatók a képpontokat úgy nyomtatják, hogy a nyomathordóséra rendkívül kis méretű tlntacseppekef fecskendeznek. A tintasugaras nyomtatók általában tartalmaznak egy olyan mozgatható nyomtatófejet, amely egy vagy több olyan tintapatront tartalmaz, amelyek mindegyike rendelkezik tintaadagoló fúvókéval. A nyomtatófej a nyomathordoző felülete mentén oda-vissza mozog- és a fúvókák úgy vannak vezérelve, hogy egy mikroszámítógép vagy más vezérlő eszköz utasításának, megfelelően adott időpontokban ííntacseppeket fecskendezzenek ki. A tintacseppek kibocsátásának Időzítése a nyomtatandó kép képpontjaiból álló mintázatnak megfelelően történik. A nyomtatóiéi minden egyes elhaladásakor több pixelsor kerül kinyomtatásra. A nyomtatóiéiban lévő konkrét tlntasugár-fécskendezési mechanizmusnak számos különböző változata lehetséges, melyek jól Ismertek a szakmában jártas szakemberek számára. Ilyen mechanizmus például a hőhatáson alapuló vagy a piezoelektromos hatáson alapuló nyomtatási technológia. Két korábbi, hőhatáson alapuló tintasugár-fecskendezési mechanizmust Ismertet például az US-5,278,584 sz,, valamint az US-4,883,481 sz. szabadalmi leírás. A hőhatáson alapuló rendszerekben egy fúvókanyllást tartalmazó lemez és egy vékonyréteg hordozó között olyan tintazáró réteg van, amely tintacsatornákat és tintaporíasztó kamrákat tartalmaz. A vékonyréteg hordozó tipikusan számos fűtőelemet, például vékonyréteg eííenáiíáso100192-133878/HG/6L * X

X — 2 kát tartalmaz, melyeket szelektív módon látnak el energiával a porlasztókamrákban lévő tinta felmelegítésére. A melegítést követően tlntacseppet fecskendeznek ki a bekapcsolt fűtőelemhez tartozó fúvókából. Azáltal hogy a fűtőelemeket szelektív módon aktivizálják, miközben a nyomtatófej a nyomafhordozó előtt elhalad, a kívánt képet előállító mintázatnak megfelelően tintacseppeket fecskendeznek a nyomathordozöra.

Bizonyos tintasugaras nyomtatókban eldobható tintapatronokat alkalmaznak, amelyek kiürülés esetén klcseréihetök. Az ilyen nyomtatók esetében szükség van egy megbízható elektromos interfészre a tintapatron és az azt befogadó nyomtató között.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon:

- az 1. ábra olyan mozgatható nyomtatófejjel rendelkező nyomtató részben robbantott, vázlatos perspektivikus nézete, amelybe legalább egy tintapatron helyezhető be:

~ a 2. ábra a találmány szerinti tintasugaras nyomtatópatron egyik lehetséges kiviteli alakjának vázlatos, perspektivikus nézete; a

- a 3. ábra a 2. ábrán látható tintasugaras nyomtatópatron vázlatos oldalnézete;

- a 4, ábra a 2. ábrán látható tintasugaras nyomtatópatron vázlatos alulnézete;

- az 5. ábra a 2. ábrán látható nyomtatópatron hajlékony áramkörének vázlatos, kinagyított képe;

- az 5A ábra a 2. ábrán látható nyomtatópatron hajlékony áramkörének egy másik lehetséges változatát szemlélteti vázlatosan, kinagyítva;

- a 8. ábra a 2, ábrán látható nyomtatópatron hajlékony áramkörének egy további lehetséges változatát szemlélteti vázlatosan, kinagyítva;

-az. ábra a 2. ábrán látható nyomtatópatronban elhelyezhető tintasugaras nyomtató-fej tíntacsepp-fejiesztojének egy egyszerű csoportos elrendezését szemlélteti vázlatosan, valós méretben, felülnézetben;

- a 8. ábra a nyomtató és a nyomtatói©! közötti hajlékony áramkör által biztosított elektromos csatlakozást bemutató vázlatos elektromos kapcsolási rajz;

- a 9. ábra a 2. ábrán látható nyomfatópatronban elhelyezhető tintasugaras nyomtatóiéi egy másik lehetséges változatánál alkalmazható ííntacsepp-fejlesztok ♦ Μ» *A A « * « » v » « $ * * * * ♦ * * * «« x *·* <·»·>« a «4fe x

-3egyszerű csoportos

Irendezését szemlélteti vázlatosan, valós méretben, felülnézet ben;

- a TO. ábra az 1 ábrán látható nyomtató nyomtatofejének vázlatos, perspek flvíkus képe;

- a 11. ábra a 10. ábrán látható nyomtató-fej patrontartó foglalatának és pat ronmqzltő szerkezetének vázlatos elölnézete;

-a 12. ábra a 10. ábrán látható nyomtatóiéi egy részének vázlatos hátulnéze· te, ahonnan a patronok és az patronrögzitő szerkezetek el vannak távolifvs;

-a 13. ábra a 10. ábrán látható nyomtatóiéi egy részének vázlatos elölnézete ahonnan a patronok és az patronrögzítő szerkezetek el vannak távolltva;

- a 14. ábra a TO. ábrán látható nyomtaföfej patrontartó foglalatának és patron-rögzítő szerkezetének vázlatos keresztmetszeti nézete;

- a 15. ábra a 10. ábrán látható nyomtatőfejhez tartozó patronrögzitő szerkezet elforduló szoritóelemének vázlatos felülnézete;

- a 16. ábra a 18. ábrán látható nyomtatóiéi patrontartó foglalatának vázlatos keresztmetszeti nézete; és

- a 17.. ábra a 10. ábrán látható nyomfatófej patrontartö foglalatának oldalfalát szemlélteti vázlatosan, keresztmetszeti nézetben.

A leírás további részeiben és a rajzokon az azonos elemeket azonos hivatkozási jelekkel láttuk el.

Az 1. ábrán egy 114 tintasugaras nyomtató váziatrajza látható részben robbantott nézetben, Az ábrán látható 114 tintasugaras nyomtatóról az elülső bevezető ajtóéi van távolitva. A 114 tintasugaras nyomtató 115 házat és egy tartószerkezetre felszerelt, nyomtatófej-mozgató 116 motort tartalmaz, A 116 motor 118 szíjat hajt előre-hátra a 118 motor hajtási irányának megfelelően. A 118 szíj 119 nyomlaiófejhez kapcsolódik, amely oldalirányban oda-vissza halad balról jobbra, illetve jobbról balra egy CA tengely mentén. A 118 nyomtatóiéi egy vagy több külsőleg hasonló, hőhatáson alapuló tintasugaras 11 nyomtaiöpatront tartalmaz, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Az egyik 11 nyomtatópatron például fekete tintát tartalmaz, míg a másik három 11 tintapatronnak olyan tintatartálya van, amelyben bíbor, sárga és cíánkék tinta van. A 119 nyomfatófej vízszintes mozgását egy 121 csüszósin vezeti meg. A 119 nyomtatötej mögött egy, a rajzon nem látható kódoló van, amely egy 122 «» » X > « * * ψ * » X ♦ φ

X X ♦ » »*Φ X « * » ♦ ♦ * * * # * *Χ< Φ« «.χχ* « *Χ> « ~4~ pözíeíőkődoió lécről leolvasott érték alapján a 119 nyomtatófejnek a CA tengely mentén elfoglalt helyére vonatkozó Információt szolgáltat,

A 119 nyomtatófej olyan patronrögzltő rendszert tartalmaz, amely konzisztens módon és pontosan rögzíti a 11 nyomtafópatronokat a 2. és 10. ábrán látható derékszögű koordinátarendszerhez képest.. Az említett derékszögű koordinátarendszer X tengelye párhuzamos a 119 nyomtatóig mozgástengelyével. Az Y tengely párhuzamos a laptovábbítás tengelyével és iránya ellentétes a laptovábbítás irányával, amely a 114 tintasugaras nyomtatóból például vízszintesen kifelé mutat úgy, hogy -az X és Y tengelyek egy vízszintes síkot határoznak meg. A 2 tengely az XY síkra merőleges irányban, függőlegesen áll.

Amint a 2-4. ábrákon látható, a 11 nyomtatöpattonnak 24 hátsó faiból, baloldali 25 oldalfalból, jobboldali 26 oldalfalból, 27 elülső falból és 28 alsó falból álló teste van, ahol a 28 alsó falnak olyan 28a orr-része van, amely 15 tintasugaras nyomtatófejet tart. A 27 elülső fal, a 25 és 28 oldalfalak, valamint a 24 hátsó fal felső éléhez 31 fedél kapcsolódik, amelynek olyan 29 peremei vannak, melyek túlnyúlnak a 27 elülső faion és a 25, 28 oldalfalakon. A 31 fedélen a 24 hátsó fal felső szélének közelében ütköző van elhelyezve. Az 50 ütköző felfelé kiemelkedik a 31 fedélből és elülső 50 a ütközőfeíüíete, valamint hátrafelé néző 50c felülete van. Az elülső 50a ütközőrelület és a hátrafelé néző 50c felület az 50 ütköző felső részén egy 50b élet határoz meg. Az 50a ütközöfeíüiet merőleges lehet a 31 fedélre, míg a hátrafelé néző 58c felület olyan lejtős felület lehet, amely hátrafelé és lefelé lejt az SÖa ütközöfeíüiet tetejétől kiindulva. Lehetséges azonban olyan elrendezés is, ahol az 50 ütköző hátrafelé néző 50c felülete a 3. ábrán látható vízszintes 500’ felületet tartalmaz. Ahogy később ismertetjük, az 50 ütköző felső részének egy retesz nyomódik neki. A megvalósítástól függően ez a felső rész lehet az 5Üb el vagy a vízszintes 50c^: felület.

A bal oldali 25 oldalfal, a 24 hátuíso fal és a 28a orr-rész találkozási pontjának közelében a nyomfatópatron X tengelyéhez tartozó első PX1 kezdőpont, a nyomtatópatton Y tengelyéhez tartozó első PY1 kezdőpont, valamint a nyomfatópatron 2 tengelyéhez tartozó első PZ1 kezdőpont van. A jobb oldali 26 oldalfal, a 24 hátsó fai és a 28a orr-rész. találkozási pontjának közelében a nyomtatópatton Y tengelyéhez tartozó második PY2 kezdőpont és a nyomfatópatron 2 tengelyéhez tartozó második P22 kezdőpont van. A 24 hátsó fal felső részén a nyomtafőpatron Y tengelyéhez tar-

..

* * *φV# * * φ ί * * * « ♦ * tozó harmadik ΡΥ3 kezdőpont van. A nyomtatőpatron: Y tengelyéhez tartozó kezdőpontok általában olyan rovátkákat tartalmaznak, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában merőlegesek legyenek az Y tengelyre, amikor a nyomtatópatront behelyezik a 40 nyomtatöfejbe. A nyomtatópatron Z tengelyéhez tartozó kezdőpontok olyan rovátkákat tartalmaznak, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában merőlegesek legyenek a Z tengelyre, amikor a nyomtatópafront behelyezik a 119 nyomtatófejbe. A nyomtatópafron X tengelyéhez tartozó kezdőpont olyan rovátkát tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy általában merőleges legyen az X tengelyre, amikor a nyomtatópatront behelyezik a 119 nyomfatófejhe. Amint később részletesen ismertetjük, a nyomtatópatronhoz tartozó· rovátkák Illeszkednek a nyomtatófej megfelelő kezdőpontA 24 hátsó faion és a 28 alsó fal 28a orr-részén olyan 33 hajlékony áramkör van elhelyezve, amely körbeveszi az említett falak által meghatározott éteket és amely elektromos kapcsolatot létesít a nyomtató és a 15 nyomtatófej között.

Az 5. ábrán a 33 hajlékony áramkor egyik lehetséges változatának váz?atrajza látható, ahol a 33 hajlékony áramkör 71 érintkezőkből álló 70 értntkezöcsoportot tartalmaz. A 71 érintkezők a 33 hajlékony áramkör közelebbi oldalán, vagyis a nyomtatópatron testétől távolabbi oldalon helyezkednek el. A 33 hajlékony áramkörnek a nyomtatópatron testével szemközti oldalát tekintjük a távolabbi oldalának. A 71 érintkezők a 33 hajlékony áramkörnek a 24 hátsó falhoz illeszkedő részén helyezkednek el, és olyan villamosán vezető területeket alkotnak, amelyekhez az 1. ábrán látható 119 nyomlatóíejben elhelyezett, rugalmas - a 13. ábrán látható - 137 érintkező áramkörön kiképezett 139 érintkezöszemek csatlakoztathatók. A 33 hajlékony áramkör megvalósítható például olyan hajlékony hordozó, például polllmld hordozó formájában, amelynek a távolabbi oldalán áramvezetö mintázat van kialakítva, a hordozón pedig nyílások vannak kialakítva úgy, hogy az áramvezető mintázat említett részel és a 33 rugalmas áramkör közelebbi oldala egymáshoz csatlakoztatható. Egy ilyen elrendezésnél a 71 érintkezők olyan áramvezető területeket tartalmaznak, melyeket a rugalmas hordozóban lévő nyílások szabadon hagynak. A 71 érintkezők lehetnek kör, lekerekített sarkú négyzet, csapott sarkú négyzet vagy más hasonló alakúak.

A 71 érintkezők úgy vannak elrendezve, hogy egymás mellett elhelyezkedő, keresztirányban egymástól elválasztott 73 oszlopokat alkotnak. Mindegyik 73 oszlop

X « * * > ί» X X * ♦·»♦ .- X χ X* » tartalmaz egy, a nyomtatóiéi 28 alsó falához legközelebb elhelyezkedő· 7Γ alsó érintkezőt. A 73 oszlopok lehetnek lényegében egyenes oszlopok. A 73 oszlopok egymás mellett elhelyezkedő, két 73 oszlopból álló 75a, 7Sb és 75c oszloppárokat alkotnak. Ahogy az 5. ábrán látható, a 73 oszlopokból három 75a, 75b és 75c oszloppár alakítható ki, melyek együttesen hat, 71 érintkezőkből álló 73 oszlopot határoznak meg. A 73 oszlopokból álló 75a és 75 c oszloppád szélső oszloppárnak, míg a 75b oszloppárt belső oszloppárnak nevezzük. Az egyes 75a, 75b és 75c oszloppárok 73 oszlopai a nyomtatópatron 28 alsó fala felé haladva egymástól távolodnak.

A keresztirányban elválasztott 73 oszlopok közül a 33 hajlékony áramkör szélei elhelyezkedő oszlopokat 73' szélső oszlopoknak nevezzük. A 73' szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számánál kevesebb 71 érintkezőt tartalmaznak. A 73’ szélső oszlopok például öt 71 érintkezőt tartalmaz, míg a többi 73 oszlop mindegyike legalább hat 71 érintkezőt tartalmazhat. Az 5. ábrán látható konkrét példánál maradva, az egyik 73’ szélső oszlop melletti 73 oszlop hat 71 érintkezőt, míg a 73’ szélső oszlopok közötti többi 73 oszlop mindegyike hét 71 érintkezőt tartalmaz. A 73’ szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számánál azonban több 71 érintkezőt is tartalmazhatnak. Lehetőség van arra is, hogy a 73’ szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számával megegyező számú 71 érintkezőt tartalmazzanak.

Mindegyik 73 oszlop magassága meghaladja a 71 érintkezőkből álló 70 éríntkezőesoportof körülvevő legkisebb R téglalap H magasságának 70%-át ahol az. R téglalap- olyan területet határoz meg, amelyen belül a 71 érintkezők elhelyezkedők. A H magasság általában függőleges Irányú. Egy konkrét példában a legkisebb ilyen R téglalap H magassága körülbelül 10-14 mm, W szélessége pedig körülbelül 15-18 mm. A magasság/szélesség arány körülbelül 0,6 és 0,9 között változhat.

A 73’ szélső oszlopokban lévő 71 érintkezők közötti távolság olyan, hogy az egy 73' oszlopon belüli szomszédos 71 érintkezők középpontja közötti távolság körülbelül 2 mm. A 73’ szélső oszlopon belüli 71 érintkezők közötti távolság olyan is lehet, hogy az egy 73’ szélső oszlopon belüli szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság kisebb vagy nagyobb, mint körülbelül 2 mm. A többi 73 oszlopban a szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság például legalább körülbelül 1,7 mm. Lehetséges olyan kialakítás is, hogy a többi 73 oszlopban a szomszédos 71 ,1 ·< * * ·<

* φ κ · « «

X V» **4* • ♦ V ** * érintkezők közötti távolság kisebb, mint körülbelül 1,7 mm. A szomszédos 73 oszlopokhoz tartozó szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság például legalább körülbelül 1,7 mm. Egy adott 73 oszlopban lévő 71 érintkező középpontja és egy szomszédos 73 oszlop szomszédos 71 érintkezőjének középpontja közötti távolság azonban 1,7 mrn-nél kisebb is lettet. A szomszédos 73 oszlopokból álló 75a, 75b, 75c oszloppárok 7Γ első érintkezőinek középpontjai egymástól legalább körülbelül 2,8 mm-re vannak. Lehetőség van arra is, hogy a szomszédos 73 oszlopokból álló 75a, 75P, 75c oszíoppárok 71’ alsó érintkezőinek középpontjai közötti távolság kisebb legyen, mint körülbelül 2,8 mm. A 73' szélső oszlopok közötti 73 oszlopok 7Γ alsó érintkezői a 28 alsó faltól célszerűen távolabb vannak, mint a 73' szélső oszlop 71' alsó érintkezői, de lehetőség van arra is, hogy a 7Γ alsó érintkezők ugyanakkora távolságra vagy különböző távolságokra legyenek a 28 alsó faltól.

A konkrét megvalósítástól függően a 71 érintkezők és 71’ alsó érintkezők egy része vagy mindegyike 77 vezetékkel csatlakozik a nyomtató-fejhez, A 77 vezetékek célszerűen a 33 hajlékony áramkör távolabbi oldalán helyezkednek el, vagyis a nyc-mtatópatron testével szemközti oldalon, és a 15 nyomtaféfej 74 érintkezőihez vezetnek, ahogy ez a 4. ábrán látható.

Amint az 5. ábrán látható, a 71 érintkezők P1-P18 primltivkiválasztó érintkezőket, A1-A13 címzési érintkezőket, E1-E2 engedélyezöjei érintkezőket, TSR hőmérséklet-érzékeny ellenállás érintkezőket, ID azonosító bit érintkezőt és TG1, TG2, BG1, BG2 földelő érintkezőkei alkotnak.

A 73' szélső oszlopok mindegyike tartalmaz egy-egy TG1, TG2 földelő érintkezőt. míg a belső 75b oszlopáét 73 oszlopai szintén tartalmazhatnak egy-egy BG1, BG2 földelő érintkezőt. Á belső 75b oszloppár egyik 73 oszlopában lévő BG1 földelő érintkező villamosán olyan 79 földelő vezetékkel csatlakoztatható a 73’ szélső oszlopban lévő TG1 földelő érintkezőhöz, amely a 73 oszlopokhoz olyan közel halad, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkedjen el, amely a nyomtafőpafron testének hátsó falához illeszkedik. Ehhez hasonlóan, a belső 75b oszloppár egyik 73 oszlopában lévő BG2 földelő érintkező olyan földelő 79 vezetékkel csatlakoztatható a 73’ szélső oszlopban lévő TG2 földelő érintkezőhöz, amely a 73 oszlopokhoz olyan közel halad, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkedjen el, amely a nyomtatópatron testének hátsó falához illeszkedik.

« » V * ·»' Φ > *

Az 5Α ábra az 5. ábrán látható elrendezéshez hasonló éríntkezöcsoportot szemléltet azzal a különbséggel, hogy a 77 vezetékek másképpen haladnak, továbbá a TG1, BG1, BG2 és TG2 földelő érintkezők olyan földelő 79 vezetékekkel vannak összekötve, amelyek a 33 hajlékony áramkörön vannak kiképezve. Ezek a 79 földelő vezetékek elhelyezhetők a 73 oszlopok közelében ügy, hogy _a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén haladjanak, amely a nyomtatópatron testének hátsó falához illeszkedik.

A 8. ábra az 5. ábrán látható elrendezéshez hasonló elrendezésű érintkezocsoportot szemléltet azzal az eltéréssel, hogy a 71 érintkezők között van négy használaton kívüli NC érintkező is. A 8. ábrán látható érintkezőcsoportban csak tizenkét P1-P12 primitlvklválasztó érintkező van a korábbi tizenhat helyett, melyek különböző helyeken találhatók. A TG1, TG2, BG1, BG2 földelő érintkezők olyan földelő 79 vezetékekkel vannak összekötve, melyek a 73 oszlopokhoz olyan közel haladnak, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkednek el, amely a nyomtatópatron testének hátsó falához Illeszkedik.

Az 5., SA és 8. ábrán látható hajlékony csatlakoztató áramkörök TG1, TG2, BG1 és BG2 földelő érintkezői különböző helyeken lehetnek és összekapcsolhatók egymással olyan vezető földelő vezetékekkel, melyek a hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkednek el,, amely például a nyomfatópírtron testének hátsó falához illeszkedik.

A 7. ábrán olyan 15 nyomtatóié] látható vázlatosan, feiüinézetben, amely az 5. és SA ábrán látható hajlékony áramkörökhöz alkalmazható. A 15 nyomtatóiéi 40 tintacsepp-fejiesztőket tartalmaz, melyek 81 oszlopokba vannak rendezve. Mindegyik 61 oszlop primifivcsoportokbói áll oly módon, hogy az összes oszlop például PG1PG18 phroitivesoportoköa van rendezve, A 40 tintacsepp-fejlesztők például egy olyan hőhatáson alapuló tintacsepp-fejlesztők, amelyek fúvókéból, tintakamrából, fötöelienállásból és meghajtó áramkörből állnak, A 40 tintacsepp-fejlesztők a tintát például olyan 71 fintahevezefö nyilasokon keresztül fogadják, amelyek a 40 tintacseppfejlesztők 81 oszlopai mellett helyezkednek el.

Az azonos phrnifivcsoportboz tartozó 40 tintacsepp-fejlesztők kibekapcsolhatók és párhuzamosan kapcsolódnak a 8. ábrán látható megfelelő prlmítivkiválasztő jelekhez a hajlékony áramkör megfelelő Pl-Pl8 primitlvklválasztó érintφφ

X ♦ Φ * * * * φ ♦ φ φ * kezőin keresztül· Az egyik szélső 61 oszlop a PG1, PG3, PG5, PG7 primitívcsoportokat, míg a másik külső 61 oszlop a PG1Ö, PG12, PG14, PG18 primJtlvcsoportokat tartalmazza. Az egyik belső oszlop a PG2, PG4, PG6, PG8 primitívcsöportokaí míg a másik belső oszlop a PG9, PG11, PG15, PGT3 primítivesoportokat tartalmazza.

A 8. ábrán olyan egyszerűsített elektromos kapcsolási rajz látható, amely a nyomtató és a nyomtatóié] között a 33 hajlékony áramkör által biztosított elektromos összeköttetéseket szemlélteti. A nyomtató olyan 43 nyomtatásvezérlő eszközt tartalmaz, amelynek, áramforrása, címző egysége és engedélyező egysége van. Az áramforrás, a címző egység és az engedélyező egység tápfeszültséget, címzési jeleket, valamint engedélyező jeleket állít elő a nyomtatófej számára, melyeket a 137 hajlékony áramkör 13. ábrán látható 139 éríntkezoszemein keresztül juttat ei a nyomtatófejhez. A 139 érintkezőszemek a 33 hajlékony áramkör 71 érintkezőivel lépnek érintkezésbe.

Egy tizenhat PG1-PG18 primitívcsoporttal rendelkező nyomtatófej esetén például tizenhat független tápfeszültség jelet vagy primltívkíválasztó P(1-16) jelet kell megfelelően eljuttatni a PG1~PGÍ8 prímitivcsoportokhoz a P1--P18 prímltívkíválasztó érintkezőkén keresztül. A tizenhárom külön álló A(1-13} címző jelet az A1-A13 címzési érintkezőkén keresztül, míg a két E(1 -2) engedélyező jelet az E1-E2 engedélyező jel érintkezőkön keresztül továbbítjuk,

Annak érdekében, hogy az 5. és 5A ábrán látható hajlékony áramkör, valamint a 7. ábrán látható nyomtatóié] között elektromos összeköttetést létesítsünk, a szélső 75 c oszloppárban lévő P1, P3, P7 és P5 prímitívkiváiaszfó érintkezőket elektromosan csatlakoztatjuk a szélső PG1, PG3, PG7, PG5 prímitivcsoportokhoz. A szélső 75a oszloppárban lévő P10, P12, P14 és P16 prímitívkiváiaszfó érintkezőket a szélső PG1Ö, PGÍ2, PG14 és PG18 primitívcsoportokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppárban lévő P2, P4, P9 és P11 primifívkíváiasztó érintkezőket a belső PG2, PG4, PG9, PG11 prímitivcsoportokhoz csatlakoztatjuk, A belső 75 b oszloppár P8, P8, P13 és Pl 5 prím ífivk ívé lasztö érintkezőit a belső PG8, PG8, PG13 és PG15 primítívesoportokhoz csatlakoztatjuk.

A 9, ábrán olyan 15 nyomtatófej vázlatos felüínézete látható, amely a 8. ábrán látható 33 hajlékony áramkörrel együtt használható, A 15 nyomtatóié} három 81 oszlopban elrendezett 48 tíntaeaepp-fejlesztőket tartalmaz. Az egyes 81 oszlopok primí* »» X 4 4 4 # » « * » » 4 X » .4 * * * «»« » ♦ tívc-scportokból állnak oly módon, hogy az összes 61 oszlopot például a PG1-PG12 prlmitlvosoportok alkotják. A 40 tintacsepp-fejíesztők például olyan hőhatáson alapuló flnfacsepp-fejlesztők, melyek fúvókéból, tintatartályból, fűfőellenáilásből és meghajtó áramkörből állnak. A 40 tintaesepp-féjlesztök a tintát olyan 71 tintabevezetö nyíláson keresztül fogadják, amely a 40 tlntacsepp-fejlesztőből álló 61 oszlopok közelében helyezkednek el.

A 9. ábrán látható nyomtatófej a 6. ábrán látható 33 hajlékony áramkörön keresztül hasonló módon csatlakozik a nyomtatóhoz, mint ahogy azt a 7. ábra alapján ismertetettük, azonban a szóban forgó nyomtatófejnél a PG1-PG12 phmifívcsoporthoz tizenkét prímítívkiválasztő P(1-12) jel tartozik.

Az azonos PG1-PG12 primitívcsoporthoz tartozó 4(5 tintacsepp-fejíesztők kibekapcsolhatók és párhuzamosan kapcsolódnak a megfelelő P(1-12) .phrnitlvkiválaszfó jelekhez a 6. ábrán látható 33 hajlékony áramkör megfelelő P1-P12 prímítivkiváíaszíó érintkezőin keresztül. A 9. ábrán látható nyomtatóiéi egyik szélső 61 oszlopa a PG1-PG4 prímifívcsoportokat, míg másik szélső 61 oszlopa a PG9-PG12 primitívcsoportokat tartalmazza. A belső 61 oszlop a PG5-P6S prlmitlvcsoportokat tartalmazza

A 3. ábrán látható hajlékony áramkör és a 9. ábrán látható nyomtaföfej elektromos csatlakoztatása céljából a szélső 75c oszloppár P1-P4 primitívkíváíaszíő érintkezőit a szélső PG1-PG4 primitivesoportokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppár P9-P12 primítívkiválasztó érintkezőit a szélső PG9-PG12 primitívcsoportokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppárban lévő P5, P6 primítívkiválasztó érintkezőket a belső PG5 és PG6 primitivesoportokhoz, míg a belső 75b oszloppárban lévő P7 és P8 prímitsvkíválasztó érintkezőket a belső PG7 és PG8 primitlvcsoporthoz csatlakoztatjuk.

Az 5., 5A és 8. ábrákon látható hajlékony áramkörök és a 8., valamint 9. ábrán látható nyomtaiofejek kapcsán általánosan megállapíthatjuk, hogy az érintkezőkből álló, első szélső oszloppár olyan primítívkiválasztó érintkezőket tartalmaz, amelyek a szélső prímitívcsoportok egy első halmazához csatlakoznak, az érintkezőkből álló, második szélső oszloppár olyan primítívkiválasztó érintkezőket tartalmaz, amelyek a szélső primitívcsoportok egy második halmazához és a belső primitívcsoportok egy halmazához csatlakoznak, míg az érintkezőkből álló, belső oszloppár olyan primitív*« « « kiválasztó érintkezőket tartalmaz, amelyek a belső primitivcsoportok egy másik halmazához csatlakoznak.

Amint a 10-17. ábrákon látható, a 112 nyomtatófej az egész szerkezetet hordozó 126 tartóelemet továbbá két C-alakú 128 támasztékot tartalmaz, melyek a 126 tartóelem végein helyezkednek el A C-alakú 12S támasztékok a 121 csúszósínen elhelyezkedő 119 nyomtatóiéi csúsztatható alátámasztására szolgálnak. A 119 nyomtatófej tartalmaz továbbá két 131 patronfartó foglalatot, melyek a tintasugaras 11 nyomtatópatron befogadására, megtartására és illesztésére szolgáinak. A két 131 patrontartö- foglalat azonos kialakítású és azonos módon használható. Mindkét 131 patrontartó foglalatnak olyan 135 hátsó fala van, melyet például a 126 tartóelem egy része alkot, olyan baloldali 133 oldalfala van, amely kiáll a 135 hátsó falból, valamint olyan jobboldali 134 oldalfala van, amely szintén kiáll a 135 hátsó falból és amely általában párhuzamos a baloldali 133 oldalfallal,

A 119 nyomtatóiéi CY1, CZ1 és CX1 kezdőpontjai, melyek például a 126 tartóelem részét képezik, a 131 patrontartó foglalat alján, a baloldali 133 oldalfal és a 135 hátsó fal találkozásának közelében helyezkednek el, míg a 119 nyomtatófej CY2. és CZ2 kezdőpontjai, melyek például a 126 tartóelem részét képezik, a 131 patrontartó foglalat alján, a jobboldali 134 oldalfal és a 135 hátsó fai találkozásának közelében helyezkednek el. A 119 nyomtafőfej CY3 kezdőpontja a 135 hátsó falon található.

A 131 patrontartó foglalat 135 hátsó falán egy rugalmas 137 érintkező áramkör helyezkedik el, amely olyan elektromos érintkezőket tartalmaz, amelyek all nyomtatópatron 33 hajlékony áramkörén kialakított megfelelő érintkezőknek nyomhatók. A 137 érintkező áramkör olyan rugalmas tagként is szolgái, amely all nyomtatópatron ΡΥΊ és PY2 kezdőpontjait a 119 nyomtatófej CY1 és CY2 kezdőpontjaihoz illeszti, amikor a 11 nyomtatőpafront abba behelyezzük. A 137 érintkező áramkör például hajlékony áramkört, valamint a hajlékony áramkör és a 135 hátsó fai között elhelyezkedő rugalmas párnát tartalmaz,

A jobboldali 134 oldalfal közelében egy konzoiszerű 146 rugó helyezkedik el, amelynek feladata a 116 nyomtatófejnek az X~fengeiy mentén a jobboldali 134 oldaltáltól történő eltartása, ezáltal a 11 nyomtatópatron PX1 kezdőpontja pontosan illeszkedik a 119 nyomtatófej CX1 kezdőpontjához, ahogy ez a 16. ábrán látható.

* » * ♦ ♦·* κ * * * * * * « t> κ« κ *Φ »» ««« » χ Φ« χ —

Mindkét 133, 134 oldataiban egy alakos 140 megvezető járat van kiképezve. A 140 megvezetö járatokba becsúszíathatők a 11 nyomtatópatron 31 fedelének 29 peremei, ezáltal a 11 nyomtatópatront megfelelő magasságba állítják és a 11 nyomtatópatron behelyezésekor azt az X-tengeiy körül megdöntík vagy elforgatják, ezáltal a 11. nyomtatópatront a 119 nyomíaíőfej kezdőpontjainak közelébe vezetik. A 140 megvezeíö járatok tartalmazhatnak például felső és alsó 140a, 140b síneket vagy egy megfelelő kialakítású oldalfalakkal rendelkező süllyesztett nyílást.

A 131 keret elülső részének felső részében, a 140 megvezeíö járatok felett egy, a 19. ábrán látható 179 kereszttartó rúd van kífeszííve. A 179 kereszttartó' rúd megakadályozza a 11 nyomtatópatron felülről történő behelyezését, továbbá megakadályozza az oldalfalak szétfeszítését abban az esetben, amikor a 11 nyomtatópatront túl mélyre nyomják a 131 patrontartó keretben.

Mindkét 131 patrontartó keret tetején olyan, a 10. és 14. ábrán látható, csuklós 150 rögzítőszerkezet helyezkedik el. amely olyan 151 rögzítökart tartalmaz, amely egy 153 csukló révén elforgathatóan csatlakozik a 135 hátsó fal tetejéhez, ezáltal csuklósán elfordulhat egy olyan osuklótengely körül, amely párhuzamos az. Xtengellyel, A 151 rögzítőkar általában L-aiakú, amelynek 151a első szára kiemelkedik a 153 csuklótól, mío 151b második szára általában lefelé kiáll a 151a első szár távolabbi végéből. A 151 b második szár végein 155 rögzitönyelvek helyezkednek el, melyek a 133 és 134 oldalfalak elején elhelyezkedő 157 rögzltöfülekhez illeszkednek.

A 151 rögzitökar alsó oldalához egy elforduló 161 szorítócsukíő révén elforgathatóan kapcsolódik egy elforduló, megfeszített 159 szorítókar, amely 161 szorítócsukló a 159 szorítókarnak a 153 csuklótól távolabbi végén helyezkedik el és tengelye párhuzamos a 153 csuklóéval, ily módon a 15S szorítókar az X-íengelíyel párhuzamos tengelyű 151 szoníócsukió körül tud elfordulni. A 159 szontökar általában a paírontaríó keret 135 hátsó fala felé áll, amikor a retesz zárt állapotban van, továbbá hegyesszoget zár be a 151 rögzitökar csuklotengelye és a 159 szoritókar csuklótengelye között húzott képzeletbeli egyenessel. A 159 szoritókarí egy 163 rugó feszíti úgy, hogy az a 151 rögzstökartői távolodban tudjon elfordulni. A 159 szorítókar mindkét oldalán olyan 165 ütközők vannak, melyek korlátozzák az írányjelzo karnak a 151 rögzítőkéitől távolodó elfordulásának mértékét.

X X * »

Az elforduló- 159 szorltókar távolabbi részén olyan 167 ütköző van elhelyezve, amelyre rányomható a 11 nyomtatópatron 50 rögzítő-szerkezetének 5öb és 5öo^! felső része, A 167 ütközőn túl a 159 szorrtőkarnak olyan 169 meghosszabbítása van, amely megakadályozza, hogy a 15S szorítókar beszoruljon az 50 rőgzítöszerkezet elülső 50a rögzitöfelüleféhez.

Az elforduló 159 szorltókar olyan 171 síneket tartalmaz, amelyekben egy 173 szorítókar csüsztathatőan helyezkedik el. A 173 szorítőkar az elforduló 159 szorítókar csukíötengelyére általában merőleges, irányban mozdul el. A 173 szorítókari egy 175 rugó feszíti oly módon, hogy az a 159 szorítókar mentén az elforduló 161 rögziföcsukíötói távolodóan csússzon el. A 175 ütközők korlátozzák az elcsúszó 173 szorltókar elmozdulását. Az elcsúszó 173 szorltókar távolabbi végén, az elforduló187 ütköző közelében elcsúszó 177 ütkozöíeíüíet van kiképezve.

Használat során a 11 nyomtatópatront általában vízszintesen helyezik be a

131 patrontartő keretbe. A 40 megvezetö járatok a 131 patrontartokeretbe történő behelyezéskor vezérlik a 11 nyomtatópatron megemelkedését és X-tengely körüli elfordulását, Ily módon a 11 nyomtatópatron· PV1, PY2 kezdőpontjai túlhaladnak a nyomtatófej megfelelő CY1 és CY2 kezdőpontjain. Ekkor a 151 rögzítőkor lefelé elfordul. aminek hatására az elcsúszó 177 ülközőfeíület és az elforduló 187 ütközöfelület átmenetileg összekapcsolódik a nyomtatóiéi tetején lévő 59 rögzítőszerkezet elülső 5öa rögzííőfelületével és 59 b, 50c^! felső részével. A 151 rögzítőkor folyamatos elmozdulásának hatására az elcsúszó 173 szorítőkar általában az Y-tengeiy mentén rugalmasan nekinyomódik az 50 rögzííöszerkezeínek, ezáltal az elforduló 159 szorítókar általában a Z-tengely mentén szintén neklnyomódlk az 5-0 rögzítő-szerkezetnek. Az Y-tengely mentén történő elmozdulás általában független a Z-tengely mentén történő elmozdulástól. A Z-íengely mentén történő összenyomódás hatására a 11 nyomtatópatron PZ1 és PZ2 kezdőpontjai pontosan Illeszkednek a nyomtatóiéi CZ1 és CZ2 kezdőpontjaihoz. Az Y-tengely mentén történő összenyomódás hatására a 11: nyomtatópafron elfordul az X-tengely mentén oly módon, hogy a 11 nyomtatópatron PY3 kezdőpontja pontosan illeszkedik a nyomtatófej CY3 kezdőpontjához. A rugalmas 137 érintkező áramkör úgy helyezkedik el, hogy a 11 nyomtatópatron ΡΥΊ és PY2 kezdőpontjai pontosan illeszkedjenek a nyomtatóiéi CY1 és CY2 kezdőpontjaihoz. amikor a 11 nyomtatópatron FZ1 és PZ2 kezdőpontjai egybeesnek a nyomtató14 fej CZ1 és CZ2 kezdőpontjaival, és amikor all nyomtatópatron PY3 kezdőpontja egybeesik a nyomtatófej CY3 kezdőpontjával,

A 151 rőgzítőkar is elmozdul oly módon, hogy a 1.55 rögzitönyeívek összekapcsolódjanak a 157 rőgzítöfülekkel, ezáltal az elcsúszó 177 ütközöfeíüSef és az elforduló 167 ütközöfelület folyamatosan nekínyomódik az Y- és Z-tengelyek mentén az 50 rőgzitöszerkezet elülső 5öa felületének és 50 b, 50c’ felső részének, ezáltal a 11 nyomfatópatron PY1, PY2, PY3, PZ1 és PZ2 kezdőpontjai fokozatosan összekapcsolódnak a nyomtatóié) megfelelő CY1, CY2, CY3. CZ1 és CZ2 kezdőpontjaival. A 146 laprugó a 11 nyomtatópatront az X-tengely mentén általában úgy feszíti, hogy a 11 nyomtatópatron PX1 kezdőpontja pontosan Illeszkedjen a nyomtatófej CX1 kezdőpontjához,

A fentiekben olyan folyadékosepp-adagoló nyomtatópatront mutattunk be, amelynek kompakt elektromos csatlakozója van, amely elektromos érintkezőkből álló oszloppárokat tartalmaz, amely oszloppárok a nyomtatópatron hátsó falán helyezkednek el.

Bár a találmányt a leírásban konkrét kiviteli alakokon keresztül mutattuk be, a szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a találmány tetszőlegesen módosítható az igénypontok által megbatározott oltalmi körön belül.

Claims (17)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fölyadékcsepp-adagoló patron, amely olyan patrontestet (11) tartalmaz, amelynek alsó része (28) és fala (24) van;

az alsó részhez (28) csatlakozó foiyadékcsepp-adagoló eszközt (15) tartalmaz;

olyan érinikezőcsoportot (70) tartalmaz a függőleges falon (24), amelynek primitivcsoportok első halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 7Γ) tartalmazó oszlopokból (73, 73’) álló első., szélső oszloppária (75a), prímitívcsoportok második halmazához és primitivcsoportok harmadik halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 7Γ) tartalmazó oszlopokból (73. 73') álló második, szélső oszloppárja (75c) és primitivcsoportok negyedik halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 71’) tartalmazó oszlopokból (73) álló belső oszioppana ja (75 b) van;

az egyes oszloppárok (75a, 75b, 75c) oszlopai (73, 73’) az alsó rész ( irányába haladva egymástól távolodóan vannak elrendezve;

az oszloppárok (75a, 75b, 75c) egymás mellett helyezkednek el; és mindegyik oszloppár (75a, 75b, 75 c) az énntkezőcsoport (70) által elfoglalt terület (R) magasságának legalább 70%-ával megegyező hosszúságé.

2. Az 1. igénypont szerinti foiyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy a szélső oszlopok (73'} kevesebb érintkezőt (71, 7Γ) tartalmaznak, mint a szélső oszlopok (73^:) között elhelyezkedő belső oszlopok (73).

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerintii foiyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszloppár (75a, 75b, 75c) legalább egy földelő érintkezőt (TG!, TG2, BG1, BG2) tartalmaz.

4. Az 1-3, igénypontok bármelyike szerinti foiyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy az oszlopok (73, 73’) lényegében egyenesek.

**r

5. Az 1-4,. igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagoló patron,, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73. 73') tartalmaz egy alsó érintkezőt (71’}, és a szomszédos érintkezöpárok szomszédos alsó érintkezőinek (7Γ) középpontjai egymástól legalább körülbelül 2,8 mm távolságra vannak.

6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73, 73’} tartalmaz az alsó rész (28) mentén elhelyezkedő· alsó érintkezőt (7T), és a szélső alsó érintkezők (7Γ) között elhelyezkedő alsó érintkezők (7í^!) távolabb vannak az alsó résztől (28), mint maguk a szélső alsó érintkezők (7Γ).

7. A 8. igénypont szerinti rolyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy a szomszédos érintkezőpárok szomszédos alsó érintkezőinek (7Γ) középpontjai közötti távolság legalább körülbelül 2,8 mm.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti foiyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy az érintkezők (71, 7Γ) által elfoglalt terület magassága körülbelül 10-14 mm, szélessége pedig körülbelül 15-13 mm.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy a rolyadékcsepp-adagoló eszköz egy tintasugaras nyom

10. Csatlakoztató áramkör, amely hajlékony hordozót (33) tartalmaz;

érintkezőket <71, 7Γ) tartalmazó oszlopokból (73, 73’} álló, a hordozón (33) slheiyezkedő első szélső oszloppárt (75 a) tartalmaz;

érintkezőket (71, 7Í’) tartalmazó oszlopokból (73, 73') álló, a hordozón (33) ^helyezkedő második szélső oszloppárt (75c) tartalmaz;

érintkezőket (71, 7Γ) tartalmazó oszlopokból (73) álló, a hordozón (33) elelyezkedö belső oszloppád (75 b) tartalmaz;

; í :

·< * * ♦ « * ♦ J

17az ösztoppárokban (75a, 75b, 75c) lévő oszlopok (73, 73’) egy előre meghatározott irányba haladva egymástól távolodőan vannak elrendezve; és az oszfoppárok (75 a, 75b, 75c) egymás mellett helyezkednek el és mindegyik oszloppár (75 a, 75b, 75c) az oszlop-párok (75a, 75b, 75c) által elfoglalt terület (R) magasságának legalább 76%-ával megegyező hosszúságú.

11. A 10. igénypont szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy a szélső oszlopok (73') kevesebb érintkezőt (71; 71’) tartalmaznak, mint a szélső oszlopok (73’) között elhelyezkedő belső oszlopok (73).

12. Á 10. vagy 11. igénypont szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszloppár (75a, 75 b, 75c) legalább egy földelő érintkezőt (TG1, TG2, BG1, 8G2) tartalmaz.

13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti csatlakoztató áramkör, .azzal jellemezve, hogy az oszlopok (73, 73’) lényegében egyenesek.

14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73. 73’) tartalmaz egy alsó érintkezőt (7Γ), és a szomszédos érintkezőpárok szomszédos alsó érintkezőinek (71’) középpontjai egymástól legalább körülbelül 2,8 mm távolságra vannak.

15. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73, 733 tartalmaz az alsó rész (28) mentén elhelyezkedő alsó érintkezőt (7T), és a szélső alsó érintkezők (7Γ) között elhelyezkedő alsó érintkezők <7T) távolabb vannak az alsó résztől (28), mint maguk a szélső alsó érintkezők (71’).

16, A 15. igénypont szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy a szomszédos éríntkezöpárok szomszédos alsó érintkezőinek (7Γ) középpontjai közötti távolság legalább körülbelül 2,8 mm.

ί * »

-*>φ $

•Φ «

17. Α 10-17. igénypontok bármelyike szerinti csatlakoztató áramkör, azzal jellemezve, hogy az érintkezők (71, 71’) által elfoglalt terület magassága körülbelül 10-14 mm, szélessége pedig körülbelül 15-18 mm.