HU227897B1 - Folyadékcsepp-adagoló patron - Google Patents

Description

FOLYADÉKCSEPR-ÁDAGGLG PATRON

A találmány a felyadékadagöíő eszközökkel. közelebbről a föl eszközökhöz használható hajlékony csatlakoztató áramkörrel kapcsolatos, A jelen leírásban a csatlakoztató áramkör és a felyadékcsepp-feiiesztö eszközök felépítését ismertetjük.

A tintasugaras nyomtatók úgy hoznak létre nyomtatott képet, hogy a nyomathordozó meghatározott helyeire sorokba rendezett pontokból álló mintát nyomtatnak. A nyomtatási képet szokás szerint derékszögű rácsban elrendezett parányi pontok határozzák meg. A nyomtatási helyeket gyakran ponthelyeknek, pontpozíclöknak vagy pixeleknek, képpontoknak nevezik. A nyomtatási művelet tehát ügy tekinthető, mint képpontokból átló mintázat kitöltése tlnfapontokkai.

A tintasugaras nyomtatók a képpontokat úgy nyomtatják, hogy a nyomafhoröozóra rendkívül kis méretű tintacseppeket fecskendeznek. A tintasugaras nyomtatók általában tartalmaznak egy olyan mozgatható nyomtatófejet, amely egy vagy több olyan tintapatront tartalmaz, amelyek mindegyike rendelkezik fintaadagolö fúvókéval. A nyomtatófej a nyomathordozó felülete mentén oda-vlssza mozog és a túvókák úgy vannak vezérelve, hogy egy mikroszámítógép vagy más vezérlő eszköz utasításának megfelelően adott Időpontokban tintacseppeket fecskendezzenek ki, A tintacseppek kibocsátásának időzítése a nyomtatandó kép képpontjaiból álló mintázatnak megfelelően történik. A nyomtatóié} minden egyes elhaladásakor több pixelsor kerül kinyomtatásra. A nyomtatófejben lévő konkrét tintasugár-íecskendezési mechanizmusnak számos különböző változata lehetséges, melyek jói ismertek a szakmában jártas szakemberek számára, ilyen mechanizmus például a hőhatáson alapuló vagy a piezoelektromos hatáson alapuló nyomtatási technológia. Két korábbi, hőhatáson alapuló fintasugár-feoskendezésl mechanizmust ismertet például az ÜS-5,278,584 sz., valamint az üS-4,883,481 sz. szabadalmi leírás. A hőhatáson alapuló rendszerekben egy íúvékanyíiást tartalmazó lemez és egy vékonyréteg hordozó között olyan tintazáró réteg van, amely tíntacsatornákat és tintaporlasztó kamrákat tartalmaz, A vékonyréteg hordozó tipikusan számos fűtőelemet, például vékonyréteg ellenáHáso10Q203-t3387ü/rtG/Gt

-2kát tartalmaz, melyeket szelektív módon látnak el energiával a porlasztókamrákban lévő tinta felmelegítésére. A melegítést követően tintacseppet fecskendeznek ki a bekapcsolt fűtőelemhez tartozó fúvókéból. Azáltal, hogy a fűtőelemeket szelektív módon aktivizálják, miközben a nyomtatófej a nyomathordozó előtt elhalad, a kívánt képet előállító mintázatnak megfelelően tintaeseppeket fecskendeznek a nyomathordozóra.

Bizonyos tintasugaras nyomtatókban eldobható tintapatronokat alkalmaznak, amelyek kiürülés esetén kioserélhetök. Az Ilyen nyomtatók esetében szükség van egy megbízható elektromos interfészre a tintapatron és az azt befogadó nyomtató között.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesen, A rajzon:

- az 1. ábra olyan mozgatható nyomiatőtéjjéí rendelkező nyomtató részben robbantott, vázlatos perspektivikus nézete, amelybe legalább egy tintapatron helyezhető be;

- a 2. ábra a találmány szerinti tintasugaras nyomfatópatron egyik lehetséges kiviteli alakjának vázlatos, perspektivikus nézete; a

- a 3, ábra a 2. ábrán látható tintasugaras nyomtatöpatron vázlatos oidaínézete:

- a 4. ábra a 2, ábrán látható tintasugaras nyomtatöpatron vázlatos alulnézete;

- az 5. ábra a 2. ábrán látható nyomtatópalran hajlékony áramkörének vázlatos, kinagyított képe;

- az 5A ábra a 2. ábrán látható nyomfatópatron hajlékony áramkörének egy másik lehetséges változatát szemlélteti vázlatosan, kinagyítva;

- a 6. ábra a 2. ábrán látható nyomtatópatron hajlékony áramkörének egy további lehetséges változatát szemlélteti vázlatosan, kinagyítva:

- a 7, ábra a 2. ábrán látható nyomlatőpatronhan elhelyezhető tintasugaras nyomtatófej tíntacsepp-fejlesztőjének egy egyszerű csoportos elrendezését szemlélteti vázlatosan, valós méretben, feiulnézefben;

- a 8. ábra a nyomtató és a nyomtatótej közötti hajlékony áramkör által biztosított elektromos csatlakozást bemutató vázlatos elektromos kapcsolási rajz;

- a S. ábra a 2. ábrán látható nyomfatópatronban elhelyezhető tintasugaras nyomtatóiéi egy másik lehetséges változatánál alkalmazható tlntacsepp-fejíeszfok

.... 3....

egyszerű csoportos elrendezését szemlélteti vázlatosan, valós méretben, felülnézetben;

- a 10. ábra az 1. ábrán látható nyomtató nyomtatófejének vázlatos, perspektivikus képe;

- a 11. ábra a 10. ábrán látható nyomtatóié} patrontartó foglalatának és patronrögzítő szerkezetének vázlatos előlnézete;

- a 12. ábra a 10. ábrán látható nyomtatőfe) egy részének vázlatos hátuinézete, ahonnan a patronok és az patronrögzltö szerkezetek el vannak távoiltva;

- a 13. ábra a 10. ábrán látható nyomtatóié; egy részének vázlatos előlnézete,. ahonnan a patronok és az patronrögzltö szerkezetek el vannak távoiltva;

- a 14. ábra a lö. ábrán látható nyomtatóié} patrontartó foglalatának és patronrögzítő szerkezetének vázlatos keresztmetszeti nézete;

- a 15. ábra a lö, ábrán látható nyomtatófejhez tartozó patronrögzltö szerkezet elforduló szorítóeiemének vázlatos feíülnézete;

- a 16. ábra a 10, ábrán látható nyomtatófej patrontartó foglalatának vázlatos keresztmetszeti nézete; és

- a 17. ábra a 10. ábrán látható nyomtatóié} patrontartó foglalatának oldalfalát szemlélteti vázlatosan, keresztmetszeti nézetben.

A leírás további részeiben és a rajzokon az azonos elemeket azonos hivatkozási jelekkel láttuk el.

Az 1. ábrán egy 114 tintasugaras nyomtató vázlatrajza látható részben robbantott nézetben. Az ábrán látható 114 tintasugaras nyomtatóról az elülső bevezető ajtó el van távoiltva. A 114 tintasugaras nyomtató 115 házat és egy tartószerkezetre felszerelt, nyomtatóié}-mozgató 116 motort tartalmaz. A 116 motor 118 szíjat hajt előre-hátra a 116 motor hajtási irányának megfelelően. A 118 szíj 119 nyomtatóié}hez kapcsolódik, amely oldalirányban oda-vissza halad balról jobbra, Illetve jobbról balra egy CA tengely mentén, A 119 nyomtatóié) egy vagy több külsőleg hasonló, hőhatáson alapuló tintasugaras 11 nyomtatópatront tartalmaz, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Az egyik 11 nyomfatőpatron például fekete tintát tartalmaz, míg a másik három 11 tintapatronnak olyan tintatartálya van·, amelyben bíbor, sárga és ciánkék tinta van. A. 119 nyomtatóié} vízszintes mozgását egy 121 csúszósín vezeti meg. A 119 nyomtatóié} mögött egy, a rajzon nem látható kódoló van, amely egy 122 ·*'♦· φ *<

ροζ! dekódoló lécről leolvasott érték alapján a 119 nyom ?k a CA tengely mentén elfoglalt helyére vonatkozó Információt szolgáltat.

A 119 nyomtatófej olyan patronrőgzítő rendszert tartalmaz., amely konzisztens módón és pontosan rögzíti a 11 nyomtafőpatronokal a 2. és 10. ábrán látható derékszögű koordinátarendszerhez képest. Az említett derékszögű koordinátarendszer X tengelye párhuzamos a 119 nyomtatóiéi mozgástengelyével. Az Y tengely párhuzamos a lapfovábbítás tengelyével és Iránya ellentétes a laptovábbítás irányával, amely a 114 tintasugaras nyomtatóból például vizszintesen kifelé mutat úgy, hogy az X és Y tengelyek egy vízszintes síkot határoznak meg. A Z tengely az XY síkra merőleges irányban, függőlegesen áll.

Amint a 2-4, ábrákon látható, a 11 nyomtatópatronnak 24 hátsó falból,, baloldali 25 oldalfalból, jobboldali 26 oldalfalból, 2? elülső falból és 28 alsó falból álló teste van, ahol a 28 alsó falnak olyan 28a orr-része van, amely 15 tintasugaras nyomtatófejet tart. A 27 elülső fal, a 25 és 26 oldalfalak, valamint a 24 hátsó fai felső éléhez 31 fedél kapcsolódik, amelynek olyan 29 peremei vannak, melyek túlnyúlnak a 27 elülső faion és a 25, 26 oldalfalakon. A. 31 fedélen a 24 hátsó fal felső szélének közelében 50 ütköző van elhelyezve. Az 50 ütköző felfele kiemelkedik a 31 fedélből és elülső 50a ütközőfelülete, valamint hátrafelé néző 50c felülete van. Az elülső 50a üíkőzöfelüiet és a hátrafelé néző 50c felület az 50 ütköző felső részén egy 5Gb étet határoz meg. Az 50a ütközőfelülef merőleges lehet a 31 fedélre, míg a hátrafelé néző 50c felület olyan lejtős felület tehet, amely hátrafelé és lefelé lejt az 50a ütközőfelülef tetejétől kiindulva. Lehetséges azonban olyan elrendezés is, ahol az 50 ütköző hátrafelé néző 50c felülete a 3. ábrán látható vízszintes 5öö felületet tartalmaz. Ahogy később ismertetjük, -az 50 ütköző felső részének egy retesz nyomódik neki. A megvalósítástól függően ez a felső rész tehet az 50b él vagy a vízszintes 50c’ felület.

A bal oldali 25 oldalfal, a 24 hátulső fal és a 28a orr-rész találkozási pontjának közelében a nyomtatópatron X tengelyéhez tartozó első PX1 kezdőpont, a nyomtatőpatron Y tengelyéhez tartozó első PY1 kezdőpont, valamint a nyomtatópatron Z tengelyéhez tartozó első PZ1 kezdőpont van. A jobb oldali 28 oldalfal , a 24 hátsó fai és a 28a orr-rész találkozási pontjának közelében a nyomíatópatron Y tengelyéhez tartozó második PY2 kezdőpont és a nyomlatőpatron 2 tengelyéhez tartozó második PZ2 kezdőpont van. A 24 hátsó fal felső részén a nyomtatópatron Y tengelyéhez tarV <e tozö harmadik PY3 kezdőpont van. A nyomtatópatron Y tengelyéhez tartozó kezdőpontok általában olyan rovátkákat tartalmaznak,, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában merőlegesek legyenek az Y tengelyre, amikor a nyomtatópatront behelyezik a 40 nyomtatófejbe. A nyomtatópatron Z tengelyéhez tartozó kezdőpontok olyan rovátkákat tartalmaznak, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában merőlegesek legyenek a Z tengelyre, amikor a nyomtatópatront behelyezik a 119 nyomtatótejbe. A nyomtatőpatron X tengelyéhez tartozó kezdőpont olyan rovátkát tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy általában merőleges legyen az X tengelyre, amikor a nyomtatópatront behelyezik a 119 nyomtatófejbe. Amint később részletesen ismertetjük, a nyomtatópatronhoz tartozó rovátkák illeszkednek a nyomtatofej megfelelő kezdőpontA 24 hátsó faion és a 28 alsó fal 28a orr-részén olyan 33 hajlékony áramkör van elhelyezve, amely körbeveszi az említett falak által meghatározott éleket és amely elektromos kapcsolatot létesít a nyomtató és a 15 nyomtatöfej között.

Az 5. ábrán a 33 hajlékony áramkör egyik lehetséges változatának váziatrajza látható, ahol a 33 hajlékony áramkör 71 érintkezőkből álié 70 érintkezöcsoportot tartalmaz. A 71 érintkezők a 33 hajlékony áramkör közelebbi oldalán, vagyis a nyomtatópatron testétől távolabbi oldalon helyezkednek el. A 33 hajlékony áramkörnek a nyomtatópatron testével szemközti oldalát tekintjük a távolabbi oldalának. A 71 érintkezők a 33 hajlékony áramkörnek a 24 hátsó falhoz Illeszkedő részén helyezkednek el, és olyan villamosán vezető területeket alkotnak, amelyekhez az 1. ábrán látható 119 nyomtatöfejben elhelyezett, rugalmas ~ a 13. ábrán látható - 137 érintkező áramkörön kiképezett 139 érintkezőszemek csatlakoztathatók, A 33 hajlékony áramkör megvalósítható például olyan hajlékony hordozó, például poilimid hordozó formájában, amelynek a távolabbi oldalán áramvezető mintázat van kialakítva, a hordozón pedig nyílások vannak kialakítva úgy, hogy az áramvezető mintázat említett részei és a 33 rugalmas áramkör közelebbi oldala egymáshoz csatlakoztatható. Egy ilyen elrendezésnél a 71 érintkezők olyan áramvezető területeket tartalmaznak, melyeket a rugalmas hordozóban lévő nyílások szabadon hagynak. A 71 érintkezők lehetnek kör, lekerekített sarkú négyzet, csapott sarkú négyzet vagy más hasonló alakúak.

A 71 érintkezők úgy vannak elrendezve, hogy egymás mellett elhelyezkedő, keresztirányban egymástól elválasztott 73 oszlopokat alkotnak. Mindegyik 73 oszlop rx «. φ Φ « < # ν ?♦ ·» * · * * * > * ♦ * S * χ.

♦♦ Φ»* » # Φφ

-tartalmaz, egy, a nyomtatót©) 28 alsó falához legközelebb elhelyezkedő 71’ alsó érintkezőt. A 73 oszlopok lehetnek lényegében egyenes oszlopok. A 73 oszlopok egymás mellett elhelyezkedő, két 73 oszlopból álló 75a, 75b és 75c oszloppárokat alkotnak. Ahogy az 5. ábrán látható, a 73 oszlopokból három 75a, 75b és 75c oszloppár alakítható ki, melyek együttesen hat, 71 érintkezőkből álló 73 oszlopot határoznak meg. A 73 oszlopokból álló 75a és 75c oszloppárt szélső oszloppárnak, mig a 75 b oszloppárt belső oszloppárnak nevezzük. Az egyes 75a, 75b és 75c oszloppárok 73 oszlopai a nyomtatöpatron 23 alsó fala felé haladva egymástól távolodnak,

A keresztirányban elválasztott 73 oszlopok közül a 33 hajlékony áramkör szélei elhelyezkedő oszlopokat 73' szélső oszlopoknak nevezzük. A 73’ szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számánál kevesebb 71 érintkezőt tartalmaznak. A 73’ szélső oszlopok például öt 71 érintkezőt tartalmaz, mig a többi 73 oszlop mindegyike legalább hat 71 érintkezőt tartalmazhat. Az. 5. ábrán látható konkrét példánál maradva, az egyik 73’ szélső oszlop melletti 73 oszlop hat 71 érintkezőt, míg a 73’ szélső oszlopok közötti többi 73 oszlop mindegyike hét 71 érintkezőt tartalmaz. A 73’ szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számánál azonban több 71 érintkezőt is tartalmazhatnak. Leheföséa van arra is, hogy a 73’ szélső oszlopok a közöttük lévő többi 73 oszlopban lévő 71 érintkezők számával megegyező számú 71 érintkezőt tartalmazzanak.

Mindegyik 73 oszlop magassága meghaladja a 71 érintkezőkből álló 70 érintkezöcsoportöt körülvevő legkisebb R téglalap H magasságának 70%-át ahol az R téglalap olyan területet határoz meg, amelyen belül a 71 érintkezők elhelyezkednek. A H magasság: általában függőleges irányú. Egy konkrét példában a legkisebb ilyen R téglalap H magassága körülbelül 10-14 mm, W szélessége pedig körülbelül 15-13 mm. A magasság/szélesség arány körülbelül 0,6 és 0,9 között változhat.

A 73’ szélső oszlopokban lévő 71 érintkezők közötti távolság olyan, hogy az egy 73’ oszlopon belüli szomszédos 71 érintkezők középpontja közötti távolság körülbelül 2 mm, A 73’ szélső oszlopon belüli 71 érintkezők közötti távolság olyan is lehet, hogy az egy 73’ szélső oszlopon belüli szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság kisebb vagy nagyobb, mint körülbelül 2 mm. A többi 73 oszlopban a szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság példán! legalább körülbelül

1,7 mm, Lehetséges olyan kialakítás is, hegy a többi 73 oszlopban a szomszédos 71

ΦΦ «« *Φ·ίχ

Λ * * * X * Φ « φ > » Φ » χ ♦ χ * Λ· * φ ·♦*«> χφτ χ«β» »ΐ» *φ /3 oszloérintkezők közötti távolság kisebb, mint körülbelül 1,7 mm, A szomszédos 1 pokhoz tartozó szomszédos 71 érintkezők középpontjai közötti távolság például legalább körülbelül 1,7 mm. Egy adott 73 oszlopban lévő 71 érintkező középpontja és egy szomszédos 73 oszlop szomszédos 71 érintkezőjének középpontja közötti távolság azonban 1,7 mm-nél kisebb is lehet. A szomszédos 73 oszlopokból álló 75a, 75b, 76c oszloppárok 7Γ alsó érintkezőinek középpontjai egymástól legalább körülbelül 2,8 mm-re vannak. Lehetőség van arra is, hogy a szomszédos 73 oszlopokból álló 75a, 75b, 75c oszloppárok 7Γ alsó érintkezőinek középpontjai közötti távolság kisebb legyen, mint körülbelül 2,8 mm. A 73'' szélső oszlopok közötti 73 oszlopok 71’ alsó érintkezői a 28 alsó faltól célszerűen távolabb vannak, mint a 73’ szélső oszlop

7Γ alsó érintkezői, de lehetőség van arra is, hogy a 7T alsó érintkezők ugyanakkora távolságra vagy különböző távolságokra legyenek a 28 alsó faltól.

A konkrét megvalósítástól függően a 71 érintkezők és 7Γ alsó érintkezők egy része vagy mindegyike 77 vezetékkel csatlakozik a nyomtatóiéihoz. A 77 vezetékek célszerűen a 33 hajlékony áramkör távolabbi oldalán helyezkednek el, vagyis a nyomtatöpatron testével szemközti oldalon, és a 15 nyomtatóié) 74 érintkezőihez vezetnek, ahogy ez a 4. ábrán látható.

Amint az 5. ábrán látható, a 71 érintkezők P1-P13 primitívkiválasztö érintkezőket, A1-A13 címzési érintkezőket, E1-E2 engedélyezőjel érintkezőket, TSR hőmérséklet-érzékeny ellenállás érintkezőket, ID azonosító bit érintkezőt és TG1, TG2, 8G1, 8G2 földelő érintkezőket alkotnak.

A 73‘ szélső oszlopok mindegyike tartalmaz egy-egy TG1, TG2 földelő érintkezőt, míg a belső 75b oszloppár 73 oszlopai szintén tartalmazhatnak egy-egy 861, 8G2 földelő érintkezőt. A belső 75b oszloppár egyik 73 oszlopában lévő 861 földelő érintkező villamosán olyan 79 földelő vezetékkel csatlakoztatható a 73' szélső oszlopban lévő TG1 földelő érintkezőhöz, amely a 73 oszlopokhoz olyan közel halad, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkedjen el, amely a nyomtatópatron testének hátsó falához, illeszkedik. Ehhez hasonlóan, a belső 75b oszloppár egyik 73 oszlopában lévő 862 földelő érintkező olyan földelő 79 vezetékkel csatlakoztatható a 73’ szélső oszlopban lévő TG2 földelő érintkezőhöz, amely a 73 oszlopokhoz olyan közei halad, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkedjen el, amely a nyomtatöpatron testének hátsó falához illeszkedik.

Φ *s A 4 ** Λ' ♦ 5 » «f * Φ * * * * * f * X ♦ <S $#&-» <íy &«?* »W«vt «

+

Az SA ábra az 5. ábrán látható elrendezéshez hasonló értntkezőcsoportof szemléltet azzal a különbséggel, hogy a 77 vezetékek másképpen haladnak, továbbá a TG1, SG1, BG2 és TG2 földelő érintkezők olyan földelő 79 vezetékekkel vannak összekötve, amelyek a 33 hajlékony áramkörön vannak kiképezve. Ezek a 79 földelő vezetékek elhelyezhetők a 73 oszlopok közelében ügy, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén haladjanak, amely a nyomtatőpatron testének hátsó falához Illeszkedik.

A 6. ábra az S. ábrán látható elrendezéshez hasonló elrendezésű érintkezőcsoportot szemléltet azzal az eltéréssel, hogy a 71 érintkezők között van négy használaton kívüli NC érintkező is. A 6. ábrán látható énntkezöesoportban csak tizenkét P1-P12 primitivkiváiasztó érintkező van a korábbi tizenhat helyett melyek különböző helyeken találhatók. A TG1, TG2, BG1, BG2 földelő érintkezők olyan földelő 79 vezetékekkel vannak összekötve, melyek a 73 oszlopokhoz olyan közel haladnak, hogy a 33 hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkednek el, amely a nyomtatópatron testének hátsó falához illeszkedik.

Az 5., 5A és S. ábrán látható hajlékony csatlakoztató áramkörök TG1, TG2, BG1 és BG2 földelő érintkezői különböző helyeken lehetnek és összekapcsolhatók egymással olyan vezető földelő vezetékekkel, melyek a hajlékony áramkörnek csak azon a részén helyezkednek el, amely például a nyomtatópatron testének hátsó falához illeszkedik.

A 7. ábrán olyan 15 nyomtatófej látható vázlatosan, felülnézelben, amely az 5. és 5A ábrán látható hajlékony áramkörökhöz alkalmazható, A 15 nyomtatófej 40 tintacsepp-fejleszlőkei tartalmaz, melyek 61 oszlopokba vannak rendezve. Mindegyik oszlop prirniiívesöportokboi áll oly módon, hogy az összes oszlop például PG1PG16 prlmitlvcsoportokba van rendezve. A 40 tintaosepp-fejlesztők például egy olyan hőhatáson alapuló tintaosepp-fejlesztők, amelyek fúvókéból, tintakamráhól, fűtőéilenáilásböl és meghajtó áramkörből állnak, A 40 tintaosepp-fejlesztők a tintát például olyan 71 fintabevezetö nyitásokon keresztül fogadják, amelyek a 40 tintacseppfejleszfök 61 oszlopai mellett helyezkednek el.

Az azonos primitivcsoporthoz tartozó 40 iintacsepp-íejlesztők kibekaposolhatók és párhuzamosan kapcsolódnak a 8. ábrán látható megfelelő prímé flvklválasztó jelekhez a hajlékony áramkör megfelelő P1-P18 primitivkiváiasztó érint··»* '< . < * fcí í K * « v v * ' 4· « * 4 ·* V * ·♦ « φβΡ X íSy S’

... 9 kezein keresztül Az egyik szélső 61 oszlop a PG1, PG3, PG5, PG7 primltívcsoportokát, míg a másik külső 61 oszlop a PG10, PG12, PGM, PG16 primitívcsoportokat tartalmazza. Az egyik belső oszlop a PG2, PG4, PG6, PG8 primitívcsoportokat míg a másik belső oszlop a PG9, PG11, PG15, PG13 primitívcsoportokat tartalmazza,

A 8. ábrán olyan egyszerűsített elektromos kapcsolási rajz látható, amely a nyomtató és a nyomtatóié} között a 33 hajlékony áramkör által biztosított elektromos összeköttetéseket szemlélteti. A nyomtató olyan 43 nyomtatásvezérlő eszközt tartalmaz, amelynek áramforrása, címző egysége és engedélyező egysége van. Az áramforrás, a címző egység és az engedélyező egység tápfeszültséget, címzési jeleket, valamint engedélyező jeleket állít elő a nyomtatőfej számára, melyeket a 137 hajlékony áramkör 13. ábrán látható 139 értntkezöszemeln keresztül juttat el a nyomtatófejhez. A 139 éríntkezőszemek a 33 hajlékony áramkör 71 érintkezőivel lépnek érintkezésbe.

Egy tizenhat PG1-PG16 prímifívcsoporttal rendelkező nyomtatófej esetén például tizenhat független tápfeszültség jelet vagy pnmitivkiválasztó P(1 -16) jelet kell megfelelően eljuttatni a PG1-PG16 primitivcseportokhoz a P1-P18 prímltivkiválasztó érintkezőkén keresztül A tizenhárom külön álló A(1-13) címző jelet az A1-A13 címzési érintkezőkén keresztül, míg a két £(1-2} engedélyező jelet az Έ1-Ε2 engedélyező jel érintkezőkön keresztül továbbítjuk.

Annak érdekében, hogy az 5. és 5A ábrán látható hajlékony áramkör, valamint a 7. ábrán látható nyomtatőfej között elektromos összeköttetést létesítsünk, a szélső 75c oszloppárban lévő Pl, P3, P7 és P5 primltivkiválasztő érintkezőket elektromosan csatlakoztatjuk a szélső PG1, PG3, PG7, PG5 pnmítivcsoportokhoz, A szélső 75a oszlöppárban lévő P10, P12, P14 és P16 primltivkiválasztő érintkezőket a szélső PG10, PG12, PGM és PG16 primltivcsoportokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppárban levő P2, P4, P9 és P11 prímiflvkiválasztó érintkezőket a belső PG2, PG4, PG9, PG11 primltivcsoportokhoz csatlakoztatjuk, A belső 75b oszloppár P6, P8, Pl 3 és P15 pnmitivkiválasztó érintkezőit a belső PG6. PG8, PG13 és PG15 phmlfívcsopörtökhoz csatlakoztatjuk.

A 9. ábrán olyan 15 nyomtatőfej vázlatos felölnézete látható, amely a 6. ábrán látható 33 hajlékony áramkörrel együtt használható. A 15 nyomtatőfej három 61 oszlopban elrendezett 40 ti ntacsepp-fejiesztöket tartalmaz. Az egyes 61 oszlopok príml-t * ·.. * ♦ V $ „

«. # » ♦>♦·' * 10 V·· y «.· ·* * g* Λ <$*-“· v.<5$ > tlvcsoportokból állnak oly módon, hogy az összes 81 oszlopot például a PG1-PG12 prímitívcsoportok alkotják. A 40 tlntacsepp-fejtesztők például olyan hőhatáson alapuló tíntacsepp-felíesztők, melyek füvökáből, tintatartályból, fütőelíenállásból és meghajtó áramkörtől állnak. A 40 tintacsepp-fejlesztők a tintát olyan 71 tintabevezető nyíláson keresztül fogadják, amely a 40 tíntacsepp-fejlesztőból álló 61 oszlopok közelében helyezkednek el.

A 9. ábrán látható nyomtatóiéi & ő. ábrán látható 33 hajlékony áramkörön keresztül hasonló módon csatlakozik a nyomtatéhoz, mint ahogy azt a 7. ábra alapján ismertetettük, azonban a szóban forgó nyomtatófejnél a PG1-PG12 primifivesoporthoz tizenkét primltivkiválasztö P(1-12) jel tartozik.

Az azonos PG1-PG12 primltívcsoportboz tartozó 40 tintacsepp-fejlesztők kibekapcsolhatók és párhuzamosan kapcsolódnak a megfelelő P(1-12) prtmitívkíválasztó jelekhez a 8. ábrán látható 33 hajlékony áramkör megfelelő P1-P12 primitívklválasztó érintkezőin keresztül, A 9. ábrán látható nyomtatóié) egyik szélső 61 oszlopa a PG1-PG4 primitívcsoportokat, míg másik szélső 81 oszlopa a PG9-PG12 primitívcsoportokat tartalmazza. A belső 81 oszlop a PG5--PG8 primitívcsoportokat tartalmazza.

A 6. ábrán látható hajlékony áramkör és a 9. ábrán látható nyomtatóiéi elektromos csatlakoztatása céljából a szélső 75c oszloppár P1-P4 primitivkíválasztó érintkezőit a szélső PG1-PG4 primitivcsoportokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppár P9-P12 prím ifi vkivá lasztó érintkezőit a szélső PG9-PG12 primitívosoporíokhoz csatlakoztatjuk. A szélső 75a oszloppárban lévő P5, P8 prímíflvkiváiaszíő érintkezőket a belső PG5 és PG8 prímítívcsoportokhoz, míg a belső 75b oszloppárban lévő P7 és PS primitívklválasztő érintkezőket a belső PG7 és PG8 prim Ití vcsoportboz csatlakoztatjuk.

Az 5,, 5A és 6. ábrákon látható hajlékony áramkörök és a 8., valamint 9. ábrán látható nyomtatófejek kapcsán általánosan megállapíthatjuk, hogy az érintkezőkből álló, első szélső oszioppár olyan primitívklválasztő érintkezőket tartalmaz, amelyek a szélső prímitívcsoportok egy első halmazához csatlakoznak, az érintkezőkből álló, második szélső oszioppár olyan primitívklválasztő érintkezőket tartalmaz, amelyek a szélső primitívcsoportok egy második halmazához és a belső prímitívcsoportok egy halmazához csatlakoznak, míg az érintkezőkből átlő, belső oszioppár olyan primitívkiválasztó érintkezőket tartalmaz, amelyek a belső prlmítlvcsoportok egy másik halmazához csatlakoznak.

Amint a 1Ö-17. ábrákon látható, a 112 nyomtatóié) az egész szerkezetet hordozó 126 tartóelemei, továbbá két C-abkú 128 támasztékot tartalmaz, melyek a 128 tartóelem végein helyezkednek el. A C-alaku 128 támasztékok a 121 csúszósfnen elhelyezkedő 119 nyomtatófej csúsztatható alátámasztására szolgálnak. A 119 nyomtatóié] tartalmaz továbbá két 131 patrontartó foglalatot, melyek a tintasugaras 11 nyomtatőpatron befogadására, megtartására és illesztésére szolgáinak. A két 131 patrontartő foglalat azonos kialakítású és azonos rnóóon használható. Mindkét 131 pof rontaná foglalatnak olyan 135 hátsó fala van. melyet például a 126 tartóelem egy része alkot, olyan baloldali 133 oldalfala van, amely kiáll a 135 hátsó falból, valamint olyan jobboldali 134 oldalfala van, amely szintén kiáll a 135 hátsó falból és amely általában párhuzamos a baloldali 133 oldalfallal

A 119 nyomtatófej CY1, C-Z1 és CX1 kezdőpontjai, melyek például a 128 tartóelem részét képezik, a 131 patrontartó foglalat alján, a baloldali 133 oldalfal és a 135 hátsó fal találkozásának közelében helyezkednek el, míg a 119 nyomtatófej CY2 és CZ2 kezdőpontjai, melyek például a 126 tartóelem részét képezik, a 131 patrontartó foglalat alján, a jobboldali 134 oldalfal és a 135 hátsó fal találkozásának közelében helyezkednek el A 119 nyomtatóié) CY3 kezdőpontja a 135 hátsó falon található.

A 131 patrontartó foglalat 135 hátsó falán egy rugalmas 137 érintkező áramkör helyezkedik el, amely olyan elektromos érintkezőket tartalmaz, amelyek a 11 nyomtatőpatron 33 hajlékony áramkörén kialakított megfelelő érintkezőknek nyomhatok. A 137 érintkező áramkör olyan rugalmas tagként is szolgál, amely a 11 nyomtatron PY1 és PY2 kezdőpontjait a 119 nyomtatóié) CY1 és CY2 kezdőpontjaihoz illeszti, amikor a 11 nyomtatópatront abba behelyezzük, A 137 érintkező áramkör például hajlékony áramkört, valamint a hajlékony áramkör és a 135 hátsó fal között elhelyezkedő rugalmas párnát tartalmaz.

A jobboldali 134 oldalfal közelében egy konzolszerű 146 rugó helyezkedik el, amelynek feladata a 119 nyomfatőfejnek az X-tengeiy mentén a jobboldali 134 oldalfaltól történő eltartása, ezáltal a 11 nyomtatőpatron PX1 kezdőpontja pontosan illeszkedik a 119 nyomtatófej CX1 kezdőpontjához, ahogy ez a 16. ábrán látható.

Mindkét 133, 134 oldalfalban egy alakos 140 megvezető járat van kiképezve, A 140 megvezető járatokba becsúsztathatök a 11 nyomtatópatron 31 fedelének 29 peremei, ezáltal a 11 nyomfatőpaíröní megfelelő magasságba állítják és a 11 nyomtatópatron behelyezésekor azt az X-tengely körül megdöntlk vagy elforgatják, ezáltal a 11 nyomtatópatront a 119 nyomtatóiéi kezdőpontjainak közelébe vezetik, A 140 megvezető járatok tartalmazhatnak például felső és alsó 140a·, 140b síneket vagy egy megfelelő kialakítású oldalfalakkal rendelkező süllyesztett nyílást,

A 131 keret elülső részének felső részében, a 140 megvezető járatok felett egy, a 10, ábrán látható 179 kereszttartő rúd van kifeszítve. A 179 kereszttartő rúd magakadályozza a 11 nyomtatőpatron felülről történő behelyezését, továbbá megakadályozza az oldalfalak szétfeszítését abban az esetben, amikor a 11 nyomtatópatront túl mélyre nyomják a 131 patronfartő keretben.

Mindkét 131 patrontartó keret tetején olyan, a 10. és 14. ábrán látható, csuklós 150 rögzitöszerkezet helyezkedik el, amely olyan 151 rőgzííőkart tartalmaz, amely egy 153 csukló révén elforgathatóan csatlakozik a 135 hátsó fal tetejéhez, ezáltal csuklósán elfordulhat egy olyan csukiótengely körül, amely párhuzamos az Xfengellyel. A 151 rögzitőkar általában L-aíakú, amelynek 151a első szára kiemelkedik a 153 csuklóból, míg 151b második szára általában lefelé kiáll a 151a első szár tévőből. A 151b második szár végein 155 rögzítő-nyelvek helyezkednek el, melyek a 133 és 134 oldalfalak elején elhelyezkedő 157 rögzííofülekhez Illeszkednek.

A 151 rögzitőkar alsó oldalához egy elferdülő 161 szorífócsukló révén elforgathatóan kapcsolódik egy elforduló, megfeszített 159 szorítókar, amely 161 szorítócsukló a 159 szorltókarnak a 153 csuklótól távolabbi végén helyezkedik el és tengelye párhuzamos a 153 csuklóéval, ily módon a 159 szorítókar az X-tengellyel párhuzamos tengelyű 161 szorífócsuklő körül tud elfordulni. A 159 szoritókar általában a patrontartő keret 135 hátsó fala felé áll, amikor a retesz zárt állapotban van, továbbá hegyesszöget zár be a 151 rögzitőkar csuklótengelye és a 159 szoritókar osuklótengelye között húzott képzeletbeli egyenessel. A 159 szorítókart egy 163 rugó feszíti úgy, hogy az a 151 rögzifökartóí távolodóén tudjon elfordulni A 159 szoritókar mindkét oldalán olyan 165 ütközők vannak, melyek korlátozzák az irányjelző· karnak a 151 rögzítőkartót távolodó elfordulásának mértékét.

* φ #

_ -!-'2 ν ·»ν

Az elforduló 159 szorltókar távolabbi részén olyan 167' ütköző· van elhelyezve, amelyre rányomható a 11 nyomtatópatron 5ö rögzltőszerkezetének 50b és 5Öc^! felső része. A 167 ütközőn fül a 159 szohtókamak olyan 169 meghosszabbítása van, •amely megakadályozza, hogy a 159 szorítókar beszoruljon az 50 rögzltőszerkezet elülső 50a rögzítöfeiületéhez.

Az elforduló 159 szorltókar olyan 171 síneket tartalmaz, amelyekben egy 173 szorltókar csüsztatbatóan helyezkedik el. A 173 szorítókar az elforduló 159 szorlíókar csuklótengelyére általában merőleges irányban mozdul el. A 173 szorítókart egy 175 rugó feszíti oly módon, hogy az a 159 szorítókar mentén az elforduló 161 rőgzíiőcsuklőtól távolodóén csússzon el. A 175 ütközők korlátozzák az elcsúszó 173 szorltókar elmozdulását. Az elcsúszó 173 szorítókar távolabbi végén, az elforduló 167 ütköző közelében elcsúszó 177 üfközőfélület van kiképezve.

Használat során a 11 nyomtatópatront általában vízszintesen helyezik be a 131 patrontartő keretbe. A 40 megvezetö járatok a 131 patron-tartókeretbe történő behelyezéskor vezérlik a 11 nyomtatópatron megemelkedését és X-tengely körüli elfordulását, Ily módon a 11 nyomtatópatron PY1, PY2 kezdőpontjai túlhaladnak a nyomtafőfej megfelelő GY1 és GY2 kezdőpontjain. Ekkor a 151 rögzítőkar lefelé elfordul, aminek hatására az elcsúszó 177 üfközöfelúlet és az elforduló 167 ütközőfeíüleí átmenetileg összekapcsolódik a nyomtatóié) tetején lévő 5ö rögzltőszerkezet elülső 50a rögzítőfelületével és 50 b, 50o^! felső részével. A 151 rögzítőkar folyamatos elmozdulásának hatására az elcsúszó 173 szorltókar általában az Y-tengely mentén rugalmasan neklnyomödlk az 50 rögzlioszerkezetnek, ezáltal az elforduló 159 szőri·· .tókar általában a Z-tengely mentén szintén neklnyomödlk az 50 rögzítőszerkezetnek. Az Y-tengely mentén történő elmozdulás általában független a Z-tengeJy mentén történő elmozdulástól. A Z-tengely mentén történő összenyomódás hatására a 11 nyomtatópatron PZ1 és PZ2 kezdőpontjai pontosan Illeszkednek a nyomtatófej CZ1 és CZ2 kezdőpontjaihoz. Az Y-tengely mentén történő összenyomódás hatására a 11 nyomtatópatron elfordul az. Χ-tengely mentén oly módon, hogy a 11 nyomtatópatron PY3 kezdőpontja pontosan Illeszkedik a nyomtatóiéi CY3 kezdőpontjához. A rugalmas 137 érintkező áramkör úgy helyezkedik el, hogy a 11 nyomtatópatron PY1 és PY2 kezdőpontjai pontosan illeszkedjenek a nyomtatóié) CY1 és CY2 kezdőpontjaihoz, amikor a 11 nyomtatópatron P21 és PZ2 kezdőpontjai egybeesnek a nyomtató-

... 14tej CZ1 és C22 kezdőpontjaival, és amikor a 11 nyorntatőpatFon PY3 kezdőpontja egybeesik a nyomtatőfej CY3 kezdőpontjával.

A 151 rögzítőkor is elmozdul oly módon, hogy a 155 rögzítőnyelvek összekapcsolódjanak a 157 Fögzitőfülekkei, ezáltal az elcsúszó 177 ütközőfelület és az elforduló 167 ütközőiéiül©! folyamatosan nekinyomódik az Y- és Z-tengelyek mentén az 50 rögzítöszerkezef elülső 50a felületének és 50b, 50c’ felső részének, ezáltal a nyorntatőpatron PY1, PY2, PY3, PZ1 és PZ2 kezdőpontjai fokozatosan összekapcsolódnak a nyomtatófej: megfelelő CY1,. CY2, CYS, C21 és CZ2 kezdőpontjaival. A 146 laprugó a 11 nyomtatópatront az X-tengely mentén általában úgy feszíti, hogy a 11 nyomtatópatron PX1 kezdőpontja pontosan illeszkedjen a nyomtatóiéi CX1 kezdőpontiáhcz.

A fentiekben olyan folyadékcsepp-adagoló nyomtatőpafront mutattunk he, amelynek kompakt elektromos csatlakozója van, amely elektromos érintkezőkből álló öszíoppámkat tartalmaz, amely oszloppárok a nyomtatőpatrcn hátsó falán helyezkednek el, és amelyek primítlvcsoportokba rendezett iiotaesepp-fejlesztőkhöz csatlakoznak.

Bár a találmányt, a leírásban konkrét kiviteli alakokon keresztül mutattuk be, a szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló., hogy a találmány tetszőlegesen módosítható az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül *4 «4 ««

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. rolyadékcsepp-adagoiö patron, amely olyan patrontestet (11) tartalmaz, amelynek alsó része (23) és függőleges fala (24) van;

   olyan folyadékcsepp-adagoló eszközt (15) tartalmaz, amely az alsó részhez (28) csatlakozik, azzal Jellemezve, hogy a primltívcsoportok első halmazába rendezett cseppfejlesztőkböl (40) álló első szélső csoportot, pnmltivesoportok második halmazába rendezett cseppfejlesztőkböl (40) álló második szélső csoportot (81), primitívcsoportok harmadik halmazába és pnmltivesoportok negyedik halmazába rendezett cseppfejlesztőkböl (40) álló belső csoportot (61) tartalmaz;

   olyan érinfkezőcsoportot (70) tartalmaz a függőleges falon (24), amelynek phmifivcsoportok első halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 7Γ) tartalmazó oszlopokból (73, 73’} álló első, szélső oszloppária (75a), prtmitivesoportok második halmazához és primiiivcsoportok harmadik halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 7T) tartalmazó oszlopokból (73, 73¹) álló második, szélső oszloppária (75 c) és phmitivcsoportok negyedik halmazához elektromosan kapcsolódó érintkezőket (71, 71’} tartalmazó oszlopokból (73) álló belső oszloppárja (75 b) van; és az érintkezőkből (71, 71') álló oszloppárok (75a, 75b, 75c) egymás mellett vannak elrendezve.
2. 2. Az 1. Igénypont szerinti folyadékosepp-adagolo patron, azzal Jellemezve, az egyes oszloppárok (75a, 75b, 75c) oszlopai (73, 73’) az alsó rész (28) irányába haladva egymástól távolodóén vannak elrendezve; és az oszloppárok (75a, 75b, 75c) az érintkezők (71, 71 ’) által elfoglalt terület magasságának legalább 70%-ának megfelelő hosszúságúak.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti folyadékesepp-adagoiö patron, azzal jellemezve, hogy a szélső oszlopok (73‘) kevesebb érintkezőt (71, 7Γ) tartalmaznak, mint a szélső oszlopok (73’} között elhelyezkedő belső oszlopok (73).
4. 4. Az 1-3. Igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagolő patron, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszloppár (75a, 75b, 75c) legalább egy földelő érintkezőt (TG1,7G2, 8G1, BG2) tartalmaz.
5. 5. Áz 14, igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagolő patron, azzal jellemezve, hogy az oszlopok (73, 73’) lényegében egyenesek.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagolő patron, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73, 73') tartalmaz egy alsó érintkezőt (71’), és a szomszédos érintkezőpárok szomszédos alsó érintkezőinek (7Γ) középpontjai egymástól legalább körülbelül 2,8 mm távolságra vannak.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti folyádékcsepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlop (73, 73') tartalmaz az alsó rész (23) mentén elhelyezkedő alsó érintkezőt (7T), és a szélső alsó érintkezők (7T) között elhelyezkedő alsó érintkezők (7T) távolabb vannak az alsó résztől (28), mint maguk a szélső alsó érintkezők (71 ’),
8. 8. A 7. igénypont szerinti folyadékosepp-adagoló patron, azzal jellemezve, hogy a szomszédos érintkezöpárok szomszédos alsó érintkezőinek (7Γ) középpontjai közötti távolság legalább körülbelül 2,8 mm.
9. 9. Az 1-8, igénypontok bármelyike szerinti folyadékcsepp-adagolő patron, azzal jellemezve, hogy az érintkezők <71, 7Γ) által elfoglalt terület magassága körülbelül 10-14 mm, szélessége pedig körülbelül 15-18 mm, χ»
10. 10. Αζ 1-9. igénypontok bármelyike szerinti folyadékosepp-adagoíó patron, azzal jellemezve, hogy a foíyadékesepp-adagoló eszköz egy tintasugaras nyomtatófej.