HU228377B1 - Apparatus for thermal separating carbonhydrogens - Google Patents

Description

PIROLÍZIS KEMENCE SZÉNHIDROGÉN TERMIKUS SZÉTVÁLASZTÁSÁRA

A találmány tárgya pírollzls kemence szénhidrogén termikus szétválasztására egy sugárzó zónával, abba beépített égőkkel és szétválasztó csövekkel, ahol

- a szétválasztó csővek a sugárzó zónában párhuzamosan elrendezett függőleges, egyenes csodarabokból és azokat összekötő, a sugárzó zóna alsó tartományában elrendezett csőriekből, esőgyűjtő darabokból áll,

- a szétválasztó esővek a sugárzó zónában csoportokban, párhuzamosan átáramoltatott csövekként vannak elrendezve,

- az egyenes csodarabok és adott esetben a csőgyüjtő darabok az egyes csoportokban a plrotlzls kemence keresztirányában egysorosán, azaz egy síkban vannak elrendezve, és

- a csőriek mindig egy egyenes csődarabot vagy esőgyűjto darabot síkban, nem szomszédos egyenes csodarabbal Irányváltással kötnek össze.

Szénhidrogének termikus szétválasztása (krakkolása) általában pírollzls kemencékben történik. Egy hagyományos pírollzls kemencének egy égőkkel fűtött sugárzó zónája van. A termikus szénhidrogén szétválasztás elválasztó csövekben történik, mégpedig a sugárzó zónában. A szénhidrogének szétválasztása azáltal könnylfhetö meg, hogy a szénhidrogéneket a sugárzó zónába történő bevezetés előtt a piroíízís kemence egy konvekclös zónájában előmelegítik.

Egy pírollzls kemence egy elválasztó csőrendszerrel ellátva az EP 0 529 441 81 számú leírásból ismerhető meg. Ennek a leírásnak az 1. ábráján egy Ilyen kemence kiviteli példája látható. Á bemutatott példánál az elválasztó cső csoportjai A, B és C betűvel vannak jelölve. Az elválasztandó szénhidrogéneket a nyilak értelmében felülről vezetik be a csövekbe. A há~

94181-4888 WE/Tz .· 4* * ·· rom csoport elválasztó cső lépcsőzetesen von eltolva hárem, nem ábrázolt elválasztó gáz hűtő kőről, az elválasztó hetek három kivezető eső hosszabbításában vannak elrendezve, a szaggatott vonal szimbolizálja a sugárzó zóna felső végét, A függőlegesen elrendezett (Z irányú) elválasztó csövek a sugárzó zóna alsó tartományáig érnek. Ott mindig két elválasztó cső egy csőgyűjtő szakasz révén egyetlen csővé kerül egyesítésre. A csoportonkénti nyolc elválasztó cső nyele csőhajlatba megy át, amelyek közül mindig négy azonos hajlási irányba mutat. Egy bizonyos eltérés a hajtási irányok között a csövek hajlításábél származóan jön létre. A csoportok egyenes csodarabjai az elválasztó csövek elrendezési síkjába fekszenek, A nyolc alulról felfelé átáramolfatott egyenes 6 csődarab csőgyüjtök révén először két elválasztó csővé kerülnek egyesítésre, majd egy további csőgyöjtö révén egyetlen kivezető csővé. A kivezető cső vagy csövek fölött nem ábrázolt elválasztő gáz hűtők vannak elrendezve a kivezető csövek egyenes meghosszabbításában.

Ennél az elválasztó cső elrendezésnél hátrányos, hogy a esöhaiíaiok a sugárzó zóna alsó tartományában kihajlásokkal rendelkeznek (Y Irányban), és az elrendezési síkből (X/Z sík) kinyúlnak. (EP 0 529 441 81 leírás 3. hasáb 38-41, sorai), Ennek a következménye, hogy a esőhajiatok nehéz súlypontja az elválasztó csövek elrendezési síkján Is kívül fekszik, és így hajlítási nyomaték ébred a termikusán nagy terhelésű, felső sugárzó zónában a felfüggesztett csövekre,

A találmány feladata olyan piroíízls kemence létesítése, amely a bevezetőben említett típusba tartozik, de amelynél a fent ismertetett hátrány kiküszöbölést nyer.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a esőívvei létrehozott kapcsolat egy első S alakú íve az egyenes csodarabok és a csőgyűjto darabok síkjából kivezet, majd egy félkör alakú vagy fél elliptikus vagy fél ovális ívvel a síkot ferdén metszi, és egy második S alakú ív újra a síkba visszavezet.

Azáltal, hogy az összekötő ívet a függőleges egyenes csodarabok által alkotott síkot metszik, és hogy két oldalról a síkba újra visszavezetnek, az összekötő ívek összességének súlypontja a síkban fekszik. Az előny tehát abban van, hogy a csöivek jelentős saját súlya hajlítönycmatékot nem fejt ki az egyenes csodarabokra, A két S alakú és félkör alakú ívvel alkotott összekötés azonkívül rugalmas, a fűtött egyenes csövek által létesített erőkkel és nyomatékokkal szemben,

A találmány egy előnyös kivitele esetén egy csoport szétválasztó csővel irányváltás előtt egyenes csodarabjaikkal egy síkban, és az irányváltás után egy csoport szétválasztó csövei egyenes csodarabjaikkal ugyanabban a síkban párhuzamosan egymás mellett vannak elrendezve.

Az irányváltás egy ívben történik., amely az egyenes csodarabok síkját lapos szögben metszik. Az ív különösen feszültség mentes szerelést tesz lehetővé. A csődarabok az, irányváltás előtt és a csodarabok az irányváltás után a síkban két, egymás mellett fekvő felületet alkotnak, amelyek a felületekkel szemben fekvő égők révén, adott esetben különböző módon Is fűthetök.

Az S alakú félkör alakú, fél elliptikus vagy fél ovális ívek egy csoportban geometriailag azonosan lehetnek kialakítva. Az ívek Ilyen kialakítása gyártási és karbantartási költség csökkentést eredményez,

A félkor alakú, fél elliptikus, fél ovális ívek egy csoportban az egyenes csődarabok síkját azonos szögben metszhetik, Az előny abban van, hogy kis szög esetén az ívek szűkén egymás melleit fekszenek a sugárzó csöveket egymással szemben megtámasztják, és így a költséges rögzítő, pozicionáló rendszerek alkalmazását feleslegessé teszik, mert azok feladatát átveszik.

♦ *.«

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzc-k alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a már ismertetett megoldást szemlélteti az EP leírás szerint, a

2. ábra a találmány szerinti pirolizis kemence elválasztó csöveinek oldalnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti elrendezés felülnézete,

A 2. ábra sematikusan a találmány szerinti pirolizis kemence elválasztó eső elrendezésének oldalnézetét szemlélteti. Az egyszerűség kedvéért az ábrán a kemence sugárzó zónájának alsó részében elrendezett csővezetés kerül bemutatásra. A tizenhat 1 elválasztó cső közül mindig kettő .2 csögyűjtő darab révén egyetlen csővé kerül egyesítésre. Az igy létrejövő nyolc cső mindegyike egy 3 S alakú ívbe megy át, majd 4 fél oválisba, és ezután újra egy 5 S alakú ívbe. Ezután egy csodarabban folytatódik, ás így összességében nyolc egyenes csőd arabban folytatódik a csőrendszer. Az elválasztó csövek egyenes, párhuzamos és a pirolizis kemencében függőlegesen elrendezett csődarabjalkkal és csögyűjtő darabjaikkal egy síkban fekszenek. Összességében az elválasztó csövekből az egyenes csodarabokba való ívvel történő átmenetnél egy irányváltás jön létre. A 2. ábrán nem látható, hogy ez a hat egyenes 6 csodarab a sugárzó zónából történő kilépés után egy vagy több elválasztó gáz hűtőbe van vezetve.

A 3. ábrával együtt - amelyen a 2. ábra szerinti megoldás felülnézete látható - bemutatásra kerül, hogy minden két 1 elválasztó cső összefogásra kerül, és egy 3 S alakú ív révén a 7 síkból az egyenes csodarabokkal kivezetésre kerül, majd egy csatlakozó 18ö^a-os ívvel a 7 síkot metszi és egy további S alakú ívvel a 7 síkba visszavezetésre kerül.

Hivatkozási számok:

elválasztó cső csögyöjtö darab

S alakú ív fél ovális Ő S alakú Iv csődarab sík

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Pirolízis kemence szénhidrogén termikus szétválasztására egy sugárzó zónával abba beépített égőkkel és szétválasztó csövekkel, ahol

   - a szétválasztó csövek a sugárzó zónában párhuzamosan elrendezett függőleges, egyenes csodarabokból és azokat összekötő, a sugárzó zóna alsó: tartományában elrendezett csőívekből, csogyűjtö darabokból áll,

   - a szétválasztó csövek a sugárzó zónában csoportokban, párhuzamosan átáramolfatott csövekként vannak elrendezve,

   - az egyenes csodarabok és adott esetben a csogyűjtö darabok az egyes csoportokban a pirolízis kemence keresztirányában egysorosán, azaz egy síkban vannak elrendezve,

   - és a esöívek mindig egy egyenes csodarabot vagy csogyűjtö darabot síkban, nem szomszédos egyenes csodarabbal Irányváltással összekötnek, azzal jellemezve, hogy a csőívvel létrehozott kapcsolat egy első S alakú ív (3) az egyenes csodarabok (1) és a csőgyűjtő darabok (2) síkjából kivezet, majd egy félkör alakú vagy fél elliptikus vagy fél ovális ívvel a síkot ferdén metszi, és egy második S alakú ív újra a síkba visszavezet,
2. 2. Az 1, igénypont szerinti pirolízis kemence, azzal jellemezve, hogy egy csoport szétválasztó csövei irányváltás előtt egyenes csodarabjaikkal egy síkban és az irányváltás után egy csoport szétválasztó csövei egyenes csodarabjaikkal ugyanabban a síkban párhuzamosan egymás mellett vannak elrendezve,
3. 3. A 2. igénypont szerinti pirolízis kemence, azzal jellemezve, hogy egy csoport S alakú félkör, fél elliptikus vagy fél ovális ívei azonos módon vannak kialakítva.
4. 4. A 2, igénypont szerinti pirolízis kemence, azzal jellemezve, hogy •X