HU227132B1 - Elõre gyártott építési elemek, eljárás ilyen elemekbõl modulrendszerû külsõ térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekbõl épülethomlokzat készítése, továbbá eljárás építési elemek elõállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya előre gyártott építési elemek, eljárás ilyen elemekből modulrendszerű külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekből épülethomlokzat készítése, továbbá eljárás építési elemek előállítására.

A találmány szerinti építési elemek, valamint eljárás ezekből modulrendszerű külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint a térelhatároló szerkezetekből elkészített épülethomlokzat előnyösen alkalmazható építmények, így pl. lakóépületek, szállás céljára szolgáló épületek, pl. diákszállók, öregek otthona gyors, gazdaságos építésére.

Mint ismeretes, a jelenlegi építési gyakorlat szerint építmények falainak előállítására számos megoldás ismert. Az utóbbi időben igen elterjedt a paneles építkezés, amelynél a fal szerkezetét készre gyártják. Ennek az építési módnak a hátránya, hogy a panelek méretéből adódóan jelentős gépi segéderőt igényel, ami az építési költségeket nagymértékben megnöveli, továbbá

W a ma előírt hőtechnikai követelményeket - (0,5—_?K) m alatti értékű hőátbocsátási tényező-sem elégíti ki.

A hazai építőiparban a nagyobb épületeknél a vasbeton váz és födémszerkezetek elkészítése után leggyakrabban YTONG és POROTHERM falazóelemekből (építőelemekből) készítik el a külső falazatokat és a válaszfalakat, azonban ezek viszonylag igen drágák, hiszen 1 m² felület előállítása kb. 8000 Ft-ba kerül, mivel a jó hőszigetelés biztosításához a falazatokat kívülbelül le kell vakolni, ami viszont csak jelentős élőmunka-ráfordítással valósítható meg.

Ismertek olyan megoldások is, amelyeknél az építőelem mind teherhordó, mind hőszigetelő funkció betöltésére alkalmas és ezeknél kötőanyagként gipszet, vázanyagként pedig duzzasztott perlitet alkalmaznak. (Ilyen megoldást ismertet pl. a HU 173 986 lajstromszámú szabadalmi leírás.) Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a gipsz kötőanyag kötéséhez használt perlitnek hosszú a szilárdulási ideje.

A technikai szintet képviseli pl. a HU P0104879 ügyszámú közzétett „Térelem bennmaradó zsaluzattal” című szabadalmi leírásban ismertetett találmány, amelynek lényege, hogy legalább az oldalfalak betonból öntött kivitelűek és az oldalfalak egyik oldalán bennmaradó zsalu van, mely betonlapokkal rendelkezik és ez lapos vasalatot tartalmaz, amelyből elemek állnak ki, melyek az oldalfalak öntendő betonjába benyúlnak. Ez a térelem lényegében betonból készül, így viszonylag nehéz, ezért külső térelhatároló szerkezetben előnyösen nem alkalmazható.

Ugyancsak a technikai szintet képviseli a HU 213 905 lajstromszámú „Eljárás könnyűbeton adalék anyagok és könnyűbeton előállítására, valamint útburkolat, falazóelemek, továbbá szintkiegyenlítő és/vagy hőszigetelő réteg készítésére” című szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is. A könnyűbeton adalék anyagok habosított műanyagból vagy aprított csomagoló habanyagokból nyert részecskékkel rendelkeznek és ezek felhasználásával könnyűbeton állítható elő. A találmány szerinti könnyűbeton alkalmazásával pedig pl. útburkolat, falazóelemek, szintkiegyenlítő és/vagy hőszigetelő réteg készíthető.

Ennek az ismert megoldásnak a hiányossága, hogy az úgynevezett „Prottelith” néhány hónap elteltével méterenként kb. 3-6 mm-t zsugorodik, s így teherhordó funkcióját biztonságosan nem tudja betölteni.

A technikai szintet képviseli az FR 2626598 nyilvánosságrahozatali számú „Insulating shuttering block of modular construction” című szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is. Az előre gyártott zsaluzóblokknak a külső fal szigeteléssel történő ellátására két sima felületű héja van, valamint egy több komponensből álló merevítése. A belső héj és a szigetelés között betonnal való kiöntés céljából egy ürege van. A helyszínen való összeszereléskor a blokkot kampók vagy hajlítótüskék kötik egymáshoz. Ez a moduláris kivitelű szigetelő zsaluzóblokk elsősorban ütődésnek, lökésnek ellenálló földrengésbiztos házak és épületek előállítására szolgál, viszonylag sok fémből, előnyösen vasból készült kampókat és hajlítótüskéket tartalmaz, ezért bonyolult konstrukciót eredményez, aminek a helyszíni összeszereléskor nagy a munkaigénye, és így drága is.

A technikai szintet képviseli továbbá a WO 0171119 számú, „Insulated building panel and process fór producing thereof című szabadalmi leírásban ismertetett találmány. A találmány egyrészt szigetelt építési panel, amely két burkolófelület közé szendvics módjára rétegzett és azokhoz ragasztott habosított polisztirolmaggal rendelkezik, a burkolófelületek pedig az öntéssel megformált mag felületére vannak erősítve. A találmány másrészt habosított polisztirol vagy habosított polimer öntvénymagként történő alkalmazása szigetelt építőpanelben. Ennek az a lényege, hogy a mag szendvics módjára két borítólemez közé van rétegezve és azokhoz van ragasztva. A találmány továbbá eljárás a szigetelt építőpanel előállítására és építmény létrehozására a találmány szerinti panellel. Ezt az ismert építési panelt főként nagyméretű építési épületelemként használják, hátránya, hogy a megfelelő szendvicses szerkezet előállítása viszonylag bonyolult és költséges.

A technikai szintet képviseli még a JP7277808 lajstromszámú, „Heat insulating panel című szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is. E találmány szerinti könnyűsúlyú hőszigetelő panel megfelelő hőszigetelő tulajdonsággal és mechanikai szilárdsággal rendelkezik. A panel vízben oldható szilikátot és perlitet tartalmaz, amely 70-100 °C hőmérsékleten, 10-24 óráig történő szárítás után nyeri el végleges formáját. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a perlit nedvszívó, hosszú a szilárdulási ideje, továbbá a 70-100 °C hőmérsékleten történő szárításhoz külön berendezés szükséges, ami az előállítási költségeket drágítja.

A találmány célul tűzte ki az ismert megoldások hiányosságainak megszüntetését és olyan előre gyártott építési elemek létrehozását, valamint eljárás kidolgozását ilyen elemekből modulrendszerű, külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekből épülethomlokzat készítésére, továbbá eljárás kidolgozását

HU 227 132 Β1 építési elemek előállítására, amely lehetővé teszi, hogy az építési elem kevés, olcsó összetevőből, egyszerűen, bordázat kialakítására alkalmas módon gyártható, könnyű, mérettartó, környezetbarát, igény szerinti típusban és kivitelben állítható elő, bennmaradó zsaluzatként alkalmazható, az építési elemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet jó hőszigetelő és teherhordó tulajdonságokkal rendelkezik, sima belső és külső felületű, nem levegős, az építkezés helyszínén készíthető el, a külső térelhatároló szerkezetekből gyártott épülethomlokzat pedig egyszerűen, gazdaságosan, az ismert megoldásokhoz képest jelentős költségmegtakarítással állítható elő.

A találmány szerinti megoldás azon felismerésen alapul, hogy ha olyan típusú és formájú előre gyártott építési elemeket hozunk létre, amelyek előnyösen négyszög alap- és fedőlapú egyenes hasáb, vagy hasábszerű formájúak és amelyekre jellemző, hogy mindegyik építési elemnek állandó magasságú zsaluhasábja és a zsaluhasáb magasságánál nagyobb, szintén állandó magasságú homlokzati hasábja van, a homlokzati hasáb felső lapján a zsaluhasáb alsó lapjának helyzete és mérete által meghatározott szélességű, a zsaluhasáb magasságával megegyező nagyságú, a homlokzati hasáb felső lapjának kerületétől a zsaluhasáb alsó lapjának kerületéig terjedő kirekesztett perem van kialakítva, anyaguk hőszigetelő, könnyű habbeton, valamint bennmaradó zsaluzatnak vannak alkalmazva, a kirekesztett perem szélessége pedig a felhasználási igénytől függően állandó vagy változó, továbbá ezekből az építési elemekből modulrendszerű külső térelhatároló szerkezetet hozunk létre, mégpedig úgy, hogy a megfelelő formájú építési elemeket előnyösen sík felületen elhelyezett keretzsaluzatba egymás mellé rakjuk s az építési elemek kirekesztett peremeivel bordarendszert alakítunk ki, amelynek bordáit a szükséges betonacélok, acélszerelvények, szerkezetek, rudak, valamint az építési elemek felső lapjára acélháló elhelyezése után betonnal öntjük ki, amelyet elsimítunk, majd a beton megkötése után az így létrehozott külső térelhatároló szerkezetet helyére emelve egyrészt belső vasbetonos rétegű térrácsként statikai funkciót ellátó teherhordó szerkezetnek, másrészt külső részét hőszigetelő funkció betöltésére használjuk, és ilyen külső térelhatároló szerkezetből épülethomlokzatot készítünk, valamint az építési elemek létrehozására egyrészt egy közvetlen módon, könnyűbeton alapanyag-zúzalékból, vízből, vegyi anyagokból és cementből történő előállítási eljárást, másrészt egy közvetett módon, ismert könnyűbeton alapanyagból, vízből és cementből történő előállítási eljárást dolgozunk ki és az ilyen módon előállított keverékből az igény szerinti típusú és formájú építési elemeket az ezeknek megfelelő formájú és méretű sablonban, előnyösen hidraulikus sajtolással állítjuk elő, akkor a találmány szerinti megoldás célkitűzéseit megvalósítja.

A találmány tárgya tehát előre gyártott építési elemek, eljárás ilyen elemekből modulrendszerű külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekből épülethomlokzat készítése, továbbá eljárás építési elemek előállítására.

A találmány szerinti előre gyártott építési elemek előnyösen négyszög alap- és fedőlapú egyenes hasáb vagy hasábszerű formájúak, melyekre jellemző, hogy mindegyik építési elemnek állandó magasságú zsaluhasábja és a zsaluhasáb magasságánál nagyobb, szintén állandó magasságú homlokzati hasábja van. A homlokzati hasáb felső lapján a zsaluhasáb alsó lapjának helyzete, alakja és területe által meghatározott szélességű, a zsaluhasáb magasságával megegyező nagyságú, a homlokzati hasáb felső lapjának kerületétől a zsaluhasáb alsó lapjának kerületéig terjedő kirekesztett perem van kialakítva.

A találmány szerinti építési elemekre jellemző, hogy anyaguk hőszigetelő, könnyű habbeton.

A találmány szerinti építési elemekre jellemző az is, hogy bennmaradó zsalunak vannak alkalmazva.

A találmány szerinti építési elemekre szintén jellemző, hogy a kirekesztett perem szélessége állandó vagy változó.

A találmány szerinti építési elemekre jellemző továbbá, hogy a homlokzati hasáb magassága előnyösen 3,25-szorosa a zsaluhasáb magasságának.

A találmány szerinti építési elemekre jellemző még, hogy a felhasználási igénytől függően többféle típusúak, előnyösen homloklapos, nútféderes, takarásos, betétes építési elemek lehetnek.

A találmány szerinti építési elemekre jellemző még az is, hogy az alkalmazástól függően egy-egy típuson belül előnyösen közbenső, felső, alsó, erősített oldal, erősített sarok, erősített ablak, valamint erősített ajtó feletti elemek lehetnek.

A találmány tárgya továbbá eljárás előre gyártott építési elemekből modulrendszerű, külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekből épülethomlokzat készítésére, amelynek során az építési elemeket az igény szerinti méretű, előnyösen sík felületen elhelyezett keretzsaluzatba egymás mellé rakjuk, s a nyílászárók helyére pedig nyíláskirekesztő zsalukat és áthidaló elemeket helyezünk el. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy az építési elemek kirekesztett peremeivel kialakított bordarendszer bordáiba célszerűen betonacélokat, valamint a későbbi beépítéshez és rögzítéshez szükséges betonacél és acélszerelvényeket, szerkezeteket, rudakat, az építési elemek felső lapjára pedig acélhálót helyezünk el, amelyet az építési elemekhez csatlakozó szerkezethez és egyéb stabil elemekhez rögzítünk. Azután a zsaluzat alsó részén, előnyösen annak mindkét oldalán oldható kötéssel rögzíthető, elforduló emelőszerkezet számára való csatlakozást, a zsaluzat középső részén rögzítő keresztpánt részére szolgáló csatlakozást, a zsaluzat alsó, középső részén pedig egy másik emelőszerkezet számára csatlakozószerkezetet alakítunk ki. Majd az így létrehozott elrendezést betonnal kiöntjük, és felületét egyenletesen elsimítjuk, azután a beton megkötése után a keretés nyíláskirekesztő zsalukat eltávolítjuk és az ily módon elkészített külső térelhatároló szerkezetet egy emelőszerkezettel felállítjuk, ideiglenesen rögzítjük, majd egy másik emelőszerkezettel felemeljük és vasbetonos rétegével befelé a födém szélére helyezzük.

HU 227 132 Β1

Azután a betonacél szerelvényeket - célszerűen csavaros beállítás után - és a födémben elhelyezett betonozott acélszerelvények kiálló részeit közdarabbal összekötjük és oldhatatlan kötéssel, előnyösen hegesztéssel rögzítjük, majd a további külső térelhatároló szerkezeteket hasonló módon a födémhez és egymáshoz is rögzítjük, azután a függőleges hézagokat, csatlakozásokat előnyösen utólagosan szilárduló hőszigetelő habbal kitöltjük. Ezt követően a födémzóna vízszintes csatlakozásait a külső homlokzati síkkal egybeesőén, célszerűen polisztirolhabbal hőszigeteljük, majd a külső felületet előnyösen 1,5 mm vastagságú ragasztóval bekenjük. Azután a ragasztott felületre célszerűen félig megkötött állapotban előnyösen 2x2 mm-es sűrűségű műanyag hálót helyezünk, s a ragasztós hálós felületet egyenletesen elsimítjuk, majd a ragasztó megkeményedése után az így létrehozott felületet a kiválasztott színnek megfelelő színezőanyaggal bevonjuk, s ily módon épülethomlokzatot állítunk elő.

A külső térelhatároló szerkezet gyártására vonatkozó eljárásra jellemző, hogy a keretzsaluzat felső síkja előnyösen 3 cm-rel magasabb, mint az építési elemek felső lapjának síkja, a keretzsaluzat vastagsága pedig előnyösen 4 cm.

A találmány tárgya még eljárás előre gyártott építési elemek közvetlen, vagy közvetett módon történő előállítására is.

A közvetlen módon történő előállításnál összetevőként vizet, könnyűbeton alapanyagot, kötést segítő gyorsító és folyósító vegyi anyagokat, valamint cementet alkalmazunk. Az eljárásra jellemző, hogy könnyűbeton alapanyagként közvetlenül előállított hungarocellzúzalékot használunk, amelyből egységnyi mennyiségre vonatkoztatva 98-102%-ot keverőgépbe helyezünk, ehhez literenként 0,041125-0,043875 liter vegyi anyagokat tartalmazó előkevert vegyszeres vízből 7,8-8,2%-ot öntünk hozzá, amelyet 2-5 percig tovább keverünk. Majd 15-16% cementet adunk hozzá, s 5-10 percig addig keverjük, amíg selymesen nedves lesz, majd az így elkészített keverékből a szükséges mennyiséget kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük, felületét elegyengetjük. Azután a sablon fedelét rárakjuk, majd előnyösen hidraulikus sajtolással összenyomjuk, amíg magassága a sablonba berakott keverék magasságának mintegy 59-67%ára csökken, azután a fedelet rögzítjük és legalább 24 óráig így hagyjuk, majd kizsaluzzuk és végül fedett helyiségben természetes szárítással, előnyösen 20 °C hőmérsékleten legalább két hétig szárítjuk.

Erre az eljárásra jellemző továbbá, hogy a vegyi anyagokat tartalmazó összetevő 0,004875-0,005125 liter kötést segítő katalizátor, valamint 0,03625-0,03875 liter kötésgyorsításra és folyósításra szolgáló plasztifikátor.

Az előre gyártott építési elemek közvetett módon történő előállítása során első lépésben könnyűbeton alapanyagot állítunk elő, további összetevőként pedig vizet és cementet alkalmazunk. Erre az eljárásra jellemző, hogy célszerűen keverőgépben egységnyi mennyiségre vonatkoztatva 98-102% könnyűbeton alapanyagot, és 8-9% cementet szárazon, hidegen, legalább 20 °C hőmérsékleten 2-5 perc közötti időtartamig összekeverünk, majd 5-6% víz ráöntése után előnyösen ejtő keveréssel 6-10 percig tovább keverjük addig, amíg selymesen nedves lesz. Majd az így elkészített keverékből a szükséges mennyiséget kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük, felületét elegyengetjük. Azután a sablon fedelét rárakjuk, majd előnyösen hidraulikus sajtolással összenyomjuk, amíg magassága a sablonba berakott keverék magasságának mintegy 59-67%-ára csökken, azután a fedelet rögzítjük és legalább 24 óráig így hagyjuk, majd kizsaluzzuk és végül fedett helyiségben természetes szárítással, előnyösen 20 °C hőmérsékleten legalább két hétig szárítjuk.

Az előre gyártott építési elemekre vonatkozó eljárásokra jellemző továbbá, hogy a sablon négyszög alakú, könnyen zárható és szétnyitható, anyaga előnyösen 18-23 mm vastagságú préselt falemez, fedele az oldallapokhoz pontosan van illesztve és a keverék összenyomása után a fedél fölött két szemközti oldallapon kialakított legalább egy, előnyösen kettő furatba elhelyezett acélrúddal, oldható kötéssel van rögzítve.

Az előre gyártott építési elemek úgy is előállíthatók, hogy a közvetlen vagy közvetett módon előállított keverékből nagyméretű tömböt készítünk, amelyből az igény szerinti típusú és formájú elemet méretre történő darabolással, majd a szükséges kirekesztett peremeket, takaróperemeket, alsó illesztőfelületeket, felső illesztőfelületeket és betéthornyokat pedig célszerűen kivágással vagy kimarással hozzuk létre.

A találmány szerinti megoldást részletesebben elvi és előnyös kiviteli példánkat bemutató rajzok alapján ismertetjük, amelyek a következők:

az 1. ábra a találmány szerinti építési elem elvi axonometrikus rajzát;

a 2. ábra a találmány szerinti homloklapos közbenső elem axonometrikus rajzát;

a 3. ábra a találmány szerinti homloklapos felső elem axonometrikus rajzát, a 4. ábra a találmány szerinti homloklapos alsó elem axonometrikus rajzát, az 5. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített oldalelem axonometrikus rajzát;

a 6. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített sarok bal felső elem axonometrikus rajzát;

a 7. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített bal alsó elem axonometrikus rajzát; a 8. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített sarok jobb felső elem axonometrikus rajzát;

a 9. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített sarok jobb alsó elem axonometrikus rajzát;

a 10. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített ablak bal alsó elem axonometrikus rajzát;

HU 227 132 Β1 a 11. ábra a találmány szerinti homloklapos erősített ablak jobb alsó elem axonometrikus rajzát;

a 12. ábra a külső térelhatároló szerkezet gyártásához szükséges felső rövidebb áthidalóelem axonometrikus rajzát;

a 13. ábra a külső térelhatároló szerkezet gyártásához szükséges felső hosszabb áthidalóelem axonometrikus rajzát;

a 14. ábra a külső térelhatároló szerkezet gyártásához szükséges alsó hosszabb áthidalóelem axonometrikus rajzát;

a 15. ábra a találmány szerinti homloklapos elemekből és áthidalóelemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajzát;

a 15a. ábra a 15. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét;

a 15b. ábra a 15. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét;

a 16. ábra a külső térelhatároló szerkezetekből összeállított épülethomlokzat-részlet elölnézetét;

a 17. ábra a találmány szerinti nútféderes közbenső elem axonometrikus rajzát;

a 18. ábra a találmány szerinti nútféderes felső elem axonometrikus rajzát; a 19. ábra a találmány szerinti nútféderes alsó elem axonometrikus rajzát; a 20. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített bal oldalelem axonometrikus rajzát; a 21. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített jobb oldalelem axonometrikus rajzát; a 22. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok bal felső elem axonometrikus rajzát;

a 23. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok bal alsó elem axonometrikus rajzát;

a 24. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok jobb felső elem axonometrikus rajzát;

a 25. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok jobb alsó elem axonometrikus rajzát;

a 26. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ablak bal alsó elem axonometrikus rajzát;

a 27. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ablak jobb alsó elem axonometrikus rajzát;

a 28. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ablak alatti elem axonometrikus rajzát;

a 29. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ablak feletti elem axonometrikus rajzát; a 30. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ajtó feletti elem axonometrikus rajzát; a 31. ábra a találmány szerinti nútféderes elemekből és áthidalóelemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajzát;

a 31a. ábra a 31. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét;

a 31b. ábra a 31. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét;

a 32. ábra a találmány szerinti takarásos közbenső elem axonometrikus rajzát;

a 33. ábra a találmány szerinti takarásos elemekből és áthidalóelemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajzát;

a 33a. ábra a 33. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét;

a 33b. ábra a 33. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét;

a 34. ábra a találmány szerinti betétes közbenső elem axonometrikus rajzát;

a 35. ábra a találmány szerinti betétes felső elem axonometrikus rajzát;

a 36. ábra a találmány szerinti betétes alsó elem axonometrikus rajzát;

a 37. ábra a találmány szerinti betétes elemekből és áthidalóelemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajzát.

a 37a. ábra a 37. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét;

a 37b. ábra a 37. ábra szerinti külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét ábrázolja;

Az 1. ábrán a találmány szerinti építési elem elvi axonometrikus rajza látható, mely előnyösen négyszög alap- és fedőlapú egyenes hasáb formájú. Az építési elemnek állandó 1m magasságú 1 zsaluhasábja és az 1 zsaluhasábnál nagyobb, szintén állandó 2m magasságú 2 homlokzati hasábja van. A 2 homlokzati hasáb 21 felső lapján az 1 zsaluhasáb 12 alsó lapjának helyzete, alakja és területe által meghatározott 31 szélességű, az 1 zsaluhasáb 1m magasságával megegyező nagyságú, a 2 homlokzati hasáb 21 felső lapjának kerületétől az 1 zsaluhasáb 12 alsó lapjának kerületéig terjedő 3 kirekesztett perem van kialakítva. Az építési elemek anyaga hőszigetelő, könnyű habbeton és külső térelhatároló szerkezet gyártásához előnyösen bennmaradó zsalunak vannak alkalmazva.

A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a konkrét felhasználástól függően állandó vagy változó, magassága pedig az 1 zsaluhasáb 1m magasságával azonos nagyságú. Minden egyes típusú és fajtájú építési elemnél a 2 homlokzati hasáb 2m magassága előnyösen 3,25-szorosa az 1 zsaluhasáb 1m magasságának.

A 2. ábra a találmány szerinti homloklapos közbenső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A H1 homloklapos közbenső elemnek 11 felső lappal és 12 alsó lappal rendelkező 1 zsaluhasábja, valamint 21 felső lappal, négy 22 homloklappal és 23 alsó lappal rendelkező 2 homlokzati hasábja van. Ezek a típusú építési elemek a megfelelő egyszerű 22 homloklapokkal csatlakoznak egymáshoz és az ilyen típusú, más fajtájú építési elemekhez. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége

HU 227 132 Β1 állandó. A 11 felső lap, a 21 felső lap, valamint a 23 alsó lap előnyösen négyzet alakú és a 21 felső lap területe megegyezik a 23 alsó lap területével.

A 3. ábrán a találmány szerinti homloklapos felső elem axonometrikus rajza látható. A H2 homloklapos felső elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással megegyező területű téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homlok laptól kiinduló felső részén előnyösen 3,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 4. ábra a találmány szerinti homloklapos alsó elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A H3 homloklapos felső elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással azonos nagyságú téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén előnyösen 2,75-szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén.

Az 5. ábrán a találmány szerinti homloklapos erősített oldalelem axonometrikus rajza látható. Az „erősített” elnevezés arra utal, hogy a 21 felső lap egyik oldalán a 3 kirekesztett perem 31 szélessége mindig szélesebb, mint a másiknál. A H4 homloklapos erősített oldalélemnél egy előnyös kiviteli példában a 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldalán célszerűen 1,5szer szélesebb, mint a 21 felső lap jobb oldalán, valamint többi részén. A 11 felső lap téglalap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással azonos területű négyzet.

A 6. ábra a homloklapos erősített sarok bal felső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A H51 homloklapos erősített sarok bal felső elemnél a 11 felső lap téglalap alakú, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egybevágó téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldali részén előnyösen 1,5-szer, a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén pedig előnyösen 3,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 7. ábrán a homloklapos erősített sarok bal alsó elem axonometrikus rajza látható. A H52 homloklapos erősített sarok bal alsó elemnél a 11 felső lap téglalap alakú, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással megegyező méretű téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldali részén előnyösen 1,5-szer, az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén pedig előnyösen 2,75-szor szélesebb.

A 8. ábra a homloklapos erősített sarok jobb felső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A H53 homloklapos erősített sarok jobb felső elemnél a 11 felső lap téglalap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással azonos területű téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen 3,5-szer, a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldalán pedig előnyösen 1,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 9. ábrán a homloklapos erősített sarok jobb alsó elem axonometrikus rajza látható. A H54 homloklapos erősített sarok jobb alsó elemnél a 11 felsőlap téglalap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig azonos területű téglalap. A 31 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldali részén 1,5-szer, az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén pedig előnyösen 2,75-szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 10. ábra a homloklapos erősített ablak bal alsó elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A H61 homloklapos erősített ablak bal alsó elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig szintén négyzet, amelyek azonos területűek. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén és a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldali részen is előnyösen 1,5szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 11. ábrán a homloklapos erősített ablak jobb alsó elem axonometrikus rajza látható. A H62 homloklapos erősített ablak jobb alsó elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig egymással megegyező területű négyzet. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldali részén és a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén is előnyösen 1,5-szer szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén.

A 12., 13., 14. ábra a külső térelhatároló szerkezet gyártásához szükséges áthidalóelemek axonometrikus rajzát ábrázolja.

A 12. ábra a felső rövidebb áthidalóelemet ábrázolja. Az A1 felső rövidebb áthidalóelem L1 hosszúságú, M1 magasságú és SZ1 szélességű egyenes hasáb.

A 13. ábra a felső hosszabb áthidalóelemet ábrázolja. Az A2 felső hosszabb áthidalóelem L2 hosszúságú (L2 előnyösen 1,5-szer hosszabb, mint L1), M1 magasságú és SZ1 szélességű egyenes hasáb.

A 14. ábra az alsó hosszabb áthidalóelemet ábrázolja. Az A3 alsó hosszabb áthidalóelem L2 hosszúságú, M1 magasságú és SZ2 szélességű (SZ2 előnyösen 0,7-szer keskenyebb, mint SZ1) egyenes hasáb.

Mindhárom áthidalóelem anyaga szintén hőszigetelő, könnyű habbeton.

A 2-11. ábrán látható homloklapos építési elemekről megállapítható, hogy az 1 zsaluhasáb négyzet vagy téglalap alakú, 11 felső lapot és azzal azonos területű 12 alsó lapot tartalmazó, állandó 1m magasságú. A 2 homlokzati hasáb szintén négyzet vagy téglalap alakú, 21 felső lapot és azzal megegyező területű 23 alsó lapot tartalmazó, 2m magasságú egyenes hasáb, amelynek alsó 22 homloklapjának hosszabbik oldalai minden egyes ilyen típusú építési elemnél azonos hosszúságúak.

A 15. ábrán a találmány szerinti homloklapos elemekből és áthidalóelemekből gyártott külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajza látható. A KT külső térelhatároló szerkezet - ahogyan a rajzon is ábrázolva van - hosszanti (vízszintes) irányban alul kilenc darab homloklapos építési elemet és egy szabványos méretű ajtót, felül tíz darabot és egy szintén szabványos méretű ablakot, bal oldalon és jobb oldalon magassági (függőleges) irányban egyaránt nyolc-nyolc

HU 227 132 Β1 homloklapos építési elemet, összesen hatvanhét darabot és két áthidalóelemet tartalmaz, utóbbiak közül az egyik az ablak fölött, a másik pedig az ajtó alatt van elhelyezve. A homloklapos építési elemek közül a legnagyobb számban kerül alkalmazásra a H4 homloklapos erősített oldalelem (harminckettő), és a H1 homloklapos közbenső elem (tizennégy), míg a legkevesebb (egy-egy darab) a H61 homloklapos erősített ablak bal alsó elemből és a H62 homloklapos erősített ablak jobb alsó elemből van.

A KT külső térelhatároló szerkezet gyártása során úgy járunk el, hogy a konszignációs terv szerinti homloklapos építési elemeket - amelyek bennmaradó zsaluzatként szolgálnak - az építkezés helyszínén az igény szerinti méretű, előnyösen sík felületen (pl. az épület egyes födémszintjein) elhelyezett előnyösen 4 cm vastag keretzsaluzatba egymás mellé rakjuk, amelynek a felső síkja 3 cm-rel magasabb, mint az építési elemek 11 felső lapjának síkja, s a nyílászárók (pl. egy ablak és egy ajtó) helyére pedig nyíláskirekesztő zsalukat és áthidalóelemeket (pl. az ablak fölé egy A1 felső rövidebb áthidalóelemet) helyezünk el és a homloklapos építési elemek 3 kirekesztett peremeivel kialakított bordarendszer bordáiban célszerűen betonacélokat, valamint a rögzítéshez szükséges betonacél és acélszerelvényeket, szerkezetet, rudakat, az építési elemek 11 felső lapjára pedig acélhálót helyezünk el, amelyet az építési elemekhez (pl. acélrudakhoz) rögzítünk.

Azután a zsaluzat alsó részén, előnyösen annak mindkét oldalán oldható kötéssel rögzíthető, elforduló emelőszerkezet számára való csatlakozást, a zsaluzat középső részén rögzítő keresztpánt részére szolgáló csatlakozást, a zsaluzat alsó, középső részén pedig egy másik emelőszerkezet számára csatlakozószerkezetet alakítunk ki. Majd az így létrehozott elrendezést betonnal kiöntjük és felületét elsimítjuk. Ily módon az építési elemek 11 felső lapjának síkja fölött legalább 3 cm vastag vasbetonréteg lesz. A beton megkötése után a keret- és nyíláskirekesztő zsalukat eltávolítjuk és az ily módon elkészített KT külső térelhatároló szerkezetet egy emelőszerkezettel felállítjuk, ideiglenesen rögzítjük, majd egy másik emelőszerkezettel felemeljük és a vasbetonos rétegével befelé a födém szélére helyezzük. Azután a KT külső térelhatároló szerkezetben bebetonozott betonacél szerelvényeket - célszerűen csavaros beállítás után - és a födémben elhelyezett, bebetonozott acélszerelvények kiálló részeit közdarabbal (passzal) összekötjük és oldhatatlan kötéssel, előnyösen hegesztéssel rögzítjük. (A rajzon a könnyebb érthetőség érdekében a beépítéshez, rögzítéshez szükséges különböző szerelvényeket, csatlakozásokat nem ábrázoltuk, csak a vasbetonréteggel kiöntött építési elemeket és áthidalóelemeket.)

A 15a. ábra a 15. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét ábrázolja az ablak hosszanti irányában. A rajzon a vasbetonréteg - amely a statikai funkciót ellátó teherhordó szerkezet szerepét tölti be - vonalkázva van ábrázolva. Felül az A1 rövidebb áthidalóelem metszete látható, amely M1 magasságú, és SZ1 szélességű, amely felett a vasbetonréteg vastagsága az M1 magasságnak előnyösen kb. 0,538szerese. Az ablak metszete alatt négy építkezési elem metszete látható, így egymást követően felülről lefelé a H4 homloklapos erősített oldalelemé, azután két H1 homloklapos közbenső elemé és alul pedig egy H3 homloklapos alsó elemé. A KT külső térelhatároló szerkezet v vastagsága (azaz a homlokzati fal vastagsága) az építési elem M magasságának, vagy a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának és a vasbetonréteg vastagságának az összege. Két egymás melletti építési elem a megfelelő, egyszerű, egy síkot képező 22 homloklappal csatlakozik egymáshoz. így pl. a H4 homloklapos erősített oldalelem és a H1 homloklapos közbenső elem jobb oldali, illetve felső 22 homloklapjainak csatlakozásánál a 3 kirekesztett perem 31 szélessége az 1 zsaluhasáb 1m magasságának kétszerese, így ezen a helyen a vasbetonréteg szélessége is ennyi, vastagsága pedig a 31 szélességnek előnyösen legalább az 1,75-szorosa. A H4 homloklapos erősített oldalelemnél a bal oldali 22 homloklapnál a 3 kirekesztett perem 31 szélessége az 1 zsaluhasáb 1m magasságának előnyösen 1,5 szerese, míg a H3 homloklapos alsó elemnél a 3 kirekesztett perem 31 szélessége az 1 zsaluhasáb 1m magasságának előnyösen a 2,75-szorosa.

Fontos követelmény, hogy az építési elemek élei egyenesek (töredezésmentesek) legyenek, hogy illesztési hézag ne keletkezhessen. Ezek a típusú építési elemek jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek.

A 15b. ábra a 15. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét ábrázolja az ajtó hosszanti irányában. Ezen a rajzon is a vasbetonréteg vonalkázva van ábrázolva. Felül a H2 homloklapos felső elem, az ajtó metszete alatt pedig az A3 alsó hosszabb áthidalóelem metszete látható, amely M1 magasságú és SZ2 szélességű. A vasbetonréteg vastagsága itt is előnyösen kb. 0,538-szerese az M1 magasságnak. A H2 homloklapos felső elemnél a felső részen a vasbetonréteg legnagyobb vastagsága előnyösen szintén kb. 0,538-szerese a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának, legkisebb vastagsága az 1 zsaluhasáb felett pedig az 1m magasságnak előnyösen 0,75-szorosa.

A 16. ábra a külső térelhatároló szerkezetekből összeállított épülethomlokzat-részlet elölnézetét ábrázolja. A rajzon a KT1, KT2, ... KTn-1, KTn első, második, ... n—1-edik és n-edik külső térelhatároló szerkezetből készített EH épülethomlokzat-részlet látható, amelynél pl. n=16. Ennél az előnyös kiviteli példánál a KT külső térelhatároló szerkezet homloklapos építési elemeket, áthidalóelemeket, valamint egy ablakot és egy ajtót tartalmaz. Az EH épülethomlokzat-rész készítése során pedig úgy járunk el, hogy a KT1, KT2, ... KTn-1, KTn első, második, ... n—1-edik, n-edik külső térelhatároló szerkezetet a már ismertetett módon a födémhez és egymáshoz is rögzítjük, azután a függőleges hézagokat, csatlakozásokat előnyösen utólagosan szilárduló hőszigetelő habbal kitöltjük. Ezt követően a födémzóna vízszintes csatlakozásait a külső homlokzati síkkal egybeesőén, célszerűen polisztirol habbal

HU 227 132 Β1 hőszigeteljük, majd a külső felületet előnyösen 1,5 mm vastagságú ragasztóval bekenjük. Azután a ragasztott felületre célszerűen félig megkötött állapotban előnyösen 2x2 mm sűrűségű műanyag hálót helyezünk, s a ragasztós hálós felületet egyenletesen elsimítjuk, majd a ragasztó megkeményedése után az így létrehozott felületet kiválasztott színnek megfelelő színezőanyaggal bevonjuk, s ily módon, az EH épülethomlokzatot előállítjuk.

A 17. ábrán a találmány szerinti nútféderes közbenső elem axonometrikus rajza látható. Az N1 nútféderes közbenső elemnek 11 felső lappal és 12 alsó lappal rendelkező 1 zsaluhasábja, 21 felső lappal, négy, nem egy síkba eső 22 homloklappal, 23 alsó lappal, valamint a 22 homloklapból kialakított 24 alsó illesztőfelülettel és 25 felső illesztőfelülettel rendelkező, úgynevezett „nútféderes” csatlakozásra alkalmas 2 homlokzati hasábja van. (Ebben az esetben a 2 homlokzati hasáb tulajdonképpen két egymással megegyező, egymáshoz képest elcsúsztatott egyenes hasábként van kiképezve, amelynek a magassága azonos és a két hasáb magasságának összege megegyezik a 2 homlokzati hasáb 2m magasságával.) Ezek a típusú építési elemek a 2 homlokzati hasábból kialakított nútféderesnek nevezett kapcsolattal („L” és fordított „1” alakú illesztőfelületekkel) csatlakoznak egymáshoz és az ilyen típusú, más fajtájú építési elemekhez. Az N1 nútféderes közbenső elemnél a 11 felső lap, valamint a 21 felső lap és a 23 alsó lap négyzet alakú és a 21 felső lap területe megegyezik a 23 alsó lap területével. A 3 kirekesztett perem szélessége állandó. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali és felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali és alsó homloklap felső részén van kialakítva.

A 18. ábra a találmány szerinti nútféderes felső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N2 nútféderes felső elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 23 alsó lapnak nagyobb a területe. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen 3,5-szer nagyobb, mint a felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali és az alsó 22 homloklap alsó részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a felső homloklap egy síkot képez.)

A 19. ábrán a találmány szerinti nútféderes alsó elem axonometrikus rajza látható. Az N3 nútféderes alsó elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 21 felső lapnak nagyobb a területe. A 3 kiválasztott perem 31 szélessége a 21 felső lapnak az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén előnyösen 2,75-szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali és a felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél az alsó 22 homloklap képez egy síkot.)

A 20. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített bal oldalelem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az

N41 nútféderes erősített bal oldalelemnél a 11 felső lap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú, melyek közül legnagyobb területű a 23 alsó lap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldalán előnyösen 1,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali és az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a bal oldali 22 homloklap képez egy síkot.)

A 21. ábrán a találmány szerinti nútféderes erősített jobb oldalelem axonometrikus rajza látható. Az N42 nútféderes erősített jobb oldalelemnél a 11 felső lap téglalap, a 21 felső lap négyzet, a 23 alsó lap pedig téglalap alakú, melyek közül legnagyobb területű a 21 felső lap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldalán előnyösen 1,5-szer szélesebb, mint a felső lap többi részén.

A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali és felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a jobb oldali 22 homloklap képez egy síkot.)

A 22. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok bal felső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N51 nútféderes erősített sarok bal felső elemnél a 11 felső lap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 23 alsó lap a legnagyobb területű. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldalán előnyösen 1,5-szer, a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén pedig előnyösen 3,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén. Ennél az építési elemnél 24 alsó illesztőfelület nincs, a 25 felső illesztőfelület a jobb oldali és az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva, így a bal oldali és a felső 22 homloklap is egy-egy síkot képez.

A 23. ábrán a találmány szerinti nútféderes erősített sarok bal alsó elem axonometrikus rajza látható. Az N52 nútféderes erősített sarok bal alsó elemnél a 11 felső lap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 23 alsó lap a legnagyobb területű. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a bal oldali 22 homloklaptól kiinduló bal oldalán előnyösen 1,5-szer, az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén pedig 2,75-szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a bal oldali és az alsó homloklap is egy-egy síkot képez.)

A 24. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített sarok jobb felső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N53 nútféderes erősített sarok jobb felső elemnél a 11 felső lap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 21 felső lap a legnagyobb területű. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen

HU 227 132 Β1

3,5-szer, a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldalán előnyösen 1,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a felső és jobb oldali 22 homloklap is egy-egy síkot képez.)

A 25. ábrán a találmány szerinti nútféderes erősített sarok jobb alsó elem axonometrikus rajza látható. Az N54 nútféderes erősített sarok jobb alsó elemnél a 11 felső lap, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú, melyek közül a 21 felső lap a legnagyobb területű. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a jobb oldali 22 homloklaptól kiinduló jobb oldalán 1,5szer, az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részen 2,75szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali és felső 22 homloklap alsó részén van kialakítva, 25 felső illesztőfelület pedig nincs, így a jobb oldali és az alsó 22 homloklap is egy-egy síkot képez.

A 26. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ablak bal alsó elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N61 nútféderes erősített ablak bal alsó elemnél a 11 felső lap, valamint a 21 felső lap négyzet alakú, a alsó lap pedig egy olyan alakzat, amelynél a jobb oldali 22 homloklapnak a felső 22 homloklap felőli részén az egyébként négyzet alakhoz, csúcspontjában a 3 kirekesztett perem 31 szélességével megegyező hosszúságú négyzet alakú felfekvő felület adódik hozzá, ami az ablakhoz való csatlakozás miatt szükséges. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége állandó. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali 22 homloklap alsó részén és a felső 22 homloklapnak a felfekvő felülettel csökkentett alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali és az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ez az építési elem abban tér el az N1 nútféderes közbenső elemtől, hogy ennél az elemnél a felfekvő felület és a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának felével meghatározott hasáb van.)

A 27. ábrán a találmány szerinti nútféderes erősített ablak jobb alsó elem axonometrikus rajza látható. Az N62 nútféderes erősített ablak jobb alsó elemnél a 11 felső lap, valamint a 21 felső lap négyzet alakú, a 23 alsó lapnál pedig a bal oldali 22 homloklapnak a felső 22 homloklap felőli részén van a négyzet alakú 26 felfekvő felület kialakítva, amely a 23 alsó lap bal oldali felső csúcspontjához csatlakozik, egyébként megegyezik az előző ábrán ismertetett építési elemmel.

A 28. ábra a találmány szerint nútféderes erősített ablak alatti elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N63 nútféderes erősített ablak alatti elemnél a 11 felső lap téglalap, a 21 felső lap négyzet, a 23 alsó lap pedig téglalap alakú. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen 1,5-szer szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali és az alsó 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a felső 22 homloklap képez egy síkot.)

A 29. ábrán a találmány szerinti nútféderes erősített ablak feletti elem axonometrikus rajza látható. Az N64 nútféderes erősített ablak feletti elemnél a 11 felső lap téglalap, a 21 felső lap négyzet, a 23 alsó lap pedig téglalap alakú. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak az alsó 22 homloklaptól kiinduló alsó részén előnyösen 1,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali és a felső 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél az alsó 22 homloklap képez egy síkot.)

A 30. ábra a találmány szerinti nútféderes erősített ajtó feletti elem axonometrikus rajzát ábrázolja. Az N7 nútféderes erősített ajtó feletti elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap pedig téglalap alakú, és a 21 felső lap területe megegyezik a alsó lap területével. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen 3,5-szer szélesebb, mint a felső lap többi részén. A 24 alsó illesztőfelület a bal oldali 22 homloklap alsó részén, a 25 felső illesztőfelület pedig a jobb oldali 22 homloklap felső részén van kialakítva. (Ennél az építési elemnél a felső és az alsó homloklap egy-egy síkot képez.)

A 17-30. ábrákon látható nútféderes építési elemekről megállapítható, hogy az 1 zsaluhasáb négyzet vagy téglalap alakú, 11 felső lapot és azzal azonos 12 alsó lapot tartalmazó, állandó 1m magasságú. A 2 homlokzati hasáb a nútféderes kapcsolat megvalósítására - amely egyrészt erősítési célt szolgál - két azonos magasságú, egymáshoz képest „elcsúsztatott” hasábként van kialakítva és az így létrejött megfelelő alsó illesztőfelület és 25 felső illesztőfelület biztosítja az építési elemek között a szükséges nútféderes csatlakozást. A 2 homlokzati hasáb 21 felső lapja négyzet vagy téglalap alakú, míg a 23 alsó lap többnyire téglalap alakú, kivéve az N1 nútféderes közbenső elemet, amelynél négyzet alakú és az N61 nútféderes erősített ablak bal alsó elemet és az N62 nútféderes erősített ablak jobb alsó elemet, amelyeknél nem négyszög alakú.

A 31. ábrán a találmány szerinti nútféderes elemekből és áthidalóelemekből gyártott KT külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajza látható. (A rajzon a jobb érthetőség és az építési elemek csatlakozásának bemutatása érdekében a vasbetonréteget csak részben ábrázoltunk.) A KT külső térelhatároló szerkezet ebben az esetben is összesen hatvanhét darab nútféderes építési elemet és két áthidalóelemet tartalmaz, amennyiben egy szabványos méretű ablak és ajtó kerül beépítésre. A nútféderes építési elemek közül a legnagyobb darabszámban kerül alkalmazásra az N41 nútféderes erősített bal oldalelem és az N42 nútféderes erősített jobb oldalelem (tizenhat-tizenhat darab), valamint az N1 nútféderes közbenső elem (tizennégy), a többi építési elemből egy-egy, illetve néhány darab. A rajzon pl. a bal alsó sarokban és a jobb oldalon jól látható, hogy a különböző fajtájú nútféderes építési elemek a 24 alsó illesztőfelülettel és a 25 felső il9

HU 227 132 Β1 lesztőfelülettel hogyan csatlakoznak egymáshoz. A rajzon a modulrendszerű elrendezés kialakítására és az egyes építési elemek helyének egyértelmű azonosítására néhány építési elemet példálózóan a megfelelő hivatkozási jellel láttunk el. (N1, N2, N3, N41, N42, N51, N52, N53, N54, N7, A1,A3)

A 31a. ábra a 31. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét ábrázolja, amelyen vonalkázva szintén a vasbetonréteg van ábrázolva. Felül az A1 felső rövidebb áthidalóelem metszete látható, amely M1 magasságú és SZ1 szélességű. Az ablak metszete alatt négy darab építési elem metszete látható, így egymás után az N63 nútféderes erősített ablak alatti elemé, azután két N1 nútféderes közbenső elemé, alul pedig az N3 nútféderes alsó elemé. A KT külső térelhatároló szerkezet v vastagsága ennél a típusnál is az építési elem M magasságának vagy a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának és a vasbetonréteg vastagságának az összege. Két egymás melletti építési elem a megfelelő illesztési felülettel kapcsolódik egymáshoz. így pl. az N63 nútféderes erősített ablak alatti elem alsó 22 homloklapja a 25 felső illesztőfelülettel és az N1 nútféderes közbenső elem felső 22 homloklapja pedig a 24 alsó illesztőfelülettel csatlakozik. Mivel ennél a csatlakozási módnál a 2 homlokzati hasáb két egymással azonos magasságú fél hasábja nem egy síkban fekvő, hanem „elcsúsztatott” illesztőfelülettel rendelkező 22 homloklappal kapcsolódik egymáshoz, így megnövelt hőszigetelő tulajdonságú réteg alakul ki. Két csatlakozó építési elemnél a vasbetonréteg szélessége legalább a 3 kirekesztett perem legkisebb 31 szélességének előnyösen a kétszerese, vastagsága pedig a 31 szélességnek legalább 1,75-szorosa.

A 31b. ábra a 31. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét ábrázolja, amely a szabványos méretű ajtón keresztül került felvételre. A rajzon a vasbetonréteg szintén vonalkázva van ábrázolva. Felül az N7 nútféderes erősített ajtó feletti elem, alul pedig az A3 alsó hosszabb áthidalóelem metszete látható, amely M1 magasságú és SZ2 szélességű. Ezen a helyen a vasbetonréteg vastagsága előnyösen kb. 0,538szerese az M1 magasságnak. Az ajtó metszete felett lévő N7 nútféderes erősített ajtó feletti elemnél a felső részen a vasbetonréteg legnagyobb vastagsága előnyösen 0,538-szerese a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának, míg legkisebb vastagsága az 1 zsaluhasáb felett pedig az 1m magasságnak előnyösen 0,75szorosa.

E típusú, valamint a többi típusú építési elemekből a KT külső térelhatároló szerkezet gyártásánál, valamint a KT külső térelhatároló szerkezetekből az EH épülethomlokzat készítésénél ugyanúgy járunk el, mint a homloklapos típusú építési elemekből gyártott KT külső térelhatároló szerkezet és EH épülethomlokzat esetén.

A 32. ábra a találmány szerinti takarásos közbenső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A T1 takarásos közbenső elemnél a 2 homlokzati hasáb úgy van kialakítva, hogy alsó részén egy, az 1 zsaluhasáb 1m magasságával megegyező magasságú, 27 takaróperemmel rendelkező úgynevezett takaróhasábja van. A 27 takaróperem szélessége állandó. Az ilyen típusú építési elemeknél a takaróhasáb feladata, hogy az elemek csatlakozásainál esetlegesen fellépő illesztési hézagokat takarja. A T1 takarásos közbensőelemnél a 11 felső lap, valamint a 21 felső lap és a 23 alsó lap négyzet alakú, és a 11 felső lap területe megegyezik a 23 alsó lap területével. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége, valamint a 27 takaróperem szélessége is állandó és a kettő egymással egyenlő.

A többi takarásos építési elem, így a T2 takarásos felső elem, a T3 takarásos alsó elem, a T4 takarásos erősített oldalelem, a T51 takarásos erősített sarok bal felső elem, a T52 takarásos erősített sarok bal alsó elem, a T53 takarásos erősített sarok jobb felső elem, a T54 takarásos erősített sarok jobb alsó elem, a T61 takarásos erősített ablak bal alsó elem és a T62 takarásos erősített ablak jobb alsó elem megegyezik a megfelelő fajtájú homloklapos építési elemmel, azzal a különbséggel, hogy a takarásos építési elemeknél a 2 homlokzati hasáb alsó részén egy úgynevezett 27 takaróperemmel rendelkező takaróhasáb van kialakítva, amelynél a 27 takaróperem szélessége minden egyes ilyen típusú építési elemnél mindig állandó és megegyezik az 1 zsaluhasáb 1m magasságával. (Ennek figyelembevételével ezeket az építési elemeket külön nem ábrázoljuk.)

A 33. ábrán a találmány szerinti takarásos elemekből és áthidalóelemekből gyártott KT külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajza látható, amelynél a csatlakozás bemutatása miatt néhány elemet nem ábrázoltunk. A KT külső térelhatároló szerkezet ennél a típusnál is hatvanhét darab takarásos építési elemet és két áthidalóelemet tartalmaz egy ablak és egy ajtó alkalmazása esetén.

Ennél a megoldásnál tizennégy T1 takarásos közbenső elemet, harminckettő T4 takarásos erősített oldalelemet, öt T3 takarásos alsó elemet, a T51 takarásos erősített sarok bal felső elemből és a T53 takarásos erősített sarok jobb felső elemből hármat-hármat, a T2 takarásos felső elemből, a T52 takarásos erősített sarok bal alsó elemből és a T54 takarásos erősített sarok jobb alsó elemből kettőt-kettőt, míg a T61 takarásos erősített ablak bal alsó elemből, a T62 takarásos erősített ablak jobb alsó elemből, valamint az A1 felső rövidebb áthidalóelemből és az A3 alsó hosszabb áthidalóelemből egyet-egyet használunk fel. A rajzon a bal alsó sarokban jól látható, hogy az egymás mellé helyezett építési elemek a megfelelő 22 homloklappal és a 2 homlokzati hasáb alsó részén kialakított 27 takaróperemmel rendelkező takaróhasábokkal csatlakoznak egymáshoz úgy, hogy a 27 takaróperemekkel létrehozott bordákba úgynevezett hőszigetelő csíkok kerülnek behelyezésre. Ily módon a 22 homloklapoknál esetlegesen keletkező illesztési hézagokat a takaróhasábok a homlokzat felé eltakarják, ezáltal megnövelt hőszigetelésű réteg létrehozását teszik lehetővé.

A 33a. ábra a 33. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét ábrázolja. Felül az A1 felső rövidebb áthidalóelem metszete látható, amely M1 ma10

HU 227 132 Β1 gasságú, SZ1 szélességű és itt a vasbetonréteg vastagsága előnyösen kb. 0,538 M1. Az ablak metszete alatt négy darab építési elem metszete van ábrázolva, amelyek fentről lefelé T4 takarásos oldalelem, kettő T1 takarásos közbenső elem és legalul pedig egy T3 takarásos alsó elem. A KT külső térelhatároló szerkezet v vastagsága ezeknél is az építési elem M magasságának vagy a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának és a vasbetonréteg vastagságának az összege. Ezen az ábrán is jól látható, hogy pl. két T1 takarásos közbenső elem csatlakozásánál a 22 homloklapoknál esetlegesen létrejövő illesztési hézagot a 2 homlokzati hasáb alsó részén kialakított 27 takaróperemekbe behelyezett és beragasztott hőszigetelő csíkok a homlokzat felé eső irányba eltakarják, s ily módon ennél típusnál is megnövelt hőszigetelő tulajdonságú réteget lehet kialakítani. A 22 homloklapok csatlakozásánál a vasbetonréteg szélessége megegyezik a 27 takaróperemek szélességével.

A 33b. ábra a 33. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét ábrázolja, amelyen felül a T2 takarásos felső elem metszete, az ajtó metszete alatt pedig alul az A3 alsó hosszabb áthidalóelem metszete látható, amely szintén M1 magasságú, SZ2 szélességű és ennél a megoldásnál is a vasbetonréteg legnagyobb vastagsága kb. 0,538-szerese az M1 magasságnak, illetve a 2 homlokzati hasáb 2m magasságának, legkisebb vastagsága pedig előnyösen kb. 0,176-szerese a T2 takarásos felső elem M magasságának.

A 34. ábra a találmány szerinti betétes közbenső elem axonometrikus rajzát ábrázolja. A B1 betétes közbenső elemnél a 2 homlokzati hasáb négy 22 homloklapjának a közepén hőszigetelő betét elhelyezésére alkalmas 28 betéthorony van kialakítva, amelynek a magassága előnyösen kb. 0,625-szerese a 3 kirekesztett perem 31 szélességének. Az ilyen típusú építési elemeknél a 28 betéthornyokban elhelyezett és előnyösen ragasztással rögzített hőszigetelő betétek feladata, hogy a 22 homloklapok síkját megszakítsák és megnövelt hőszigetelő tulajdonságú réteg létrehozását tegyék lehetővé. A B1 betétes közbenső elemnél a 11 felső lap, valamint a 21 felső lap és a 23 alsó lap négyzet alakú, és a 21 felső lap területe megegyezik a 23 alsó lap területével, a 3 kirekesztett perem 31 szélessége pedig állandó.

A 35. ábrán a találmány szerinti betétes felső elem axonometrikus rajza látható. A B2 betétes felső elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap téglalap alakú és a 21 felső lap területe megegyezik a 23 alsó lap területével. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak a felső 22 homloklaptól kiinduló felső részén előnyösen 3,5-szer nagyobb, mint a 21 felső lap többi részén. A 28 betéthorony a bal oldali, a jobb oldali és az alsó 22 homloklap közepén van kialakítva, a felső 22 homloklapnál nincs. A 28 betéthorony magassága előnyösen 0,625-szerese az 1 zsaluhasáb 1m magasságának, szélessége pedig előnyösen 0,75-szorosa.

A 36. ábrán a találmány szerinti betétes alsó elem axonometrikus rajza látható. A B3 betétes alsó elemnél a 11 felső lap négyzet, a 21 felső lap és a 23 alsó lap egymással azonos területű téglalap. A 3 kirekesztett perem 31 szélessége a 21 felső lapnak az alsó homloklaptól kiinduló alsó részén előnyösen 2,75-szor szélesebb, mint a 21 felső lap többi részén. A 28 betéthorony a bal oldali, a felső és a jobb oldali 22 homloklap közepén van kialakítva, az alsó 22 homloklapnál nincs.

A 37. ábra a találmány szerinti betétes elemekből és áthidalóelemekből gyártott KT külső térelhatároló szerkezet elvi axonometrikus rajzát ábrázolja, amely szintén hatvanhét darab betétes építési elemet és két áthidalóelemet tartalmaz, valamint egy ablakot és ajtót. Ez a KT külső térelhatároló szerkezet negyvennyolc B1 betétes közbenső elemből, tíz B2 betétes felső elemből, kilenc B3 betétes alsó elemből, valamint az A1 felső rövidebb áthidalóelemből és az A3 alsó hosszabb áthidalóelemből van összeállítva. A rajzon a bal alsó sarokban látható, hogy az egymás mellett lévő építési elemek a 22 homloklapokkal csatlakoznak egymáshoz és a megfelelő 22 homloklapok közepén kialakított 28 betéthornyokba pedig a hőszigetelő betétek vannak behelyezve.

A 37a. ábra a 37. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet A-A metszetét ábrázolja. Felül az M1 magasságú, SZ1 szélességű A1 felső rövidebb áthidalóelem metszete látható. Az ablak metszete alatt négy darab építési elem metszete van ábrázolva, mégpedig három B1 betétes közbenső elemé, legalul pedig a B3 betétes alsó elemé. A KT külső térelhatároló szerkezet v vastagságára, illetve a vasbetonréteg vastagságára vonatkozóan ugyanazok a megállapítások érvényesek, mint a 33a. ábrán látható metszetnél.

Ennél a megoldásnál pl. két B1 betétes közbenső elem egymás mellé helyezéskor a két 22 homloklap csatlakozásánál esetlegesen létrejövő illesztési hézagot a homlokzat felé eső irányba a 22 homloklapok közepén kialakított 28 betéthornyokba behelyezett hőszigetelő betétek megtörik, s ily módon biztosítják a külső fal megnövelt hőszigetelő képességét. A 28 betéthorony szélessége kisebb, mint a 3 kirekesztett perem 31 szélessége, előnyösen annak 0,75-szorosa.

A 37b. ábra a 37. ábra szerinti KT külső térelhatároló szerkezet B-B metszetét ábrázolja, amelyen az ajtó metszete felett a B2 betétes felsőelem, alatta pedig az A3 alsó hosszabb áthidalóelem metszete látható, amely szintén M1 magasságú és SZ2 szélességű. Ennél a megoldásnál is a vasbetonréteg legnagyobb vastagsága előnyösen kb. 0,538-szerese az M1 magasságnak, illetve a 2m magasságnak, legkisebb vastagsága pedig előnyösen kb. 0,176-szerese a B2 betétes felső elem M magasságának.

Az előzőekben ismertetett különböző típusú és fajtájú építési elemeket a találmány szerint kétféle módon állíthatjuk elő. Az egyik a közvetlen módon történő előállítás, amit az alábbi példa alapján mutatunk be, amikor 100 I keveréket állítunk elő. Ehhez az eljáráshoz a nagy mennyiségben rendelkezésre álló hungarocell csomagolóanyagot használjuk fel, amelyet összedará11

HU 227 132 Β1 lünk, s így a környezetre ártalmas hulladék anyagot környezetbarát módon használjuk fel.

Összetevők: - hungarocellzúzalék 100 I

- víz 8 I

- vegyi anyag 0,34 I amelyből: - katalizátor 0,04 I,

- plasztifikátor 0,3 I

- cement 15,75 kg

Először nagyobb mennyiségű előkevert vegyszeres vizet állítunk elő úgy, hogy pl. külön edénybe öntött 200 I vízhez 1 I kötést segítő katalizátort és 7,5 I kötésgyorsításra és folyósításra szolgáló plasztifikátort adunk hozzá, amelyet kézi keveréssel jól összekeverünk, s így literenként 0,0425 I vegyi anyagokat tartalmazó vegyszeres vizet hozunk létre. Azután kb. 100 I hungarocellzúzalékot keverőgépbe helyezünk, amihez 8 I vegyszeres vizet öntünk hozzá, amelyet 2-5 percig, előnyösen 3 percig keverünk. Majd kb. 15,75 kg cementet (célszerűen 350-es portlandcementnek megfelelőt) adunk hozzá, s 5-10 percig, előnyösen 7 percig addig keverjük, amíg selymesen nedves lesz. Ezután az így elkészített keveréket kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük. Például a H1 homloklapos közbenső elem előállítása esetén egy előnyös megvalósításnál egy 30 cm hosszúságú és szélességű, valamint 27 cm magas sablonba. Majd a sablonba helyezett keverék felületét elegyengetjük, azután a sablon fedelét az oldallapokhoz pontosan illesztve rárakjuk, majd előnyösen hidraulikus sajtolással összenyomjuk, amíg magassága a sablonba berakott keverék magasságának mintegy 59-67%-ára, előnyösen 63%-ára csökken, azaz az építési elem M magassága ennek következtében előnyösen 17 cm lesz. Ezt követően a fedelet a fedél fölött két szemközti oldallapon kialakított, előnyösen kettő furatba elhelyezett acélrúddal, oldható kötéssel rögzítjük, majd legalább 24 óráig így hagyjuk. Ezután az építési elemet kizsaluzzuk és végül fedett helyiségben természetes szárítással, előnyösen 20 °C hőmérsékleten legalább két hétig szárítjuk. A szárítási idő alatt az anyagból eltávozik a bedolgozáshoz felhasznált víz, s igya H1 homloklapos közbenső elem teljesen kiszárad. Mivel ezen idő alatt a zsugorodás is lezajlik, ezért az építési elem már a KT külső térelhatároló szerkezet bennmaradó zsaluelemeként alkalmazható.

A sablon célszerűen négyszög alakú, könnyen zárható és szétnyitható, anyaga előnyösen 18-23 mm vastagságú préselt falemez.

Ha pl. 1 m³ keveréket akarunk előállítani, akkor az egyes összetevőkből az alábbi mennyiség szükséges:

- hungarocellzúzalék: 1 m³ (kb. 1000 I)

- víz: 80 I

- katalizátor: 0,4 I

- plasztifikátor: 3 I

- cement: 157,5 kg

Ha a keverékből pl. egy H1 homloklapos közbenső elemet készítünk el, akkor az építési elem az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

- tömeg: 3,85 kg

- sűrűség: 2,35 kg/m³

- hőszigetelő képesség: jó

A másik a közvetett módon történő előállítás, amelynek során első lépésben a könnyűbeton alapanyagot készítjük el. Ennek figyelembevételével ezt az előállítási módot az alábbi példa alapján mutatjuk be, amikor 1000 I (1 m³) keveréket állítunk elő.

Összetevők: -könnyűbeton alapanyag: 1000 I - cement 84 kg -víz 56,6 I

Először keverőgépben 1000 I könnyűbeton alapanyagot előnyösen „Prottelith”-et és 84 kg megfelelő minőségű cementet szárazon, hidegen legalább 20 °C hőmérsékleten, előnyösen 3 percig összekeverünk, majd a keverékre 56,6 I vizet öntünk rá és azután ejtő keveréssel előnyösen 8 percig tovább keverjük, addig, amíg selymesen nedves lesz. Ezután az így elkészített keverékből a szükséges mennyiséget kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük. A továbbiakban a közvetlen előállítási módnál már ismertetettek szerint járunk el.

Amennyiben ezzel a közvetett előállítási eljárással akarunk pl. egy H1 homloklapos közbenső elemet előállítani, akkor az egyes összetevőkből az alábbi mennyiség szükséges:

- könnyűbeton alapanyag: 25 I

- cement: 2,1 kg

- víz 1,4 I

Az ily módon elkészített építési elem a következő jellemzőkkel rendelkezik:

- tömeg: 3,6 kg

- sűrűség: 211 kg/m³

- hőszigetelő képesség: jó

A kétféle módon előállított ugyanolyan típusú és fajtájú építési elem jellemzőinek összehasonlításából megállapítható, hogy a közvetett módon elkészített elem kisebb tömegű és sűrűségű, mint a közvetlen módon előállított, ezért olcsóbb is.

A találmány szerinti építési elemeket úgy is előállíthatjuk, hogy a közvetlen vagy közvetett módon előállított keverékből nagyméretű tömböt készítünk, amelyből az igény szerinti típusú és formájú elemeket méretre történő darabolással, majd a szükséges 31 kirekesztett peremeket 27 takaróperemeket, 24 alsó illesztőfelületeket, 25 felső illesztőfelületeket és 28 betéthornyokat pedig célszerűen kivágással vagy kimarással hozzuk létre.

A találmány szerinti építési elemek egy előnyös megvalósításánál minden típusú és fajtájú elemnél a 2 homlokzati hasáb 21 felső lapja KT külső térelhatároló szerkezet hosszirányába eső oldalának hosszúsága előnyösen mindig 30 cm, az 1 zsaluhasáb 1m magassága 4 cm, a 2 homlokzati hasáb 2m magassága pedig 13 cm, így az építési elem M magassága mindig 17 cm lesz. Az ebben az esetben alkalmazott nyílászárók szabványos méretűek, így az ablak 60^120 cm, az ajtó 90x210 cm. A hozzájuk tartozó áthidalóelemek mérete pedig a következő. Az A1 felső rövidebb áthidalóelem L1 hosszúsága 60 cm, M1 magassága 13 cm, SZ1 szélessége 10 cm. Az A3 alsó hosszabb áthidaló12

HU 227 132 Β1 elem L2 hosszúsága 90 cm, M1 magassága 13 cm és SZ2 szélessége 7 cm. Az építési elemeknél a 3 kirekesztett perem legkisebb 31 szélessége 4 cm, legnagyobb 31 szélessége a felső elemeknél (H2, H51, H53, N2, N51, N53, N7, T2, T51, T53, B2) 14 cm, míg az alsó elemeknél (H3, H52, H54, N3, N52, N54, T3, T52, T54, B3) 11 cm széles. Az erősített elemeknél a 21 felsőlap egyik oldalán a 3 kirekesztett perem 31 szélessége 6 cm. A nútféderes építési elemeknél a 24 alsó illesztőfelület és a 25 felső illesztőfelület szélessége célszerűen 4 cm, magassága 6,5 cm.

A takarásos építési elemeknél a 27 takaróperem szélessége és magassága mindig állandó, előnyösen 4 cm. A betétes típusú építési elemeknél a 28 betéthorony magassága előnyösen 2,5 cm, szélessége pedig 3 cm.

Bármely típusú építési elemekből gyártott KT külső térelhatároló szerkezet esetén - az előzőekben ismertetett előnyös méreteket és kialakításokat figyelembe véve - a szerkezet hosszúsága, azaz a helyiség hosszúsága 360 cm, magassága, azaz az emelet magassága 257 cm, v vastagsága 20 cm lesz, amelynél a vasbetonréteg vastagsága előnyösen minimum 3 cm, maximum 7 cm, két építési elem csatlakozásánál pedig 8 cm széles, 7 cm magas térbeli rács kerül kialakításra. A találmány szerinti megoldással célszerűen 360-540 cm hosszúságú és szokásos emeleti magasságú (257 cm) KT külső térelhatároló szerkezetek, s ezekből pedig a szükséges méretű EH épülethomlokzat állítható elő.

A találmány szerinti megoldás célkitűzéseit megvalósította és előnyei a következők:

- a különböző típusú és fajtájú építési elemek kevés, olcsó összetevőből, egyszerűen, bordázat kialakítására alkalmas módon gyárthatók, így előállításuk - elsősorban a kevesebb mennyiségű betonfelhasználás miatt-gazdaságosabb, minta hagyományos, ismert elemeké,

- az építési elemek bármikor előre gyárthatók, így az építőiparban előforduló „állásidő” erre a célra fordítható,

- az építési elemek kettős feladatot töltenek be, bennmaradó zsaluzatként, valamint hőszigetelő rétegként alkalmazhatók,

- az építési elem belső és külső felülete sima, nem levegős, tömege könnyű, mérettartó, környezetbarát, mivel környezetre ártalmas hulladék anyag felhasználásával van előállítva,

- a külső térelhatároló szerkezetek nem üzemben, hanem konszignációs terv alapján az építkezés helyszínén, szakképesítés nélküli munkaerővel könnyen összeállíthatók, gyárthatók, így nem merül fel jelentősebb szállítási költség sem,

- a külső térelhatároló szerkezetek beemeléséhez daru nem szükséges, ami az előállítási költséget szintén nagymértékben csökkenti,

- a külső térelhatároló szerkezetekből gyártott épülethomlokzat pedig az előzőek figyelembevételével egyszerűen, gazdaságosan, az ismert megoldásokhoz képest jelentős költségmegtakarítással gyártható, ezen túlmenően a sima felület miatt nem kell belülről vakolni, mert már festésre kész felületet kapunk, kívülről sem kell vakolni, mert csak dryvit háló és a kiválasztott színnek megfelelő színezőanyag szükséges.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Előre gyártott építési elemek, amelyek előnyösen négyszög alap- és fedőlapú egyenes hasáb, vagy hasábszerű formájúak, azzal jellemezve, hogy mindegyik építési elemnek állandó magasságú (1 m) zsaluhasábja (1) és a zsaluhasáb (1) magasságánál nagyobb, szintén állandó magasságú (2m) homlokzati hasábja (2) van, a homlokzati hasáb (2) felsőlapján (21) a zsaluhasáb (1) alsó lapjának (12) helyzete, alakja és területe által meghatározott szélességű (31), a zsaluhasáb (1) magasságával (1m) megegyező nagyságú, a homlokzati hasáb (2) felső lapjának (21) kerületétől a zsaluhasáb (1) alsó lapjának (12) kerületéig terjedő kirekesztett perem (3) van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy anyaguk hőszigetelő, könnyű habbeton.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy bennmaradó zsalunak vannak alkalmazva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy a kirekesztett perem (3) szélessége (31) állandó vagy változó.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy a homlokzati hasáb (2) magassága (2m) előnyösen 3,25-szorosa a zsaluhasáb (1) magasságának (1m).
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy a felhasználási igénytől függően többféle típusúak, előnyösen homloklapos, nútféderes, takarásos, betétes építési elemek lehetnek.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti építési elemek, azzal jellemezve, hogy az alkalmazástól függően egy-egy típuson belül előnyösen közbenső, felső, alsó, erősített oldal-, erősített sarok-, erősített ablak, valamint erősített ajtó feletti elemek lehetnek.
8. 8. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti előre gyártott építési elemekből modulrendszerű, külső térelhatároló szerkezet gyártására, valamint ezekből épülethomlokzat készítésére, amelynek során az építési elemeket az igény szerinti méretű, előnyösen sík felületen elhelyezett keretzsaluzatba egymás mellé rakjuk, s a nyílászárók helyére pedig nyíláskirekesztő zsalukat és áthidalóelemeket helyezünk el, azzal jellemezve, hogy az építési elemek kirekesztett peremeivel (3) kialakított bordarendszer bordáiba célszerűen betonacélokat, valamint a későbbi beépítéshez és rögzítéshez szükséges betonacél és acélszerelvényeket, szerkezeteket, rudakat, az építési elemek felső lapjára (11) pedig acélhálót helyezünk el, amelyet az építési elemekhez csatlakozó szerkezethez és egyéb stabil elemekhez rögzítünk, azután a zsaluzat alsó részén, előnyösen annak mindkét oldalán oldható kötéssel rögzít13

   HU 227 132 Β1 hető, elforduló emelőszerkezet számára való csatlakozást, a zsaluzat középső részén rögzítő keresztpánt részére szolgáló csatlakozást, a zsaluzat alsó, középső részén pedig egy másik emelőszerkezet számára csatlakozó szerkezetet alakítunk ki, majd az így létrehozott elrendezést betonnal kiöntjük és felületét egyenletesen elsimítjuk, azután a beton megkötése után a keret- és nyíláskirekesztő zsalukat eltávolítjuk és az ily módon elkészített külső térelhatároló szerkezetet (KT) egy emelőszerkezettel felállítjuk, ideiglenesen rögzítjük, majd egy másik emelőszerkezettel felemeljük és vasbetonos rétegével befelé a födém szélére helyezzük, azután a betonacél szerelvényeket - célszerűen csavaros beállítás után - és a födémben elhelyezett, bebetonozott acélszerelvények kiálló részeit közdarabbal összekötjük és oldhatatlan kötéssel, előnyösen hegesztéssel rögzítjük, majd a további külső térelhatároló szerkezeteket (KT1, KT2, KTn-1, ...KTn) hasonló módon a födémhez és egymáshoz is rögzítjük, azután a függőleges hézagokat, csatlakozásokat előnyösen utólagosan szilárduló hőszigetelő habbal kitöltjük, ezt követően a födémzóna vízszintes csatlakozásait a külső homlokzati síkkal egybeesőén, célszerűen polisztirolhabbal hőszigeteljük, majd a külső felületet előnyösen 1,5 mm vastagságú ragasztóval bekenjük, azután a ragasztott felületre célszerűen félig megkötött állapotban előnyösen 2x2 mm-es sűrűségű műanyag hálót helyezünk, s a ragasztós hálós felületet egyenletesen elsimítjuk, majd a ragasztó megkeményedése után az így létrehozott felületet kiválasztott színnek megfelelő színezőanyaggal bevonjuk, s ily módon épülethomlokzatot (EH) állítunk elő.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keretzsaluzat felső síkja előnyösen 3 cm-rel magasabb, mint az építési elemek felső lapjának (11) síkja, a keretzsaluzat-vastagság pedig előnyösen 4 cm.
10. 10. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti előre gyártott építési elemek közvetlen módon történő előállítására, amely összetevőként vizet, könnyűbeton alapanyagot, kötést segítő, gyorsító és folyósító vegyi anyagokat, valamint cementet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy könnyűbeton alapanyagként közvetlenül előállított hungarocellzúzalékot használunk, amelyből egységnyi mennyiségre vonatkoztatva 98-102%-ot keverőgépbe helyezünk, ehhez literenként 0,041125-0,043875 liter vegyi anyagokat tartalmazó előkevert vegyszeres vízből 7,8—8,2%-ot öntünk hozzá, amelyet 2-5 percig keverünk, majd 15-16% cementet adunk hozzá, s 5-10 percig addig keverjük, amíg selymesen nedves lesz, majd az így elkészített keverékből a szükséges mennyiséget kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük, felületét elegyengetjük, azután a sablon fedelét rárakjuk, majd előnyösen hidraulikus sajtolással összenyomjuk, amíg magassága a sablonba berakott keverék magasságának mintegy 59-67%-ára csökken, azután a fedelet rögzítjük és legalább 24 óráig így hagyjuk, majd kizsaluzzuk és végül fedett helyiségben természetes szárítással, előnyösen 20 °C hőmérsékleten legalább két hétig szárítjuk.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vegyi anyagokat tartalmazó összetevő literenként előnyösen 0,004875-0,005125 liter kötést segítő katalizátor, valamint 0,03625-0,03875 liter kötésgyorsításra és folyósításra szolgáló plasztifikátor.
12. 12. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti előre gyártott építési elemek közvetett módon történő előállítására, amelynek során első lépésben könnyűbeton alapanyagot állítunk elő, további összetevőként pedig vizet és cementet alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy célszerűen keverőgépben egységnyi mennyiségre vonatkoztatva 98-102% könnyűbeton alapanyagot és 8-9% cementet szárazon, hidegen, legalább 20 °C hőmérsékleten 2-5 perc közötti időtartamig összekeverünk, majd 5-6% víz ráöntése után előnyösen ejtő keveréssel 6-10 percig tovább keverjük addig, amíg selymesen nedves lesz, majd az így elkészített keverékből a szükséges mennyiséget kézi döngöléssel az igény szerinti típusú és formájú építési elemnek megfelelő formájú és méretű sablonba helyezzük, felületét elegyengetjük, azután a sablon fedelét rárakjuk, majd előnyösen hidraulikus sajtolással összenyomjuk, amíg magassága a sablonba berakott keverék magasságának mintegy 59-67%-ára csökken, azután a fedelet rögzítjük, és legalább 24 óráig így hagyjuk, majd kizsaluzzuk és végül fedett helyiségben természetes szárítással, előnyösen 20 °C hőmérsékleten legalább két hétig szárítjuk.
13. 13. A 10-12. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sablon négyszög alakú, könnyen zárható és szétnyitható, anyaga előnyösen 18-23 mm vastagságú préselt falemez, fedele az oldallapokhoz pontosan van illesztve, és a keverék összenyomása után a fedél fölött két szemközti oldallapon kialakított legalább egy, előnyösen kettő furatba elhelyezett acélrúddal oldható kötéssel van rögzítve.
14. 14. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti előre gyártott építési elemek előállítására, azzal jellemezve, hogy a közvetlen vagy közvetett módon előállított keverékből nagyméretű tömböt készítünk, amelyből az igény szerinti típusú és formájú elemet méretre történő darabolással, majd a szükséges kirekesztett peremeket (31) takaróperemeket (27), alsó illesztőfelületeket (24), felső illesztőfelületeket (25) és betéthornyokat (28) pedig célszerűen kivágással vagy kimarással hozzuk létre.