HU227097B1 - Mágneses kezelõegység folyékony és légnemû anyagokhoz - Google Patents

Description

A találmány tárgya folyékony és légnemű halmazállapotú anyagokhoz való mágneses kezelőegység, amely mágnesezhető anyagú házból és a házban elrendezett állandó mágnesekkel határolt áramlási térből áll.

Már korábban felismerték, hogy a különböző égési folyamatok hatásfoka növelhető, ha az elégetendő anyagot mágneses téren vezetik keresztül, aminek következtében az anyag részecskéi jobban eloszlanak a térben, illetve bizonyos szennyeződésektől megtisztulnak, amitől az égési folyamat gazdaságosabban, jobb hatásfokkal zajlik le. Az eddigi üzemanyag-kezelő berendezések túlnyomó többsége csak az üzemanyagcső köré elhelyezett mágneseket tartalmaz. (Ilyen megoldást ismertet például a GB 2353563 számú angol szabadalmi irat.) Közismert, hogy a mágnesek a felületüktől távolodva négyzetesen veszítik erejüket. Ezért magán a légrésen és üzemanyagcsövön áthaladva az eredeti hatásnak csak a töredéke hat az üzemanyagra. Továbbá olyan gyorsan átáramlik az üzemanyag a mágneses téren, hogy a mágneses tér hatására minimális változás következik be. Az üzemanyaggal közvetlenül érintkező üzemanyag-fogyasztást és szennyezőanyag-kibocsátást csökkentő mágneses berendezések vasfegyverzet nélküliek. Ilyen például a 319 lajstromszámú magyar használati minta, amely készüléket ismertet belső égésű Ottó- és dízelmotorokhoz. Célja az üzemanyag-fogyasztás csökkentése és a környezetbe kijutó káros, mérgező anyagok közömbösítése. A készülék az üzemanyag-bevezető csőbe van csatlakoztatva és műanyag tokba szerelt mágneseket tartalmaz. Jellemzője, hogy a készülék műanyag tokjának egy nagyobb és egy kisebb átmérőjű része van. A nagyobb átmérőjű részben három azonos méretű, téglatest alakú mágnes van egyenlő oldalú háromszög oldalait alkotva. A mágnesek déli oldalai a háromszög belseje felé vannak fordítva, amíg az északi pólusai kifelé néznek. A mágnesek által meghatározott hossztengely egybeesik a készülék hossztengelyével. A kisebb átmérőjű részben hat-tizenkettő, célszerűen tíz cinktabletta vagy cinkötvözetű tabletta van elhelyezve. Ennél a megoldásnál a háromszögön belül unipoláris tér van kialakítva.

Ismeretes mágneses üzemanyag-tisztító is. A 177 950 számú magyar szabadalom mágneses üzemanyag-tisztítót ismertet forgó előtisztítóval, amely kettős tisztítóhatást biztosít folyékony üzemanyagokhoz. Az üzemanyag-tisztítónak egy középső tengely körül forgó belső előtisztítója és egy ezt körülvevő külső tisztítója van. Az üzemanyag a külső tisztítóban egy speciálisan színtereit bronzszemcsés szűrőn halad keresztül. A középső tengely alsó részére mereven azt körülvevő mágnes van rögzítve, és ez felfogja az üzemanyagban lévő mágnesezhető részecskéket. Az üzemanyag-tisztító borítása pedig átlátszó nem mágneses anyagból készül, amely olyan tisztán átlátszó, mint az üveg, és ez megkönnyíti annak szemrevételezését, hogy a tisztító mikor telt meg szennyezéssel és mikor van szükség ürítésre és tisztításra.

Az ismert megoldások egyike sem használ fegyverzeteket a mágneses hatás fokozására, sem az üzemanyag útjába helyezett mágneseknél, sem a ház anyagát nem választották fegyverzetként is alkalmazható mágnesezhető anyagból, például lágyvasból.

Az EP 0791746 számú európai szabadalmi iratban ismertetett fogyasztáscsökkentő eszköz fegyverzetet és állandó mágneseket alkalmaz oly módon, hogy egy előmágnesező szakasz után az üzemanyagot unipoláris térbe vezeti, de ebben az esetben az unipoláris tér nagyon kis térfogatú, az üzemanyag nagyon rövid időt tartózkodik benne, így nem érhető el az alkalmazásával jelentős hatás. Továbbá nem mágnesezhető házat alkalmaz, csak egy igen kis felületű mágnesezhető köpenyt az állandó mágnesek körül. Ezzel a mágneses erővonalak kevésbé koncentrálhatok.

Az összes eddig ismert rendszerben a mágnes erőssége jóval 10 000 gauss alatt marad. Az US 6000382 A számú amerikai szabadalom tárgya mágneses polarizációs berendezés üzemanyag kezeléséhez, amely a befecskendezendő, majd elégetendő üzemanyag porlasztását segíti elő például belső égésű motorokban, kazánokban, fűtőberendezésekben használt bármilyen üzemanyag (benzin, dízel, alkohol) esetében.

A szabadalom szerinti berendezés csak gyenge hatásfokkal működhet, mivel a leírt módon összeállított három mágnesből álló rendszer mindkét végének azonos erősségűnek kell lennie. Semmilyen módon nem növelhető a fluxus az egyik pólusvég irányába. A rajz is és a leírás is tévesen azt állítja. Bármilyen erősségű mágnesek ily módon történő „sorba kapcsolása” mágneses alapelvek szerint nem oldható meg.

A hivatkozott szabadalom nem alkalmaz megfelelő fegyverzetet és söntöt, amelyek nélkül csak északi és csak déli pólusváltó labirintus kialakítására nincs semmilyen műszaki megoldás. E pólusváltó labirintus nélkül a kezelendő anyag molekuláinak instabillá tétele nem biztosított. Fegyverzet és sönt nélkül nem alakítható ki a csak déli pólusokból álló, irányított egypólusú mágneses tér, ami az elporlasztott szemcsék ismételt összetapadását megakadályozó azonos töltést biztosítja. Az US 6684824 számú amerikai szabadalom olyan belső égésű motort ismertet, amelyben egy vagy több állandó mágnes van elrendezve úgy, hogy az északi pólusuk vagy pólusaik meghatározott irányba néznek. A mágnes vagy mágnesek összes vagy bármely részhalmaza valamilyen módon legalább két kerámia testtel van közrefogva, amelyeket egy anyag kiégetésével alakítanak ki, ahol egy vagy több egységet effektív mikroorganizmuskolóniát tartalmazó csoportból és effektív mikroorganizmuskolóniát tartalmazó származékból választanak, lehetővé téve, hogy az üzemanyag-vezeték adott helyén kontaktusba kerüljenek az átáramló folyékony üzemanyaggal.

Bár a szabadalom 2. ábrája némi hasonlóságot mutat a találmányom szerinti berendezéssel, de a rajz értelmezésekor kitűnik, hogy a két berendezés jelentősen különbözik egymástól.

A megoldás működőképessége kérdéses, mivel az alsó mágnes északi pólusa a fölötte lévő mágnes déli pólusával lép erővonal-kapcsolatba. Annak a felső

HU 227 097 Β1 északi pólusa a házon az alsó mágnes alsó déli pólusára zár. így a furaton átáramoltatott üzemanyag esetleg csak a szórt minimális mágneses mezőn halad át, ami gyakorlatilag az üzemanyag mágneses kezelése szempontjából hatástalan.

Az üzemanyagtankba helyezhető berendezések folyamatos használatakor csak több tíz óra elteltével érhetnék el a kívánt kezelési hatékonyságot. Tankolás után a nagy mennyiségű, friss üzemanyag kezelésére alkalmatlanok, ekkor az égőtérben kokszot építenek, amit az ürülő tank szabadalom szerint kezelt üzemanyagával lebontanak. Ez a motorra kifejezetten káros hatású.

E két utóbbi megoldás közös hátrányai tehát, hogy nincs sönt és fegyverzet bennük, nincs meg az áramlási tér szabályozásának lehetősége. Előnytelen, hogy a kezelendő anyag a házon belül szabadon, és nem kényszerpályán áramlik, a kezelendő anyag útját nem szabályozzák terelők, gátak és tömítőgyűrűk, így a mágnes nagyon rossz hatásfokkal kezelheti csak a kezelendő anyagot.

A JP2002361261 számú japán szabadalom mágnesesen működtetett eszközt ismertet, amelyik folyadékok (víz-, olaj- és alkoholtartalmú italok) és növények kezelésére alkalmas. Ez a mágneses eszköz oly módon van kialakítva, hogy a mágneses erővonalak az állandó mágnes középvonalába vannak koncentrálva a szemben lévő déli és északi pólusok közé haranggörbét alkotó erővonalakat képezően és a koncentrált mágneses fluxus sűrűsége erősebb mágneses fluxus sűrűségű (1 <X<2) lesz a belső mágneses fluxus sűrűségénél. Ez az eszköz alapvetően eltér a találmányunk szerinti megoldástól. Az eszköz kialakítása más (csőszerűén kialakított mágneses mező, ahol a cső palástjának belső oldalán egymással szemben váltakozó polaritással állandó mágnesek vannak elrendezve, amelyek között áramlik a kezelendő folyadék). Az eszköz által megoldandó feladat is eltérő. Gázok kezelésére egyáltalán nem ad kitanítást a szabadalom.

A WO 0115801 számú közzétételi irat folyadékkezelő eszközt ismertet, amely mágneses mezőt alkalmaz. A mágneses mező egy hengeres házban van elrendezve, amely legalább három hasáb alakú mágnest tartalmaz, amelyek a ház hosszanti tengelye körül sugárirányban vannak elrendezve. A mágnesek felületi kiterjedése sugárirányban lényegesen nagyobb, és északi vagy déli polaritásúak. Az északi polaritású felület a szomszédos déli pólusú felülettel szemben van elrendezve. A mágnesek a ház közepébe vannak helyezve úgy, hogy egy tengely irányú folyosót képeznek a mágnesek között, amelyek egyik vége egy terelőlappal van lezárva. A folyadék keresztülhalad az eszközön az egymás melletti mágnesek közötti szűk résekbe kényszerítve, a rések nagyobb mágnesesmező-erősséget képviselnek, ezáltal maximalizálják a folyadékon a mágneses mező hatékonyságát.

Ez a megoldás több szempontból is eltérő, és kevésbé hatékony a találmányunk szerinti megoldáshoz képest. A mágnesek között kialakított mágneses tér a sugárirányú mágneselrendezés miatt erősen változó, a középponttól távolodva gyengülő erősségű. Ugyanakkor a folyadék nyilvánvalóan az eszköznek azon a részén áramlik elsősorban, ahol nagyobb keresztmetszet áll a rendelkezésére. Emiatt jellemzően a ház palástjához közel, a gyengébb mágneses térben áramlik a nagyobb folyadékmennyiség, amely emiatt kisebb mágneses hatásnak van kitéve. Valós áramlási rések nincsenek is az eszközben. A belépő- és kilépőoldali terelésektől eltekintve az átáramló folyadék az eszköz középpontjától távol haladnak keresztül az eszközön. Az eszköz gázok kezelésére való alkalmazhatóságát az irat nem tartalmazza.

Célom olyan szűrő-, kezelő- és átalakítóegység létrehozása volt, amely alkalmas minden típusú belső égésű motor üzemanyagának megfelelő előkészítésére, gázüzemű és folyékony üzemanyaggal működő kazánok hatásfokának növelésére és vízkezelésre (vízlágyításra).

Köztudott, hogy a vasmag mágnessel ellentétes pólusán legalább négy-, hatszorosára koncentrálható a mágneses fluxus.

Felismertem, hogy a belső mágnesek fegyverzetének kiegészítéseként az acélcső házat szintén mágneses fegyverzetként, az erővonalak külső, szóródásmentes (veszteségmentes) visszavezetésére használhatjuk fel, s így a benne elhelyezett elegendően erős mágnesek rendszerével helyenként 16 000 gauss értéket is el lehet érni. Egy méretezett mágneses körben az erővonalakat szóródásmentesen lehet visszavezetni arra a helyre, ahol az üzemanyag áramlik. Az ott szabályozott hézagokon, közvetlenül a mágnesek felületén áramló üzemanyagban minden eddig ismert, hasonló célra kialakított szerkezetnél jobb hatás érhető el. A bipoláris térben a mágneses hatással végzett anyagkezeléssel elért eredmény tovább növelhető az unipoláris mágneses tér alkalmazásával, amelynek a hatásfoka a fegyverzet és a mágnesezhető anyagból készített ház alkalmazásával tovább fokozható. Továbbá, ha az unipoláris téren már a bipoláris mágneses térben előkészített anyagot vezetjük keresztül, jobb hatásfokkal tudjuk azt felhasználni. A találmányom szerinti készülék középső részében elhelyezett mágneses előkezelő koncentrált mágneses terében váltakozva, észak-déli pólussal irányított módon való anyagkezelés biztosítja, hogy megnő a felső egyharmadban lévő unipoláris rész hatékonysága.

Találmányom egyrészt folyékony halmazállapotú anyagokhoz való kezelőegység, amely házból és a házban elrendezett állandó mágnesekkel határolt áramlási térből áll. A ház mágnesezhető anyagból, előnyösen lágyvasból van kialakítva. Az áramlási tér legalább egy mágneses előkezelőből és legalább egy mágneses utókezelőből áll, amelyekben az állandó mágnesek az áramlási tér határfelületén vannak elrendezve oly módon, hogy az áramlási tér felőli oldaluk északi vagy déli polaritású. A mágneses előkezelőben az állandó mágnesek az áramlás irányára merőleges síkban váltakozó polaritással, a mágneses utókezelőben azonos polaritással vannak elhelyezve. Az áramlási térben a mágneses előkezelő előtt, lágyvasból kialakított, mágneses szűrő van elhelyezve.

HU 227 097 Β1

Előnyösen az állandó mágnesek legalább egy része lágyvasból kialakított fegyverzetre, vagy furatos fegyverzetre van illesztve.

Adott esetben a folyékony anyag belső égésű motorok üzemanyaga, víz vagy kazánok folyékony tüzelőanyaga.

Találmányom másrészt légnemű halmazállapotú anyagokhoz való kezelőegység, amely házból és a házban elrendezett állandó mágnesekkel határolt áramlási térből áll. A ház mágnesezhető anyagból, előnyösen lágyvasból van kialakítva. Az áramlási tér legalább egy mágneses előkezelőből és legalább egy mágneses utókezelőből áll, amelyekben az állandó mágnesek az áramlási tér határfelületén vannak elrendezve oly módon, hogy az áramlási tér felőli oldaluk északi vagy déli polaritású. A mágneses előkezelőben az állandó mágnesek az áramlás irányára merőleges síkban váltakozó polaritással, a mágneses utókezelőben azonos polaritással vannak elhelyezve. A mágneses előkezelő az áramlási tér keresztmetszetének síkjában négy - váltakozó polaritással elrendezett - állandó mágnesből áll, amelyek egymástól egyenlő távolságra vannak a műgyantába ágyazva, valamint több mágneses előkezelő van egymást követően elrendezve a mágneses utókezelő előtt oly módon, hogy a mágneses polaritásokat tekintve az egyes mágneses előkezelők az azokat megelőző mágneses előkezelőkhöz képest az áramlási irányra merőlegesen 90°-kal el vannak forgatva.

Adott esetben a légnemű közeg éghető gáz.

Célszerűen mindkét megoldásban a ház forgástest, valamint a kezelőegység függőleges irányban van a folyékonyvagy légnemű közeg útjában elrendezve, és az áramlási irányt tekintve a folyékony vagy légnemű közeg először a mágneses előkezelő, majd a mágneses utókezelő egységen van keresztülvezetve.

A találmányomat részletesen az ábrák alapján ismertetem.

Az 1. ábra a belső égésű motorokhoz alkalmazható üzemanyag-kezelő egység egyikfajta kiviteli alakjának oldalnézeti metszete.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti kezelőegység ll-ll metszésvonal mentén vett alulnézeti metszete.

A 3. ábra a belső égésű motorokhoz alkalmazható üzemanyag-előkészítő egység egy másikfajta kiviteli alakjának oldalnézeti metszete.

A 4. ábra a vízkezelő egység egy lehetséges kiviteli alakjának oldalnézeti metszete.

Az 5. ábra a 4. ábra szerinti vízkezelő egység V-V metszésvonal mentén vett alulnézeti metszete.

A 6. ábra a gázkezelő egység egy lehetséges kiviteli alakjának oldalnézeti metszete.

A 7. ábra a gázkezelő egység levegő hozzávezetését biztosító égésjavító szívónyílás távlati képe.

A 8. ábra a 7. ábra szerinti szívónyílás Vili—Vili metszésvonal mentén vett oldalnézeti metszete.

A találmányom szerinti 1 kezelőegységek 2 házai a példákban forgástestként vannak kialakítva, és függőleges helyzetben vannak ábrázolva. A függőleges elhelyezés a legcélszerűbb, mivel ez egyrészt a 3 áramlási tér legjobb kihasználását, valamint egyes alkalmazásokban a légtelenítést is biztosítja. Minden ábrán a D a déli és az É az északi pólusokat jelöli. Az alul-felül meghatározások az ábrázolt függőleges helyzet szerint, az előtt-után meghatározások a 10 áramlási irány szerint értelmezendők.

Az 1. ábra szerinti üzemanyag 1 kezelőegység 2 háza a 13 0 gyűrűvel tömített 15 zárófedelekkel van lezárva. Az alsó 15 zárófedél közepén van az üzemanyag-beömlőnyílás kiképezve ismert módon, belső menettel, az üzemanyagcső csatlakoztatásához. A felső 15 zárófedél közepén van az üzemanyag-kiáramlónyílás kiképezve ismert módon, belső menettel, a továbbmenő üzemanyagcső csatlakoztatásához. A 3 áramlási térben az üzemanyag áramlási útját a szaggatott pontvonalakkal jelölt 10 áramlási irány mutatja. A 2 ház palástján két ívelt 23 horony van kiképezve, amelyek alkalmasak rögzítőbilincs befogadására. Az üzemanyag először a 7 mágneses szűrőn, majd a 4 mágneses előkezelőn, végül az 1 kezelőegység elhagyása előtt, az 5 mágneses utókezelőn áramlik keresztül. A 7 mágneses szűrő az alsó 15 zárófedélre illesztett 22 furatos mágnesből (ez a 6 állandó mágnestől csak annyiban különbözik, hogy a közepén furat van kiképezve), az azon elhelyezett 19 első fegyverzetből, a 19 első fegyverzettel szemben lévő 20 második fegyverzetből, az arra helyezett 6 állandó mágnesből és a 8 fegyverzetből áll. A 2 házban a 20 második fegyverzet távolságát a 19 első fegyverzettől a sárgaréz 14 távtartó hüvely biztosítja. Ezek mindegyike forgástest. A 8 fegyverzet átmérője úgy van megválasztva, hogy a palástja és a 14 távtartó hüvely között elegendő rés maradjon az átáramló közegnek. A 4 mágneses előkezelő a 7 mágneses szűrővel közös 8 fegyverzetből, a 8 fegyverzetre illesztett 6 állandó mágnesből, a 6 állandó mágnessel szemben lévő 22 furatos mágnesből, az ehhez illesztett 21 furatos fegyverzetből, az erre illesztett 22 furatos mágnesből, az ezzel szemben lévő 6 állandó mágnesből és az ehhez illesztett 8 fegyverzetből áll. A 8 fegyverzet az erővonalak szempontjából átvezető fegyverzet. A 21 furatos fegyverzet az erővonalak szempontjából visszavezető fegyverzet, mivel az alsó és a felső lapján azonos polaritású 6 állandó mágnesek vannak elhelyezve, ezért a palástján keresztül az erővonalakat a 2 házra vezeti. Az erővonalak rajzolatát az ábrákon nem ábrázoltuk, mivel ez szakember köteles tudását képezi, valamint az ábrák áttekinthetőségét jelentősen rontotta volna. A 8 fegyverzetek és a 21 furatos fegyverzet távolságát, ezzel a 3 áramlási tér méretét a 12 menetes távtartók biztosítják, amelyek a 2. ábra szerint vannak elrendezve. A 12 menetes távtartók tengelyén hatlapfejű megfogási lehetőség van kialakítva, továbbá a tengely végeihez közel rögzítőanyák vannak a tengelyén elhelyezve. A tengely végei zsákfuratba illeszkednek és a mágnesek egymástól való távolságának beállítását teszik lehetővé. Egy

HU 227 097 Β1 mágnespár között 120°-os osztással három 12 menetes távtartó van elhelyezve. Továbbá a 8 fegyverzet átmérője úgy van megválasztva, hogy a palástja és a 2 ház között elegendő rés maradjon az átáramló közegnek. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál két 4 mágneses előkezelő van egymás után elhelyezve, azonos felépítéssel, de ellentétes polaritássorrenddel. Ez a megoldás azt példázza, hogy az induló polaritás (a szűrőnél is) közömbös, de az előnyösebb, ha a befejező polaritás, az 5 mágneses utókezelő előtt, D déli. A 14 távtartó hüvely egyrészt az első 4 mágneses előkezelő 2 házon belüli helyzetét határozza meg, amely a 7 mágneses szűrő helyzetét biztosítja. A 7 mágneses szűrő elemeinek a pozícióját továbbá a mágneses elemeinek mágneses vonzása biztosítja. A 4 mágneses előkezelő utáni 5 mágneses utókezelő a 4 mágneses előkezelő felső 8 fegyverzetéből és az arra illesztett 6 állandó mágnesből, valamint a 6 állandó mágnessel szembefordított 22 furatos mágnesből áll. A 6 állandó mágnes és a 22 furatos mágnes azonos polaritással, (D déli vagy É északi) vannak egymással szembefordítva. Jobb eredményt ad, ha a D déli pólusaik néznek egymás felé. Az ábrákon is ezt a megoldást ábrázoltuk. Ezért előnyösebb, ha a 4 mágneses előkezelő befejező polaritása az 5 mágneses utókezelő előtt D déli.

A 3. ábra szerinti kiviteli alak eltérései az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaktól a következők: a 7 mágneses szűrő után egy 4 mágneses előkezelő van elhelyezve, ezt követi egy 5 mágneses utókezelő. Ez után egy fél mágneses előkezelő van elhelyezve, majd egy újabb mágneses utókezelő van az 1 kezelőegységbe iktatva. Továbbá a 12 menetes távtartók helyett 11 távtartó tüskök biztosítják a 3 áramlási tér keresztmetszetét az

5. ábra szerinti elrendezésben. Bár az 5. ábra nem a

2. ábra metszete, de a kialakítás oly mértékig hasonló - eltérést csak a középső furat átmérője jelent -, hogy ezért külön ábrát nem készítettem. Az egyes blokkok (7 mágneses szűrő, 4 mágneses előkezelő és 5 mágneses utókezelő) helyzete három sárgaréz 14 távtartó hüvellyel van meghatározva. Ez a kiviteli alak egyszerűbb szerelést tesz lehetővé. A találmány szerinti 1 kezelőegység szerelése során a leírtak ismertetési sorrendjében helyezhetők el az egyes elemek a 2 házban. Ennek részletes ismertetésétől eltekintek, mivel a leírtak alapján szakember számára az 1 kezelőegység összeállítása nem jelenthet problémát.

Az 1-3. ábrák szerinti 1 kezelőegység belső égésű motorok üzemanyagának és folyékony tüzelőanyaggal üzemelő kazánok (például olajkazánok) üzemanyagának szűrésére, kezelésére és polarizálására/előkészítésére van kialakítva, és a működése a következő:

az alsó 15 zárófedél nyílásán a 3 áramlási térbe belépő üzemanyag a 7 mágneses szűrő 19 első fegyverzetén áthaladva a 20 második fegyverzeten visszafordul, és az itt lévő rendkívül erős mágneses térben hátrahagyja a szennyeződés jelentős részét. Ezt követően a 8 fegyverzet palástja és a sárgaréz 14 távtartó hüvely közötti résen továbbáramlik a 4 mágneses előkezelőbe, a 6 állandó mágnes és a 22 furatos mágnes közé, majd befordul a 21 furatos fegyverzet furatában lévő áramlási térbe, ahonnan egy következő 21 furatos fegyverzeten áthaladva elfordul és a 21 furatos fegyverzet és a 6 állandó mágnes közötti térben a 8 fegyverzet palástja körül áramlik tovább, és hagyja el az első 4 mágneses előkezelőt. Azaz a 10 áramlási irány szerint halad a 3 áramlási térben. A 10 áramlási irányt jelölő pontvonal egyúttal a 3 áramlási teret is mutatja. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál két 4 mágneses előkezelő van elhelyezve egymás után. A második 4 mágneses előkezelőből az 5 mágneses utókezelőbe jut az üzemanyag a 8 fegyverzet palástja és a 2 ház közötti résen keresztül, ahol unipoláris tér van, ami polarizálja az üzemanyagot. Célszerűen az unipoláris tér D déli polaritású, mert a tapasztalatok szerint ezzel jobb hatásfok érhető el, mint az É északi unipoláris térrel.

Az üzemanyag az 5 mágneses utókezelőben polarizálva a felső 15 zárófedél közepén kiképzett nyíláson kilépve a belső égésű motor megfelelő fogadóegységébe jut, például az adagolóba. Az 1. ábrán látható 14 távtartó hüvely, illetve a 3. ábrán látható alsó 14 távtartó hüvely a 7 mágneses szűrő 19 első fegyverzete és 20 második fegyverzete közötti távolság beállítására szolgál. A 3. ábra annyiban tér el az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy két unipoláris téren, azaz 5 mágneses utókezelőn van az üzemanyag átáramoltatva, és a két 5 mágneses utókezelő között csak egy fél 4 mágneses előkezelő van elhelyezve.

Az 1. ábrán látható 12 menetes távtartók az üzemanyag-szükségletnek megfelelő keresztmetszet beállítására szolgálnak. Az üzemanyag-szükségletet a belső égésű motor fajtája, mérete, azaz üzemanyag-fogyasztása szabja meg. Ez meghatározható keresztmetszetszámítással vagy tapasztalati úton mérésekkel. Ez szakember számára magától értetődő megoldás. A 3. ábrán a 12 menetes távtartók helyett a 11 távtartó tuskókkal van az áramlási tér keresztmetszete, valamint több egymás fölé iktatott 14 távtartó hüvellyel van a 21 furatos fegyverzetek helyzete beállítva. Ez egyszerűsíti a szerelési és a beállítási folyamatot, de a különböző alkalmazásokhoz esetleg eltérő méretű 11 távtartó tuskó, illetve 14 távtartó hüvely szükséges. A 2 házon belül elhelyezett 13 O gyűrű a 21 furatos fegyverzet és a 2 ház közötti rés tömítésére szolgál, az üzemanyag előírt 10 áramlási irányának biztosítása érdekében. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál alkalmazott második fél 4 mágneses előkezelő és az azt követő második 5 mágneses utókezelőből álló blokk tetszőleges számban ismételhető, az 1 kezelőegységtől elvárt teljesítmény függvényében. Ekkor a fél 4 mágneses előkezelő É északi pólusa a tuskóval szabályozott résben kezeli az üzemanyagot, és az ezt követő - D déli unipolárisán felépített - 5 mágneses utókezelő belső terének méretét a 14 távtartó hüvellyel szabályozzuk be. A sárgaréz 14 távtartó hüvelyek az É északi pólus erővonalait a 2 házból, mint csőfegyverzetből való kilépésnél - ahol a legerősebbek - elzárják a kezelendő közeg elől, így az unipolárisán kialakított 5 mágneses utókezelő hatásfoka még jobbá válik. A 2 ház függőleges tájolása biztosítja az alulról bevezetett és felfelé haladó üzemanyag légtelenítését automatikusan. Az

HU 227 097 Β1

I kezelőegységet az üzemanyagrendszerbe a finomszűrő után, az adagoló elé, illetve az AC pumpa és a porlasztó elé vagy az AC pumpa és a porlasztó közé célszerű elhelyezni.

A 4. ábra szerinti 1 kezelőegység vízlágyításra van kidolgozva. Az 1 kezelőegységet 2 háza a 13 0 gyűrűvel tömített 15 zárófedelekkel van lezárva. Az alsó 15 zárófedél közepén van a vízbeömlőnyílás kiképezve ismert módon, belső menettel, a vízcső csatlakoztatásához. A 15 zárófedél csatlakozócsonkján kívül recézett megfogási felület van kialakítva. A felső 15 zárófedél közepén van a víz-kiáramlónyílás kiképezve ismert módon, belső menettel, a továbbmenő vízcső csatlakoztatásához, az alsó 15 zárófedélhez hasonlóan. A 3 áramlási térben a víz áramlási útját a szaggatott pontvonalakkal jelölt 10 áramlási irány mutatja. A 2 ház palástján két ívelt 23 horony van kiképezve, amelyek alkalmasak rögzítőbilincs befogadására. A víz először a 7 mágneses szűrőn, majd a 4 mágneses előkezelőn, végül az 1 kezelőegység elhagyása előtt, az 5 mágneses utókezelőn áramlik keresztül. A 7 mágneses szűrő az alsó 15 zárófedélre illesztett 22 furatos mágnesből (ez a 6 állandó mágnestől csak annyiban különbözik, hogy a közepén furat van kiképezve), az azon elhelyezett 19 első fegyverzetből, a 19 első fegyverzettel szemben lévő 20 második fegyverzetből, az arra helyezett 6 állandó mágnesből és a 8 fegyverzetből áll. A 2 házban a 20 második fegyverzet távolságát a 19 első fegyverzettől a sárgaréz 14 távtartó hüvely biztosítja. Ezek mindegyike forgástest. A 8 fegyverzet átmérője úgy van megválasztva, hogy a palástja és a 14 távtartó hüvely között elegendő rés maradjon az átáramló közegnek. A 4 mágneses előkezelő a 7 mágneses szűrővel közös 8 fegyverzetből, a 8 fegyverzetre illesztett 6 állandó mágnesből, a 6 állandó mágnessel szemben lévő 22 furatos mágnesből, az ehhez illesztett 21 furatos fegyverzetből, az erre illesztett 22 furatos mágnesből, az ezzel szemben lévő 6 állandó mágnesből és az ehhez illesztett 8 fegyverzetből áll. A 8 fegyverzetek és a 21 furatos fegyverzet távolságát, ezzel a 3 áramlási tér méretét a 11 távtartó tuskók biztosítják, amelyek az 5. ábra szerint vannak elrendezve. Egy mágnespár között 120°-os osztással három

II távtartó tuskó van elhelyezve. Továbbá a 8 fegyverzet átmérője úgy van megválasztva, hogy a palástja és a 14 távtartó hüvely között elegendő rés maradjon az átáramló közegnek. A 4 mágneses előkezelő utáni 5 mágneses utókezelő a 4 mágneses előkezelő felső 8 fegyverzetéből és az arra illesztett 6 állandó mágnesből, valamint a 6 állandó mágnessel szembefordított 22 furatos mágnesből áll. A 6 állandó mágnes és a 22 furatos mágnes azonos polaritással (D déli vagy É északi) vannak egymással szembefordítva. Jobb eredményt ad, ha a D déli pólusaik néznek egymás felé. Az ábrákon is ezt a megoldást ábrázoltuk.

A 4. ábra szerinti víz-1 kezelő egység működése a következő: az alsó 15 zárófedél nyílásán a 3 áramlási térbe belépő víz a 7 mágneses szűrő 19 első fegyverzetén áthaladva a 20 második fegyverzeten visszafordul, és az itt lévő rendkívül erős mágneses térben hátrahagyja a szennyeződés jelentős részét. Ezt követően a 8 fegyverzet palástja és a sárgaréz 14 távtartó hüvely közötti résen tovább áramlik a 4 mágneses előkezelőbe, a 6 állandó mágnes és a 22 furatos mágnes közé, majd befordul a 21 furatos fegyverzet furatában lévő 3 áramlási térbe, ahonnan egy következő 21 furatos fegyverzeten áthaladva elfordul és a 21 furatos fegyverzet és a 6 állandó mágnes közötti térben a 8 fegyverzet palástja körül áramlik tovább, és hagyja el az első 4 mágneses előkezelőt. Azaz a 10 áramlási irány szerint halad a 3 áramlási térben. A 10 áramlási irányt jelölő pontvonal egyúttal a 3 áramlási teret is mutatja.

A 4 mágneses előkezelőből az 5 mágneses utókezelőbe jut a víz a 8 fegyverzet palástja és a 2 ház közötti résen keresztül, ahol unipoláris tér van. Célszerűen az unipoláris tér D déli polaritású, mert a tapasztalatok szerint ezzel jobb hatásfok érhető el, mint az É északi unipoláris térrel. A víz az 5 mágneses utókezelőből a felső 15 zárófedél közepén kiképzett nyíláson kilépve halad tovább a csőrendszerben. A vízben lévő sókristályok (főként Ca) szemcsézete - az 5 mágneses utókezelőben az unipoláris tér hatására - sokkal finomabbá válik. Az elpárolgó víz nem kemény, egybefüggő vízkőréteget, hanem könnyen porladó, laza szerkezetű, fehér, homokszerű anyagot hagy maga után.

A 11 távtartó tuskónak a (6 állandó mágnes és a 22 furatos mágnes távolságát meghatározó) mérete és a 8 fegyverzet átmérője, valamint a 21 furatos fegyverzet és 22 furatos mágnes furatainak átmérője úgy van megválasztva, hogy a vízhozzávezető és/vagy a vízelvezető csövek keresztmetszetének megfelelő keresztmetszet biztosítva legyen. A 11 távtartó tuskó anyaga sárgaréz (a sárgaréz nem zárja rövidre az erővonalakat). A 2 házon belül elhelyezett 13 O gyűrű a 21 furatos fegyverzet és a 2 ház közötti rés tömítésére szolgál, a víz előírt 10 áramlási irányának biztosítása érdekében.

A 2 ház függőleges tájolása az alulról bevezetett víznek lehetővé teszi azt, hogy felfelé haladva légtelenítse a 2 házat. Ennek kettős szerepe van: egyrészt biztosítja a mágnesek teljes felületén való kezelést, valamint megakadályozza a 2 házon belül a fémek oxidációját.

A találmányom szerinti víz- 1 kezelő egység kialakítható úgy is, hogy a vizet az egység alsó részén oldalról vezetjük be a 2 házba, és a 4. ábra szerinti alsó 15 zárófedél helyére egy zsákszűrőt iktatunk, így az egység alján lévő zsákszűrő kézzel lecsavarható az 1 kezelőegység aljáról és tisztítható. Tisztítás (a kiszűrt szennyeződések eltávolítása) után újból visszahelyezhető. A zsákszűrő megfelelő zárása is tömítőgyűrűvel (O gyűrűvel) biztosítható. A találmányom szerinti 1 kezelőegységet a vízrendszerbe a fogyasztásmérő után, a felhasználói helyek szétágazásai elé célszerű elhelyezni.

A 6. ábrán látható kiviteli alak szerinti 1 kezelőegység gázkezelőt ábrázol, amely például földgáz vagy pb-gáz üzemű kazánok gázbevezetésébe iktatható. Az égés jobb hatásfokának eléréséhez a bevezetett levegőt is kezeljük a 7. ábrán látható 17 szívónyílás-kialakí6

HU 227 097 Β1 tással. A8. ábrán a 17 szívónyílás részletének metszete látható a 6 állandó mágnesekkel. A gáz nagy áramlási sebessége, valamint a gázszerelvények anyaga (többnyire vascső) nem teszi lehetővé, hogy a gázvezetéken kívül elhelyezett mágnesek érzékelhető hatással legyenek a vezetékben áramló gázra. A megfelelő hatás elérésére a találmány szerinti 1 kezelőegység alkalmas, de tekintettel arra, hogy a nagy átmérőjű gázrendszerek vezetékeiben a gáz nagy sebességgel áramlik, a 4 mágneses előkezelőnek a belső égésű motoroknál és vízlágyítónál alkalmazott kiviteli alakját csak igen nehezen tudná átjárni. Az ott ismertetett formájában sebességvesztést és nyomáscsökkenést okozna. Ennek elkerülése érdekében a henger alakú ház falán belül kialakított, azzal koncentrikus, a 9 műgyantából kialakított csőbe építettük be a 6 állandó mágneseket oly módon, hogy az 1 kezelőegység gázcsőbe iktatása ne jelentsen az áramló gáz számára átmérő-, illetve keresztmetszet-csökkenést, és ne legyen irányváltoztatásra kényszerítve. Ezért a 9 műgyantából kialakított cső belső átmérője megegyezik annak a gázvezetéknek a belső átmérőjével, amelybe beiktattuk az 1 kezelőegységet. Tehát ennél a megoldásnál a 10 áramlási irány töretlen egyenes vonal, amely körül a áramlási tér is töretlenül van kialakítva. Ennél a megoldásnál is a 3 áramlási térben lévő 10 áramlási irányra merőleges keresztmetszetben a 4 mágneses előkezelő váltakozó polaritású mágneses teret, és az 5 mágneses utókezelő unipoláris mágneses teret állít elő. A 4 mágneses előkezelőben az egy keresztmetszeti szelvényben négy 6 állandó mágnes van a 2 ház belsejében egymástól 90°-ra elhelyezve úgy, hogy a 3 áramlási tér felé néz vagy a D déli, vagy az É északi pólusuk, felváltva. A 6 állandó mágnesek másik pólusa a 2 ház falának belső palástja felé néz. A 4 mágneses előkezelő az előbb ismertetett 6 állandó mágneses elrendezéssel tetszőleges számban ismételhető. A 6. ábra szerinti kiviteli alak négy 4 mágneses előkezelővel felépített egységet tartalmaz. Az egyes 4 mágneses előkezelő egységek a 6 állandó mágnesek polaritását tekintve, az alatta lévő egységhez képest 90°kal el vannak forgatva. Az 5 mágneses utókezelőben az egy keresztmetszeti szelvényben négy 6 állandó mágnes van a 2 ház belsejében egymástól 90°-ra elhelyezve úgy, hogy a 3 áramlási tér felé néz a D déli pólusuk. A 6 állandó mágnesek másik pólusa a 2 ház falának belső palástja felé néz. A 4 mágneses előkezelőt és az 5 mágneses utókezelőt a 21 furatos fegyverzet választja el egymástól, amelynek furatmérete megegyezik a 2 házban kiképzett 1 kezelőegység belső átmérőjével. Természetesen a 21 furatos fegyverzet minden 4 mágneses előkezelő után elhelyezhető. A 4 mágneses előkezelőben a 6 állandó mágnesek henger alakúak, az 5 mágneses utókezelőben hasáb alakúak. Ezekkel a formákkal hatékony erővonal-rajzolat érhető el. Természetesen eltérő formájú 6 állandó mágnesekkel is felépíthető a rendszer. A találmány szerinti, gáz kezelésére kialakított 1 kezelőegység a 16 karimával csatlakoztatható ismert módon a gázvezetékbe, megfelelő tömítések alkalmazásával, előnyösen függőleges beépítéssel. Nyilvánvalóan a gázvezeték csatlakozó felülete az 1 kezelőegység 16 karimájával azonos méretű karimával van ellátva.

Amint már említettem, az égés jobb hatásfokának eléréséhez a bevezetett levegőt is kezeljük a 7. ábrán látható 17 szívónyílás-kialakítással. Az égéslevegő bevezetőnyílásába helyezzük a 17 szívónyílást, amely a lágyvas 18 keretből és a 18 keret belső felületére rögzített 9 műgyantába öntött korong alakú 6 állandó mágnesekből áll. A 6 állandó mágnesek É északi pólusa a 18 keret belseje felé, míg a D déli pólusa a 18 keret felé van elhelyezve. A 9 műgyanta a 6 állandó mágneseket teljesen magában foglalja, csakúgy, mint a gáz- 1 kezelő egységnél. A levegő beáramlásakor csak az É északi pólust érzékeli.

A találmányom szerinti - gáz kezelésére alkalmas 1 kezelőegység működése a következő: a kezelést, azaz a közeg szűrését, tisztítását és polarizálását valamennyi 6 állandó mágnes egyöntetűen ellátja. A 4 mágneses előkezelő henger alakú 6 állandó mágnesei váltakozó pólussal vannak elhelyezve. (Ha kiterítenénk, az elrendezés sakktáblaszerű lenne.) Mind a 4 mágneses előkezelőben, mind az 5 mágneses utókezelőben a 6 állandó mágnesek méretei és darabszámai a csőátmérő, illetve a benne átáramoltatott gáz függvényében választandók. A 4 mágneses előkezelőben a mágneses erővonalak a henger alakú 6 állandó mágnesek É északi pólusáról a 3 áramlási tér közepe felé indulnak, majd egy másik 6 állandó mágnes D déli pólusára záródnak. Ennek a D déli pólusú 6 állandó mágnesnek az É északi pólusa a 2 házon, mint fegyverzeten keresztül szóródásmentesen visszavezetődik az előző 6 állandó mágnes D déli pólusára. Az alsó vagy a felső szélső helyen lévő 4 mágneses előkezelő 6 állandó mágneseinek É északi pólusaiból eredő erővonalak a 3 áramlási tér közepe felé indulnak, majd a 16 karimán vagy a 21 furatos fegyverzeten keresztül szóródásmentesen a saját D déli pólusára záródnak vissza. Tehát az egymás után elrendezett 4 mágneses előkezelőkben az É északi és D déli pólusokból kilépő, illetve visszazáródó erővonalak felváltva követik egymást. Ennek hatására a gáz spirális mozgással halad az 1 kezelőegységben előre. Az 1 kezelőegységben a gáz szénhidrogénláncában olyan előkezelés történik a 4 mágneses előkezelőben, amely jelentősen megnöveli az 5 mágneses utókezelőben kialakított unipoláris mágneses tér hatékonyságát. Az 5 mágneses utókezelőben kialakított egypólusú rész 6 állandó mágneseinek É északi pólusaiból kilépő mágneses erővonalak a fegyverzetként is szolgáló 2 házon keresztül a 3 áramlási tér középpontja felé irányulnak, és a 6 állandó mágnesek déli pólusaiba záródnak vissza.

Amint már említettem, a 6 állandó mágnesek és a 21 furatos fegyverzet a gáz akadálytalan továbbáramlása érdekében van a gázvezeték eredeti keresztmetszetének megfelelő 9 műgyantából kialakított csőbe helyezve. Ez például úgy oldható meg, hogy a 2 ház belső falára a 4 mágneses előkezelő és az 5 mágneses utókezelő 6 állandó mágneseit a megfelelő helyre rögzítjük, például ragasztással. Ezt követően a 2 házba

HU 227 097 Β1 helyezünk az elérni kívánt belső átmérőnek megfelelő méretű csodarabot, amelynek külsejét formaleválasztóval vonjuk be, és a 2 ház és a csodarab közötti teret a 9 műgyantával kiöntjük. A 9 műgyanta kötését követően a csodarabot eltávolítjuk. Az erővonalak számára a 9 műgyanta nem jelent akadályt. Ennél a kialakításnál a gáz az 5 mágneses utókezelőben lévő 6 állandó mágnesek D déli pólusait érzékeli, az É északiak rejtve maradnak számára. így egységes D déli polarizáltsággal indulnak a felhasználói helyre. Az 1 kezelőegység a 2 ház kiszerelése után kitisztítható.

Az égéslevegő mágnesezése igen egyszerű. Az égéslevegőt keresztülvezetjük a 17 szívónyíláson a 18 keretbe helyezett 6 állandó mágnesek befelé néző É északi pólusai között, aminek hatására az égéslevegő É északi polarizáltsággal áramlik tovább. Az égéslevegő É északi polarizáltságú alkotórészei a gáz D déli polarizáltságú alkotórészeivel erőszakosan, gyorsan egyesül, elősegítve a két légnemű anyag jobb keveredését és az intenzívebb égés lezajlását. A gáz- és égéslevegő-kezelő berendezések nélkül egyes gázrészecskék anélkül távoznának a lángból, hogy az oxigénpárjukat megtalálták volna. Véleményem szerint ezt a veszteséget hasznosítja az eljárás, ez a hatásfoknövekedés valószínű oka. A találmányom szerinti 1 kezelőegységet az olajkazánoknál a finomszűrő után, az égőfej elé, gázrendszerbe a gázmérő után, a tüzelőrendszer elé függőlegesen célszerű beépíteni.

Találmányom előnye, hogy készülékemben a mágneses előkezelőben lévő erős mágnesek koncentrált mágneses terében váltakozva észak-déli pólussal irányított módon történik az anyagok kezelése, s ettől jelentősen megnő a mágneses utókezelőben lévő unipoláris egység hatékonysága. Az általam alkalmazott módon a fegyverzet - irányított erővonal-visszavezetés, koncentrálás - nélkül képtelenség lenne létrehozni akkora erőteret, amelytől a készülékben lévő mágneses „szűrőcsapda” a két mikronnál kisebb szennyeződéseket is képes kigyűjteni, valamint jelentősen polarizálni a kezelendő közeget. A találmányom szerinti kezelőegység felépítését, beszabályozási adatait többéves kísérleti eredmény, gyakorlati tapasztalat összevetése alapján határoztam meg. Vizsgáltam a mágneses terek erősségének hatását, egymástól való távolságának, a mágnesek fegyverzetének, irányítottságának (mágneses körök) beszabályozását visszacsatolásos módszerrel, műszeres mérésekkel. Ennek során többféle típusú és műszaki állapotú személygépkocsin, erőgépen, kamionon, kazánon, víz-, gázrendszeren való alkalmazás hatását mértem. A találmányom szerinti kezelőegység belső égésű motorokra gyakorolt hatékonyságát fékpadi bemérés is igazolja. Jelentősnek ítélem meg a szupererős mágnesek mágneses erejének gyűrű alakú koncentrálásával kialakított „mágneses csapdát”. Ez az egyes rendszerekben, a felhasználandó anyagban lévő, akár a finomszűrőn is átjutó, parányi mágnesezhető fémes szennyeződések összegyűjtését teszi lehetővé. Például az üzemanyagrendszerben lévő szennyeződések a találmányom szerinti kezelőegység nélkül az adagolóba és a porlasztócsúcsokhoz jutva károsítják azokat. Műszakilag eddig még nem alkalmazott megoldás a mágneses előkezelő rész. Lényege: a korong alakú fegyverzethez mágneses erővonal vezetést biztosító cső alakú acélház, amelynek segítségével veszteség nélkül vezetem vissza az erővonalakat a mágneses előkezelő legkisebb keresztmetszetű helyeire. A találmányom szerinti kezelőegység üzemanyaghoz kifejlesztett alakja biztosítja, hogy még a legkisebb keresztmetszetű helyen is, 30 °C-os hőmérsékleten is bőségesen biztosítsa a szükséges mennyiségű üzemanyagot az általa ellátott berendezés számára, még a gyengébb hatásfokú motorokban is. A mágneses utókezelőben lévő unipoláris mágneses tér erőssége az eddig ismert legjobb kialakításoknál is legalább négyszer erősebb. Ez a hatás a fegyverzeteken szabályozottan visszavezetett erővonalak eredménye. A mágneses előkezelőben kialakított váltakozó észak-déli pólusváltások hatása nélkül nem tudna kellő hatékonysággal működni, enélkül a mágneses utókezelőben alkalmazott bármilyen erősségű unipoláris mágneses térrel sem lehet a találmányom szerinti kezelőegységgel elért eredményt elérni. A korábban ismert berendezések alkalmazásával megszokott 10% körüli üzemanyag-megtakarítás, 30%-os füstöléscsökkenés, kisebb kartergáz keletkezésén túl a berendezésemmel csökken a motor zajszintje, vibrációja, környezeti, egészségkárosító hatása; a kipufogógázok hőmérséklete terhelés alatt 30%-kal csökken, megnő a motorfelújítások ciklusideje (időtartama jelenleg még ismeretlen); csökken a motorolaj-fogyasztás. Az olajcsereciklus lejártával a lecserélt olaj színe barna (nem feketedik meg), jelentős viszkozitással rendelkezik (síkos, tapadós); az olajszűrőből hiányzik az olajsár és kokszőrlemény. A készülékemmel megszűrt üzemanyagnak köszönhetően az adagolófelújítás, porlasztócsúcsok csereigényének ideje kitolódik (időtartama még ismeretlen). Csökken, majd kitisztul a motor égőteréből a koksz. Új, illetve felújított motorra felhelyezett kísérleti berendezés hatására 6 év alatt sem kokszolódon be a motorok égőtere. Műszaki ok (hengerfejtömítés-csere) miatt szétszedett motorból, amely a találmányom szerinti kezelőegységgel volt felszerelve, néhány ezer üzemóra után eltűnt az előzőleg már kialakult kokszréteg. Az elektromos berendezések élettartama megnő, a meghibásodások száma csökken többek között a könnyebb hidegindítás miatt. Megnő a motor nyomatéka, nyomatéki rugalmassága. Ezeket a kijelentéseket a kísérleti időszak során végzett bemérések referenciaanyagai igazolják. Készülékem lényegesen nagyobb hatékonysággal működik, eredményesebben alkalmazható, mint az eddig ismert megoldások.

A találmányom szerinti vízlágyításra alkalmas kezelőegység előnyei: használatával kevesebb szennyeződés kerül a szervezetbe. A szervezeten belüli kőképződésre (epekő, vesekő) hajlamos egyéneknél is kisebb valószínűséggel, illetve hosszabb idő után alakul ki az epekő, vesekő. Az allergiás betegségek, bőrproblémák csökkennek (viszketés, hámlás, pikkelyesedés). Az ilyen vizet fogyasztó állatok egészségesebbek, pl. a csirke (madár) hasmenés elleni oltása teljesen kihagy8

HU 227 097 Β1 ható, ez a gyógyszer a csirkét fogyasztó emberbe is átkerül. A növények öntözésénél erőteljesebb növekedésű a kezelt vízzel öntözött növényzet, mint a kontrolitáblán élőké. A termés például vastagabb húsú paprika, ízletesebb, hosszabb ideig elálló paradicsom stb. oka, a finomabb kristályok a sejtmembránon könnyebben átjutnak, mint a kezeletlen durva szemcsék. A lágyabb víz miatt gazdaságosabban végezhető a mosás, mosogatás, takarítás, kevesebb a vegyszerfelhasználás. A kazánok, bojlerek, csőrendszerek, csaptelepek, mosógépek vízkövesedése egyáltalán nem, vagy csak sokkal később következik be, a durva vegyszeres beavatkozás ekkor is elhagyható, elég a mechanikus tisztítás, a szennyvíz jóval kevesebb vegyi anyagot tartalmaz. A berendezés használata egészségesebb életvitel kialakulását teszi lehetővé.

A találmányom szerinti gázkezelésre alkalmas kezelőegység előnyei: takarékosabb üzem, mert kevesebb gáz felhasználása szükséges, rövidebb idő alatt, gyorsabban lehet felfűteni a rendszert. Környezetkímélő, mert kevesebb elégetlen gáz kerül a környezetbe, a fajlagos gázfelhasználás is csökken. A fenntartási költség (a rendszer tisztításigénye) csökken.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Folyékony halmazállapotú anyagokhoz való mágneses kezelőegység (1), amely mágnesezhető anyagú házból (2), és a házban (2) elrendezett állandó mágnesekkel (6) határolt áramlási térből (3) áll, az áramlási tér (3) legalább egy mágneses előkezelőből (4) és legalább egy mágneses utókezelőből (5) áll, amelyekben az állandó mágnesek (6) az áramlási tér (3) határfelületén vannak elrendezve, az áramlási tér (3) felőli oldaluk északi (É) vagy déli (D) polaritású, a mágneses előkezelőben (4) az állandó mágnesek (6) az áramlás irányára (10) merőleges síkban váltakozó polaritással, a mágneses utókezelőben (5) azonos polaritással vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy az áramlási térben (3) a mágneses előkezelő (4) előtt, lágyvasból kialakított, mágneses szűrő (7) van elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kezelőegység, azzal jellemezve, hogy az állandó mágnesek (6) legalább egy része lágyvasból kialakított fegyverzetre (8) vagy furatos fegyverzetre (21) van illesztve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kezelőegység, azzal jellemezve, hogy a folyékony anyag belső égésű motorok üzemanyaga, víz vagy kazánok folyékony tüzelőanyaga.
4. 4. Légnemű halmazállapotú anyagokhoz való mágneses kezelőegység (1), amely mágnesezhető anyagú házból (2) és a házban (2) elrendezett állandó mágnesekkel (6) határolt áramlási térből (3) áll, az áramlási tér (3) legalább egy mágneses előkezelőből (4) és legalább egy mágneses utókezelőből (5) áll, amelyekben az állandó mágnesek (6) az áramlási tér (3) határfelületén vannak elrendezve, az áramlási tér (3) felőli oldaluk északi (É) vagy déli (D) polaritású, a mágneses előkezelőben (4) az állandó mágnesek (6) az áramlás irányára (10) merőleges síkban váltakozó polaritással, a mágneses utókezelőben (5) azonos polaritással vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a mágneses előkezelő (4) az áramlási tér (3) keresztmetszetének síkjában négy - váltakozó polaritással elrendezett - állandó mágnesből (6) áll, amelyek egymástól egyenlő távolságra vannak a műgyantába (9) ágyazva, valamint több mágneses előkezelő (4) van egymást követően elrendezve a mágneses utókezelő (5) előtt oly módon, hogy a mágneses polaritásokat tekintve az egyes mágneses előkezelők (4) az azokat megelőző mágneses előkezelőkhöz (4) képest az áramlási irányra (10) merőlegesen 90°-kal el vannak forgatva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti kezelőegység, azzal jellemezve, hogy a légnemű közeg éghető gáz.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kezelőegység, azzal jellemezve, hogy a ház (2) forgástest.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kezelőegység, azzal jellemezve, hogy a kezelőegység (1) függőleges irányban van a folyékony vagy légnemű közeg útjában elrendezve, és az áramlási irányt (10) tekintve a folyékony vagy légnemű közeg először a mágneses előkezelő (4), majd a mágneses utókezelő (5) egységen van keresztülvezetve.