HU227013B1 - Device for verifying documents - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 227 013 Β1

A találmány tárgya az 1. igénypont tárgyi köre szerinti dokumentumvizsgáló berendezés. Ilyenfajta dokumentumvizsgáló berendezések sokféle kiviteli formában ismertek. Ezek a dokumentumok, különösen útlevelek, igazolványok, jogosítványok, azonosító kártyák, tartózkodási engedélyek (vízumok), és például olyan igazolványok hitelességvizsgálatára szolgálnak, amelyek közé például a belépőkártyák is tartoznak.

A találmány tehát olyan dokumentumok automatikus vizsgálatára (hitelesítésére) vonatkozik, amelyek bizonyos hitelesítőjelekkel vannak ellátva. Ismert, hogy a vizsgálandó dokumentumot átlátszó felfekvő felületre kell helyezni, ahol a dokumentum alulról megfelelő fényforrással meg van világítva, majd a reflektálódó képét kamerával fel lehet venni. Itt ismert módon egy vagy több mátrixkameráról van szó, amelyek a megvilágított igazolvány- vagy dokumentumképet felveszik, és hozzájuk kapcsolódó szoftverrel kiértékelik. Az ilyesfajta hitelesítőegységek kiértékelőfelbontása azonban erősen korlátozott, mert például az ismert kameráknak 600 dpi felbontóképessége van, de a tüköreltérítés és a dokumentum nagysága miatt a hagyományos útlevelek vagy személyi igazolványok esetében csak 100 dpi kiértékelési pontosság lehetséges.

Az ismert dokumentumvizsgáló berendezések tehát viszonylag csekély felbontásúak, ezért a dokumentumon levő hitelesítőjelek felismerési lehetősége rossz.

Az ilyen dokumentumvizsgáló berendezések ugyan megfelelőek dokumentumból szövegkiolvasásra ahogy ez a síkágyas lapolvasóknál ismert is de nem megfelelőek például kétdimenziós vonalkódok kiolvasásához, vagy már egyáltalán nem alkalmasak bizonyos hitelesítőjelek kiolvasására, amely hitelesítőjegyek diffrakciós struktúrán alapszanak, vagy amelyek steganografikus úton a képrészekbe elrejtett hitelesítőjegyekre vonatkoznak.

Az ilyenfajta ismert berendezések felbontóképessége nem elegendő.

Ez idáig csak olyan hitelesítőjegyek ismertek, amelyek diffrakciós struktúrán alapszanak, és amely ismertetőjegyeket különálló lézerkészülékkel lehet kiolvasni, ahol a kézikészülékben lézer és a hozzá tartozó kiértékelőegység van elhelyezve. A teljes készüléket a szemmel felismert, a dokumentumon levő megfelelő hitelesítőjelre kell helyezi azért, hogy utána ez a kézikészülék a hitelesítőjel leolvasását elvégezze, és a hitelesítőjelet kiértékelje.

Azonban még nem ismert ilyenfajta kiértékelőegység automatikusan működő dokumentumvizsgáló berendezésbe történő beépítése.

Az általánosan értelmezett technika állásának távolabbi területén síkágyas lapolvasók ismertek, amelyek Y irányban elmozdítható szánból állnak, amely szánra világítóegység és kamera van elhelyezve, amely kamera a megvilágított dokumentumról keletkezett képet felfogja és kiértékeli. Az ilyen síkágyas lapolvasók azonban nem megfelelők automatikus dokumentumvizsgálathoz, mert ezek nem felelnek meg a dokumentumban levő diffrakciós struktúrán alapuló hitelesítőjelek felismerésére. Ehhez ugyanis lézersugárral történő kiértékelés szükséges.

Ezenkívül a síkágyas lapolvasók nem megfelelőek dokumentumon levő speciális struktúrák felismerésére, mert a felismeréséhez szükséges, hogy az ilyenfajta speciális struktúrák különböző fényforrásokkal is meg legyenek világítva.

Az EP 0522769 számú iratból ismert egy olyan, képek leolvasására szolgáló berendezés, amely előre meghatározott képek felismerésére alkalmas. Az eredetit úgynevezett olvasási módban (BOOK-MODE) egy X és Y irányban eltolható CCD-egységgel olvassák be. Egy további, a BOOK-MODE-tól függetlenül működő olvasási módban (SHEET-MODE) egy olvasófejet leolvasó motor révén Y irányban mozgatnak.

A találmány célkitűzése tehát a dokumentumvizsgáló berendezés továbbfejlesztése a bevezetőben leírt módon úgy, hogy a dokumentumok hitelesítőjeleinek automatikus vizsgálata gyorsan és pontosan lehetséges legyen, ahol többek között a diffrakciós struktúrájú hitelesítőjeleket biztonságosan és kifogástalanul lehessen felismerni.

A kitűzött feladat megoldása a találmány 1. igénypontjának jellemzőivel van ismertetve.

A találmány lényeges ismertetőjele, hogy a dokumentumvizsgáló berendezésnek X-Y irányokba elmozdítható keresztszánja van, ahol a hitelesítőjelek kiértékeléséhez szükséges egységek ezen a keresztszánon (melyet a továbbiakban X-Y szánnak is nevezünk) vannak elhelyezve.

A megadott műszaki leírásból adódó lényeges előny, hogy csak egy X-Y szánt használunk fel, amelyen a hitelesítőjelek kiértékeléséhez szükséges egységek vannak elhelyezve.

Ezáltal az előny az, hogy az ilyenfajta X-Y szánnal nagy pontossággal a megvizsgálandó dokumentum hitelesítőjeleihez lehet mozogni, és a helyszínen közvetlenül el lehet végezni ennek a hitelesítőjelnek a nagyobb felbontású és magasabb felismerési pontosságú hitelesítését. A kiértékelőegység X-Y pozicionálási lehetősége segítségével a dokumentumon levő hitelesítőjelek pozícióhibáinak kompenzálása is lehetséges. Ha ugyanis a dokumentum olyan módon van előállítva, hogy a dokumentumon levő ismertetöjel például több milliméterrel el van csúszva, akkor ez az elcsúszás az X-Y szán felépítése révén felismerhető, mert a szán pozicionálása úgy történik, hogy a kiértékelőegységet pontosan a hitelesítőjel síkja alá pozícionálják.

A találmány egyik előnyös kiviteli példája úgy van kialakítva, hogy a kiértékelőegységek az X-Y szánon vannak elhelyezve, amelyek a diffrakciós struktúra kiértékelésére, és ebből kifolyólag még további hitelesítőjelek, például szövegek, számkódok, infravöröstartományban látható feliratok vagy más hitelesítőjelek kiértékelésére is szolgálnak.

Itt előnyös, ha a diffrakciós struktúra kiértékeléséhez a kiértékelőegység lézerből és megfelelő kiértékelőoptikából áll, ahol az egész kiértékelőegység X-Y irányokba elmozdítható belső szánon van elhelyezve, ahol ez a belső szán (melyet a továbbiakban X szán2

HU 227 013 Β1 nak is nevezünk), az Y irányban elmozdítható külső szánon van elmozdíthatóan elhelyezve.

Az ilyenfajta kiértékelőoptikák különösen OCR-kamerát (optikai karakterfelismerő kamerát) tartalmaznak objektívvei, amelyek mind fehér fényben, mind infravörös fényben ki tudnak olvasni bizonyos dokumentumstruktúrákat.

Ezáltal első ízben lehetséges az egész - lézerkészülékből és ehhez tartozó kiértékelőoptikából álló - kiértékelőberendezés X-Y irányú elmozdítása, és nagy pontosságú pozicionálása a megvizsgálandó dokumentum hitelesítőjelei alá.

Bár más kiértékelöegységeket (szövegek, infravörösmezők, fotómezők kiértékeléséhez) is el lehetne helyezni a belső X szánon, de ez nem feltétlenül szükséges. Ezért előnyösebb, ha a többi kiértékelöegység az Y szánon van elhelyezve, és szilárdan az Y szánra van rögzítve, így ezek csupán Y irányban tolhatok el, de X irányban nem.

Ennek előnye az, hogy ezek a egységek az X szánon nem elmozdíthatok, ezért csak az Y szánnal tudjuk nagy pontossággal a dokumentumot teljes szélessége mentén belátni, és a dokumentumot teljes szélessége mentén egy munkaütemben letapogatni. Ez tehát a dokumentum Y irányú soronkénti letapogatását jelenti.

Emellett a találmány egyik továbbfejlesztésében előnyös, ha az Y szánon fényforrás is el van helyezve. Bár ez nem feltétlenül szükséges, mert a fényforrást (vagy fényforrásokat is) az X-Y szánon kívül is lehet rögzíteni azért, hogy a dokumentumot ugyancsak a felfekvő felületen keresztül lehessen megvilágítani. Azonban előnyös, ha ez a fényforrás az Y szánon van elhelyezve, amely fényforrás legalább egy világítási sorból áll, így az Y szán dokumentum menti elmozdulása folyamán a világítási sor a dokumentumon, annak teljes szélessége mentén fénypontokat (letapogatási pontokat) hoz létre, és ezek a letapogatási pontok megfelelő tüköroptika segítségével az OCR-mátrixkamerára terelődnek, és a kamera segítségével lesznek kiértékelve.

A találmány egyik továbbfejlesztése úgy van kialakítva, hogy a dokumentum fluoreszkáló ismertetőjeleinek felismeréséhez rögzített kiértékelőegység van még pótlólagosan a dokumentumvizsgáló berendezésre felhelyezve.

Itt az első kiviteli példában a rögzített kamera a berendezés házába van beszerelve, amely kamera tükörre néz, amely tükör ismét a felfekvő felületet - amely felületre a dokumentum felfekszik - képezi le.

Megfelelő UV-fény-forrással (ultraibolya sugárzást kibocsátó fényforrás) csupán a felfekvö felületet sugározzuk be az UV-tartományban azért, hogy a dokumentum fluoreszkálására felgerjesztett, biztonsági elemei fényt emittáljanak, majd ezt a fényt a tükör által a rögzített mátrixkamerára továbbítsuk.

Ez a kiértékelőegység teljesen független az X-Y szántól, ezért a kiértékelőegység és annak rögzített elhelyezkedése, továbbá a részletek kialakítása tárgyában, függetlenül a jelen találmány egyéb ismertetőjegyeitől, külön oltalmi igényt nyújtunk be.

Ezt a kiértékelőegységet meg lehet tervezni másfajta kialakításban is úgy, hogy a rögzítetten elhelyezett UV-kamerát megszüntetjük, és helyette az X szánon a lézeres kiértékeléshez alkalmazott kamerát használjuk egyidejűleg az UV-kép kiértékeléséhez is.

Magától értetődően két, egymástól különválasztott kamera is fel lehet szerelve az X szánra, ahol az egyik a diffrakciós struktúra lézeres kiértékeléséhez lenne megfelelő, míg a másik kamera az UV-kép kiértékelésére lenne alkalmas.

Magától értetődően a találmány nem korlátozódik az előzőekben említett UV-tartománybeli kiértékelésre. Ez különösen a felhasznált szűrő- és a fényforrás fajtájától függ. Magától értetődően az összes kiértékelést más spektrumtartományban is el lehet végezni, különösen az UV-szűrö helyett használható polarizációs filter, vagy az UV-szűrőt lehet teljesen más hullámhossztartományban alkalmazni.

Kiváltképpen lehet az infravörös közeli (NIR) hullámhossztartományt használni, illetve valamennyi más hullámhossztartományt is. A továbbiakban a leírásban UV-kiértékelésről beszélünk, de ezt csak kiviteli példaként kell érteni.

Összefoglalva megállapítható, hogy az itt bemutatott megoldás, azaz az X szánba épített lézeres kiértékelőberendezéssel ellátott X-Y szán alkalmazásának lényeges előnye, hogy a lézeres egység elállítódás ellen kiemelkedő módon védve van.

Elképzelhető lenne ugyan a lézert helyhez kötötten elhelyezni, ami a vele szemközt fekvő tükörre sugároz, amely tükör reflexióját ismételten a kiértékelőegység segítségével fognánk fel, amely a szánban mozgathatóan van elhelyezve. Ennek azonban az a hátránya, hogy a helyhez kötött lézer és a vele szemben fekvő tükör között rendkívül nagy a sugártávolság, ezért az egész elrendezés elállítódásra rendkívül érzékeny. Az ilyen berendezés érzékeny lökésszerű igénybevételre, és ilyen lökéseknél elállítódna, és csak nehezen lehetne újból beállítani.

Itt alkalmazzuk a találmányt, ahol az egész lézerből, tükörből és a hozzá tartozó kamerából és objektívbői álló kiértékelőegység a legszűkebb helyre, azaz az X-Y irányban mozgatható (belső) szánba van építve, így az egész egység lökésekre érzéketlen, mivel nagyon kicsi a sugártávolság a lézeres egység és a kiértékelőegység között.

Szállításnál az egész X-Y szánt nagyon könnyen lehet biztosítani (rögzíteni), ami által a vezetések is, amelyeken az X-Y szán meg van vezetve, megfelelően védve és elhajlás ellen biztosítva vannak.

A találmány az X-Y szán kinematikai átfordítására is vonatkozik. Az X-Y szán az előzőek szerint úgy van kivitelezve, hogy az X irányban eltolható szán a belső szán; míg az Y irányban eltolható szán a külső szán, amelyik a készülék hossztengelyében nézve a dokumentum mentén eltolható. A szán kinematikai átfordítását úgy is meg lehet tervezni, hogy ekkor a belső szán Y irányban, míg a külső szán X irányban lesz eltolható.

Magától értetődően az előzőekben említett X-Y szánt vagy Y-X szánt is lehet két, síkban pozicionálha3

HU 227 013 Β1 tó rendszerrel helyettesíteni. Ezért elképzelhető, hogy az egész kiértékelőberendezés térben szabadon, két egymásra merőlegesen álló irányban mozgatható. Ez történhet orsóhajtás, elektromotoros vagy elektromágneses hajtás segítségével.

Ilyenfajta, az X-Y irányban pozícionálható rendszerek ismertek. Ezek hidraulikus vagy pneumatikus hengerekből, vagy elektromotoros meghajtású orsókból, vagy hasonlókból állnak.

A szóban forgó találmány tárgya nemcsak az egyes szabadalmi igénypontok tárgyaiból adódik, hanem az egyes szabadalmi igénypontok egymás közötti kombinációiból is.

Minden a bejelentésben nyilvánosságra hozott adatot és ismertetőjegyet a kivonattal bezárólag, különösen a rajzokon bemutatott térbeli kiképzést a találmány lényegi részének tekintjük, mivel ezek önmagukban vagy egymással kombinációban állva újak a technika állásához viszonyítva.

A következőkben a találmányt csupán az egyik kiviteli példát ábrázoló rajzokon keresztül ismertetjük részletesen. Itt a rajzokból és azok leírásából további, a találmány lényeges ismertetőjegyei és előnyei derülhetnek ki.

Az

1. ábra a találmány szerinti dokumentumvizsgáló berendezés egyszerűsített metszeti képét, a

2. ábra a lézer-kiértékelőberendezés egy részének távlati oldalnézeti képét, a

3. ábra a berendezés keresztmetszetét további részletek bemutatásával, a

4. ábra különállóan az X szánt és a hozzá tartozó meghajtást, az

5. ábra az Y szán oldalnézeti képét, a

6. ábra a 3. ábra szerinti berendezés felülnézeti képét az X szán két különböző pozíciójában mutatja.

Az 1. ábra a berendezés 1 házát mutatja általánosságban, amely ház pultszerűen van kiképezve, továbbá amely háznak a vízszintessel 4 szöget bezáró elülső 2 lemeze van, amely elülső 2 lemezen belül átlátszó 3 felfekvő felület (például üvegből) van kialakítva. Erre a 3 felfekvő felületre fektetjük a megfelelő leszorítónyomással a vizsgálandó dokumentumot, így a megvizsgálandó dokumentumot a 3 felfekvő felület alsó oldala felől lehet megvilágítani.

A találmány szerint az 1 házban csak a későbbi leírásban ismertetett 8 X szán- és 7 Y szánvezetékek vannak elmozdíthatóan elhelyezve, ahol a 7 Y szán az 5 Y irányban, míg az X szán a 6 X irányban (mégpedig az 1. ábra síkjára merőlegesen) mozgatható.

Fontos, hogy a külső 7 Y szánra a kevésbé érzékeny kiértékelőegységek vannak felszerelve, különösképp ilyen az elülső lemez síkjához képest ferdén elhelyezett 14 világítóegység, amely elé sor formájúra kiképzett 15 fókuszálólencse van kapcsolva azért, hogy az ugyancsak sor formájúra kiképzett 14 világítóegység kisugárzott fénye, a 15 fókuszálólencsén keresztül, a 3 felfekvő felületen fekvő, a dokumentum alsó oldalára legyen fókuszálva.

Célszerű, ha a 14 világítóegység (lásd a 6. ábrát) sor alakban elhelyezett fénydiódákból áll (LED), amelyek kiváltképp fehér fényt hoznak létre. Azonban más világítóeszközöket is fel lehet használni, mint például olyan világítóegységet, amelyben a fénydiódák felváltva vannak elhelyezve, és a fénydiódák egyik része fehér fényt, míg másik részük infravörös fényt sugároz ki.

Magától értetődően lehet több 14 világítóegységet egymás mellett vagy egymáson is elhelyezni, és minden egyes világítóegység előállíthat elválasztott vagy kevert spektrumot is.

A 14 világítóegység által kibocsátott, a dokumentum alsó oldaláról visszaverődő fény a 13 sugármeneten keresztül, a terelő- 12 tükörre terelődik, és ott a 11 objektívon keresztül a 10 sorkamerára kerül, amely alkalmas arra, hogy a dokumentumon levő szöveget vagy képinformációkat, vagy rejtett információkat megfelelően kiértékelje, például amelyek csak az infravörös közeli (NIR) tartományban leolvashatók.

Egyébként a 7 Y szánra még 9 jelfeldolgozó lemez van szilárdan felrögzítve, amelynek segítségével megfelelő kiértékelés megy végbe. Ez biztosítja, hogy az információ útja és a kábelhossz rövid legyen, így az egész elrendezés kevésbé zavarérzékeny.

Az 1. ábra és a 3. ábra összehasonlítása alapján egyébként felismerhető, hogy a 16 sugármenet iránya teljesen különböző lehet, azaz az 1. ábrán a 16 sugármenet ferdén, a 3 felfekvő felület irányába hajlik, miközben a 3. ábrán a 16 sugármenet a 3 felfekvő felülettől ferdén hátrafelé hajlik. A szóban forgó találmányban mindkét típusú meghajlított sugármenet használatos.

A 3 felfekvő felülethez szögben meghajlított 16 sugármenet azért előnyös, mert a 14 világítóegységgel, és végeredményben a 10 sor kamerával a dokumentum letapogatása folyamán a későbbiekben a lézeres kiértékelőegységgel feldolgozandó diffrakciós ismertetőjelek megfelelő pozícióit legalább durván meg lehet állapítani. A későbbiekben a lézeroptikával felismerendő diffrakciós jegyek pozícióját a 10 sorkamera a dokumentum letapogatásánál legalább durván megállapítja, és a diffrakciós ismertetőjelet csak később, az X szánon elhelyezett lézeres kiértékelőegységekkel hitelesíti.

Ugyanis fontos, hogy a diffrakciós ismertetőjel tényleges hitelesítése a 8 X szánon elhelyezett egységek segítségével történik meg. Ezek a egységek 21 lézerből (itt lásd a 2. ábrát is) állnak, amely lézer a 22 sugármenetet hozza létre, és vetíti a terelő- 20 tükörre, amely tükör a 23 sugármenetet a megvizsgálandó dokumentum felületére irányítja.

Itt feltételezzük, hogy az X-Y szán már pontosan a megvizsgálandó diffrakciós jel alá van pozícionálva, illetve az X-Y szán készen áll arra, hogy a pontosan megállapított pozícióba mozduljon. Az 1. ábra tulajdonképpen csak a kiindulási állapotot mutatja, miközben a kiértékelőállásban az X-Y szán a nagyon pontosan megállapított, és a diffrakciós ismertetőjel kiértékeléshez megfelelő állásba mozdul el a 3 felfekvő felület alatt.

A diffrakciós ismertetőjel által létrehozott reflektált kép a 19 mattüvegre verődik vissza, és a 19 mattüvegen

HU 227 013 Β1 diffrakciós mintát képez, amely 49 diffrakciós minta a 19 mattüvegen keresztül annak túlsó oldalán bizonyos 24 térszögben, valamint a 18 objektíven áthaladva a

OCR-mátrixkamera segítségével van felfogva.

Azaz a mattüvegen fellépő 49 diffrakciós mintát a objektíwel fókuszáljuk, és a 17 OCR-mátrixkamerához továbbítjuk, ahol kiértékeljük.

Ezáltal világos, hogy az egész kiértékelőegység szűk helyen, elállítódásra érzéketlenül van a 8 X szánban elhelyezve, ami által nagyon szilárd egységet képez.

A következőkben csak az UV-kiértékelőegységet ismertetjük, amely különösen a dokumentum felületén levő fluoreszkáló hitelesítőjelek kiértékelésére szolgál.

Az egész elrendezés különösen UV fényben történő vizsgálatra van kialakítva. Ez azt jelenti, hogy ebből a célból a szűrő- 27 üveggel felszerelt villanó 26 UV-fény-forrás van a berendezésben kialakítva, amely a magas UV-tartalmú fényt a 30 nyíl irányába, azaz a dokumentum felszínére irányítja, ezáltal a dokumentum felszínét jellegzetesen felvillanó fluoreszkáló szálakkal gerjeszti. A dokumentum 3 felfekvő felületéről visszavert fény a korlátozó 32 és 33 sugármenetek között a 25 tükörre terelődik, ahonnan a 28 objektíven át 31 leképzés segítségével a 29 kamerára vetítődik, ahol a fényt az elhelyezett CCD chip (töltéscsatolású eszköz) fogja fel.

A 28 objektív előtt el lehet helyezni UV-szűrőt, amely az UV fényt megköti, így a kamera csak az UV-tartományon kívüli fényt fogja fel. Ezáltal a 29 kamerát nem lehet UV fénnyel „elvakítani”.

Az elrendezés mechanikai egységeit, a 3-6. ábrák segítségével részletesen ismertetjük.

Fontos, hogy a 3. és 6. ábra szerinti, az Y irányban mutató két 35 vezetősín egymással párhuzamosan van elhelyezve, és a 1 házban stabilan rögzítve van. A 35 vezetősíneket ebben az esetben 39 csapágyállványok hordozzák.

A 35 vezetősínek mindig két egymás mögött elhelyezett golyós 48 perselyen futnak (lásd a 6. ábrát), amelyekkel a 7 Y szán szilárdan össze van kapcsolva.

Ezáltal az egész Y szán az 5 Y irányban szabadon elmozdítható és irányítható. Itt a meghajtás 34 léptetőmotorral történik, amely stabilan a 1 házra van rögzítve, és a 36 hajtótengelyen fogazott 37 hajtószíjat hordoz, amely 37 hajtószíj az ellentétes oldalon 40 vezetőtárcsán fut. Ebben az esetben a fogazott hajtószíj egy darabja a 7 Y szánnal van összekötve, az egyik végállásban ábrázolt 7 Y szán másik végállása 7’ jelöléssel van megadva (a 3. ábrán).

Magától értetődően a találmány nem korlátozódik a felső vezetésre a felül elhelyezett, párhuzamos 35 vezetősínekkel. Lehetőség van másfajta vezetőelemek, különösen alul elhelyezett 35 vezetősínek, vagy a négy felhasznált vezető- 48 persely helyett több vagy kevesebb vezetőpersely felhasználására.

Egyébként valamennyi lineáris vezetést igénybe vehetjük, amelyik képes az ilyenfajta X-Y szán megvalósítására.

A 7 Y szán alsó oldalán 38 ház van kialakítva, amelyben a 10 sorkamera és az 11 objektív van rögzítetten elhelyezve, amely ház arról gondoskodik, hogy ezek a részek könnyen cserélhetőek és egymástól függetlenül beállíthatók legyenek. Azaz az elrendezés alapján a 38 házban elhelyezkedő 10 sorkamerát nagyon pontosan lehet beállítani a 11 objektívra, és később az egész 38 házat a kívül elhelyezett terelő12 tükörre lehet nagyon pontosan beállítani.

A 3. ábrán a 8 X szán merőleges a lap síkjára, és a 7 Y szánon mozgathatóan van felszerelve.

Itt a 8 X szán a 41 csővezetékként kialakított bal oldali vezetéken eltolható, a 3. ábra síkjához képest elmozdíthatóan meghajtható, míg a vezeték jobb oldala csúszó- 50 vezetékként van kiképezve, amely az Y szánra pusztán csúszóvezetékkel illeszkedik. A vezetősínek szilárdan az Y szánra vannak rögzítve.

A 8 X szán véghelyzetének beállításához itt a 7 Y szánon két, egymástól távol elhelyezett 42 végálláskapcsoló van beépítve, amelyek a 4. és 5. ábrán vannak ábrázolva.

Az X és Y tengely tehát mindenkor két végálláskapcsolóval rendelkezik.

Az X szánt meghajtó 43 motor ebben az esetben a 7 Y szánra van rögzítve, és a 44 hajtótengelyen és fogazott 45 hajtószíjon keresztül hajtja meg a 8 X szánt, a 6 X irányban.

Az 5. ábra szerint a fogazott 45 hajtószíj, a 47 vezetőtárcsán fut a 7 Y szánban.

Az 5. ábra szerint a 41 csővezeték egyébként két, egymástól távol elhelyezett 46 csapágyállvánnyal van rögzítve.

A 6. ábra azt mutatja felülnézetben, hogy a 8 X szán két különböző végállásba mozdítható el, ahol az egyik végállásban ábrázolt 8 X szán másik végállása 8’ jelöléssel van megadva.

Claims (11)

1. Dokumentumvizsgáló berendezés érték- és biztonsági dokumentumok automatikus vizsgálatához, amelynek az X irányban (6) és Y irányban (5) elmozdítható, X szánból (8) és Y szánból (7) álló keresztszánja van, ahol hitelesítőjelek kiértékeléséhez szükséges egységek ezen a keresztszánon vannak elhelyezve, a kiértékelőegységek első csoportja, azaz az OCR-mátrixkamera (17), az objektív (18), a mattüveg (19), a terelőtükör (20) és a lézer (21) a keresztszán X irányban (6) elmozdítható X szánján (8) van elhelyezve, ezért ezek mind X irányban (6), mind Y irányban (5) elmozdíthatok oly módon, hogy a hitelesítőjelek helyben az adott helyükön nagyobb felbontással és magasabb felismerési pontossággal hitelesíthetők, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek második csoportja, azaz a jelfeldolgozó lemez (9), a sorkamera (10), az objektív (11), a terelőtükör (12), a világítóegység (14) és a fókuszálólencse (15) a keresztszán Y szánján (7) van elrendezve, amely Y irányban (5) elmozdítható, és az X irányban (6) nem mozdítható el, a kiértékelőegységek

HU 227 013 Β1 második csoportja olyan kialakítású, hogy a kiértékelőegységek második csoportja által érzékelt adatok alapján az érzékelt érték- és biztonsági dokumentumok hitelesítőjeleinek helyzete hozzávetőleg meghatározható az X irányban és az Y irányban, és hogy eszközei vannak a kiértékelőegységek első csoportjának a hitelesítőjelek azonosított helyzetébe mozgatására.

2. Az 1. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek első csoportja vagy a kiértékelőegységek második csoportja szöveg- és/vagy infravörösmező, és/vagy fotómező kiértékelésére alkalmas eszközökkel van ellátva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek első csoportja és/vagy a kiértékelőegységek második csoportja világítóegységet (14), lézert (21) és OCR-mátrixkamerából (17), objektívbői (18), a mattüvegből (19), kiértékelőtükörből (20) álló kiértékelőoptikai rendszert tartalmaz.

4. A 3. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek első csoportjának világítóegysége lézerként (21) van kialakítva.

5. A 3. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek második csoportjának világítóegysége világítósorként van kialakítva, előnyösen sorban elrendezett LED-ekből áll.

6. Az 3. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiértékelőegységek első csoportjának optikai kiértékelőegysége a lézer sugármenetét követően terelőtükröt (20), mattüveget (19), objektívet (18) és OCR-mátrixkamerát (17) tartalmaz.

7. A 6. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy az OCR-mátrixkamera (17) olyan kialakítású, hogy a látható fény és/vagy az infravörös-hullámhossz tartományában készít felvételeket.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy az X szán (8) és az Y szán (7) motoros meghajtású.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy egy harmadik kiértékelőegységgel van ellátva, amely tükörből (25), UV-fény-forrásból (26), szűrőüvegből (27), objektívbői (28) és kamerából (29) áll, és helyhez rögzített kialakítású.

10. A 9. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a harmadik kiértékelőegység a fluoreszkáló ismertetőjegyek kiértékelésére szolgál, és UV-fény-forrással (26) van ellátva.

11. A 10. igénypont szerinti dokumentumvizsgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy a UV-fény-forrással (26) UV-felvillanást kibocsátó kialakítású.