HU226855B1 - Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére - Google Patents

Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére Download PDF

Info

Publication number
HU226855B1
HU226855B1 HU0400453A HUP0400453A HU226855B1 HU 226855 B1 HU226855 B1 HU 226855B1 HU 0400453 A HU0400453 A HU 0400453A HU P0400453 A HUP0400453 A HU P0400453A HU 226855 B1 HU226855 B1 HU 226855B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
reactor
main reactor
sludge
water
main
Prior art date
Application number
HU0400453A
Other languages
English (en)
Inventor
Gyula Czepek
Zoltan Dr Takacs
Istvan Kenyeres
Original Assignee
Organica Zrt
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Organica Zrt filed Critical Organica Zrt
Priority to HU0400453A priority Critical patent/HU226855B1/hu
Publication of HU0400453D0 publication Critical patent/HU0400453D0/hu
Priority to PCT/HU2005/000013 priority patent/WO2005080277A1/en
Priority to AT05708504T priority patent/ATE529384T1/de
Priority to CNB2005800055893A priority patent/CN100509650C/zh
Priority to US10/590,072 priority patent/US7442307B2/en
Priority to EP20050708504 priority patent/EP1720803B1/en
Priority to PL05708504T priority patent/PL1720803T3/pl
Priority to AU2005214150A priority patent/AU2005214150B2/en
Priority to ES05708504T priority patent/ES2375142T3/es
Priority to RU2006133533A priority patent/RU2349554C2/ru
Priority to UAA200610033A priority patent/UA83725C2/ru
Publication of HUP0400453A2 publication Critical patent/HUP0400453A2/hu
Publication of HU226855B1 publication Critical patent/HU226855B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/02Aerobic processes
    • C02F3/12Activated sludge processes
    • C02F3/1236Particular type of activated sludge installations
    • C02F3/1263Sequencing batch reactors [SBR]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/30Aerobic and anaerobic processes
    • C02F3/308Biological phosphorus removal
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F2209/00Controlling or monitoring parameters in water treatment
    • C02F2209/22O2
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/32Biological treatment of water, waste water, or sewage characterised by the animals or plants used, e.g. algae
    • C02F3/327Biological treatment of water, waste water, or sewage characterised by the animals or plants used, e.g. algae characterised by animals and plants
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02WCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W10/00Technologies for wastewater treatment
    • Y02W10/10Biological treatment of water, waste water, or sewage

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biodiversity & Conservation Biology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Purification Treatments By Anaerobic Or Anaerobic And Aerobic Bacteria Or Animals (AREA)
  • Biological Treatment Of Waste Water (AREA)
  • Activated Sludge Processes (AREA)
  • Separation Using Semi-Permeable Membranes (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)

Description

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 8 lap ábra)
HU 226 855 Β1
A találmány szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszeripari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására szolgáló berendezésre, valamint a berendezés üzemeltetésére szolgáló eljárásra vonatkozik.
A szerves szennyeződéseket tartalmazó szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztításának két alapvető módszere a folyamatos és a szakaszos (SBR) technológia. E két megoldás között az a különbség, hogy amíg a folyamatos rendszerekben az egyes tisztítástechnológiai műveleteket - szervesanyag-, foszfor- és nitrogéneltávolítás, valamint fázisszétválasztás - egymástól térben elválasztva hajtják végre, az SBR-rendszerben e folyamatok egy térben, egymást időeltolódással követve mennek végbe. Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, ennek tulajdonítható, hogy megjelentek ezek kombinálásán alapuló megoldások is a szennyvíztisztítás területén.
Az SBR-technológia fő előnyei, hogy a hidraulikai és a szennyezőanyag-terhelés ingadozásokhoz a folyamatos rendszereknél jobban, és energiatakarékosabban tud igazodni, valamint az, hogy az ülepítés üzembiztonsága magasabb, hiszen az ülepítés fázisában az ülepítőtérben nincsenek az iszappelyhek ülepedését befolyásoló folyadékáramlások. Az SBR-technológia további előnye, hogy kis, a körülbelül 100 m2/nap-ot meg nem haladó kapacitásigény esetén is könnyen ellátható technológiai gépészettel, míg ilyen kapacitású folyamatos rendszer kiszolgálására már nincsenek kereskedelmi forgalomban megfelelően kis teljesítményű szennyvízszivattyúk, emellett fennáll a kis keresztmetszetű csővezetékek eltömődésének a veszélye is.
A folyamatos technológiák egyik fontos előnye, hogy a biológiai tápanyagok (N, P) eltávolítása egymástól elkülönített terekben történik, így e műveletek eredményességét üzemeltetési beállítások kevésbé befolyásolják, üzembiztonságuk nagyobb. További előnyük, hogy - amennyiben elődenitrifikációs lépést iktatnak a műveletsorba - az ülepítőbe jutó víz nitráttartalma alacsonyabb, így a denitrifikációból adódó iszapfelúszás esélye - veszélye - kisebb. A folyamatos rendszereknél az iszapfonalasodás korlátozását biztosító szelektorelv alkalmazására is jobbak a lehetőségek.
A 6 406 628 számú USA szabadalmi leírásból az SBR-technológia tápanyag-eltávolítási hatékonyságának a javítására irányuló megoldás ismerhető meg. Eszerint a megfelelő időpontban könnyen oldható szénforrásként szerves hulladékok rohasztása során keletkezett erjedési metabolitokat adagolnak az SBRreaktorba. Ennek révén az N- és P-eltávolítás rendkívül kedvezően hajtható végre, azonban hátrányos módon többletiszap keletkezik. További hátrányt jelent, hogy a szerves hulladék begyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának a feladata egy kistelepülési szennyvíztisztító berendezése vonatkozásában aránytalanul megnöveli az üzemeltetési munkaigényt.
A 4 966 705 számú USA szabadalmi leírás szerinti technológia a folyamatos és az SBR-rendszerek kombinálásán alapul. E rendszer fixen szerelt dekantálóval ellátott főreaktort és kiegyenlítő és szelektor funkciót ellátó előtétreaktort tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy egy mindenkori előző sarzs tisztított vizét a mindenkori következő sarzs feladott szennyvíztömege térfogat-kiszorítással dekantálja. Az előtétreaktorba a dekantálást követően visszajuttatott ülepített iszappal kevesebb nitrátos víz kerül vissza a denitrifikációt lehetővé tévő térbe, mint amennyi egy átlagos összetételű kommunális szennyvíz kezelése során érdemleges N-eltávolítást eredményezhetne. Mivel itt a recirkuláltatott folyadékmennyiség meghatározza a következő sarzs minimális mennyiségét, a recirkuláció nem optimalizálható a tápanyag-eltávolításra.
A 6 190 554 és 6 398 957 számú USA szabadalmi leírásokból megismerhető rendszerben is van egy előtétreaktor és egy főreaktor; e rendszerben az anoxikus előtétreaktor felé irányuló recirkulációt a tápanyag-eltávolításra méretezik, így a denitrifikáció lefolyásához, azaz, a biológiai nitrogéneltávolításhoz szükséges feltételek biztosítva vannak. Az elkülönített, a főreaktorénál kisebb anoxikus elődenitrifikációs tér azért előnyös, mert benne a gyors denitrifikációt biztosító, könnyen bomló szerves anyagok nem hígulnak ki, hanem oldott oxigén híján teljesen a nitráteltávolításra hasznosulnak. A rendszer hátrányaként kell megemlíteni, hogy a biológiai foszforeltávolítást nem biztosítja megfelelően. A rendszer opcionálisan tartalmaz ugyan egy anaerob reaktort, amely azonban egyúttal iszaprothasztóként is szolgál, így az iszapba épült foszfor újra kilép az oldatba, és a csurgalékvízzel együtt tovább halad a főreaktorba; ez azt jelenti, hogy a fölös iszappal biológiai foszforeltávolítás nem lehetséges. Hátrány továbbá, hogy ezen szabadalmi leírások szerint megvalósított tisztítómű nem tartalmaz vízszint alatti, folyamatos hidraulikai összeköttetést, ezért az anoxikus elődenitrifikációs tér mint ülepítő nem vehető figyelembe. Az SBR-technológiáknál ugyanis az iszapfelhő szintje limitálja a dekantálási mélységet, így a dekantálással változó vízszintű medencefelület alapvetően meghatározza a tisztítómű napi hidraulikus kapacitását. További hátrány, hogy az anoxikus elődenitrifikációs tér kiegyenlítőként történő működtetése, azaz folyamatos betáplálása miatt az ott zajló biológiai folyamatok nem optimalizálhatok.
Az EP 1 099 668 A1 számú EU szabadalmi leírás már a fentebb tárgyalt megoldások előtt jár annyiban, hogy egy folyamatos hidraulikai összeköttetést biztosít az anoxikus előtétreaktor és a levegőztetett főreaktor között, így a teljes medencefelületet ki tudja használni ülepítőként, de ez a nyílás a medence alaplemezének szintjén helyezkedik el, így a tisztított víz elvételekor az előtétreaktorból átáramló eleveniszap felkeveri a főreaktor leülepedett iszapját, így fennáll a veszélye annak, hogy a tisztított vízbe lebegőanyag kerül. Az EP 1 099 668 A1 számú EU szabadalmi leírás szerinti eljárás folyamatos betáplálású üzemeltetést jelent, kiegyenlítőmedence nélkül. Itt az előtétreaktor és a főreaktor között sohasem alakulnak ki azonos feltételek, a recirkuláció pedig nem a reakciófázisban történik, hanem tisztítottvíz-leengedés után, sűrített iszappal.
A DE 198 16 076 A1 számú szabadalmi leírás szerinti rendszer is két medencét tartalmaz. Az előtisztító
HU 226 855 Β1 medence keverőt nem tartalmaz, így az anoxikus folyamatok lefutása elvileg korlátozott. Az előtisztító és a főreaktor között a hidraulikai összeköttetés (szivornya) itt is zárva van a dekantálás alatt, ezért az előtisztító medence mint ülepítő nem vehető figyelembe.
A találmánnyal megoldandó feladat olyan eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító berendezés és eljárás szolgáltatása, amely szakaszosan működik, így technológiai gépészettel történő ellátása kis kapacitásigény, vagyis kis méret esetén sem jelent nehézséget, és a berendezés megfelelő működtetésével rugalmasan alkalmazkodni lehet a hidraulikai és a szennyezőanyag terhelés-ingadozásokhoz; másrészt a megoldásnak nagy üzembiztonsággal kell biztosítania a nitrogén- és biológiai foszforeltávolítás magas, az N esetében mintegy 90%-os, a P esetében mintegy 80-85%-os hatásfokát, továbbá az eleveniszap-víz elegy megfelelő szétválasztását a tisztított víz elvételekor azáltal, hogy a teljes reaktorfelületet ki lehessen használni ülepítőként.
A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a levegőztetett, és az utóülepítéshez előirányzott főreaktorban nem végzünk keverést, de a töltés alatt is levegőztetünk, viszont a levegőztetést nem igénylő műveleteket egy anaerob/anoxikus előtétreaktorban hajtjuk végre, amelyben a feltöltés és ülepítés közötti fázisban mechanikus keverőt működtetünk, és a főreaktorból nitrátdús vizet és lebegésben tartott eleveniszapot vezetünk vissza az előtétreaktorba, igen hatásos denitrifikációt tudunk biztosítani, és a szervesanyag-, valamint foszforeltávolítás is kifogástalanul megoldható.
A fenti felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan, szerves szennyeződést tartalmazó, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek tisztítására szolgáló berendezéssel oldottuk meg, amelynek főreaktora és előtétreaktora, valamint a nyers szennyvíz betáplálására, a tisztított víz és az iszap eltávolítására, valamint a főreaktorba juttatott szennyvíztömeg levegőztetésére szolgáló eszközei és az előtétreaktorban elhelyezett keverője van, és a főreaktor és az előtétreaktor között a szennyvíz recirkuláltatására szolgáló eszközzel vagy eszközökkel rendelkezik, és amely berendezésnek az a lényege, hogy a recirkuláltatáshoz U alakú csőtagja van, amelynek az egyik szára a főreaktortól válaszfallal elkülönített előtétreaktorban, a másik szára pedig a főreaktorban helyezkedik el, alsó végeik pedig az e válaszfalon átvezetett csővel vannak összekötve, felső végük pedig az e reaktorokban előirányzott minimális vízszintnek megfelelő magasságban helyezkedik el; az U alakú csőtagnak a főreaktorban lévő szárához zárószerelvényt tartalmazó, mamutszivattyú-funkciót biztosító levegővezeték van csatlakoztatva; és a szárak felső vége fölött ’t’ távközzel a válaszfalban recirkulációt biztosító átömlőnyílás van kialakítva; célszerűen a levegővezeték a főreaktorhoz tartozó levegőztető rendszerről van leágaztatva.
Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a főreaktorhoz tartozó levegőztető rendszernek fúvatószerkezete, attól kiinduló levegővezetéke, ehhez kapcsolódó, a főreaktor fenéklemeze közelében húzódó elosztó-levegővezetékei, valamint ezekhez csatlakoztatott légbefúvó fejei vannak.
Egy másik kiviteli példa szerint a tisztítottvíz-elvezető eszközt egy úszótesten elhelyezkedő dekantáló szerkezet képezi. Előnyös továbbá, ha a nyers szennyvíz betáplálásához egy kiegyenlítőmedencében elhelyezett szivattyúja van, amely az előtétreaktorba torkollik.
A berendezés üzemeltetésével eszközölt találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy
- egy feltöltési szakaszban az előtétreaktorban lévő iszaptömeg alsó tartományába vezetett és a főreaktorba az előtétreaktorból az U alakú csőtagon keresztül átvezetett nyers szennyvízzel egy minimális szintről egy maximális szintre töltjük fel, és - adott esetben - közben a főreaktorban lévő víztömeget levegőztetjük;
- egy következő reakciós - nitrifikációs - denitrifikációs szakaszban a főreaktorban lévő víztömeget levegőztetjük, az előtétreaktorban lévő víztömeget pedig - célszerűen mechanikusan - keverjük; és közben a szennyvizet a két reaktor között az U alakú csőtagon át recirkuláltatjuk;
- ezután a fentiek szerint kezelt szennyvízből az iszapot ülepítjük; majd
- a tisztított szennyvizet a főreaktorból dekantálással elvezetjük oly módon, hogy a vízszintet U alakú csőtaggal a főreaktorban és az előtétreaktorban kiegyenlítve ezekben azonos vízszintet tartunk fenn, miáltal a reaktorokban a vízszintet egy minimális szintre csökkentjük; és
- a fölösiszapot a reaktorokból eltávolítjuk.
A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés egy előnyös kiviteli alakját tartalmazzák és üzemeltetésének módját érzékeltetik. A rajzokon az 1. ábrán a berendezés egy kiviteli alakja a 2. ábrán bejelölt E-E vonal mentén vett metszetben látható;
a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszet;
a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet;
a 4-7. ábrákon az 1-3. ábrák szerinti berendezés feltöltési, reakciós, ülepítési, tisztítottvíz-elvezetési és fölösiszap-elvételi fázisait szemléltetjük az 1. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett metszetben.
Amint az 1-3. ábrákon látható, a találmány szerinti berendezésnek az egészében 10 hivatkozási számmal jelölt egyetlen medence-műtárgyon belül kialakított, a szervesanyag-lebontási és utóülepítési funkciót betöltő I főreaktora, anaerob/anoxikus II előtétreaktora, III kiegyenlítőmedencéje és IV fölösiszap-tárolója van, továbbá 1 feladószivattyúval és 7 fölösiszap-elvételi szivattyúval rendelkezik. A III kiegyenlítőmedence a tisztítási sorok egyenletes terhelését, vagy egészen kis terhelés esetén az üzemszünet lehetőségét biztosítja. Az 1 feladószivattyú 1a nyomóvezetéke a II előtétreaktorba torkollik, ennek 9 fenéklemeze közelében (4. ábra);
HU 226 855 Β1 a II előtétreaktorban mechanikus 2 keverő helyezkedik el a vmax vízszint alatt (1. és 3. ábra). A berendezés részét képezi a 10 medence-műtárgyon kívül elhelyezkedő levegőbetápláló 4 fúvószerkezet (2. ábra), amely a 4a levegővezetékkel kapcsolódik az I főreaktor 11 fenéklemeze közelében húzódó 3a légelosztó vezetékrendszerhez, amelynek vezetékeire 3 levegőbefúvató fejek vannak csatlakoztatva (1-5. ábrák).
A berendezésnek továbbá e kiviteli példa esetében van egy, a szennyvíznek az I főreaktor és II előtétreaktor közötti recirkuláltatásához előirányzott, felfelé fordított szárakkal rendelkező U alakú 15 csőtagja is, amelynek az alsó vízszintes része a 12 falon át van vezetve, és az egyik felfelé nyúló, felül 15a tölcsérrel ellátott 16a szára a II előtétreaktorban, a másik 16b szára pedig az I főreaktorban helyezkedik el, és kitorkollónyílásaik azonos magasságban vannak. E nyílások magassági helyzete úgy van megállapítva, hogy egy minimális vízszintmagasságot definiálnak. Ez a 15 csőtag, amint látni fogjuk, kétféle üzemmódban működhet: a vízszintkülönbségek hatására a közlekedőedények törvénye alapján, vagy mamutszivattyúként, mivel a 14 csatlakozási helytől kiindulóan (lásd az 5. ábrát is) 13a zárószerelvényt tartalmazó 13 levegővezeték köti össze a 2. ábrán is feltüntetett 4 fúvatószerkezettel, így a 13a zárószerelvény megnyitásakor - ha a 4 fúvatószerkezet működik - a 15 csőtag mint mamutszivattyú átszívja a vizet a II előtétreaktorból az I főreaktorba. A recirkuláció biztosításához az I főreaktort a II előtétreaktortól elválasztó 12 válaszfal felső tartományában 8 átvezetőnyílás van kialakítva.
Az I főreaktorban a vízszint változását követő vízszint tartományában a vízszintváltozást követő módon fel-le mozgó 6a úszótesten elhelyezkedő 6a dekantáló szerkezet (1-3. ábrák) helyezkedik el, amelynek 6a elvezető vezetéke a 10 medence-műtárgyon kívülre van vezetve.
A II előtétreaktor 9 fenéklemezén, vagy annak közelében a fölösiszap elvételének biztosítására szolgáló 7 szivattyú van, amelynek 7a nyomóvezetéke a 10 medence-műtárgyon kívülre vagy a IV fölösiszap-tárolóba van vezetve.
A továbbiakban az 1-3. ábrák szerinti berendezés üzemeltetését - a berendezéssel végrehajtott eljárást - a 4-8. ábrákra hivatkozva ismertetjük részletesen, amelyeken a már ismertetett szerkezeteket az 1-3. ábrákon már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük.
A 4. ábra az eljárás feltöltési szakaszának a szemléltetésére szolgál, amelynek kezdetekor mind a II előtétreaktorban, mind az I főreaktorban a vmin vízszint a minimális alsó, dekantálási szinten van. A feltöltési szintet a két reaktorban vmax hivatkozási betűvel jelöltük. A feltöltés során a két reaktorban a vízszint az m magasságú tartományban együtt mozog. Afeltöltési folyamat közben a nyers szennyvíz az a nyílnak megfelelően folyik be a III kiegyenlítőmedencébe, ahol v1max szintet érhet el; eközben az 1 feladószivattyúval a III kiegyenlítőmedencéből nyers szennyvizet táplálunk a b nyílnak megfelelően a II előtétreaktor aljára, lehetőleg az ott az előző tisztítási fázisban kiülepedett iszap jelentősebb mértékű felkeverése nélkül, az iszaptömegben elosztva a nyers szennyvizet. A 17 iszapban a nyers szennyvíz szerves anyaga gyorsan az oxigénszint nullára csökkenését eredményezi, anaerob feltételek alakulnak ki, a baktériumsejtek felélik polifoszfáttartalékaikat, és foszforfeldúsulást idéznek elő a folyadékban. A vízszint eközben mind a II előtétreaktorban, mind az I főreaktorban a maximális vmax szintig - csaknem a 8 átömlőnyílás alsó pereméig - emelkedik, hiszen az U alakú 15 csőtagon keresztül az I főreaktor gyakorlatilag együtt töltődik fel a II előtétreaktorral, ahová a nyers szennyvíz a b nyílnak megfelelően befolyik, azonban a I főreaktorba a keverés hiánya miatt ténylegesen kevés nyers szennyvíz jut, ahol már töltés közben célszerű lehet a levegőztetést megindítani a 3 levegőbefúvató fejeken keresztül (lásd az 1-3. ábrákat is) a folyadékba levegőt fúvatni, ami biztosítja a sejtekben tárolt szerves anyag oxidációját, és ezáltal az aktuális töltési műveletben betáplált sarzs szerves anyagának gyors felvételét.
Egy-egy feltöltés a mindenkori berendezés kapacitásától függően 0-60 percen át tarthat. Feltöltés csak akkor indul, ha a III kiegyenlítőmedencében a sarzshoz elegendő nyers szennyvíz áll rendelkezésre.
Az 5. ábrán érzékeltettük a reakció, szervesanyageltávolítás, nitrifikáció és denitrifikáció folyamatát, amely általában mintegy 60-240 percet vehet igénybe. E szakasz kezdetén a II előtétreaktor és I főreaktor a maximális vízszintre vannak feltöltve. AII előtétreaktorban a mechanikus 2 keverő indításával megkezdjük a keverést, és e művelettel felkeverjük a nyers szennyvízzel elegyedett iszapot, és összekeverjük az előző ciklusból maradt - felül rétegződött - nitrátos vízzel, miáltal megteremtjük a denitrifikáció feltételeit. Az I főreaktorban a teljes reakciós szakaszban folyamatosan zajlik a levegőztetés, ami a szervesanyag eltávolítását és az ammónia nitrifikációját eredményezi. Ahogyan ezek a folyamatok lezajlanak, a bejuttatott oxigén felhasználása lassul, ami az oldott oxigénszint emelkedésében jelentkezik. Ezen alapuló szabályozási jel hatására indítja meg egy (nem ábrázolt) vezérlő-működtető szerkezet az I főreaktor és II előtétreaktor közötti folyadékrecirkulációt, ami a jelen kiviteli példa szerinti esetben - tekintettel a kis emelőmagasság-igényre - mamutszivattyú-elven történik, a 13a zárószerelvény megnyitásával (lásd az 1. és 3. ábrát is), ami a 14 csatlakozási helyen a 15 csőtag 16b szárába túlnyomású levegő beáramlását, és ezzel a folyadék mozgásba hozását eredményezi. A recirkuláció a 8 átömlőnyíláson mérőbukón - és az U alakú 15 csőtagon át a (J-C3 nyilaknak megfelelően megy végbe. A recirkuláció révén a II előtétreaktorból további szervesanyagot és ammóniát tartalmazó, nyers szennyvízzel kevert eleveniszap jut az I főreaktorba, ami az oxigénfelhasználási folyamatok gyorsulását, és a reaktor oldottoxigénszintjének a csökkenését, vagy legalábbis a stabilizálódását eredményezi. Eközben a II előtétreaktorba - célszerűen egy kis (nem ábrázolt) oxigénmentesítő téren keresztül - nitrátban dús eleveniszap folyik vissza gravitációs úton. A nitrát a II előtétreaktorban az ott maradt
HU 226 855 Β1 szerves anyag segítségével denitrifikálódik, Igya nitrogén eltávolítása a szennyvízből biztosítva van.
Minthogy a recirkuláció keveredést idéz elő az I főreaktorban és a II előtétreaktorban lévő víztömegek között, egyre több vízzel lehet csak az I főreaktorba egységnyi szerves szennyeződést továbbítani, így a recirkuláció szükségszerűen gyorsul. Az 5. ábra szerinti reakciós szakasz végére a két reaktorban a szennyeződések koncentrációja közel azonos lehet. A teljes reakciós szakaszon keresztül mindkét reaktorban olyan körülmények uralkodnak, amelyek biztosítják, hogy a baktériumok az anaerob fázisban elszenvedett foszfátveszteségüket pótolni tudják, és foszfáttöbbletet tudnak felhalmozni, így az iszapelvétellel történő, tehát biológiai foszforeltávolítás megvalósul.
Az eljárásnak a 6. ábrával érzékeltetett ülepítési művelete általában 30-60 percen át tart. Mind a levegőbetáplálást az I főreaktorban, mind a keverést a II előtétreaktorban a teljes ülepítési folyamat alatt szüneteltetjük (a szükséges gépeket és eszközöket a 6. ábráról el is hagytuk). A szakasz végére mindkét reaktorban a vmax szintű víztömeg aljára ülepszik a 17 iszap. Természetesen az ülepítési szakaszban is érkezhet nyers szennyvíz a III kiegyenlítőmedencébe az a nyílnak megfelelően.
A 7. ábra szerinti eljárási szakaszban hajtjuk végre a tisztított víz például befogadóba történő elvezetését az e nyílnak megfelelően; e művelet 30-60 percig tarthat, és közben szünetel a keverés és a levegőztetés. E szakaszban egy sarzs mennyiségű tisztított vizet vezetünk el, a jelen példa szerint az 1-3. ábrákkal kapcsolatban már ismertetett 6 dekantáló segítségével, amely mindig a víztömeg - vízprofil - felső néhány cm-es rétegéből veszi el a vizet, mégpedig állandó hozammal és egyidejűleg az I főreaktorból és a II előtétreaktorból, így az alul elhelyezkedő 17 iszap nem keveredhet el. A szakasz végére a kezdeti maximális vmax vízszint minimális vmin-ra csökken; ez az alsó dekantálási szint, és a vmax-vmin =m magasságú víztömeg felel meg egy sarzsnyi mennyiségnek.
Végül a 8. ábrán érzékeltettük az eljárás fölösiszapelvételi szakaszát, amelynek időtartama általában 5-30 perc, és amelyhez az 1-3. ábrákon is feltüntetett, a 17 iszapba merülő 7 szivattyút használjuk. E művelet révén az e nyílnak megfelelően eltávolítjuk a rendszerből az abban képződött biomasszatöbbletet. Az iszap ürítése az 1. ábrán feltüntetett IV fölösiszap-tárolóba történik. Bármelyik reaktorból történhet az iszapelvétel, mert a recirkuláció során olyan intenzíven keveredik fel mindkét reaktorban az egész víztömeg, hogy lényegében homogén iszapos víztömeggé válik, és az átömlésnél ilyen értelemben is kiegyenlítődés van.
A fent említett kezelési időtartamok lényegében nem függnek a mindenkori berendezés névleges kapacitásától, ami általában 10-3000 m3/nap lehet kezelési soronként.
Megjegyezzük, hogy a fent leírt levegőbefúvatásos levegöztetési módszer helyett bármilyen más szokásos, például mechanikus oxigénbeviteles stb. levegőztetési módszer is alkalmazható.
A fentiek szerint tehát a tisztítási folyamat a klasszikus ciklusok - szakaszok - szerint működik, úgymint feltöltés - reakció - ülepítés - tisztított víz - dekantálás - fölösiszap-elvétel. A hagyományos SBR-rendszerhez képest az az alapvető eltérés, hogy egyrészt az I főreaktorban nincs keverő, ott célszerűen már a töltés alatt is levegőztetés zajlik, amely csak az ülepítés, dekantálás és a fölösiszap-elvétel alatt szünetel, mivel a levegőztetést nem igénylő folyamatok a II előtétreaktorban zajlanak, amelyben a mechanikus keverő a feltöltés és az ülepítés közötti fázisban működik, a feltöltési szakaszban nem. Ekkor a nyers szennyvíz feladása a II elötétreaktorban leülepedett 17 iszapba történik, célszerűen elosztva, kis sebességgel, hogy az iszap ne keveredjék fel. A feltöltés alatt az iszaprétegben anaerob viszonyok alakulnak ki, ami megteremti a biológiai foszforeltávolítás feltételeit. Feltöltés alatt a dekantálási szinten elhelyezett túlfolyón - a 15 csőtagon - át már az I főreaktor is telik, és bár a feltöltés alatt ide még nem jut számottevő mértékben nyers szennyvíz, a levegőztetés már megindulhat, aminek révén lebomlik a biomassza által felvett szervesanyag és a nyers szennyvíz bekeveredésekor gyorsabb a szervesanyag felvétele.
A reakciós szakaszban, esetleg már a feltöltési szakasz végén az anaerob/anoxikus II előtétreaktorban a mechanikus keverő működtetésével az előző ciklusból ottmaradt és felül rétegződött nitrátos víz elkeveredik az alul rétegződött nyers szennyvízzel és az eleveniszappal, ami a könnyen bomló szerves anyag jelenlétének köszönhetően gyors denitrifikációt eredményez. Amint már korábban leírtuk, a reakciószakaszban (5. ábra) a II előtétreaktorból az I főreaktorba az eleveniszapos szennyvíz mamutszivattyús áramoltatása zajlik, egy túlfolyó - a 8 átömlönyílás - pedig biztosítja a recirkulációt a II előtétreaktor felé. Az I főreaktor felé irányuló áramlás ide oxigénigényt támasztó szerves szennyeződést és ammóniát juttat, a túlfolyón át áramoltatott víz pedig nitrátot a II előtétreaktorba. A recirkuláció mértéke előre programozottan egyre gyorsuló. A szerves anyag bomlása és az ammónia nitrifikálása az oxigénigény csökkenését vonja maga után a levegőztetett térben, így a levegöztetési kapacitás kihasználására újabb és több eleveniszappal kevert nyers szennyvízmennyiséget kell a föreaktorba juttatni, lekötve ezzel annak lebontó aktivitását. A recirkulációs hígulás miatt az anoxikus előtétreaktor szerves szennyezőanyag-koncentrációja egyre csökken, így az oxigénbevitel felhasználásához egyre gyorsabb recirkuláció szükséges. A levegöztetési ciklus végére egy teljesen kevert rendszer alakul ki.
Összefoglalólag megállapítható tehát, hogy
- az előtétreaktorban anaerob, anoxikus és szedimentációs, míg a főreaktorban aerob, és szedimentációs folyamatok zajlanak le, a szennyvíz biológiailag bontható szervesanyag-tartalmának akkumulációval történő csökkenése, illetve az ezzel együtt járó foszfortartalom-növekedés az előtétreaktorban, míg a föreaktorban a szervesanyag-, és foszfortartalom csaknem teljes eltávolítása történik;
HU 226 855 Β1
- a biológiailag bontható szennyvíz nitrogéntartalmának nitrifikációval történő átalakítása a főreaktorban, míg a nitrifikáció során képződő nitrát biológiai úton történő eltávolítása (denitrifikáció) az előtétreaktorban történik.
Végül kiemeljük azt a lehetőséget, hogy mind az I főreaktor, mind a II előtétreaktor növényekkel betelepíthető oly módon, hogy fix vízszintű reaktor esetén a vízfelszín közelébe szerelt rácsra, változó vízszintű reaktor esetén pedig úszótestre szerelt rácsra ültetjük a növényeket. A gyökerek mindkét esetben a reaktortér vízébe nőnek. A nagy fajlagos felületű növényi gyökerek a rájuk telepedő mikroorganizmusoknak köszönhetően merített fixfilmes biológiai tisztítást valósítanak meg az eleveniszapos rendszer kiegészítéseként, azaz a gyökérzeten az ott létrejövő biokémiai reakciókat elősegítik, és a tisztítástechnológiát intenzifikálják.
A találmány előnye, hogy a levegőztetési kapacitást nem az SBR-rendszereknél megszokott, a feladás utáni hagyományosan nagy oxigénigényre kell méretezni, valamint, hogy az oxigénfogyasztást közel állandó szinten tartva a levegőztetési térfogat maximális mértékben kihasznált. Emellett elmarad a fúvót szabályozó frekvenciaváltó beruházásigénye.
A találmány természetesen nem korlátozódik a berendezés fentiekben részletezett konkrét kiviteli alakjára, illetve az eljárás ismertetett foganatosítási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megvalósítható.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszeripari szennyvizek biológiai eleveniszapos tisztítására, amely berendezésnek főreaktora (I) és előtétreaktora (11) , valamint a nyers szennyvíz betáplálására, a tisztított víz és az iszap eltávolítására, valamint a főreaktorba juttatott szennyvíztömeg levegőztetésére szolgáló eszközei és az előtétreaktorban (II) elhelyezett keverője (2) van, és a főreaktor (I) és az előtétreaktor (II) között a szennyvíz recirkuláltatására szolgáló eszközzel vagy eszközökkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a recirkuláltatáshoz U alakú csőtagja (15) van, amelynek az egyik szára (16a) a főreaktortól (I) válaszfallal (12) elkülönített előtétreaktorban (II), a másik szára (16b) pedig a főreaktorban (I) helyezkedik el, alsó végeik pedig az e válaszfalon (12) átvezetett csővel vannak összekötve, felső végük pedig az e reaktorokban előirányzott minimális vízszintnek (vmin) megfelelő magasságban helyezkedik el; az U alakú csőtagnak (15) a főreaktorban (I) lévő szárához (16b) zárószerelvényt (13a) tartalmazó, mamutszivattyú-funkciót biztosító levegővezeték (13) van csatlakoztatva; és a szárak (16a, 16b) felső vége fölött távközzel (t) a válaszfalban (12) recirkulációt biztosító átömlőnyílás (8) van kialakítva.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegővezeték (13) a főreaktorhoz (I) tartozó levegőztető rendszerről van leágaztatva.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a főreaktorhoz (I) tartozó levegőztető rendszernek fúvatószerkezete (4), attól kiinduló levegővezetéke (4a), ehhez kapcsolódó, a főreaktor (I) fenéklemeze közelében húzódó elosztó-levegővezetékei (3a), valamint ezekhez csatlakoztatott légbefúvó fejei (3) vannak.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tisztítottvíz-elvezető eszközt egy úszótesten (6b) elhelyezkedő dekantáló szerkezet (6) képezi.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyers szennyvíz betáplálásához egy kiegyenlítőmedencében (lll) elhelyezett szivattyúja (1) van, amely az előtétreaktorba (II) torkollik.
  6. 6. Eljárás az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés üzemeltetésével szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz eleveniszapos biológiai tisztítására, azzal jellemezve, hogy
    - egy feltöltési szakaszban az előtétreaktorban (II) lévő iszaptömeg (17) alsó tartományába vezetett és a főreaktorba (I) az előtétreaktorból (II) az U alakú csőtagon keresztül átvezetett nyers szennyvízzel egy minimális szintről (vmin) egy maximális szintre (vmax) töltjük fel, és - adott esetben - közben a főreaktorban lévő víztömeget levegőztetjük;
    - egy következő reakciós - nitrifikációs - denitrifikációs szakaszban a főreaktorban (I) lévő víztömeget levegőztetjük, az előtétreaktorban lévő víztömeget pedig - célszerűen mechanikusan keverjük; és közben a szennyvizet a két reaktor között az U alakú csőtagon (15) át recirkuláltatjuk;
    - ezután a fentiek szerint kezelt szennyvízből az iszapot (17) ülepítjük; majd
    - a tisztított szennyvizet a főreaktorból (I) dekantálással elvezetjük; oly módon, hogy a vízszintet U alakú csőtaggal (15) a főreaktorban (I) és az előtétreaktorban (II) kiegyenlítve ezekben azonos vízszintet tartunk fenn, miáltal a reaktorokban a vízszintet egy minimális szintre (vmin) csökkentjük; és
    - a fölösiszapot a reaktorokból eltávolítjuk.
HU0400453A 2004-02-20 2004-02-20 Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére HU226855B1 (hu)

Priority Applications (11)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0400453A HU226855B1 (hu) 2004-02-20 2004-02-20 Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére
UAA200610033A UA83725C2 (ru) 2004-02-20 2005-02-16 Оборудование и способ обработки сточной воды биологически активным илом
US10/590,072 US7442307B2 (en) 2004-02-20 2005-02-16 Method and apparatus for the biological activated sludge treatment of wastewater
AT05708504T ATE529384T1 (de) 2004-02-20 2005-02-16 Vorrichtung zur biologischen belebtschlammbehandlung von abwasser und betriebsverfahren dafür
CNB2005800055893A CN100509650C (zh) 2004-02-20 2005-02-16 用于废水的生物活性污泥处理设备及其操作方法
PCT/HU2005/000013 WO2005080277A1 (en) 2004-02-20 2005-02-16 Equipment for the biological activated sludge treatment of waste-water and procedure for its operation
EP20050708504 EP1720803B1 (en) 2004-02-20 2005-02-16 Equipment for the biological activated sludge treatment of waste-water and procedure for its operation
PL05708504T PL1720803T3 (pl) 2004-02-20 2005-02-16 Sprzęt do oczyszczania ścieków biologicznie aktywowanym osadem, oraz procedura przy działaniu sprzętu
AU2005214150A AU2005214150B2 (en) 2004-02-20 2005-02-16 Equipment for the biological activated sludge treatment of waste-water and procedure for its operation
ES05708504T ES2375142T3 (es) 2004-02-20 2005-02-16 Equipo para el tratamiento biológico de lodo activado de aguas residuales y procedimiento para su operación.
RU2006133533A RU2349554C2 (ru) 2004-02-20 2005-02-16 Оборудование для очистки сточной воды биологически активированным илом и способ его эксплуатации

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0400453A HU226855B1 (hu) 2004-02-20 2004-02-20 Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU0400453D0 HU0400453D0 (en) 2004-04-28
HUP0400453A2 HUP0400453A2 (en) 2007-09-28
HU226855B1 true HU226855B1 (hu) 2009-12-28

Family

ID=89982010

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0400453A HU226855B1 (hu) 2004-02-20 2004-02-20 Berendezés szerves szennyezõdést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális vagy/és élelmiszer-ipari szennyvizek eleveniszapos biológiai tisztítására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére

Country Status (11)

Country Link
US (1) US7442307B2 (hu)
EP (1) EP1720803B1 (hu)
CN (1) CN100509650C (hu)
AT (1) ATE529384T1 (hu)
AU (1) AU2005214150B2 (hu)
ES (1) ES2375142T3 (hu)
HU (1) HU226855B1 (hu)
PL (1) PL1720803T3 (hu)
RU (1) RU2349554C2 (hu)
UA (1) UA83725C2 (hu)
WO (1) WO2005080277A1 (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AT509427B1 (de) * 2010-01-28 2016-10-15 Ingerle Kurt Verfahren und einrichtung zur biologischen abwasserreinigung
CN102259981B (zh) * 2011-07-08 2012-11-28 中国矿业大学 一种序批式生物除磷脱氮工艺
HU230285B1 (hu) * 2011-09-19 2015-12-28 UTB Envirotec Környezettechnológiai Zrt. Folyamatos betáplálású szennyvízkezelő reaktor és eljárás szennyvíz kezelésére
JP6230032B2 (ja) 2012-09-13 2017-11-15 ディー.シー. ウォーター アンド スーアー オーソリティー 廃水処理における脱窒の方法及び装置
DK3181905T3 (da) * 2015-12-16 2020-04-27 Xylem Europe Gmbh Pumpestationsanordning og fremgangsmåde til fjernelse af skadelige fluider fra spildevand
US9917594B1 (en) * 2016-09-06 2018-03-13 Texas Instruments Incorporated Inbuilt threshold comparator
CN112960769A (zh) * 2021-03-04 2021-06-15 上海市政工程设计研究总院(集团)有限公司 环流式污水处理装置及包含其的污水处理系统
CZ309614B6 (cs) * 2022-03-17 2023-05-17 Jan Ing. Topol Způsob čištění komunálních odpadních vod a zařízení k provádění způsobu

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CA961779A (en) * 1973-08-02 1975-01-28 Charles D. Hughes Sewage clarifier system
US4966705A (en) * 1984-08-24 1990-10-30 Austgen Biojet Holdings Pty. Ltd. Waste water treatment plant and process
WO1993019013A1 (en) * 1992-03-24 1993-09-30 Ivan William Yates Apparatus for activation of a digesting agent
AT2014U1 (de) * 1997-04-14 1998-03-25 Aratec Planungs Und Vertriebsg Biologische kläranlage und verfahren zum betreiben einer solchen
US6103123A (en) * 1997-09-23 2000-08-15 Gantzer; Charles J. Aeration device and method for creating and maintaining facultative lagoon
US6514410B1 (en) * 1997-09-23 2003-02-04 Charles J. Gantzer Odor control apparatus for facultative lagoon
US6190554B1 (en) * 1998-03-04 2001-02-20 Mikkel G. Mandt Surge anoxic mix sequencing batch reactor systems
ES2315009T3 (es) * 1998-03-04 2009-03-16 Mikkel G. Mandt Sistemas reactores con cargas secuenciales de mezcla anoxica de equilibrio.
KR100297925B1 (ko) * 1998-09-24 2001-11-14 윤덕용 질소와인의함유율이낮은유기성폐기물발효액및이를이용한질소와인의제거방법
EP1099668A1 (de) * 1999-11-10 2001-05-16 INGERLE, Kurt Verfahren zur Reinigung von kommunalem oder ähnlichem Abwasser

Also Published As

Publication number Publication date
PL1720803T3 (pl) 2012-03-30
HUP0400453A2 (en) 2007-09-28
EP1720803A1 (en) 2006-11-15
EP1720803B1 (en) 2011-10-19
UA83725C2 (ru) 2008-08-11
CN1938232A (zh) 2007-03-28
RU2006133533A (ru) 2008-03-27
CN100509650C (zh) 2009-07-08
US20070176890A1 (en) 2007-08-02
RU2349554C2 (ru) 2009-03-20
WO2005080277A1 (en) 2005-09-01
ES2375142T3 (es) 2012-02-27
ATE529384T1 (de) 2011-11-15
HU0400453D0 (en) 2004-04-28
US7442307B2 (en) 2008-10-28
AU2005214150B2 (en) 2010-04-01
AU2005214150A1 (en) 2005-09-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
AU2002301606B2 (en) Batch Style Wastewater Treatment Apparatus Using Biological Filtering Process and Wastewater Treatment Method Using The Same
JP4801256B2 (ja) サージ無酸素性混合連続回分反応システム
US7008538B2 (en) Single vessel multi-zone wastewater bio-treatment system
US5624562A (en) Apparatus and treatment for wastewater
US7285215B2 (en) Process for improving phosphorus removal in waste water treatment without chemical addition
US7547394B2 (en) Wastewater treatment with aerobic granules
AU2005214150B2 (en) Equipment for the biological activated sludge treatment of waste-water and procedure for its operation
US20220119289A1 (en) Process for recovering phosphorus
CN114269695B (zh) 用于从废水流中移除铵的系统和方法
KR102171365B1 (ko) 이중탱크구조를 이용한 연속흐름의 생물학적 하·폐수 고도처리시설
EP2049443B1 (en) A method and apparatus for simultaneous clarification and endogenous post denitrification
CZ57098A3 (cs) Způsob čištění odpadních vod
KR101817471B1 (ko) 하폐수 고도처리시스템
JP2005313081A (ja) 水処理装置
JP5077334B2 (ja) 窒素除去処理装置及び窒素除去処理方法
KR20050095571A (ko) 연속유입 간헐배출식 연속회분식반응조 및 이를 통한하수처리방법
KR100377947B1 (ko) 수중퇴비화 장치 및 그를 이용한 하폐수의 정화방법
US4915829A (en) Activated-sludge aeration system
KR101433314B1 (ko) 음식물 침출수와 유용미생물을 이용한 유기산 생성장치 및 이를 포함하는 하수처리장치
KR100720008B1 (ko) 하폐수 고도 처리 장치 및 방법
Hazard et al. C-TECH–A REDUCED FOOTPRINT ADVANCED CYCLIC ACTIVATED SLUDGE TECHNOLOGY WITH SIMULTANEOUS NITRIFICATION AND DENITRIFICATION, AND BIOLOGICAL PHOSPHOROUS (BIO-P) REMOVAL IN A SINGLE TREATMENT STEP.
JP4981628B2 (ja) 排水処理装置
KR20210053781A (ko) 탈질성능 개선을 위한 상향류 무산소 반응조 시스템 및 이를 이용한 하폐수 처리방법
SU912675A1 (ru) Осветлитель-аэробный стабилизатор НИСИ им.В.В.Куйбышева
HU201280B (hu) Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz biológiai tisztítására

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees