HU225556B1 - Railway rail clip and rail fastening assembly - Google Patents

Description

A találmány tárgya vasúti sínkapocs és sínrögzítő egység.

A vasúti alátétlemezek egyik jól ismert, K lemeznek nevezett típusában van egy középső sínfelfekvési terület, amelynek mindkét hosszirányú oldalán egy borda van kialakítva. A bordákon átmegy egy rés, amely a sínhez képest keresztirányban helyezkedik el. A rés szélessége függőleges irányban változik úgy, hogy a rés szélessége a borda alsó részén nagyobb, mint a felső részén. A K lemezzel nagyon sokféle vasúti sínkapocs használható, de ezek általában mind olyan típusúak, hogy lényegében D alakú profiljuk van, a sínkapocs egyik vége alaprészt képez, amely a rés alsó, szélesebb részébe benyúlik, és van egy talprésze, amely a síntalpra fekszik fel, és az alakja olyan, hogy nem lehet szándékolatlanul kihúzni a rés keskenyebb felső részén át. A K lemezzel használt egyes sínkapcsoknak, így az US 3,067,947 számú és az US 4,313,563 számú szabadalomban leírt sínkapcsoknak van egy talprészük, amelynek két karja van. Ezeket össze kell nyomni, hogy a sínkapocs felszerelésekor átmenjenek a rés felső részén, majd visszaugorhatnak, hogy megakadályozzák a kihúzást. A talprész kívánt összenyomásához azonban rendszerint különleges szerszámokra van szükség.

A találmányunk elé kitűzött feladat olyan vasúti sínkapocs kialakítása, amelyet a felszereléskor nem kell összenyomni. Egy másik feladat vasúti sínt rögzítő egység létrehozása, amely a találmány szerinti sínkapcsot tartalmazza.

Ezt a feladatot a vasúti síneket rögzítő sínkapocs tekintetében - amelyet olyan típusú vasúti alátétlemezhez használnak, amelynek van egy középső sínfelfekvési területe, és ennek mindkét hosszirányú oldalán egy borda van kialakítva; a bordákon átmegy egy rés, amely a sínhez képest keresztirányban helyezkedik el úgy, hogy a rés szélessége az alsó részén nagyobb, mint a felső részén - úgy oldjuk meg, hogy a sínkapocsnak van egy hosszúkás tagja, amely úgy van hajlítva, hogy a tag alsó része alsó szárrészt, felső része felső szárrészt képez; az alsó szárrész a sínkapocs alaprészét képezi, amely benyúlik az alátétlemezben lévő résbe, a felső szárrész messzebb kinyúlik, mint az alsó szárrész, és a szabad vége képezi a sínkapocs talprészét, amely felfekszik a síntalpra. A találmány értelmében a talprész alakja villaalaktól eltérő, és a sínkapocs talprészének szélessége kisebb az alátétlemezben lévő rés felső részének szélességénél, míg a sínkapocs alsó szárrészének szélessége nagyobb az alátétlemezben lévő rés felső részének szélességénél.

Minthogy az ilyen sínkapocs talprésze keskenyebb, mint a K lemezben lévő rés felső része, ezért a talpat a sínkapocs felszereléséhez nem kell összenyomni.

Az alaprésznek középen levő rés révén előnyös módon villa alakú, egy pár ága van, és az ágak felső élei célszerűen le vannak kerekítve.

Az egyik kiviteli alakban a sínkapocsnak legalább egy része folytonosan keskenyedik az alaprész és a talprész között. Célszerű, ha a talprész és az alaprész szélessége állandó.

A sínkapocs előnyös módon hosszúkás, lap alakú anyagból készül.

A sínkapocsnak célszerű módon az első végrészétől a második végrésze felé van először egy lényegében sík alaprésze, majd egy hajlított hátsó része, majd egy lényegében sík közbenső része, végül egy hajlított elülső része.

A feladatot a vasúti sínt rögzítő egység tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy ez az egység tartalmaz egy, az első találmány szerinti, vasúti sínt rögzítő sínkapcsot, és egy készüléket, amelynek van egy, a síntalpon elhelyezendő lemezrésze. Ennek a lemezrésznek van egy felfekvési területe, amely felfekszik vasúti sínt rögzítő sínkapocs talprészére úgy, hogy megakadályozza a sínkapocs szándékolatlan kihúzását a sínből.

A készülék felfekvési felületét előnyös módon a lemezrészén lévő gerinc egyik oldala képezi. A gerinc célszerű módon a lemezrész egyik éle mentén terjed ki. Az egyik előnyös kiviteli alakban a készülék tartalmaz továbbá egy lejtőrészt, amely úgy van elhelyezve, hogy oldalt terjed ki a lemezrésztől, és (gy amikor a lemezrész a síntalpon van elhelyezve, akkor a lejtőrész lefelé áll ki. A lejtőrész előnyös módon a lemezrésznek a gerinc melletti élétől terjed ki. Ennek az egységnek az egyik előnyös kiviteli alakjában a készülék lejtőrésze használat közben a sínkapocs ágai között teljed ki.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti sínrögzítő egység felülnézete, a

2A. ábra keresztmetszet az 1. ábra ll-ll metszésvonala mentén, a

2B. ábra az 1. ábra szerinti sínrögzítő egység oldalnézete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti sínrögzítő egység részben kitört felülnézete, a

4. ábra a találmány szerinti sínrögzítő sínkapocs oldalnézete feszültségmentes állapotban, az

5. ábra a 4. ábra szerinti sínkapocs alulnézete, a

6. ábra keresztmetszet a 4. ábra VI-VI metszésvonala mentén, a

7. ábra a találmány szerinti egységben alkalmazható készülék felülnézete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti készülék oldalnézete, a

9. ábra az 1. ábra szerinti sínrögzítő egység keresztmetszete, amelyen a sínkapocs részben felszerelt helyzetben van, a

10. ábra egy K lemezben lévő rés.

Az 1., 2A., 2B. és 3. ábra szerinti sínrögzítő egység egy vasúti síneket rögzítő 10 sínkapocsból és egy 20 készülékből áll. A 10 sínkapcsot használati helyzetében ábrázoltuk, amelyben az egy alátétlemez - jelen esetben egy 40 K lemez - 30 bordájában kialakított 31 résbe van helyezve, és 50 síncsavarok egy alatta lévő, nem ábrázolt vágányaljhoz erősítik (a síncsavar a 2A. ábrán nem látható). A 60 sín 65 síntalpán lévő 20 készülék arra szolgál, hogy a 10 sínkapcsot a

HU 225 556 Β1 résben tartsa (a 20 készülék a 2B. ábrán nem látható). A 60 sín 65 síntalpa a 40 K lemeznek egy 41 sínfelfekvési területén fekszik úgy, hogy közöttük egy 70 csillapító alátétlemez van. Jóllehet ez egyik ábrán sem látható, 31 rést tartalmazó hasonló 30 borda, 10 sínkapocs és 20 készülék van a 60 sín átellenes oldalán is. A 31 rés szélessége a 31b alsó részénél nagyobb, mint a 31a felső részénél.

A 4-6. ábrákon a 10 sínkapcsot részletesebben ábrázoltuk. A 10 sínkapocs egy lemez alakú anyagból álló hosszúkás tag, amely úgy van hajlítva, hogy az első végrésze és a második végrésze egymás mellett van, és 11 alsó szárrészt, illetőleg 12 felső szárrészt képez. A lényegében sík, egy 18 rés révén villa alakú, és így két, 16 és 17 ággal rendelkező 11 alsó szárrész egy hajlított 13 hátsó részben, egy lényegében sík közbenső részben, majd a 12 felső szárrészt képező hajlított elülső részben folytatódik. A 12 felső szárrész szabad vége a 10 sínkapocs 15 talprészét képezi, amely felfekszik a 60 sín 65 síntalpára. A 11 alsó szárrész 16, 17 ága a 10 sínkapocs 19 alaprészét képezi, amely benyúlik a 40 K lemez 30 bordájában lévő 31 résbe. Ahogyan ez a 4. és 6. ábrán látható, a 16, 17 ágnak kissé lekerekített felső éle lehet, hogy a sínkapocs felszerelésekor a 31 rés ne sérüljön meg. A 15 talprész nem villa alakú, és a szélessége kisebb a 31 rés 31a felső részének szélességénél. A 11 alsó szárrész szélessége nagyobb a 31 rés 31a felső részének szélességénél. A 4-6. ábrák szerinti méretek a sínkapocs egyik kiviteli alakjában jellegzetesen a következők: a=58 mm, b=42 mm, c=2 mm, d=23 mm, e=22 mm, R1=10 mm, R2=20 mm, R3=6 mm és a=10°, de ezek a méretek természetesen lehetnek mások is. Továbbá a 10 sínkapocs 19 alaprészének szélessége az ábrán ugyan állandó, de ennek nem kell így lennie.

A 20 készüléket részletesebben ábrázoltuk a 7. és 8. ábrán. A 20 készüléknek van egy lényegében téglalap alakú 21 lemeztagja és egy ebből kiterjedő 25 lejtőrésze. A 21 lemeztagnak középen van 22 fogadórésze a talp fogadására. A 22 fogadórész a téglalap alakú 21 lemeztag hosszában terjed ki, és az egyik hosszú oldalán egy, a 21 lemeztag hosszában kiterjedő 23 gerinc, a másik hosszú oldalán egy 24 lefelé lejtő rész határolja. A 25 lejtőrész a 21 lemeztagnak a gerinc felőli oldalától terjed ki, de nem terjed ki ennek az oldalnak a teljes hosszára, hanem olyan alakja van, hogy a 10 sínkapocs 16 és 17 ága között lévő 18 résbe illeszkedik, amikor teljesen be van szerelve a 31 résbe.

A 25 lejtőrész olyan lejtő, amelyen a 10 sínkapocs talprésze csúszik, mikor a sínkapcsot behajtják a 31 résbe. Mikor a 10 sínkapocs 15 talprésze eléri a 25 lejtőrész tetejét, akkor a 23 gerinc tetején csúszik, és a 23 gerinc másik oldalán lévő 22 fogadórészen áll meg. A 23 gerincen van egy 23’ felfekvési felület, amelyre a 10 sínkapocs 15 talprésze felfekszik, mikor a 10 sínkapcsot elhúzzák a síntől. Ez megakadályozza a 10 sínkapocs szándékolatlan kihúzását a 31 résből.

Ahogyan ez a 9. ábrán látható, a felszerelés kezdetén a 25 lejtőrész a 31 rés alján fekszik, és fogadja a résbe bevezetett 10 sínkapocs 15 talprészét. Amikor azonban a 10 sínkapocs 15 talprésze felcsúszik a 25 lejtőrészen és a 23 gerincre jut, akkor nyomást fejt ki először a 25 lejtőrészre, majd a 20 készülék 21 lemeztagjára, és a 20 készülék megbillen, úgyhogy a 20 készülék 21 lemeztagjának alsó oldala teljesen felfekszik a 65 síntalpra.

A 20 készülék egy másik kiviteli alakjában a 23 gerinc nem teqed ki a 21 lemeztag teljes hosszára, hanem csak a 10 sínkapocs 15 talprészének hosszára. Egy további kiviteli alakban a 25 lejtőrész elhagyható, és a sínkapcsot a 23 gerincre húzzák fel és azon húzzák.

A 10. ábrán látható egy jellegzetes 40 K lemezben lévő 31 rés alakja. A 31 résbe teljesen beszerelt 10 sínkapocs 16,17 ágával meghatározott felület β szöge jellegzetesen 30°. Ha a 10 sínkapocs 16, 17 ágának lényegében szögletes éle van, akkor ezek az élek a 10 sínkapocs felszerelésekor benyomódnak a 31 rés falaiba. Ez elkerülhető azzal, hogy a 16, 17 ág profilja le van kerekítve, és így jobban megközelíti a 31 rés profilját, például ahogyan ez a 4. és 6. ábrán látható.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Sínkapocs (10) vasúti sínek rögzítésére, amelyet olyan típusú vasúti alátétlemezhez - például K lemezhez (40) - használnak, amelynek van egy középső slnfelfekvési területe (41), és ennek mindkét hosszirányú oldalán egy borda (30) van kialakítva; a bordákon (30) átmegy egy rés (31), amely a sínhez képest keresztirányban helyezkedik el úgy, hogy a rés (31) szélessége az alsó részén (31b) nagyobb, mint a felső részén (31a); a sínkapcsot (10) hosszúkás tag képezi, amely úgy van hajlítva, hogy a tag alsó része alsó szárrészt (11), a felső része felső szárrészt (12) képez; az alsó szárrész (11) a sínkapocs alaprészét (19) képezi, amely benyúlik az alátétlemezben lévő résbe (31), a felső szárrész (12) messzebb kinyúlik, mint az alsó szárrész (11), és a szabad vége képezi a sínkapocs (10) talprészét (15), amely felfekszik egy síntalpra (65), azzal jellemezve, hogy a talprész (15) alakja villaalaktól eltérő, és a sínkapocs (10) talprészének (15) szélessége kisebb az alátétlemezben lévő rés (31) felső részének (31a) szélességénél, míg a sínkapocs (10) alsó szárrészének (11) szélessége nagyobb az alátétlemezben lévő rés (30) felső részének (31a) szélességénél.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy az alaprésznek (19) van egy középen levő rés (18) révén villa alakú egy pár ága (16, 17).
3. 3. A 2. igénypont szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy az ágaknak (16,17) lekerekített felső élei vannak.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti slnkapocs, azzal jellemezve, hogy a sínkapocsnak (10) legalább egy része - a közbenső rész (14) - folytonosan keskenyedik az alaprész (19) és a talprész (15) között.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy a talprész (15) szélessége állandó.

   HU 225 556 Β1
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy az alaprész (19) szélessége állandó.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy hosszúkás, lemez alakú anyagból készül.
8. 8. A 7. igénypont szerinti sínkapocs, azzal jellemezve, hogy az első végrészétől a második végrésze felé van először egy lényegében sík alaprésze (19), majd egy hajlított hátsó része (13), majd egy lényegében sík közbenső része (14), végül egy hajlított elülső része.
9. 9. Egység vasúti sín rögzítésére, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, a vasúti sínt rögzítő, az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti sínkapcsot, valamint egy készüléket (20), amelynek van egy, a sín (60) síntalpán (65) elhelyezendő lemezrésze (21); ennek a lemezrésznek (21) van egy felfekvési felülete (23’), amely felfekszik a vasúti sínt (60) rögzítő sínkapocs (10) talprészére (15) a sínkapocsnak (10) a sínből (60) való szándékolatlan kihúzását megakadályozóan.
10. 10. A 9. igénypont szerinti egység, azzal jellemezve, hogy a készülék (20) felfekvési felületét (23’) a lemezrészén (21) lévő gerinc (23) egyik oldala képezi.
11. 11. A 10. igénypont szerinti egység, azzal jellemezve, hogy a gerinc (23) a lemezrész (21) egyik éle mentén terjed ki.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá egy lejtőrészt (25), amely oldalt terjed ki a lemezrésztől (21), és a lemezrésznek (21) a sintalpon (65) való elhelyezésekor a lejtőrész (25) lefelé áll ki.
13. 13. A 12. igénypont szerinti egység, azzal jellemezve, hogy a lejtőrész (25) a lemezrésznek (21) a gerinc (23) melletti élétől terjed ki.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti egység, azzal jellemezve, hogy a készülék (20) lejtőrésze (25) felszerelt helyzetben a sínkapocs (10) ágai (16, 17) között helyezkedik el.