HU225518B1 - Method for denitrifying waste water - Google Patents

Method for denitrifying waste water Download PDF

Info

Publication number
HU225518B1
HU225518B1 HU0004608A HUP0004608A HU225518B1 HU 225518 B1 HU225518 B1 HU 225518B1 HU 0004608 A HU0004608 A HU 0004608A HU P0004608 A HUP0004608 A HU P0004608A HU 225518 B1 HU225518 B1 HU 225518B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
sludge
biological purification
basin
denitrification
biological
Prior art date
Application number
HU0004608A
Other languages
English (en)
Inventor
Maximilian Hoegl
Original Assignee
Sued Chemie Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from DE19843967A external-priority patent/DE19843967A1/de
Application filed by Sued Chemie Ag filed Critical Sued Chemie Ag
Publication of HUP0004608A2 publication Critical patent/HUP0004608A2/hu
Publication of HUP0004608A3 publication Critical patent/HUP0004608A3/hu
Publication of HU225518B1 publication Critical patent/HU225518B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/02Aerobic processes
    • C02F3/12Activated sludge processes
    • C02F3/1236Particular type of activated sludge installations
    • C02F3/1263Sequencing batch reactors [SBR]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/02Aerobic processes
    • C02F3/04Aerobic processes using trickle filters
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/30Aerobic and anaerobic processes
    • C02F3/302Nitrification and denitrification treatment
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02WCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W10/00Technologies for wastewater treatment
    • Y02W10/10Biological treatment of water, waste water, or sewage

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biodiversity & Conservation Biology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Purification Treatments By Anaerobic Or Anaerobic And Aerobic Bacteria Or Animals (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Activated Sludge Processes (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás szennyvizek denitrifikálására olyan víztisztító berendezésben, amely beömléssel rendelkező előülepítő medencét, biológiai tisztítófokozatot és elvezetéssel ellátott utóülepítő medencét tartalmaz.
Az ismert felépítésű tisztítóberendezések esetében az iszaptartalmú szennyvizet először előülepítő medencébe vezetik; az előülepítő medence előtt általában rácsszerkezet, átemelő és homokfogó van. Az előülepítő medencében rendszerint csak az iszap mechanikai leülepedése történik.
Az előülepítő medencéből a víz - az iszap le nem ülepedett részével együtt - a biológiai tisztítómedencébe folyik, amely például eleven iszapos medenceként lehet kialakítva. A szennyvizet az eleven iszappal összekeverik és levegőztetik. A biológiai lebontáshoz szükséges oxigént levegőztetőberendezésekkel viszik a vízbe. Az eleven iszap mikroorganizmusai tisztítják a szennyvizet, ennek során a szennyvíz szerves anyagait felveszik, annak egy része gáznemű anyagcseretermékként távozik, a maradék leülepíthető biomasszává válik. Az eleven iszapos medencében a karbonvegyületek eltávolítása mellett az eleven iszapban lévő nitrifikáló mikroorganizmusok (nitrifikánsok) az ammónium-nitrogént nitrát-nitrogénné alakítják. Denitrifikációs szennyvíztisztítás esetében a nitrát-, illetve nitrit-nitrogént gáznemű nitrogénné redukálják; ez az eleven Iszapos medencében vagy egy, a technológiai sor elején levő külön denitrifikálómedencében történik, amelyet szintén eleven iszapos medenceként lehet üzemeltetni.
Az eleven iszapos medencéből a szennyvíz/iszap elegy utóülepítő medencébe kerül, ebben az eleven iszap és a tisztított víz szétválik. Az utóülepítő medencében leülepedett iszapot visszavezetik az eleven iszapos medencébe, míg a tisztított szennyvizet élővizekbe elvezetik. Tekintettel arra, hogy az eleven iszap a biológiai folyamatok során szaporodik, a felesleges mennyiséget fölös iszapként eltávolítják.
A technika fent leírt állása az A 131 számú munkalapban [Arbeitsblatt A 131,1991. II., Regelwerk Abwasser-Abfall, DK 628356:628.32.001.2 (083) „Bemessung von einstufigen Belebungsanlagen ab 5000 Einwohnerwerten’-Egyfokozatú eleven iszapos berendezések méretezése 5000-nél több lakos esetén] részletesebben található.
A törvényes előírások szerint az élővizekbe bocsátott tisztított szennyvíz össz-nitrogéntartalma legfeljebb 18 mg/l lehet. Ez a követelmény csak denitrifikációs nitrogéneltávolítással teljesíthető. Ahogy ezt már megjegyeztük, a denitrifikálás a nitrit és/vagy nitrát-nitrogén biológiai úton történő redukálása elemi nitrogénné (NO2->N, illetve NO3->N).
A törvényesen előírt denitrifikálást mind ez ideig csak bonyolult és drága denitrifikációs műveletekkel lehetett elérni.
Lehet például az eleven Iszapos medencében, az elején elválasztani egy denitrifikációs részt, amelybe a beömlő szennyvizet, az utóülepítőből származó fölös iszapot és szintén az utóülepítőből érkező nitráttartalmú vizet összekeverik; ennek során az eleven iszapot anoxiás körülmények között, oxigénbevitel nélküli forgatással kell lebegésben tartani. Az eleven iszapos medence elé iktatott denitrifikálás előfeltétele, hogy a visszavezetés elegendő nitrát-nitrogént biztosít. Ha a denitrifikálást az eleven iszapos medencének egy részében végzik, választófalakkal kell ellátni a medencét az eleven iszapos tisztítás és az aerob nitrifikálás elválasztása céljából.
A szimultán denitrifikálás esetén az eleven iszapos medencében oxigéntartalmú (nitrifikálás) és anoxiás zónák (denitrifikálás) váltakoznak a medencében szilárd elválasztóelemek nélkül. Emiatt növelni kellett az eleven iszapos medence kapacitását. A szimultán denitrifikációval működő eleven iszapos medence gyakran körforgásos medenceként van kialakítva. Az oxigénbevitelt az oxigénfogyasztáshoz kell igazítani, hogy megfelelő méretű oxigéntartalmú, illetve oxigénmentes zónák alakuljanak ki, amelyekben a célzott nitrifikáció, illetve denitrifikáció végbemehet; ez viszont csak bonyolult és költséges folyamat-ellenőrzéssel lehetséges.
A kihagyásos denitrifikáció esetén a nitrifikálás és denitrifikáció egyetlenegy medencében felváltva történik. A váltakozó denitrifikáció esetén denitrifikáció és nitrifikáció két medencében történik, amelyet időnként átkapcsolnak. A denitrifikációs részt legfeljebb 50%-ra lehetett növelni. Ha az anoxiás denitrifikációs medencerészt az összmedencéhez viszonyítva növelik, akkor tehát az iszapkort is növelni kell.
A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása szennyvizek denitrifikálására, amellyel ráfordításos denitrifikációs részek nélkül 18 mg/l és ennél kisebb értékre lehet a nitrogéntartalmat csökkenteni, mi mellett meglévő berendezésrészek felhasználhatók, a beruházási költségek csökkenthetők, illetve meglévő berendezések nagyobb ráfordítás nélkül átalakíthatok.
A találmány azon a gondolaton alapul, hogy a nitrifikált víz az utóülepítőből visszavezethető az előülepítőbe, és a denitrifikáció legnagyobb része az előülepítő medencében végezhető el; az előülepítő medencének eddig csak az iszap mechanikai elválasztása volt a funkciója. A biológiai tisztítófokozatból származó fölös Iszap visszavezetése elősegíti a denitrifikációt.
A találmány tárgya tehát eljárás szennyvizek denitrifikálására olyan víztisztító berendezésben, amely legalább egy, beömléssel rendelkező előülepítő medencét, legalább egy biológiai tisztítófokozatot és legalább egy utóülepítő medencét tartalmaz. Az eljárásra jellemző, hogy a nitrifikált szennyvizet az utóülepítő medencéből a biológiai tisztítófokozatból való fölös iszappal és az előülepítőből való iszapkeverékkel együtt az előülepítő beömlésébe visszavezetjük.
A találmány egyik kiviteli alakja esetén (egy- vagy kétlépcsős) biológiai tisztítófokozatként eleven iszapos medencét alkalmazunk. Az eleven iszapos medence (medencék) helyett vagy vele (velük) együtt egy vagy több csepegtetőtestet is alkalmazhatunk. A csepegtetőtest lényege, hogy a mikroorganizmusok szilárd hordozóanyag felületén helyezkednek el. A tisztítandó szennyvizet például egy toronyba, a benne lévő, mikroorganizmusokkal benőtt hordozóanyagon keresztül vezetjük.
HU 225 518 Β1
Hasonlóképpen a biológiai tisztítófokozat bioszűrőt is tartalmazhat, amely mikroorganizmusokkal betelepített. A biológiai tisztítófokozat továbbá az említett rendszerek különleges kiviteli alakjait, így rotációs csepegtetőtesteket, merülőkorongot és hasonlót tartalmazhat. A biológiai tisztítófokozat itt említett és egyéb kiviteli alakjai az adott szakterületen tevékenykedő szakember számára ismertek.
így például úgynevezett SBR-reaktorok (Sequence Batch Reaktor) is kerülhetnek alkalmazásra, amelyek az eleven iszapos medence és az utóülepítő medence funkcióját egyszerre látják el.
A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a biológiai tisztítófokozatot szakaszosan dolgozó biológiai rendszerként működtetjük, amely egyben a mechanikai tisztítás feladatát is ellátja. A biológiai tisztítófokozatot és az utóülepítő medencét itt egyesítjük és a körülményeket felváltva működtetjük: a biológiai reaktort egyszer levegőztetjük és keverjük, így biológiai rendszerként működik, ezt követően a mikroorganizmusokat szedimentálással mechanikailag elválasztjuk a tisztított víztől.
Az utóülepítőből visszavezetett nitrifikált szennyvíz mennyiségét a berendezés megengedett hidraulikus terhelhetősége határozza meg. A visszavezetett mennyiséget szabályozható szivattyúval és szabályozókörrel úgy állíthatjuk be, hogy a beömlőmennyiség és a visszavezetett mennyiség összege egy alapértéket ad. Ha esős idő van, a visszavezetett mennyiséget csökkentjük, míg a berendezés hidraulikus kapacitását elértük. Ha a hidraulikus kapacitás 100%, nem történik visszavezetés, azaz a berendezés eső miatti hidraulikus túlterheltsége nem lehetséges.
Száraz időben a nitrifikált szennyvíz visszavezetett mennyisége előnyösen legalább 50 tömeg%, előnyösen legalább a beömlőmennyiség kb. 100 tömeg%-a; különösen előnyösen a visszavezetett mennyiség kb. 150-400 tömeg%.
A biológiai tisztítófokozatból visszavezetett fölös iszap és az előülepítőből visszavezetett iszapkeverék mennyiségét előnyösen úgy állítjuk be, hogy az előülepítőben az iszapszint legalább 10 cm és legfeljebb 100 cm, különösen előnyösen 40-70 cm legyen, az adott előülepítő medencétől (hosszú medence vagy kör alakú medence), valamint a kiviteltől (a medence mélysége és hidraulikája) függően. Magasabb iszapszint esetén az iszap elfolyhat. A felső határt tehát az előülepítőből elfolyó iszap határozza meg. A hidraulikus kapacitás teljes kihasználása esetén a visszavezetett mennyiség maximálisan kb. 500 tömeg%.
Az előülepítő medencében tehát iszapkeverék van, amely primer iszapból (nyersiszapból) és fölös iszapból (biomassza a biológiai tisztítófokozatból) áll. Ennek az iszapkeveréknek egy részét az előülepítőből visszavezetjük az előülepítő beömléséhez, így iszapkörfolyamat alakul ki, amelyen keresztül a szükséges iszapkort tarthatjuk be.
Az „iszapkor” kifejezésen (ha biológiai tisztítófokozatként eleven iszapos medencét alkalmazunk) az eleven iszapban lévő aktív biomassza részarányát értjük az alábbi képlet értelmében:
TSBB xVBB
QüsxTSüs+QxTSe ts iszapkor napokban (d)
TSBB szárazanyag-tartalom az elevenmedencében (kg/m3)
VBB az eleven iszapos medence térfogata (m3)
Qqs elvezetett fölös iszap mennyisége (m3)
TSqs fölös iszap szárazanyag-tartalma (kg/m3)
Q elfolyó víz mennyisége (m3)
TSe szűrhető anyagok mennyisége a tisztítóberendezésből elfolyó vízben (kg/m3)
Az egyébként szokásos iszapelvezetés - primer iszap az előülepítő medencéből és fölös iszap a biológiai tisztítófokozatból - itt az előülepítőből kivezetett iszapkeverék formájában valósul meg.
Az előülepítőnek tehát kettős funkciója van, mégpedig mechanikai előtisztítás és denitrifikáló biológiai tisztítás.
A biológiai tisztítófokozatból származó fölös iszap biomasszaként, míg a nyers szennyvíz és a primer iszap karbondonorként hasznosul.
Általában a visszavezetett nitráttartalmú víz teljes denitrifikációját érjük el. Ha az előülepítőben nem teljes a denitrifikáció, eleven iszapos medence esetén egy igen kicsi, az eleven iszapos medence elé iktatott denitrifikációs fokozattal (amely az eleven iszapos medencétől elkülönített) a maradék nitrát probléma nélkül eliminálható.
A nitrifikált szennyvíz 150 tömeg%-os átlagos visszavezetett mennyisége mellett a nitrogéntartalmat 29,4 mg/l értékről 9,4 mg/l értékre (68%-kal) sikerült csökkenteni, azaz a legfeljebb 18 mg/l követelményt minden probléma nélkül lehetett betartani.
Előnyösen a találmány szerinti eljárást úgy valósítjuk meg, hogy a biológiai tisztítófokozatból származó fölös iszap és az előtisztítóból származó iszapkeverék tömegarányát mintegy (90:10)-(10:90) közötti, előnyösen mintegy (30:70)-(70:30) közötti, különösen előnyösen mintegy 50:50 értékre állítjuk be.
A denitrifikálást előnyösen aerob, szénhidrátbontó, fehérjebontó és/vagy zsírbontó mikroorganizmusokkal végezzük.
A denitrifikálást előnyösen kb. pH=6-10 közötti, különösen előnyösen pH=7-8 közötti tartományban végezzük. Ha a C/N arány alacsony, azaz karbonhiány esetén az eleven iszapos berendezések esetén a biológiai tisztítófokozat beömlőtartományában egy nem levegőztetett tartományt lehet kialakítani további denitrifikációs fokozatként. A C/N arányt külső szénforrással is emelhetjük. A C/N arány lehetőleg 2:1-nél nem kisebb, előnyösen 5:1-nél nem kisebb. A C/N arányt BSB5-ként (biológiai oxigénszükséglet 5 nap alatt) mérjük, NO3-nitrogénre vonatkoztatva, N-re átszámítva.
Az iszapkor általában legalább 24 óra; összetevődik a szárazanyag-tartalomból és a C-bontó mikroorganizmusok növekedési rátájából.
A biológiai tisztítófokozatban alkalmazott rendszer milyenségétől függően a nitrifikált szennyvizet az utó3
HU 225 518 Β1 ülepítő beömléséből vagy elfolyásából vezethetjük vissza az előülepítőbe. Ha a biológiai (egy- vagy kétlépcsős) tisztítófokozat eleven iszapos medence, a nitrifikált (nitráttartalmú) vizet - az eleven iszap és a nitrifikált víz mechanikai szétválasztása után - az utóülepítő elfolyásából vezetjük vissza. Ha a biológiai (egyvagy kétlépcsős) tisztítófokozat csepegtetőtest-rendszer, a nitrifikált vizet az utóülepítő beömlésénél vezethetjük el, mert a csepegtetőtest-rendszerben kevés iszap keletkezik, így csak kevés iszapot vezetünk vissza, ezért az iszap előzetes leülepítése nem feltétlenül szükséges.
A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével közelebbről ismertetjük. A rajzon szereplő hivatkozási jelek jelentése az alábbi:
szennyvízbeömlő előülepítő medence vezeték vezeték vezeték (előülepítő és eleven iszapos medence között) eleven iszapos medence vezeték (eleven iszapos medence és utóülepítő medence között) utóülepítő medence
9,10,11 vezeték
12,13 visszavezető vezetékek
A megadott kiviteli példa szerint a szennyvizet naponta 35 000 m3 mennyiségben az 1 szennyvízbeömlésen keresztül a 2 előülepítő medencébe vezetjük. A szennyvíz napi mennyisége 100 m3 nyersiszapot tartalmaz, amelynek szárazanyag-tartalma 6 tömeg%. A 2 előülepítő medencébe a 11 vezetéken keresztül a 8 utóülepítő medencéből nitrifikált szennyvizet vezetünk vissza napi 52 500 m3 mennyiségben. A visszavezetés aránya 150 tömeg%. A nitrifikált szennyvíz pH-értéke 8. A 13 vezetéken keresztül a 8 utóülepítőből fölös iszapot (eleven iszapot) vezetünk vissza napi 200 m3 mennyiségben. Az iszaptartalom 3 tömeg%, szárazanyagra vonatkoztatva, a pH-érték 7,1. A 2 előülepítő medence kifolyásánál 4 vezetéken át nyersiszap és fölös iszap keverékét (100-100 m3/nap) vezetjük vissza, koncentrációja 6 tömeg% (szárazanyagra vonatkoztatva). Az iszapkeverék pH-értéke 6,8. A 2 előülepítőt anoxiás körülmények között üzemeltetjük, aminek során a nitráttartalmú szennyvíz nitrát-nitrogénje 15 mg/l-ről <1 mg/l-re csökken. Az iszapkeverék egy része (200 m3/nap; pH-érték 6,8) a 3 vezetéken keresztül elvezetjük, további feldolgozás (rothasztás, víztelenítés) után mezőgazdaságilag hasznosítható.
A lényegében denitrifikált szennyvizet az 5 vezetéken át a 6 eleven iszapos medencébe vezetjük és az ott lévő iszappal összekeverjük. Az eleven iszapos medencébe levegőt vezetünk be, így ott nitrifikáció zajlik, ennek során a nitrát-nitrogén <1 mg/l-ről 9,4 mg/l-re emelkedik. A 7 vezetéken keresztül a szennyvíz-iszap keverék a 8 utóülepítő medencébe folyik, ahol a nitráttartalmú szennyvízből az eleven iszap leülepedik. A nitráttartalmú szennyvíz nagyobbik része (52 000 m3/nap) a és 11 vezetékeken keresztül visszakerül a 2 előülepítő medencébe. A kisebb részét (35 000 m3/nap, ez a beömlőmennyiségnek felel meg) a 10 vezetéken keresztül elvezetjük tisztított vízként.
A visszaiszap egy részét (6500 m3/nap) a 12 vezetéken át a 6 eleven iszapos medencébe vezetjük, egy másik részét (200 m3/nap; pH-érték 7,1) a 13 vezetéken át fölös iszapként a 2 előülepítő medencébe.

Claims (11)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás szennyvizek denitrifikálására olyan víztisztító berendezésben, amely legalább egy, beömléssel rendelkező előülepítő medencét (2), legalább egy biológiai tisztítófokozatot (6) és legalább egy utóülepítő medencét (8) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a nitrifikált szennyvizet az utóülepítő medencéből (8), illetve az abba be- vagy kilépő vizet a biológiai tisztítófokozatból (6) való fölös iszappal és az előülepítőből (2) való iszapkeverékkel együtt az előülepítő beömlésébe visszavezetjük, és az előülepítő a mechanikai előtisztítás és a denitrifikáló biológiai tisztítólépcső kettős funkcióját látja el.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biológiai tisztítófokozatként eleven iszapos medencét alkalmazunk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai tisztítófokozat legalább egy csepegtetőtestet, egy rotációs csepegtetőtestet, egy merülőkorongot és/vagy egy bioszűrőt tartalmaz, adott esetben legalább egy eleven iszapos medencével együtt.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biológiai tisztítófokozatként SBR-reaktort alkalmazunk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biológiai tisztítófokozatként szakaszosan üzemeltetett biológiai rendszert alkalmazunk, amely egyben a mechanikai tisztítás funkcióját (utóülepítő medence) is betölti.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrifikált szennyvíz visszavezetett mennyisége a beömlő szennyvíz mennyiségének legalább mintegy 50 tömeg%-a, előnyösen legalább mintegy 100 tömeg%-a.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előülepítő medencében (2) az iszapszintet kb. 10-100 cm-re, előnyösen mintegy 40-70 cm-re állítjuk be (az előülepítő rendszerre vonatkoztatva).
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai tisztítófokozatból (6) származó fölös iszap és az előülepítőből (2) származó iszapkeverék tömegarányát mintegy (90:10)-(10:90) közötti, előnyösen mintegy (30:70)-(70:30) közötti, különösen előnyösen mintegy 50:50 értékre állítjuk be.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a denitrifikálást aerob, szénhid4
    HU 225 518 Β1 rátbontó, fehérjebontó és/vagy zsírbontó mikroorganizmusokkal végezzük.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a denitrifikálást kb. 6,0-10 közötti, előnyösen 7-8 pH-érték mellett végezzük.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljá rás, azzal jellemezve, hogy szénhiány esetén a bioló giai tisztítófokozat beömlési tartományában további de nitrifikációs lépcsőként levegőztetlen tartományt alaki
    5 tünk ki és külső szénforrást alkalmazunk.
HU0004608A 1997-10-30 1998-10-30 Method for denitrifying waste water HU225518B1 (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19748001 1997-10-30
DE19843967A DE19843967A1 (de) 1997-10-30 1998-09-24 Verfahren zur Denitrifikation von Abwässern
PCT/EP1998/006879 WO1999023038A1 (de) 1997-10-30 1998-10-30 Verfahren zur denitrifikation von abwässern

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0004608A2 HUP0004608A2 (hu) 2001-05-28
HUP0004608A3 HUP0004608A3 (en) 2002-08-28
HU225518B1 true HU225518B1 (en) 2007-01-29

Family

ID=26041217

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0004608A HU225518B1 (en) 1997-10-30 1998-10-30 Method for denitrifying waste water

Country Status (9)

Country Link
EP (1) EP1030821B1 (hu)
AT (1) ATE204556T1 (hu)
AU (1) AU1558299A (hu)
CZ (1) CZ293484B6 (hu)
DK (1) DK1030821T3 (hu)
HU (1) HU225518B1 (hu)
PL (1) PL192740B1 (hu)
SI (1) SI20265A (hu)
WO (1) WO1999023038A1 (hu)

Families Citing this family (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP2078703A1 (de) * 2007-11-14 2009-07-15 Sued-Chemie AG Verfahren zur Denitrifikation von Abwässern in einer Kläranlage
EP2230212B9 (de) * 2009-03-10 2015-02-18 Forschungsinstitut für Wasser- und Abfallwirtschaft an der RWTH Aachen e.V. Verfahren zum Betrieb einer Kläranlage zur Reinigung von Abwasser sowie Kläranlage
CN102358663A (zh) * 2011-09-21 2012-02-22 浙江大学 一种低do后置反硝化污水处理装置及工艺

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3994802A (en) * 1975-04-16 1976-11-30 Air Products And Chemicals, Inc. Removal of BOD and nitrogenous pollutants from wastewaters
US4290884A (en) * 1978-08-25 1981-09-22 Clevepak Corporation Nitrification-denitrification system
DE3130718A1 (de) * 1981-08-03 1983-03-03 Passavant-Werke AG & Co KG, 6209 Aarbergen Anlage zur biologischen abwasserreinigung sowie verfahren zum betrieb der anlage
DE4109815A1 (de) * 1991-03-26 1992-10-01 Passavant Werke Verfahren zur biologischen reinigung von abwasser

Also Published As

Publication number Publication date
CZ20001573A3 (cs) 2002-02-13
PL340327A1 (en) 2001-01-29
ATE204556T1 (de) 2001-09-15
WO1999023038A1 (de) 1999-05-14
EP1030821B1 (de) 2001-08-22
HUP0004608A3 (en) 2002-08-28
DK1030821T3 (da) 2001-10-08
AU1558299A (en) 1999-05-24
PL192740B1 (pl) 2006-12-29
CZ293484B6 (cs) 2004-05-12
HUP0004608A2 (hu) 2001-05-28
EP1030821A1 (de) 2000-08-30
SI20265A (sl) 2000-12-31

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4867883A (en) High-rate biological waste water treatment process using activated sludge recycle
US5252214A (en) Biological dephosphatization and (de)nitrification
EP0603316B1 (en) Method and system for biologically removing nitrogen from wastewater
US5833856A (en) Process for biologically removing phosphorus and nitrogen from wastewater by controlling carbohydrate content therein
AU682984B2 (en) Wastewater treatment method and plant
US5114587A (en) Method of sewage treatment
WO2003072512A1 (en) Wastewater treatment apparatus and method for removing nitrogen and phosphorus
CN1068565C (zh) 硝化和反硝化废水处理法和所用的处理设备
CA2533159A1 (en) Chemically enhanced primary sludge fermentation method
Chudoba et al. Use of powdered clay to upgrade activated sludge process
WO1988008410A1 (en) High-rate biological waste water treatment process using activated sludge recycle
KR100430382B1 (ko) 고농도 유기물, 질소, 인 함유 축산폐수의 처리 방법 및 그에 사용되는 처리 시스템
EP4159691A1 (en) Combined reactor for wastewater treatment
KR100705541B1 (ko) 하·폐수에서 영양염류를 제거하기 위한 하·폐수처리방법 및장치
HU225518B1 (en) Method for denitrifying waste water
US7390400B2 (en) Denitrification reactor with a fixed culture
CN108862943A (zh) 一种可调节生物膜-活性污泥污水处理方法和装置
WO2014059990A1 (en) Improved process and system for biological water purification
KR100243729B1 (ko) 분말형 제올라이트의 생물학적 처리조 내에서의 연속 순환/재생에 의한 폐수의 생물학적 처리 방법
Jin et al. Design and operation of a wastewater treatment plant treating low concentration of municipal wastewater
KR100377947B1 (ko) 수중퇴비화 장치 및 그를 이용한 하폐수의 정화방법
Rabinowitz et al. Upgrading wastewater treatment plants for biological nutrient removal
JPH0661552B2 (ja) 有機性汚水の処理方法
Janssen Operating experiences on two full-scale plants, retrofitted for biological phosphorus removal
KR100497797B1 (ko) 메디아를 이용한 폐수의 영양염류 제거방법

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees