HU224233B1 - Ajtócsukó szerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya ajtócsukó szerkezet, amelynek az ajtó zárásáhozszükséges zárónyomatékot szolgáltató és az ajtó nyitása soránfeszítendő rugóelrendezése (14), valamint a rugóelrendezés (14) és azajtó között – az ajtó nyitásszöge mentén változó erőgörbebefolyásolását biztosító – hajtóműve (20–28) van, ahol az ajtónyitásszöge mentén áttételi viszonyát változtató hajtómű (20–28) egyelső és egy második, egymásba kapcsolódó, mindenkor kör alakúfogaskoszorú által képzett fogaskereket (24, 28) tartalmaz, amelyektengelytávolságuk fenntartásával középpontjaikhoz excentrikusan vannakágyazva, és amelyek közül az első fogaskerék (28) hajtott tengellyel(30), a második fogaskerék (24) pedig forgáspontjával egytengelyűen arugóelrendezéssel (14) összekapcsolt fogaslécbe (20) kapcsolódófogaskerékkel (22) van összekapcsolva, ahol a hajtott tengely (30)forgástengelye (32) az első fogaskerék (28) forgáspontján vezet át,ahol olyan elrendezés van megvalósítva, hogy a fogaskerekeknek (24,28) a középpontja és a forgáspont által meghatározott mértékű (e)excentricitása azok főpontjához (46) pontszimmetrikus.

Description

1. ábra

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 224 233 Β1

A találmány tárgya ajtócsukó szerkezet.

Az FR 1 510 056 olyan ajtócsukó szerkezetet ismertet, amely csúszóslnes rudazattal van ellátva. A csúszósínes rudazat egyik karjának a vége az ajtólapon elrendezett ajtócsukó szerkezethez csatlakozik, míg a kar másik vége az ajtótokon lévő sínben csúszóan van ágyazva. A karnak az ajtócsukó szerkezet felőli vége egy hajtómű hajtott tengelyével van összekapcsolva, amely hajtómű rugóelrendezéshez csatlakozik. A hajtómű különleges kiképzésű fogas bütykös tárcsákkal van ellátva, amelyeknek gördülőkörét a fogas bütykös tárcsák különböző, szakaszonként állandó sugarai határozzák meg.

Az egyik fogas bütykös tárcsa az ajtócsukó szerkezet hajtott tengelyén keresztül a kar végével és a további fogas bütykös tárcsa az ajtócsukó szerkezetnek egy fogaslécbe kapcsolódó kisfogaskerekével van kapcsolatban, amely kisfogaskerék a fogaslécet a rugóelrendezés rugójának előfeszítése ellen vagy azonos irányban mozgatja.

Az ajtó ajtólapjának nyitásával ez a rugó feszített állapotba kerül, amely az ajtó zárásához szükséges zárónyomatékot szolgáltatja. A két fogas bütykös tárcsa változó gördülőkörén keresztül a karnak az ajtólap nyitásszögével változó emelőkarának ellenhatnak, úgyhogy az ajtólapnak a nyitáshoz és záráshoz szükséges forgatónyomatéka a nyitási szög mentén előre meghatározott karakterisztikával rendelkezik, különösen csökkenő nyitónyomatékot igyekeznek biztosítani.

A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a szakaszonként eltérő gördülőkörrel rendelkező, speciális kiképzésű fogas bütykös tárcsák előállítása nagy ráfordítást igényel és speciális fogazatgeometriák kialakítására van szükség.

Ezenkívül ezen speciális fogazatgeometriákat a fogas bütykös tárcsák összes kombinációjához és kiképzéseihez a szakaszonként változó sugaraknak megfelelően eltérően kell kiképezni. Ez gyártástechnikailag nagy ráfordítást igényel és meglehetősen nagy költségeket okoz.

Az EP 0 856 628 A1 olyan ajtócsukó szerkezetet ismertet, amelynek hajtótengelye excentrikusán ágyazott fogaskerékkel van összekapcsolva. Ez a fogaskerék fogaival egy egyenes vonalúan szög alatt elhelyezkedő fogastartományban kapcsolódást biztosít, amely rugóval együttműködő dugattyún belül van elrendezve. A hajtótengely elfordulásakor így különböző hosszúságú hatékony emelőkarok adódnak. Ezáltal változik az erő és a forgatónyomaték.

A találmány révén megoldandó feladat, hogy a megadott tárgykörbe eső olyan ajtócsukó szerkezetet hozzunk létre, amely az említett hátrányokat kiküszöböli és egy egyszerű helytakarékos szerkezetet képez, amely egyszerű módon az ajtólap nyitásszöge mentén kívánt forgatónyomaték létrehozására alkalmas.

A feladat megoldására olyan ajtócsukó szerkezetet hoztunk létre, amelynek az ajtó zárásához szükséges zárónyomatékot szolgáltató és az ajtó nyitása során feszítendő rugóelrendezése, valamint a rugóelrendezés és az ajtó között - az ajtó nyitásszöge mentén változó erőgörbe befolyásolását biztosító - hajtóműve van, ahol az ajtó nyitásszöge mentén áttételi viszonyát változtató hajtómű egy első és egy második, egymásba kapcsolódó, mindenkor kör alakú fogaskoszorú által képzett fogaskereket tartalmaz, amelyek tengelytávolságuk fenntartásával középpontjaikhoz excentrikusán vannak ágyazva, és amelyek közül az első fogaskerék hajtott tengellyel, a második fogaskerék pedig forgáspontjával egytengelyűén a rugóelrendezéssel összekapcsolt fogaslécbe kapcsolódó fogaskerékkel van összekapcsolva, ahol a hajtott tengely forgástengelye az első fogaskerék forgáspontján vezet át, ahol olyan elrendezés van megvalósítva, hogy a fogaskerekeknek a mindenkor egy fogaskerék középpontja és a forgáspont által meghatározott mértékű excentricitása azok főpontjához pontszimmetrikus.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az ajtó nyitásszöge mentén változó erő- és nyomatékgörbe mind a nyitás, mind a zárás során a nyitásszög mentén változó áttételi viszonnyal rendelkező berendezés segítségével befolyásolható, amely áttételi viszonyt excentrikusán elrendezett és kör alakú fogaskoszorúval ellátott fogaskerekek biztosítják, amelyek egyszerű módon állíthatók elő.

Egyszerű módon tehát a forgatónyomaték-görbe az excentricitás, a gördülőkör-átmérők és a két fogaskerék forgástengelye ebből adódó távolságának megfelelő megválasztásával egyszerű módon határozható meg. Ebből számos áttételi viszony és kívánt forgatónyomaték-jelleggörbékhez való hozzáigazítási lehetőségek adódnak a nyitásszög mentén anélkül, hogy különleges kiképzésű fogas bütykös tárcsákra lenne szükség. Ellenkezőleg, kereskedelmi forgalomban lévő fogaskerekek alkalmazhatók, aminek köszönhetően a gyártási költségek lényegesen csökkennek. Ezenkívül a fogaskerekek szabványfogazattal rendelkezhetnek.

Az excentricitás mértékét az excentricitás értékének az alapkörátmérőhöz való viszonyával fejezzük ki. Különösen előnyös, ha ez a viszony a DIN 867 szerinti fogazatok esetében legfeljebb 0,137.

A találmány szerinti ajtócsukó szerkezetnek egy előnyös kiviteli alakja felső ajtócsukó szerkezetként van kiképezve, amely a hozzárendelt ajtó elforgatható ajtólapjának egy csatlakozópontja és egy, az ajtólapon kívül elrendezett további csatlakozópont között az elfordulási tartomány mentén változó, hatékony, a hajtott tengelyre támadó emelőkarral van ellátva.

Célszerű, ha a hatékony emelőkart csúszósínes rudazat képezi.

Előnyös, ha a hatékony emelőkart könyökemelős rudazat képezi.

Egy további előnyös kiviteli alak padlóoldali ajtócsukó szerkezetként van kiképezve, amelynél a hajtott tengely az ajtólap támaszával együttműködési kapcsolatban van.

A találmányt, valamint annak további előnyeit és jellemzőit az alábbiakban egy előnyös kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábra a találmány szerinti ajtócsukó szerkezet hajtóművének vázlatos nézetét (kivágás), és a

HU 224 233 Β1

2. ábra az 1. ábra szerinti hajtómű két fogaskerekét a forgás- és középpont elhelyezésének szempontjából mutatja.

Az 1. ábrán vázlatosan látható egy 10 ajtócsukó szerkezet 12 hajtóművel és 14 rugóelrendezéssel, amelyek a 10 ajtócsukó szerkezet 16 házában vannak elrendezve.

A 14 rugóelrendezés ismert módon egy, a 16 házban vezetett 18 dugattyún keresztül 20 fogasléchez csatlakozik. A 20 fogaslécbe 22 fogaskerék kapcsolódik, amely szilárdan 24 fogaskerékkel van összekapcsolva, ahol a 22 fogaskerék 26 forgástengelye és a 24 fogaskerék forgástengelye azonos.

A 24 fogaskerék egy további 28 fogaskerékbe kapcsolódik, amely egy, a 16 házból kinyúló 30 hajtott tengellyel van összekapcsolva. A 30 hajtott tengely a 28 fogaskerék 32 forgástengelyével egytengelyűén van elrendezve. A két, 24, 28 fogaskerék szabványfogazattal van ellátva, és 34, illetve 36 középtengelyükre nézve egy előre meghatározott „e” mértékkel excentrikusán forgathatóan van ágyazva. A 24 fogaskerék 26 forgástengelye tehát a 34 középtengelyétől, a 28 fogaskerék 32 forgástengelye 36 középtengelyétől az „e” mértéknek megfelelő távolságban helyezkedik el.

A 30 hajtott tengelyre ismert módon könyökemelő vagy csúszósínes rudazat fejthet ki erőt. A 10 ajtócsukó szerkezet padlóoldali ajtócsukó szerkezetként is ki lehet képezve, ahol ebben az esetben a 30 hajtott tengely az ajtónak egy itt nem ábrázolt támaszával működik együtt.

A 2. ábra az egymásba kapcsolódó 24, 28 fogaskerekeket X-Y koordináta-rendszerben mutatja, ahol az X tengely a két, a 26 és 32 forgástengelyek által képzett 38, 40 forgáspontot egymással köti össze. A 34 és 36 középtengelyek által képzett 42, 44 középpontok a mindenkor hozzárendelt 38, illetve 40 forgásponttól az excentricitás „e mértékének megfelelő távolságban helyezkednek el. A 42,44 középpontok a mindenkori 24, illetve 28 fogaskerék kör alakú fogaskoszorúira vonatkoznak kör alakú talpkörrel, fejkörrel, gördülőkörrel stb.

A 2. ábrán világosan látható, hogy a 42 középpont és a 38 forgáspont, illetve a 44 középpont és a 40 forgáspont által képzett „e” mértékű excentricitás a két, egymásba kapcsolódó 24, 28 fogaskerék főpontjához pontszimmetrikus, ahol a 24, 28 fogaskerekek két, 48, 50 gördülőköre egymással érintkezik.

A 24, 28 fogaskerekek egymásnak megfelelő felépítéssel rendelkeznek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 24 és 28 fogaskerekek forgásával a 38 forgáspontnak a 46 főponttól való távolsága növekvően olyan mértékben növekszik, illetve csökken, amilyen mértékben a 40 forgáspontnak a 46 főponttól való távolsága csökken, illetve növekszik. A két, 24, 28 fogaskerék 38, 40 forgáspontjai közötti távolság viszont a 24, 28 fogaskerekek forgása során állandó marad.

Ezáltal egyszerű módon a 24, 28 fogaskerekek és ezáltal a 30 hajtótengely forgásával az áttételi viszony megváltoztatható. Ennek köszönhetően egyszerű módon az ajtó ajtólapjának nyitásszöge mentén a például az ajtó felső részében lévő ajtócsukó szerkezet (felső ajtócsukó szerkezet) csúszósínes rudazata révén változó, hatékony emelőkarra hatást fejthetünk ki, és így a nyitásszög mentén változó erő- és forgatónyomaték-karakterisztikát is befolyásolhatjuk. Az excentricitástól és a gördülőkör-átmérötől függően az áttételi viszony egyszerű módon előre meghatározott forgatónyomaték-karakterisztikákhoz igazítható.

Claims (8)

1. Ajtócsukó szerkezet, amelynek az ajtó zárásához szükséges zárónyomatékot szolgáltató és az ajtó nyitása során feszítendő rugóelrendezése (14), valamint a rugóelrendezés (14) és az ajtó között - az ajtó nyitásszöge mentén változó erőgörbe befolyásolását biztosító - hajtóműve (20-28) van, ahol az ajtó nyitásszöge mentén áttételi viszonyát változtató hajtómű (20-28) egy első és egy második, egymásba kapcsolódó, mindenkor kör alakú fogaskoszorú által képzett fogaskereket (24, 28) tartalmaz, amelyek tengelytávolságuk fenntartásával középpontjaikhoz (42, 44) excentrikusán vannak ágyazva, és amelyek közül az első fogaskerék (28) hajtott tengellyel (30), a második fogaskerék (24) pedig forgáspontjával (38) egytengelyűén a rugóelrendezéssel (14) összekapcsolt fogaslécbe (20) kapcsolódó fogaskerékkel (22) van összekapcsolva, ahol a hajtott tengely (30) forgástengelye (32) az első fogaskerék (28) forgáspontján (40) vezet át, ahol olyan elrendezés van megvalósítva, hogy a fogaskerekeknek (24, 28) a középpontja (42, 44) és a forgáspont (38, 40) által meghatározott mértékű (e) excentricitása azok főpontjához (46) pontszimmetrikus.

2. Az 1. igénypont szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy a két fogaskerék (24, 28) egymásnak megfelelő felépítéssel rendelkezik.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fogaskerekek (24, 28) szabványfogazattal vannak ellátva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy DIN 867 szerinti fogazatok esetén az excentricitás mértékének az alapkörátmérőhöz való viszonya legfeljebb 0,137.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy felső ajtócsukó szerkezetként van kiképezve, amely a hozzárendelt ajtó elforgatható ajtólapjának egy csatlakozópontja és egy, az ajtólapon kívül elrendezett további csatlakozópont között az elfordulási tartomány mentén változó, hatékony, a hajtott tengelyre (30) támadó emelőkarral van ellátva.

6. Az 5. igénypont szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hatékony emelőkart csúszósínes rudazat képezi.

7. Az 5. igénypont szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hatékony emelőkart könyökemelős rudazat képezi.

8. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ajtócsukó szerkezet, azzal jellemezve, hogy padlóoldali ajtócsukó szerkezetként van kiképezve, amelynél a hajtott tengely (30) az ajtólap támaszával együttműködési kapcsolatban van.