HU223786B1 - Eljárás és képsorozat közlekedési útvonalon mozgó megfigyelőnek reklám- vagy információhordozó virtuális mozgókép létrehozására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás közlekedési útvonalon egyenletessebességgel mozgó megfigyelőnek reklám- vagy információhordozóvirtuális mozgókép létrehozására, amelynél egymástól elhatárolt képekközül egyidejűleg egyetlenegy teljes képet láttatnak 0,1–0,2másodpercig a megfigyelővel, valamint képsorozat, amelynek legalábbkét, egymástól elhatárolt képe a megfigyelő mozgásirányával célszerűenpárhuzamos, vagy hasonló pálya mentén van rögzítve. A találmányfeladata virtuális mozgókép létrehozására alkalmas egyszerű eljárás ésképsorozat kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzaloldják meg, hogy a láttatás közben a láttatottól virtuálisanelhatárolják a szomszédos képe(ke)t a pálya mentén. A találmányszerinti képsorozat lényege az, hogy a megfigyelőnek (3) a képek (1)virtuálisan vannak egymástól elhatárolva a pálya mentén. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás közlekedési útvonalon egyenletes sebességgel mozgó megfigyelőnek reklámvagy információhordozó virtuális mozgókép létrehozására, amelynél egymástól elhatárolt képek közül egyidejűleg egyetlenegy teljes képet láttatunk 0,1-0,2 másodpercig a megfigyelővel, valamint képsorozat, amelynek legalább két, egymástól elhatárolt képe a megfigyelő mozgásirányával célszerűen párhuzamos, vagy hasonló pálya mentén van rögzítve.

A reklám- és az információközlés hatékonyságának egyik alapkövetelménye a minél több emberhez történő egyidejű vagy minél rövidebb időn belüli eljutás. Ennek az igénynek elsősorban a média felel meg, de szóba jöhet minden olyan hely, ahol sok ember fordul meg. így a találmány szempontjából a közutak, az autóutak, az autópályák, a mozgójárdával vagy mozgólépcsővel felszerelt létesítmények, például a városi metróvonalak állomásainak lejtaknái, de még a vasúti pályák és a városi tömegközlekedési vonalak is kiemelt jelentőségűek.

A reklám- és az információközlés hatékonyságának másik alapkövetelménye a környezettől elütő, tekintetmegragadó jelleg. Az ismert megoldások a reklámgrafika eszközeivel dolgoznak. Ezen belül különös jelentősége van a koloritnak és/vagy egy térhatású képnek. Ismert a gyakorlatból egy olyan megoldás is, amelynél a hirdetés két, egymástól adott távolságban elrendezett táblából áll, az úton haladó megfigyelő - a reklám vagy az információ célszemélye - a parallaxis jelenség következtében az elmozdulást érzékelve figyel fel a hirdetésre. Ez utóbbi hátránya az, hogy összetett mozgás megjelenítésére alkalmatlan.

Összetett mozgás megjelenítésére a filmvetítés ismert. A filmvetítés lényege az, hogy másodpercenként általában 24 képet vetítenek a megfigyelő - a néző elé a vászonra vagy a tv képernyőjére. Tehát azonos léptetési és láttatási időt feltételezve a néző kerek 0,02 másodpercig lát egy-egy képet.

Az EP 393 243 számú iratból egy olyan megoldás vált ismertté, amelynél a 100 km/óra sebességgel haladó megfigyelő által látott virtuális mozgóképet a pálya mentén telepített, külön-külön dobozokba zárt, egymástól optikailag elhatárolt képekkel állítják elő akként, hogy az egymástól 1,15 m távolságra elrendezett 200 mm széles képeket egy 2 mm széles résen keresztül láttatják 0,04 másodperces megszakításokkal kerek 0,03-0,06 másodpercig.

A WO 00/07059. számú iratokból ismert hasonló megoldásnál egy dobozban hét képet láttatnak egyegy keskeny résen keresztül 0,006 másodperces megszakításokkal, képenként 0,006 másodpercig.

A DE 42 18 944 számú iratból ismert megoldásnál az elhatárolt képet 0,1-0,2 másodpercig is láttathatják a megfigyelővel.

A találmány célja a reklám- és az információközlés eszköztárának bővítése.

A találmány feladata virtuális mozgókép létrehozására alkalmas egyszerű eljárás és képsorozat kidolgozása.

A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a láttatás közben a láttatottól virtuálisan elhatároljuk a szomszédos képe(ke)t a pálya mentén.

A találmány szerinti képsorozat lényege az, hogy a megfigyelőnek a képek virtuálisan vannak egymástól elhatárolva a pálya mentén.

A találmány tárgykörében a „mozgókép” fogalma alatt nem a filmvetítési jelenséget értjük, hanem figyelemfelkeltő szaggatott, sőt groteszk mozgások vagy lüktető információk rövid képsorát.

A „retesz” fogalma alatt bármilyen, a képet a megfigyelő elől eltakaró vagy kivehetetlenné tevő eszközt értünk, így fényátjárhatatlan vagy -elnyelő anyagból készült ernyő vagy épített műtárgy optikailag, míg növények, például fasor vagy cserjesor, de adott esetben a távolság és a kedvezőtlen látószög összhatása virtuálisan határolja el egymástól a képeket.

A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a képsorozat elölnézete, a

2. ábra az 1. ábra felülnézete, a

3. ábra a képsorozat egy változatának felülnézete.

Az 1. és 2. ábrán a képsorozat egy célszerű példakénti kiviteli alakjának elöl- és felülnézetét rajzoltuk meg. Esetünkben a képsorozat hét darab 1 képből és nyolc darab 2 optikai reteszből van összeállítva. Az 1 képeken az érthetőség okán balról jobbra egy gimnasztikái gyakorlat - alapállás, ugrás terpeszállásba vízszintes kartartással, karlendítés jobbra, vissza, karlendítés balra, vissza, ugrás alapállásba - elemeit tüntettük fel.

Az 1 kép fényátjárhatatlan vagy -elnyelő anyagból van kiképezve, amelyre az információt felfestették. Az ilyen 1 képek sötét napszakokban igény esetén elölről vannak megvilágítva.

Az 1 kép fényátjárható anyagból is előállítható. Ennél a változatnál az 1 kép célszerűen zárt vitrinként van megépítve, és mind a belülre felfestett információ, mind az igény szerinti megvilágítás védett az időjárás káros hatásaitól.

Az eljárás egy másik foganatosítási módjánál az 1 képen az információt optikai, elektronikus vagy elektromágneses közvetítéssel jelenítjük meg. Az optikai változatnál az információátvitel tükrök, optikai prizmák vagy száloptika segítségével történhet. Az információ az elektronikus változatnál egy zárt láncú tvrendszerhez hasonlóan, míg az elektromágneses változatnál sugárzott jelként került a képernyőként megvalósított 1 képre.

Az 1 képek egy vonalban a nyíllal jelzett 3 megfigyelő mozgásirányával párhuzamosan vannak elrendezve és rögzítve. A rögzítést azért hangsúlyozzuk, mert a képsorozat mentén végighaladó 3 megfigyelő szempontjából inverz filmvetítés játszódik le: a 3 megfigyelő mozog az 1 képek előtt, nem pedig a mozinéző előtt peregnek a filmkockák.

Ha a képsorozat kanyar mentén van elrendezve, akkor az 1 képek értelemszerűen egy hasonló, nagyobb vagy kisebb sugarú körív függőleges érintősíkjaiba vannak fektetve.

A mozi vetítőgépébe épített úgynevezett pillangó szerepét találmányunknál a 2 retesz látja el. A 2 reteszek biztosítják, hogy a több 1 kép közül a 3 megfigye2

HU 223 786 Β1 lő egyidejűleg csak egyetlenegyet láthat. Ennél a kiviteli változatnál a 2 retesz fényátjárhatatlan vagy -elnyelő anyagból van kiképezve.

Egy út menti erdőben elrendezett 1 képek esetén 2 reteszekként az erdő egy-egy fasora szolgál. Ennek előfeltétele értelemszerűen a derékszögű hálózatban telepített növényzet.

A képsorozat hatásos működése szempontjából lényeges az 1 képek és a 2 retesz közötti kontraszt, például világos 1 képhez sötét 2 reteszt célszerű építeni.

Ennél a változatnál a 2 reteszek az 1 képek vonalára merőlegesen vannak elrendezve. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az inverz filmvetítés jelensége a 3 megfigyelőnek a nyíllal ellentett irányú mozgásánál is bekövetkezik.

Az 1 kép K szélessége és ezzel egyben a 2 reteszek egymástól mért távolsága a K=0,125xV összefüggésből számítható, ahol a konstans együttható az 1 kép láttatásához szükséges 0,125 másodperces időtartam, míg V a 3 megfigyelő sebessége m/másodpercben.

A 2 retesz minimális R hosszúsága elméleti megfontolás alapján R=1,5 K, azaz az 1 kép K szélességének legalább másfélszerese.

Az 1 kép és a 2 retesz M magassága találmányunk szempontjából közömbös.

A találmány szerinti képsorozat egy másik célszerű példakénti kiviteli változatának felülnézetét a 3. ábrán rajzoltuk meg. Ez felépítésében mindössze abban tér el az 1. és 2. ábrán szereplőtől, hogy a 2 retesz mind az 1 képek sorával, mind a 3 megfigyelő menetirányával alfa szöget bezáróan van elrendezve. Működésében pedig az, hogy az inverz filmvetítés jelensége csak a 3 megfigyelőnek a nyíllal jelzett irányú mozgása közben jön létre. Elméleti megfontolás alapján az alfa szög legalább 30 fokos kell legyen.

Két szomszédos 2 retesz egymástól mért távolságát az 1 kép K méretének és az alfa szög szinuszának szorzata adja.

A találmány szerinti képsorozat egy további célszerű példakénti kiviteli változatánál az információ fényátjárhatatlan vagy -elnyelő anyagból készült 1 képekre van felfestve, és az 1 képek a 3 megfigyelő fölött, azaz a pálya fölött és a pályára merőleges függőleges síkokban vannak elrendezve. Itt az 1 képek egyben egymást a 3 megfigyelő elől eltakaró 2 reteszek is. Az 1. ábrán szereplő mozgássort pedig hét darab, a 3 megfigyelő mozgásiránya értelmében rendre egymás mögött elrendezett 1 képpel lehet megvalósítani.

A találmány szerinti képsorozat egy további célszerű példakénti kiviteli alakjánál az információ, az 1 képek sora az úttestre van felfestve a 3 megfigyelő mozgásiránya értelmében rendre egymás mögött. Az 1 képeknek a rajz síkjában vett függőleges geometriai tengelyei az úttest középvonalába vannak fektetve. Itt az elengedhetetlen 2 reteszt a sorban következő 1 képnek a 3 megfigyelőtől mért távolsága és kis látószöge miatti kivehetetlensége adja.

A továbbiakban a találmány szerinti képsorozat működését, ezzel egyben a találmány szerinti eljárást ismertetjük részletesebben. Az egyenletes vagy közel egyenletes mozgással haladó 3 megfigyelő az 1 képek elé kerülve azokat egymás után, de szigorúan egyenként, a sebességtől függően 0,1-0,2 másodpercig, előnyösen 0,125 másodpercig láthatja. így az 1 képek sora egy filmvetítéshez hasonló jelenséget okoz a 3 megfigyelőben: mozgóképet lát. A 3 megfigyelő, illetve a hatás szempontjából közömbös, hogy a 3 megfigyelő közvetlenül egy valódi rajzot, esetleg pedig optikai, elektronikus vagy elektromágneses úton közvetített rajzot lát az 1 képeken.

A találmány szerinti megoldás előnye elsősorban igénytelen megvalósíthatóságában van.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás közlekedési útvonalon egyenletes sebességgel mozgó megfigyelőnek reklám- vagy információhordozó virtuális mozgókép létrehozására, amelynél egymástól elhatárolt képek közül egyidejűleg egyetlenegy teljes képet láttatunk 0,1-0,2 másodpercig a megfigyelővel, azzal jellemezve, hogy a láttatás közben a láttatottól virtuálisan elhatároljuk a szomszédos képe(ke)t a pálya mentén.
2. 2. Képsorozat az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek legalább két, egymástól elhatárolt képe a megfigyelő mozgásirányával célszerűen párhuzamos vagy hasonló pálya mentén van rögzítve, azzal jellemezve, hogy a megfigyelőnek (3) a képek (1) virtuálisan vannak egymástól elhatárolva a pálya mentén.
3. 3. A 2. igénypont szerinti képsorozat, azzal jellemezve, hogy a képek (1) a pályát határoló függőleges síkban vannak rögzítve, és legalább egy, egyenes vagy közel egyenes sort képező, fényátjárhatatlan vagy -elnyelő anyagú diszkrét egységekből álló függőleges retesszel (2) vannak egymástól virtuálisan elhatárolva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti képsorozat, azzal jellemezve, hogy a reteszek (2) a pályát 30-90 fokos szög alatt metsző vonalakban vannak elrendezve.
5. 5. A 3. igénypont szerinti képsorozat, azzal jellemezve, hogy a két retesz (2) egymástól mért legkisebb távolsága a kép (1) méretének (K) fele.
6. 6. A 2. igénypont szerinti képsorozat, azzal jellemezve, hogy a képek (1) a megfigyelő (3) mozgásiránya értelmében egymás mögött az úttesten vannak megjelenítve.
7. 7. A 2. igénypont szerinti képsorozat, azzal jellemezve, hogy a képek (1) a megfigyelő (3) mozgásiránya értelmében egymás mögött, a pálya fölött a pályára merőlegesen és függőlegesen vannak megjelenítve.