HU223210B1 - Csatornatalpazat előalakított rögzítőlyukakkal, valamint eljárás ennek előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya csatornatalpazat előalakított rögzítőlyukakkal,valamint eljárás ennek előállítására. A csatornatal- pazatnak (10) vanegy alaplapja (11), és abban egymástól hosszirányban bizonyostávolságban legalább két rögzítőlyuk (17) van. A találmány értelmébenmindegyik rögzítőlyukat (17) abból eltávolítható dugó (18) zár le. Atalálmány szerinti csatornatalpazatot (10) elsősorban villamoskészülékekhez lehet használni. ŕ

Description

A találmány tárgya csatomatalpazat előalakított rögzítőlyukakkal, valamint eljárás ennek előállítására. A találmány tárgya általában csatorna, amelyet különböző készülékek, elsősorban különböző villamos készülékek tartására, elhelyezésére és védelmére, valamint vezetők vagy ezeknek a készülékeknek az ellátásához szükséges más vezetékek tartására, elhelyezésére és védelmére használnak.

Mint ismert, ezek a csatornák egy talpazatból és egy fedélből állnak. A csatornák a nyitott keresztmetszetű talpazattal vannak valamely falon, például épületfalon rögzítve. A fedél az egység lezárása végett úgy van kialakítva, hogy a talpazaton - például pattintással - rögzíthető.

Ezeknek a csatornáknak a talpazatát, vagy a következőkben egyszerűbben kifejezve, a csatomatalpazatot lényegében egy alaplap képezi, amellyel a megfelelő falon elhelyezhető, és amellyel az egységet a falon rögzíteni lehet. Emellett az egyik és/vagy mindkét hosszirányú peremén lehet egy kisebb vagy nagyobb magasságú oldalszárny.

Az ilyen csatomatalpazatokat a leggyakrabban az alaplapjukkal erősítik az adott falhoz. Ebben a csatornatalpazatban például az alaplapon legalább két rögzítőlyuk lehet előre kialakítva, amelyek a kellő rögzítés végett természetesen hosszirányban bizonyos távolságban vannak egymástól.

A gyakorlatban több rögzítőlyuk van a hosszirányban, hogy a szerelő a helyszínen a lehető legjobban be tudja tartani a helyi rögzítési feltételeket. Ennek az elrendezésnek az előnye tehát a nagyon rugalmas szerelhetőség. További előnye a csatomatalpazat gyors rögzíthetősége.

Hátrányos viszont, hogy az alaplapján, a nem használt rögzítőlyukak szintjén leromlik a szigetelés. Ezért az alaplapban lévő előalakított lyukak miatt a csatornatalpazatokat egyes esetekben nem lehet alkalmazni. Ilyen eset például az, amelyben egyszeres szigetelésű villamos vezetőket kell a megfelelő csatornában elhelyezni.

Ezért ilyen jellegű alkalmazások esetén inkább tömör alaplappal rendelkező csatomatalpazatokat használnak, amelyekben maga a szerelő a helyszínen alakítja ki a szükséges rögzítőlyukakat. Az ilyen tömör alaplappal rendelkező csatomatalpazatok rögzítése elkerülhetetlenül bonyolult.

Rögzítőlyukak készítésének elkerülésére különböző szerelvényeket javasoltak a csatomatalpazatok rögzítéséhez. így például az US 2,921,607 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerint először U alakú szerelvényeket kell a szóban forgó falon elhelyezni, mielőtt az ahhoz rögzítendő csatomatalpazatot csatlakoztatják. A csatomatalpazat helyes helyzetének megvalósítása végett azonban ezeknek a szerelvényeknek pontosan egy egyenesbe kell esniük. Ezt nem mindig könnyű biztosítani. Emellett ezek a szerelvények rontják az egység esztétikus megjelenését.

A találmányunk elé kitűzött feladat olyan elrendezés, amely lehetővé teszi ezeknek a hátrányoknak ez elkerülését.

További feladat eljárás ilyen csatomatalpazat előállítására.

Ezt a feladatot a csatomatalpazat tekintetében, amelynek van egy alaplapja, amellyel egy falon elhelyezhető, és amelyben legalább két, hosszirányban egymástól bizonyos távolságban lévő rögzítőlyuk van, a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az alaplapban lévő mindegyik rögzítőlyukat eltávolítható dugó zárja le.

Röviden: a találmány szerinti csatomatalpazat alaplapjában előalakított rögzítőlyukak vannak, és ezek a rögzítőlyukak a találmány értelmében le vannak zárva. A szerelőnek a helyszínen csak szabaddá kell tennie azokat a rögzítőlyukakat, amelyekre szüksége van. Ehhez eltávolítja ezekből a rögzítőlyukakból a dugót, amely lezárja őket. Ez a gyakorlatban igen egyszerűen megvalósítható bármilyen járatos szerszámmal, például egy egyszerű csavarhúzóval. A nem használt rögzítőlyukak ekkor előnyös módon egy-egy dugóval lezárva maradnak. A szigetelés szempontjából a helyzet olyan, mintha a csatomatalpazat tömör (folytonos) lenne.

A feladatot a dugóval lezárt alaplappal rendelkező csatomatalpazat előállítására szolgáló eljárás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a szokásos módon, extrudálással elkészítünk egy csatomatalpazatot, majd az extrudálás után lyukasztási műveletet végzünk, amely minden előállítandó rögzítőlyuknál két egymást követő szakaszból áll. Az első szakaszban egy első bélyeg egy első irányban hat az alaplapra, és azt vastagságának legalább egy részén beszakítja. A második szakaszban egy második bélyeg egy második, az előzővel ellentétes irányban hat az alaplap előbb beszakított részére, és azt visszanyomja a rögzítőlyukba, ahonnan származik.

Az eljárás során tehát az alaplap egyes rögzítőlyukait lezáró dugó magából ebből az alaplapból ered, közvetlenül annak előzőleg lyukasztott részéből van kialakítva. Ezt az eljárást, amely egy extrudálási eljárást követ, előnyös módon egyszerűen és gazdaságosan lehet megvalósítani.

Emellett, amikor egy rögzítőlyukat lezáró dugót eltávolítanak, akkor előnyös módon olyan rögzítőlyuk jön létre, amelynek a vágási helye különösen tiszta, mivel nincs rajta semmiféle sorja, ami a szerelő vagy a villamos vezetők sérülését idézhetné elő.

Találmányunkat, a találmány jellemzőit és előnyeit annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy találmány szerinti csatomatalpazat egy részének távlati képe, a

2. ábra egy részlet nagyított hosszmetszete az

1. ábra II—II metszésvonala szerint, a

3A. és 3B. ábra részletek hosszmetszetei, amelyek a

2. ábrából kiindulva a csatomatalpazat alaplapjában lévő rögzítőlyuk kialakítását és lezárását eredményező lyukasztási művelet két egymást követő szakaszát ábrázolják, a

4. ábra egy részletnek a 2. ábrához hasonló hosszmetszete, amelyen a rögzítőlyukat lezáró dugó végső eltávolítása látható.

Az ábrákon látható és önmagában ismert módon a találmány szerinti 10 csatomatalpazatnak van egy 11 alaplapja, amellyel egy nem ábrázolt falon elhelyezhető. Az

HU 223 210 Bl ábrázolt példaképpeni kiviteli alakban ennek a 10 csatomatalpazatnak U alakban all alaplapon kívül van két 12 oldalszárnya. Ezek all alaplapra lényegében merőlegesek, és az azonos magasságban lévő szabad éleik hosszában egy-egy 13 visszahajtás van, amelyek egymás felé állnak. A 13 visszahajtásban egy 14 horony van egy nem ábrázolt fedél bepattintásához.

Az ábrázolt példaképpeni kiviteli alakban all alaplap 15 belső felületéből két hosszirányú, T keresztmetszetű 16 borda áll ki valamely ugyancsak nem ábrázolt szerelvény és/vagy készülék bepattintással való esetleges rögzítéséhez.

Először extrudálással, a szokásos módon előállítjuk ezt a 10 csatomatalpazatot. Az extrudálás után, például közvetlenül utána lyukasztást műveletet végzünk a 10 csatomatalpazaton. A lyukasztást művelet mindegyik létrehozandó 17 rögzítőlyuknál két szakaszból áll. A 3A. ábrán látható első szakaszban a vázlatosan az A nyíllal jelölt módon egy első irányban egy 20A első bélyeg hat a 11 alaplapra, és azt E vastagságának legalább egy részén beszakítja. A 3B. ábrán látható második szakaszban a vázlatosan a B nyíllal jelölt módon egy második, az előzővel ellentétes irányban egy 20B második bélyeg hat a 11 alaplap előzőleg beszakított 18’ részére, és ezt visszanyomja a 17 rögzítőlyukba, ahonnan származik.

Előnyös módon a lyukasztást művelet első szakaszában a 20B második bélyeggel all alaplap beszakított 18’ részét beszakadásának mértékében megtámasztjuk.

Ugyancsak előnyös módon, az ábrázolás szerint úgy járunk el, hogy a 20A első bélyeg all alaplapot E vastagságának csak egy részén szakítja be, amely példaképpen és az ábrázolás szerint meghaladja az E vastagság felét.

Végül előnyös módon, az ábrázolás szerint a lyukasztást művelet első szakaszában all alaplapot egy matricával támasztjuk meg. A 22 matricán egy lyuk megy át, amelynek a D2 átmérője kisebb a 20A első bélyeg Dl átmérőjénél.

A fentiekből következik, hogy a 11 alaplap 20A első bélyeggel beszakított 18’ részének a 20A első bélyegtől kiindulva két darabja van, mégpedig egy nagyobb átmérőjű 24 darabja és egy kisebb átmérőjű 25 darabja. A 24 darab átmérője egyenlő a 20A első bélyeg Dl átmérőjével, a 25 darab átmérője egyenlő a 22 matricában lévő 23 lyuk átmérőjével.

A nagyobb átmérőjű 24 darab így mintegy e magasságú gátat képez, amelynek révén all alaplap beszakított 18’ része kezdetben előnyös módon all alaplapnál marad.

Előnyös módon, az ábrázolás szerint a lyukasztást művelet második szakaszában a 20B második bélyeg az első szakaszban alkalmazott 22 matricában lévő 23 lyukon át hat. Más szavakkal: a 20B második bélyeg névleges átmérője egyenlő a 22 matricában lévő 23 lyukéval.

A második lyukasztást szakaszban all alaplap beszakított 18’ része mindenképpen elválik all alaplaptól, és a 20B második bélyeg hatása alatt teljes vastagságában ebbe all alaplapba beépülve kialakítja a kívánt 18 dugót.

A tapasztalat szerint az egy 17 rögzítőlyukat így lezáró 18 dugó kellően van tartva a 17 rögzítőlyukban ahhoz, hogy ott a helyén maradjon a 10 csatomatalpazat szállítása és/vagy végső kezelése közben azoknak az elkerülhetetlen lökéseknek az ellenére, amelyeknek ekkor a 10 csatomatalpazat ki van téve.

A tapasztalat azt is mutatja, hogy akkor, ha a 10 csatomatalpazat anyaga hőre lágyuló anyag, akkor ennek az anyagnak a saját természetes rugalmassága következtében a kisebb átmérőjű 25 darab, amely normális esetben a 18 dugót képezi a kialakítási folyamatban, kitölti a kis kiterjedésű teret, amely a 17 rögzítőlyuk falának megfelelő részétől elválasztja. Ez tovább erősíti a 18 dugó tartását a 17 rögzítőlyukban. Ezért a 3B. ábrán a megfelelő elméleti hézagot csak szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. Ezt a 2. ábrán többé vagy kevésbé kitöltve vastag vonalakkal ábrázoltuk.

Az ábrázolt kiviteli alakban a lyukasztást művelet első szakaszában a 20A első bélyeg belülről kifelé hat a 11 alaplaphoz képest. A második fázisban a 20B második bélyeg kívülről befelé hat. Magától értetődik azonban, hogy ugyanígy fordított elrendezés is alkalmazható.

A szerelőnek a találmány szerinti 10 csatomatalpazat rögzítéséhez bármelyik esetben csak el kell távolítania azokból a 17 rögzítőlyukakból, amelyeket a rögzítéshez használni kíván, az ezeket a 17 rögzítőlyukakat addig lezáró 18 dugókat. Ezt az egyik 17 rögzítőlyuknál a 4. ábrán vázlatosan a C nyíl szemlélteti. Ezt az eltávolítást kívánat esetén meg lehet könnyíteni valamilyen járatos szerszámmal, például egy csavarhúzóval. Ezt nem ábrázoltuk. Az eltávolítás mindenesetre nagyon könnyű.

A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt és ábrázolt kiviteli alakra és foganatosítási módra, hanem kiterjed minden megvalósítási változatra.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csatomatalpazat alaplappal (11), amellyel egy falon elhelyezhető, és amelyben legalább két, hosszirányban egymástól bizonyos távolságban lévő rögzítőlyuk (17) van, azzal jellemezve, hogy az alaplapban (11) lévő mindegyik rögzítőlyukat (17) eltávolítható dugó (18) zárja le.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csatomatalpazaú azzal jellemezve, hogy mindegyik rögzítőlyuknál (17) a dugó (18) egy szintben van az alaplap (11) belső felületével (15).
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatomatalpazat, azzal jellemezve, hogy mindegyik rögzítőlyuknál (17) a dugó (18) egy szintben van az alaplap (11) külső felületével (19).
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csatornatalpazat, ózza/ jellemezve, hogy az alaplapjában (11) hosszirányban helyenként több rögzítőlyuk (17) van legalább egy sorban egyenes vonal mentén elhelyezve.
5. 5. Eljárás az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti csatomatalpazat előállítására, azzal jellemezve, hogy extrudálással elkészítünk egy csatomatalpazatot (10), majd az extrudálás után lyukasztási műveletet végzünk, amely minden előállítandó rögzítőlyuknál (17) két egy3

   HU 223 210 Bl mást követő szakaszból áll, mégpedig egy első szakaszból (20A), amelyben egy első bélyeg egy első irányban hat az alaplapra (11) és azt vastagságának (E) legalább egy részén beszakítja, és egy második szakaszból, amelyben egy második bélyeg (20B) egy második, az előzővel ellentétes irányban hat az alaplap (11) előbb beszakított részére (18’), és azt visszanyomja a rögzítőlyukba (17), ahonnan származik.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lyukasztási művelet első szakaszában a második bélyeggel (20B) az alaplap (11) beszakított részét (18’) beszakadásának mértékében megtámasztjuk.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első bélyeg (20A) az alaplapot (11) vastagságának (E) csak egy részén szakítja be.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lyukasztási művelet első szakaszában az alaplapot (11) egy matricával (22) támasztjuk meg, amelyen egy lyuk (23) megy át, amely5 nek az átmérője (D2) kisebb az első bélyeg (20A) átmérőjénél (Dl).
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lyukasztási művelet második szakaszában a második bélyeg (20B) az első szakaszban alkalmazott mat10 ricában (22) lévő lyukon (23) át hat.
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lyukasztási művelet első szakaszában az első bélyeg (20A) belülről kifelé hat, és a második fázisban a második bélyeg (20B) kívülről be15 felé hat.