HU222970B1 - Berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére - Google Patents
Berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére Download PDFInfo
- Publication number
- HU222970B1 HU222970B1 HU0101095A HUP0101095A HU222970B1 HU 222970 B1 HU222970 B1 HU 222970B1 HU 0101095 A HU0101095 A HU 0101095A HU P0101095 A HUP0101095 A HU P0101095A HU 222970 B1 HU222970 B1 HU 222970B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- bearing
- measuring
- apparent
- intermediate frame
- support
- Prior art date
Links
- 238000005259 measurement Methods 0.000 claims abstract description 12
- 230000003313 weakening effect Effects 0.000 claims description 9
- 238000005452 bending Methods 0.000 claims description 5
- 230000035939 shock Effects 0.000 description 4
- 210000000707 wrist Anatomy 0.000 description 4
- 230000035945 sensitivity Effects 0.000 description 3
- 238000003466 welding Methods 0.000 description 3
- XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N Iron Chemical compound [Fe] XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 230000001154 acute effect Effects 0.000 description 2
- 230000032683 aging Effects 0.000 description 2
- 230000008859 change Effects 0.000 description 2
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 2
- 230000003068 static effect Effects 0.000 description 2
- 241000638935 Senecio crassissimus Species 0.000 description 1
- 229910000831 Steel Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 229910052742 iron Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000000463 material Substances 0.000 description 1
- 239000010959 steel Substances 0.000 description 1
Classifications
-
- G—PHYSICS
- G01—MEASURING; TESTING
- G01M—TESTING STATIC OR DYNAMIC BALANCE OF MACHINES OR STRUCTURES; TESTING OF STRUCTURES OR APPARATUS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- G01M1/00—Testing static or dynamic balance of machines or structures
- G01M1/14—Determining imbalance
- G01M1/16—Determining imbalance by oscillating or rotating the body to be tested
- G01M1/28—Determining imbalance by oscillating or rotating the body to be tested with special adaptations for determining imbalance of the body in situ, e.g. of vehicle wheels
Landscapes
- Physics & Mathematics (AREA)
- General Physics & Mathematics (AREA)
- Testing Of Balance (AREA)
- Force Measurement Appropriate To Specific Purposes (AREA)
Abstract
A berendezés egy tengelycsapágyban (26) középvonala (23) körülforgathatóan ágyazott mérőtengelyt (2) tartalmaz, amelyen a forgó test(1), például egy gépjárműkerék, a méréshez rögzítve van. A mérőtengely(2) erőmérő jeladókkal (4, 5) ellátott csapágyazással (3) egy stabilkereten (6) van ágyazva. A csapágyazás (3) egy közbenső keretet (7)tartalmaz, amelyen a mérőtengely (2) egy első erőmérő jeladón (4) éslegalább egy látszólagos csapágyazási síkban (24) van megtámasztva. Aközbenső keret (7) a stabil kereten (6) egy további erőmérő jeladón(5) át van megtámasztva. Ez az elrendezés az ismert konzoloscsapágyazású kiegyensúlyozógépekhez viszonyítva csökkenti azerődinamikát. ŕ
Description
KIVONAT
A berendezés egy tengelycsapágyban (26) középvonala (23) körül forgathatóan ágyazott mérőtengelyt (2) tartalmaz, amelyen a forgó test (1), például egy gépjárműkerék, a méréshez rögzítve van. A mérőtengely (2) erőmérő jeladókkal (4, 5) ellátott csapágyazással (3) egy stabil kereten (6) van ágyazva. A csapágyazás (3) egy közbenső keretet (7) tartalmaz, amelyen a mérőtengely (2) egy első erőmérő jeladón (4) és legalább egy látszólagos csapágyazási síkban (24) van megtámasztva. A közbenső keret (7) a stabil kereten (6) egy további erőmérő jeladón (5) át van megtámasztva. Ez az elrendezés az ismert konzolos csapágyazású kiegyensúlyozógépekhez viszonyítva csökkenti az erődinamikát.
HU 222 970 B1
A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 10 lap ábra)
HU 222 970 Bl
A találmány tárgya berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére. A berendezés a DE 33 32 978 Al számú szabadalmi leírásból ismert módon egy tengelycsapágyban középvonala körül forgathatóan ágyazott mérőtengelyt tartalmaz, amelyen a forgó test a méréshez rögzítve van. A mérőtengely erőmérő jeladókkal ellátott csapágyazással egy stabil kereten van ágyazva. A csapágyazás egy közbenső keretet tartalmaz, amelyen a mérőtengely egy erőmérő jeladóval ellátott csapágyazási síkban van megtámasztva.
Egy ismert berendezésnél, amely forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére szolgál, a mérőtengely két csapágyegységben forgathatóan van ágyazva. A csapágyegységek tengelyirányban egymástól térközzel elválasztva vannak elhelyezve, és erőmérő jeladókon át egy üreges csapágyházban vannak megtámasztva. A mérőtengely egész csapágyazása egy stabil keretben van elhelyezve.
Az EP 0 343 265 Al számú szabadalmi leírásból ismert egy olyan kiegyensúlyozógép, amelynél egy tartó a mérőtengely hosszirányában egy stabil kerethez képest rezgésre képesen van ágyazva, és tengelyirányban egymástól térközzel elválasztva mérőadók vannak elhelyezve a tartó és a stabil keret között. A DE 33 30 880 Al számú szabadalmi leírásból ismert, hogy a mérőtengely csapágyazása tengelyirányban egymástól térközzel elválasztva elhelyezett mérőátalakítókon keresztül van egy stabil kereten megtámasztva.
Az EP 0 133 229 Al számú szabadalmi leírásból ismert, forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére szolgáló berendezésben a mérőtengely erőmérő jeladókkal ellátott csapágyazással egy stabil kereten van megtámasztva. A dinamikus kiegyensúlyozáshoz a mérőtengely csapágyazása számára két csapágyazási sík van kialakítva, amelyekben az erőmérő jeladók is el vannak helyezve. Az EP 0 058 860 Bl számú szabadalmi leírásból egy olyan gép ismeretes forgó testek kiegyensúlyozásához, amelynél a mérőtengely a gépágyon függőlegesen elhelyezett, rugalmasan hajlékony, lapos anyagból készült részen forgathatóan van ágyazva. A mérőtengely csapágya a lapos rész felső szélén van elhelyezve. A lapos rész helyzetének kitéréseit a jeladóknak a lapos részre merőleges karjával fogják fel; a jeladók egymásra merőleges hatásvonalú erőket érzékelnek. Az egyik jeladó a statikus összetevőt fogja fel, míg a másik jeladó a dinamikus kiegyensúlyozatlanságból származó erőket, amelyek nagyjából egy középvonal körül csavarják el a rugalmasan hajlékony lapos részt.
A DE-AS 16 98 164 számú szabadalmi leírásból ismeretes továbbá egy rezgésmérő (szuperkritikus) mérőrendszer, amelyben a forgó test egymáshoz képest ferde helyzetű laprugókon van ágyazva, amelyek meghosszabbításai egy látszólagos metszéspontot képeznek a forgó test kiegyensúlyozási síkjainak egyikében. A két egymáshoz képest ferde helyzetű laprugó egy közbenső lapon és egymással párhuzamos, függőlegesen álló laprugókon át van egy alaplapon megtámasztva. Rezgésátalakítók segítségével érzékelik, és megfelelő mérőjelekké alakítják át a laprugóknak a forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó rezgéseit.
A DE-AS 10 27 427 és a DE-AS 10 44 531 számú szabadalmi leírásokból ismert, hogy a kiegyensúlyozógépek rezgőképes csapágyazásait alkotó rúd- vagy laprugóknál a keresztmetszet csökkentésével csuklókat képeznek.
Az ismert berendezéseknél a csapágyazási síkokban a mérési helyeken elhelyezett erőmérő jeladók olyan jeleket szolgáltatnak, amelyek arányosak azokkal a centrifugális erőkkel, amelyek a forgó test kiegyensúlyozatlanságából adódnak, és a csapágyazási síkokban, illetve a mérési helyeken a jeladók által mért reakcióerőket előidézik. A kerekek kiegyensúlyozására általánosan használt gépeknél a mérőtengelyt és az arra felszerelt forgó testet konzolosan csapágyazzák. A dinamikus kiegyensúlyozáshoz az erőket az erőkar ismeretében a jól ismert statikai törvények alapján számítják át a forgó test kiegyensúlyozási síkjaira. Az erőmérő jeladókkal a két csapágyazási síkban mért erők tehát a forgó test és a két jeladó közötti távolságtól függenek. Mivel ezek a távolságok különbözőek, aránytalan hiba adódik az egyes kiegyensúlyozási síkokra kiszámított kiegyenlítőtömegeknél, ha a két mérőátalakító egyikének valamilyen okból megváltozik az érzékenysége, például hőmérséklet-változás, öregedés, ütés, túlterhelés, szállítási rázkódások, nedvesség stb. hatására.
Célunk a találmánnyal olyan, a bevezetőben leírt típusú berendezés létrehozása, amelynél egy mérőátalakító érzékenységének változása a fentiekben leírt erődinamika következtében csak csekély mértékben befolyásolja a kiegyenlítési síkokban - például kiegyenlítősúlyok elhelyezésével - végrehajtott tömegkiegyenlítést.
A kitűzött feladatot a találmány szerint egy olyan berendezéssel oldjuk meg, amelyben a merev közbenső keret a stabil kereten egy további erőmérő jeladón át van megtámasztva, és a mérőtengely a közbenső kereten, és a közbenső keret a stabil kereten egy-egy, támasztókarokkal létrehozott látszólagos csapágyazási helyen van megtámasztva. A két erőmérő jeladó tehát két csapágyrendszerben van elhelyezve a kiegyensúlyozatlanság méréséhez, az egyik, illetve a másik csapágyrendszerhez hozzárendelve. A két csapágyrendszer a mérőtengely és a merev keret között helyezkedik el, például gépjárművek kerekeinek kiegyensúlyozására használt gépben. Az erőmérő jeladók a merev közbenső keretnél elhelyezkedő csapágyazási síkokban, vagy egy közös csapágyazási síkban vannak elhelyezve.
A fent említett két csapágyazási rendszer kialakítása következtében a mérőtengelynek legalább egy további megtámasztása van, amely egy látszólagos csapágyazási helyet képez egy további csapágyazási síkban. Két ilyen csapágyazási sík is kialakítható látszólagos csapágyazási helyekkel.
Egy előnyös kiviteli alaknál a közbenső keret a stabil kereten, és a mérőtengely a közbenső kereten úgy van ágyazva, hogy az erőmérő jeladóknak átadott erők egy síkban vannak, és egymással párhuzamosak, elsősorban koaxiálisak. Célszerűen a látszólagos csapágyazási helyek a forgó test kiegyensúlyozási síkjain kívül vannak és/vagy a mérőtengellyel alkotott metszéspontjaikban látszólagos mérési helyeket képeznek. A látszólagos csapágyazási helyek kialakíthatók vonalszerűén, a mérőtengely középvonalára merőlegesen.
HU 222 970 Bl
Előnyösen a mérőtengely a közbenső kereten egy - a támasztókarokkal létrehozott látszólagos csapágyazási helyet tartalmazó - második csapágyazási síkban van megtámasztva, és a közbenső keret az erőmérő jeladót tartalmazó csapágyazási síkban, párhuzamos vezetéssel a stabil kereten van megtámasztva. További kiviteli alakoknál a csapágyazás csak egy látszólagos csapágyazási helyet tartalmaz; az egyik látszólagos csapágyazási hely a kiegyensúlyozást síkok között helyezkedik el. Lehetséges az is, hogy az egyik látszólagos csapágyazási hely a forgó test és a stabil keret között helyezkedik el; vagy két látszólagos csapágyazási hely van a forgó test két oldalán; vagy egy látszólagos csapágyazási hely a két kiegyensúlyozást sík között, lényegében középen helyezkedik el.
Egy másik előnyös kiviteli alaknál egy első támasztókarpár támasztókaijai által képzett látszólagos csapágyazási hely a mérőtengely meghosszabbításában helyezkedik el, a mérőtengely csapágyazásának a mérőtengellyel átellenes oldalán. Célszerűen a csapágyazási helyek a támasztókarpárt alkotó támasztókarok meghosszabbításainak metszéspontjában helyezkednek el. Előnyös továbbá, ha a közbenső keret egy első támasztókarpár támasztókarjain és csuklókon át a stabil kereten, és a mérőtengely egy második támasztókarpár támasztókarjain és csuklókon át a közbenső kereten van megtámasztva, továbbá az egyes csuklók tengelyei lényegében merőlegesek az erőmérő jeladókra átvitt erők hatásvonalára és a mérőtengely középvonalára. Az is lehetséges, hogy az első támasztókarpár támasztókarjai egymással párhuzamosak, vagy csúcsával a mérőtengely középvonalán vagy annak közelében elhelyezkedő szöget alkotnak. A csuklók ilyenkor a támasztókarok által alkotott trapéz csúcsaiban helyezkednek el. Ebben az elrendezésben jön létre a forgó test külső oldalán a látszólagos csapágyazási hely. A mérőtengelynek a forgó testen belüli, elsősorban a kiegyensúlyozást síkok közötti látszólagos csapágyazási helye a közbenső kereten szintén az egymással szöget bezáró támasztókarokkal hozható létre, ahol a csuklók a támasztókarok által alkotott trapéz csúcsaiban helyezkednek el. Előnyösen a támasztókarok a hozzájuk tartozó csuklók között elhelyezett, hajlítással szemben merev lapos részekből állnak. Ezek a lapos részek lemezből, öntvényből, hengerelt laposacélból stb. készülhetnek. A lapos részek a csuklókkal együtt biztosítják azt, hogy a mérőadókra a kívánt, például lényegében lineáris és koaxiális hatásvonalú erők adódjanak át. A támasztókarokat alkotó lapos részek felületei ugyanabban a síkban helyezkednek el, mint a hozzájuk tartozó csuklók tengelyei. A támasztókarok és a csuklók előnyösen egy darabból varrnak kialakítva, és a csuklók egyenes gyengítési helyekként vannak megvalósítva. Ebben a kialakításban a lapos részek merevek, és csak a közöttük kialakított csuklóknál lehetséges a hajlítás.
Egy célszerű kiviteli alaknál a két látszólagos csapágyazási hely legalább egyike a mérőtengely középvonalához képest arra az oldalra van eltolva, amelyen a hozzá tartozó erőmérő jeladó van elhelyezve. A mérőtengely megtámasztása a közbenső kereten, és a közbenső keret megtámasztása a stabil kereten a mérőtengely hosszirányában nézve egymás mögött vagy egymás mellett helyezkedhet el. Előnyösen a tengelycsapágy attól a csapágyazási síktól, amelyben az erőmérő jeladók elhelyezkednek, tengelyirányban térközzel elválasztva egy hajlítással szemben merev tartószerkezettel van szilárdan összekötve, továbbá a tartószerkezet két egymással szöget bezáró támasztókaron és a csuklókon át a közbenső kereten van megtámasztva. A csuklókat képező gyengítési helyek célszerűen homorú keresztmetszetűek, vagy lineáris perforációkként vannak kialakítva.
A látszólagos csapágyazási helyek képezik a kiegyensúlyozógép számítógépe által figyelembe vett mérési helyeket is, amelyek látszólagos mérési helyek.
A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesen ismertetjük. A rajzokon az
1. ábra: a találmány szerinti berendezés első kiviteli alakja, a
2. ábra: egy második kiviteli alak, a
3. ábra: egy harmadik kiviteli alak, a
4. ábra: egy negyedik kiviteli alak, az
5. ábra: egy ötödik kiviteli alak, a
6. ábra: egy hatodik kiviteli alak, a
7. ábra: az 1., 3. és 5. ábra szerinti kiviteli alakoknál alkalmazható mérési elrendezés és a mérőtengely csapágyazásának felülnézete, a
8. ábra: a 7. ábra szerinti mérési elrendezés perspektivikus rajza elölről és fentről nézve, a
9. ábra: a 7. és 8. ábra szerinti mérési elrendezés perspektivikus rajza oldalról és felülről nézve, és a
10. ábra: egy hetedik kiviteli alak.
A rajzokon vázlatosan ábrázoltunk egy forgó 1 testet, amely a kiegyensúlyozatlanság méréséhez ismert módon, itt nem ábrázolt eszközökkel van rögzítve a 2 mérőtengelyen. A 2 mérőtengely forgathatóan van ágyazva egy stabil 6 kereten, amely például egy kerék-kiegyensúlyozó gép kerete lehet, A 2 mérőtengely 3 csapágyazása, amelyet később még részletesen leírunk, erőmérő 4, 5 jeladókkal van felszerelve. A 3 csapágyazás egy cső alakú 26 tengelycsapágyat tartalmaz, amelyben a 2 mérőtengely forgathatóan van ágyazva. A 2 mérőtengelyt befogadó 26 tengelycsapágy egy első 8 csapágyazási síkban a 4 jeladón keresztül mereven van rögzítve egy közbenső 7 kereten. Egy támasztókarpár egymással szöget bezáró 13,14 támasztókaijai egy további 9 csapágyazási síkban egy látszólagos 24 csapágyazási helyet hoznak létre. A látszólagos 24 csapágyazási hely a 2 mérőtengely 23 középvonalára, és a méréskor a kiegyensúlyozatlanságból adódóan a 4 jeladóra ható reakcióerők irányára merőleges forgástengelynek felel meg. A 13, 14 támasztókarok végei a 19 és 22 csuklókon át a közbenső 7 kerettel, a 20 és 21 csuklókon át pedig a 2 mérőtengely 26 tengelycsapágyával vannak összekötve. A 19-22 csuklók tengelyei párhuzamosak a látszólagos 24 csapágyazási helyen átmenő forgástengellyel. Ennél a kiviteli alaknál a látszólagos 24 csapágyazási hely a forgó 1 test és a 8 csapágyazási sík - ebben vannak a 4, 5 jeladók - között helyezkedik el (1. és 2. ábra). A látszólagos 24 csapágyazási hely azonban a forgó 1 testen belül is lehet, elsősorban a 27 és 28 kiegyensúlyozási síkok között, amelyekben a kiegyensúlyozás történik, például kiegyenlítősúlyok elhelyezésével (5. és 6. ábra).
HU 222 970 Bl
A közbenső 7 keret az 5 jeladón keresztül a stabil 6 keretre támaszkodik. Az 5 jeladó az ábrázolt kiviteli alaknál a 2 mérőtengelyre merőleges 8 csapágyazási síkban van elhelyezve. Az 5 jeladó azonban a 2 mérőtengely mentén eltolva, egy másik csapágyazási síkban is elhelyezhető. Ezenkívül a közbenső 7 keret egy pár 11,12 támasztókar segítségével van a rögzített 6 kereten megtámasztva. A11,12 támasztókarok végei a 15,16 csuklókon át a stabil 6 kerettel, és a 17, 18 csuklókon át (1., 3., 5., 10. és 7-9. ábrák), valamint a 19, 22 csuklókon át (2., 4. és
6. ábra) a közbenső 7 kerettel vannak összekötve. A közbenső 7 keret merev csapágytömbként vagy merev, nem hajlítható csapágykeretként van kialakítva.
Az 1. és 2. ábra, valamint az 5-9. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a 11,12 támasztókarok lényegében párhuzamosak egymással és a 2 mérőtengely 23 középvonalával. A11,12 támasztókarok tehát egy olyan párhuzamos megvezetést adnak, amely a 2 mérőtengely 23 középvonalára lényegében merőlegesen vezeti a mérésnél a kiegyensúlyozatlanságból adódó reakcióerőket az 5 jeladóba.
A 3., 4. és a 10. ábra szerinti kiviteli alakoknál all, 12 támasztókarok egymással hegyesszöget zárnak be, amelynek csúcsa a 2 mérőtengely 23 középvonalán vagy annak közelében helyezkedik el. Ez a csúcspont egy további látszólagos 25 csapágyazási helyet képez a 2 mérőtengelyre merőleges 10 csapágyazási síkban, amely a forgó 1 test külső oldalánál helyezkedik el.
A 10. ábra szerinti kiviteli alaknál a 10 csapágyazási síkban fekvő látszólagos 25 csapágyazási hely a 2 mérőtengely pontvonallal rajzolt meghosszabbításában helyezkedik el, a 3 csapágyazástól a 2 mérőtengely kinyúlásával ellenkező irányban. A 25 csapágyazási hely és a hozzá tartozó 10 csapágyazási sík tehát a 3 csapágyazásnak a forgó 1 testtel átellenes oldalán helyezkedik el.
A látszólagos 25 csapágyazási hely is olyan forgástengelyként viselkedik, amely merőleges a 2 mérőtengely 23 középvonalára és arra az irányra, amelyben az erők a 4,5 jeladókra hatnak. Az ábrázolt kiviteli alakoknál az erők hatásvonala a 8 csapágyazási síkban van. Azért, hogy a látszólagos 24, 25 csapágyazási helyek forgástengelyként viselkedjenek, a 15-22 csuklók tengelyei párhuzamosak egymással, és merőlegesek a 2 mérőtengely 23 középvonalára, valamint a 8 csapágyazási síkban a 4, 5 jeladókra átvitt erők hatásvonalára.
A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alakoknál a forgó 1 test mindkét - azaz belső és külső - oldalán látszólagos 24,25 csapágyazási helyeket tartalmazó 9,10 csapágyazási síkok keletkeznek. A látszólagos 24, 25 csapágyazási helyek látszólagos mérési helyek tulajdonságaival rendelkeznek. A belső 24 csapágyazási helyhez tartozó L erők az 5 jeladóra, a külső 25 csapágyazási helyhez tartozó R erők pedig a 4 jeladóra hatnak. A 4, 5 jeladók a mért erőknek megfelelő L’ és R’ jeleket állítanak elő. A látszólagos 24, 25 csapágyazási helyek azért alkotnak látszólagos mérési helyeket, mert amikor a forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából adódó centrifugális L erő a bal oldali 9 csapágyazási síkban hat, az 5 jeladó egy ezzel az erővel arányos L’ jelet szolgáltat, míg a 4 jeladó nem ad ki jelet. Ha viszont a jobb oldali külső 10 csapágyazási síkban hat a forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából adódó R centrifugális erő, csak a jeladó ad le egy ezzel az erővel arányos R’ jelet, míg az 5 jeladó nem állít előjelet. Ebből egy olyan konzolos csapágyazás adódik, amelynél a 27, 28 kiegyensúlyozást síkok a forgó 1 testen a látszólagos mérési helyek, illetve látszólagos mérési síkok között helyezkednek el, amelyek megegyeznek a 9, 10 csapágyazási síkokkal, amint a 3. és 4. ábrán látható. A forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából származó erőhatásnál a 9 és 10 csapágyazási síkok között az ezekben a síkokban (látszólagos mérési síkokban) ható csapágyerők a támadásponttól mért távolságoknak megfelelően oszlanak el, és a 4, jeladók ezeknek megfelelő jeleket adnak le.
A 10. ábrán látható kiviteli alaknál az egyik látszólagos 24 csapágyazási hely, amelyre a forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából származó centrifugális L erő hat, a 9 csapágyazási síkban helyezkedik el a két 27, 28 kiegyensúlyozási sík között, előnyösen középen. A másik látszólagos 25 csapágyazási hely a 2 mérőtengely 3 csapágyazásához viszonyítva a másik oldalon helyezkedik el, a 2 mérőtengely meghosszabbításában. Itt a forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából származó centrifúgális R erő hat. Amint a fentiekben már leírtuk, a 4 és 5 jeladó az R és L erőkkel aranyos R’ és L’ jeleket szolgáltatja.
Az 1. és 2., valamint az 5-9. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a külső látszólagos csapágyazási hely a végtelenben, vagy viszonylag nagy, például 3-20 méteres vagy ennél is nagyobb távolságban helyezkedik el, mivel a 11,12 támasztókarok lényegében párhuzamos vezetést képeznek a közbenső 7 keret számára. Ha ezeknél a kiviteli alakoknál a 9 csapágyazási síkban (látszólagos mérési síkban) a látszólagos csapágyazási helyen (látszólagos mérési helyen) hat a forgó 1 test kiegyensúlyozatlanságából származó centrifúgális erő (az L erő az 1. és 2. ábrán és az S erő az 5. és 6. ábrán), ezt az erőt csak az 5 jeladó érzékeli, és egy arányos L’, illetve S’ jelet szolgáltat. A 4 jeladó nem ad ki jelet. A centrifúgális erő távolságától függően az 5 jeladó a közbenső 7 keret párhuzamos vezetésének következtében csak a centrifúgális erő nagyságával arányos jelet állít elő. Ezzel szemben a 4 jeladó egy olyan M’ jelet szolgáltat, amely nemcsak a centrifúgális erő nagyságával, és ezáltal a kiegyensúlyozatlanság mértékével arányos, hanem az erő támadáspontjának távolságával is a 9 csapágyazási síktól, illetve a látszólagos 24 csapágyazási helytől.
Az 1., 3., 5. és 10., valamint a 7-9. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a közbenső 7 keret a stabil 6 kereten a 11 és 12 támasztókarokból álló támasztókarpárral, míg a 2 mérőtengely cső alakú 26 tengelycsapágya a 13 és 14 támasztókarokból álló támasztókaipárral van rögzítve; a rögzítési helyek a 2 mérőtengely irányában nézve egymás mögött helyezkednek el. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alakoknál a támasztókarpárok ugyanabban az irányban tartanak össze. A 10. ábra szerinti kiviteli alaknál a 11,12 támasztókarok ellentétes irányban tartanak össze, mint a 13,14 támasztókarokból álló támasztókarpár. A 2., 4. és 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a közbenső 7 keret a stabil 6 kereten, és a 2 mérőtengely 26 tengelycsapágya a közbenső 7 kereten a 11, 12 és 13, 14 támasztókarokból álló támasztókarpárokkal egy4
HU 222 970 Bl más mellett, illetve egymás felett van megtámasztva. Itt a közbenső 7 kereten a 17 csukló egybeesik a 19 csuklóval, a 18 csukló pedig a 22 csuklóval; a 2., 4. és 6. ábrákon a közös 19 és 22 csuklók láthatók.
A 11-14 támasztókarok sík részekből mereven és hajlításnak ellenállóan vannak kialakítva. A sík részek készülhetnek egy darabból, ahol a csuklókat vonal alakú gyengítési helyek, például keresztmetszet-csökkentések képezik. Amint a 7-9. ábrákon látható, ugyanabból a darabból, amelyből a 11 -14 támasztókarok sík részei vannak, egy 33 tartólap is kialakítható, amely a 29 tartószerkezet része. A 33 tartólap - például hegesztéssel szilárdan össze van kötve a cső alakú 26 tengelycsapággyal. Ezenkívül a 29 tartószerkezet alkotórésze lehet még egy 34 támasztóidom, amely szintén például hegesztéssel a 33 tartólappal és a 26 tengelvcsapággyal van összekötve. Az ábrákon a felső 34 támasztóidom látható. Emellett egy alsó támasztóidom is alkalmazható. A felső és az alsó támasztóidomok például szögvasból készíthetők, amelynél a 26 tengelycsapágy a szögvas nyílásán van átvezetve, és azzal például hegesztéssel szilárdan össze van kötve. Ezáltal merev, hajlításnak ellenálló összeköttetés keletkezik a 29 tartószerkezet és a 26 tengelycsapágy között a 20 és 21 csuklók közötti részen. A 20 és 21 csuklók a 13,14 támasztókarok és a 33 tartólap között helyezkednek el.
Ugyanabból a darabból, amelyből a 11-14 támasztókarok vannak, 37, 38 és 40,41 rögzítőlapok is kialakíthatók. A 37, 38 rögzítőlapok például csavarkötésekkel vagy más módon szilárdan össze vannak kötve a stabil 6 kerettel. A 37, 38 rögzítőlapok képezik a rögzítési helyeket a 11, 12 támasztókarokból álló támasztókarpár számára, amely a közbenső 7 keretet rögzíti a stabil 6 kereten. A 37,38 rögzítőlapok és a 11,12 támasztókarokat alkotó sík részek között vannak vonal alakú gyengítési helyekként kialakítva a 15,16 csuklók. A gyengítési helyek homorú, célszerűen félkör alakú keresztmetszettel rendelkeznek.
Az említett darabból kialakított 40, 41 rögzítőlapok például csavarkötésekkel, hegesztéssel vagy más módon szilárdan össze vannak kötve a közbenső 7 keret oldalfelületeivel. A két 40, 41 rögzítőlap és a 11,12 támasztókarok között helyezkednek el a gyengítési helyekként kialakított 17, 18 csuklók. A 13, 14 támasztókarokat képező sík részek között gyengítési helyekként vannak kialakítva a 19,22 csuklók.
Ezen a módon egyetlen darabból kialakítható gyakorlatilag az egész 3 csapágyazás, amely megtámasztja a 2 mérőtengelyt a stabil 6 keretben, és meghatározza a látszólagos csapágyazási és mérési helyeket.
A közbenső 7 keret párhuzamos vezetése a stabil 6 kereten lényegében abból adódik, hogy a 15, 17 és 16, 18 csuklókat képező homorú bemélyedések alja a 11, 12 támasztókarok két oldalán nagyjából a párhuzamos 35, 36 síkokban helyezkedik el (7. ábra), amelyekben a két 11,12 támasztókar vezetési funkciója megvalósul. A 15, 17 és 16, 18 csuklókat képező bemélyedések a lapos 11,12 támasztókarok átellenes felületein helyezkednek el. Az egymással nagyon kis hegyesszöget bezáró 11,12 támasztókarok párhuzamos vezetési funkciót valósítanak meg a párhuzamos 35,36 síkokban. Ezáltal az 1. és az 5. ábrának megfelelő mérési elrendezések hozhatók létre. A 3. ábrának megfelelő mérési elrendezés kialakításához a 11, 12 támasztókarok megfelelő mértékben nagyobb szöget zárnak be egymással.
A 10. ábra szerinti kiviteli alak megvalósításához a 7-9. ábrákon látható 11, 12 támasztókarok hátsó végeik felé összetartanak. A hátsó 15,16 csuklók ezért közelebb fekszenek a 2 mérőtengely 23 középvonalához, mint az elülső 17,18 csuklók.
Amint a 8. ábrán is látható, a két 4, 5 jeladó egy hatásvonalban van elhelyezve, mégpedig a 4 jeladó a 26 tengelycsapágy és a közbenső 7 keret belső oldala között, míg az 5 jeladó a közbenső 7 keret vagy a 41 rögzítőlap (9. ábra) külső oldala és a stabil 6 keret között helyezkedik el.
A 2 mérőtengelyt egy villamos 30 motor hajtja egy 31 szíjhajtáson keresztül. A 30 motor a 26 tengelycsapágyon egy 32 konzol segítségével van rögzítve. Ennek az elrendezésnek köszönhetően a 30 motor üzemelése nem zavarja a mérési eredményeket.
A találmány szerinti berendezésben a 2 mérőtengelyt a stabil 6 kereten ágyazó 3 csapágyazás tengelyirányban nézve kompakt felépítésű. Ezért a 2 mérőtengely konzolos csapágyazása ellenére mérsékelt az erődinamika, és a mérést kevésbé befolyásolja az erőérzékelők érzékenységének változása például hőmérséklet-változások, öregedés, ütés, túlterhelés, szállításnál fellépő rázkódások és nedvesség hatására, továbbá ritkábban kell cserélni az erőmérő jeladókat, a berendezés szállítása és felállítása után könnyebb a beállítás, kisebbek a szervizköltségek, jobb a mérési pontosság, kisebb felbontású A/D átalakító szükséges az analóg jelek digitalizálásához, és a kompakt felépítés ellenére nagyobbak lehetnek a látszólagos mérési síkok távolságai. A mérőtengely konzolos csapágyazása ellenére olyan mérsékelt az erődinamika, mint azoknál a mérési elrendezéseknél, amelyeknél a forgó test mindkét oldalon csapágyazva van.
Claims (25)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére, amely berendezés- egy tengelycsapágyban középvonala körül forgathatóan ágyazott mérőtengelyt tartalmaz, amelyen a forgó test a méréshez rögzítve van, és- a mérőtengely erőmérő jeladókkal ellátott csapágyazással egy stabil kereten van ágyazva, továbbá- a csapágyazás egy közbenső keretet tartalmaz, amelyen a mérőtengely egy erőmérő jeladóval ellátott csapágyazási síkban van megtámasztva, azzal jellemezve, hogy- a közbenső keret (7) a stabil kereten (6) egy további erőmérő jeladón (5) át van megtámasztva, és- a mérőtengely (2) a közbenső kereten (7), és a közbenső keret (7) a stabil kereten (6) egy-egy, támasztókarokkal (11, 12, 13, 14) létrehozott látszólagos csapágyazási helyen (24,25) van megtámasztva.HU 222 970 Bl
- 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az erőmérő jeladók (4, 5) a merev közbenső keretnél (7) elhelyezkedő csapágyazási síkokban vannak elrendezve.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az erőmérő jeladók (4, 5) egy közös csapágyazási síkban (8) vannak elhelyezve.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közbenső keret (7) a stabil kereten (6) és a mérőtengely (2) a közbenső kereten (7) úgy van ágyazva, hogy az erőmérő jeladóknak (4, 5) átadott erők egy síkban vannak, és egymással párhuzamosak, elsősorban koaxiálisak.
- 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a látszólagos csapágyazási helyek (24, 25) a forgó test (1) kiegyensúlyozási síkjain (27,28) kívül vannak.
- 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a látszólagos csapágyazási helyek (24,25) a mérőtengellyel (2) alkotott metszéspontjaikban látszólagos mérési helyeket képeznek.
- 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a látszólagos csapágyazási helyek (24, 25) vonalszerűén vannak kialakítva, és merőlegesek a mérőtengely (2) középvonalára (23).
- 8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérőtengely (2) a közbenső kereten (7) egy - a támasztókarokkal (13,14) létrehozott látszólagos csapágyazási helyet (24) tartalmazó - második csapágyazási síkban (9) van megtámasztva, és a közbenső keret (7) az erőmérő jeladót (5) tartalmazó csapágyazási síkban (8), párhuzamos vezetéssel a stabil kereten (6) van megtámasztva.
- 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csapágyazás (3) csak egy látszólagos csapágyazási helyet (24) tartalmaz.
- 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyik látszólagos csapágyazási hely (24) a kiegyensúlyozási síkok (27,28) között helyezkedik el.
- 11. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyik látszólagos csapágyazási hely (24) a forgó test (1) és a stabil keret (6) között helyezkedik el.
- 12. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két látszólagos csapágyazási hely (24,25) van a forgó test (1) két oldalán.
- 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy látszólagos csapágyazási hely (24) a két kiegyensúlyozási sík (27, 28) között, lényegében középen helyezkedik el.
- 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy első támasztókarpár támasztókaqai (11, 12) által képzett látszólagos csapágyazási hely (25) a mérőtengely (2) meghosszabbításában helyezkedik el, a mérőtengely (2) csapágyazásának (3) a mérőtengellyel (2) átellenes oldalán.
- 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csapágyazási helyek (24, 25) a támasztókarpárt alkotó támasztókarok (11, 12,13,14) meghosszabbításainak metszéspontjában helyezkednek el.
- 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közbenső keret (7) egy első támasztókarpár támasztókaijain (11, 12) és csuklókon (15-18) át a stabil kereten (6), és a mérőtengely (2) egy második támasztókarpár támasztókaijain (13, 14) és csuklókon (19-22) át a közbenső kereten (7) van megtámasztva, továbbá az egyes csuklók (15-22) tengelyei lényegében merőlegesek az erőmérő jeladókra (4, 5) átvitt erők hatásvonalára és a mérőtengely (2) középvonalára (23).
- 17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első támasztókarpár támasztókarjai (11, 12) egymással párhuzamosak, vagy csúcsával lényegében a mérőtengely (2) középvonalán (23) elhelyezkedő szöget alkotnak.
- 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a támasztókarok (11-14) a hozzájuk tartozó csuklók (15-22) között elhelyezett, hajlítással szemben merev lapos részekből állnak.
- 19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a támasztókarokat (11-14) alkotó lapos részek felületei ugyanabban a síkban helyezkednek el, mint a hozzájuk tartozó csuklók (15-22) tengelyei.
- 20. A 16-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a támasztókarok (11-14) és a csuklók (15-22) egy darabból vannak kialakítva, és a csuklók (15-22) egyenes gyengítési helyekként vannak megvalósítva.
- 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két látszólagos csapágyazási hely (24, 25) legalább egyike a mérőtengely (2) középvonalához (23) képest arra az oldalra van eltolva, amelyen a hozzá tartozó erőmérő jeladó (4,5) van elhelyezve.
- 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérőtengely (2) megtámasztása a közbenső kereten (7), és a közbenső keret (7) megtámasztása a stabil kereten (6) a mérőtengely (2) hosszirányában nézve egymás mögött vagy egymás mellett helyezkedik el.
- 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tengelycsapágy (26) attól a csapágyazási síktól (8), amelyben az erőmérő jeladók (4, 5) elhelyezkednek, tengelyirányban térközzel elválasztva egy hajlítással szemben merev tartószerkezettel (29) van szilárdan összekötve, továbbá a tartószerkezet (29) két egymással szöget bezáró támasztókaron (13,14) és a csuklókon (19-22) át a közbenső kereten (7) van megtámasztva.
- 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csuklókat (15-22) képező gyengítési helyek homorú keresztmetszetűek.
- 25. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csuklókat (15-22) képező gyengítési helyek lineáris perforációkként vannak kialakítva.HU 222 970 Bl Int.Cl.7: GOIM 1/041. ábraHU 222 970 Bl Int.Cl.7: GOIM 1/04 (Λ λ2. ábra)HU 222 970 BI Int.Cl.7: GOIM 1/043. ábraHU 222 970 Bl Int. CU: GOIM 1/04 coHU 222 970 Bl Int. Cl.7: G 01 M 1/045. ábraHU 222 970 BlInt. Cl.7: GOIM 1/046. ábraHU 222 970 BlInt. Cl.7: GOIM 1/047. ábraHU 222 970 BlInt. Cl.7: GOIM 1/048. ábra
Applications Claiming Priority (3)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19839976 | 1998-09-02 | ||
| DE19844975A DE19844975C2 (de) | 1998-09-02 | 1998-09-30 | Vorrichtung zur Messung von Kräften, welche durch eine Unwucht eines Rotors erzeugt werden |
| PCT/EP1999/006372 WO2000014503A1 (de) | 1998-09-02 | 1999-08-30 | Vorrichtung zur messung von kräften, welche durch eine unwucht eines rotors erzeugt werden |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0101095A2 HUP0101095A2 (hu) | 2001-08-28 |
| HUP0101095A3 HUP0101095A3 (en) | 2002-02-28 |
| HU222970B1 true HU222970B1 (hu) | 2004-01-28 |
Family
ID=26048558
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0101095A HU222970B1 (hu) | 1998-09-02 | 1999-08-30 | Berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére |
Country Status (17)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6430992B1 (hu) |
| EP (1) | EP1108204B1 (hu) |
| JP (1) | JP4344096B2 (hu) |
| CN (1) | CN1170130C (hu) |
| AT (1) | ATE214477T1 (hu) |
| AU (1) | AU751140B2 (hu) |
| BR (1) | BR9908457B1 (hu) |
| CA (1) | CA2324315C (hu) |
| DK (1) | DK1108204T3 (hu) |
| ES (1) | ES2173000T3 (hu) |
| HU (1) | HU222970B1 (hu) |
| NZ (1) | NZ506942A (hu) |
| PL (1) | PL191114B1 (hu) |
| RU (1) | RU2245528C2 (hu) |
| TR (1) | TR200002561T2 (hu) |
| TW (1) | TW418319B (hu) |
| WO (1) | WO2000014503A1 (hu) |
Families Citing this family (20)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE10202897B4 (de) * | 2002-01-25 | 2013-04-04 | Snap-On Equipment Gmbh | Vorrichtung und Verfahren zum Messen einer Unwucht eines Motorrad-Rades |
| DE10233917A1 (de) * | 2002-07-25 | 2004-02-12 | Franz Haimer Maschinenbau Kg | Unwucht-Messvorrichtung |
| DE60204315T2 (de) | 2002-09-13 | 2006-08-10 | Snap-On Equipment S.R.L A Unico Socio, Correggio | Verfahren und Vorrichtung zur Bestimmung der geometrischen Daten eines auf einer Welle drehbar montierten Kraftfahrzeugrades |
| RU2270985C1 (ru) * | 2004-10-06 | 2006-02-27 | Александр Николаевич Николаев | Способ и устройство для балансировки ротора |
| US8272265B2 (en) * | 2005-07-12 | 2012-09-25 | Technion Research And Development Foundation Ltd. | System and method for active detection of asymmetry in rotating structures |
| FR2909763B1 (fr) * | 2006-12-07 | 2009-01-23 | Renault Sas | Systeme et procede de detection d'un balourd de roue de vehicule automobile |
| ES2373128T3 (es) * | 2008-05-07 | 2012-01-31 | Snap-On Equipment Srl A Unico Socio | Aparato para medir las fuerzas generadas por un desequilibrio de una rueda de vehículo. |
| DE602008005009D1 (de) * | 2008-07-03 | 2011-03-31 | Snap On Equipment S R L A Unico Socio | Vorrichtung zur Messung von mittels einer Drehelement-Unwucht erzeugten Kräften |
| EP2196789A1 (en) * | 2008-12-10 | 2010-06-16 | Snap-on Equipment Srl a unico socio. | Apparatus for measuring unbalance forces |
| DE102008062255A1 (de) | 2008-12-15 | 2010-06-17 | Franz Haimer Maschinenbau Kg | Wuchtvorrichtung mit Zusatzlager |
| ES2561221T3 (es) * | 2011-03-25 | 2016-02-25 | Snap-On Equipment Srl A Unico Socio | Dispositivo para medir las fuerzas generadas por un desequilibrio |
| US8899111B2 (en) * | 2011-03-25 | 2014-12-02 | Snap-On Equipment Srl A Unico Socio | Device for measuring forces generated by an unbalance |
| CN103134629B (zh) * | 2011-11-23 | 2015-10-07 | 深圳市福义乐磁性材料有限公司 | 一种测试磁力传动器转子耦合不平衡力的装置及方法 |
| JP5758348B2 (ja) | 2012-06-15 | 2015-08-05 | 住友建機株式会社 | 建設機械の油圧回路 |
| EP2741066B1 (en) | 2012-12-06 | 2019-04-17 | Snap-on Equipment Srl a unico socio | Method of determining rotary angle related data of a vehicle wheel |
| ITMO20120324A1 (it) | 2012-12-21 | 2014-06-22 | Sicam Srl | Macchina equilibratrice per l'equilibratura di ruote di veicoli |
| DE102015224638A1 (de) * | 2015-12-08 | 2017-06-08 | Zf Friedrichshafen Ag | Radkraftdynamometer zur Messung von Reifenkräften |
| CN114646377A (zh) * | 2020-12-21 | 2022-06-21 | 财团法人金属工业研究发展中心 | 振动力量测量装置 |
| IT202100018716A1 (it) | 2021-07-16 | 2023-01-16 | Snap On Equip Srl Unico Socio | Metodo e apparato per determinare le dimensioni geometriche di una ruota di veicoli montata in modo da poter ruotare attorno ad un asse di rotazione |
| CN113790847B (zh) * | 2021-11-16 | 2022-03-11 | 菏泽双龙冶金机械有限公司 | 一种矿山机械零件动平衡检测仪器 |
Family Cites Families (9)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| AU534527B2 (en) | 1978-05-19 | 1984-02-02 | Sun Electric Corporation | Wheel balancing machine/o/ |
| US4499768A (en) | 1982-09-08 | 1985-02-19 | Coats Wheel Balancer Corp. | Cantilever support for an apparatus to determine the imbalance in a rotating object |
| US4494400A (en) | 1983-07-28 | 1985-01-22 | Fmc Corporation | Wheel balancer two plane calibration apparatus and method |
| EP0343265B1 (de) | 1988-05-24 | 1992-02-26 | Schenck-Auto-Service-Geräte GmbH | Verfahren zur Herstellung einer Abstützung für eine Auswuchtmaschine |
| US5189912A (en) | 1988-09-07 | 1993-03-02 | Interbalco Ag | Ultrasonic wheel measuring apparatus and wheel balancer incorporating same |
| DE4329831C2 (de) | 1993-09-03 | 1998-07-23 | Hofmann Werkstatt Technik | Vorrichtung zum Antrieb einer Meßspindel einer Auswuchtmaschine |
| DE4342667C2 (de) * | 1993-12-14 | 1996-04-11 | Hofmann Maschinenbau Gmbh | Vorrichtung zur schwingungsfähigen Abstützung einer Rotorlagerung für einen auszuwuchtenden Rotor in einer Auswuchtmaschine |
| US5847480A (en) | 1995-11-03 | 1998-12-08 | The Regents Of The University Of California | Passive magnetic bearing element with minimal power losses |
| ES2189982T5 (es) | 1996-09-06 | 2006-11-16 | Snap-On Equipment Europe Limited | Aparato equilibrador de ruedas. |
-
1999
- 1999-08-30 WO PCT/EP1999/006372 patent/WO2000014503A1/de not_active Application Discontinuation
- 1999-08-30 PL PL342762A patent/PL191114B1/pl unknown
- 1999-08-30 US US09/646,157 patent/US6430992B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1999-08-30 EP EP99946065A patent/EP1108204B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1999-08-30 JP JP2000569202A patent/JP4344096B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1999-08-30 TR TR2000/02561T patent/TR200002561T2/xx unknown
- 1999-08-30 HU HU0101095A patent/HU222970B1/hu not_active IP Right Cessation
- 1999-08-30 DK DK99946065T patent/DK1108204T3/da active
- 1999-08-30 RU RU2000124867/28A patent/RU2245528C2/ru not_active IP Right Cessation
- 1999-08-30 NZ NZ506942A patent/NZ506942A/xx unknown
- 1999-08-30 AU AU58567/99A patent/AU751140B2/en not_active Ceased
- 1999-08-30 CN CNB998055867A patent/CN1170130C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1999-08-30 CA CA002324315A patent/CA2324315C/en not_active Expired - Fee Related
- 1999-08-30 ES ES99946065T patent/ES2173000T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1999-08-30 AT AT99946065T patent/ATE214477T1/de not_active IP Right Cessation
- 1999-08-30 BR BRPI9908457-0A patent/BR9908457B1/pt not_active IP Right Cessation
- 1999-09-01 TW TW088115023A patent/TW418319B/zh not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| JP4344096B2 (ja) | 2009-10-14 |
| CN1170130C (zh) | 2004-10-06 |
| BR9908457B1 (pt) | 2010-11-30 |
| ES2173000T3 (es) | 2002-10-01 |
| CA2324315C (en) | 2008-11-04 |
| RU2245528C2 (ru) | 2005-01-27 |
| DK1108204T3 (da) | 2002-07-01 |
| BR9908457A (pt) | 2000-11-14 |
| JP2002524730A (ja) | 2002-08-06 |
| AU751140B2 (en) | 2002-08-08 |
| ATE214477T1 (de) | 2002-03-15 |
| EP1108204A1 (de) | 2001-06-20 |
| US6430992B1 (en) | 2002-08-13 |
| HUP0101095A3 (en) | 2002-02-28 |
| TR200002561T2 (tr) | 2001-01-22 |
| EP1108204B1 (de) | 2002-03-13 |
| HUP0101095A2 (hu) | 2001-08-28 |
| TW418319B (en) | 2001-01-11 |
| CN1298484A (zh) | 2001-06-06 |
| PL342762A1 (en) | 2001-07-02 |
| CA2324315A1 (en) | 2000-03-16 |
| WO2000014503A1 (de) | 2000-03-16 |
| PL191114B1 (pl) | 2006-03-31 |
| NZ506942A (en) | 2003-04-29 |
| AU5856799A (en) | 2000-03-27 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU222970B1 (hu) | Berendezés forgó test kiegyensúlyozatlanságából származó erők mérésére | |
| US9494479B2 (en) | Drive shaft balancing machine having two pedestals and first and second vibration sensors and balancing method | |
| US20100000319A1 (en) | Apparatus for measuring forces which are produced by an unbalance of a rotary member | |
| US4445372A (en) | Balancing machine for bodies of rotation | |
| EP2503313B1 (en) | Device for measuring forces generated by an unbalance | |
| US6779400B1 (en) | Method and apparatus for determining the unbalance of a rotating body | |
| US3812725A (en) | Balancing apparatus | |
| US8899111B2 (en) | Device for measuring forces generated by an unbalance | |
| US4149416A (en) | Balancing machine spindle mounting | |
| KR100782206B1 (ko) | 로터 불균형으로 인해 발생되는 하중을 측정하는 장치 | |
| US4250756A (en) | Apparatus for balancing a rotating body | |
| KR100869193B1 (ko) | 불균형 측정장치를 교정하기 위한 방법 및 장치 | |
| JPH0224527A (ja) | 支持手段を製造する方法およびその方法によって製造した支持手段 | |
| US6505510B2 (en) | Apparatus for measuring forces produced by unbalance of a rotary member | |
| US3130576A (en) | Means for dynamic analysis of unbalance | |
| JP2003322581A (ja) | 動釣合い試験機のための被試験体保持装置 | |
| MXPA00008825A (es) | Dispositivo para medir las fuerzas que se producen debido a un desequilibrio en un motor | |
| JPH0725648Y2 (ja) | 動力試験装置の検量装置 | |
| KR0169646B1 (ko) | 대차의 관성반경 측정장치 및 그 방법 | |
| JPS5947252B2 (ja) | つりあい試験機の被試験体の軸受支持装置 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HFG4 | Patent granted, date of granting |
Effective date: 20031201 |
|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |