HU222529B1 - Szagvédelemmel ellátott, lélegző abszorbens cikkek - Google Patents

Abstract

A találmány tárgyát olyan abszorbens cikkek, különösen javítottkényelmességű egészségügyi betétek képezik, amelyekben lélegzőhátlapok kerülnek alkalmazásra, és mégis megtartjákvédőteljesítményüket, valamint van egy javított szagvédő rendszerük.Ezt azáltal lehet elérni, hogy az abszorbens cikk egyes alkatrészeitmeghatározott követelmények szerint választják ki, majd az egyedielemeket úgy erősítik össze, hogy a késztermék szintén kielégítse ameghatározott kényelmi és teljesítménykövetelményeket, valamintjavított szagvédő-teljesítményt nyújtson. ŕ

Description

A találmány tárgyát olyan abszorbens cikkek, különösen javított kényelmességű egészségügyi betétek képezik, amelyekben lélegző hátlapok kerülnek alkalmazásra, és mégis megtartják védőteljesítményüket, valamint van egy javított szagvédő rendszerük. Ezt azáltal lehet elérni, hogy az abszorbens cikk egyes alkatrészeit meghatározott követelmények szerint választják ki, majd az egyedi elemeket úgy erősítik össze, hogy a késztermék szintén kielégítse a meghatározott kényelmi és teljesítménykövetelményeket, valamint javított szagvédő-teljesítményt nyújtson.

A leírás terjedelme 18 oldal

HU 222 529 B1

HU 222 529 Β1

A találmány tárgyát abszorbens cikkek, nevezetesen egészségügyi betétek és alsónadrágbetétek képezik, amelyek lélegzóképesek, és egy javított szagvédő rendszerrel vannak ellátva.

Az elsődleges fogyasztói igény - ami az abszorbens cikkek, különösen az egészségügyi betétek fejlesztésének alapja - azt kívánja, hogy ezek a termékek magasabb védőteljesítményt és kényelmi szintet biztosítsanak.

Az egyik mód a fogyasztók kényelmének biztosítására az abszorbens cikkek területén a lélegző termékek készítése. A lélegzőképesség biztosítása tipikusan úgy történik, hogy úgynevezett „lélegző hátlap”-okat építenek az abszorbens cikkekbe. Az általában használatos lélegző hátlapok mikroporózus vagy perforált fóliák irányított folyadékáteresztő képességgel, mint amilyenek például az US 4.591.523 számú szabadalmi iratban vannak leírva. Mindkét típusú lélegző hátlap páraáteresztő, tehát lehetővé teszi a gázcserét a környezettel. Ezáltal megengedi a magban tárolt folyadék egy részének elpárolgását, és fokozza a levegő cirkulációját az abszorbens cikken belül. Ez utóbbi különösen jótékony hatású, mert csökkenti a számos viselő által tapasztalt ragadós érzést, amely gyakran társul egy perforált fóliából vagy fóliaszerű anyagból készült fedőréteghez, különösen a hosszabb időn át történő viselés során. Ez annak a következménye, hogy a fedőrétegeket úgy tervezik meg, hogy tisztának és száraznak tűnjenek. Ezeket a fedőrétegeket igyekeznek simára készíteni, hogy minimálisra csökkentsék a folyadék felrakodását a fedőréteg felszínére. Ez az előny azonban a kényelem rovására érhető el, különösen meleg és nedves körülmények között, amikor a sima textúrájú felszín hajlamos a bőrhöz tapadni.

Azonban a lélegző hátlapok alkalmazásának az abszorbens cikkekben az a fő hátránya, hogy negatívan befolyásolják a védőteljesítményt, azaz átnedvesednek a viselő ruházatáig. Noha a lélegző hátlapok elvben csak a gáznemű anyagok átjutását engedik meg, fizikai mechanizmusok, így például átpréselődés, diffúzió és kapillárishatás, mégis előfordulhatnak, és a folyadék átjutását eredményezik az abszorbens magból a hátlapon keresztül a viselő ruházatába. Ezek a mechanizmusok akkor válnak különösen uralkodóvá, ha a terméket fizikai erőkifejtés alatt használják, vagy nagy kiömlési terhelés éri, vagy túl hosszú időn át viselik. így tehát, bár a lélegző hátlap beépítése az abszorbens cikkekbe a kényelem szempontjából erősen kívánatos, a hátlap elsődleges szerepe mégiscsak a folyadék kicsorgásának megakadályozása marad, ami miatt az ilyen lélegző hátlapokat nem lehet kielégítő módon beépíteni a termékekbe.

A viselők ruházatának átnedvesedését, amit az ilyen lélegző hátlapoknak az abszorbens cikkekbe történő beépítése okoz, a szakemberek már régen problémaként tartják számon. A probléma megoldására tett kísérletek főleg a többrétegű hátlapok használatára szorítkoztak, amint az az US 4.341.216 számú szabadalmi iratból is kitűnik. Hasonlóan az EP-A 710.471 számú szabadalmi irat is egy lélegző hátlapot ír le, amely egy gázáteresztő, hidrofób, polimerszál-szövedék külső réteget, és egy irányítottan folyadékáteresztő, perforált fóliabelsőréteget tartalmaz. Ez a hátlapszerkezet előnyösen nem mutat folyadékáteresztést és/vagy átnedvesedést bizonyos meghatározott vizsgálati körülmények között. Az EP-A 710.472 számú szabadalmi iratban viszont egy olyan lélegző hátlap van leírva, amely legalább két lélegző réteget tartalmaz, amelyek nincsenek egymáshoz erősítve a mag területén. Ez a hátlapszerkezet sem mutat folyadékáteresztést és/vagy átnedvesedést bizonyos meghatározott vizsgálati körülmények között.

Az US 4.713.068 számú szabadalmi iratban egy lélegző, textilszerű záróanyag van leírva az abszorbens cikkek külső borítójaként. Ez a záróanyag legalább két réteget tartalmaz, egy meghatározott rizsmasúlyú, szálátmérőjű és pórusméretű első réteget, és egy meghatározott vastagságú, folytonos poli(vinil-alkohol)-fólia második réteget. A záróanyagnak van egy meghatározott vízgőz-áteresztési sebessége és egy impermeabilitási szintje.

Azonban a fent ajánlott megoldások egyike sem képes teljesen kielégítő megoldást nyújtani a lélegző hátlapok átnedvesedésének problémájára minden körülmények között. Ráadásul további problémák is megjelennek az említett többrétegű hátlapokkal kapcsolatban, mint például a termék teljes vastagságának növekedése és hajlékonyságának csökkenése, amiket a fogyasztó a termék kényelmének számottevő csökkenéseként érzékel.

A lélegző hátlapok átnedvesedése problémájának megszüntetésére javasolt másféle megoldás az abszorbens anyag javítását célozza meg úgy, hogy csak kevés vagy semmi folyadék se érintkezhessen a hátlappal, és ez meggátolja az átnedvesedést. Ezt tipikusan úgy érik el, hogy megnövelik az abszorbens anyag mennyiségét a cikkben. Ez azonban egy rendkívül vastag abszorbens cikket eredményez, ami nagyon nem kívánatos a fogyasztó kényelme szempontjából. így azután bár az abszorbens cikk rendelkezik a megkívánt védő teljesítménnyel, és még megőrzött némi kényelmi előnyt a lélegző hátlap jelenléte következtében, más okból, ebben az esetben a cikk megnövekedett méretei miatt veszített a kényelmességéből.

Ráadásul a fenti megoldás a cikk hajlékonyságának csökkenését is eredményezi, ami különösen jól érzékelhető a keresztmetszeti merevség fokozódásából. Jól tudott azonban, hogy a viselő kényelme érdekében az abszorbens cikkeknek a keresztmetszetükben hajlékonyaknak kell lenniük. Elfogadott, hogy minél nagyobb egy abszorbens cikk keresztmetszeti hajlékonysága, annál kevésbé lesz észrevehető a viselő számára. így tehát a hajlékonyság a másik nagyon kívánatos kényelmi követelmény a korszerű abszorbens cikkekkel szemben.

Az EP-0 705.583 és 705,584 számú szabadalmi iratokban hosszirányban hajlékony, páraáteresztő abszorbens cikkek vannak leírva. A példaként leírt abszorbens cikkek azonban tipikusan nagyon vékonyak, és nincs megemlítve a cikkek abszorbens kapacitása vagy az átnedvesedés problémája.

Következésképpen, ha a lélegző hátlap beépítése az abszorbens cikkekbe a védőteljesítmény csökkenését

HU 222 529 Β1 eredményezi, akkor a többi kívánatos, kényelmi módosítást - például a tennék vastagságának csökkentését és hajlékonyságának fokozását - nem lehet beépíteni az abszorbens cikkekbe.

így tehát ellentét van az abszorbens cikk kényelmességének fokozására és az elfogadható védóteljesítmény biztosítására rendelkezésre álló eszközök között. Ezért találmányunk célja egy olyan abszorbens cikk kifejlesztése, amely fokozottan kényelmes a lélegzőképesség biztosítása miatt, és megtartja elfogadható védőteljesítményét.

Azt találtuk, hogy ez a cél egy olyan cikk elkészítésével érhető el, amelyben az egyes elemeknek bizonyos kulcsfunkciók paraméterkövetelményeit kell kielégíteniük a kényelmesség és/vagy a védelem terén, mint amilyen a hátlap átnedvesedése vagy folyadékáteresztő képessége, a fedőréteg szárazsága, a mag vastagsága, és a mag pára- vagy levegő- és páraáteresztő képessége. Továbbá, ezek az elemek úgy vannak kombinálva, hogy a kapott termék - az egyedi elemeken felül - kielégíti az általános követelményeket, például van egy adott szárazsági indexe és érzékelési indexe. Találmányunkban meghatározzuk azokat a kulcskomponenseket, amelyek az alapvető kényelmi követelményeket, mint amilyen a hajlékonyság, lélegzőképesség, szárazság és vastagság, valamint azokat, amelyek a védőteljesítményt, például a folyadék-visszatartást vagy átnedvesedést és a visszanedvesedést befolyásolják. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ezeknek az alkotórészeknek egy specifikus kombinációja egy olyan cikket hoz létre, amely magas szintű védő teljesítménnyel és ugyanakkor magas fokú fogyasztói kényelemmel rendelkezik. Különösen meg vagyunk győződve arról, hogy a lélegzőképességet az egész cikk lélegzőképességeként kell felfogni a hátlap lélegzőképességén túlmenően, hogy egy valóban lélegzőképes terméket szolgáltathassunk.

Ekkor azonban egy új probléma merült fel, ami összefügg a lélegző hátlapok tényleges beépítésével az abszorbens cikkekbe, azaz a lélegző abszorbens cikkek elkészítésével. Ezt a problémát a kellemetlen szagú vegyületek érezhetően fokozott megjelenése okozza az ilyen lélegző termékek használóinak legalább egy részénél.

Az abszorbens cikkekben tipikusan megjelenő, kellemetlen szagú vegyületek számos forrásból erednek. Először is folyékony kiválasztási termékek, például a vizelet, izzadság, menstruum és a vér maguk is tartalmazhatnak kellemetlen szagú vegyületeket. Másodszor, a kellemetlen szagú vegyületek keletkezhetnek a folyékony kiválasztási termékek alkotórészeinek bomlásával is. így tehát széles azoknak a vegyületeknek a köre, amelyek néha, egy abszorbens cikk használata során megjelenhetnek, és kellemetlen szaguk van. Ezen vegyületek közé tartoznak zsírsavak, az ammónia, aminok, kéntartalmú vegyületek, ketonok és aldehidek, valamint ezek nagyszámú származékai.

Úgy hisszük, hogy egy lélegző abszorbens cikk igazi természetéhez tartozik, hogy a benne tárolt kellemetlen szagú vegyületek a levegőhöz és a párához hasonlóan sokkal könnyebben cserélődnek ki a környezettel, így tehát a kellemetlen szagú vegyületek képesek kiszökni a cikkből és szétterjedni a környezetében. Következésképpen az ilyen termékek potenciális felhasználóinak legalább egy része azt fogja érezni, hogy a kellemetlen szagú vegyületek sokkal könnyebben vehetők észre a lélegző abszorbens cikkekből, mint a nemlélegzőkből. A kellemetlen szagú vegyületek jelenléte és észlelhetősége azonban nagyon nem kívánatos, mert zavarba hozhatja az ilyen cikkek viselőit, és ezért észlelhetőségük megakadályozása erősen kívánatos.

így tehát találmányunk egyik tárgya egy abszorbens cikk, amely lélegző, és biztosítja a megkívánt védőteljesítményt, valamint csökkenti és előnyösen megakadályozza a szagos vegyületek kiáramlását a használat során.

Azt találtuk, hogy a lélegző abszorbens cikkek ellátása egy szagvédő rendszerrel nemcsak a valóban lélegző termékhez kapcsolódó, fent leírt előnyöket nyújtja, hanem egy hatásosabb szagvédő rendszert is biztosít. Pontosabban, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az ilyen, lélegző abszorbens cikkekbe beépített szagvédő rendszer mennyisége csökkenthető, és mégis megtartható az olyan szintű szagvédelem, mint amilyen egy nemlélegző abszorbens cikkben fordul elő.

Úgy gondoljuk, hogy a szagvédő rendszer előnyös teljesítménye az abszorbens cikk lélegző belvilága és az ott tárolt szagvédő anyag kölcsönhatásának következménye. Véleményünket számos tény támasztja alá.

Először is az abszorbens cikk lélegzőképessége az illékony, kellemetlen szagú vegyületek fokozott mozgását eredményezi. Emiatt fokozódik a tényleges fizikai érintkezés az ilyen vegyületek és a szagvédő anyagok között. Az érintkezés a szagvédő anyagok és a kellemetlen szagú vegyületek között általában szükséges ahhoz, hogy hatásosan küzdhessünk a szagos vegyületek ellen. Gyakran nagy mennyiségű szagvédő anyagra van szükség az abszorbens cikkben ahhoz, hogy hatásos legyen, mert az anyag nem szükségszerűen érintkezik a kellemetlen szagú vegyületekkel. Találmányunk szerint a szagvédő anyag hatékonysága jelentősen fokozódik, és a szagvédő anyagok teljes kapacitása kihasználható.

Másodszor, a cikk lélegzőképessége következtében, ami csökkenti a viselő bőre és az abszorbens cikk felszíne közötti környezet meleg, nedves és anaerob voltát, a mikroorganizmusok szaporodása is korlátozott. A mikroorganizmusokról köztudott, hogy felelősek a szagos vegyületek keletkezéséért.

Harmadszor, a viselő bőre és a cikk közötti környezet meleg, nedves és elzárt voltának csökkenése önmagában is csökkenti a viselő izzadási hajlamát. Ennek következtében csökken az izzadsághoz társuló szag. így tehát a cikk lélegzőképessége csökkenti az abszorbens cikken belül keletkező szag mennyiségét. Ennek eredményeként a szagvédő rendszer hatásosabban fog működni a maradék szagos vegyületekkel szemben, amelyek a cikkben jelen vannak.

Találmányunk egy járulékos előnye, hogy a lélegzőképesség és a szagvédelem egyesítése a termék általános szárazságának javulását eredményezi. A lélegzőképesség lehetővé teszi a folyadék elpárolgását a cikkből, és - amint azt fent említettük - a termék viselője izzadásának csökkentését is, és ezáltal annak a meleg és ful3

HU 222 529 Β1 ledt érzésnek az enyhülését, ami gyakran társul az olyan fedőrétegek jelenlétéhez, amelyeket úgy terveztek, hogy felszínük tiszta és száraz maradjon. A cikknek így kevesebb folyadékot kell tárolnia, és ezt hatásosabban tudja megtenni. Ráadásul a szagvédő anyagok is képesek folyadékot abszorbeálni és ezáltal fokozni a cikk szárazságát.

Találmányunk tárgyát egy lélegző, javított szagvédő rendszerrel ellátott, eldobható abszorbens cikk képezi, amely a következő elemeket tartalmazza:

egy folyadékáteresztő fedőréteget, egy abszorbens magot és egy lélegző hátlapot, ahol az említett abszorbens mag az említett fedőréteg és az említett hátlap között van elhelyezve, és az említett fedőréteg, mag és hátlap egyenként legalább egy réteget tartalmaz. A fedőrétegfolyadék-visszatartó képessége kisebb mint 0,22 g a 2,0 g-os terhelés mellett, a fedőréteg folyadék-visszatartó vizsgálatban. A mag vastagsága kisebb mint 12 mm, és páraáteresztő képessége legalább 200 g/m²/24 óra a páraáteresztőképesség-vizsgálattal meghatározva. A lélegző hátlap folyadékáteresztő képessége kisebb mint 0,3 g a 7 ml-es telítés mellett a folyadékáteresztőképességvizsgálattal meghatározva. Az elemek úgy vannak egymáshoz erősítve, hogy az említett abszorbens cikk szárazsági indexe nagyobb mint 0,5, és érzékelési indexe nagyobb mint 50. Továbbá az eldobható abszorbens cikk tartalmaz még egy szagvédő rendszert is, amely előnyösen az abszorbens magon belül van elhelyezve, és amely az abszorbens cikk különleges szerkezetével együtt javított szagvédőteljesítményt biztosít.

A találmány részletes leírása

Találmányunk tárgyát eldobható abszorbens cikkek, így egészségügyi betétek, alsóneműbetétek, inkontinens termékek és csecsemőpelenkák képezik. Az ilyen termékek tipikusan tartalmaznak egy folyadékáteresztő fedőréteget, egy hátlapot és egy abszorbens magot az említett fedőréteg és az említett hátlap között. Találmányunk szerint a fedőréteg, hátlap és mag az adott alkotórészek bármilyen ismert típusából választhatók ki, feltéve, hogy kielégítenek bizonyos, a kényelmességgel és a védő teljesítménnyel kapcsolatos követelményeket, amelyeket itt részletezni fogunk. Pontosabban, a teljesítmény kulcskövetelményei a következők: a fedőréteg folyadék-visszatartó teljesítménye, ami jelzi a fedőréteg azon képességét, hogy száraz marad a felszíne, és ezáltal szárazon tartja a viselő bőrét; az abszorbens mag permeabilitása és vastagsága, ami összefügg a mag abszorbens kapacitásával és azon képességével, hogy megengedi a pára és/vagy a levegő áramlását önmagán keresztül; és a hátlap átnedvesedése és/vagy folyadékáteresztő képessége, ami jelzi a lélegző hátlap azon képességét, hogy visszatartja az abszorbeált folyadékot. Ráadásul az egyedi elemek úgy vannak összeerősítve - előnyösen optimalizált összeerősítő technikák alkalmazásával -, hogy a késztermék szintén kielégítse az ugyancsak itt leírt, meghatározott kényelmi és teljesítménykövetelményeket. Mindemellett az abszorbens cikk tartalmaz még egy szagvédő rendszert is, amely az abszorbens cikk speciálisan kiválasztott elemeivel együtt javított szagvédőteljesítményt biztosít.

Az abszorbens cikk alkotórészei

A fedőréteg

Találmányunk szerint az abszorbens cikk lényeges alkotórészként egy fedőréteget tartalmaz. Erre a célra bármilyen, a szakterületen ismert fedőréteg alkalmas.

Az itt használt fedőréteg lehet egyrétegű, vagy a rétegek sokaságát tartalmazhatja. Egy előnyös megvalósításban a fedőrétegnek van egy első rétege, amely a fedőrétegnek a viselő felé néző felszínét adja, és egy második rétege az első réteg és az abszorbens szerkezet vagy mag között. A fedőréteg tipikusan végignyúlik az egész abszorbens szerkezeten, és benyúlhat az előnyös oldalhajtókákba vagy szárnyakba, vagy alkothatja is azokat.

A fedőrétegtől mint olyantól, és így az egyes rétegektől is elvárt, hogy rugalmas, lágy tapintású, és a viselő bőrét nem irritáló legyen. Lehet elasztikus is, hogy lehetővé tegye az egy- vagy kétirányú megnyújtást. Találmányunkban a „fedőréteg” bármilyen réteget vagy rétegek kombinációját jelenti, amelyek elsődleges funkciója a viselőtől eredő folyadék felfogása és továbbítása az abszorbens mag felé.

Találmányunk szerint a fedőréteg bármilyen, erre a célra alkalmas és a szakterületen ismert anyagból elkészíthető, mint amilyenek a nemszövött textíliák, fóliák vagy ezek kombinációi. Találmányunk egy előnyös megvalósításában a fedőréteg legalább egy rétegét egy folyadékáteresztő, perforált polimer fólia alkotja. A felső réteg előnyösen egy fólia olyan perforációval, amely elősegíti a folyadék transzportját a viselő felé néző felszíntől az abszorbens szerkezetbe, mint ahogyan az az US 3.929.135, 4.151.240,4.319.868,4.324.426,4.343.317 és 4.591.523 számú szabadalmi iratokban van leírva.

Találmányunk szerint a megfelelő fedőréteg folyadék-visszatartó képessége kisebb mint 0,22 g, előnyösen kisebb mint 0,15 g, előnyösebben kisebb mint 0,1 g, és legelőnyösebben 0 g a továbbiakban leírt folyadékvisszatartó vizsgálattal meghatározva.

Hátlap

A találmány szerinti abszorbens cikk tartalmaz egy lélegző hátlapot is. A hátlap előnyösen azt gátolja meg, hogy az abszorbens szerkezetben abszorbeálódott és tárolt kiválasztási termékek átnedvesítsék az abszorbens termékkel érintkező ruhadarabokat, így az alsóneműt, fehérneműt vagy pizsamát, tehát gátként hat a folyadéktranszportra. Emellett azonban a találmány szerinti lélegző hátlap megengedi legalább a pára, előnyösen a pára és a levegő átjutását, és így lehetővé teszi a gázok cirkulációját ki- és befelé a hátlapon át. A hátlap tipikusan végignyúlik az egész abszorbens szerkezeten, és benyúlhat az oldalhajtókákba vagy szárnyakba, és alkothatja is azokat.

Találmányunk szerint bármilyen, ismert lélegző hátlap vagy többrétegű, lélegző hátlap-kombináció használható az abszorbens cikkben, feltéve, hogy a hátlap teljesíti a folyadékáteresztő-képességi vizsgálat alább meghatározott követelményeit. A találmány szerinti lélegző hátlapok folyadékáteresztő képessége 7 ml-es telítés esetén kevesebb mint 0,3 g, előnyösen kevesebb, mint 0,2 g, előnyösebben kevesebb mint 0,1 g és legelőnyösebben 0 g.

HU 222 529 Β1

Találmányunk szerint a megfelelő, lélegző hátlap legalább egy gázáteresztő réteget tartalmaz. Alkalmas gázáteresztő rétegek a kétdimenziós, sík, mikro- és makropórusos fóliák, a makroszkóposán megnyújtott fóliák, a kikészített, perforált fóliák vagy a monolitfóliák. Találmányunk szerint az említett réteg lyukai bármilyen alakúak lehetnek, de előnyösen kör vagy hosszúkás téglalap alakúak, és méretük is változó lehet. A lyukak előnyösen egyenletesen oszlanak el a réteg teljes felszínén, azonban olyan rétegek is előfordulnak, amelyek felszínének csak bizonyos területein vannak lyukak.

Hátlapnak alkalmas, kétdimenziós rétegek bármely, a szakterületen ismert anyagból elkészíthetők, de előnyösen könnyen beszerezhető polimer anyagokból gyártják azokat. Alkalmas anyagok például a GORETEX® vagy Sympatex® típusú anyagok, amelyekről köztudott a szakterületen, hogy úgynevezett lélegző ruházatokban alkalmazzák azokat. A további alkalmas anyagok közé tartozik az XMP-1001 (Minnesota Mining and Manufacturing Co., St. Paul, Mn.) és az Exxaire XBF-101W (Exxon Chemical Co.). Találmányunkban a „kétdimenziós, sík réteg” kifejezés alatt olyan rétegeket értünk, amelyek mélysége kisebb mint 1 mm, előnyösen kisebb mint 0,5 mm, és amelynek lyukai általában egyforma átmérőjűek az anyag hossza mentén, és nem türemkednek ki a réteg síkjából. A találmány szerinti hátlapnak használt, perforált anyagok bármilyen, a szakterületen ismert eljárással gyárthatók, így például az EP-O 293.482 számú szabadalmi iratban leírttal, amelyet itt referenciaként tartunk számon. Ráadásul az idézett eljárással készített lyukak megnagyobbíthatok a hátlapréteg síkjában ható erő alkalmazásával (azaz a réteg megnyújtásával).

Az alkalmas, perforált, formázott fóliák közé tartoznak azok a fóliák, amelyek diszkrét lyukai túlnyúlnak a réteg ruházati felszínének vízszintes síkján a mag felé, és ezáltal kidudorodásokat képeznek. A kidudorodásoknak van egy nyílásuk a legvégükön. Az említett kidudorodások előnyösen tölcsér alakúak, hasonlóan az US 3.929.135 számú szabadalmi iratban leírtakhoz. A síkban lévő lyukak és a kitüremkedések végén lévő szájadékok lehetnek kör vagy körtől eltérő alakúak, feltéve, hogy a kitüremkedések végén lévő szájadékok keresztmetszetének felülete kisebb, mint a réteg ruházati felszínének síkjában lévő lyukak keresztmetszetének felülete. Az említett perforált, előre formázott fóliák előnyösen egy irányban járhatók át, azaz legalább lényegében, ha nem teljesen a mag felé irányul rajtuk át a folyadéktranszport.

Az itt használható, makroszkóposán megnyújtott fóliák például az US 4.637.819 és 4.591.523 számú szabadalmi iratokban vannak leírva.

Az alkalmas monolitfóliák közé tartozik a HytreL (DuPont Corp., USA) és más anyagok, amelyek az „Adding Value to Nonwovens” című közleményben vannak leírva (Cardinal és Trouilhet, Index 93 Congress, Session 7A, DuPont de Nemours International S. A., Svájc).

Előnyösek azok a lélegző hátlapok a találmányunkban való felhasználásra, amelyek páraáteresztő képessége, előnyösebben mind a pára-, mind a levegőáteresztő képessége nagy.

Abszorbens mag

Találmányunk szerint a felhasználásra alkalmas abszorbens magok a szakterületen ismert bármilyen abszorbens magok vagy magrendszerek közül választhatók ki, feltéve, hogy megfelelnek az általunk meghatározott követelményeknek a vastagság és a pára- és/vagy légáteresztő képesség szempontjából. Az „abszorbens mag” kifejezés alatt bármi olyan anyagot vagy összetett anyagrendszert értünk, amelynek elsődleges funkciója folyadékok abszorbeálása, tárolása és elosztása. A találmány szerinti abszorbens mag páraáteresztő képessége nagyobb mint 500 g/m²/24 óra, előnyösen nagyobb mint 800 g/m²/24 óra, előnyösebben nagyobb mint 1200 g/m²/24 óra, és legelőnyösebben nagyobb mint 1500 g/m²/24 óra. Találmányunk egy előnyös megvalósításában az abszorbens magnak légáteresztő képessége is van, amely nagyobb mint 200 l/m²/s, előnyösebben nagyobb mint 800 l/m²/s, és legelőnyösebben nagyobb mint 1200 l/m²/s. Az abszorbens mag vastagsága kisebb mint 12 mm, előnyösen kisebb mint 8 mm, előnyösebben kisebb mint 5 mm, és legelőnyösebben 5-1,0 mm.

Találmányunk szerint az abszorbens mag a következő alkotórészeket tartalmazhatja: (a) adott esetben egy elsődleges folyadékelosztó réteget, előnyösen egy járulékos, másodlagos folyadékelosztó réteggel együtt; (b) egy folyadéktároló réteget; (c) adott esetben egy rostos („rászóró”)-réteget a tárolóréteg alatt; és (d) más járulékos alkotórészeket.

a) Elsődleges/másodlagos folyadékelosztó réteg

A találmány szerinti abszorbens mag egyik járulékos alkotórésze egy elsődleges folyadékelosztó réteg és egy másodlagos folyadékelosztó réteg. Az elsődleges folyadékelosztó réteg tipikusan a fedőréteg alatt fekszik, és folyadékközvetítő kapcsolatban van azzal. A fedőréteg továbbítja a felvett folyadékot ebbe az elsődleges elosztórétegbe a tárolórétegben való végső elosztáshoz. A folyadék szállítása az elsődleges elosztórétegben nemcsak a vastagság irányában történik, hanem az abszorbens termék hosszának és szélességének irányában is. Az ugyancsak járulékos, de előnyös másodlagos elosztóréteg tipikusan az elsődleges elosztóréteg alatt fekszik, és folyadékközvetítő kapcsolatban van azzal. A másodlagos elosztóréteg rendeltetése a folyadék azonnali átvétele az elsődleges elosztórétegből és gyors továbbítása az alatta fekvő tárolóréteghez. Ez segíti az alul fekvő tárolóréteg folyadékfelvevő kapacitásának teljes kihasználását. A folyadékelosztó rétegek bármilyen, az ilyen rétegekben tipikusan használt anyagot tartalmazhatnak.

b) Folyadéktároló réteg

Az elsődleges és másodlagos elosztórétegek alatt és azokkal folyadékközvetítő kapcsolatban egy folyadéktároló réteg helyezkedik el. A folyadéktároló réteg bármilyen szokásos abszorbens anyagot vagy anyagkombinációt tartalmazhat. Előnyösen abszorbens gélképző anyagokat - amelyeket általában „hidrogél”, „szuperabszorbens” vagy „hidrokolloid” néven ismerünk - tartalmaz alkalmas vivőanyagokkal kombinálva.

HU 222 529 Β1

Az abszorbens gélképző anyagok képesek nagy mennyiségű vizes kiválasztási terméket abszorbeálni, és képesek az abszorbeált folyadék megtartására még mérsékelt nyomás alatt is. Az abszorbens gélképző anyagok egyenletesen vagy nem egyenletesen lehetnek elosztva egy alkalmas vivőanyagban. A vivőanyagok, amennyiben önmagukban is abszorbensek, egyedül is alkalmazhatóak.

A találmányunk számára megfelelő, abszorbens gélképző anyagok leggyakrabban egy lényegében vízben oldhatatlan, kis fokban térhálósított, részben közömbösített, polimer gélképző anyagot tartalmaznak. Az ilyen anyagok vízzel érintkezve hidrogélt képeznek. Ezek a polimer anyagok polimerizálható, telítetlen, savtartalmú monomerekből állíthatók elő, amelyek jól ismertek a szakterületen.

Az alkalmas vivőanyagok közé olyan anyagok tartoznak, amelyeket szokásosan használnak abszorbens szerkezetekben, mint amilyenek a természetes, módosított vagy szintetikus rostok, különösen a módosított vagy nem módosított cellulózrostok foszlaték és/vagy szövetek alakjában. A megfelelő vivőanyagok az abszorbens gélképző anyagokkal együtt használhatók, de alkalmazhatók önmagukban vagy kombinációkban is. Az egészségügyi betétek és alsónadrágbetétek esetében a legelőnyösebbek a szövetek vagy rétegelt szövetek.

A találmányunk szerint elkészített abszorbens szerkezet egy előnyös megvalósításában egy kétrétegű szövet van, amit a szövet önmagára visszahajtásával alakítunk ki. Ezek a rétegek egymáshoz is erősíthetők például ragasztóval, egymásba hurkolással vagy hidrogénhídkötésekkel. Abszorbens gélképző anyag vagy más járulékos anyagok lehetnek a rétegek között.

Módosított cellulózrostok, például merevített cellulózrostok is használhatók. Szintetikus rostok is használhatók, mint amilyenek a cellulóz-acetát, poli(vinilfluorid), poli(vinilidén-klorid), akrilátok (például az őrlőn), poli(vinil-acetát), oldhatatlan poli(vinil-alkohol), polietilén, polipropilén, poliamidok (például a nejlon), poliészterek, kétkomponensű rostok, háromkomponensű rostok, ezek keverékei és a hasonlók. A rostok felülete előnyösen hidrofil vagy kezeléssel hidrofillé lett téve. A tárolóréteg tartalmazhat még töltőanyagokat, például perlitet, diatómaföldet, vermikulitot stb., is a folyadék-visszatartás javítására.

Ha az abszorbens gélképző anyag inhomogén módon van eloszlatva egy vivőanyagban, a tárolóréteg mégis lehet helyileg homogén, azaz egy eloszlási gradiens létezhet a tárolóréteg dimenzióinak egy vagy több irányában. Az inhomogén eloszlás részben vagy egészben vonatkozhat az abszorbens gélképző anyagot magukba záró rétegekre vagy vivőanyagokra is.

c) Járulékos rostos („rászóró’j-réteg

A találmány szerinti abszorbens mag egy járulékos alkotórésze egy rostos réteg lehet a tárolóréteg szomszédságában, tipikusan alatta. Ezt az alul fekvő, rostos réteget jellemző módon „rászóró”-rétegnek nevezik, mert ez szolgáltatja azt az alapot, amire az abszorbens gélképző anyagot ráülepítik az abszorbens mag gyártása során. Ha azonban az abszorbens gélképző anyag makroszerkezetes, például rostokból, lemezekből vagy csíkokból áll, akkor a rostos rászóróréteg beépítésére nincs szükség. A rászóróréteg azonban némi járulékos folyadékkezelő képességet is nyújt, például segíti a folyadék gyors végigszívódását a mag hosszában.

d) Az abszorbens szerkezet további járulékos alkotórészei

A találmány szerinti abszorbens mag további járulékos alkotórészeket is tartalmazhat, amelyek rendesen jelen vannak az abszorbens szövedékekben. így például egy erősítő bélésszövet lehet elhelyezve a megfelelő rétegekben vagy az abszorbens mag megfelelő rétegei között. Az ilyen erősítő bélésszöveteket olyan alakúra kell kiképezni, hogy ne akadályozzák a folyadék mozgását a felületek között. Mivel a szerkezeti egységesség rendszerint hőkezeléssel is elérhető, az erősítő bélésszövetre általában nincs szükség a hővel rögzített abszorbens szerkezetekben.

Az abszorbens cikk

A lehetséges előnyöket, amelyek egy lélegző hátlapnak egy abszorbens szerkezetbe való beépítéséből származhatnak, széles körben ismertetik a korábbi szakirodalomban, azonban a piacon kapható termékek egyszerű vizsgálata fényt derít azokra az alapvető hiányosságokra, amelyek meghiúsítják az előnyök megvalósulását a használat közben. A legtöbb esetben a problémát az okozza, hogy nem lehet megakadályozni a lélegző hátlap átnedvesedését. Találmányunk szerint a fent leírt követelményeket kielégítő abszorbens elemeket úgy kell kombinálni, hogy az eredményként létrejött abszorbens cikk termék is megfeleljen bizonyos teljesítményés kényelmi követelményeknek, amelyeket az érzékelési és szárazsági indexekkel adunk meg. A szárazsági index az abszorbens cikk tényleges lélegzőképessége és visszanedvesedése vizsgálati eredményeinek, míg az érzékelési index a tényleges Iélegzőképesség és az abszorbens cikk hajlékonyságának és vastagságának függvénye. A vizsgálómódszereket a későbbiekben írjuk le. Az indexeket leíró egyenletek a következők:

Szárazsági index=tényleges lélegzőképesség/visszanedvesedés , _r tényleges lélegzőképesség

Érzékelési index =(hajlékonyság χ vastagság)

Szárazsági index

A szárazsági index a legváratlanabb kölcsönhatások egyikének tükröződése, amit egy abszorbens cikknek, különösen egy egészségügyi betétnek ki kell elégítenie, hogy biztosítsa az általános száraz és/vagy kényelmes érzést a termék viselője számára. A szárazsági index azt mutatja, hogy a viselés közben érzékelt nedvességet mind a termék viselői, a testtel szoros közelségben lévő felszínének szárazsága (azaz az abszorbens cikk visszanedvesedési vizsgálatának eredménye), mind a hátlapon keresztül megvalósuló légcirkuláció és a környezettel való vízpáracsere (azaz a tényleges lélegzőképesség) által elért szárazság befolyásolja.

Tényleges lélegzőképesség

A tényleges lélegzőképességet az alábbi egyenlet írja le:

HU 222 529 Β1

Tényleges lélegzőképesség = páraáteresztő képesség+ +0,25 χ légáteresztő képesség

A tényleges lélegzőképesség egy számértékkel határozza meg a lélegzőképességet. Figyelembe veszi a két alapmechanizmust, amelyek valószínűsíthetően részt vesznek a páratartalom és a hőmérséklet kicserélődésében a lélegző hátlappal rendelkező abszorbens cikk viselése során. Az első mechanizmus a vízpára kicserélődése a diffúzió útján. Ez egy folytonos folyamat, aminek mechanizmusa jól ismert, és egy egyszerű diffúziós egyenlettel leírható. Emellett a test mozgása megváltoztatja a viselő teste és az abszorbens cikk relatív helyzetét, például egy egészségügyi cikk és a test között rés keletkezik. Ehhez a mozgáshoz a légcsere folyamata társulhat. A test ismétlődő mozgásai valósággal pumpálják a levegőt ki és be a hátlapnál vagy a termék oldalainál, ahol a cikk nem érintkezik szorosan a testtel. Természetesen minél merevebb egy abszorbens cikk a szeméremtájékon, annál kisebb az esélye annak, hogy a pumpálási folyamat további előnyöket nyújt az egyszerű párakicserélődés mellett, mert a kevésbé deformálódó tennék szorosabban a testhez nyomódva tömítésként viselkedik.

A szárazsági index a cikk folyadékabszorpciós képességét és a fogyasztó számára biztosított védelmet jelzi, mert a cikk permeabilitásának és általános szárazságának függvénye.

Érzékelési index

Az érzékelési index egy olyan index, ami számszerűsíti az összefüggést a tennék azon tulajdonságai között, amelyek a lélegzőképesség kielégítése mellett egy valódi előnyt nyújtanak a használatkor. Ez a termék megtervezett elemei, nevezetesen a lélegzőképesség, a vastagság és a merevség/hajlékonyság közötti váratlan kölcsönhatások következménye.

Röviden: az érzékelési index értékei a találmány szerinti védelmi és kényelmi előnyöket biztosító termék permeabilitásának, hajlékonyságának és vastagságának értékhatárait mutatják meg.

A találmány szerinti abszorbens cikk érzékelési indexe nagyobb mint 50, előnyösen nagyobb mint 100, előnyösebben nagyobb mint 200, és legelőnyösebben nagyobb mint 300. A cikk szárazsági indexe nagyobb mint 0,5, előnyösen nagyobb mint 2,0, előnyösebben nagyobb mint 4, és legelőnyösebben nagyobb mint 10.

Szagvédő rendszer

Találmányunk szerint a lélegző abszorbens cikkek lényeges sajátosságként egy szagvédő rendszert tartalmaznak. Azt találtuk, hogy egy lélegző abszorbens cikk egyesítése egy szagvédő rendszerei a szagvédő rendszer hatékonyságának váratlan fokozódását eredményezi.

Bármilyen, a szakterületen ismert szagvédő anyagok vagy azok kombinációi használhatók találmányunkban, A szakirodalom bővelkedik az abszorbens cikkekben alkalmazható, a kellemetlen szag képződése problémájának megoldását célzó, különböző szagvédő anyagok leírásában, amelyek mind használhatók lehetnek találmányunkban. Ezek az anyagok tipikusan azoknak a szagoknak a jellemzői szerint vannak csoportosítva, amelyek ellen védekezni kívánunk velük. A szagos vegyületek kémiailag savasak, bázikusak vagy semlegesek lehetnek. A savas szagos vegyületek szagvédő anyagainak pH-ja nagyobb mint 7, és tipikusan idetartozik a nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-foszfátok, különösen a cink- és réz-szulfát. A bázikus szagos vegyületek szagvédő anyagainak pH-ja kisebb mint 7, és idetartoznak az olyan vegyületek, mint például a karbonsavak, így a citromsav, laurinsav, bórsav, adipinsav vagy maleinsav.

A semleges, szagvédő anyagok pH-ja körülbelül 7. Az ilyen típusú vegyületekre példaként említjük az aktivált szenet, agyagokat, zeolitokat, szilikagéleket, abszorbens gélképző anyagokat és keményítőket. Semleges szagvédő anyagok és rendszerek vannak leírva például az EP-0 348.978 és 510.619, a WO 91/12029, 91/11977, 91/12030, 81/01643 és 96/06589 számú szabadalmi iratokban. Az US 5.429.628 számú szabadalmi irat leírása szerint a ciklodextrint és származékait is használhatjuk.

Másrészt a szagvédő rendszerek osztályozhatók a mechanizmus szerint is, amellyel a kellemetlen szagokat csökkentik. A fent említett szagvédő anyagok tipikusan abszorpciós mechanizmussal kötik meg a szagokat.

Mindazonáltal olyan szagvédő rendszerek is alkalmazhatók találmányunkban, amelyek kémiailag reagálnak a kellemetlen szagú vegyületekkel, vagy az olyan vegyületekkel, amelyekből kellemetlen szagú bomlástermékek keletkeznek, és ezáltal olyan vegyületeket hoznak létre, amelyek szagtalanok, vagy amelyek szaga elfogadható a fogyasztó számára. Az alkalmazott reagensek közé tartoznak a kelátképző reagensek, amelyek lehetnek amino-karboxilátok, például etilén-diamin-tetracetát (amint az az US 4.356.190 számú szabadalmi iratban van leírva), amino-foszfonátok, például etilén-diamin-tetrakisz(metilén-foszfonát), polifunkciós szubsztituenseket hordozó, aromás kelátképző reagensek (US 3.812.044 számú szabadalmi irat), és ezek keverékei. Anélkül, hogy elméleti magyarázatot kívánnánk adni, úgy véljük, hogy ezeknek az anyagoknak az előnyös volta részben abból ered, hogy renkívüli módon képesek a vas-, réz-, kalcium-, magnézium- és mangánionok eltávolítására az abszorbeált folyadékokból és bomlástermékeikből kelátok képződése útján.

További, a találmány szerinti használatra alkalmas szagvédő rendszer lehet egy pufferrendszer, például egy citromsav-nátrium-hidrogén-karbonát vagy egy nátrium-foszfát-szorbinsav pufferrendszer. Ugyancsak használhatók lehetnek a WO 94/25077 számú szabadalmi iratban leírt, pH=7-10 kémhatású pufferrendszerek is.

Egy másféle szagvédő rendszerben ioncserélő gyantákat használnak az US 4.289.513 és 3.340875 szabadalmi iratok leírása szerint.

Elfedőanyagok, például illatszerek is használhatók szagvédő anyagként. Ezeket az anyagokat előnyösen egy további szagvédő anyaggal, például zeolittal együtt használják a WO 94/22500 számú szabadalmi irat leírása szerint.

HU 222 529 Β1

A találmányunkban előnyös szagvédő rendszerek közé tartoznak a következő kombinációk: i) szilikagél, abszorbens gélképző anyag és zeolitok, előnyösen 5:1:1-1:1:5, legelőnyösebben 3:1:1-1:1:3 arányban; ii) zeolitok, aktív szén és abszorbens gélképző anyag; iii) szilikagél és abszorbens gélképző anyag előnyösen 5:1-1:5, előnyösebben 3:1-1:3 arányban; iv) zeolitok és abszorbens gélképző anyag; v) szilikagél és zeolitok előnyösen 1:5-5:1, előnyösebben 1:3-3:1 arányban; vi) kelátképző reagensek, különösen etilén-diamin-tetracetátok; és vii) kelátképző regensek egy i) vagy ii) abszorbens szagvédő rendszerrel kombinálva előnyösen 1:10-10:1, előnyösebben 1:5-5:1 arányban.

Találmányunk szerint az abszorbens cikkbe beépítendő szagvédő rendszer mennyiségét a szakemberek könnyen meghatározhatják az abszorbens cikk felhasználásától függően és figyelembe véve az abszorbens cikk méreteit. Az abszorbens cikk tipikusan 5-400 g/m², előnyösebben 100-300 g/m², és legelőnyösebben 150-250 g/m² említett szagvédő rendszert tartalmaz, így például egy egészségügyi betét vagy alsónadrágbetét 0,25-5 g, előnyösen 0,4-3 g, és legelőnyösebben 0,5-2,5 g említett szagvédő rendszert tartalmaz.

A szagvédő rendszer bármilyen, a szakterületen ismert módon lehet beépítve a cikkbe, feltéve, hogy az abszorbens cikk elemei és az abszorbens cikk maga kielégítik az itt leírt követelményeket. így például a szagvédő anyagok az abszorbens anyag magjára lehetnek rétegezve, vagy el lehetnek keverve az abszorbens mag rostjai közé. A szagvédő rendszer előnyösen két réteg cellulózszövet közé van beépítve. Adott esetben a szagvédő rendszer két réteg cellulózszövet közé van rögzítve például egy forrón olvadó ragasztóval vagy más, alkalmas rögzítőrendszerrel.

Az abszorbens cikk felépítése

Találmányunk egy további tárgyát a fedőréteg, a hátlap és az abszorbens magelemek összeerősítése képezi úgy, hogy egy abszorbens cikket alkossanak. Találmányunk szerint a cikknek legalább kettő, előnyösen az összes eleme egymáshoz van erősítve.

Az említett elemek mindegyike legalább egy rétegből áll, amelynek van egy testi felszíne és egy ruházati felszíne. Tipikusan, a szomszédos ruházati felszínek közös érintkezési felületet képeznek a szomszédos elemek vagy rétegek testi felszínével. Az elemek vagy rétegek ezen a közös érintkezési felületen vannak egymáshoz erősítve. Ezen a módon a fedőréteg az abszorbens maghoz, és a mag a hátlaphoz van erősítve. Továbbmenve, az említett fedőréteg, hátlap és magelemek mindegyike tartalmazhat egynél több réteget, és ezek a rétegek hasonló módon lehetnek összeerősítve. Ráadásul a fedőréteg lehet közvetlenül vagy közvetve a hátlaphoz erősítve az abszorbens cikk kerülete mentén.

Az elemek és rétegek bármilyen, a szakterületen ismert, két szomszédos réteg vagy anyag összeerősítésére használt módszerrel lehetnek egymáshoz erősítve úgy, hogy a rétegek vagy közvetlenül csatlakoznak egymáshoz, vagy közvetve csatlakoznak egymáshoz egy összeerősítő eszközön keresztül. Az alkalmas összeerősítő eszközök közé tartozik a ragasztás, a fúziós kötés, az ultrahangos kötés, a varrás, a hő (például a zsugorítás), a dombornyomás és/vagy a nyomással létrehozott kötés, vagy a dinamikus mechanikai kötés. Találmányunk egy megvalósítása szerint az előnyös összeerősítési mód a ragasztás. Az alkalmas ragasztók közé tartoznak a nem nyomásra tapadó és hideg ragasztók. A ragasztó bármilyen, a szakterületen ismert módon felhordható, így spirálisokban, felkenve, permetezve, spirálban permetezve, redőkben felkenve vagy nyomtatva, feltéve, hogy a ragasztó nem befolyásolja lényegesen a lélegzőképességet.

Találmányunk egy előnyös megvalósításában az elemek és rétegek közötti ragasztót úgy alkalmazzuk, hogy csökkentsük bármilyen hatását az abszorbens cikk tényleges lélegzőképességére, és előnyösen az abszorbens cikk hajlékonyságára is. Ezen a módon a szárazsági index és az érzékelési index értékei ténylegesen megnövelhetők. Mivel számos, közönségesen használt ragasztó nem páraáteresztő, igen előnyös az abszorbens cikk rétegeinek/elemeinek egymáshoz erősítésére használt ragasztó mennyiségét a minimumra csökkenteni, hogy minél kisebb legyen a befolyása az abszorbens cikk permeabilitására (lélegzőképességére) és előnyösen a hajlékonyságára is. Az egyik mód, amivel ez elérhető, egy különleges ragasztófelhordó módszer alkalmazása, például a nyílt ragasztófelhordó technikáké, ahol a közös határfelület egyes területei ragasztómentesek, de fenntartják a két szomszédos réteg vagy elem összeerősítettségének megkívánt mértékét. Különösen a spirális permetezés az előnyös. A rétegeket és elemeket ezen a módon úgy lehet egymáshoz erősíteni, hogy az abszorbens cikk tennék megtartsa szerkezeti egységét, de semmi többet. Ez a módszer különleges alkalmazásra talált a hátlap rétegeinek egymáshoz erősítésében, és a hátlap elemeinek az abszorbens maghoz való erősítésében. Másrészt viszont páraáteresztő ragasztók is használhatók.

Két szomszédos réteg vagy elem közös érintkező felszínének előnyösen nem több mint 40%-a, előnyösebben kevesebb mint 20%-a, és legelőnyösebben kevesebb mint 10%-a van egymáshoz erősítve. Továbbá csökkenteni kell a ragasztó sűrűségét, és előnyös a ragasztó vékony rétegben történő alkalmazása.

Találmányunk egy előnyös megvalósításában, ahol az abszorbens cikk egészségügyi betétként vagy alsónadrágbetétként kerül felhasználásra, az abszorbens cikk el van látva egy alsónadrághoz rögzítő eszközzel is, amivel a cikk az alsóneműhöz erősíthető. így például az alsónadrághoz rögzítő eszköz lehet egy mechanikus rögzítő, például egy „horog és hurok” rögzítő, amelyet VELCRO kereskedelmi néven forgalmaznak, vagy csatok vagy tartók lehetnek. Másrészt a cikk egy alsónadrág-rögzítő ragasztóval a hátlapján is rögzíthető az alsóneműben. Az alsónadrág-rögzítő ragasztó egy eszközt nyújt a cikknek az alsónadrághoz való rögzítésére, és előnyösen egy lehetőséget az elszennyeződött cikk rögzítésére egy összehajtogatott csomagban a kidobásához. Tipikusan a hátlap ruházati felszínének legalább egy része van bevonva ragasztóval, hogy alsónadrág-rögzítő ragasztóul szolgáljon. A szakterületen

HU 222 529 Β1 ismert bármely ragasztó használható alsónadrág-rögzítő ragasztóként. Legelőnyösebbek a nyomásra tapadó ragasztók. Az alkalmas ragasztók közé tartoznak a Century A-305IV (Century Adhesives Corp., Columbus, Oh.), az Instant LÓK 34-2823 (National Starch and Chemical Co., Bridgewater, N. J.), a 3 Sigma 3153 (3 Sigma), és a Fuller H-2238ZP (Η. B. Fuller Co.).

Az alsónadrág-rögzítő ragasztót tipikusan réses felkenőszerszámmal hordják fel a hátlapra. Annak érdekében, hogy csökkentsük a hatását a hátlap, és így az egész cikk lélegzőképességére, a ragasztót előnyösen úgy hordják fel, hogy a hátlap felszínének legalább 60%-a, előnyösen legalább 80%-a, és legelőnyösebben legalább 90%-a ragasztómentes legyen. A megkívánt ragadósság még így is elérhető, ha a csökkent felszínborítottságot különleges mintázattal, például a ragasztó vékony csíkjaival, megszakított csíkjaival, szaggatottan elhelyezett pontjaival vagy véletlenszerű mintázatú spiráljaival hozzuk létre.

Az alsónadrág-rögzítő ragasztót tipikusan egy eltávolítható papír vagy fólia fedi, hogy megvédje a ragasztót a kiszáradástól vagy attól, hogy más felülethez ragadjon a használat előtt. Erre a célra bármely, a kereskedelemben kapható lehúzópapír vagy fólia használható. Megfelelőek például a BL 30MG-A SILOX El/O és a BL 30MG-A SILOX 4 P/O jelzésűek, amelyek az Akrosil Corp.-tól szerezhetők be.

A találmány szerinti abszorbens cikk előnyösen alkalmazható egészségügyi betétként, alsónadrágbetétként, inkontinens cikként és pelenkaként. Találmányunk különösen az egészségügyi betétekre alkalmazható. így tehát az eldobható cikknek rendelkeznie kell mindazokkal a tulajdonságokkal és részekkel, például elasztikus rögzítőeszközökkel és szárnyakkal, amelyek jellemzők az ilyen termékekre a kívánt felhasználásukkal kapcsolatban.

Vizsgálómódszerek

Az abszorbens cikk alkotórészeinek vizsgálata

A fedőréteg folyadék-visszatartó képességének vizsgálata

A fedőréteg folyadék-visszatartó képességének vizsgálatát arra használjuk, hogy meghatározzuk az eldobható abszorbens cikkekben, különösen az egészségügyi betétekben használt fedőréteg anyagainak vagy összetevőinek folyadék- (kiválasztási termékek) visszatartó képességét.

A módszer alapelve

A vizsgálat alapja az eltérő fedőréteganyagok folyadék-visszatartó viselkedésének meghatározása olyan folyadékokkal szemben, amelyek a kiválasztási termékeket utánozzák. Ebben a vizsgálatban ,jó fedőréteganyag” egy olyan fólia (például egy perforált, formázott fólia), vagy egy rostos vagy rostos természetű fólia lehet, amelynek alacsony a folyadékfelvevő és -megtartó hajlama akár a felületén, akár a szerkezetében. Természetesen egy , jó fedőréteg”-től az alacsony visszatartó képesség mellett elvárt az is, hogy gyorsan áteressze a kiválasztási termékeket a cikk belsejébe, és megakadályozza, hogy a cikkben tárolt termékek visszatérjenek a cikk felső (testi) felszínére. Ráadásul egy ,jó fedőréteg” megőrzi tiszta kinézetét is a cikk használata során.

A fedőrétegek folyadék-visszatartó képességének vizsgálatát az alábbiak szerint végezzük el.

Az abszorbens mag szimulálására két lemez (5x5 cm) kereskedelemben kapható, szárazon rétegelt, 63 g/m² rizsmasúlyú abszorbens szövetet használunk (Metmar P50W.IPED, Walkisoft, USA).

A vizsgálandó fedőréteganyag egy mintadarabját (5x5 cm) közvetlenül erre az abszorbens szerkezetre helyezzük. Egy standardizált vizsgálófolyadékot - amelynek viszkozitása és elektromos vezetőképessége jól megközelíti a menstruumét - csepegtetünk a mintadarab közepére 3 cm magasságból és 2 g/perc sebességgel addig, amíg összesen 2 g-ot nem juttatunk a mintára. Ezután a mintát nyugalomban hagyjuk 1 percre.

Az 1 perc várakozási idő elmúlta után egy plexiüveg hasábot (8,5 χ 8,5 χ 1 cm) teszünk a mintadarabra, és egy súlyt helyezünk el óvatosan rajta 5 perc időtartamra. A mintadarabra ható teljes terhelés ezen a ponton 70 g/cm².

A súlyt és a plexiüveg hasábot eltávolítjuk, a fedőrétegmintát óvatosan felemeljük és két, egymásra tett, 12x12 cm-es szűrő-itatós papírlemezre (Abssorbente Bianca „N30”, Cartiera Favini S. p. A., Olaszország), fektetjük, amelyek tömegét előre lemérjük. A fedőrétegmintára újabb két darab, előre lemért szűrőpapír lemezt teszünk. Egy másik súllyal a szűrőpapírrakást 130 g/cm²rel megterheljük 15 másodpercre. A súly (ehhez a kritikus lépéshez) egy hidraulikus emelőkarhoz csatlakozik. A súly leeresztését és a minta terhelésének időtartamát egy egyszerű elektronikus készülék szabályozza, hogy a vizsgálat reprodukálhatósága biztosított legyen.

A második súlyt eltávolítjuk, és minden egyes (a fedőrétegminta alatt és felett fekvő) szűrőpapír lemez tömegét megmérve feljegyezzük a különbségeket (a folyadékfelvételt a fedőrétegmintából). Azoknak az anyagoknak, amelyek felső felszínén (ami rendesen a használó bőrével érintkezik) a felvétel értéke nulla, nullás „fedőréteg-visszatartás” értéket adunk függetlenül attól, hogy az alsó felszínén nullától eltérő értéket kapunk, mert ezek az anyagok világosan bizonyítják, hogy nincs összeköttetés az alsó és felső felszínük között.

Vizsgálóoldat: a papíripari vizsgálóoldat elkészítése

A papíripari vizsgálóoldat (Paper Industry Fluid, PIF) egy széles körben használt vizsgálófolyadék egyszerű összetétele, elkészíthetősége és minőségének megőrizhetősége, valamint viszkozitásának és ionos felületi feszültségének az emberi menstruumhoz való hasonlósága miatt.

A PIF oldatot úgy készítjük, hogy az alábbi vegyületek megadott mennyiségeit 11 desztillált vízben feloldjuk. Gondosan kell eljárni a szilárd összetevők és különösen a karboxi-metil-cellulóz feloldásakor. A szilárd összetevőket általában lassan, egy óra alatt és állandó keverés közben (mágneses keverővei) adagoljuk az oldathoz.

A vegyületeket a Sigma Chemicals Co.-tól (USA) szerezzük be.

HU 222 529 Β1

Összetevők g/1

1. Karboxil-metil-cellulóz, nátriumsó, alacsony viszkozitású (C5678) 15

2. Nátrium-hidrogén-karbonát, kristályos (S8875) 4

3. Nátrium-klorid (AR, S9625) 10

4. Glicerin (>99% tisztaságú, G5516) 80

Jellegzetes fedőrétegpéldák A jellegzetes fedőrétegmintákat, amelyeket széles körben használnak az egészségügyi cikkekben, és egy sor cégtől beszerezhetők, megvizsgáltuk és az eredmé5 nyékét az 1. táblázatban mutatjuk be.

Anyagminta

1. példa: CPM

Gyártási kód: X-1522 Tredegar Film Products B. V. (NL)

2. példa: fólia/nemszövött, rétegelt anyag**

Fóliakód: BCP 5105 CPM BP Chemical, NSZK

Nemszövött anyag: ARBO TB/BI Mequinenza, Spanyolország

1. táblázat

Fedőréteg-visszatartás (g) felső felszín =0,00 alsó felszín =0,09 fr.-visszatartás =0,00* felső felszín =0,00 alsó felszín =0,15 fr.-visszatartás =0,00

3. példa: CPT (LDPE)

Gyártási kód: 15112

Tredegar Film Products B. V. (NL)

4. példa: hidrofil, hővel rögzített nemszövött anyag Gyártási kód: NW/ThBo/Hy

Pantex s. r. 1. (IT)

5. példa: Pantex Hydrophobic

Gyártási kód: Pantex PT2

Pantex s. r. 1. (IT) felső felszín =0,00 alsó felszín =0,09 fr.-visszatartás =0,00* felső felszín =0,10 alsó felszín =0,16 fr.-visszatartás =0,26 felső felszín =0,09 alsó felszín =0,11 fr.-visszatartás =0,20

6. példa: Amoco Norwoven Gyártási kód: Amoco P8 Amoco GmbH (NSZK) felső felszín =0,09 alsó felszín =0,09 fr.-visszatartás =0,18 * A háromdimenziós, perforált fóliák nem engedik meg a nedvesség átjutását az alsó felszínről a felsőre, amit a felső felszínen mért érték bizonyít, mivel nulla értéket mértünk a bőrrel érintkező nedvességre.

** Amint az a jelenlegi Alldays Duó Active alsónadrágbetétekben található, amelyeket a Procter & Gamble Germany (NSZK) gyárt.

Pára- és légáteresztés vizsgálata: az abszorbens mag

A légáteresztés vizsgálatát arra használjuk, hogy megállapítsuk az abszorbens mag pára- és előnyösen légcserélő/cirkuláltató képességét; a vizsgálatot abszorbens cikkekben elhelyezett maganyagokon végezzük.

Jellegzetes abszorbensmag-példák

A levegő- és/vagy páraáteresztő képesség vizsgálatát az abszorbens magelemek jellegzetes képviselőin végeztük el. Az abszorbens magok vagy a P & G Pescara Technical Centre (Olaszország) rendes gyártási eljárásával készültek, vagy egy kereskedelmi termékből vettük ki azokat.

1. példa

A maganyag egy réteges szövet (20 χ 6,5 cm), amely egy összehajtott, szárazon rétegelt, 63 g/m² rizsmasúlyú szövetet tartalmaz (Metmar P50W.IPED; Walkisoft, USA). Két szövetréteg között 50 g/m² rizsmasúlyig AMG van elhelyezve (Aqualic L-74 Optimised; Shokubai, Japán); a szerkezet vastagsága 2,2 mm.

2. példa

A mag anyaga egy rétegelt szövedék (15x4 cm), amelyet két réteg, 55 g/m^{1 2} rizsmasúlyú, szárazon rétegelt szövedék alkot (beszerezhető az Unikay Italytól Unikay 303 LF kereskedelmi jelzéssel). A két szövedékréteg között a rétegelt anyag abszorbens gélképző anyagot (beszerezhető a Dow Chemicals Germanytől DOW 95890.1 kereskedelmi jelzéssel) tartalmaz 79 g/m² rizsmasúlyban és zeolitot (Degussa Germany; kereskedelmi jelzése Wessalith CS) 105 g/m² rizsmasúlyban. A mag vastagsága 1,4 mm. A rétegelt magot a Korma (Olaszország) gyártja és forgalmazza KO 040 02 003 kereskedelmi jelzéssel.

3. példa

A mag anyaga egy rétegelt szövedék (20 x 6,5 cm), amelyet két réteg, 55 g/m² rizsmasúlyú, szárazon rétegelt szövedék alkot (beszerezhető az Unikay Italytól Unikay 303 LF kereskedelmi jelzéssel). A két szövedékréteg között a rétegelt anyag abszorbens gélképző anyagot (beszerezhető a Dow Chemicals Germanytől DOW

HU 222 529 Β1

95890.1 kereskedelmi jelzéssel) tartalmaz 67 g/m² rizsmasúlyban és zeolitot (Degussa Germany; kereskedelmi jelzése Wessalith CS) 50 g/m² rizsmasúlyban, és aktív szenet (Chemviron, Belgium; kereskedelmi jelzése Chemviron SCII) 40 g/m² rizsmasúlyban. A mag vastagsága 1,6 mm. A rétegelt magot a Korma (Olaszország) gyártja és forgalmazza KO 065 01 003 kereskedelmi jelzéssel.

2. táblázat

	Vastagság (mm)	Páraáteresztés (g/m2/24 óra)	Légáteresztés (l/m2/s)
1. példa	2,2	2034	4000
2. példa	1,4	1990	2440
3. példa	1,6	2010	2290

Folyadékáteresztés vizsgálata: a hátlap

A folyadékáteresztés vizsgálatát egy lélegző abszorbens cikkben és különösen egy egészségügyi betétben vagy alsónadrágbetétben alkalmazható, lélegző hátlapanyagok szigetelő tulajdonságának számszerűsítésére használjuk.

A módszer alapelve

A vizsgálat alapelve a hátlapanyag vagy -szerkezet viselkedésének meghatározása a kiválasztási termékeket utánzó folyadékokkal szemben. Egy ,jó hátlapréteg vagy -szerkezet”-től elvárt, hogy kellően nyílt legyen ahhoz, hogy lélegzőnek legyen minősíthető, de ne legyen annyira nyílt, hogy átengedje a kiválasztási termékeket. Biztosítandó, hogy ez a vizsgálat megfelelően reprezentálja az abszorbens cikk viselése alatti körülményeket, egy olyan vizsgálóoldatot használunk, amely erősen hasonlít az emberi menstruumra, és ezért mesterséges menstruumnak (Artifícal Menstruál Fluid, AMF) nevezzük. Az AMF alapja a módosított birkavér; előállításának módját az alábbiakban részletesen leírjuk.

Egy hátlap vagy hátlapszerkezet folyadékáteresztő képességének vizsgálatához egy standard abszorbens szerkezetet készítünk a hátlapanyaggal vagy -szerkezettel, és laposan elhelyezzük egy plexiből készült, átlátszó vizsgálóállványon. A vizsgált mintát úgy helyezzük el, hogy az abszorbens szerkezet (felső oldal) felfelé nézzen, a lélegző hátlap (alsó oldal) pedig a plexi vizsgálóállvánnyal érintkezzen. A vizsgált minta fölé egy folyadékadagoló rendszer van felfüggesztve, amely alkalmas bármilyen kívánt mennyiségű vizsgálófolyadék adagolására.

A standard abszorbens szerkezet egy 63 g/m² rizsmasúlyú, szárazon rétegelt szövet (Metmar P50W.IPED; Walkisoft, USA) négy, egymásra hajtott rétegéből áll (20x6,5 cm). Ezután a hátlapot erre a szerkezetre tesszük minden további ragasztós felerősítés nélkül.

A vizsgált minta leghátsó felszíne és az átlátszó vizsgálóállvány között két abszorbens szűrőpapír lemez (Abssorbente Bianca „N30”; Cartiera Favini S. p. A,

Olaszország) van elhelyezve. Az abszorbens szűrőpapír szorosan érintkezik a vizsgált minta hátlapjával, hogy utánozza például az alsónadrághoz erősített egészségügyi betétet, vagy a ruházattal érintkező pelenkát vagy inkontinens betétet. Közvetlenül az átlátszó vizsgálóállvány alatt van egy tükör úgy elhelyezve, hogy a szűrőpapír vörös elszíneződése folyamatosan megfigyelhető legyen. így például, ha a hátlap nem képes megfelelően ellenállni a folyadék áthatolásának, akkor a vörös AMFoldat átnedvesíti a szűrőpapírt, és ez a tükörben megfigyelhető. Az átjutott oldat mennyisége az abszorbens szűrőpapír egyszerű lemérésével megállapítható.

A vizsgálóoldatot egy kalibrált adagolókészülékkel juttatjuk a vizsgált mintára, például egy egyszerű bürettával az alábbiakban leírt megoldás szerint. A betét telítését lépésenként végezzük, ahogy használat közben tipikusan történik. Miután a vizsgált mintát telítettük, 70 g/cm² terhelés alá helyezzük, amiről úgy gondoljuk, hogy olyan erélyes megterhelés, amely soha nem fordulhat elő rendszeresen a használat során. A vizsgált minta 5 percen át marad a 70 g/m²-es terhelés alatt. Ezután a súlyt eltávolítjuk, és az abszorbens szűrőpapírt lemérjük, hogy meghatározzuk, hogy ha átjutott, akkor mennyi folyadék jutott át a hátlapon vagy hátlapszerkezeten.

Az eljárást ezután teljes egészében megismételjük további folyadékot juttatva a vizsgált mintára. Minden újabb folyadékkijuttatás előtt új (előre lemért) abszorbens szűrőpapírköteget használunk, hogy jobban meghatározhassuk a folyadék-visszatartó viselkedést a telítés függvényében.

A megterhelést lépések a következők:

1. lépés: 5 ml

2. lépés: 1 ml

3. lépés: 1 ml

Egy jó hátlaprétegtől vagy réteges szerkezettől elvárjuk, hogy folyadékáteresztő képessége kisebb legyen mint 0,3 g a fenti körülmények között. Az előnyös hátlap folyadékáteresztő képességének ugyancsak kisebbnek kell lennie 0,3 g-nál lépésenként növekvő terhelés esetén 1 ml-től 9 ml-ig, előnyösen 11 ml-ig, előnyösebben 13 ml-ig, és legelőnyösebben 15 ml-ig.

Az AMF vizsgálóoldat elkészítése

A mesterséges menstruum (AMF) alapja a módosított birkavér, amely úgy van kezelve, hogy viszkozitása, elektromos vezetőképessége, felületi feszültsége és kinézete erősen megközelítse az emberi menstruumét. Emellett mi egy felületaktív anyagot (1 tömeg%) is adunk ehhez a vizsgálófolyadékhoz, hogy jobban tükrözze azt a helyzetet, amikor a tipikus tisztálkodási szokások (és néhány korlátozott esetben étrendi hatások) járulékos felületaktív anyagokat, vagy váratlan mennyiségben például zsírsavakat juttatnak a területre, amelyek csökkenthetik a vér felületi feszültségét. Az alacsony felületi feszültségű menstruum nagyobb gyakorisággal nedvesíti át egy lélegző abszorbens cikk, például egy egészségügyi betét hátlapját.

Anyagok

1. Defibrinált birkavér (Unipath S. p. A., Garbagnete

Milanese, Olaszország)

HU 222 529 Β1

2. Tejsav (85-95 tömeg%-os; J. T. Baker, Hollandia)

3. Kálium-hidroxid (Sigma Chemical Co., USA)

4. Foszfátpuffer-sótabletták (Sigma Chemical Co.,

USA)

5. Nátrium-klorid (Sigma Chemical Co., USA) 5

6. Sertésgyomormucin (Type III, CAS 84082-64-4;

Sigma Chemical Co. USA)

7. Desztillált víz

1. lépés

A por alakú tejsavat desztillált vízben feloldva 10 9± 1 tömeg%-os tejsavoldatot készítünk.

2.lépés

A por alakú kálium-hidroxidot desztillált vízben feloldva 10 tömeg%-os kálium-hidroxid-oldatot készítünk. 15

3. lépés

Foszfátpufferoldatot (pH=7,2) készítünk úgy, hogy a tablettákat a használati utasítás szerint 1 1 desztillált vízben feloldjuk.

4. lépés 20

Összekeverünk 460 ±5 ml foszfátpufferoldatot és

7,5±0,5 ml kálium-hidroxid-oldatot, majd a kapott oldatot lassan 45 ± 5 °C-ra melegítjük.

5.lépés

Nyálkaoldatot készítünk úgy, hogy lassan feloldunk 25 (állandó keverés közben) körülbelül 30 g sertésgyomormucint az előre melegített (45±5 °C-os), 4. lépés szerinti oldatban. Amikor feloldódott, az oldat hőmérsékletét 50-80 °C-ra emeljük, és az elegyet körülbelül 15 percre lefedjük. Csökkentjük a fűtést, hogy az oldat 30 hőmérséklete viszonylag állandó, 40-50 °C legyen, és folytatjuk a keverést két és fél órán át.

6. lépés

Levesszük az oldatot a fűtőtestről, és hagyjuk 40 °C alá lehűlni. Hozzáadunk 2 ml 10%-os tejsavoldatot, és 35 alaposan keverjük 2 percen át.

7. lépés

Az oldatot egy autoklávba tesszük, és 121 °C-on tartjuk 15 percen át.

8. lépés 40

Hagyjuk az oldatot szobahőmérsékletre lehűlni, és

1:1 arányban felhígítjuk defibrinált birkavérrel.

Az AMF-oldat előállítását a viszkozitás, a pH és a vezetőképesség mérésével folytatjuk, hogy meggyőződjünk arról, hogy a vér jellemzői a normális menstruá- 45 ciós vér értékeihez közeliek [lásd H. J. Bussing: „Zűr Biochemie dér Menstrualblutes”, Zbl. Gynaec. 179,

456 (1957)]. A viszkozitásnak 7-8 cSt között kell lennie. A pH-nak 6,9-7,5 között, és a vezetőképességnek 10,5-13 mS között kell lennie. Ha a viszkozitás nincs 50 az említett határértékek között, az oldatot nem szabad használni, és újat kell készíteni. Ez a felhasznált sertésgyomormucin mennyiségének megváltoztatását igényli. Mivel az egy természetes eredetű termék, az összetétele készítményenként változhat. 55

Ez egyes mérésekhez általában 100 ml AMF vizsgálóoldatot készítünk elő úgy, hogy 90 ml AMF-oldathoz (25 °C-on tartva) 10 ml felületaktívanyag-oldatot keverünk. Az AMF/1% felületaktívanyag-oldatot állandóan keverni kell, hogy az összetevők ne váljanak szét 60 a felhasználás előtt. Az oldatot az elkészítés után 4 órán belül szabad csak használni.

Hátlappéldák

1. példa

Ebben a példában azt a hátlapot vizsgáljuk, amelyet ez idő szerint a Procter & Gamble Pescara Technical Centre az Always Ultra (normál méret) termékében használ. A hátlapot a Clopay (USA, kereskedelmi jelzése DH215, őszibarackszín) szállítja; ez egy nemlélegző hátlap.

2. példa

Ez a hátlap egy többrétegű szerkezet, amely két réteget tartalmaz. Az első réteg, amely úgy van elhelyezve, hogy közvetlenül érintkezzen az abszorbens szövetréteggel, egy formázott, perforált fólia (CPT), amely kis sűrűségű polietilénből készül (szállítja a Tredegar Film Products B. V., Hollandia; kereskedelmi jelzése X-1522). Az alsó réteg, amely használat közben közvetlenül érintkezik a viselő alsónadrágjával, egy nemszövött, réteges anyag (14MB/14SB, gyártja a Corovin GmbH, NSZK; kereskedelmi jelzése MD 2005). A nemszövött réteges anyag 14 g/m² olvadva font és 14 g/m² olvadva fújt anyagot tartalmaz.

3. példa

Ez a hátlap két rétegből áll. Az első réteg egy formázott, perforált fólia, amely kis és nagy sűrűségű polietilén keverékéből készül összenyomásnak ellenálló, hatszögletű lyukakkal (Tredegar Film Products B. V., Hollandia; kereskedelmi jelzése AS 225 MD 25). A második réteg egy javított, nemszövött réteges anyag, amely három réteget tartalmaz: 14 g/m² olvadva font - 20 g/m² olvadva fújt - 14 g/m² olvadva font anyag (Corovin GmbH, NSZK; MD 3005).

4. példa

Ez ugyancsak egy kétrétegű hátlapszerkezet. Az első réteg, amely úgy van elhelyezve, hogy közvetlenül érintkezzen az abszorbens szövetréteggel, egy formázott, perforált fólia, amely kis és nagy sűrűségű polietilén keverékéből készül összenyomásnak ellenálló lyukakkal (Tredegar Film Products B. V., Hollandia; kereskedelmi jelzése AS 225 MD 25). A második, a ruházat felé néző réteg egy egyszerű, mikropórusos fólia (Exxon Chemical Co., kereskedelmi jelzése Exxaire XBF-102W).

5. példa

Ebben a példában egy egyszeres hátlapréteget alkalmazunk. A réteg egy laminált, nemszövött szerkezet, amely egy polietilén nemszövött anyag (Corovin GmbH, NSZK; kereskedelmi jelzése HDPE#17870) egy poliészter típusú fólia egyenletes rétegére (0,02 mm vastag, körülbelül 20 g/m², DuPont Corp., USA; kereskedelmi neve DuPont Hytrel) extrudálva (ezt az anyagot a P & G, Cincinnati, USA megrendelésére a Clopay, USA készítette; kísérleti kódja Pl 8-3097/08).

HU 222 529 Β1

3. táblázat

Példa	Folyadékáteresztő képesség (g)
7 ml	9 ml	11 ml	13 ml	15 ml
1.	0	0	0	0	0
2.	0	0	0,2	0,4	0,55
1 3·	0	0	0	0	0
4.	0	0	0	0	~0 (kezdődő)
1 5·	0	0	0	0	0

Abszorbenscikk-vizsgálatok

A következő vizsgálatokat válogatott, példaszerű abszorbens cikkeken végeztük, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

Reprezentatív példák

A lélegző hátlapot tartalmazó egészségügyi betétek vagy alsónadrág-betétek jellegzetes példáit a Procter & Gamble Pescara Technical Centre (Olaszország) és a Procter and Gamble GmbH állította elő a szokásos gyártási eljárással. Egy további kereskedelmi terméket, amely nem tartalmaz lélegző hátlapot, a jelen technológiával készült termékek összehasonlítására vontunk be a vizsgálatba.

1. példa

Ebben a példában a jelenleg kapható Always Ultra (normálméret) kereskedelmi terméket vizsgáljuk. A terméket a Procter & Gamble Pescara Technical Centre S. p. A. (Olaszország) készíti a szokásos gyártási eljárással. A fedőréteg megfelel az 1. fedőrétegpéldában leírt fedőrétegnek, míg a mag az 1. magpéldában leírt magnak. E termék hátlapja egy nemlélegző hátlap.

2. példa

Ez a példa egy alsónadrágbetét, amely a jelenleg forgalmazott Alldays Duó Active terméken alapszik (gyártja a Procter & Gamble). Ebben a példában a fedőréteg azonos a 2. fedőrétegpéldában leírt fedőréteggel, a mag pedig a 2. magpéldában leírt maggal. A hátlap azonban egy többrétegű, lélegző hátlapszerkezet, amit a hátlap folyadék-visszatartó vizsgálatához használt 2. példában írtunk le. Az első hátlapréteg, amely közvetlenül érintkezik az abszorbens maggal, egy formázott, perforált fólia kis sűrűségű polietilénből készítve (gyártja a Tredegar Film Products B. V., Hollandia; kereskedelmi kódja X-1522). A legalsó réteget, amely használat közben közvetlenül érintkezik a viselő alsónadrágjával (a ruházati felszínt), egy nemszövött, rétegelt anyag alkotja (14MB/14SB, gyártja a Corovin GmbH, kereskedelmi kódja MD 2005). A nemszövött szövedék 14 g/m² olvadva font és 14 g/m² olvadva fújt anyagot tartalmaz. A hátlap rétegei a teljes felületükön egymáshoz vannak erősítve egy spirális mintában felhordott ragasztóval (körülbelül 8 g/m²). Az alkalmazott ragasztót a SAVARE S. p. A. (Olaszország) gyártja (kereskedelmi kódja PM17). A terméknek az alsónadrághoz való erősítésére öt ragasztócsík szolgál (Fuller GmbH, kereskedelmi kódja Lunatak HL-2238 X). A csíkok az alsónadrágbetét teljes hosszán (körülbelül 150 mm) végigfütnak, és mindegyik 5 mm széles.

3. példa

Ez a példa egy módosított Always Ultra egészségügyi betét. A fedőréteg azonos az 1. példában leírt fedőréteggel, a mag azonos a 3. magpéldában leírt maggal. Egy többrétegű, a 3. példában leírt hátlapot használunk. A hátlap egyik rétegeként használt, formázott, perforált fólia kis és nagy sűrűségű polietilén keverékéből készül összenyomásnak ellenálló, hatszögletes lyukakkal (gyártja a Tredegar Film Products B. V., Hollandia; gyártmánykódja AS 225 HD 25). A hátlap második rétege szintén egy javított, nemszövött, háromrétegű szövedék, amelynek rétegeit 14 g/m² olvadva font - 20 g/m² olvadva fújt 14 g/m² olvadva font anyag alkotja (gyártja a Corovin GmbH, kereskedelmi kódja MD 3005). Ráadásul a rétegek és elemek közötti ragasztós összeerősítés úgy van optimalizálva, hogy fokozza a cikk hajlékonyságát és lélegzőképességét. A rétegek közötti ragasztás egy kis rizsmasúlyú (6 g/m²), spirális mintázat (2 spirál, egyenként 10 mm széles, 160 mm hosszú, és 20 mm-re vannak egymástól). Ezt a ragasztásmódot használjuk az első hátlaprétegnek (a perforált fólia) az abszorbens maghoz erősítésére. A második hátlapréteg rögzítése a kis rizsmasúlyú, spirális mintázatú ragasztással csak a termék kerületén történik. A termék közepén egy körülbelül 40 mm széles és 170 mm hosszú, ragasztómentes ablak fokozza a betét hajlékonyságát. A mindkét hátlapréteg odaerősítéséhez használt ragasztót a SAVARE S. p. A. (Olaszország) gyártja (anyagkódja PM17). A terméknek az alsónadrághoz erősítésére két ragasztócsík szolgál (Fuller GmbH, anyagkódja Lunatak HL-2238 X). A csíkok 170 mm hosszúak, 22 mm szélesek, egy 11 mm-es hézag van közöttük, és mind hosszirányban, mind szélességben a termék közepén vannak elhelyezve.

4. példa

Ez a példa egy másféle, módosított Always Ultra egészségügyi betét. A fedőréteg azonos az 1. fedőrétegpélda fedőrétegével, és a mag azonos a 3. példa magjával. A 4. hátlappéldában leírt, kétrétegű hátlapszerkezetet használjuk. Az első hátlapréteg, amely közvetlenül érintkezik az abszorbens maggal, egy kis és nagy sűrűségű polietilén keverékéből készült fólia, összenyomásnak ellenálló, hatszögletes lyukakkal (Tredegar Film Products B. V., Hollandia; gyártmánykódja AS 225 HD 25). A második hátlapréteg, amely közvetlenül érintkezik a viselő alsónadrágjával, egy mikropórusos fólia (Exxon Chemical Company, gyártmánykódja Exxaire XBF- 102W). A rétegek és elemek közötti ragasztás kis rizsmasúlyú (6 g/m²) és spirális mintázatú (két spirál, egyenként 10 mm szélesek, 160 mm hosszúak és 20 mm-re vannak egymástól). Ezt használjuk mind az első hátlaprétegnek (a perforált fólia) az abszorbens maghoz, mind a második, mikropórusos hátlaprétegnek az első hátlapréteghez (a perforált fóliához) való erősíté13

HU 222 529 Β1 sére. A második hátlapréteg a kerületén is oda van erősítve egy hő/nyomás eljárással (zsugorítással), amit a jelenlegi Always termékeken, Európában alkalmaznak. A hátlaprétegek összeerősítésére használt ragasztót a SAVARE (Olaszország) szállítja (gyártmánykódja PM17). A terméket a 3. példában leírt módon lehet az alsónadrághoz erősíteni.

5. példa

Ez a példa újra egy egészségügyi betét. A fedőréteg azonos az 1. fedőrétegpéldában leírt fedőréteggel, a mag azonos a 3. magpéldában leírt maggal. Az alkalmazott hátlap azonos az 5. hátlappéldában leírttal, ami egy egyrétegű, nemszövött, rétegelt szerkezet, amelyben egy polietilénből készült, nemszövött szövedék (Corovin GmbH, NSZK; gyártmánykódja HDPE#17870) van egy poliészteralapú fólia (DuPont Corp., USA; gyártmányneve DuPont Hytrel, vastagsága 0,02 mm, rizsmasúlya körülbelül 20 g/m²) homogén rétegére extrudálva (ezt az anyagot a Procter & Gamble, Cincinnati, USA megrendelésére a Clopay, USA készítette; kísérleti kódja P183097/0,8). A hátlapot egy kis rizsmasúlyú (6 g/m²), spirális mintázatú ragasztás (2 spirál, egyenként 10 mm széles, 160 mm hosszú, és 20 mm-re vannak egymástól) rögzíti a maghoz. A termék a 3. példában leírt módon erősíthető az alsónadrághoz.

6. példa

Ebben a példában egy kereskedelmi terméket vizsgálunk; ez a termék a Silhouettes Ultra (normál plusz méret), amit a Johnson & Johnson (Montreal, Kanada) gyártott (gyártási kódja a csomagoláson 51564 19:23), és a Johnson & Johnson Roma importált Olaszországba. A termék nem tartalmaz lélegző hátlapot, és nem elégíti ki az elemekkel vagy az abszorbens cikkel szembeni követelményeinket, így nem képviseli találmányunkat.

Az abszorbenscikk-termékek lég- és páraáteresztésének vizsgálata

A páraáteresztés vizsgálatát arra használjuk, hogy számszerűsítsük a lélegző abszorbens cikkek páraáteresztési tulajdonságait.

A módszer alapelve

A módszer alapelve egy abszorbens cikk vízgőzáteresztésének mennyiségi mérése. Az általunk alkalmazott vizsgálómódszer egy standardizált textilipari vizsgálómódszeren alapszik, amit általában „csészemódszer”-nek neveznek. A vizsgálatot egy állandó hőmérsékletű és páratartalmú laboratóriumban (23 °C, 50% relatív páratartalom) végezzük 24 órán át.

Felszerelés

1. Mintacsésze (nyílt felület=O,00059 m²).

2. Fecskendő a desztillált víznek az összeszerelt mintacsészébe juttatásához.

3. Viasz a csésze tömítéséhez, miután a mintát behelyeztük.

4. Egy kör alakú lyukasztó a 30 mm átmérőjű, kör alakú minták előkészítéséhez.

5. Állandó környezeti feltételeket nyújtó laboratórium (23±0,5 °C, 50±l% relatív páratartalom).

6. Négy tizedesjegy pontosságú laboratóriumi mérleg.

A minta előkészítése és a mérések

A vizsgálatot az abszorbenscikk-terméken végezzük. Kiválasztunk egy reprezentatív cikket, és kivágunk belőle egy mintadarabot a lyukasztóval. A kivágott minta megfelelően nagy ahhoz, hogy kellően lefedje a mintatartót, és biztosítsa, hogy a kivágás során sérült vagy nemkívánatos módon megnyúlt részek kívül essenek a mérendő középrészen, amikor a mérést elvégezzük. A minta úgy van felhelyezve a mintacsészére, hogy teljesen befedje a csészét. A mintát úgy irányítjuk, hogy a laboratóriumi környezetnek kitett felszíne azonos legyen a cikk viselésekor exponált felszínnel.

Ezután a mintacsésze zárógyűrűjét a mintára tesszük és lefelé nyomjuk. Ez biztosítja, hogy a felesleges anyag szorosan a helyén maradjon, és ne zavatja a mérést. Ezután viaszt kenünk a zárógyűrű teljes felszínére, ami a készülék teljes felső részét elzárja a környezettől. Desztillált vizet (5 ±0,25 ml) juttatunk a fecskendővel a lezárt mintacsészébe egy igen kis perforáción át. Végül a perforációt szilikonzsírral zárjuk le.

A teljes csészét (ami vizet és a mintát tartalmazza) lemérjük, és feljegyezzük a tömegét négy tizedesjegy pontossággal. Ezután a csészét egy ventilátor légáramába tesszük. A légáramlás sebessége a mintacsésze teteje felett 3 ±0,3 m/s egy Anemo szélsebességmérővel mérve (Denta S. p. A., Olaszország). A mintacsésze 24 órán át marad a légáramban, majd újra lemérjük a tömegét. Ez idő alatt - ha a minta megfelelően lélegzőképes - a mintatartóban lévő víz képes kidiffundálni a mintatartóból a laboratórium környezetébe. Ez a víz tömegének csökkenését eredményezi a mintatartóban, amit a teljes mintatartó újbóli lemérésével állapíthatunk meg a 24 órás időtartam végén.

A páraáteresztő képesség a tömegcsökkenés osztva a mintatartó nyílt felületével, egy nap alatt, azaz páraáteresztő képesség=tömegcsökkenés (g)/(0,00059 m²/24 óra)

Légáteresztő képesség vizsgálata

A légáteresztés vizsgálatát arra használjuk, hogy megállapítsuk egy abszorbens szerkezet légcirkuláltató/légcserélő képességét.

A módszer alapelve

A módszer azon alapszik, hogy megmérjük egy abszorbens cikk ellenállását a levegő áthaladásával szemben. Ebben a vizsgálatban azt a levegőtérfogatot (vagy mennyiséget) mérjük meg, ami áthalad egy adott méretű cikken standard körülmények (23 °C, 50% relatív páratartalom) között. A méréshez használt berendezés egy FX 3300 légáteresztés-mérő, amit a TexTest AG (Svájc) gyárt.

A mintákat legalább 4 órán át hagyjuk kiegyenlítődni a vizsgálati környezettel a mérés megkezdése előtt. A cikket (amelynek eredeti méretei meghaladják a mérőfej 5 cm²-es méretét) a készülékbe tesszük a gyártó használati utasítása szerint. Egy vízlégszivattyúval hozzuk létre az 1210 kPa nyomást, ami levegőt szív át a mintarétegen vagy szerkezeten. A készülék méri az átáramló levegő térfogatát és a nyomáscsökkenést a mintát tartalmazó szájon és a mérőfejen keresztül. Végül a berendezés megadja a légáteresztő képességet l/m²/s egységben.

HU 222 529 Β1

A készterméken végezve a pára- és légáteresztő képesség mérését, az alsónadrág-rögzítő ragasztóterülete befolyásolhatja az eredményt, különösen akkor, ha a ragasztó úgy van felhordva, hogy átjárhatatlan csíkot képez a késes felkenés miatt. Mind a lég-, mind a páraáteresztő képesség mérésének a teljes cikket kell jellemeznie. A reprezentatív mérés biztosításának egyszerű módja, hogy a hátlapmintákra némi alsónadrág-rögzítő ragasztóborítást hordunk fel. így például a 3., 4. és 5. példák esetében a teljes hátlap felületének 45%-át borítjuk alsónadrág-rögzítő ragasztóval. így a pára- és légáteresztő képesség vizsgálatát olyan mintákon végezzük, amelyek felületének 45%-a alsónadrág-rögzítő ragasztóval fedett.

A visszanedvesedés vizsgálata

A módszer alapelve

Ebben a vonatkozásban a visszanedvesedési vizsgálatot arra használjuk, hogy meghatározzuk a termék szárazságát a termék viselői felszínén. Más vizsgálómódszerekkel, amelyek a hátlap nyíltságával függnek össze (a lég- és páraáteresztő képesség mérése) kombinálva a teljes tennék szárazságának jellemzését is lehetővé teszi.

A vizsgálathoz használt vizsgálóoldat a „papíripari folyadék” (Paper Industry Fluid, PIF), amelyet széles körben használnak állandósága és jó reprodukálhatósága miatt, valamint azért, mert viszkozitása, felületi feszültsége és ionerőssége nagyon hasonló az emberi menstruuméhoz. Az oldat készítését már részletesen leírtuk.

Felszerelés

1. Itatóspapír, Schleicher & Schüll gyártmányú, „S &

S Rundfilter”, 150 mm átmérőjű, No. 597; referenciaszáma 311812.

2. Egy 4200 g tömegű súly, az alsó felszínén egy mérsékelten rugalmas habborítással. Mind a súly, mind a hab egy vékony, hajlékony, műanyag fóliával van beburkolva, hogy vízhatlan maradjon. A súly méreteinek lehetővé kell tenniük, hogy egy 6x10 cm-es felszín érintkezzen a vizsgált cikkel. A cikkre ható terhelés 70 g/cm².

3. Egy 6x10 cm-es, 7 mm vastag plexiüveg lap, amelynek közepén egy 3x4 cm-es lyuk van.

4. Egy büretta, amiből 7 ml vizsgálófolyadék ereszthető ki 90 s alatt.

5. Egy négy tizedesjegy pontosságú analitikai mérleg. A minta előkészítése és a mérések

A mérendő cikket kivesszük a csomagolásból, egy sík laboratóriumi felületre tesszük, és közepét beállítjuk közvetlenül a vizsgálófolyadékot szolgáltató büretta alá. A plexiüveg lapot a felszínére tesszük, és a plexiüveg lapon lévő lyuknak megfelelő vizsgált felületre eresztjük a vizsgálófolyadékot. A vizsgálófolyadékból 7 ml-t eresztünk a mintára 90 másodperc alatt, és megindítunk egy 20 percre beállított elektronikus időmérőt. E várakozási idő alatt lemérjük és feljegyezzük egy hét szűrőpapír korongból álló köteg tömegét.

Húsz perc múlva a plexiüveg lapot eltávolítjuk, és a szűrőpapírköteget a minta közepére tesszük, majd óvatosan rátesszük a súlyt. A cikk és a szűrőpapírköteg másodpercen át marad a súly terhelése alatt, ezután a súlyt óvatosan eltávolítjuk, és újra lemérjük a szűrőpapírköteg tömegét. A tömegkülönbséget (milligrammpontossággal) feljegyezzük a visszanedvesedés mértékeként. A vizsgálatot legalább 10 mintán megismételjük, hogy biztosítsuk a mérések megfelelő pontosságát.

A hajlékonyság és vastagság mérése

A módszerek alapelve

A hajlékonyság mérését arra használjuk, hogy számszerűsítsük a tennék hajlékonyságát vagy a termék merevségét keresztirányban. A legtöbb hajlékonysági vizsgálat a termék előnyeit kívánja megállapítani a termék felépítésének megváltoztatása után egy sor, a hajlékonyságot mérő módszerrel, így számszerűsíteni a tennék ráncolódását (gyűrődőképesség) vagy a merevségét mind hossz-, mind keresztirányban. Az általunk alkalmazott hajlékonysági vizsgálat egy dinamikusmerevség-mérés (deformált távolság a deformáló erő függvényében), amely meghatározza a termék ellenállását a keresztirányú deformálással szemben. Minél nagyobb a merevség értéke, annál valószínűbb, hogy a termék a viselő belső combfelszínének érzékeny bőréhez nyomódik, és kellemetlen érzetet kelt a különböző testmozgások során.

Felszerelés

1. Szabályozott klímájú laboratórium: 23 °C és 50% relatív páratartalom.

2. Model 6021 textilvizsgáló gyűrőgép (Instron Ltd.,

Egyesült Királyság).

A készülék egy IBM számítógéphez csatlakozik egy RS 232 interfészen keresztül. Az adatok távolság- és erőértékekként érkeznek az IBM számítógépbe. Az adatokat egy Microsoft Excel számolótáblába olvastatjuk be a további elemzéshez. A készülék műszaki adatai: terhelés=10 N; befogók kezdeti távolsága=55 mm; befogók véghelyzeti távolsága=25 mm; deformációs hossz a mintán=30 mm; összenyomás sebessége=25 mm/perc.

3. Vastagságmérő készülék (Model 543-G01B, Mitutoyo Instruments, Japán).

A vastagságot egy precíziós, digitális készülékkel mérjük (±0,02 mm) egy 40 mm átmérőjű, kör alakú mérőtalppal, amelynek nyomása 6,2 g/cm².

A minta előkészítése

A vizsgálatot a termék kész formáján végezzük, amely minden szempontból azonos azzal, és előnyösen ugyanabból a terméksorozatból származik, mint amelyet egy fogyasztó visel vagy értékel.

Egy egészségügyi betét vagy egy könnyű inkontinens szerkezet esetében a terméket kivesszük a csomagolásból és eltávolítjuk a lehúzópapírcsíkokat, amelyek az alsónadrág-rögzítő ragasztót fedik. A feltárt ragadós felületeket (azaz az alsónadrág-rögzítő ragasztót) úgy inaktiváljuk, hogy kevés hintőport szórunk a ragasztó felszínére.

A vastagság mérése

Először a termék átlagos vastagságát határozzuk meg. Az alapjában lapos termékek esetében a vastagságot a termék jellemző pontjain (legalább öt ponton) mérjük meg az átlagos vastagság meghatározásához. A bonyolult alakú termékek esetében, például amelyek viszonylag vastagok a középtájon és viszonylag vékonyak a széleken, egy kisebb mérőtalpat alkalmazunk

HU 222 529 Β1 (megtartva a 6,2 g/cm² mérőnyomást), és legalább 10 mérési pontot használunk a termék átlagos vastagságának pontosabb meghatározásához.

A hajlékonyság mérése

A terméket függőleges helyzetben az Instron-készülék befogói közé erősítjük. A befogók az összenyomás (a termék keresztirányában) megkezdése előtt 55 mm-re vannak egymástól. A mintát 30 mm távolságon nyomjuk össze a befogók 25 mm-es véghelyzeti távolságáig. A készülék jellemzőit fent megadtuk.

Az Instron-készülék méri a befogók közti távolságot (mm-ben) és a távolság eléréséhez szükséges erőt, és az adatokat egy RS 232 interfészen keresztül egy IBM számítógépnek továbbítja, amelyben a Microsoft Windows 3.1 és az Excel 4.0 szoftverek futnak. Az erőés távolságadatokat az Excel szoftver dolgozza fel, és meghatározza az erő átlagos mértékét a teljes, 30 mmes összenyomási ciklus alatt.

A mérést 10, azonos típusú mintán végezzük el, hogy egy reprezentatív merevségi értéket határozzunk meg a vizsgált minta számára.

A különböző maganyagok vastagságát a magon végzett vizsgálatok táblázatában mutatjuk be. Egy sor abszorbens cikk kísérleti termék vastagságát és hajlékonyságát az érzékelési indexszel együtt adjuk meg.

Érzékelési index

Az érzékelési index egy mennyiségi érték, amely azt mutatja meg, hogy egy tennék miként hat az érzékszervi érzékelésre. Az érzékelési index egy arány az alábbiak szerint:

tényleges lélegzőképesség/hajlékonyság χ vastagság

Az érzékelési index meghatározásához az alábbi három mérést kell elvégezni a készterméken:

1. tényleges lélegzőképesség mérése;

2. a tennék hajlékonyságának mérése; és

3. a termék vastagságának mérése.

4. táblázat

Példa	Vastagság (mm)	Hajlékonyság (N)	Páraáteresztő képesség (g/m2/24 óra)	Légáteresztő képesség (l/m2/s)	Tényleges lélegző- képesség	Érzékelési index
1.	2,7	0,35	0	0	0	0
2.	2,7	0,8	690	545	826	469
3.	3,0	0,39	780	775	973	779
4.	2,8	0,41	635	0	635	553
5.	2,7	0,34	580	0	580	631
1 6·	~3	1,5	0	0	0	0

Szárazsági index 35

A szárazsági index egy hányados az alábbiak szerint: tényleges lélegzőképesség/termék nedvessége (visszanedvesedése)

A szárazsági index meghatározásához a következő méréseket kell elvégezni a készterméken:

1. tényleges lélegzőképesség mérése; és

2. a termék visszanedvesedésének mérése.

5. táblázat

Példa	V isszanedvesedés (mg)	Páraáteresztő képesség (g/m2/24 óra)	Légáteresztő képesség (l/m2/s)	Tényleges lélegző- képesség	Szárazsági index
1.	50	0	0	0	0
2.	200	690	545	826	4,1
3.	50	780	775	973	19
4.	50	635	0	635	13
5.	50	580	0	580	12
6.	57	0	0	0	0

A példaként bemutatott abszorbens cikkek közül az 1. és a 6. abszorbens cikkek fenti eredményei nem tesznek eleget az érzékelési vagy szárazsági indexnek, és ezért nem jellemzőek találmányunkra. A 2-5. példák találmányunkat képviselik.

Találmányunk előnyös megvalósításaiban az abszorbens cikknek előnyösen ki kell elégítenie a páraáteresztés, légáteresztés, hajlékonyság, vastagság és visszanedvesedés követelményei közül legalább egyet úgy, hogy a cikknek legyen:

HU 222 529 Β1

- a páraáteresztése nagyobb mint 100 g/m²/24 óra, előnyösen nagyobb mint 300 g/m²/24 óra, előnyösebben nagyobb mint 500 g/m²/24 óra, és legelőnyösebben nagyobb mint 700 g/m²/24 óra az abszorbens cikk páraáteresztőképesség-vizsgálattal mérve;

- a légáteresztése nagyobb mint 100 l/m²/s, előnyösen nagyobb mint 250 l/m²/s, előnyösebben nagyobb mint 500 l/m²/s, és legelőnyösebben nagyobb mint 600 l/m²/s az abszorbens cikk légáteresztőképesség-vizsgálattal mérve;

- a hajlékonysága kisebb mint 1,5 N, előnyösen kisebb mint 1,0 N, előnyösebben kisebb mint 0,8 N, és legelőnyösebben kisebb mint 0,5 N a hajlékonysági vizsgálattal mérve;

- a vastagsága kisebb mint 12 mm, előnyösen kisebb mint 9 mm, előnyösebben kisebb mint 6 mm, és legelőnyösebben 5-1,5 mm; és

- a visszanedvesedése kisebb mint 500 mg, előnyösen kisebb mint 300 mg, előnyösebben kisebb mint 200 mg, és legelőnyösebben kisebb mint 100 mg az abszorbens cikk visszanedvesedési vizsgálattal mérve.

Claims (21)

1. Egy eldobható abszorbens cikk, amely a következő elemeket tartalmazza:

- egy folyadékáteresztő fedőréteget, egy abszorbens magot, egy lélegző hátlapot és egy szagvédő rendszert; az említett abszorbens mag az említett fedőréteg és az említett hátlap között helyezkedik el, az említett fedőréteg, mag és hátlap legalább egy réteget tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy az említett fedőréteg folyadék-visszatartása kisebb mint 0,22 g 2,0 g terhelés mellett mérve a fedőréteg folyadék-visszatartási vizsgálattal, ahol az említett mag vastagsága kisebb mint 12 mm és páraáteresztő képessége legalább 200 g/m²/24 óra a páraáteresztési vizsgálattal mérve, és ahol az említett lélegző hátlap folyadékáteresztő képessége kisebb mint 0,3 g 7 ml-es terhelés mellett mérve a folyadékáteresztőképesség-vizsgálattal, valamint az említett elemek úgy vannak egymáshoz erősítve, hogy az említett abszorbens cikk szárazsági indexe nagyobb mint 0,5, és érzékelési indexe nagyobb mint 50.

2. Egy 1. igénypont szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az egyes említett elemeknek van egy testi felszínük és egy ruházati felszínük, az egyes ruházati felszínek közös határfelületet képeznek egy szomszédos elem szomszédos testi felszínével, valamint, hogy az említett mag és az említett lélegző hátlap a közös határfelületük 40%-ánál kisebb felületen vannak egymáshoz erősítve.

3. Egy 2. igénypont szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett mag és az említett lélegző hátlap a közös határfelületük 20%-ánál kisebb felületen vannak egymáshoz erősítve.

4. Egy, az 1., 2. és 3. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett lélegző hátlapelem legalább két réteget tartalmaz, ahol az említett rétegek mindegyikének van egy testi felszíne és egy ruházati felszíne, az egyes említett ruházati felszínek közös határfelületet képeznek egy szomszédos réteg szomszédos testi felszínével, valamint, azzal jellemezve, hogy a szomszédos rétegek a közös határfelületük 40%-ánál kisebb felületen vannak egymáshoz erősítve.

5. Egy 4. igénypont szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a szomszédos rétegek a közös határfelületük 20%-ánál kisebb felületen vannak egymáshoz erősítve.

6. Egy, az 1., 2., 3., 4. és 5. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett testi felszín és az említett ruházati felszín spirális mintázatban rápermetezett ragasztóval vagy fúziós kötéssel vannak egymáshoz erősítve.

7. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett lélegző hátlap említett ruházati felszínén egy ragasztós rögzítőkészülék van.

8. Egy 7. igénypont szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett hátlap említett ruházati felszínének legalább 60%-a ragasztómentes.

9. Egy 8. igénypont szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett hátlap említett ruházati felszínének legalább 80%-a ragasztómentes.

10. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett fedőréteg folyadék-visszatartó képessége kisebb mint 0,15 g 2,0 g terhelés mellett, a fedőrétegfolyadék-visszatartási vizsgálattal mérve.

11. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett mag vastagsága kisebb mint 8 mm.

12. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett mag páraáteresztő képessége nagyobb mint 600 g/m²/24 óra a páraáteresztési vizsgálattal mérve.

13. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett lélegző hátlap folyadékáteresztő képessége kisebb mint 0,20 g 7 ml terhelés mellett, a folyadékáteresztési vizsgálattal mérve.

14. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett abszorbens cikk érzékelési indexe nagyobb mint 100.

15. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett abszorbens cikk szárazsági indexe nagyobb mint 2.

16. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

13., 14. és 15. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett abszorbens cikk hajlékonysága kisebb mint 1,5 N a hajlékonyságvizsgálattal mérve.

17. Egy, az 1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9., 10., 11., 12.,

13., 14., 15. és 16. igénypontok bármelyike szerinti ab17

HU 222 529 Β1 szorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett cikk 5-400 g/m² említett szagvédő rendszert tartalmaz.

18. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

13., 14., 15., 16. és 17. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett szagvédő rendszer szagmegkötő anyagként az alábbi anyagok egyikét alkalmazza: kelátképző reagensek, szilikagélek, zeolitok, abszorbens gélképző anyagok, aktív szén, vagy ezek keverékei.

19. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

13., 14., 15., 16., 17. és 18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az említett szagvédő rendszer abszorbens gélképző anyagot és zeolitot tartalmaz.

20. Egy 19. igénypont szerinti abszorbens cikk, az5 zal jellemezve, hogy az említett szagvédő rendszer még szilikagélt is tartalmaz.

21. Egy, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

13., 14., 15., 16., 17., 18., 19. és 20. igénypontok bármelyike szerinti, eldobható abszorbens cikk, azzal jelle10 mezve, hogy az említett abszorbens cikk egy egészségügyi betét vagy egy alsónadrágbetét.