HU221763B1 - Javított hatásfokú szennyvízmentes gáztisztítási eljárás, különösen füstgázok szilárd és/vagy gázhalmazállapotú szennyeződéseinek eltávolítására, valamint kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására - Google Patents

Abstract

A találmányunk szerinti eljárás során a nyersgázt (vagy annak csupánegy részáramát) ismert módon egy nedvesmosóban (2) mosófolyadékkalérintkeztetik intenzíven, és a tisztított gázt kéményen (4) át aszabadba vezetik. Az eljárás során a szennyezett mosófolyadékotmagával a tisztítandó forró gázzal, vagy annak egy meghatározottrészáramával érintkeztetve besűrítik és/vagy elpárologtatják anedvességtartalmat; a keletkező szilárd vagy zagy jellegű „maradékot"deponálják vagy feldolgozzák, a gáznemű fázist pedig nedvesmosóban (2)megtisztítják. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés atisztítandó gázt kibocsátó létesítmény például égetőmű (1) és a kémény(4) közé van beiktatva, és önmagában ismert felépítésű nedvesmosót(2), valamint oldattöményítő és/vagy szárítóegységet (3) és adottesetben a szennyezett mosófolyadék folyadék/szilárd anyag tartalmátszétválasztó egységet (10) tartalmaz. A kapcsolási elrendezésoldattöményítő és/vagy szárítóegységének (3) gázbevezetése (102) azégetőművel (1), gázkivezetése (103) pedig egy gáz/szilárd anyagszétválasztón (5) keresztül a nedvesmosó (2) gázbevezetésével (104)van összekötve, míg a nedvesmosó (2) szennyezett mosófolyadékelvezetése (202) az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3)folyadék/zagy bevezetéséhez (203) és adott esetben a nedvesmosó (2)egyik folyadékbevezetéséhez van csatlakoztatva. Adott esetben aszennyezett mosófolyadék elvezetéshez (202) egy folyadék/szilárd anyagszétválasztó egység van csatlakoztatva, és ennek szilárdanyag-elvezetése van az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3)folyadék/zagy bevezetésére (203) kötve. ŕ

Description

A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 8 lap ábra)

HU 221 763 Bl tésével (104) van összekötve, míg a nedvesmosó (2) szennyezett mosófolyadék elvezetése (202) az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) folyadék/zagy bevezetéséhez (203) és adott esetben a nedvesmosó (2) egyik folyadékbevezetéséhez van csatlakoztatva. Adott esetben a szennyezett mosófolyadék elvezetéshez (202) egy folyadék/szilárd anyag szétválasztó egység van csatlakoztatva, és ennek szilárdanyag-elvezetése van az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) folyadék/zagy bevezetésére (203) kötve.

Találmányunk tárgya egy olyan eljárás, és az azt megvalósító kapcsolási elrendezés, mely hatékonyan, a korszerű előírásokat messzemenően kielégítő határértékekkel biztosítja a gáz tisztítását, ugyanakkor az eljárás során keletkező úgynevezett „maradékok” csak minimális mértékben terhelik a környezetet, mert szennyvíz nem keletkezik, a szilárd és/vagy zagy-halmazállapotú termékek mennyisége pedig törtrésze a szárazeljárásban keletkezőknek és ezen „maradék” részben vagy egészben feldolgozható (hasznosítható) és problémamentesen, viszonylag kis területi igénnyel deponálható.

Az ismert gáztisztítási eljárások, attól függően, hogy a gáz-halmazállapotú szennyeződéseket milyen módszerrel választják le, három fő csoportra oszthatók:

- száraz-, szorpciós eljárások

- félszáraz (v. félnedves)-eljárások,

- nedves (mosó)-eljárások.

A szárazeljárások során a gáznemű szennyező anyagokat szilárd reagensekkel érintkeztetve kötik meg, például a SO₂-tartalmat CaO-porral. A szárazeljárásokat gyengébb hatásfokuk miatt csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor ezt a környezetvédelmi előírások megengedik, és/vagy a tisztítandó gáz kevés gáznemű szennyeződést tartalmaz. Füstgáztisztítás során a hatályos hatósági előírásokat a szárazeljárások nem, vagy nehezen tudják maradéktalanul teljesíteni.

A szárazeljárások alapvető hátránya, hogy a porszennyeződést gyakorlatilag nem választják le, míg a gázszennyeződést pedig csak az adszorbens felületén képes megkötni, és a reakció csak az adszorbens szemcsefelületén játszódik le.

A félszárazeljárásoknál a reagens anyagokat folyadékban oldva vagy szuszpendálva fecskendezik be az abszorpciós reaktorba (szárítótomyokba), ahol a vízfázis elpárolog, és a szennyezők reakcióba lépnek a folyadékcseppekkel, vagy a kristályosodó abszorbenssel, majd a por állapotú reakciótermékeket (maradékokat) leválasztják. Füstgáztisztítás esetén például mésztejet, nátronlúgot alkalmaznak reagensként.

Ennek az eljárásnak az az alapvető hátránya, hogy viszonylag nagy méretű reaktort igényel, ugyanis a lehető legnagyobb érintkeztetési időt szükséges biztosítani, ami a reaktor magassági méretének növeléséhez vezet, továbbá kis gázsebességek esetén nagy keresztmetszetet szükséges biztosítani. További hátrány, hogy a terhelés-koncentráció változásra érzékeny.

A gáz-halmazállapotú szennyeződések kiválasztására leghatékonyabbak az úgynevezett nedves (mosójeljárások, melynek során intenzív fázisérintkeztetést biztosítanak a mosófolyadék és a szennyezett gáz között, melyből kiválnak és a mosófolyadékba oldódnak a szennyező anyagok. Adott esetben a kiválást reagens vegyszerek adagolásával célszerű és szükséges elősegíteni, melyeket szilárd halmazállapotban, vagy oldat formájában juttatnak a mosófolyadékba.

Ez a megoldás a félszáraz (félnedves) megoldások hátrányait kiküszöböli, ugyanis az érintkeztetési idő a reaktorba beépített különféle szerkezeti elemekkel (például tányérok, töltet) megnövelhető, egyben a leválasztást alapvetően meghatározó úgynevezett aktív érintkeztetési felület is megnő. Ez azt eredményezi, hogy a nedvesmosó (torony, reaktor) méretei jelentősen kisebbek.

Az eljárás során a tisztított gáz mellett szennyezett mosófolyadék (szennyvíz) keletkezik, mely oldat vagy szuszpenzió (vagy emulzió) fonnájában tartalmazza a szennyeződéseket. A nedvesmosó-eljárások hatékonyak, de hátrányuk, hogy jelentős mennyiségű szennyvíz tárolásáról és tisztításáról szükséges gondoskodni. További hátrányuk, hogy jelentős frissvíz-igényük miatt költségesebbek is a száraz- vagy a félszáraz (félnedves)-eljárásoknál.

Az ismert módszerekről áttekintő képet nyerhetünk J. H. Perry: Vegyészmérnökök kézikönyve (Μ. K. 1969. Bp.) 18. fejezetéből, továbbá számos szabadalmaztatott megoldás ismeretes, melyek egyrészt a mosóberendezések felépítésére vonatkoznak, másrészt a környezetre különösen ártalmas gázszennyezők eltávolítására nyújtanak javaslatot.

A tányéros rendszerű nedvesmosók kialakítási lehetőségeire példaként az FR 1.237.299 számú francia, a DD-67.964 számú és DE 2.115.338 számú német, valamint a HU 154 070 számú magyar szabadalmakat említenénk, és jelentősége miatt kiemelnénk a billenőelemes szabályozóelemekkel ellátott tányérszerkezet alkalmazását, melynek kialakítása a HU 166 433 számú, illetve HU 184 408 számú magyar szabadalmakból ismerhető meg.

A P 9601224 ügyiratszámú szabadalmi bejelentésből több mosófokozattal rendelkező gázmosó berendezés ismerhető meg, melyek egymással sorba kapcsolt, perforált tányéros részegységekből állnak, s az egyes mosófokozatokban különböző hőmérsékletű és eltérő összetételű mosófolyadékot alkalmaznak.

A P 9601463 ügyiratszámú szabadalmi bejelentésből pedig olyan nedvesmosási módszer ismerhető meg, melynél speciálisan perforált falú gázelosztó csöveken keresztül fúvatják be a tisztítandó nyersgázt az elnyeletőfolyadékba.

Ezen ismert eljárások során gondoskodni kell a gáz szilárd szennyezőanyag-tartalmának eltávolításáról is, mely célra ismert módon felületi - vagy zsákos szűrőket (szövetszűrők) vagy elektrofiltereket alkalmaznak.

HU 221 763 BI

Ezek kiegészítő alkalmazása a nedveseljárás során is célszerű, mert kiegészítő szűrés alkalmazásával a jelentősen költségesebb mosóberendezések tehermentesíthetőek, méreteik csökkenthetőek és élettartamuk megnő (karbantartási igényük pedig lecsökken).

Találmányunk megalkotásakor egy olyan hatékony gáztisztítási eljárás kidolgozását tűztük ki célul, melynél a leválasztott úgynevezett „maradékok” nem, vagy kevésbé terhelik a környezetet - tehát a talajt és talajvizeket, mivel nem keletkezik szennyvíz, ugyanakkor a gáznemű végtermék emissziós határértékei a legszigorúbb előírásokat is kielégítik.

Találmányunk alapja az a felismerés, hogy magának a tisztítandó úgynevezett nyersgáznak (például füstgáznak) a hőenergiája maradéktalanul hasznosítható az oldott vagy szuszpendált szennyeződéseket tartalmazó mosófolyadék besűrítésére (bepárlására) és a benne lévő, kiváló szilárd vagy kikristályosodó maradékok kiszárítására. Ily módon az ismert nedvesmosó-eljárással kombinálva maradékként kis nedvességtartalmú száraz anyagot és/vagy zagyot (iszapot) nyerhetünk, mely deponálható, és/vagy további feldolgozásra kerülhet például mint töltelék vagy tömedék anyag.

A fenti felismerés alapján találmányunk tárgya egyrészt gáztisztítási eljárás, melynek során a tisztítandó gázt önmagában ismert módon egy nedvesmosóban mosófolyadékkal érintkeztetjük intenzíven és a tisztított gázt egy kéményen át a szabadba vezetjük. Megoldásunk sajátosan új jellemzői, hogy a szennyezett mosófolyadékot magával a tisztítandó forró gázzal, vagy annak egy meghatározott részáramával érintkeztetjük egyen- vagy ellenáramban, célszerűen porlasztva, és a mosófolyadékot besűrítjük, és/vagy elpárologtatjuk, az ennek során kiváló vagy keletkező szilárd és/vagy zagy jellegű úgynevezett „maradékot” deponálásra és/vagy további feldolgozásra elvezetjük, a jelentős vízgőztartalmú gáznemű fázist pedig - és adott esetben a tisztítandó gáz fennmaradó részáramát (hányadát) - a nedvesmosóba vezetjük, és a mosófolyadékkal érintkeztetve megtisztítjuk.

A találmányunk szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjánál a szennyezett mosófolyadék egy részét visszavezetjük a nedvesmosóba, és ily módon recirkuláltatva többszörösen érintkeztetjük a tisztítandó gáznemű fázissal.

Az eljárás egy további foganatosítási módjánál a nedvesmosóból távozó szennyezett mosófolyadék folyadék- és szilárdanyag-tartalmát szétválasztjuk, folyadéktartalmát részben vagy egészben a nedvesmosóba visszavezetjük, és szilárdanyag-tartalmát - és/vagy adott esetben a folyadékot, vagy annak egy részét is érintkeztetjük a tisztítandó forró gázzal vagy annak egy részáramával, majd egyezően az előzőekkel a keletkező gáznemű fázist - és adott esetben a tisztítandó gáz fennmaradó részáramát - a nedvesmosóba vezetjük, ahol a mosófolyadékkal érintkeztetve megtisztítjuk.

Célszerű, ha a gáznemű fázis portartalmát a nedvesmosóba vezetés előtt részben leválasztjuk.

Az eljárás során alkalmazott friss mosófolyadék ismert módon ipari víz, melyhez adott esetben reagens vegyszert vagy vegyszereket adagolunk, szilárd anyag vagy oldat fonnájában.

Adott esetben szükséges lehet a szennyezett mosófolyadékkal érintkező tisztítandó gáz részáramával és/vagy a szennyezett mosófolyadékkal és/vagy a kéménybe távozó tisztított gázzal többlet-hőenergia közlése.

Ezt a többlet-hőenergiát adott esetben a tisztítandó forró gáz hőfeleslegéből, és/vagy hulladék hőből nyerjük, és/vagy külső energiaforrást alkalmazunk.

Célszerű eljárásunk azon foganatosítási módja is, melynek során a tisztítandó forró gáznak a nedvesmosóba vezetett részáramába folyadékot fecskendezve előporleválasztást alkalmazunk.

Ezen elő-porleválasztás során felhasznált folyadékot célszerűen a friss vagy vegyszerrel kevert mosófolyadékból és/vagy a szennyezett mosófolyadékból és/vagy annak folyadékfázisából nyerjük.

Igen előnyös, ha a tisztítandó forró gázt, vagy a kémény felé távozó tisztított gázt például adszorbcióval kombinált mechanikus porleválasztásnak vetjük alá adszorbensként ismert módon például aktív szenet alkalmazva.

Célszerű továbbá, ha a mechanikus porleválasztás előtt a gázzal hőenergiát közlünk.

A találmányunk szerinti szennyvízmentes gáztisztítási eljárás előnyösen egyéb ismert száraz vagy félszáraz gáztisztítási eljárásokkal együttesen (additíven) is alkalmazható, ez esetben csak a tisztítandó gáz egy meghatározott részáramára nézve foganatosítjuk eljárásunkat, és az ily módon megtisztított gázt az egyéb, ismert gáztisztítási eljárások végtermékeként nyert gázzal, és/vagy akár a kezeletlen gáz részáramával keverten juttatjuk a kéményen át a szabadba.

Találmányunk tárgyát képezik továbbá azok a kapcsolási elrendezések, melyekkel a találmányunk szerinti szennyvízmentes gáztisztítási eljárás, továbbá annak egyes célszerű foganatosítási módjai megvalósíthatóak.

A fentiek értelmében a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezés a tisztítandó nyersgázt kibocsátó létesítmény (adott esetben egy égetőmű) és a tisztított gázt elvezető kémény közé van bekötve, és önmagában ismert felépítésű, cseppfogóval ellátott nedvesmosóval (mosótoronnyal) és oldattöményítő és/vagy szárítóegységgel rendelkezik.

Kapcsolási elrendezésünk sajátosan új jellemzője, hogy oldattöményítő és/vagy szárítóegységének gázbevezetése a tisztítandó gázt kibocsátó létesítmény nyersgázkivezetésével, gázkivezetése pedig célszerűen egy gáz/szilárd anyag szétválasztón (porleválasztón) keresztül a nedvesmosó egyik gázbevezetésével van összekötve, míg a nedvesmosó szennyezett mosófolyadék elvezetése az oldattöményítő és/vagy szárítóegység folyadék/zagy bevezetéséhez, és adott esetben - egy vezetékelágazás közbeiktatásával - a nedvesmosó egyik folyadékbevezetéséhez van kötve, tisztítottgáz-kivezetése pedig a cseppfogón keresztül a kéményhez van csatlakoztatva.

Adott esetben célszerű, ha az oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe vezetett szennyezett mosófolyadék vezetékébe és/vagy a tisztítandó gáz vezetékébe, és/vagy köz3

HU 221 763 Bl vétlenül az oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe közegmelegítő egység(ek) van(ak) bekötve.

Célszerűen az oldattöményítő és/vagy szárítóegységhez hulladékkő-forrás van csatlakoztatva.

Adott esetben a nedvesmosó szennyezett mosófolyadék elvezetéséhez egy folyadék/szilárd anyag szétválasztó egység van csatlakoztatva, melynek szilárdanyag-elvezetése van az oldattöményítő és/vagy szárítóegység folyadék/zagy bevezetéséhez kötve, folyadékelvezetése pedig közvetlenül vagy egy vezetékelágazáson keresztül a nedvesmosó egyik folyadékbevezetéséhez csatlakozik.

Előnyös továbbá az a kialakítási mód, melynél a tisztítandó gázt kibocsátó létesítmény gázvezetéke két ágra van osztva, és az egyik gázvezeték közvetlenül, vagy egy gáz/gáz hőcserélő közbeiktatásával a nedvesmosó egyik gázbevezetésére van csatlakoztatva, továbbá a gáz/gáz hőcserélő hőfelvevő oldala a kéménybe távozó tisztított gáz vezetékébe van bekötve.

Előnyös lehet az a kiviteli alak is, melynél a folyadékkimenet a vezetékelágazáson keresztül az oldattöményítő és/vagy szárítóegységgel is össze van kötve.

Egy további célszerű kiviteli alak esetén a tisztítandó gáznak a nedvesmosóba vezetett gázvezetékébe egy elő-porleválasztó egység van beiktatva, melynek folyadékbevezetéséhez a friss vagy vegyszeres mosófolyadék egyik vezetékága és/vagy a szennyezett mosófolyadék egyik vezetékága és/vagy a folyadék/szilárd anyag szétválasztó egység folyadékkimenetéhez csatlakozó egyik vezetékág van csatlakoztatva.

Egy további előnyös kiviteli alak esetén a tisztítandó nyersgáz gázvezetékébe, vagy a kéményhez csatlakozó tisztítottgáz-vezetékébe egy adszorberrel - előnyösen aktív szénnel - ellátott mechanikus porleválasztó van beiktatva.

Előnyös továbbá az a kiviteli alak is, melynél a kémény előtt a tisztított gáz gázvezetékébe és/vagy a mechanikus porleválasztók előtt a gáz hőmérsékletét megemelő közegmelegítő(k) van(nak) beépítve, például gáz- vagy olajégők és/vagy a forró gáz hőenergiáját felhasználó felületi hőcserélők.

Adott esetben a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezéssel csak a tisztítandó forró gáz egy részáramát tisztítjuk meg, és további, önmagukban ismert gáztisztító berendezésekkel kombinálva az egyes végtermékként nyert tisztított gázokat elvezető gázvezetékeket egy közös vezetékbe kötjük a kémény előtt.

A továbbiakban blokkséma szintű ábrák alapján ismertetjük a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezések példakénti kialakítását, és ezeken keresztül mutatjuk be az eljárás foganatosítását, az egyik legkomplexebb gáztisztítási feladat, egy égetőmű füstgázának tisztítása kapcsán, ahol az

1. ábrán a találmányunk szerinti eljárást foganatosító legegyszerűbb kapcsolás vázlata látható, a

2. ábra szerinti kapcsolást akkor javasoljuk, ha többlet-hőenergia áll rendelkezésünkre, a

3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés a szennyezett mosófolyadék részleges recirkulációját megvalósítva biztosít nagyobb hatékonyságot, a

4. ábra szerinti kapcsolási elrendezés pótlólagos hőenergia-bevitelt biztosít az eljárás hatékony foganatosításához, az

5. ábrán a találmányunk szerinti másik eljárási változatot megvalósító egyszerű kapcsolási elrendezést ismertetjük, a

6. ábra szerinti megoldást nagy porterhelés esetén javasoljuk, mert elő-porleválasztást biztosít, továbbá külső hőenergia bevitelével megnöveli a gázhőmérsékletet, a

7. ábra szerinti kapcsolási elrendezés az elő-porleválasztást és a szennyezett mosófolyadék folyadék/szilárd anyag fázisának szétválasztását kombináló megoldást ismertet, míg a

8. ábrán adszorbenst tartalmazó mechanikus előporleválasztás alkalmazására mutatunk be példát.

Az ábrákon az azonos rendeltetésű egységeket és szerkezeti részeket, vezetékeket stb. azonos hivatkozási jellel láttuk el, továbbá megkülönböztető jelöléssel tüntettük fel az eltérő fázisú anyagokat. így a gáz-halmazállapotú anyagok vezetékét kettős vonallal, a folyadékvezetékeket folyamatos vonallal, a recirkuláltatott folyadékot vezető és vagylagosan alkalmazott folyadékvezetékeket szaggatott vonallal, míg a zagyot szállítókat pontvonallal, és a szilárd vagy szilárd jellegű „maradékok” elvezetését pontsorozattal jelöltük, nyilakkal érzékeltetve az áramlási irányokat.

Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezésünk tehát két alapegységből, egy, a nedves gáztisztítást biztosító 2 nedvesmosóból és egy 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységből áll. A 2 nedvesmosó ismert módon töltetes vagy érintkeztetőtányéros kialakítású lehet. Jobb hatásfoka miatt az utóbbiak alkalmazását javasoljuk, nevezetesen a HU 184 408 számú szabadalomból is megismerhető, széles gáz- és folyadékterhelés-határok között is jó hatásfokkal működő úgynevezett billenőelemes tányérszerkezetű (KEBIZUTA rendszerű) mosótomyot. A 2 nedvesmosó ismert módon el van látva egy 201a mosófolyadék-, és egy 201b vegyszeradagoló-bevezetéssel (amelyek adott esetben egyetlen közös ponton csatlakoznak a 2 nedvesmosóba), 104 gázbevezetéssel (vagy gázbevezetésekkel), valamint egy 202 szennyezett mosófolyadék elvezetéssel és egy 105 tisztítottgázkivezetéssel.

Tányéros rendszerű 2 nedvesmosó esetén a 104 gázbevezetés (vagy gázbevezetések), a legalsó tányér szintje alatt vannak, míg a friss mosófolyadékot és vegyszereket a legfelső tányér fölé juttatjuk be, és további (az

1. ábrán nem látható) folyadékbevezetésekkel is rendelkezik a torony, ily módon az alsó és közbenső tányérok is öblíthetőek.

El van látva továbbá a 2 nedvesmosó mindazon - a sematikus ábrákon nem jelölt kezelőszervekkel, ellenőrző és mérőműszerekkel, megfigyelőablakokkal stb., melyek rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

HU 221 763 Bl

A 2 nedvesmosó szükségszerűen egy 2b cseppfogóval is el van látva, előnyösen a tisztított gáz kivezetése előtti legfelső szakaszán vagy közvetlenül a 105 tisztítottgáz-kivezetést követően.

A 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység legegyszerűbb kivitelében egy hengeres tartály, melybe porlasztva juttatjuk be a folyadékot, és a forró gázzal egyen-, vagy ellenáramban érintkeztetve annak nedvességtartalma gőzfázissá alakul; a szilárd szennyezők, valamint az oldott állapotú és kikristályosodásra képes szennyezők pedig kiválnak és az egység aljáról elvezethetők. A 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység legalább egy 102 gázbevezetéssel és 203 folyadék/zagy bevezetéssel, valamint 103 gázkivezetéssel és 301 maradékelvezetéssel rendelkezik.

Amint az 1. ábrán látható, hogy a tisztítandó gázt kibocsátó létesítmény, példánkban az 1 égetőmű forró füstgázát - mely szilárd és gáznemű szennyező anyagokat egyaránt tartalmaz - közvetlenül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe vezetjük, egy 106 gázvezetékkel kötve össze a 101 nyersgázkivezetést a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 102 gázbevezetésével.

A 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe vezetjük továbbá a 2 nedvesmosóban a gáztisztítás során keletkező szennyezett mosófolyadékot, egy 205 vezetékkel kötve össze annak 202 szennyezett mosófolyadék elvezetését a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 203 folyadék- és/vagy zagybevezetésével. A 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységből annak 103 gázkivezetésén keresztül távozó jelentős nedvesség (gőz) -tartalmú, de lehűlt gázt egy 110 gázvezetéken keresztül a 2 nedvesmosó 104 gázbevezetésére vezetjük, és a 2 nedvesmosóba a 201a mosófolyadék-bevezetésen és adott esetben a 201b vegyszeradagoló bevezetésén keresztül friss mosófolyadékot (például ipari vizet), vagy reagenst tartalmazó mosófolyadékot adagolunk folyamatosan, mely az ellenáramban haladó tisztítandó gázzal intenzíven érintkezik és megtisztítja azt. A tisztított gáz a 2 nedvesmosó 105 tisztítottgáz-kivezetésén távozik, és az ehhez 2b cseppfogón és 109 gázvezetéken keresztül csatlakozó 4 kéményen át a szabadba jut, míg a szennyezett mosófolyadék - mint szuszpenzió és oldat - a 2 nedvesmosó aljából a 202 szennyezett mosófolyadék elvezetésén keresztül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe, annak 203 folyadék/zagy bevezetésére kerül. Ily módon kapcsolási elrendezésünket szennyvíz nem hagyja el, mert a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységben a szennyvizet megszárítjuk vagy jelentős mértékben bepároljuk, és maradékként beszárított zagyot és/vagy száraz anyagot nyerünk, melyet a 301 maradékelvezetésen keresztül további feldolgozásra v. deponálásra (hulladéktemetőbe) juttatunk. Ez a maradék alapvetően a füstgáz azon szennyező anyagát tartalmazza, melyet a gázból a mosófolyadékkal választunk le.

A 2 nedvesmosóba - a füstgáz összetevőinek ismeretében - adott esetben vegyszer(eke)t (reagenseket) adagolunk, szilárd anyag vagy oldat formájában, melye(ke)t közvetlenül a friss mosófolyadékhoz keverünk, vagy egy további 201b vegyszeradagoló-bevezetésen átjuttatunk a 2 nedvesmosóba.

Az alkalmazandó vegyszer vagy vegyszerek összetételére és mennyiségére vonatkozóan számos irodalmi adat ismeretes, összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy vegyszer jelenlétében a gáznemű szennyező anyagok hatékonyabban oldódnak be a folyadékba, adott esetben szuszpenziót vagy emulziót képezve. Reagensként például NaOH, CaO, Ca(OH)₂ alkalmazható.

Az 1. ábrán látható egyszerű kapcsolási elrendezést abban az esetben javasoljuk alkalmazni, ha a tisztítandó fonó gáz elegendő hőenergiával rendelkezik ahhoz, hogy a szennyezett mosófolyadékból a nedvességet kellő mértékben eltávolítsa.

Amennyiben hőenergia-felesleggel rendelkezik a tisztítandó gáz, szükségtelen (sőt előnytelen) a tisztítandó gáz teljes mennyiségét a keletkezett szennyezett mosófolyadék (szennyvíz) „szárítására” felhasználnunk. Ez esetben a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazását javasoljuk, melynek előnye, hogy a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység méretei jelentősen csökkenthetők, ugyanakkor a 2 nedvesmosó méretei változatlanok maradhatnak - hiszen az azt terhelő gázmennyiségben a száraz gáz mennyisége változatlan marad. A hőfelesleg egyúttal hasznosítható, célszerűen a 4 kéménybe távozó gáz hőmérsékletének kellő mértékű megemelésére.

A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés annyiban tér el az 1. ábra szerinti alapkapcsolástól, hogy az 1 égetőműből a 101 nyersgázkivezetésen át távozó tisztítandó forró gázt egy A vezetékelágazással két ágra osztjuk, és egyik részét - egyezően az 1. ábra szerinti kapcsolással - egy 107 gázvezetéken keresztül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 102 gázbevezetésére csatlakoztatjuk, másik részét pedig egy 9 gáz/gáz hőcserélő közbeiktatásával egy 108 gázvezetéken keresztül a nedvesmosó 104b gázbevetésére kötjük. A 9 gáz/gáz hőcserélő másik oldalát a 4 kéménybe kötött kimenő 109 gázvezetékbe kötjük be, ezáltal átvezetve rajta a tisztított gázt.

A 9 gáz/gáz hőcserélő természetesen elhagyható lenne, de a 2. ábrán bemutatott alkalmazása azért célszerű, mert ily módon a 4 kéménybe távozó, és jelentős gőzmennyiséget is tartalmazó tisztított gáz kellő mértékben felmelegíthető, s nem léphet fel káros kondenzáció a 4 kéményben és nem jelentkezik gőzpára a 4 kémény felett.

A 2. ábrán továbbá példaként egy 5 gáz/szilárd anyag szétválasztót (porleválasztót) is beiktattunk a oldattöményítő és/vagy -szárító 103 gázkivezetését a 2 nedvesmosó 104 gázbevezetésével összekötő 110 gázvezetékbe.

Ennek alkalmazása különösen akkor előnyös, ha jelentős a tisztítandó füstgáz (nyersgáz) olyan apró szemcséjű portartalma, mely a távozó gáznemű fázissal kihordásra kerül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységből. Az 5 gáz/szilárd anyag szétválasztó (porleválasztó) alkalmazásával a 2 nedvesmosó szárazgáz-terhelése jelentősen csökkenthető, élettartama nő, karbantartási igénye csökken. A 2 nedvesmosó fő feladata a gáznemű

HU 221 763 Bl szennyező anyagok eltávolítása. Az 5 gáz/szilárd anyag szétválasztóban keletkezett por hulladéktemetőbe kerülhet, vagy feldolgozható.

Természetesen adott esetben az 5 gáz/szilárd anyag szétválasztó alkalmazása is szükségtelen lehet.

Amennyiben viszonylag kevés a szennyező anyag a tisztítandó füstgázban (nyersgázban), és így a 3 oldattöményítő és/vagy -szárító üzemeltetése szempontjából kedvezőtlen (alacsony) szennyezőanyag-koncentráció adódna, a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazását javasoljuk, amely annyiban tér el az 1. ábra szerinti alapkapcsolástól, hogy a szennyezett mosófolyadék mennyiségét egy B vezetékelágazás alkalmazásával két ágra osztjuk, s az egyik 206 vezetéket a 2 nedvesmosó egyik 204a vagy 204b folyadékbevezetéséhez csatlakoztatva a szennyezett mosófolyadék egy meghatározott hányadát (részáramát) recirkuláltatjuk.

A tömegarányok helyes megválasztását a tisztítandó füstgáz (nyersgáz) összetevőinek meghatározásával, és/vagy a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe a 207 vezetéken át belépő szennyezett mosófolyadék szennyezettségi koncentrációjának mérése alapján állapítjuk meg, és szabályozhatjuk vagy vezérelhetjük az eljárás során.

A szennyezett mosófolyadék recirkuláltatásával jelentősen csökkenthető a friss mosófolyadék-igény. Hatékonyabb recirkuláció azáltal érhető el, ha a szennyezett mosófolyadék hányadot a felső tányérokhoz, vagyis a 204a folyadékbevezetéshez csatlakoztatjuk, de például jelentősebb porterhelés esetén előnyös lehet a nagyobb igénybevételnek kitett alsó tányérok mosása a folyadékkal - ez esetben a 204b folyadékbevezetést alkalmazzuk.

Adódhatnak olyan technológiai körülmények is, amikor nem elegendő a tisztítandó füstgáz (nyersgáz) hőenergiája az eljárás során keletkezett szennyezett mosófolyadék kellő mértékű bepárlásához (szárításához). Ez esetben pótlólagos hőenergia bevitele szükséges, melyet vagy a tisztítandó füstgázzal közlünk közvetlenül, vagy a szennyezett mosófolyadékot melegítjük fel (adott esetben akár fonáspontja fölé), vagy mindkettőt melegítjük, és/vagy közvetlenül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység terébe is juttatjuk a pótlólagos hőmennyiséget. Egy lehetséges célszerű kiviteli példát a 4. ábra kapcsán mutatunk be.

A 4. ábrán látható kapcsolási elrendezés alapvető felépítését tekintve az 1. ábra szerinti alapkapcsolásnak felel meg, attól annyiban térve el, hogy a 101 nyersgázkivezetést a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 102 gázbevezetésével összekötő 106 gázvezetékbe egy 7 közegmelegítő egység (gázmelegítő) van bekötve. A 7 közegmelegítő egység kialakítását tekintve például egy gáz-gáz felületi hőcserélő lehet, és hőleadó oldalára akár hulladék hőt is vezethetünk, vagy kiegészítő fűtésről kell gondoskodnunk.

A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 2 nedvesmosó 202 szennyezett mosófolyadék elvezetését a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 203 folyadék/zagy bevezetésével összekötő 205 vezetékbe is beiktattunk egy 6 közegmelegítő egységet (folyadékmelegítő), mely ugyancsak ismert felépítésű, legegyszerűbb esetben egy felületi hőcserélő. A szennyezett mosófolyadék hőmérsékletének forráspont fölé emelése még az esetben is célszerű lehet, ha a belépő tisztítandó gázban elegendő a hőenergia a folyadékfázis eltávolításához.

A 4. ábrán feltüntettük továbbá azt a lehetőséget is, hogy a pótlólagos hőenergiát, mely „hulladék” forró gáz (forró levegő) közvetítésével áll rendelkezésünkre, közvetlenül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység terébe vezessük, vagy - mint azt a szaggatott vonallal jeleztük - a tisztítandó füstgázhoz is keverhetjük. A forró levegő bejuttatásának az esetben is létjogosultsága van, ha elegendő ugyan a tisztítandó füstgáz (nyersgáz) hőenergia-tartalma, de ugyanakkor magas a nedvességtartalma is. Ily módon a 2 nedvesmosóba kerülő gáz nedvességtartalma csökkenthető előnyösen.

Az 5. ábrán látható kapcsolási elrendezés arra az eljárási változatra mutat be megvalósítási lehetőséget, amikor nem a teljes szennyezett mosófolyadékot, csak annak szilárdanyag-tartalmú fázisát vezetjük be a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe, folyadékfázisát pedig recirkuláltatjuk a 2 nedvesmosóban. Ez a megoldás akkor alkalmazható előnyösen, ha kevés az oldott szennyező anyag a tisztítandó füstgázban (nyersgázban), azonban sok nem oldódó - de a 2 nedvesmosó üzemeltetését nem zavaró - port tartalmaz.

Amint az 5. ábrán látható, ez esetben egy mechanikus 10 folyadék/szilárd anyag szétválasztó egységet (például egy dobszűrőt) iktatunk be a 202 szennyezett mosófolyadék elvezetést követően, melynek szilárdanyag-kimenetét - melyről nedves, főleg szilárdanyagtartalmú zagy távozik - egy 209 vezetéken keresztül a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység 203 folyadék/zagy bevezetésére kötjük, folyadékkimenetét pedig egy 208 vezetékkel a 2 nedvesmosó 204a vagy 204b folyadékbevezetésére csatlakoztatjuk. Az alsó 204b folyadékbevezetés alkalmazása akkor célszerű, ha igen jelentős a 2 nedvesmosó porterhelése, mert ez esetben gondoskodhatunk legjobban a terhelt alsó tányérok mosásáról.

Az alkalmazott megoldással a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység méretei jelentősen csökkenthetőek, ugyancsak csökkenthető a 2 nedvesmosó frissvízigénye, így a megoldás gazdaságos a pótlólagos egység alkalmazása ellenére is.

A 6. ábra szerinti kapcsolási elrendezés arra az esetre előnyös megoldás, amikor a tisztítandó füstgáznak igen jelentős mennyiségű folyadékban nem oldódó portartalma, továbbá jelentős nedvességtartalma is van. A 2 nedvesmosóba jutó nagy mennyiségű száraz por ugyanis üzemzavart okozhat, és gyakori tisztítást igényel.

A 6. ábra szerinti kiviteli alak esetében hasonlóan a

2. és 3. ábrákon ismertetettekkel, egyrészt egy A vezetékelágazás alkalmazásával a tisztítandó füstgázt két ágra osztjuk, s annak egyik részét a 2 nedvesmosóba vezetjük másrészt a 2 nedvesmosóból távozó szennyezett mosófolyadék egy részáramát recirkuláltatjuk, visszavezetve azt egy 210 vezetéken át a 204a és/vagy 204b folyadékbevezetésekre (az alsó és felső tányérokhoz).

HU 221 763 Bl

A bemutatott megoldás lényege abban van, hogy a 2 nedvesmosó 102 gázbevezetése előtt egy 11 elő-porleválasztót - példánkban egy permetező-előmosót - iktatunk be.

All elő-porleválasztóban a tisztítandó füstgáz szárazpor-tartalmának egésze vagy jelentős része zaggyá alakul, és így zagyként kerül be a 2 nedvesmosóba.

A11 elő-porleválasztó befecskendezőfolyadékkal történő ellátására példánkban egy 212 vezetékágon keresztül a szennyezett mosófolyadék egy részáramát, és egy 211 vezetékágon keresztül a friss mosófolyadék egy részáramát alkalmaztuk. A megoldás további előnye, hogy csökkenti a 2 nedvesmosóba jutó gáz hőmérsékletét.

A 6. ábra szerinti kapcsolásnál is alkalmaztuk a 2 nedvesmosóba visszavezetett tisztítandó gáz 110 gázvezetékébe iktatott 5 gáz/szilárd anyag szétválasztót mely előnyösen tovább csökkenti a 2 nedvesmosó szárazanyag-terhelését, és egy további 12 folyadék/szilárd anyag szétválasztó egységet is beiktattunk a szennyezett mosófolyadékot a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe juttató 207 vezetékbe. Ezen egységek alkalmazása azért célszerű, mert ily módon csökkenthetők a költséges 2 nedvesmosó és a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegység méretei, és élettartamuk növelhető.

Az előzőekben bemutatott kapcsolásokhoz viszonyítva új elem, hogy a tisztított gáz 109 gázvezetékébe egy további 13 mechanikus porleválasztót iktattunk be, mely ismert módon elektrofilter, vagy szövetszűrő, például zsákos szűrő lehet.

Példánkban a tisztított gáz relatív nedvességtartalma igen magas, ami elektrofilter alkalmazása esetén nem jelentkezik problémaként, de például zsákos szűrő esetében az esetleges kondenzáció miatt porletapadást okoz. Ennek elkerülésére alkalmazunk a 13 mechanikus porleválasztó előtt egy tisztított gáz 14 közegmelegítőt, mely felületi hőcserélőként, vagy mint azt a 6. ábrán szimbolikusan jelöltük, olaj- vagy gázfűtéssel ellátott égetőkamraként, esetleg direkt gőz- vagy forrógázbefűvásos melegítőként van kialakítva. Mindegyik megoldás rendelkezik ismert módon előnyökkel és hátrányokkal, a mindenkori gázállapot ismeretében szükséges alkalmazásukról dönteni.

Minthogy a 4 kéménybe belépő gáz hőmérsékletére vonatkozó előírásokat is be kell tartani, adott esetben a kilépő tisztított gáz felmelegítése szükséges, melyre kapcsolási elrendezésünkben egy további tisztított gáz 15 közegmelegítőt alkalmazunk.

A 7. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazását akkor javasoljuk, ha a tisztítandó füstgáz (nyersgáz) nem oldódó és oldódó porterhelése egyaránt nagy mennyiségű.

Ez esetben hasonlóan a 6. ábrán bemutatott megoldáshoz egy 11 elő-porleválasztót alkalmazunk, és beiktatjuk az 5. ábra kapcsán részletesen ismertetett 10 folyadék/szilárd anyag szétválasztó egységet is, mert ily módon tovább csökkenthetjük a 2 nedvesmosó szilárdanyag-terhelését (hiszen csak a szennyezett folyadékfázist recirkuláltatjuk).

Az ábrán látható, hogy a porlasztásos jellegű 11 előporleválasztó befecskendezőfolyadékaként ez esetben a

211 vezetékágon bevezetett friss mosófolyadék mellett (vagy azzal keverten) a szennyezett mosófolyadék folyadékfázisának egy részáramát használtuk fel, egy 213 vezetékág beiktatásával.

A 2 nedvesmosó kedvező üzemmódjának beállítására, továbbá friss mosófolyadékot és a recirkuláltatott szennyezett mosófolyadék folyadékfázisát vezetjük az alsó tányérokra is - ezáltal biztosítva mosásukat.

Az előző ábrákon (5. ábra) bemutatott példákhoz képest eltérést jelent továbbá, hogy a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységbe a szennyezett mosófolyadék folyadékfázisának egy részáramát is bevezetjük egy 214 vezetéken keresztül, ily módon az abban lévő oldott anyagok is besűrítésre kerülnek - amennyiben fizikai-kémiai tulajdonságaik azt lehetővé teszik - és a 2 nedvesmosó terhelése ezáltal is csökkenthető.

Természetesen a folyadékfázis megosztásának aránya (recirkuláltatott mennyiség, befecskendezendő mennyiség és közvetlen besűrítésre elvezetett mennyiség), továbbá ezen megosztás alkalmazása a mindenkori technológiai viszonyok függvénye, melyet a tisztítandó nyersgáz és a technológia során keletkező folyadék és gáznemű anyagok összetétel- és koncentrációmérésével állapíthatunk meg és állíthatunk be.

A kimenő tisztított gáz 109 gázvezetékébe iktatott tisztított gáz 15 közegmelegítő a 4 kéménybe távozó tisztított gáz hőmérsékletét hivatott az előírt értékre növelni.

Végül a 8. ábrán egy egyszerű kapcsolási elrendezéssel - lényegében az 1. ábra szerinti alapkapcsolás kiegészítésével - arra mutatunk be példát, hogy amennyiben a tisztítandó nyersgázban olyan szilárd szennyeződések (például molekuláris méretű por), vagy gáznemű szennyezők például dioxinok vannak, melyek a 2 nedvesmosóban nehezen választhatók le, akkor egy adszorbenssel ellátott mechanikus porleválasztót célszerű alkalmazni.

A 8. ábra szerinti megoldásnál tehát a 101 nyersgázkivezetést követően egy 8 mechanikus porleválasztót például zsákos gázszűrőt iktatunk be a 106 gázvezetékbe, melybe adszorbenst (aktív szenet) adagolunk. A felületi szűrőre tapadó adszorbens anyag megköti a dioxinokat, például poliklórozott dibenzodioxin vagy dibenzofuránt, és a Hg és nehézfém-leválasztás hatásfokát is javítja.

A 8 mechanikus porleválasztó alkalmazásával gyakorlatilag pormentessé tehető a gázáram, így a 3 oldattöményítő és/vagy szárítóegységben keletkező maradék pormentes, és gyakorlatilag azokat a kikristályosodott anyagokat tartalmazza, amelyek a 2 nedvesmosóban vegyszerrel kezelt gáznemű szennyeződések reakciótermékei.

Természetesen az ábrán bemutatott adszorbenst is tartalmazó 8 mechanikus porleválasztót az előzőekben ismertetett kapcsolási elrendezések bármelyikénél előnyösen alkalmazhatjuk, és elhelyezhetjük a tisztított gáz 109 gázvezetékében is, a 4 kémény előtt. így például a 6. ábrán bemutatott 13 mechanikus porleválasztó ennek megfelelően adszorbenst is tartalmazhat.

A tisztított gáz 109 gázvezetékében alkalmazott megoldás előnye, hogy gázterhelése kisebb, ugyanak7

HU 221 763 BI kor fennáll annak veszélye, hogy szűrőszövete elnedvesedik a gőzkondenzáció miatt. Ezért adott esetben indokolt a 6. ábra szerinti tisztított gáz 14 közegmelegítő alkalmazása a 8 mechanikus szűrő előtt.

Az 1-8. ábrákon bemutatott kapcsolási elrendezések példák arra, miként illeszthető megoldásunk a mindenkori körülményekhez. A megfelelő kapcsolási elrendezést az ökológiai, műszaki és gazdaságossági követelmények körültekintő mérlegelésével választhatjuk ki. Természetesen a bemutatott példákon túlmenően számos, találmányunkat megvalósító kapcsolás alakítható ki. Minden esetben gondoskodni szükséges azonban arról, hogy a nedvestisztítási eljárás során keletkező szennyvizet olyan fizikai-kémiai állapotba hozzuk, hogy szennyezőanyag- és víztartalma szárítással szétválasztható legyen, s technológiai rendszerünket ily módon a tisztított gáz (mely nagy vízgőztartalommal rendelkezik), a deponálásra és feldolgozásra (értékesítésre) alkalmas száraz vagy félnedves maradék hagyja el.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a találmányunk szerinti eljárás és kapcsolási elrendezés a környezetét minimális mértékben terhelő, javított hatásfokú gáztisztítást valósít meg.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szennyvízmentes gáztisztítási eljárás, melynek során a nyersgázt önmagában ismert módon egy nedvesmosóban mosófolyadékkal érintkeztetjük intenzíven, és a tisztított gázt kéményen át a szabadba vezetjük, azzal jellemezve, hogy a szennyezett mosófolyadékot magával a tisztítandó forró gázzal, vagy annak egy meghatározott részáramával érintkeztetve besűrítjük, és/vagy nedvességtartalmát elpárologtatjuk (szárítjuk), az ennek során kiváló vagy keletkező szilárd és/vagy zagy jellegű úgynevezett maradékot deponálásra és/vagy további feldolgozásra elvezetjük, a gáznemű fázist pedig

   - és adott esetben a tisztítandó gáz fennmaradó hányadát - a nedvesmosóba (2) vezetjük, és a mosófolyadékkal érintkeztetve megtisztítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett mosófolyadék egy részét a nedvesmosóba (2) visszavezetjük (recirkuláltatjuk), és ezáltal többszörösen érintkeztetjük a tisztítandó gázzal.
3. 3. Szennyvízmentes gáztisztítási eljárás, melynek során a nyersgázt önmagában ismert módon egy nedvesmosóba vezetve mosófolyadékkal érintkeztetjük intenzíven, és a tisztított gázt kéményen át a szabadba vezetjük, azzal jellemezve, hogy a szennyezett mosófolyadék folyadék/szilárd anyag tartalmát szétválasztjuk és folyadéktartalmát részben vagy egészében a nedvesmosóba (2) visszavezetjük, szilárdanyag-tartalmát pedig

   - és adott esetben a folyadéktartalom egy részét is magával a tisztítandó forró gázzal vagy annak egy részével szárítjuk, a kiváló vagy keletkezett szilárd és/vagy zagy jellegű maradékokat deponálásra és/vagy további feldolgozásra elvezetjük, a gáznemű fázist pedig - és adott esetben a tisztítandó gáz fennmaradó hányadát - a nedvesmosóba (2) vezetjük, és a mosófolyadékkal érintkeztetve megtisztítjuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gáznemű fázis portartalmát a nedvesmosóba (2) vezetés előtt részben leválasztjuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mosófolyadékához - mely célszerűen ipari víz - vegyszert adagolunk szilárd anyag vagy oldat formájában.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett mosófolyadékkal érintkeztetett tisztítandó gázzal - és/vagy az ezzel érintkező szennyezett mosófolyadékkal -, és/vagy a kéménybe (4) távozó tisztított gázzal többlet-hőenergiát közlünk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a többlet-hőenergiát hulladék hőből nyerjük.
8. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a többlet-hőenergiát a tisztítandó forró gáz hőfeleslegéből nyerjük, és/vagy külső energiaforrást alkalmazunk.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó forró gáznak a nedvesmosóba (2) vezetett hányadát előzetesen folyadékkal keverve elő-porleválasztást alkalmazunk.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elő-porleválasztás során felhasznált folyadékot a friss vagy vegyszeres mosófolyadékból és/vagy a szennyezett mosófolyadékból és/vagy a szennyezett mosófolyadék folyadékfázisából nyerjük.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó forró gázt, vagy a kémény (4) felé távozó tisztított gázt adszorbenst - célszerűen aktív szenet - tartalmazó mechanikus porleválasztón (8,13) vezetjük át.
12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mechanikus porleválasztás előtt a gázzal hőenergiát közlünk.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó gáz egy meghatározott részáramára foganatosítjuk, és a kezeletlen gáz részáramával és/vagy egyéb, önmagukban ismert módon tisztított gáz részáramával keverten juttatjuk a kéményen (4) át a szabadba.
14. 14. Kapcsolási elrendezés az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, mely a tisztítandó gázt kibocsátó létesítmény és a tisztított gázt elvezető kémény közé van bekötve, és ismert felépítésű, cseppfogóval ellátott nedvesmosóval és oldattöményítő és/vagy szárítóegységgel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy oldattöményítő és/vagy szárítóegységének (3) gázbevezetése (102) a tisztítandó gázt kibocsátó létesítménnyel, például égetőművel (1), gázkivezetése (103) célszerűen egy gáz/szilárd anyag szétválasztón (5) keresztül a nedvesmosó (2) gázbevezetésével (104,104a) van összekötve, míg a nedvesmosó (2) szennyezett mosófolyadék elvezetése (202) az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) folyadék/zagy bevezetéséhez (203), és adott esetben egy vezetékelágazáson (B) keresztül a nedvesmosó (2) egyik folyadékbevezetéséhez (204a

    HU 221 763 Bl vagy 204b), tisztítottgáz-kivezetése (105) pedig a kéményhez (4) van csatlakoztatva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szennyezett mosófolyadék elvezetést (202) az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) folyadék/zagy bevezetésével (203) összekötő vezetékbe (205) és/vagy az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) gázbevezetéséhez (102) csatlakozó gázvezetékbe (106) közegmelegítő egység (6, 7) van bekötve.
16. 16. A 14. vagy 15. igénypontok szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy az oldattöményítő és/vagy szárítóegységhez (3) hulladékhő-forrás van csatlakoztatva.
17. 17. Kapcsolási elrendezés a 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, mely a tisztítandó nyersgázt kibocsátó létesítmény és a tisztított gázt elvezető kémény közé van bekötve, és amelynek önmagában ismert felépítésű nedvesmosója és oldattöményítő és/vagy szárítóegysége van, azzal jellemezve, hogy a nedvesmosó (2) szennyezett mosófolyadék elvezetéséhez (202) egy folyadék/szilárd anyag szétválasztó egység (10) van csatlakoztatva, melynek szilárdanyag-elvezetése van az oldattöményítő és/vagy szárítóegység (3) folyadék/zagy bevezetéséhez (203) kötve, míg folyadékelvezetése a nedvesmosó (2) egyik folyadékbevezetéséhez (204a, 204b) csatlakozik.
18. 18. A 14-17. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó gázt kibocsátó létesítmény nyersgázkivezetése (101) két ágra van osztva, az egyik gázvezeték (108) közvetlenül, vagy egy gáz/gáz hőcserélő (9) közbeiktatásával a nedvesmosó (2) egyik gázbevezetésére (104b) van kötve, mely gáz/gáz hőcserélő (9) hőfelvevő oldala a tisztított gáznak a kéményhez (4) vezető gázvezetékébe (109) van bekötve.
19. 19. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvesmosó (2) felé elágazó gázvezetékbe (108) egy folyadékbefecskendezésű elő-porleválasztó (11) egység van beiktatva, melynek folyadékbevezetéséhez a friss vagy vegyszeres mosófolyadék egy vezetékága (211) és/vagy a szennyezett mosófolyadék egy vezetékága (212) és/vagy a folyadék/szilárd anyag szétválasztó egység (10) folyadékelvezetéséhez csatlakozó egyik vezetékág (213) van bekötve.
20. 20. A 14-19. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó nyersgáz gázvezetékébe (106), vagy a tisztított gáz gázvezetékébe (109) egy adszorbenst - célszerűen aktív szenet - tartalmazó mechanikus porleválasztó egység (8,13) van bekötve.
21. 21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a tisztított gáz kivezetésébe (105) és/vagy a mechanikus porleválasztó (13) előtt közegmelegítő(k) (14,15) van(nak) beépítve.
22. 22. A 14-21. igénypontok szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy tisztítottgáz-kivezetése (105) egyéb, önmagukban ismert gáztisztító berendezések kimenővezetékeivel összekötve, egy közös vezetékkel van a kéménybe (4) bekötve.