HU221171B1 - A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products - Google Patents

A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products Download PDF

Info

Publication number
HU221171B1
HU221171B1 HU9902155A HUP9902155A HU221171B1 HU 221171 B1 HU221171 B1 HU 221171B1 HU 9902155 A HU9902155 A HU 9902155A HU P9902155 A HUP9902155 A HU P9902155A HU 221171 B1 HU221171 B1 HU 221171B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
treatment chamber
treated
chamber
tubular body
mixing
Prior art date
Application number
HU9902155A
Other languages
English (en)
Inventor
Ove Blomkvist
Original Assignee
Conterra As
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Conterra As filed Critical Conterra As
Publication of HUP9902155A2 publication Critical patent/HUP9902155A2/hu
Publication of HUP9902155A3 publication Critical patent/HUP9902155A3/hu
Publication of HU221171B1 publication Critical patent/HU221171B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C05FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
    • C05FORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C, e.g. FERTILISERS FROM WASTE OR REFUSE
    • C05F7/00Fertilisers from waste water, sewage sludge, sea slime, ooze or similar masses
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C05FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
    • C05FORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C, e.g. FERTILISERS FROM WASTE OR REFUSE
    • C05F7/00Fertilisers from waste water, sewage sludge, sea slime, ooze or similar masses
    • C05F7/005Waste water from industrial processing material neither of agricultural nor of animal origin
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F11/00Treatment of sludge; Devices therefor
    • C02F11/12Treatment of sludge; Devices therefor by de-watering, drying or thickening
    • C02F11/14Treatment of sludge; Devices therefor by de-watering, drying or thickening with addition of chemical agents
    • C02F11/143Treatment of sludge; Devices therefor by de-watering, drying or thickening with addition of chemical agents using inorganic substances
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C05FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
    • C05FORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C, e.g. FERTILISERS FROM WASTE OR REFUSE
    • C05F11/00Other organic fertilisers
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02ATECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A40/00Adaptation technologies in agriculture, forestry, livestock or agroalimentary production
    • Y02A40/10Adaptation technologies in agriculture, forestry, livestock or agroalimentary production in agriculture
    • Y02A40/20Fertilizers of biological origin, e.g. guano or fertilizers made from animal corpses

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Treatment Of Sludge (AREA)
  • Heat Treatment Of Water, Waste Water Or Sewage (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Physical Water Treatments (AREA)
  • Treating Waste Gases (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Vaporization, Distillation, Condensation, Sublimation, And Cold Traps (AREA)

Abstract

Az eljárás során a kezelendő anyagot folyamatosan egy lényegébenfüggőlegesen álló kezelőkamra (2) felső részébe juttatják, miközbenvegyszereket, előnyösen salétromsavat vagy kénsavat és ammóniumotkevernek össze a kezelendő anyaggal a folyadék párologtatása ésgázmentesítése mellett, és így annak szárazanyag-tartalmát megnövelik.A párát a kezelőkamrából (2) eltávolítják és elszívják a végbemenővegyi reakciókból származó gázokat. Az eljárásra az jellemző, hogy akezelőkamrában (2) lecsúszó anyagot a kezelőkamra (2) belsejében azanyag keverésére is szolgáló gyorsan forgó verőelemek (20) hatásánakteszik ki, és a verőelemeket (20) forgatásukkal egy- idejűleg akezelőkamra (2) tengelyének irányában ide-oda mozgatják. Aberendezésnek kezelőkamrája (2) van, amelyben az anyag keveredik ésreakcióba lép a vegyszerekkel, és amelyben az anyag szárazanyag-tartalma megnő a folyékonyanyag-komponens elgőzölögtetése és agázeltávolítás révén. A kezelőkamrát (2) hosszúkás, függőlegeshelyzetű hengeres kamra képezi, amely felső anyagbeömlő nyílással (11)és alsó anyagelvezető nyílással (17), valamint lényegében a felsőanyagbeömlő nyílás (11) magasságában lévő vegyszeradagolóval (14)rendelkezik. A kezelőkamrában (2) keverőeszközök helyezkednek el, és akeverőkamra (2) felső végén az abban lefelé haladó (lecsúszó) anyagbólszármazó gőz és gázok elvezetéséhez szellőzőt tartalmaz. Aberendezésre az jellemző, hogy gyorsan forgó, a kezelőkamra (2) belsőfelülete felé kinyúló és annak közelében végződő, a kezelendő anyagkeverése mellett annak aprítására is alkalmas, forgómozgásukkalegyidejűleg a kezelőkamra tengelyirányában periodikus alternálómozgástvégző verőelemei (20) vannak, amelyek cső alakú hüvelyen (19) vannakfelszerelve. Ez utóbbi a kezelőkamrában (2) centrálisan ésforgathatóan elhelyezkedő cső alakú testhez (18) azzal együttforgathatóan, de ahhoz képest axiálisan elcsúsztathatóan vancsatlakoztatva. A cső alakú test (18) koaxiálisan egy attólfüggetlenül forgathatóan megtámasztott tengelyt (21) vesz körül,amelynek egy csavaranyával együtt működő menetes része van. Acsavaranya a cső alakú hüvelyhez (19) a cső alakú testben (18)kialakított függőleges hézagokon (92) átnyúló csavarok segítségévelvan csatlakoztatva. ŕ

Description

nak aprítására is alkalmas, forgómozgásukkal egyidejűleg a kezelőkamra tengelyirányában periodikus alternálómozgást végző verőelemei (20) vannak, amelyek cső alakú hüvelyen (19) vannak felszerelve. Ez utóbbi a kezelőkamrában (2) centrálisán és forgathatóan elhelyezkedő cső alakú testhez (18) azzal együtt forgathatóan, de ahhoz képest axiálisan elcsúsztathatóan van csatlakoztatva. A cső alakú test (18) koaxiálisán egy attól függetlenül forgathatóan megtámasztott tengelyt (21) vesz körül, amelynek egy csavaranyával együtt működő menetes része van. A csavaranya a cső alakú hüvelyhez (19) a cső alakú testben (18) kialakított függőleges hézagokon (92) átnyúló csavarok segítségével van csatlakoztatva.
A találmány szerves alapú hulladékot - különösen szennyvíztisztító telep iszapját - tartalmazó folyadék kezelésére szolgáló eljárásra és az eljárásra szolgáló berendezésre vonatkozik. A kezelést azzal a kiemelt céllal végezzük, hogy az anyagot trágyaként vagy talajjavító anyagként felhasználhatóvá tegyük.
A korábbi hasonló rendeltetésű megoldások az anyag kezelőkamrába történő szakaszos betáplálásán alapulnak, ahova vegyszereket is adagolnak. Az ezek révén bekövetkező reakció eredményeként az anyagban hő fejlődik, és folyadék párolog el a pH-érték szabályozása és a végtermék nitrogénben való dúsulása mellett. Ezután hőközléssel a kezelt anyagból folyadékot párologtatnak el, amíg elérik a végterméktől megkívánt szárazanyag-tartalmat.
Ennek a korábbi technológiának számos hátránya és hiányossága van. így például a szakaszos kezelés nem hatékony módszer, és a viszonylag magas hőmérséklet (körülbelül 425 °C) tönkreteszi a huminsavakat és más, a talajjavításhoz fontos anyagokat.
Továbbá problémát jelent, hogy ha a reakció a tömeg belsejében megy végbe, a folyadék elpárolgása megnehezül és a reakció sebessége általában csökken. A párologtatáshoz, szárításhoz és granuláláshoz külső hőt használva annak elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy elkerüljék a talajjavításhoz fontos, értékes anyagokban bekövetkezhető veszteséget. Ehhez az eljáráshoz számos alacsony hőmérsékletet alkalmazó módszer felhasználható, azonban a reakción alapuló kezelésből származó anyag tulajdonságai nagy jelentőségűek az eljárás eredményét illetően.
Korábbi folyamatos eljárások is ismeretesek a szennyvíziszap és ahhoz hasonló anyagokat tartalmazó folyadékok kezelésére, például az US-A-4038180 és EP-A-0356781 számú szabadalmi leírásokból. Azonban ezeknek a korábbi megoldásoknak hasonló hátrányaik vannak, mint a fentiekben a szakaszos adagolással kapcsolatban részletezett eljárásoknak, ráadásul kevésbé hatékonynak is tekinthetők, mert ahhoz, hogy a kívánt reakciók bekövetkezzenek és a szárítás megtörténjék, az anyag lassú áthaladását kell biztosítani.
A találmány elsődleges célja olyan folyamatos eljárás biztosítása, amely nem igényel külső hőt az iszap hevítésére a szükséges víztelenítéshez, miközben a hőmérséklet elég alacsony marad ahhoz, hogy a talajjavításhoz szükséges értékes komponensek vonatkozásában veszteség ne következzék be.
A találmány szerint a kitűzött feladatot olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a kezelendő anyagot folyamatosan egy lényegében függőlegesen álló kezelőkamra felső részébe juttatjuk, miközben vegyszereket, előnyösen salétromsavat vagy kénsavat és ammóniumot keverünk össze a kezelendő anyaggal a folyadék párologtatása és gázmentesítése mellett, és így annak szárazanyag-tartalmát megnöveljük; a párát a kezelőkamrából eltávolítjuk és elszívjuk a végbemenő vegyi reakciókból származó gázokat. Az eljárásra az jellemző, hogy a kezelőkamrában lefelé haladó (lecsúszó) anyagot a kezelőkamra belsejében az anyag keverésére is szolgáló gyorsan forgó verőelemek hatásának tesszük ki, és a verőelemeket forgatásukkal egyidejűleg a kezelőkamra tengelyének irányában ide-oda mozgatjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az eltávolított párát és az elszívott gázt kondenzátorba vezetjük, amelyben folyékony trágyaként használható kondenzátumot állítunk elő. Célszerű lehet továbbá, ha a kezelőkamrába a kezelendő anyaggal együtt savat táplálunk, és a savval kezelt, a kamrából folyamatosan kilépő anyagot egy további kezelőkamrába vezetjük, amelybe folyamatosan ammóniumot táplálunk. Az is előnyös lehet, ha a kezelt anyag 10-13% súlyszázalékának megfelelő mennyiségű savat, valamint a felhasznált sav 30%-nak megfelelő mennyiségű ammóniumot adunk a kezelendő anyaghoz; továbbá ha a verőelemeket 3000 fordulat/perc sebességgel forgatjuk.
Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek kezelőkamrája van, amelyben az anyag keveredik és reakcióba lép a vegyszerekkel, és amelyben az anyag szárazanyag-tartalma megnő a folyékonyanyag-komponens elgőzölögtetése és a gázeltávolítás révén, és amely kezelőkamrát hosszúkás, függőleges helyzetű hengeres kamra képezi, amely felső anyagbeömlő nyílással és alsó anyagelvezető nyílással, valamint lényegében a felső anyagbeömlő nyílás magasságában lévő vegyszeradagolóval rendelkezik. A kezelőkamrában keverőeszközök helyezkednek el, és a keverőkamra felső végén szellőzőt tartalmaz a kezelőkamrában lecsúszó anyagból származó gőz és gázok elvezetéséhez. E berendezésnek az a lényege, hogy gyorsan forgó, a kezelőkamra belső felülete felé kinyúló és annak közelében végződő, a kezelendő anyag keverése mellett annak aprítására is alkalmas, forgó mozgásukkal egyidejűleg a kezelőkamra tengelyirányában periodikus alternálómozgást végző verőelemei vannak, amelyek cső alakú hüvelyen vannak felszerelve, amely utóbbi a kezelőkamrában centrálisán és forgathatóan elhelyezkedő cső alakú testhez azzal együtt forgathatóan, de ahhoz képest axiálisan elcsúsztathatóan van csatlakoztatva; és
HU 221 171 Bl amely cső alakú test koaxiálisán egy attól függetlenül forgathatóan megtámasztott tengelyt vesz körül, amelynek egy csavaranyával együtt működő menetes része van, amely csavaranya a cső alakú hüvelyhez a cső alakú testben kialakított függőleges hézagokon átnyúló csavarok segítségével van csatlakoztatva. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a verőelemek radiálisán kifelé nyúló verőfogakként vannak kialakítva, amelyek mindegyike lényegében sík ütközőfelülettel rendelkezik.
A reakció akkor indul meg, amikor a függőleges kezelőtérbe hulló anyagot a forgó verőelemek közvetlenül szétzúzzák. A folyadék és levegő a szilárd anyagrészecskéinek pórusából eltávozik és tömör különálló részecskék képződnek gázeltávolítást elősegítő feltételek mellett. A felszabaduló folyadék is viszonylag nagy felületű, elősegítve a párolgást és gázeltávolítást egyidejű hűtőhatás mellett, ami segíti a hőmérséklet kívánt, alacsony szintjének biztosítását, míg a kémiai reakciók által keltett hő elégséges a kívánt elpárologtatáshoz. Ilyen folyamatos eljárásnál a részecskéket körülvevő szabad folyadék hatékonyan elnyeli a közölt hőenergiát. Tömör részecskék esetén sokkal szabadabban lehet megválasztani a granuláló- vagy pelletálóberendezést is.
A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, amelyek a berendezés egy előnyös kiviteli példáját és annak néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy, például szennyvíziszap kezelésére alkalmas találmány szerinti berendezés oldalnézetben látható;
a 2. és 3. ábrákon a berendezés egymáshoz csatlakozó két részét nagyobb méretarányú függőleges metszetben szemléltetjük;
a 4., 5. és 6. ábrákon nagyobb méretarányú oldalnézetben, felülnézetben és keresztmetszetben mutatjuk be a 2. és 3. ábrákon látható kezelőelemek egyes részleteit.
Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 1 berendezés 2 kezelőkamrával rendelkezik, amelynek felső 3 gázeltávolító része, 4 anyagbetápláló egysége, 5 anyageltávolító egysége és két 6, 7 meghajtóegysége van.
Amint a 2. és 3. ábrán látható, a 2 kezelőkamrát általában függőleges helyzetű hengeres 10 ház alkotja, amely a jelen kiviteli példa esetében több szakaszból tevődik össze. A kezelendő anyag 12 adagolócsigával ellátott 11 betáplálónyíláson - csonkon - keresztüljut be a 2 kezelőkamra felső részébe és függőlegesen irányított 15 fúvókák által alkotott, a vegyszer bejuttatásához előirányzott 14 adagolóeszközök helyezkednek el az anyag bejuttatására szolgáló 11 betáplálónyílás szintjén, vagy az alatt.
All betáplálónyílás és a 14 adagolóeszközök felett a 2 kezelőkamra a 3 gázeltávolító részbe megy át, amelynek a fedelét 16 végfal képezi, míg a 2 kezelőkamra alul nyitott, itt 17 kibocsátónyílás van.
A 2 kamrában centrálisán helyezkedik el egy forgatható 18 cső alakú test, amelyet egy rövidebb 19 cső alakú hüvely vesz körül; ez utóbbi a 18 cső alakú testhez képest elfordulását meggátló, azonban axiálisan elcsúsztatható módon van csatlakoztatva. A 19 cső alakú hüvely számos, például tizenegy 20 verőelemmel, azaz, kezelőelemmel van ellátva.
A 18 cső alakú tengely belsejében 21 tengely húzódik, amely abban, attól függetlenül forgathatóan van csapágyazva. A 21 tengely felfelé kinyúlik a 10 házból annak 22 fedelén keresztül, és a kinyúló része egy felül, a házon kívül elhelyezkedő olyan 6 meghajtóegységgel van összekapcsolva, amely olyan típusú elektromos motorral rendelkezik, amely képes a 21 tengelyt periodikus, szakaszos, egymással ellentétes irányú forgó mozgáselemekből álló mozgásban tartani. A 10 ház 22 fedele és a 16 kamravégfal között 25 tárcsa helyezkedik el, amely 26 reteszeléssel van a 18 cső alakú test felső végéhez csatlakoztatva, és (nem ábrázolt) áttételen keresztül van a 27 hajtótárcsáról meghajtva, amely a háznak egy oldalsó, kinyúló 28 részében helyezkedik el, amely a 27 hajtótárcsa működtetésére szolgáló 7 meghajtóegységet (motort) is tartja.
A találmány szerinti berendezés 1-6. ábrák szerinti kiviteli alakjánál a 18 cső alakú test forgó megtámasztását a hengeres 10 házban egy 30 felső csapágy szerkezet és egy 32 alsó csapágyszerkezet biztosítja. A bemutatott kiviteli példában a 30 felső csapágyszerkezetet két, egymástól térközzel elhelyezkedő 36, 37 golyóscsapágy képezi, amelyeket egymástól térközzel távtartó gyűrűk választanak el, és külső fütóhomyos gyűrűikkel a felső 16 végfalra, annak felső, belül húzódó részére vannak felszerelve. A 16 végfal 40 lefelé nyúló részét alkotó nyúlvány alsó vége tartományában 38 tömítés van beépítve, amely a 18 cső alakú test külső felületéhez feszülve tölti be a tömítési fünkcióját.
A 32 alsó csapágyszerkezet axiális/radiális görgőscsapágyként van kialakítva, amelynek a külső futóhornyos gyűrűje a 18 cső alakú test alsó végéhez van reteszelve, a belső fütóhomyos gyűrűje pedig egy hengeres 42 csapágyház vállán van rögzítve, amely a 18 cső alakú testen belül, annak oldalfalától távközzel, e cső alakú test fenekén helyezkedik el, és egy centrális 44 rögzítőcsavar, valamint a 45 rögzítőtárcsa segítségével mereven van a hengeres 10 ház küllős, kerékszerű 46 fenéklemezéhez rögzítve, amely a 2 kezelőkamrát alul határolja. A 48 tömítés a 46 fenékelem belsejében van elhelyezve, és a 18 cső alakú test külső felületéhez illeszkedve tölti be a tömítési funkcióját.
A 21 tengelynek a forgó megtámasztását a 18 cső alakú testben egy 50 felső csapágyszerkezet, egy közbenső, közvetítő 51 csapágy, valamint egy 52 alsó csapágy biztosítja. Az 50 felső csapágyszerkezetet a 18 cső alakú testet megtámasztó 30 felső csapágyszerkezethez hasonlóan két 56, 57 golyóscsapágy alkotja, amelyek távtartó gyűrűkkel vannak egymástól térközzel elválasztva, és amelyek külső fütóhomyos gyűrűi további felső távtartó gyűrűkön keresztül vannak rögzítve a 18 cső alakú test 60 belső válla és egy felső 61 rögzítőtárcsa között, ahol a 25 tárcsa és a 18 cső alakú testet megtámasztó felső 36,37 golyóscsapágyainak fütóhomyos gyűrűi is rögzítve vannak a cső alakú testhez. Az axiális 56, 57 golyóscsapágyak belső fütóhomyos gyűrűi egy felső távtar3
HU 221 171 Β1 tó gyűrű révén vannak reteszelve egy 64 gallér és a 21 tengely 65 rögzítőgyűrűje körül.
A közbenső/közvetítő 51 csapágy hagyományos módon, 66 rögzítőgyűrű és 68 rögzítőtárcsa segítségével van a 21 tengelyhez, illetve a 18 cső alakú testhez csatlakoztatva, míg az 52 alsó csapágy - ugyancsak hagyományos módon - a 21 tengelyhez és a 18 cső alakú testhez a 69 rögzítőgyűrű és 70 végtok segítségével van rögzítve, amely utóbbi 71 tömítéssel is el van látva, amely a végtok 72 részét zárja el.
A 21 tengely kívül menetes alsó 74 része vagy meghosszabbítása együtt működik egy hosszúkás, lényegében henger alakú, belső menetes persely szerű 75 anyával, amelynek a felső része a 76 csapágyakon keresztül egy 90 hordozógyűrűhöz van csatlakoztatva, amely elcsúsztathatóan van a 18 cső alakú test belsejében elhelyezve, és a 91 csavarok segítségével mereven van a 19 cső alakú hüvelyhez rögzítve; ezek a 91 csavarok a cső alakú testben kialakított, függőlegesen húzódó 92 rések közül két olyan résen vannak átvezetve, amelyek átmérőirányban egymással szemben helyezkednek el. A bemutatott kiviteli példában a 91 csavarok áthúzódnak az egymással szemben lévő 20 verőelemeken (kezelőelemeken) is, tehát azokat is rögzítik. Minden 91 csavart 94 persely vesz körül a 19 cső alakú hüvely és a 90 hordozógyűrű között.
A 21 tengely alsó 74 menetes része vagy menetes meghosszabbítása benyúlik egy hengeres 95 furatba, amely a 42 csapágyházban van kiképezve, és úgy van méretezve, hogy bizonyos játékkal be tudja fogadni a 75 anya alsó részét, amikor az a 3. ábrán bemutatott alsó véghelyzetében van. A 21 tengely alsó végén van egy 96 tájolócsap, amelynek befogadásához a csapágyházfurat fenekében kiképzett, a tájolócsaphoz hozzárendelt fészek van előirányozva. A csapágyházfürat felső részében van egy 98 tájolócsap, amely egy hozzárendelt hosszirányú 99 horonyba illeszkedik, illetve nyúlik be, amely a belső menetes perselyszerű 75 anya külső felületébe van bemélyítve, és biztosítja, hogy a 75 anya a 21 tengely forgásakor ne forduljon el, vagyis nyugalomban maradjon.
A 19 cső alakú hüvely, amint korábban már említettük, a 18 cső alakú test külső felülete mentén axiálisan elcsúsztatható; a szomszédos felületek közötti távköz például mintegy 1,4 mm lehet. A 18 cső alakú test külső felületére feszülő 100 tömítések biztosítják a zárást a két felület között.
Amikor a 21 tengelyt ellentétes irányokban periodikusan forgatjuk, a 75 anya a 21 tengelyen ennek forgásirányától függően felfelé vagy lefelé mozog, és ezáltal a 19 cső alakú hüvelyt a 90 hordozógyűrűn és a 91 csavarokon keresztül e mozgásnak megfelelő axiális fel-le mozgásra kényszeríti a 18 cső alakú testen, például mintegy 100 mm-es lökethosszal.
Amint korábban már megjegyeztük, a 75 anya a cső alakú hüvellyel a 3. ábrán az alsó véghelyzetében van feltüntetve, míg a 2. ábrán a 19 cső alakú hüvely a felső véghelyzetében látható.
A 20 verőelemek vagy kezelőelemek, amelyek a 19 cső alakú hüvely külső oldalán vannak felszerelve, bármilyen alakúak lehetnek, amely az adott feladat végrehajtásához megfelelő, nevezetesen amely egyrészt hatékonyan képes ütni vagy zúzni az iszapanyagot, miközben az lefelé süllyed a 2 kezelőkamrában, másrészt egyidejűleg intenzíven és hatékonyan képes a 2 kezelőkamrába adagolt vegyszereket a kezelendő iszapanyaggal összekeverni.
Amint a 4-6. ábrákon jól látható, a 20 verőelemeket (kezelőelemeket) több, lényegében U alakú elem alkothatja, amelyek két 101 szárral - „lábbal” vagy „foggal” - rendelkeznek, amelyek a 20 verőelemeknek a cső alakú hüvelyre szerelt helyzetében radiálisán kifelé, vagyis a hengeres 10 ház íves belső felülete felé nyúlnak, és attól csekély távközzel végződnek. A 20 verőelemek továbbá a 101 szárakat összekötő közbenső, 103 szerelőlyukakat tartalmazó 102 alaprésszel rendelkeznek, amelyek az adott 20 verőelemnek a cső alakú hüvelyhez való rögzítésére szolgálnak. Mindegyik verőelem célszerűen egy 104 hordozógyűrűre van felszerelve, amely a 19 cső alakú hüvelyre illeszthető, és ahhoz csavarokkal rögzíthető. A 101 szárak vagy fogak lényegében sík 105 ütközőfelülettel rendelkeznek, vagyis olyan homlokfelülettel, amely a találmány szerinti berendezés működése során az iszapanyagnak ütközik. A 20 verőelemek - kezelőelemek - a 19 cső alakú hüvely köpenyfelülete mentén lefelé haladva egyenletesen vannak elosztva, amint ez a 2. és 3. ábrákon látható. Előnyös, ha a szomszédos 20 verőelemek közötti axiális távköz valamivel kisebb, mint a 75 anya löket hossza, úgyhogy a véghelyzeteikben átfedés van.
Annak érdekében, hogy a kezelendő anyag számára a 2 kezelőkamrában elegendő tartózkodási időt lehessen biztosítani ahhoz, hogy a kívánt kémiai reakciók teljesen és tökéletesen végbemenjenek, a 2 kezelőkamrának all betáplálónyílás felett legalább két méter hosszúságúnak kell lennie.
A találmány szerinti eljárás végrehajtása a fent leírt berendezésben a következőképpen történik:
miután a 6, 7 meghajtóegységeket bekapcsoltuk és működésbe hoztuk, a kezelendő anyagot, például szennyvíziszapot folyamatosan a 2 kezelőkamrába vezetjük all betáplálónyíláson át a 12 adagolócsiga segítségével, és közben túlnyomás alatti állapotú koncentrált kénsavat vagy salétromsavat táplálunk be a 14 adagolóeszközökön keresztül. Az iszap a gravitáció hatására süllyed lefelé, vagyis halad a 2 kezelőkamrán keresztül, ahol a pórusos szerves anyagra a gyorsan forgó 20 verőelemek intenzív ütő-zúzó hatást fejtenek ki, ami egyidejűleg erőteljes turbulens mozgásban tartja az anyagot, ez pedig elősegíti a betáplált savnak az iszapanyaggal való hatékony összekeveredését. A 20 verőelemeket hordozó 19 cső alakú hüvely megfelelő forgási sebessége 1500-3000 rpm-es tartományban van. A keveredés során bekövetkező kémiai reakciók eredményeként felszabaduló, az anyagból kilépő gázok a 2 kezelőkamrában felfelé áramlanak, a 3 gázeltávolító részbe jutnak, onnan pedig a 107 vezetéken (1. ábra) át például egy kondenzátorba távoznak; az abban kiváló kondenzátum folyékony műtrágyaként hasznosítható. A 20 verőelemek 105 ütközőfelületekként
HU 221 171 Β1 funkcionáló homlokfelületei az anyag szilárd fázisának a pórusaiban lévő folyadékot és gázt mintegy kiverik e pórusokból, és ily módon hatékonyan különítik el a folyadékot a szilárd fázistól, miközben ez utóbbi viszonylag tömör szilárd részecskékké alakul át, a kivált folyadék pedig felszabadulva hatékonyan elpárologhat a kémiai reakció során fejlődő hő hatására, és a párák, gőzök és a kémiai reakció következtében képződött gázok a 3 gázeltávolító részen át a berendezésből elszívhatok.
A forgó 20 verőelemek, vagyis kezelőelemek függőleges átfedésbe kerülő mozgásszakaszai fokozzák a keverőhatást, ugyanakkor a 101 szárak, más szóval kezelőfogak külső végrészei a 2 kezelőkamra falának belső felületére lerakodható anyag vonatkozásában kaparóeszközökként funkcionálnak, tehát megakadályozzák e felületen az anyaglerakódást. A 20 verőelemek periodikus függőleges mozgásának a frekvenciája a betáplálásra kerülő kezelendő anyag szárazanyag-tartalmának a függvényében határozandó meg, például mintegy 3000 ciklus/perc lehet elegendő, illetve megfelelő körülbelül 30%-os kezdeti szilárdanyag-tartalom esetén.
Ezután az 5 anyageltávolító egységhez tartozó 106 szállítócsiga, valamint további járulékos szállítócsigák vagy más 108 szállítóeszköz (1. ábra) segítségével a fentiek szerint savval kezelt anyagot egy további, 1-3. ábrák szerinti, fent leírt szerkezetű anyagkezelő 1 berendezésbe továbbítjuk, ahol a fent részletezett eljárást megismételjük, azzal az egyetlen eltéréssel, hogy most a 14 adagolóeszközökön keresztül nem savat, hanem ammóniumot táplálunk be. Ha erre szükség van, az ammóniumos kezelésben részt vevő járulékos adalék szerek is bevezethetők a 109 betáplálónyíláson, illetve betáplálócsonkon át a 108 szállítóeszközbe, amely a két anyagkezelő 1 berendezés között húzódik, és amelyet például szállítócsiga alkothat; a járulékos adalék szerek megfelelő tömegarányát (súlyarányát) a kezelendő anyagmennyiséghez viszonyítva folyamatosan ellenőrizni, és szükség szerint szabályozni kell. A betáplált ammónium mennyisége normálesetben a felhasznált savmennyiség tömegének (súlyának) mintegy 30%-át teheti ki, ami az anyagban mintegy 10%-os nitrogéntartalmat eredményez, és a szilárdanyag-tartalom meg fogja haladni a mintegy 45%-ot.
A kezelési művelet fontos tényezői, így például a hőmérséklet, a pH-érték, a nitrogéntartalom stb. az anyagban, általában iszapban akár folyamatosan, akár szakaszosan mérhetők és mérendők, és egyszerűen szabályozhatók a kezelendő anyag betáplálási sebességének és a vegyszerek mennyiségének a szabályozásával.

Claims (7)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás szerves hulladékot - különösen szennyvíztisztítók iszapját és hasonlókat - tartalmazó folyékony anyag kezelésére, amelynek során a kezelendő anyagot folyamatosan egy lényegében függőlegesen álló kezelőkamra (2) felső részébe juttatjuk, miközben vegyszereket, előnyösen salétromsavat vagy kénsavat és ammóniumot keverünk össze a kezelendő anyaggal a folyadék párologtatása és gázmentesítése mellett, és így annak szárazanyag-tartalmát megnöveljük; a párát a kezelőkamrából (2) eltávolítjuk és elszívjuk a végbemenő vegyi reakciókból származó gázokat, azzal jellemezve, hogy a kezelőkamrában (2) lefelé haladó (lecsúszó) anyagot a kezelőkamra (2) belsejében az anyag keverésére is szolgáló gyorsan forgó verőelemek (20) hatásának tesszük ki, és a verőelemeket (20) forgatásukkal egyidejűleg a kezelőkamra (2) tengelyének irányában ide-oda mozgatjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltávolított párát és az elszívott gázt kondenzátorba vezetjük, amelyben folyékony trágyaként használható kondenzátumot állítunk elő.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelőkamrába (2) a kezelendő anyaggal együtt savat táplálunk, és a savval kezelt, a kamrából (2) folyamatosan kilépő anyagot egy további kezelőkamrába (2) vezetjük, amelybe folyamatosan ammóniumot táplálunk.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelt anyag 10-13% súlyszázalékának megfelelő mennyiségű savat, valamint a felhasznált sav 30%nak megfelelő mennyiségű ammóniumot adunk a kezelendő anyaghoz.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a verőelemeket (20) 3000 fordulat/perc sebességgel forgatjuk.
  6. 6. Berendezés az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti, szerves hulladékot, különösen szennyvíztisztító telepek iszapját és hasonló anyagokat tartalmazó folyadék kezelésére szolgáló eljárás foganatosítására, amely berendezésnek a kezelendő folyadékban lévő anyagnak vegyszerrel vagy vegyszerekkel való keveréséhez és azzal/azokkal történő reakciójuk végbemeneteléhez, valamint a folyékonyanyag-komponens elgőzölögtetése és gázeltávolítás révén az anyag szárazanyag-tartalmának a megnöveléséhez előirányzott kezelőkamrája (2) van, amely kezelőkamrát (2) hosszúkás, függőleges helyzetű hengeres kamra képezi, amely felső anyagbeömlő nyílással (11) és alsó anyagelvezető nyílással (17), valamint lényegében a felső anyagbeömlő nyílás (11) magasságában lévő vegyszeradagolóval (14) rendelkezik; a kezelőkamrában (2) keverőeszközök helyezkednek el, és a keverőkamra (2) felső végén az abban lefelé haladó (lecsúszó) anyagból származó gőz és gázok elvezetéséhez szellőzőt (107) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy gyorsan forgó, a kezelőkamra (2) belső felülete felé kinyúló és annak közelében végződő, a kezelendő anyag keverése mellett annak aprítására is alkalmas, forgómozgásukkal egyidejűleg a kezelőkamra tengelyirányában periodikus altemálómozgást végző verőelemei (20) vannak, amelyek cső alakú hüvelyen (19) vannak felszerelve, amely utóbbi a kezelőkamrában (2) centrálisán és forgathatóan elhelyezkedő cső alakú testhez (18) azzal együtt forgathatóan, de ahhoz képest axiálisan elcsúsztathatóan van csatlakoztatva, és amely cső alakú test (18) koaxiálisán egy attól függetlenül forgathatóan megtámasztott tengelyt (21) vesz körül,
    HU 221 171 Β1 amelynek egy csavaranyával (75) együtt működő menetes része van, amely csavaranya (75) a cső alakú hüvelyhez (19) a cső alakú testben (18) kialakított függőleges hézagokon (92) átnyúló csavarok (21) segítségével van csatlakoztatva. 5
  7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a verőelemek (20) radiálisán kifelé nyúló verőfogakként (101) vannak kialakítva, amelyek mindegyike lényegében sík ütközőfelülettel (105) rendelkezik.
HU9902155A 1996-02-13 1997-02-12 A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products HU221171B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NO960566A NO302813B1 (no) 1996-02-13 1996-02-13 Fremgangsmåte og anordning for behandling av væskeholdige materialer basert på organiske avfallsprodukter
PCT/NO1997/000041 WO1997030008A1 (en) 1996-02-13 1997-02-12 A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9902155A2 HUP9902155A2 (hu) 1999-11-29
HUP9902155A3 HUP9902155A3 (en) 2001-02-28
HU221171B1 true HU221171B1 (en) 2002-08-28

Family

ID=19899045

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9902155A HU221171B1 (en) 1996-02-13 1997-02-12 A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products

Country Status (21)

Country Link
US (2) US6099741A (hu)
EP (1) EP0880484B1 (hu)
JP (1) JP2000504624A (hu)
KR (1) KR19990082519A (hu)
CN (1) CN1088691C (hu)
AT (1) ATE201666T1 (hu)
AU (1) AU710822B2 (hu)
CA (1) CA2245544A1 (hu)
DE (1) DE69705026T2 (hu)
DK (1) DK0880484T3 (hu)
EE (1) EE9800245A (hu)
ES (1) ES2159113T3 (hu)
GR (1) GR3036449T3 (hu)
HK (1) HK1017338A1 (hu)
HU (1) HU221171B1 (hu)
NO (1) NO302813B1 (hu)
PL (1) PL185159B1 (hu)
PT (1) PT880484E (hu)
RU (1) RU2176992C2 (hu)
TR (1) TR199801559T2 (hu)
WO (1) WO1997030008A1 (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
KR100329847B1 (ko) * 1999-04-20 2002-03-25 카즈야 야스토미 오니의 응고 감용 안정화 처리법
AU2001237668A1 (en) * 2000-03-13 2001-09-24 Energy Engineering International (Pty) Ltd. A process for producing particulate products
NO325488B1 (no) * 2006-08-22 2008-05-19 Ove Blomkvist Fremgangsmåte og anordning for behandling av væskeholdige materialer basert på organiske avfallsprodukter
WO2008101250A1 (en) * 2007-02-16 2008-08-21 Vitag Corporation Process for treating sludge and manufacturing bioorganically-augmented high nitrogen-containing inorganic fertilizer
CN101648831B (zh) * 2009-07-31 2012-10-17 安徽莱姆佳肥业有限公司 生活污水处理污泥有机肥料及其制备方法
CN101905994B (zh) * 2010-06-22 2013-05-01 山东省科学院新材料研究所 一种从污泥中提取富含微量元素的腐殖酸液态肥的方法
PL398870A1 (pl) 2012-04-18 2013-10-28 Biosynergia Spólka Akcyjna Nawóz i sposób otrzymywania zawiesinowego nawozu fosforowo-organicznego z odpadów pofermentacyjnych
PL398871A1 (pl) 2012-04-18 2013-10-28 Bio Technology Spólka Z Ograniczona Odpowiedzialnoscia Sposób otrzymywania nawozu mineralno-organicznego z odpadów pofermentacyjnych w biogazowniach rolniczych
EP2712912A1 (en) * 2012-09-27 2014-04-02 Alfa Laval Corporate AB Continuous purification of motor oils

Family Cites Families (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB1390190A (en) * 1971-07-01 1975-04-09 Wisz E Mixing apparatus and method
US4038180A (en) * 1974-11-22 1977-07-26 Agway, Inc. Process of dewatering sewage sludge
GB1521672A (en) * 1976-12-14 1978-08-16 Champion Int Corp Treating activated sludge to facilitate dewatering thereo
US4055494A (en) * 1977-02-14 1977-10-25 Envirotech Corporation Thickening device and method
DE3032887A1 (de) * 1979-09-10 1981-04-02 Shinryo Air Conditioning Co., Ltd., Tokyo Verfahren und vorrichtung zum eindicken von schlamm
DE3165180D1 (en) * 1980-04-03 1984-09-06 Oxfam Treatment of activated or humus sludge
DE3546274A1 (de) * 1985-12-28 1987-07-02 Wolfgang Panholzer Verfahren zum hygienisieren von klaerschlaemmen durch zugabe von pulvrigem kalkhydrat, sowie eine einrichtung zur durchfuehrung des verfahrens
GB8829024D0 (en) * 1988-08-11 1989-01-25 Newtech Mfg Pty Process for treating organic material sewage sludge treatment
US5139667A (en) * 1988-12-20 1992-08-18 Sparkler Filters, Inc. Nutsche process filter drive unit
DE69418212D1 (de) * 1994-01-07 1999-06-02 Termtech A S Verfahren und vorrichtung zur trocknung von organischen und/oder anorganischen materialien
US5570517A (en) * 1995-02-13 1996-11-05 Scott Equipement Company Slurry dryer

Also Published As

Publication number Publication date
DK0880484T3 (da) 2001-08-27
ES2159113T3 (es) 2001-09-16
CN1088691C (zh) 2002-08-07
DE69705026T2 (de) 2002-02-14
AU1948397A (en) 1997-09-02
HUP9902155A2 (hu) 1999-11-29
NO302813B1 (no) 1998-04-27
DE69705026D1 (de) 2001-07-05
PT880484E (pt) 2001-10-31
CN1210508A (zh) 1999-03-10
AU710822B2 (en) 1999-09-30
GR3036449T3 (en) 2001-11-30
CA2245544A1 (en) 1997-08-21
NO960566D0 (no) 1996-02-13
EP0880484A1 (en) 1998-12-02
PL185159B1 (pl) 2003-03-31
ATE201666T1 (de) 2001-06-15
KR19990082519A (ko) 1999-11-25
TR199801559T2 (xx) 1998-11-23
US6099741A (en) 2000-08-08
RU2176992C2 (ru) 2001-12-20
WO1997030008A1 (en) 1997-08-21
JP2000504624A (ja) 2000-04-18
EP0880484B1 (en) 2001-05-30
US6299782B1 (en) 2001-10-09
NO960566L (no) 1997-08-14
PL328328A1 (en) 1999-01-18
HUP9902155A3 (en) 2001-02-28
EE9800245A (et) 1998-12-15
HK1017338A1 (en) 1999-11-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP3323200B2 (ja) 蒸発によって流体から固体残留物を抽出する方法,装置および処理設備
US4311570A (en) Chemical process on the surface of a rotating body
US5522156A (en) Drying apparatus and method
HU221171B1 (en) A method and apparatus for treating liquid-containing material based on organic waste products
JPH02237700A (ja) スラツジを乾燥する方法
KR20090074022A (ko) 유기성 폐기물에 근거하는 액상 물질 처리 장치 및 방법
US20050000108A1 (en) Sludge dryer
JPWO2019073673A1 (ja) 撹拌装置およびそれを用いた有機廃棄物の処理方法
US20090067930A1 (en) Method of remediating soil contaminated with polyhalogenated hydrocarbons
EA000220B1 (ru) Способ переработки органических отходов и устройство для его осуществления
US7877896B2 (en) System for making plants for drying solid organic substances in aqueous phase capable of causing explosive reactions safe and process for drying said substances
US3544522A (en) Continuous manufacture of polymers
KR102058433B1 (ko) 바이오매스, 축산폐기물, 하수슬러지, 음식폐기물 또는 의료 폐기물을 처리할 수 있는 수열 처리 장치
US4590686A (en) Drying plant for liquid or pasty products
EP1324954A1 (en) Method and apparatus for sludge drying and simultaneous pelletization
RU98116898A (ru) Способ обработки материалов на основе органических отходов, содержащих жидкость, и устройство для реализации указанного способа
JP2004330082A (ja) 廃棄物処理方法及びその装置
KR102375931B1 (ko) 타원형 전열 벽면을 갖는 방사성 슬러지 건조장치와 그 건조방법
EP0030200B1 (fr) Installation de régénération de solvants usés et utilisation de ladite installation
KR840000979B1 (ko) 방사성 폐기 유출물의 고화장치
US4455423A (en) Process for the manufacture of cyanuric acid by heating urea at a temperature above its melting point
RU2650556C1 (ru) Устройство для перегонки эфирных масел из эфирномасличного зернового сырья
JP4757443B2 (ja) 粉粒状材料の酸化処理方法および酸化処理のための装置
JPS58150401A (ja) 液状体物質の濃縮乾燥方法
LePree Improve Efficiency with Better Evaporation and Drying

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee