HU220977B1 - Szerkezet hosszirányban hornyolt fedőlécek rögzítéséhez - Google Patents

Description

Ezen találmány szerkezetre vonatkozik hosszirányban hornyolt fedőlécek rögzítéséhez, amely áll hátoldalával falra vagy hasonlóra rögzíthető rögzítőlemezből, amely legalább egy, előreálló, egy, a lefedőlécek hosszanti hornyába szorítva elhelyezhető tartószárral rendelkezik.

Ilyen szerkezetek a fedőlécek, mint például talplemezek vagy más szél- és lezárólécek csatszerű rögzítésére szolgálnak, amely lécek elrendezésben és szelvényben a tartószárhoz hozzáformált hosszhomyokra, előre szerelt tartólemezekre szoríthatók fel úgy, hogy egy láthatatlan rögzítési lehetőség adódik, és a lécek külön csavarozás vagy szegezés nélkül is szerelhetők és igény szerint leszerelhetők. Az ismert berendezések magukban foglalják az egyes szerelvényként kialakított tartólemezeket, amelyek kölcsönös távtartással a tartó falfelületekre fel vannak csavarozva, amely egy sima falfelületen való pontos lécfelerősítést feltételez. Falgörbületeknél vagy hasonló falegyenetlenségeknél gyakran előfordul, hogy az egyes felerősítőszerelvények között repedés képződik a falfelület és fedőléc között, és még nagyobb feszültségekhez is vezethet a fedőlécekben, amelyek a lécrögzítést magát is veszélyeztethetik. Egy kifogásmentes lécszerelés ennélfogva a rögzítőszerelvények gondos elhelyezését követeli meg a mindenkori tartófaladottságokhoz alkalmazkodott nagyobb vagy kisebb közökkel, amely jelentős szerelési költséggel jár.

A találmánynak ennélfogva az a feladat szolgál alapjául, hogy a bevezetőben leírt jellegű rögzítőberendezést alkossunk, amely viszonylag egyszerű szerelés mellett a mindenkori tartófaltól messzemenően független pontos lécrögzítést ad.

A találmány ezt a feladatot azáltal oldja meg, hogy a tartólemez a tartószáraival együtt egy tartósínt képezően van meghosszabbítva, amelynek a tartósín hossza mentén szalagszerűen elnyúló tartószárai a hosszanti irányra keresztben rugózó szorítórészeket képeznek. Ezek a tartósínek hosszukban az elhelyezendő fedőlécek hosszához vannak hozzáigazítva, és folytatólagos tartósínek a tartófalhoz vagy hasonlóhoz vannak rögzítve úgy, hogy tartószáraikkal egy szintén folytatólagos rögzítést biztosítanak a fedőlécekhez, amelyek a rögzítővasalatokhoz hasonlóan a sínek tartószáraihoz hozzáigazított hosszanti hornyaikkal a tartószárra szorítva fel vannak nyomva. A fedőlécek folytatólagos szorítóillesztése a tartósíneken biztos és kifogástalan léchelyzetet biztosít egy egyenetlen falfelületen is, amely egyenetlenségekre a tartósínek a fedőléccel együtt a kielégítő hajlítórugalmasságuk alapján jól hozzá tudnak simulni. Minthogy a szerelési hossz miatt előállítási és elhelyezési magassági tűrések léteznek, a tartószárak a hosszanti irányhoz képest keresztben rugózó szorítóelemeket képeznek, amelyek a rugórugalmasságuk révén ezeket a magassági tűréseket kiegyenlítik, és ugyanakkor a szükséges szorítókapcsolathoz vezetnek a tartószár és fedőlécek között. A tartósín-felhasználási cél szerint az ismert rögzítővasalatokhoz hasonlóan, egy szögben hajlított talpszelvénnyel rendelkezhet a padlóoldali feltételhez; az belső élbeli területeken való felhasználásra alkalmasan, a belső élbeli viszonyokhoz alkalmas szelvényt képezhet.

Ha a tartószárak ék formájúan, egy szalagrészként alakított, előnyös módon egymással magasságban eltolt szorítóajkakkal rendelkeznek, szorítóelemek keletkeznek, amelyek egy viszonylag nagy tűréstartományt át tudnak hidalni és a fedőlécek egy kielégítően stabil tartását biztosítják.

Egy másik lehetőség adódik alkalmas szorítóelemek betervezésére úgy, hogy a tartószárak mindkét oldalán hosszanti bordázatot alakítanak ki és a tartószárakat felhasítással alakítják ki, miáltal a szükséges rugóhatás, a hosszanti bordázattal együtt egy viszonylag szilárd szorítókapcsolattal érhető el a tűréstartományon belül.

A találmány tárgya példákon keresztül van megvilágítva, és rajzok mutatják, ahol

1. ábra: egy, a találmány szerinti szerkezet révén rögzített fedőléc keresztmetszete;

2. ábra: ezen szerkezet tartósíne axonometriás képen;

3. és 4. ábrák: egy találmány szerinti tartósín két leszármaztatott kiviteli példája ugyancsak axonometriás képen.

A hosszhomyolt fedőlécek rögzítésére van 1 tartósín két egymástól távtartott, előreálló 2, 3 tartószárral, amelyek szalagszerűen a tartósín hossza mentén folytatólagosan húzódnak, és keresztben a hosszirányhoz képest rugós szorítóelemeket képeznek, ahol a 2. ábrán látható kiviteli példa szerint, szorítóelemként 21, 23 szalagrészre formált, egymással szemben magasságban eltolt 22,23, 32, 33 szorítóajkak szolgálnak. A 2, 3 tartószárak között az 1 tartósínben 4 rögzítőlyukak vannak betervezve, és szerelési segítségként az 1 tartósín padló felőli oldalról egy szögben hajlított 5 talpszelvénye 6 támaszszárral van kiszélesítve, amely 6 támaszszár előnyös módon előirányzott 7 töréshely révén, méretében a mindenkori szerelési feltételekhez hozzáigazítható.

Ahogy azt az 1. ábra megvilágítja, az 1 tartósm a hátoldalával W falhoz van rögzítve, ahol az 1 tartósín 5 talpszelvényével mint ütköző a B padlóhoz támaszkodik és a 4 rögzítőlyukak helyén csavarlyukak vannak a W falba fúrva. Az 1 tartósín becsavarozása után az 5 talpszelvény 6 támaszszárával a B padlón fekszik és eközben áthidalja az esetleg jelen lévő F tágulási hézagot a W fal és a B padló között úgy, hogy egyrészről a F hézag a rögzítősín rend szerinti illesztését nem befolyásolja, és másrészről az F hézagot áthidaló talpkarima, mint a W fal mentén húzódó K kábel tartója vehető igénybe. Az 1 tartósínre csatszerűen felszorítható L fedőléc, amely ehhez a 2,3 tartószárhoz és annak szorítóelemeihez hozzáigazított N hosszhoronnyal rendelkezik. A szorítóelemek rugósajátságai a tartósínek hosszirányával keresztben, lehetővé teszik a gyártási és elhelyezéstől függő magassági eltérések kiegyenlítését L fedőléc és 1 tartósm között.

A 3. ábra szerinti kiviteli példa szerint, az 1 tartósínnek kettő, 8,9 tartószára van, amelyek rugózó szorítóelemekként működnek, és ehhez mindkét oldalukon egy hosszanti 81,91 redőzéssel rendelkeznek, valamint a bedugás oldalán hosszanti 82, 92 réssel vannak ellátva.

Ahogy azt a 4. ábrán ábrázoltuk, az 1 tartósínnek egy lényegében C alakú keresztmetszete is lehet, ami ál2

HU 220 977 Bl tál a belső él mentén lehetséges a szerelés. Itt a szelvény széléle mint 11, 12 tartószár van kialakítva, ahol ezen kívül a széltömítés-áthidaláshoz vagy hasonlóhoz a sínek hátoldalához 45°-osan ferdén hajló 13 támaszszár alakítható ki.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerkezet hosszirányban hornyolt fedőlécek rögzítéséhez, amely áll hátoldalával falra vagy hasonlóra rögzíthető rögzítőlemezből, amely legalább egy előreálló, egy, a fedőlécek hosszanti hornyába szorítva elhelyezhető tartószárral rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a rögzítőlemez a tartószáraival (2, 3; 8, 9; 11, 12) együtt egy tartósínt képezően (1) van meghosszabbítva, amelynek szalagszerűen a tartósín hossza mentén elnyúló tartószárai (2, 3; 8, 9; 11,12) keresztben a hosszanti iránnyal rugózó szorítóelemeket képeznek.
2. 2. Szerkezet az 1. igénypont szerint, azzal jellemezve, hogy a tartószár (2, 3) egy szalagrészre (21, 31) ékszerűen kialakított, előnyös módon egymással szemben magasságban eltolt szorítóajkakkal (22,23; 32, 33) rendelkezik.
3. 3. Szerkezet az 1. igénypont szerint, azzal jellemezve, hogy a tartószárak (8, 9) kétoldalúan, hosszanti bordázással (81, 91) és egy bedugásoldali hosszanti réssel (82,92) rendelkeznek.