HU220469B1 - Eljárás és elrendezés elszulfátosodott ólomakkumulátorok impulzusüzemű villamos töltéssel történő feljavítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás elszulfátosodott ólomakkumulátorokimpulzusüzemű villamos töltéssel történő feljavítására, amelynek soránaz akkumulátorba már a töltés kezdetekor gázt felszabadító mértékűáramot vezetnek úgy, hogy az impulzusok közötti szünet időtartama0,5–10 s között változik. A találmány tárgya továbbá elrendezés azeljárás megvalósítására, amely elrendezés primer tekerccsel ésszekunder tekerccsel ellátott transzformátort tartalmaz, a primertekercs a hálózatra van csatlakoztatva, a szekunder tekercselés egyikkivezetésére szorosan egy egyenirányító egyik kivezetése vancsatlakoztatva, míg az egyenirányító másik kivezetése és a szekundertekercs másik kivezetése van a töltendő akkumulátorra csatlakoztatva,ahol a primer tekercs (1) körébe egy, a hálózati feszültséget ki- ésbekapcsoló és szakaszosan töltési periódusokat és a töltésiperiódusokat követő árammentes szünetidőt megvalósító kapcsoló (4) vansorosan iktatva. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és elrendezés elszulfátosodott ólomakkumulátorok impulzusüzemű villamos töltéssel történő feljavítására.

Ólomakkumulátorok töltésére alkalmas eljárást és berendezést ismertet az EP 0584362 számú közzétételi irat. Az eljárás során a töltést ismert módon úgy végzik el, hogy egy gyors töltési fázisban szakaszos üzemmódban áramot táplálnak az ólomakkumulátorba, mégpedig úgy, hogy az árambetáplálás időtartama hosszabb, például ötszöröse, mint a szünetidő. Az US 3487284 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárás és elrendezés segítségével az ólomakkumulátorokat úgy töltik, hogy adott időintervallumokra, amelyet az akkumulátor állapotának mérésével határoznak meg, egyenfeszültséget kapcsolnak az akkumulátorra. A töltés során minden impulzus árama azonos.

Az US 3 700 997 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárás és berendezés az akkumulátorok gyors töltésére vonatkozó megoldást ismertet. A töltéshez mérik az akkumulátor nyugalmi feszültségét, és ennek alapján végzik el a töltést. Az eljárás lényege az, hogy az akkumulátort elkezdik nagy sebességgel tölteni egy előre meghatározott időtartamon keresztül, majd a töltőáramot megszakítják, és megmérik az akkumulátor feszültségét szintén egy adott időtartamon keresztül. Ha ezalatt a feszültség adott érték alá csökken, a töltést újra bekapcsolják. Ezeket a lépéseket mindaddig folytatják, amíg az akkumulátor feszültsége a töltés lekapcsolását követően csak az adott értékig csökken. Nem található kitanítás az impulzusok hosszára vonatkozóan.

Egy további akkumulátortöltő elrendezés van ismertetve az US 3890556 számú szabadalmi leírásban, ahol a töltések közötti szünetben mérik az akkumulátor állapotát. A töltés lehet impulzusütemű is. Egyik fenti anterioritásból sem ismerhető meg megoldás ólomakkumulátorok feljavító jellegű, impulzussal történő töltésére, ahol a töltőáram oly mértékű, hogy már a töltés kezdetekor gáz szabaduljon fel.

Általánosságban ismert, hogy egy megfelelően feltöltött ólomakkumulátor aktív elemei a pozitív elektródok, amelyek ólom-szuperoxidból (PbO₂) állnak, és a negatív elektródok, amelyek porózus, fémólomból állnak, az elektrolit pedig kénsav. Amikor az akkumulátor kezd kimerülni, az akkumulátoron átfolyó áram hatására az aktív anyag ólom-szulfáttá (PbSO₄) alakul át, amelyhez a szulfátionokat az elektrolitból veszi. Az akkumulátor kisülése során nem fordulhat elő az, hogy az összes fémólom teljes egészében átalakuljon. A kisülés lényegében a fordítottja annak a folyamatnak, amely az akkumulátor töltése során végbemegy. Mindkét folyamat bonyolult és mind a mai napig nem teljesen tisztázott. Meghatároznak azonban egy maximális töltésintenzitást, amikor a kénsav sűrűsége például 1,28 és 1,18 g/cm³ között van. További problémát jelent, hogy a kisülés során keletkező termék mindkét elektróda esetében nehezen oldható. A PbSO₄ vízben való oldhatósága 10~⁵ mol/l-ként adható meg, illetőleg 40 mg/liter, az ólom pedig még kevésbé oldható kénsavban, ami azt jelenti, hogy az elektrolit igen kis mennyiségben fog Pb⁺⁺-ionokat tartalmazni. Az ólom-szulfát ezenkívül rendkívül rosszul vezeti a villamosságot. Mindezek a körülmények gyakran azt eredményezik, hogy az ólomakkumulátorok kisülésekor inaktív ólom-szulfát rétegek keletkeznek, amely azután azt eredményezi, hogy az akkumulátor nem tölthető megfelelően, ami az akkumulátor fokozatos romlását és használhatatlanságát eredményezi. Az akkumulátor töltése előtti és utáni sűrűségkülönbségek, valamint az ehhez kapcsolódó méretváltozások további problémát jelentenek, amely azt eredményezi, hogy növekszik a cellák alján az iszap mennyisége, és maga az akkumulátor mechanikailag is legyengül.

Általánosan elterjedt az a tapasztalati vélemény, hogy az ólomakkumulátorokat viszonylag lassan kell feltölteni, például egy 75 Ah-s akkumulátort, amelyet gépkocsihoz használnak, az alacsony szintű állapotától a teljesen feltöltött állapotáig 10 órás nagyságrendben célszerű feltölteni. Az úgynevezett normál gyorstöltés ugyanis magas hőmérsékleteket hoz létre, és ez jelentősen csökkenti az akkumulátor élettartamát. Ez az álláspont akkor tűnik azonban csak megfelelőnek, ha az akkumulátort hagyományos módon töltjük fel.

Kísérleteink során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az ólomakkumulátorok nagy árammal is feltölthetők, mi több az elszulfátosodott akkumulátor is feljavítható úgy, hogy jó eredményeket kapunk, és a töltés során jelentős hőmérséklet-emelkedés sem tapasztalható, ha az akkumulátort rövid időszakonként töltjük úgy, hogy ezeket a rövid töltési időszakokat olyan időszakokkal szakítjuk meg, amikor töltést nem vezetünk az akkumulátorhoz.

A találmányunk célja tehát olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amely a fenti felismerést tükrözi, és amelynek segítségével gyorsabban és jobb hatásfokkal tudjuk feltölteni az elszulfátosodott ólomakkumulátorokat, mint az ismert eljárásokkal, anélkül, hogy az akkumulátor károsodást szenvedne.

A találmány tehát eljárás elszulfátosodott ólomakkumulátorok impulzusüzemű villamos töltéssel történő feljavítására.

Az eljárás lényege, hogy az akkumulátorba már a töltés kezdetekor gázt felszabadító mértékű áramot vezetünk úgy, hogy az impulzusok közötti szünet időtartama 0,5-10 s között változik.

Az árambetáplálási impulzusok és a szünetek előnyösen azonos, mégpedig célszerűen 0,5-1,5 s időtartamúak.

Az eljárás szerinti töltés teszi lehetővé, hogy a gázok úgy szabaduljanak fel, hogy aktivitásuk igen nagy, és ez teszi lehetővé, hogy az ólom-szulfát ólommá és ólom-szuperoxiddá alakuljon át.

A találmány szerinti eljárás a teljesen feltöltött akkumulátorok megfelelő töltésszintjének a biztosítására is alkalmazható, amikor is szakaszosan tápláljuk a töltőáramot impulzusok formájában, és az impulzusok időtartama legfeljebb 0,5 s, míg a szünetek időtartama 5-10 s.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módjánál az akkumulátorok regenerálását tudjuk megvalósítani, abban az esetben, amikor az akkumulátor cellái különböző állapotokban vannak. Ekkor az ak2

HU 220 469 Bl kumulátort addig töltjük, míg a savsűrűség a legjobb cellában eléri a normálértékét, majd az akkumulátort egy ismert módon kiválasztott ellenálláson keresztül kisütjük, majd újra töltjük és kisütjük, és ezt ismételjük többször egymás után, mindaddig, amíg a savsűrűség a legrosszabb cellában is eléri a normálértékét. A rosszabb minőségű cellák minden egyes ilyen lépés során valamit javulnak, és használat szempontjából az akkumulátor körülbelül 5 ciklus után olyan lesz, mint egy új állapotú akkumulátor. A regenerálással igen jó eredmények érhetők el nagyméretű akkumulátorok például vontatójárműveket tápláló akkumulátorok esetében is, ahol különösen komoly problémákat jelent az akkumulátoroknak a cseréje, mivel ezek az akkumulátorok rendkívül költségesek.

Ha a töltést csak fenn kell tartani, az árambetáplálás nagyon rövid is lehet, például a hálózati feszültség fél periódusideje és a teljes periódusidő közötti időtartam. Adott esetben az árambetáplálás időtartama kisebb mint 0,1 s. A töltési szint biztosításakor a legfontosabb dolog, hogy az akkumulátort úgy töltsük, hogy viszonylag rövid töltési periódusokat alkalmazzunk viszonylag hosszú töltés nélküli periódusok között, és az áramimpulzusok amplitúdóját pedig úgy válasszuk meg, hogy az akkumulátor semmiféle formában ne szenvedjen károsodást. Abban az esetben, ha a töltőegységben triakot alkalmazunk, a triak alkalmas arra, hogy mindig a hálózati feszültség nullátmeneténél gyújtson be, a kioltása pedig a következő nullátmenetnél következik be. Ily módon tehát az áram legfeljebb egy fél perióduson keresztül jut az akkumulátorra abban az esetben, hogyha egyutas egyenirányító egységet használunk. Ebben az esetben a szünet időtartamok sokkal hosszabbak, például 10 s vagy még hosszabb is lehet. Maga a töltőáram legalább 4 A, előnyösen azonban 6 A az árambetáplálási periódusokban. Ha az akkumulátort hosszabb ideig tároljuk például a téli időszakban, mindenképpen ügyelni kell arra, hogy időnként vízzel kell feltölteni.

A találmány tárgya továbbá elrendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amely elrendezés primer tekerccsel és szekunder tekerccsel ellátott transzformátort tartalmaz, a primer tekercselés a hálózatra van csatlakoztatva, a szekunder tekercselés egyik kivezetésére sorosan egy egyenirányító egyik kivezetése van csatlakoztatva, míg az egyenirányító másik kivezetése és a szekunder tekercselés másik kivezetése van a töltendő akkumulátorra csatlakozatva, és az a lényege, hogy a primertekercs-áramkörbe egy, a hálózati feszültséget ki- és bekapcsoló, szakaszosan töltési periódusokat és a töltési periódusokat követő árammentes szünetidőt megvalósító automatikus kapcsoló van sorosan iktatva.

Adott esetben a kapcsoló a hálózati feszültséget azonos ideig tartja bekapcsolva és kikapcsolva, és a kapcsoló egy, az akkumulátort töltő állapot és egy akkumulátor töltését fenntartó állapot között kapcsolhatóan van kiképezve, a töltő állapotban a kapcsoló 0,5-10 s ideig van aktiválva, míg a fenntartási periódusban max. 0,5 s-ig van bekapcsolt állapotban. A kapcsoló előnyösen kétutasan kioltható vezérelt félvezető elem, amely egypólusú kapcsolóként van bekötve.

A találmány alapvető felismerése és hatása azzal van összefüggésben, hogy töltés során a pozitív pólusnál és hidrogéngáz a negatív pólusnál keletkező oxigéngáz úgynevezett „in statu nascendi” állapotban vannak, azaz a keletkezés pillanatában, és ekkor rendkívül aktívak, sokkal könnyebben alakul át az ólom-szulfát ólommá és ólom-szuperoxiddá.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy az ólomakkumulátoroknak a töltése áramimpulzussal önmagában nem új. Ismeretes egy „Pulstronic” néven forgalmazott berendezés, amelynek segítségével a töltést úgy valósítják meg, hogy 20 kHz-es és 90 kHz-es frekvenciájú impulzusokkal töltik az akkumulátorokat. Egy ilyen berendezés segítségével az autókban használatos akkumulátor körülbelül 5 órán keresztül töltendő. 5 óra kell tehát a teljes feltöltéshez. Ez a berendezés azonban meglehetősen költséges és nem teszi lehetővé elszulfátosodott akkumulátorok feljavítását.

A találmány szerinti eljárás segítségével feltöltött akkumulátoroknál nem tapasztalható túlmelegedés, amelyet az ismert megoldást alkalmazva mindenképpen megfigyelhetünk.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárást megvalósító töltőberendezés elvi blokkvázlata látható, a

2. ábrán látható egy olyan impulzusokat kibocsátó áramkör, amely egy önmagában ismert töltőegység bemenetére csatlakoztatható.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti töltési eljárást megvalósító elrendezés ólomakkumulátorokhoz. Az elrendezés tartalmaz egy transzformátort, amelynek 1 primer tekercse és 2 szekunder tekercse van. Az 1 primer tekercs egyik kivezetése a 8 hálózati feszültség egyik kivezetésére van kapcsolva, másik kivezetése pedig sorosan van egy 4 kapcsoló 5 érintkezőjén keresztül a 8 hálózati feszültség másik kivezetésére kötve. A 2 szekunder tekercs egyik kivezetésére sorosan van egy 3 dióda egyik kivezetése (itt anódja) csatlakoztatva, míg a 2 szekunder tekercs másik kivezetése és a 3 dióda másik kivezetése (itt katódja) van a töltendő 6 akkumulátor két kivezetésére polaritáshelyesen kapcsolva. A 6 akkumulátor két kivezetésével párhuzamosan van még egy simító 7 kondenzátor kötve. A 3 dióda egyutasan egyenirányítja a 2 szekunder tekercsen megjelenő váltakozó feszültséget. Előnyös, ha egy, az ábrán nem szereplő árammérő eszközt is alkalmazunk, amely például egy lágyvasas műszer. A példakénti kiviteli alaknál a töltőáram periodikus impulzusok formájában történő továbbítása a 6 akkumulátorra a 4 kapcsoló 5 kontaktusának segítségével történik, amely a primer köri feszültséget kapcsolja be és ki. Ily módon lehet ugyanis a legegyszerűbben egy periodikusan megszakított feszültséget továbbítani az 1 primer tekercshez. Maga a 4 kapcsoló lehet egy egyszerű relé, amelynek természetesen megfelelő meghajtó áramköre van, adott esetben azonban félvezetős kapcsolóelem is alkalmaz3

HU 220 469 Bl ható, amelynek nincs mechanikus mozgó és elkopó kontaktusa.

A 2. ábrán a 4 kapcsoló egy olyan példakénti kiviteli alakja látható, ahol vezérelhető félvezetős kapcsolóelemmel, itt egy 20 triak segítségével végezzük el a kapcsolást. A 20 triak itt 139-800 E típusú, és ez van sorosan az 1. ábrán látható 1 primer tekercsével sorosan kapcsolva. A 20 triakot meghajtó áramkör mind kereskedelmi forgalomban kapható, és alkalmazásukra a gyártócégek részletes útmutatást adnak. A 20 triak begyújtását egy MOC 3040 optocsatolóval végezzük el, amely biztosítja a 20 triak számára, hogy közvetlenül a hálózati feszültség nullátmenete után kapcsoljon be, és mindaddig bekapcsolva maradjon, amíg az MOC 3040 optocsatoló vezérlőjelet kap. A 20 triakkal párhuzamosan egy P potenciométerből és C5 kondenzátorból álló kör van mint túlfeszültség-korlátozó áramkör beépítve. A MOC 3040 optocsatoló két kimenete egy-egy R8 és R9 ellenálláson keresztül van a 20 triak két fő kivezetésére csatlakoztatva, míg egyik kimenete közvetlenül van a 20 triak gyújtóelektródájával összekapcsolva. Az MOC 3040 a vezérlőjelét egy 555 monostabil multivibrátorról kapja egy meghajtó 2N3904 tranzisztoron keresztül. A 2N3904 tranzisztor bázisa egy R4 ellenálláson keresztül van egy 555 monostabil multivibrátor kimenetére csatlakoztatva, míg kollektor körében van sorosan az MOC 3040 optocsatoló bemeneti diódája és egy R5 ellenállás iktatva. Az 555 monostabil multivibrátor vezérlőbemenete (2. kivezetés) egy 4060 számláló áramkör, amely itt lényegében egy órajelgenerátor, kimenetére (1. kivezetés) van csatlakoztatva egy C2 kondenzátoron keresztül. A C2 kondenzátor és az 555 monostabil multivibrátor vezérlőbemenete közös pontja és a tápfeszültség közé egy R4 ellenállás van iktatva. A 4060 számláló 10 és 11 kivezetése közé sorosan van R2 és R3 ellenállás iktatva, és az R2 és R3 ellenállás közös pontja egy C3 kondenzátoron keresztül van a 9 kivezetésre csatlakoztatva. A 4060 számláló 2 s-os periódusokban indító impulzust ad az 555 monostabil multivibrátomak. Az 555 monostabil multivibrátor időállandója a 6 kivezetésére csatlakoztatott osztóáramkör segítségével állítható be, amely egy, a tápfeszültség és a föld közé iktatott R6 ellenállás, Pl potenciométer és C4 kondenzátor soros kapcsolásából áll, és a Pl potenciométer és C4 kondenzátor közös pontja van a 6 kivezetésre csatlakoztatva. Az 555 monostabil multivibrátor időállandója a C4 kondenzátor R6 ellenállás és a Pl potenciométer segítségével állítható be. A Pl potenciométer két átkapcsolható ellenállással helyettesíthető. 0,5 s-os időállandóhoz 10 kohm, míg az 5 s-os időállandóhoz 25 kohm tartozik 10 pF C2 kondenzátor esetében. Az 555 monostabil multivibrátor indítási periódusának időtartama négyszeresére növelhető, ha a C2 kondenzátor a 4060 számláló 3 kivezetésére van kötve. Az ellenállások és az indítási periódusok megfelelő megválasztásával elérhető, hogy az akkumulátort 1 s ideig töltjük, amelyet 1 s szünet követ, de megvalósítható az is, hogy 0,5 s-ig töltjük, amelyet egy 7,5 s-os szünetidő követi. Ezek természetesen csak példakénti értékek, bármilyen kiválasztott érték beállítható.

A találmányt továbbiakban példák segítségével mutatjuk be, amikor is ólomakkumulátorokat töltöttünk a találmány szerinti eljárás és elrendezés alkalmazásával.

I. példa

Egy olyan 75 Ah-s autóakkumulátort, amely már részben lemerült és savsűrűsége 1,18 g/cm³ lett, töltöttünk úgy 25 percen keresztül, hogy a töltés során a töltési idő és a kikapcsolási idő is 1 s volt, a töltőáram effektív értéke 90 A volt, amelyet lágyvasas műszerrel mértünk. A töltés során az akkumulátornál észlelhető melegedést nem tapasztaltunk. 25 perc elteltével azt tapasztaltuk, hogy az akkumulátor teljes mértékben feltöltődött, mivel a savsűrűség 1,28 g/cm³ lett. A savsűrűséget refraktív indexes mérőeszközzel mértük.

Az akkumulátort ezt követően körülbelül 8 A árammal kisütöttük, eközben folyamatosan mértük az áramot, és 68 Ah leadott töltésmennyiséget mértünk az előző szintű kisülésig.

Ha ugyanezt az akkumulátort folyamatosan töltöttük, 7 A-nél nagyobb töltőáram esetén már melegedett.

II. példa

Vizsgálatokat végeztünk 1000 akkumulátoron hosszabb időtartamon keresztül. Az akkumulátorok 5-15 évesek voltak, névleges kapacitásuk pedig 55 és 700 Ah között volt. Regenerálás előtt az alábbi eloszlást tapasztaltuk:

Szám	Savsűrűség g/cm3	Töltöttségi fok
671	1,00-1,10	0-18%
303	1,11-1,18	19-33%
19	1,19-1,24	34-42%
7	1,25-1,26	43-57%

Az alábbi eredmények voltak tapasztalhatók, amikor egy hagyományos akkumulátortöltő eljárással végeztük a vizsgálatot:

Szám	Savsűrűség g/cm3	Töltöttségi fok
26	1,27-1,28	100%
974	változatlan	változatlan
Az	alábbi eredményeket értük el, amikor a talál-
mány szerinti eljárással regeneráltuk az akkumulátoro-
kát:
Szám	Savsűrűség g/cm3	Töltöttségi fok
786	1,28-1,30	»100%
188	1,00-1,02	0%

(mechanikus hiba)

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szulfátosodás majdnem teljes mértékben kiküszöbölhető volt a találmány szerinti megoldásnál akkor, amikor szabályos ütemben töltöttük.

A találmány első kísérleteinél hagyományos akkumulátortöltőt használtunk, amelynél félutas egyenirányítást alkalmaztunk, és ezt egy relével kombináltuk, ahogyan ez az 1. ábrán is látható. A relét kapcsoltuk adott időszakonként ki és be úgy, hogy a transzformátor primer áramkörét szakítottuk meg. Az ilyen akkumulátortöltők nagyon jól dolgoztak hosszú ideig, azonban használat során a kapcsolónak a kontaktusai fokozatosan kiégtek. Ezért előnyösebb a triakot tartalmazó kapcsoló alkalmazása, ahol a triak van az akkumulátor4

HU 220 469 Bl töltő transzformátorának primer tekercsébe sorosan iktatva.

Különböző kísérleteket végeztünk a találmány szerinti megoldással, amelyek elsődlegesen a gépkocsik akkumulátoraira irányultak, amelyek között sok különböző mértékben elhanyagolt állapotú volt. A találmány szerinti töltési eljárás telepített akkumulátorok esetében is alkalmazható, tehát például telefonhálózatok vagy tartalék rendszerek stb. akkumulátorainál, ahol a szulfátosodás problémájának megoldása rendkívül nehéz. Különösképpen pedig jól alkalmazható a találmány szerinti megoldás az akkumulátorok karbantartásánál.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás elszulfátosodott ólomakkumulátorok impulzusüzemű villamos töltéssel történő feljavítására, azzal jellemezve, hogy az akkumulátorba már a töltés kezdetekor gázt felszabadító mértékű áramot vezetünk úgy, hogy az impulzusok közötti szünet időtartama 0,5-10 s között változik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az árambetáplálási impulzusok és a szünetek azonos időtartamúak.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az árambetáplálási impulzusok és a szünetek időtartama 0,5-1,5 s.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ily módon feltöltött akkumulátor töltésének fenntartásához az áramimpulzusok legfeljebb fél s időtartamúak, míg a szünetidők 5-10 s időtartamúak.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az akkumulátort addig töltjük, míg a savsűrűség a legjobb cellában eléri a normálértékét, majd az akkumulátort egy ismert módon kiválasztott ellenálláson keresztül kisütjük, majd újra töltjük, és a töltést, majd ezt követő kisütést egymás után mindaddig ismételjük, amíg a savsűrűség a legrosszabb cellában eléri a normálértékét.
6. 6. Elrendezés az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amely elrendezés primer tekerccsel és szekunder tekerccsel ellátott transzformátort tartalmaz, a primer tekercs a hálózatra van csatlakoztatva, a szekunder tekercs egyik kivezetésére sorosan egy egyenirányító egyik kivezetése van csatlakoztatva, míg az egyenirányító másik kivezetése és a szekunder tekercs másik kivezetése van a töltendő akkumulátorra csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a primer tekercs (1) körébe egy, a hálózati feszültséget kiés bekapcsoló és szakaszosan töltési periódusokat és a töltési periódusokat követő árammentes szünetidőt megvalósító automatikus kapcsoló (4) van sorosan iktatva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló (4) egy, az akkumulátort töltő állapot és egy akkumulátor töltését fenntartó állapot között kapcsolhatóan van kiképezve, a töltő állapotban a kapcsoló (4) 0,5-10 s ideig van aktiválva, míg a fenntartási periódusban max. 0,5 s-ig van bekapcsolt állapotban.
8. 8. A 6. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló (4) kétutasan kioltható vezérelt félvezető elem, amely egypólusú kapcsolóként van bekötve.