HU219920B - Eljárás és elrendezés tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére - Google Patents

Eljárás és elrendezés tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére Download PDF

Info

Publication number
HU219920B
HU219920B HU9500990A HU9500990A HU219920B HU 219920 B HU219920 B HU 219920B HU 9500990 A HU9500990 A HU 9500990A HU 9500990 A HU9500990 A HU 9500990A HU 219920 B HU219920 B HU 219920B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fuel
steam
stream
dryer
pressurized space
Prior art date
Application number
HU9500990A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9500990D0 (en
HUT71754A (en
Inventor
Seppo Hulkkonen
Martti Äijälä
Original Assignee
Imatran Voima Oy
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Imatran Voima Oy filed Critical Imatran Voima Oy
Publication of HU9500990D0 publication Critical patent/HU9500990D0/hu
Publication of HUT71754A publication Critical patent/HUT71754A/hu
Publication of HU219920B publication Critical patent/HU219920B/hu

Links

Classifications

    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F26—DRYING
    • F26B—DRYING SOLID MATERIALS OR OBJECTS BY REMOVING LIQUID THEREFROM
    • F26B23/00—Heating arrangements
    • F26B23/001—Heating arrangements using waste heat
    • F26B23/002—Heating arrangements using waste heat recovered from dryer exhaust gases
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J3/00—Production of combustible gases containing carbon monoxide from solid carbonaceous fuels
    • C10J3/72—Other features
    • C10J3/78—High-pressure apparatus
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F01—MACHINES OR ENGINES IN GENERAL; ENGINE PLANTS IN GENERAL; STEAM ENGINES
    • F01K—STEAM ENGINE PLANTS; STEAM ACCUMULATORS; ENGINE PLANTS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; ENGINES USING SPECIAL WORKING FLUIDS OR CYCLES
    • F01K21/00—Steam engine plants not otherwise provided for
    • F01K21/04—Steam engine plants not otherwise provided for using mixtures of steam and gas; Plants generating or heating steam by bringing water or steam into direct contact with hot gas
    • F01K21/047—Steam engine plants not otherwise provided for using mixtures of steam and gas; Plants generating or heating steam by bringing water or steam into direct contact with hot gas having at least one combustion gas turbine
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F01—MACHINES OR ENGINES IN GENERAL; ENGINE PLANTS IN GENERAL; STEAM ENGINES
    • F01K—STEAM ENGINE PLANTS; STEAM ACCUMULATORS; ENGINE PLANTS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; ENGINES USING SPECIAL WORKING FLUIDS OR CYCLES
    • F01K23/00—Plants characterised by more than one engine delivering power external to the plant, the engines being driven by different fluids
    • F01K23/02—Plants characterised by more than one engine delivering power external to the plant, the engines being driven by different fluids the engine cycles being thermally coupled
    • F01K23/06—Plants characterised by more than one engine delivering power external to the plant, the engines being driven by different fluids the engine cycles being thermally coupled combustion heat from one cycle heating the fluid in another cycle
    • F01K23/067—Plants characterised by more than one engine delivering power external to the plant, the engines being driven by different fluids the engine cycles being thermally coupled combustion heat from one cycle heating the fluid in another cycle the combustion heat coming from a gasification or pyrolysis process, e.g. coal gasification
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23K—FEEDING FUEL TO COMBUSTION APPARATUS
    • F23K1/00—Preparation of lump or pulverulent fuel in readiness for delivery to combustion apparatus
    • F23K1/04—Heating fuel prior to delivery to combustion apparatus
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F26—DRYING
    • F26B—DRYING SOLID MATERIALS OR OBJECTS BY REMOVING LIQUID THEREFROM
    • F26B7/00—Drying solid materials or objects by processes using a combination of processes not covered by a single one of groups F26B3/00 and F26B5/00
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2200/00—Details of gasification apparatus
    • C10J2200/15—Details of feeding means
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/09—Details of the feed, e.g. feeding of spent catalyst, inert gas or halogens
    • C10J2300/0903—Feed preparation
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/09—Details of the feed, e.g. feeding of spent catalyst, inert gas or halogens
    • C10J2300/0903—Feed preparation
    • C10J2300/0906—Physical processes, e.g. shredding, comminuting, chopping, sorting
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/09—Details of the feed, e.g. feeding of spent catalyst, inert gas or halogens
    • C10J2300/0913—Carbonaceous raw material
    • C10J2300/093—Coal
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/16—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant
    • C10J2300/164—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant with conversion of synthesis gas
    • C10J2300/1643—Conversion of synthesis gas to energy
    • C10J2300/165—Conversion of synthesis gas to energy integrated with a gas turbine or gas motor
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/16—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant
    • C10J2300/1671—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant with the production of electricity
    • C10J2300/1675—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant with the production of electricity making use of a steam turbine
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/16—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant
    • C10J2300/1687—Integration of gasification processes with another plant or parts within the plant with steam generation
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2201/00—Pretreatment
    • F23G2201/10—Drying by heat
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2201/00—Pretreatment
    • F23G2201/40—Gasification
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2206/00—Waste heat recuperation
    • F23G2206/10—Waste heat recuperation reintroducing the heat in the same process, e.g. for predrying
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2209/00—Specific waste
    • F23G2209/26—Biowaste
    • F23G2209/261—Woodwaste
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23K—FEEDING FUEL TO COMBUSTION APPARATUS
    • F23K2201/00—Pretreatment of solid fuel
    • F23K2201/20—Drying
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02E—REDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E20/00—Combustion technologies with mitigation potential
    • Y02E20/16—Combined cycle power plant [CCPP], or combined cycle gas turbine [CCGT]
    • Y02E20/18—Integrated gasification combined cycle [IGCC], e.g. combined with carbon capture and storage [CCS]
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P70/00—Climate change mitigation technologies in the production process for final industrial or consumer products
    • Y02P70/10—Greenhouse gas [GHG] capture, material saving, heat recovery or other energy efficient measures, e.g. motor control, characterised by manufacturing processes, e.g. for rolling metal or metal working

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Sustainable Development (AREA)
  • Solid Fuels And Fuel-Associated Substances (AREA)
  • Drying Of Solid Materials (AREA)
  • Fuel-Injection Apparatus (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás és elrendezés víztartalmú tüzelőanyag, mint például tőzeg vagy barnaszén nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére.
Szilárd anyagnak egy nyomás alatti szárítóba, nagynyomású elgázosítóba vagy egyéb hasonló nyomás alatti térbe való betáplálása meglehetősen bonyolult. A tüzelőanyag betáplálása kapcsán a legnagyobb nehézségek akkor jelentkeznek, amikor a betáplálandó anyagot egy nyomáslépcsőn keresztül egy nagyobb nyomásra kell eljuttatni. A legegyszerűbb megoldásnak a tüzelőanyag szivattyúzással történő betáplálása tűnhet, miáltal a tüzelőanyag-keverék nyomásnövelése és egy nagyobb nyomásra való eljuttatása egy viszonylag egyszerű szivattyú segítségével megoldható anélkül, hogy drága speciális szerkezeteket kellene alkalmazni. A szivattyúzandó tüzelőanyag-keveréknek azonban kellően nagy nedvességtartalommal kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetséges legyen egy szivattyúval vagy egy továbbítódugattyús adagolóberendezéssel való továbbítása. Ha a keverék nedvességtartalma egy, a mindenkori anyagfüggő tulajdonságaitól szivattyúzhatósági határérték alá esik, akkor költséges egyedi módszereket kell alkalmazni a tüzelőanyag betáplálására. Ha viszont megnövelik a nedvességtartalmat a szivattyúzhatósági határig, akkor növelni kell a rendszerben alkalmazott szárítóegységekbe bevezetett energiát is, ami a folyamat gyengébb energiatermelési hatásfokához vezet, és a rendszer gazdaságtalan működését eredményezheti. Ennélfogva jelentős gazdasági hasznot lehetne elérni olyan eljárás segítségével, amely lehetővé teszi víztartalmú tüzelőanyag szivattyúzással végzett, előnyös módon történő betáplálását a rendszer nyereségességének és működőképességének fenntartása mellett.
A tőzeg termelésének, szállításának és a fentebb vázolt folyamatnak a szempontjából a tőzeg optimális nedvességtartalma 60-70%-ra becsülhető. A tőzeg szivattyúzhatósági határa azonban ennél valamivel nagyobb, legalább 75%-os alsó határértékkel, ugyanakkor a szakirodalomban 90%-os és e feletti adatok is szerepelnek szivattyúzhatósági határként. A bejelentő által végzett kísérletek során a szivattyúzhatósági határ jellemzően a 72-73%-os tartományba esett, ugyanakkor a megközelítőleg 65% nedvességtartalmú tőzeg betáplálása is sikeresen megvalósítható volt. Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a szivattyúzhatósági határ az energiatermelési folyamat és a tüzelőanyag-termelés fogalmai szerint közel esik a tüzelőanyag nedvességtartalom-tartományának felső határértékéhez. Ennélfogva a tüzelőanyagot a könnyebb betáplálás érdekében nedvesítik, mielőtt betáplálnák a nyomás alatti térbe.
A 894 588 számú finn szabadalmi bejelentés olyan eljárást ismertet, amelynek során nagy nedvességtartalmú, zagyosított tüzelőanyagot táplálnak be szivattyúzással egy nagynyomású térbe. Ebben a térben a zagyot ezután addig víztelenítik egy megfelelő mennyiségű víz mechanikus úton történő eltávolításával, amíg a tüzelőanyag vagy közvetlenül betáplálható egy kazánba vagy másik lehetőségként, egy szárítón keresztül egy nagynyomású elgázosítóba. A tüzelőanyag szárítása történhet például a víznek a tüzelőanyagból való, egy áteresztőfalon keresztüli kiszűrésével a nagynyomású térből a környezeti nyomás irányában. Az ily módon víztelenített tüzelőanyag már eltüzelhető egy fluid ágyas kazánban bármiféle járulékos szárítás szükségessége nélkül. Ha a tüzelőanyag kigázosodott, akkor egy gőzszárító segítségével járulékos szárítást kell alkalmazni.
A fentebb leírt eljárás bonyolult szerkezeti megoldást tesz szükségessé. A nyomás alatti térben elhelyezett szerkezetnek speciális konstrukciós követelményeket kell kielégítenie, emellett pedig a szűrlet nyomáslépcsőn keresztüli, nyomásveszteség nélküli eltávolítása igen nehéz. Ez az eljárás nem jár lényeges előnyökkel a tüzelőanyag elgázosítása tekintetében, mivel a tüzelőanyagot mindenképpen alá kell verni egy további szárításnak egy nyomás alatti szárítóban, így a megemelt nyomáson végzett mechanikus szárítás csupán bonyolítja a berendezés szerkezeti kialakítását. A megemelt nyomáson végzett mechanikus szárítás elgázosítással összekapcsolva csak akkor indokolt, ha az alkalmazott tüzelőanyag nedvességtartalma olyan nagy, hogy gazdaságos szárítása nem lehetséges egy nyomás alatti szárítóban.
Ezenkívül a 86 219 számú finn szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelyben a tüzelőanyagként használt szenet kazánhamu hulladékhőjével termelt forró vízzel vagy gőzzel nedvesítik. Miután megnövelik a tüzelőanyag nedvességtartalmát, az szivattyúzással betáplálhatóvá válik. A járulékos víz alkalmazása csak a tüzelőanyag-hőmérséklet egyidejű növelése mellett lehetséges, miáltal elkerülhető a túlzott mértékű energiabevitel az égetés előtti szárítási szakaszba. Ez az eljárás főként olyan széntüzelés esetén alkalmazható, ahol a szén viszonylag száraz állapotban szivattyúzható, miáltal a járulékos vízből és a tüzelőanyag által tartalmazott vízből összetevődő teljes vízmennyiség viszonylag csekély marad. Alapvetően nagy nedvességtartalmú anyagok esetében a folyamaton kívülről származó járulékos víz felhasználása nem tanácsos. Ezen kategóriához hasonlóan, például a tőzegnek is igen nagy nedvességtartalommal kell rendelkeznie, hogy szivattyúzhatóvá váljon. Minthogy az ilyen tüzelőanyag-keverék szárítása annak elégetése előtt jelentős energiamennyiség felhasználását igényli, a járulékos víz által okozott szárításienergia-szükséglet leronthatja az energiatermelő folyamat hatásfokát a forró víz vagy gőz által a tüzelőanyagfelmelegítési szakaszba szállított többlethőmennyiség ellenére is. Mivel az energiatermelő folyamatba betáplált anyagmennyiségek módosulnak a fentebb ismertetett eljárásnál, ezért a megfelelő folyamatparamétereket is ezekhez kell igazítani. Ily módon egy új berendezés kialakításának szükségessége mellett ezen eljárás alkalmazása az egész rendszer hozzáigazítását igényli a folyamatspecifikus feltételekhez. A többletvíz tüzelőanyaghoz való hozzáadása a berendezés méreteinek növekedéséhez és hatásfokveszteségekhez vezet, emellett csökken a gázturbina égéskamrájába belépő gáz fűtőértéke.
Végül a GB 2 036 787 A számú szabadalmi leírás alapján ismert egy elrendezés, amelyben a rendszer hatásfokát egy szárítóból származó gőz tüzelőanyagba való betáplálásával növelik meg egy mechanikus előszárítóban. A mechanikus szárítás során különválasztott vi2
HU 219 920 Β zet egy hőcserélőbe vezetik, ahol a nedves tüzelőanyag, például tőzeg felhevítésére használják. Ennek az elrendezésnek a célja az, hogy jobban kihasználják a nedves tüzelőanyag fűtőértékét, felhasználva a tüzelőanyagból kivont vizet és a szárítóból kapott gőzt a tüzelőanyag szárítására előzetes szárítási fokozatok során. Ily módon a szárítási energia továbbadható végig a folyamatban, és ez összességében csökkenti a szárítási energia iránti igényt. Szivattyúzást nem alkalmaznak a tüzelőanyag betáplálására, hanem azt szállítócsigával és víztelenítőpréssel továbbítják a rendszerben, ezért a szivattyúzásos tüzelőanyag-továbbítás problémái itt fel sem merülnek. Annál is kevésbé, mivel ez az elrendezés rendkívül nedves, nagy víztartalmú tüzelőanyagok számára van előirányozva, ennélfogva a viszonylag száraz tüzelőanyag betáplálásával kapcsolatos problémák fel sem merülnek, ugyanakkor viszont a szivattyúzásból fakadó előnyöket sem tudja ez a megoldás kihasználni.
A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a tüzelőanyag szivattyúzható állapotúvá történő nedvesítését és felmelegítését anélkül, hogy kívülről kellene vizet vagy hőt juttatni a folyamatba.
A találmány alapja az a felismerés, hogy a szárító által fejlesztett gőzt fel lehet használni az energiatermelő folyamatba betáplálandó tüzelőanyag nedvesítésére és felmelegítésére.
A fenti felismerés alapján a kitűzött feladatot egy olyan eljárásból kiindulva, amelynek során megnöveljük a víztartalmú tüzelőanyag nyomását, és a tüzelőanyagot beszivattyúzzuk egy nyomás alatti térbe, a nyomás alatti térben a víz tüzelőanyagból való eltávozását kiváltó módon megnöveljük a tüzelőanyag hőmérsékletét, majd a tüzelőanyagot és a fejlesztett gőzt eltávolítjuk a nyomás alatti térből, és ezeket elválasztjuk egymástól, a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a nyomás alatti térből kibocsátott és a tüzelőanyag-áramtól elválasztott gőzáram legalább egy részét a nyomás alatti térbe beszivattyúzandó tüzelőanyag melegítésére és nedvesítésére használjuk fel, amely melegítést és nedvesítést a nyomás alatti térbe való beszivattyúzás előtt végezzük, mégpedig a nyomás alatti térben, például egy szárítóban fejlesztett gőzáramból elvezetett gőzáram tüzelőanyag-áramhoz való hozzákeverésével, mielőtt ezen tüzelőanyag-áram nyomását megnövelnénk, így a gőzt lekondenzáltatjuk a tüzelőanyag-áramban, és ennek révén felmelegítjük és nedvesítjük a tüzelőanyag-áramot.
A fenti eljárás megvalósítására alkalmas elrendezésre, amely
- egy nyomás alatti teret,
- a víztartalmú tüzelőanyag nyomását megnövelő és a tüzelőanyagot a nyomás alatti térbe betápláló eszközöket,
- a tüzelőanyagot és a fejlesztett gőzt a nyomás alatti térből elvezető eszközöket, valamint a tüzelőanyagot és a gőzt egymásról leválasztó egységet tartalmaz, a találmány értelmében az jellemző, hogy
- olyan eszközei vannak, amelyeken keresztül a nyomás alatti térből kibocsátott gőz legalább egy része elvezethető a nyomás alatti térbe beszivattyúzandó tüzelőanyag felmelegítésére és nedvesítésére, ahol ezen eszközök egy gőzvezetéket tartalmaznak, amely egy gőzkeringtető körvezetékről van leágaztatva, és amely a tüzelőanyag-betápláló eszközt képező vezetékkel a nyomásnövelő eszköz, például egy szivattyú előtt van öszszekötve, hogy a gőz hozzákeveredjen a tüzelőanyagáramhoz még annak megnövelt nyomású szakasza előtt.
A találmány szerinti megoldás számottevő előnyökkel jár.
A találmány szerinti megoldásnál a tüzelőanyagot a nyomás alatti szárító gőzével nedvesítjük, amelyet folyamatosan keringtetünk a rendszerben. Ily módon eltérően a hasonló, de az előmelegítő és nedvesítőgőz-visszavezetést nem alkalmazó hagyományos eljárásoktól, a tüzelőanyaghoz nem adunk hozzá állandóan vizet, amelyet a szárítási szakasz után el kell távolítani. Ha a tüzelőanyag nedvesítéséhez használt víz mennyiségét és a nedvesítőszakasz utáni hőmérsékletét megfelelően választjuk meg, akkor a szárító energiamérlegei változatlanok maradnak, vagyis a szárítóból távozó gőzmennyiség és a szárítóba bevitt energia mértéke nem változik. Következésképpen, így az egész energiatermelő folyamat mérlegegyenletei változatlanok maradnak. Ennélfogva a találmány szerinti eljárás csupán a szárítási folyamatot változtatja meg, vagyis a szárítási szakasztól eltekintve az energiatermelő folyamat fennmaradó része változatlan.
A szivattyúzandó tőzeg nedvességtartalma és hőmérséklete optimális értékekre állítható be a szivattyúzási szakasz folyamán a folyamatváltozók és a tüzelőanyagszivattyúzhatóság által meghatározott határok között. Mivel a nagyobb tüzelőanyag-részecskék viszonylagos szárítási ideje lerövidül a tüzelőanyag-részecskék és a hozzáadott víz előmelegítése következtében, a szárítót elhagyó tüzelőanyag homogénabb szárítása érhető el.
A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.
A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti elrendezés vázlatos elvi felépítését mutatja, míg a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott elrendezés egy részét tünteti fel részletesebben.
Az 1. ábra egy gázturbinás, tőzegtüzelésű, villamos energiát termelő elrendezés (erőműtelep) vázlatos elvi felépítését mutatja. Amint az az ábrán látható, a nedves, eltüzelendő tőzeget először egy 1 szivattyú nyomócsonkján keresztül egy nyomás alatti 2 szárítóba juttatjuk. A 2 szárító által igényelt szárítógőzt egy hulladékhő-hasznosító 5 kazánnal állítjuk elő, és ezt a gőzt egy 4 fiívó segítségével telített állapotban keringtetjük a 2 szárítón és a hulladékhő-hasznosító 5 kazánon keresztül egy 3 gőzkeringtető körvezetékben. A 3 gőzkeringtető körvezeték 2 szárítót elhagyó vezetékszakasza egy 6 leválasztóval van ellátva a gőznek a megszárított tüzelőanyagtól való elválasztására. A 6 leválasztó lehet például egy ciklonleválasztó. A 6 leválasztót követően a tüzelőanyagot egy 7 tápvezetéken továbbítjuk egy nagynyomású 9 elgázosítóba, ahol a tüzelőanyagot levegő hozzávezetésével eltüzelhető gázzá gázosítjuk el.
A 6 leválasztót követően a 3 gőzkeringtető körvezetékből egy 8 mellékvezeték ágazik le, amelyen keresz3
HU 219 920 Β tül a tüzelőanyagból felszabaduló gőzt vezetjük el a szárítógőz-körfolyamatból. A felszabaduló gőzt a 8 mellékvezetékben a 9 elgázosítóból kilépő 10 tüzelőgáz-vezetékbe vezetjük, ahol a gőz belekeveredik a tüzelőgázba. Ezután a gőz és a tüzelőgáz keverékét egy 11 gázmosóba vezetjük, ahol a keveréket kezelésnek vetjük alá és megtisztítjuk egy 14 gázturbina számára, majd ezután a 14 gázturbina 12 tüzelőterébe továbbítjuk. A 14 gázturbina tengelye közvetlenül egy 15 kompresszort és egy 13 generátort hajt meg. A 14 gázturbina által hajtott 15 kompresszor sűrített levegőt táplál be egy 16 levegővezetékbe, amely le van ágaztatva a 14 gázturbina 12 tüzelőtere és a 9 elgázosító felé. A 9 elgázosító felé vezető vezetékág egy 17 nyomásfokozó fúvóval van ellátva.
A 14 gázturbinából távozó füstgázokat a hulladékhő-hasznosító 5 kazánba vezetjük, ahol kinyeijük a füstgázok hőtartalmát a 2 szárító keringtetett gőzének és az injektálógőznek a felmelegítésére. A 14 gázturbina számára az injektálógőzt egy 18 elpárologtató segítségével termeljük, amely a hulladékhő-hasznosító 5 kazánba van beépítve, és a termelt gőzt azután egy 19 vezetéken továbbítjuk a 14 gázturbina 12 tüzelőterébe. A 14 gázturbinába vezetett injektálógőz és a tüzelőanyagból felszabaduló gőz részben helyettesítheti a 15 kompresszor által szállított levegőt, miáltal csökkenthető a 15 kompresszorba bevitt energia, míg a 13 generátorból kijövő energia ennek megfelelő mértékben megnő. A hulladékhő-hasznosító 5 kazánban lehűtött füstgázokat egy gázmosón keresztül egy 20 füstgázkéménybe vezetjük.
A fenti eljárás megvalósítására alkalmassá tett találmány szerinti elrendezésnél a 6 leválasztót elhagyó kilépő-gőzvezetékhez egy nedvesítő 21 gőzvezeték van csatlakoztatva, amely a továbbiakban egy keverő 23 gőzvezetékre és egy melegítő 22 gőzvezetékre van leágaztatva. Ez az elrendezés részletesebben a 2. ábrán látható. A keverő 23 gőzvezeték közvetlenül egy tüzelőanyagbetápláló 27 vezetékhez van csatlakoztatva, a nyomásnövelő és betápláló 1 szivattyú előtt. Ennek megfelelően, a melegítő 22 gőzvezeték az 1 szivattyú után egy 25 hőcserélőre van csatlakoztatva, amelyen keresztül áthalad a tüzelőanyag-betápláló 27 vezeték. A 25 hőcserélőtől egy 26 vízvezeték vezet a tüzelőanyag-betápláló 27 vezetékhez az 1 szivattyú elé. A 22 és 23 gőzvezetékbe szelepek vannak beépítve. Az elrendezés adott esetben ellátható egy 28 kiömlőcsonkkal és egy 29 szeleppel, miáltal ezek az alkatrészek lehetővé teszik a 25 hőcserélőben lekondenzálódott víz részleges leeresztését.
Ebben a rendszerben a gőz beadagolása a tüzelőanyagba többféle módon történhet. Például a gőzt bekeverhetjük a tüzelőanyagba még a nyomás alá helyezés előtt, miáltal a tüzelőanyag nedvességtartalmát és hőmérsékletét a hozzákevert gőz mennyisége és hőmérséklete határozza meg. Ebben az esetben a gőz lekondenzálódik a tüzelőanyag nedvességtartalmába, és hőjét leadja a tüzelőanyag-víz keveréknek, növelve ezzel annak hőmérsékletét. Másik lehetőségként, a gőzt keringtethetjük a hőcserélőn keresztül, ahol az felmelegíti a tüzelőanyagot, és vízzé kondenzálódik. A lekondenzálódott forró vizet azután hozzákeverjük a tüzelőanyag-áramhoz.
Az alábbiakban néhány konkrét kiviteli példát ismertetünk a találmány alkalmazási lehetőségeire.
Egy szárítóból jövő, 220 °C hőmérsékletű és 23 bar nyomású telített gőzt tőzeg tüzelőanyagba kondenzálva, a 70% vizet (1 kg szilárd anyag mellett 2,33 kg vizet) tartalmazó tőzeg nedvességtartalmát 72,6%-ra (1 kg szilárd anyag mellett 2,65 kg víz) növelhetjük, ha a tüzelőanyag hőmérsékletét 10 °C-ról 80 °C-ra emeljük. Ez a típusú keverési elrendezés nem teszi szükségessé a 25 hőcserélő nyomás alá helyezés utáni használatát, hanem a teljes gőzmennyiség betáplálható hozzákevert gőzként.
Ennek megfelelően a tőzeg nedvességtartalma 2, sőt 4 százalékkal is növelhető a hasonló hagyományos eljárásokhoz képest szivattyúzhatósági határig bármely nedvességtartalom-tartományban anélkül, hogy szükség volna a folyamat újraszabályozására vagy hogy romlana az energiatermelési hatásfok.
Ha a gőz egy részét egy kondenzáló 25 hőcserélőn keresztülvezetjük, akkor a gőz ezen része közvetve átadja a hőjét a már nyomás alatt levő tőzegnek, és ily módon felmelegítve a tőzeget például 150 °C-os hőmérsékletre, a tőzeg nedvességtartalma 70%-ról 75,4%-ra növelhető. Ez az eredmény javítható azáltal, hogy a folyamatparamétereket egyébként ugyanazon a szinten tartjuk mint a 70%-os nedvességtartalmú tőzegnél, miáltal nagyobb nedvességtartalmú tüzelőanyag használható fel anélkül, hogy az energiatermelési folyamatban változások következnének be. Az ilyen elrendezésben szükség van hőcserélőre, jóllehet a tüzelőanyagba bevitt hő fele gőzbekeveréssel kerül bevitelre.
Más típusú tüzelőanyagnál is hasznos lehet egy hasonló nedvesítőelrendezés, mivel a nedvesítés javítja a betáplálóberendezés tömítettségét, és lehetővé teszi továbbítódugattyús adagolóberendezés alkalmazását. Ha például 62%-os nedvességtartalmú barnaszenet használunk, a szárító gőzének keringtetése lehetővé teszi a barnaszén 200 °C-ig való felmelegítését és egyidejűleg nedvességtartalmának 70,3%-ig való növelését anélkül, hogy ez bármiféle változást okozna a szárító mérlegegyenleteiben (a szárító kibocsátott gőzmennyisége változatlan, a szárítóba bevitt energia mértéke változatlan). Ennek megfelelően, a barnaszén 220 °C-ig való felmelegítése lehetővé teszi a nedvességtartalom 71,3%-ig való növelését. A 62%-os nedvességtartalmú barnaszén 1 kg szilárd anyag mellett 1,62 kg vizet tartalmaz, míg 70,3% nedvességtartalom 2,37 kg, 71,3% nedvességtartalom pedig 2,48 kg víznek felel meg 1 kg szilárd anyagra vonatkoztatva.
A találmány szerinti módszerrel végzett gazdaságos energiatermelés lehetséges bármely nedvességtartalom-tartományban és bármely tüzelőanyagnál, amelynek nedvességtartalmát egy, a szivattyúzását megengedő értékre kell hozni.
A szárítóban fejlesztett gőz által tartalmazott elpárolgási hő részleges átalakítása a tüzelőanyag érzékelhető hőjévé oly módon, hogy nem keverjük vissza a gőzből lekondenzált vizet a tüzelőanyaghoz, a fentiekben leírtakon túl járulékos lehetőséget nyújt a tüzelőanyag energiatermelő folyamatban megengedhető maximális
HU 219 920 Β nedvességtartalmának növelésére. így például egy 75%-os nedvességtartalmú (3,0 kg víz 1 kg szilárd anyag mellett) tőzeg (legalább részben nyomás alatti) közvetett felhevítése 150 °C-ra a szárítóban fejlesztett gőzzel lehetővé teszi a folyamat lezajlását egy 70%-os nedvességtartalmú (2,33 kg víz 1 kg szilárd anyag mellett) tőzegnek megfelelő egyéb folyamatparaméterek mellett. Ha kihasználjuk a maximális hőtartalmat, az eljárás lehetővé teszi a tüzelőanyag energiatermelő folyamatban megengedhető maximális nedvességtartalmának körülbelül 77%-ig (3,3 kg víz 1 kg szilárd anyag mellett) való növelését. Ez a tulajdonság különösen értékes lehet különféle víztisztítási iszapok elégetésekor. Ennél a kiviteli alaknál a 25 hőcserélőben lekondenzált víz egy 28 kiömlőcsonkon keresztül kiereszthető a rendszerből.
A fentiekben leírtakon kívül a találmány másféle kiviteli alakokkal is megvalósítható.
így például azon elrendezés helyett, amelyben a gőz felváltva vagy egyidejűleg használható keverőgőzként és/vagy melegítőgőzként, ezen elrendezésnek csak az egyik köre működtethető. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi rendszer kevesebb variációs lehetőséget nyújt. A nedvesítésre és melegítésre használt gőzt elvehetjük a szárító gőzkörfolyamából még a szárító előtt is, azonban ez az elrendezés megváltoztatja a szárítóba közvetlenül belépő tömegáramot, ami esetleg a folyamat feltételeinek az újraszabályozását teszi szükségessé. Ezenkívül a szárítóból kibocsátott gőz hőmérséklete és nedvességtartalma alkalmasabb a tüzelőanyag nedvesítésére. A nedvesítőgőz elvehető a keringtetett gőzkörfolyam 8 mellékvezetékéből is, amelyben a tüzelőanyagból felszabaduló gőz van elvezetve a szárító gőzéből.
A találmány alkalmazási területe nincs korlátozva a példaként ismertetett energiatermelő folyamatra, hanem alkalmazható minden olyan folyamatnál, amelyben egy víztartalmú tüzelőanyagot szárítani kell használat előtt. Még ha maga a találmány szerinti nedvesítőés melegítőelrendezés nem is kerül közvetlenül alkalmazásra, az eljárás felhasználható az energiatermelő folyamatnak az optimális működési tartományába való beállítására.
Ha a folyamatban olyan szárítót alkalmazunk, amelynek nincs külső, melegítőgőzt visszakeringtető köre, amelybe a szárító hő közvetetten vezethető be hőátadó felületeken keresztül, akkor a nedvesítőgőzt elvezetjük a tüzelőanyagból leválasztott vízből fejlesztett gőzből. Ezt a megoldási változatot alkalmazhatjuk például egy fluid ágyas gőzszárító esetében. A találmány alapgondolata itt is változatlan, mivel a szükséges nedvesítővizet és hőt a tüzelőanyag-betápláló és a túlnyomást létesítő szakaszokon keresztül keringtetjük anélkül, hogy bármi változást okoznánk a szárító mérlegegyenleteiben.

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás víztartalmú tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásnak megkönnyítésére, amely eljárás során
    - megnöveljük a víztartalmú tüzelőanyag nyomását, és a tüzelőanyagot beszivattyúzzuk egy nyomás alatti térbe,
    - a nyomás alatti térben a víz tüzelőanyagból való eltávozását kiváltó módon megnöveljük a tüzelőanyag hőmérsékletét, majd
    - a tüzelőanyagot és a fejlesztett gőzt eltávolítjuk a nyomás alatti térből, és ezeket elválasztjuk egymástól, azzal jellemezve, hogy
    - a nyomás alatti térből kibocsátott és a tüzelőanyagáramtól elválasztott gőzáram legalább egy részét a nyomás alatti térbe beszivattyúzandó tüzelőanyag melegítésére és nedvesítésére használjuk fel, amely melegítést és nedvesítést a nyomás alatti térbe való beszivattyúzás előtt végezzük, mégpedig a nyomás alatti térben, például egy szárítóban fejlesztett gőzáramból elvezetett gőzáram tüzelőanyag-áramhoz való hozzákeverésével, mielőtt ezen tüzelőanyag-áram nyomását szivattyúzással megnövelnénk, így a gőzt lekondenzáltatjuk a tüzelőanyag-áramban és ennek révén felmelegítjük és nedvesítjük a tüzelőanyag-áramot.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítóban fejlesztett gőzáramból elvezetett gőzáramot egy hőcserélőből vesszük el, amelyen keresztül a nyomás alá helyezett tüzelőanyag-áramot átáramoltatjuk, és a hőcserélőben lekondenzálódott vizet a még nyomás alá nem helyezett tüzelőanyag-áramhoz keveijük.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőcserélőben lekondenzálódott víz legalább egy részét eltávolítjuk a folyamatból egy, a hőcserélőre szerelt kiömlőcsonkon keresztül.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amely eljárásnál a nyomás alatti tér egy nyomás alatti, recirkulációs gőzszárító, ahol
    - a szárítón keresztül egy felmelegített visszakeringtetett gőzáramot vezetünk, amelyet a szárítón való áthaladás után elválasztunk a szárítót elhagyó tüzelőanyagáramtól, és újramelegítés céljából visszakeringtetjük, és
    - a szárítóban levő tüzelőanyagból felszabadult gőz legalább egy részét egy első gőzáram formájában elvezetjük a visszakeringtetett gőzáramból, azzal jellemezve, hogy
    - a szárító keringtetett gőzáramából egy második gőzáramot vezetünk el, amelyet legalább részben a szárítóba beszivattyúzandó tüzelőanyag-áram felmelegítésére használunk fel.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárító visszakeringtetett gőzáramából elvezetendő második gőzáramot a keringtetett gőzáramkörfolyam azon szakaszából vezetjük el, amely a szárító kibocsátóvégét egy felmelegítőegységgel köti össze.
  6. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárító visszakeringtetett gőzáramából elvezetendő második gőzáramot a keringtetett gőzáramkörfolyam azon szakaszából vezetjük el, amelyen keresztül a tüzelőanyagból felszabadult és a keringtetett gőzáramból elvezetett első gőzáram áramlik.
  7. 7. Elrendezés víztartalmú tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére, amely elrendezés tartalmaz
    HU 219 920 Β
    - egy nyomás alatti teret,
    - a víztartalmú tüzelőanyag nyomását megnövelő és a tüzelőanyagot a nyomás alatti térbe betápláló eszközöket,
    - a tüzelőanyagot és a fejlesztett gőzt a nyomás alatti térből elvezető eszközöket, valamint a tüzelőanyagot és a gőzt egymásról leválasztó egységet, azzal jellemezve, hogy
    - olyan eszközei vannak, amelyeken keresztül a nyomás alatti térből (2) kibocsátott gőz legalább egy része elvezethető a nyomás alatti térbe (2) beszivattyúzandó tüzelőanyag felmelegítésére és nedvesítésére, ahol ezen eszközök egy gőzvezetéket (21) tartalmaznak, amely egy gőzkeringtető körvezetékről (3) van leágaztatva, és amely a tüzelőanyag-betápláló eszközt képező vezetékkel (27) a nyomásnövelő eszköz, például egy szivattyú (1) előtt van összekötve.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a gőzkeringtető körvezetékről (3) leágaztatott gőzvezeték (21) a tüzelőanyag-betápláló vezetékkel (27) egy, a tüzelőanyag-áramot annak nyomásnövelése
    5 után felmelegítő, a nyomásnövelő eszközt képező szivattyú (1) után elrendezett hőcserélőnél (25) is össze van kötve.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti elrendezés, azzaljellemezve, hogy a gőzkeringtető körvezetékről (3) leágaztatott
  10. 10 gőzvezeték (21) a körvezetéknek (3) a leválasztóegységet (6) a felmelegítőegységgel (5) összekötő szakaszáról van leágaztatva.
    10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélőre (25) egy, a benne lekon15 denzálódott gőz legalább egy részének a folyamatból való eltávolítására alkalmas kiömlőcsonk (28) van felszerelve.
HU9500990A 1992-10-08 1993-09-15 Eljárás és elrendezés tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére HU219920B (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FI924541A FI99051C (fi) 1992-10-08 1992-10-08 Menetelmä ja kytkentä polttoaineen paineenalaiseen tilaan syöttämisen helpottamiseksi
PCT/FI1993/000369 WO1994009321A1 (en) 1992-10-08 1993-09-15 Method and configuration for facilitating the fuel feed into a pressurized space

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9500990D0 HU9500990D0 (en) 1995-06-28
HUT71754A HUT71754A (en) 1996-01-29
HU219920B true HU219920B (hu) 2001-09-28

Family

ID=8536008

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9500990A HU219920B (hu) 1992-10-08 1993-09-15 Eljárás és elrendezés tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére

Country Status (14)

Country Link
US (1) US5655466A (hu)
CN (1) CN1075183C (hu)
AU (1) AU674343B2 (hu)
CA (1) CA2146671A1 (hu)
CZ (1) CZ86895A3 (hu)
DE (1) DE4395128T1 (hu)
DK (1) DK173861B1 (hu)
FI (1) FI99051C (hu)
GR (1) GR1002226B (hu)
HU (1) HU219920B (hu)
IE (1) IE70434B1 (hu)
PL (1) PL177359B1 (hu)
SE (1) SE513888C2 (hu)
WO (1) WO1994009321A1 (hu)

Families Citing this family (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US7962408B2 (en) * 1999-11-05 2011-06-14 American Express Travel Related Services Company, Inc. Systems and methods for establishing an allocation of an amount between transaction accounts
US6338305B1 (en) * 2000-04-10 2002-01-15 Mchenry H. Thomas On-line remediation of high sulfur coal and control of coal-fired power plant feedstock
WO2008008296A2 (en) * 2006-07-11 2008-01-17 Andritz Inc. Feed system
US7722690B2 (en) * 2006-09-29 2010-05-25 Kellogg Brown & Root Llc Methods for producing synthesis gas
US8888875B2 (en) * 2006-12-28 2014-11-18 Kellogg Brown & Root Llc Methods for feedstock pretreatment and transport to gasification
US7879119B2 (en) * 2007-07-20 2011-02-01 Kellogg Brown & Root Llc Heat integration and condensate treatment in a shift feed gas saturator
US20090031698A1 (en) * 2007-07-31 2009-02-05 O'brien & Gere Engineers Inc. Liquid and Solid Biofueled Combined Heat and Renewable Power Plants
US8221513B2 (en) * 2008-01-29 2012-07-17 Kellogg Brown & Root Llc Low oxygen carrier fluid with heating value for feed to transport gasification
US9157043B2 (en) 2008-07-16 2015-10-13 Kellogg Brown & Root Llc Systems and methods for producing substitute natural gas
US9132401B2 (en) 2008-07-16 2015-09-15 Kellog Brown & Root Llc Systems and methods for producing substitute natural gas
US7955403B2 (en) 2008-07-16 2011-06-07 Kellogg Brown & Root Llc Systems and methods for producing substitute natural gas
US9157042B2 (en) 2008-07-16 2015-10-13 Kellogg Brown & Root Llc Systems and methods for producing substitute natural gas
CN201259365Y (zh) * 2008-08-20 2009-06-17 王远大 褐煤高效提热脱水设备
US20100132257A1 (en) * 2008-12-01 2010-06-03 Kellogg Brown & Root Llc Systems and Methods for Increasing Carbon Dioxide in Gasification
US8747500B2 (en) 2010-11-15 2014-06-10 Adaptivearc, Inc. Plasma assisted gasification system with internal syngas heater
US8747499B2 (en) 2010-11-15 2014-06-10 Adaptivearc, Inc. Modular plasma assisted gasification system
US9133405B2 (en) 2010-12-30 2015-09-15 Kellogg Brown & Root Llc Systems and methods for gasifying a feedstock
CA2793668A1 (en) 2011-10-31 2013-04-30 Bradley J. Crosby An apparatus and method for construction of structures utilizing insulated concrete forms
USD713975S1 (en) 2012-07-30 2014-09-23 Airlite Plastics Co. Insulative insert for insulated concrete form
US9546760B2 (en) 2012-09-28 2017-01-17 Adaptivearc, Inc. Sealing system for a continuous feed system of a gasifier
JP6010489B2 (ja) * 2013-03-12 2016-10-19 三菱日立パワーシステムズ株式会社 熱電可変型コジェネレーションシステム
ITMO20130235A1 (it) * 2013-08-08 2015-02-09 Marco Errani Impianto per la produzione di energia mediante gassificazione.
CN105312003A (zh) * 2014-06-30 2016-02-10 中煤科工集团武汉设计研究院有限公司 长距离管道终端煤浆脱水与细磨联合制浆装置及方法
DE102015102596A1 (de) * 2015-02-24 2016-08-25 Peter Eckhoff Hausheizung mit Reaktor zur Gasgewinnung aus organischen Abfällen
CA2985438A1 (en) 2016-11-14 2018-05-14 Airlite Plastics Co. Concrete form with removable sidewall
CA3061942A1 (en) 2018-11-19 2020-05-19 Bradley J. Crosby Concrete form with removable sidewall

Family Cites Families (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1401915A1 (de) * 1962-04-19 1968-11-14 Bergwerksverband Gmbh Verfahren zum Verbrennen von Kohlenschlamm
US3654705A (en) * 1971-01-11 1972-04-11 Combustion Power Fluidized bed vapor compression drying apparatus and method
FR2169734B1 (hu) * 1972-01-31 1976-07-23 Socea
GB1471949A (en) * 1974-06-19 1977-04-27 Shell Int Research Process for the upgrading of coal or the like
US4126519A (en) * 1977-09-12 1978-11-21 Edward Koppelman Apparatus and method for thermal treatment of organic carbonaceous material
SE419974C (sv) * 1978-10-10 1984-04-02 Modo Chemetics Ab Forfarande for torkning och brenning av vattenhaltiga fasta brenslen
US4422246A (en) * 1982-03-15 1983-12-27 Shell Oil Company Process for feeding slurry-pressurized and solvent-dewatered coal into a pressurized zone
EP0175847B1 (de) * 1984-09-25 1989-08-16 Uhde GmbH Verfahren und Anlage zur indirekten Schlammtrocknung insbesondere von Abwässerschlämmen
AT392961B (de) * 1986-08-12 1991-07-25 Simmering Entsorgungsbetriebe Verfahren und einrichtung zur waermerueckgewinnung bei der entwaesserung von schlaemmen
IE870154L (en) * 1987-01-21 1988-07-21 Bord Na Mona Peat drying apparatus
DE3731720A1 (de) * 1987-09-21 1989-04-06 Saarberg Interplan Gmbh Verfahren zum trocknen von feststoffen
US4949655A (en) * 1989-02-17 1990-08-21 Greer Fred C Process for the utilization of powdered solid waste
FI83816C (fi) * 1989-10-25 1991-08-26 Ahlstroem Oy Foerfarande och anordning foer inmatning av fast material i en foerbraennings- eller foergasningsreaktor.
DE4105128A1 (de) * 1991-02-15 1992-08-20 Ver Energiewerke Ag Verfahren zur braunkohlenaufbereitung fuer gas-dampf-kombiprozesse

Also Published As

Publication number Publication date
FI99051C (fi) 1997-09-25
SE9501264L (sv) 1995-04-05
HU9500990D0 (en) 1995-06-28
DE4395128T1 (de) 1996-02-22
FI924541A (fi) 1994-04-09
CA2146671A1 (en) 1994-04-28
PL177359B1 (pl) 1999-11-30
SE513888C2 (sv) 2000-11-20
SE9501264D0 (sv) 1995-04-05
AU4963093A (en) 1994-05-09
IE70434B1 (en) 1996-11-27
GR930100388A (el) 1994-06-30
DK39095A (da) 1995-04-05
WO1994009321A1 (en) 1994-04-28
FI924541A0 (fi) 1992-10-08
FI99051B (fi) 1997-06-13
AU674343B2 (en) 1996-12-19
CN1089344A (zh) 1994-07-13
CZ86895A3 (en) 1996-04-17
PL308263A1 (en) 1995-07-24
DK173861B1 (da) 2002-01-07
GR1002226B (en) 1996-04-18
IE930707A1 (en) 1994-04-20
US5655466A (en) 1997-08-12
CN1075183C (zh) 2001-11-21
HUT71754A (en) 1996-01-29

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU219920B (hu) Eljárás és elrendezés tüzelőanyag nyomás alatti térbe való beszivattyúzásának megkönnyítésére
US6148599A (en) Process and apparatus for gasifying solid carbonaceous material having a high moisture content
CA1117300A (en) Power generation system
FI70919B (fi) Foerfarande foer vaermeaotervinning vid torkning av fasta braenslen ur vattenhaltiga organiska material
RU2061184C1 (ru) Способ получения тепловой энергии из водосодержащего топлива на газотурбинной электростанции и газотурбинная электростанция, работающая на водосодержащем топливе
US5175993A (en) Combined gas-turbine and steam-turbine power plant and method for utilization of the thermal energy of the fuel to improve the overall efficiency of the power-plant process
FI80757C (fi) Kombinerat gasturbins- och aongturbinskraftverk och foerfarande foer att utnyttja braenslets vaerme-energi foer att foerbaettra kraftverksprocessens totala verkningsgrad.
EP0377723B1 (en) Drying method in a power-plant process and dryer used in the method
AU701881B2 (en) Process and arrangement for operating a dryer fed by heating steam
US5253432A (en) Drying method in a power-plant process and dryer used in the method
KR20100040079A (ko) 가연성 또는 유기성 폐기물의 건조 및 탄화 장치
FI80761C (fi) Foerfarande foer torkning av vatten innehaollande aemne i en kraftverksprocess och torkanordning foer anvaendning vid foerfarandet.
JP2011214812A (ja) 低品位炭乾燥システム
AU740099B2 (en) Process and apparatus for gasifying solid carbonaceous material
SE506111C2 (sv) Förfarande och anordning för behandling av vattenhaltigt bränsle

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee