HU219780B - Meríthető szivattyú és létesítmény, elsősorban szennyvizek elvezetésére - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti szivattyúgépegységnek közös házban elrendezett ésegymástól tömítetten elválasztott villamos motorja (2) és a villamosmotor (2) tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, ahol azegyik hid- raulikaegység a szivattyú (3), a másik egy keverő (4), amia villamos motor (2) tengelyére a szivattyú (3) mellett vagy azzalellentétes végén van felerősítve. A létesítmény többfázisú közegek,elsősorban szenynyvizek gyűjtésére és elvezetésére, szennyvízbevezetőcsővel és szennyvízelvezető csővel ellátott aknát és az aknábanmeríthető szivattyúgépegységet tartalmaz, ahol a szivattyúgépegységnekközös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott motorja(2) és a motor (2) tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, ésegyik hidraulikaegység a szivattyú (3), a másik egy keverő (4), ami avillamos motor (2) tengelyére a szivattyú (3) mellett vagy azzalellentétes végén van felerősítve, továbbá a motor (2) tengelyevízszintes elrendezésű. ŕ

Description

A jelen találmány tárgya meríthető szivattyú, elsősorban szennyvizek elvezetésére, amelynek közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott villamos motorja és a villamos motor tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, továbbá olyan létesítmény többfázisú közegek, elsősorban szennyvizek elvezetésére, amely szennyvízbevezető csővel és szennyvízelvezető csővel ellátott aknát tartalmaz, amelyben két hidraulikaegységgel ellátott meríthető szivattyút tartalmazó gépegység van.

A szennyvizek elvezetésére használatos gépegységek általában meríthető folyadékszivattyúk, zagyszivattyúk vagy darabolószivattyúk, amelyek közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott villamos motorból, valamint szivattyúként kialakított hidraulikaegységből állnak. A folyadékszivattyúk gyakorlatilag csak szilárd anyagokat nem tartalmazó folyadékokat tudnak beszívni, a zagyszivattyúk pedig a szennyvizet minden kezelés nélkül továbbítják. A darabolószivattyúk vagy aprítószivattyúk (lásd például a HU 393 lajstromszámú használati mintát) olyan aprítóegységet tartalmaznak, amely a folyadékban lévő szilárd anyagokat feldarabolja és így lehetővé teszi, hogy a folyadékot a szivattyú szállítani tudja.

A szennyvízgyűjtő aknában, illetve -átemelő egységekben összegyűlő folyadék, illetve többfázisú közeg azonban tartalmaz szilárd anyagból álló részeket (papír, zsilettpenge, rongydarab stb.), szennyvizet, valamint a folyadék felszínén összegyűlő zsiradékot is. A szilárd részek és az iszap az akna fenéken ülepednek le, míg a könnyebb összetevők, köztük a zsírszerű vagy olajszerű anyagok felúsznak és megdermednek, illetve az akna falára kicsapódnak.

A jelenleg alkalmazott gépegységek, illetve szivattyúk - beleértve az aprítószivattyúkat is - a megdermedt és kicsapódott zsírréteget eltávolítani nem, illetve csak kismértékben tudják, ugyanakkor az akna fenekén összegyűlő szilárd részek a holtterekben lerakódnak. Ennek kiküszöbölésére javasoltak olyan megoldást, ahol a gyűjtőaknában lévő szennyvíz alkotóinak szétválasztását az érkező szennyvíz állandó örvénylő mozgatásával kívánták elérni. Ilyen megoldást ismertet például a HU 210,443 számú szabadalmi leírás, amely szerint a gyűjtőakna fenékrészét aszimmetrikus forgásfelületként alakítják ki, és egyidejűleg visszapermetező fúvókát alkalmaznak a szivattyút és a szennyvízelvezető csonkot összekötő csővezetékben. Ugyanilyen aszimmetrikus forgásfelületet tartalmaz a DE 35 20 359 számú közzétételi iratban ismertetett rendszer is.

Hasonló célú kialakítást tartalmaz továbbá a HU 2670/92 számú szabadalmi bejelentés is, amely szerint a gyűjtőaknába tangenciálisan vezetik be a szennyvizet és ugyancsak szennyvíz-visszavezetést lehetővé tevő T idomot alkalmaznak a szivattyú és a szennyvízelvezető csonk között.

Mindezen megoldások azonban nem biztosították megfelelően a gyűjtőaknába kerülő szennyvíz kezelését, a megdermedt zsírréteg leválasztását, felaprítását és elszívását, továbbá az akna fenékrészén lévő darabos anyagok mozgatását, fellazítását.

Erre a célra nagyobb berendezésekben általában több külön mozgatható merülő-keverő művet alkalmaznak (lásd Flygt: Búvárszivattyú-program, 10-560654.2b.fr2.0868.GR,T* oszlop), ami azonban nyilvánvalóan jelentős beszerzési- és üzemeltetésiköltség-növekedést eredményez.

A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kialakítása a célunk, amely az ilyen rendszerekben lerakódásmentes, öntisztító, emberi beavatkozást nem igénylő és üzembiztos, költségtakarékos üzemeltetést tesz lehetővé. Olyan meríthető szivattyúgépegységet kívántunk kialakítani, amely többfázisú közegek gyűjtésére és továbbítására szolgáló létesítményekben üzemeltetve megakadályozza a fázisok szétválását és a nehezebb fázisok lerakódását, valamint a könnyebb zsírszerű, illetve olajszerű fázisok megdermedését és lerakódását.

A kitűzött feladatot olyan meríthető szivattyúgépegységgel oldottuk meg, amelynek közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott villamos motorja és a villamos motor tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, ahol a találmány szerint a hidraulikaegységek lehetnek szivattyú(k) és/vagy keverő(k), amelyek a villamos motor egyik vagy másik végén, illetve mindkét oldalán lehetnek elhelyezve.

A keverő egyszerű tárcsaként lehet kialakítva, amelyen adott esetben áramláskeltő elemek, például bordák, kiugrások, recézés, lapátok, bemélyedések stb. lehetnek. A tárcsa és az áramláskeltő elemek élei célszerűen legömbölyítettek. A tárcsa célszerűen legalább a peremének egy részéig burkolattal van ellátva, hogy korlátozza koptató szilárd anyagnak a tengelytömítésekbe történő bejutását.

A találmány szerinti létesítmény, amely többfázisú közegek, elsősorban szennyvizek elvezetésére szolgál, szennyvízbevezető csővel és szennyvízelvezető csővel ellátott aknát tartalmaz, amelyben meríthető szivattyút tartalmazó gépegység van elhelyezve. A találmány szerint a szivattyút tartalmazó gépegység közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott villamos motort és a villamos motor tengelyére erősített hidraulikaegységeket tartalmaz, ahol az egész gépegység vízszintes forgástengelyűen van elrendezve.

Találmányunk alapját az a felismerés képezi, hogy a villamos motor tengelyének egyik vagy mindkét irányú meghosszabbításával és a szivattyún kívül keverő alkalmazásával lehetőség nyílik olyan kombinált gépegység kialakítására, amely a különböző egyedi feladatokhoz illeszkedően teszi lehetővé az optimális felhasználást. A szállítandó közegtől, a létesítmény jellegétől, valamint az üzemeltetés módjától függően helyezhetők el a villamos motor két oldalán vagy adott esetben egyik oldalán a különböző hidraulikaegységek és ugyancsak ennek függvényében alkalmazható a gépegység függőleges vagy vízszintes helyzetben.

A találmány szerinti megoldás ily módon egyidejűleg biztosítja a többfázisú közegek optimális helyen történő elszívását, ugyancsak a kívánalmaknak megfelelő helyen történő keverését és adott esetben tisztításának egy részét azáltal, hogy a keveréssel a darabos anyagokat és az iszapot a szivattyú működésével egy2

HU 219 780 Β idejűleg vagy rendszeres időközökben felkavarja és fellazítja, továbbá hogy adott esetben a szállított szennyvizet jelentős mennyiségű levegővel keveri.

A berendezés működése karbantartást gyakorlatilag nem igényel, üzembiztos, ugyanakkor hatékony és költségtakarékos.

A megoldás lehetővé teszi ugyanazon gépcsalád modul elemeiből a felhasználó igényeitől függően rendkívül változatos követelményeknek megfelelő módon történő gyártását és üzemeltetését.

A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti szivattyú egy lehetséges kiviteli alakjának rajza részben metszetben, a

2. ábra az 1. ábrán bemutatott szivattyú átemelőaknában történő üzemeltetésének egy lehetséges változata, a

3. ábra az 1. ábrán bemutatott szivattyú üzemeltetésének egy másik lehetséges változata, a

4. ábra az 1. ábrán bemutatott gépegység vízszintes elrendezésű kiviteli alakja, az

5. ábra a 4. ábrán bemutatott gépegység, illetve szivattyú átemelőaknában történő elhelyezésének rajza, a

6. ábra a találmány szerinti szivattyú egy másik kiviteli alakjának rajza részben metszetben, és a

7. ábra a találmány szerinti gépegység egy további kiviteli alakjának rajza részben metszetben.

Az 1. ábrán látható 1 gépegység középső részén 2 motor helyezkedik el. A hidraulikaegység alul 3 szivattyúként, fölül 4 keverőként van kialakítva. A 3 szivattyú értelemszerűen merülőszivattyú és 5 szivattyúháza a 2 motor házához van csavarozva és belsejében ismert módon nyitott 6 lapátkerék van a 7 tengelycsonkra erősítve. A 7 tengelycsonk alatt 8 szívónyílás van, míg az 5 szivattyúház oldalsó részén a 9 nyomócsonk található. Az 1 gépegység 10 lábakra van állítva.

A 2 motor tengelye fölül a szokásostól eltérően meg van hosszabbítva és a kinyúló 11 tengelycsonkra a 4 keverő 12 tárcsája van erősítve. A 12 tárcsa 13 lapátokkal van ellátva és oldalsó palástjához 14 fedél nyílása illeszkedik. A 4 keverő úgy van kialakítva, hogy a közegben lévő darabos anyagok ne tudjanak a 12 tárcsa mellett a 11 tengelycsonkra tapadni, vagy feltekeredni. Ezért illeszkedik 14 fedél szűk résszel a 12 tárcsa pereméhez. A 12 tárcsán lévő 13 lapátok célszerűen legömbölyített élűek. A 13 lapátok helyett természetesen alkalmazhatók egyéb áramláskeltő elemek, például bordák, recézés vagy egyéb kidudorodások, illetve bemélyedések. Adott esetben keverőként alkalmazható lapátok vagy áramláskeltő elemek nélküli egyszerű tárcsa is.

Az 1 gépegység felső részén 15 talpak vannak elrendezve, ami lehetővé teszi, hogy a találmány szerint kialakított gépegységet mind az 1. ábrán látható helyzetben, mind megfordítva használni lehessen. A használat során a 2 motor ki- és bekapcsolását aló úszókapcsoló végzi.

A fentiek szerint kialakított gépegységgel lehetővé válik a gépegységet körülvevő többfázisú közeg egyidejű szivattyúzása és keverése, például a 2. vagy 3. ábrán bemutatott módon.

A 2. ábrán látható elrendezésnél az 1 gépegység az

1. ábrán bemutatott módon van elhelyezve egy 17 aknában. A 17 aknába 18 szennyvízbevezető cső csatlakozik, és a szennyvizet 19 szennyvízelvezető csövön át lehet eltávolítani. Az 1 gépegységben lévő 3 szivattyútól a szállított közeget 20 nyomócső juttatja 21 szerelvényen keresztül a 19 szennyvízelvezető csőhöz. A 17 akna alján 22 iszapsurrantó van elhelyezve, a lerakodott anyagok könnyebb felkeverése és örvénylő mozgásának biztosítása érdekében.

Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy lehetővé tesz nagyon kevés ki- és bekapcsolással végzett üzemet, azaz a maximális és minimális szintkülönbség (minimum 2) viszonylag nagy lehet, ami olyan helyeken bír jelentőséggel, ahol a minél kisebb energiafelhasználás az elsődleges szempont. Ugyanakkor természetesen lehetséges kis szintkülönbséggel (minimum 1), sűrű kapcsolás mellett történő üzemeltetés is.

A 3. ábrán látható megoldás hasonló a 2. ábrán bemutatotthoz, a különbség annyi, hogy az 1 gépegység fordítva van elhelyezve, azaz a 4 keverő van alul és a 3 szivattyú helyezkedik el fölül.

Az elrendezés előnye, hogy míg a szennyvíz keverése alul történik, addig a szivattyúzást a fölső résznél végezzük. így az aknában lévő, a szivattyúra veszélyes anyagok, például gumi, borotvapenge, rongyok stb. nem tehetik tönkre a szivattyút. Ezen túlmenően a szivattyú mindig a legzsírosabb részt szívja.

További előny, hogy a villamos motor nem maradhat hűtés nélkül, a szivattyú nem tudja magát „leszívni”, mivel a motor alacsonyabban helyezkedik el, mint maga a szivattyú.

Célszerű a rendszert az ábrán bemutatott viszonylag kis szintkülönbséggel üzemeltetni, hogy az akna fala mindig nedvesített állapotban maradjon és a zsír kevésbé száradjon be. Ugyancsak a kis szintkülönbség következtében adódó sűrűbb be- és kikapcsolás segíti a szennyvíz tisztulását, így a berohadás veszélye ezáltal is csökken.

Előny ennél az elrendezésnél az is, hogy a közeg folyadékszállítás nélkül is keverhető, azaz kiküszöbölhető a hagyományos rendszerek azon hátránya, hogy a házi gyűjtőaknákban viszonylag ritkán kapcsol be a szivattyú, ezért az ott lévő szennyvíz nagyon ritkán keveredik fel, ami berohadáshoz vezet és a tisztulási folyamatot akadályozza. A bemutatott megoldás lehetővé teszi, hogy a gépegységet meghatározott időnként működtessük, anélkül, hogy szennyvizet szivattyúznánk el a rendszerből. A szivattyú rövid üzemelést szárazon is elvisel, így a rendszeres időközönként történő keverés a szennyvíz tisztítási folyamatát igen jelentősen elősegíti.

A 4. ábrán a találmány szerinti gépegység egy, a hagyományostól eltérő kialakítását, az 5. ábrán pedig ennek felhasználásával kialakított alapvetően új átemelőakna-elrendezést mutatunk be. A 4. ábrán az 1. ábrán már bemutatott 1 gépegység látható vízszintes elrendezésben, azaz a 15 talp az 1 gépegység forgástengelyé3

HU 219 780 Β vei párhuzamosan van felszerelve. így a 3 szivattyú és a 4 keverő azonos szinten működik, ami egyrészt egyesíti a fentiekben bemutatott kétfajta megoldás előnyeit, másfelől további, eddig semmilyen más rendszerben nem biztosított előnyökkel jár.

Az 5. ábrán látható, hogy egy aknában az így elhelyezett gépegység minimális folyadékszintnél is tartósan üzemeltethető, minthogy a 2 motor hűtése biztosított, ugyanakkor a 4 keverő lapátjainak egy része levegőben forog, aminek következtében a szennyvíz és a levegő intenzív keveredése üzemszerűen biztosítható. Ennél az elrendezésnél is megoldható a folyadékszinttől független, rendszeres időközönként történő bekapcsolás, amelynek során nem csupán a közeg keverése, hanem levegőztetése is biztosítható. Ez alapvető újdonság és rendkívüli előny az eddig használt megoldásokhoz képest, minthogy az átemelőrendszer egyidejűleg a szennyvíztisztítást is részben elvégzi. A tisztítóhatás tovább fokozható a 4. ábrán látható 24 injektor alkalmazásával. A 24 injektor a közeget a kiszélesedő pereménél beszívva és a 4 keverő által felgyorsítva nyomja ki a kisebb átmérőjű végén és ezáltal a levegőztetés mellett rendkívül intenzív folyadékáramlást hoz létre.

A levegőztetőhatás még tovább fokozható, ha a injektorhoz 25 légbevezető csövet kapcsolunk, ami azt biztosítja, hogy a levegővel történő keverés abban az esetben is lejátszódjék, ha az aknában az 5. ábrán látható maximális folyadékszint található, mivel a légbevezető cső mindig a folyadékszint fölé nyúlik és bármilyen folyadékszintnél biztosítja a levegő bevezetését, azaz a levegő és a szennyvíz intenzív keveredését.

A 6. ábrán a találmány szerinti gépegység egy további változata látható. Itt a 2 motor forgástengelye az 1. ábránál bemutatottól eltérően - csak az egyik irányban van meghosszabbítva és erre a meghosszabbított 7 tengelycsonkra a 3 szivattyú 6 lapátkereke fölött egy 4 keverő is fel van erősítve. A 4 keverő 26 lapátkereke körül az 1 gépegység háza 27 nyílásokkal van ellátva.

Az ilyen kialakítás előnye, hogy az 1 gépegységben csupán egyetlen tengelytömítési helyet kell kialakítani. A keverés ennél a változatnál általában lágyabb és egyenletesebb, mint a többi változatnál.

Ha a 6. ábrán bemutatott változatot megfordított helyzetben használjuk, akkor mind a keverés, mind a szívás a közeg felső részéből történik, azaz a zsírok és olajok megdermedése és feltapadása eredményesen megakadályozható.

A 7. ábrán ugyancsak olyan kiviteli alak látható, ahol a 2 motor forgástengelye csak az egyik irányban van meghosszabbítva, itt azonban a 7 tengelycsonkra a 2 motorhoz közelebb a 3 szivattyú és távolabb a 4 keverő van elrendezve. A 4 keverő itt egy 28 forgókosár, amelynek palástján és fenekén 29 bordák vannak. A paláston lévő 30 nyílások, amelyek egyidejűleg a szivattyú szívónyílását is alkotják, szűrik a beáramló közeget, így a 28 forgókosár egyidejűleg két műveletet végez : keveri és szűri az 1 gépegységet körülvevő közeget. További előnye, hogy a 4 keverő távol tartja a szívónyílástól a darabos anyagot, azaz csökkenti a szivattyúba beáramló részecskék méreteit. Ez a hatás fokozható, ha a 30 nyílások forgásirányban elöl lévő oldalainál terelőelemek, például ferde lemezek vannak rögzítve.

A 28 forgókosár palástja lehet hengeres, vagy attól eltérő, például sokszög keresztmetszetű is.

Ha a gépegységet a 7. ábrához viszonyítva fordított helyzetben helyezzük az aknába, akkor a szivattyúzás és keverés itt is a közeg fölső régiójában történik, és fokozottan gátolja a zsírréteg képződését és lerakódását.

A bemutatott kiviteli példákból látható, hogy a találmány szerinti kombinálható szivattyúgépegység a hagyományos megoldásokhoz képest rendkívül sok előnyt biztosít. A gépegységben egyidejűleg biztosítható a közeg keverése, szivattyúzása és adott esetben levegőztetése is. A hidraulikaegységek tetszőleges elrendezésben használhatók, azaz a motor egyik vagy mindkét végén igény szerint rendezhetők el és az egész gépegység mind függőleges, mind vízszintes helyzetben optimális hatásfokkal alkalmazható.

A találmány szerinti megoldás tehát lényegében modul elemekből az igények szerint optimálisan felépíthető gépegységet, illetve létesítményt biztosít, amelyek egyidejűleg több funkciót képesek igen jó hatásfokkal ellátni. A gépegység és a gépegységet tartalmazó létesítmény öntisztító, emberi beavatkozást gyakorlatilag nem igényel, üzembiztos, beruházási és üzemeltetési költsége pedig viszonylag alacsony. Szennyvíztisztító és -elvezető rendszerekben történő alkalmazása lehetővé teszi a szennyvíz szállításának, átemelésének és részleges tisztításának egyidejű elvégzését. A többfázisú közegnek a gyűjtőaknában rendszeresen történő összekeverésével megakadályozza, hogy valamelyik fázis mennyisége nem kívánt módon megnövekedjék.

A találmány szerinti megoldással lehetővé válik az is, hogy a szivattyút tartalmazó gépegységet ne csupán az előírt szint elérésekor működtessük, hanem a gépegységben lévő keverő rendszeres bekapcsolása is megtörténhet anélkül, hogy a szivattyú károsodna. Ezzel alapvetően megváltozik a szennyvízgyűjtő aknákban lévő szennyvizek kezelésének minősége, minthogy a keverés és levegőztetés gyakorisága így nem a szennyvízbevezetés sebességétől függ, hanem rendszeres időközönként megtörténhet.

A találmány szerinti megoldással válik először lehetővé az, hogy az üzemszerű vagy rendszeres keverés, illetve szivattyúzás során a szennyvíz intenzív levegőztetése is megtörténik.

Mindezek a találmány szerinti szivattyúgépegységet, illetve az ezt tartalmazó létesítményt a korábbi hasonló jellegű megoldásokhoz képest jelentősen hatékonyabbá teszik és gazdaságosan üzemeltethető rendszerek kialakítását biztosítják.

Természetesen a bemutatott kiviteli példák csupán a találmány szemléltetésére szolgálnak, amely a bemutatottakon kívül még számos változatban megvalósítható a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül.

Claims (26)

1. Meríthető szivattyúgépegység, elsősorban többfázisú közegek, például szennyvizek továbbítására, amelynek közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott villamos motorja és a villamos motor tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, azzal jellemezve, hogy az egyik hidraulikaegység a szivattyú (3), a másik egy keverő (4), ami a villamos motor (2) tengelyére a szivattyú (3) mellett vagy azzal ellentétes végén van felerősítve.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a motor (2) egyik oldalán van a szivattyú (3), a másikon a keverő (4).

3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyú (3) és a keverő (4) a motor (2) ugyanazon oldalán van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) legalább egy tárcsából (12) áll.

5. A 4, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tárcsán (12) áramláskeltő elemek vannak.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramláskeltő elemek bordák, kiugrások, bemélyedések, lapátok (13) vagy recézés.

7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramláskeltő elemek élei legömbölyítettek.

8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tárcsa (12) legalább pereme egy részéig burkolattal van ellátva.

9. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) forgókosárként (28) van kialakítva, ahol a kosár (28) palástján és/vagy fenekén nyílások (30) vannak.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgókosár (28) fenekén és/vagy palástján áramláskeltő elemek vannak.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílások (30) terelőelemekkel vannak ellátva.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) a forgástengellyel egytengelyű injektorral (24) van ellátva oly módon, hogy az injektor (24) nagyobb átmérőjű pereme és a keverőtárcsa (12) között gyűrű alakú rés van.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az injektor (24) palástjához légbevezető cső (25) van csatlakoztatva.

14. Létesítmény többfázisú közegek, elsősorban szennyvizek gyűjtésére és elvezetésére, amely szennyvízbevezető csővel és szennyvízelvezető csővel ellátott aknát és az aknában meríthető szivattyúgépegységet tartalmaz, ahol a szivattyúgépegységnek közös házban elrendezett és egymástól tömítetten elválasztott motorja és a motor tengelyére erősített két hidraulikaegysége van, azzal jellemezve, hogy egyik hidraulikaegység a szivattyú (3), a másik egy keverő (4), ami a villamos motor (2) tengelyére a szivattyú (3) mellett vagy azzal ellentétes végén van felerősítve, továbbá a motor (2) tengelye vízszintes elrendezésű.

15. A 14. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a motor (2) egyik oldalán van a szivattyú (3), a másikon a keverő (4).

16. A 14. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a szivattyú (3) és a keverő (4) a motor (2) ugyanazon oldalán van.

17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) legalább egy tárcsából (12) áll.

18. A 17. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a tárcsán (12) áramláskeltő elemek vannak.

19. A 18. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy az áramláskeltő elemek bordák, kiugrások, bemélyedések, lapátok (13) vagy recézés.

20. A 19. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy az áramláskeltő elemek élei legömbölyítettek.

21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a tárcsa (12) legalább pereme egy részéig burkolattal van ellátva.

22. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) forgókosárként (28) van kialakítva, ahol a kosár (28) palástján és/vagy fenekén nyílások (30) vannak.

23. A 22. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a forgókosár (28) fenekén és/vagy palástján áramláskeltő elemek vannak.

24. A 22. vagy 23. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a nyílások (30) terelőelemekkel vannak ellátva.

25. A 14-24. igénypontok bármelyike szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy a keverő (4) a forgástengellyel egytengelyű injektorral (24) van ellátva oly módon, hogy az injektor (24) nagyobb átmérőjű pereme és a keverőtárcsa (12) között gyűrű alakú rés van.

26. A 25. igénypont szerinti létesítmény, azzal jellemezve, hogy az injektor (24) palástjához légbevezető cső (25) van csatlakoztatva.