HU218859B

HU218859B - Csavarozható zárókupak

Info

Publication number: HU218859B
Application number: HU9502789A
Authority: HU
Inventors: Michael Kirchgessner; Georg Pfefferkorn
Original assignee: Crown Cork Ag.
Priority date: 1994-02-01
Filing date: 1995-01-26
Publication date: 2000-12-28
Also published as: PL178654B1; HUT72707A; NZ278041A; KR100381125B1; CN1122122A; ZA95737B; JPH08508700A; US5871111A; PL310941A1; CA2157195A1; IL112387A; KR960700940A; EP0690812B1; WO1995021095A1; AU1412095A; DE59500437D1; CN1048950C; CO4370040A1; CA2157195C; ES2104475T3

Description

A találmány csavarozható zárókupak műanyagból, kupakfenékkel és ahhoz csatlakozó hengeres kupakfallal, azon lévő belső menettel, egy tartály külső menettel ellátott nyílásának lezárására. Ilyen zárósapkákat nagy számban fröccsöntéssel állítanak elő, és ezek különböző tartályok lezárására szolgálnak. Alkalmazásuk mindenekelőtt elterjedt a szénsavtartalmú frissítő italokat tartó palackok számára, ahol ezek mint csavarozható műanyag kupakok nyernek alkalmazást. A lezárt tartály nagy nyomás alatt állhat, mert a szénsavval dúsított folyadékban gáz válik szabaddá.

Ismeretesek zárósapkák, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy a tartály a zárókupak nyitásakor először levegőztetésre kerül, mielőtt a zárókupak menete a tartályon lévő menettel kapcsolaton kívüli helyzetbe kerül, így csökken annak a veszélye, hogy a zár a nagy belső nyomás következtében a tartályról hirtelen leugrik.

Az ismert csavaros zárókupakoknál problémát okoz a helytelen kezelés. Amennyiben a zárókupakot a tartály nyitásakor helytelen irányban forgatják, akkor a menet túlcsavarása következik be, és ekkor a menet átcsappanhat. Ez a nyomás alatt nem álló tartályok, palackok esetén nem veszélyes, mivel a zárókupak túlcsavarás után egy menettel újra bereteszelődik. Amennyiben azonban a tartály nyomás alatt van, mint ahogy az a szénsavas italoknál fennáll, előfordulhat, hogy a menet a túlcsappantás után már nem elég gyorsan reteszelődik be, és a zárókupak nagy sebességgel lerepül a palackról. Az ilyen esetekben a zárókupak helytelen kezelése nagyon sok balesetet okozott.

A WO 90/10581 számú leírás egy zárókupakot ismertet úgynevezett fékelemmel. Ez a belső menetnek a kupakfenékkel ellentétes végén úgy van elrendezve, hogy legalább részben a külső menet számára szolgáló menetek tartományában fekszik. A felcsavarási folyamat végén ez a tartálynyílás menetbefűtására fut fel, és felcsavart zárókupak esetén ezzel kapcsolatban áll. Feladata a felcsavarási mozgás fékezése, amikor a kívánt véghelyzetet elérte. Ezt a feladatot fékelem nélküli zárókupakoknál a tömítések veszik át.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú csavaros zárókupak olyan kialakítása, hogy a túlcsavarásból származó veszélyeket, azaz a zárókupak hirtelen leugrásának előfordulását csökkentsük.

A találmány tehát csavarozható zárókupak műanyagból kupakfenékkel és ahhoz csatlakozó hengeres kupakfallal, azon lévő belső menettel, egy tartály külső menettel ellátott nyílásának lezárására. A találmány lényege, hogy egy felfutóeleme van a belső menetnek a kupakfenék felé eső végén, mely a felcsavart kupak esetén felhasznált menettartományon kívül úgy van elrendezve, hogy a zárókupak túlcsavarása révén a tartálynyílás menetemelkedésével kapcsolatba hozható.

A találmány továbbá csavarozható zárókupak műanyagból kupakfenékkel és ahhoz csatlakozó hengeres kupakfallal, azon lévő belső menettel, egy külső menettel ellátott nyílású tartály lezárására, és egy felfutóelemmel, amely a belső menet kupakfenék felé eső végén van elrendezve, és legalább részben a külső menet számára eső menettartományba esik. A találmány lényege, hogy legalább egy, a tartálynyílást egy tömítővonal mentén tömítő körbefütó tömítése van, ahol a tömítési vonal a zárókupak túlcsavarásakor a felfütóelem révén megváltoztatható, továbbá a megváltoztatott tömítővonal esetén a tömítést megakadályozó nyitva tartó elemei vannak.

A felfütóelem tehát a belső menetnek a kupakfenék felé eső végén van, amellett a felfütóelemnek nem muszáj a menet tartományában feküdnie, a meneten kívül is el lehet rendezve a menetkifütás mögött. A felfütóelem kívül fekszik a felcsavarozott zárókupak esetén felhasznált menettartományon. Úgy van elrendezve, hogy a zárókupak túlcsavarásakor a tartálynyílás menetbefütásával kapcsolatba hozható. Kapcsolatba hozás alatt azt értjük, hogy a felfütóelem a tartálynyílás menetbefutására felfut. A felfutóelem ezért legalább részben a külső menet számára szolgáló csavarvonal folytatásában helyezkedik el úgy, hogy a zárókupak túlcsavarásakor a menetbefütás tartományába kerül és azon felfut.

Ezen felfutóelem révén sikerült a zárókupak túlcsavarásakor a kupak hirtelen leugrásának veszélyét, illetve a kupak lelökődésének veszélyét lényegesen lecsökkentetni. A felfutóelemnek a menetbefutásra történő felfutása révén a kupak fala ezen felfütóelem tartományában kifelé kerül nyomásra. Ennek a következménye, hogy a menet átcsappanása ezen az oldalon könnyebbé válik, mivel a kifelé nyomott kupakfal következtében már nem kapaszkodik teljesen. Éppen az ellentéte történik a zárókupaknak a felfutóelemmel szemben fekvő oldalán. Mivel a kupakfal a felfutóelem oldalán kifelé nyomásra kerül, az itt megfelelően erősebben kerül a találmány nyakára ráhúzásra, és így a menet átugrása jelentősen megnehezül. A túlcsavarás folytatásakor a menet átugrása már nem akadályozható meg, azonban megakadályozható, hogy a menet teljes kerületén egyidejűleg átugorjon. Ez először a felfutóelem oldalán történik, és csupán ezután - ha egyáltalán megtörténhet a szemben fekvő oldalon. így elérhető, hogy a menet átugrás után a felfutóelem oldalán újra bereteszelődik, mielőtt a másik oldalon az éppen át tudna ugrani. A kupak teljes lenyomásának veszélye a túlcsavarás következtében így jelentősen csökken.

A felfütóelem túlcsavaráskor a zárókupak deformációját idézi elő. Ez a deformáció járulékosan felhasználható arra, hogy a menetek túlcsappanása, illetve átugrása előtt a tartály belseje levegőztetésre kerül. A zárókupaknak legalább egy körbefütó tömítése van. Ez a tömítés egy tömítési vonal mentén fekszik a tartály nyílásánál. A tömítési vonal futása a zárókupak túlcsavarásakor a felfütóelem révén változtatható, a tömítési vonal lefütásának változása a felfütóelem okozta deformáció következménye. A zárókupak túlcsavarási biztosítása tovább javítható, ha a tömítési tartományban legalább egy nyitva tartó elem van a tömítési vonal változásakor egy tömítés bekövetkezésének megakadályozására. A felfütóelem ezáltal indirekt módon megakadályozza a tartály tömítését a zárás túlcsavarása esetén. A fellépő deformáció a túlcsavarás folytatásakor tovább nő. Abból a célból, hogy a tartályban a nyomást időben le tudjuk csökkenteni, a tömítés nyitásához szükséges deformációt kell elérni, mielőtt a menet átugrik.

HU 218 859 Β

A felfutóelem kialakítása befolyásolja a túlcsavaráshoz szükséges erőt, valamint az ekkor bekövetkező zárókupak-deformációt. Előnyös az a kialakítás, ha a felfutóelem a zárókupak legalább 20°-os, előnyösen 60°-os szektorán nyúlik el. Ezáltal a kívánt deformáció akkor következik be, ha az első sugár a felfutóelem tartományával csak néhány tizedmilliméterrel van a tartálymenet külső sugarának értéke alatt.

A felfutóelem vastagságának növelésével növelhető az elérhető deformáció. Ez a vastagság a lezárandó tartálynyílás átmérőjétől függ, illetve az korlátozza, ugyanis a belső sugárnak a felfutóelem tartományában nagyobbnak kell lennie, mint a tartálynyílás külső sugara.

Annak érdekében, hogy a tartály menetét teljesen ki lehessen használni, a zárókupak úgy van kialakítva, hogy a belső menet kifutása felcsavart zárókupak esetén a külső menet menetkezdetének tartományában fekszik. A felfutóelem ekkor előnyösen közvetlenül a belső menet kifutása mögött van elrendezve.

A tömítési vonal az a vonal, amely mentén a zárókupak és a tartálynyílás széle egymást érintik. A tömítés megakadályozására arról kell gondoskodni, hogy körbefutó tömítővonal már ne legyen. A tömítővonal megváltoztatását két módon lehet elérni. Először a kupak deformációja következtében egy tömítőajak a tartálytorkolat egy bizonyos tartományáról leemelhető. Gyakoribb a második eset, ahol a tömítővonal eltolódik. Az érintkezési hely eltolódik a tömítőajaktól egy, a tömítőajak mellett fekvő tartományba. Ez az új érintkezési hely legalább egy nyitva tartó elem révén úgy van kialakítva, hogy a tömítés létrejötte akadályozva van. Amellett olyan felületi profilírozást lehet alkalmazni, amely alkalmas, hogy a szóban forgó felfekvőfelületek között tömítés ne jöhessen létre. Gyakran egy speciális tömítőajakhoz egy nyitva tartó elem van hozzárendelve, és úgy van elrendezve, hogy ez a tömítővonal a túlcsavaráskor gyorsan megszakításra kerül. Minden esetben nyitva tartó elem a zárókupak tömítőtartományában van, azaz a tömítések közelében, melyek általában a kupakfenéken és/vagy az ahhoz csatlakozó kupakfal tartományában vannak elrendezve.

Előnyösen távtartó elemeket és/vagy szellőztetőréseket alkalmazhatunk nyitva tartó elemként. A távtartó elemek legtöbbször bütyökszerűen vannak kisajtolva. Ezek kis felfekvőfelülettel rendelkeznek úgy, hogy a tömítőelem mellett egy megfelelő nagyságú légcsatoma marad nyitva.

A felfutóelem által létrehozott deformáció azonban nincs a kupakfalra korlátozva, az érintheti a kupakfeneket is. Ez eltolódást szenved a zárókupaknak a felfutóelemmel ellentétes oldala felé. Mivel a kupakfal a felfútóelem oldalán kifelé kerül nyomásra, várható lenne a kupakfenék ugyanilyen irányú eltolódása. Azonban épp az előbb említett eltolódás meglepő eredményt szolgáltat azáltal, hogy a várt iránnyal ellentétes. Ennek az oka az, hogy a menetek mindkét oldalon különböző módon kapcsolódnak. A felfútóelem következtében a kupakfal ebben a tartományban kifelé kerül nyomásra, és így a menet nem kapaszkodik teljesen, míg a szemben fekvő oldalon épp ellentétesen a kupakfal éppen a tartály nyaka felé kerül húzásra, és a menetek erősen kapcsolódnak. A kupakfal ezért a felfútóelem oldalán felfelé mozog. Igyekszik túlugrani. Ezzel szemben a szemben fekvő oldalon az erős kapaszkodás révén a menetek lefelé húzva maradnak, aminek következtében a kupakfenék ezen az oldalon húzást kap. A felfutóelemmel szemben fekvő zárókupakoldalon a tömítővonal egy különleges változást szenved úgy, hogy a nyitva tartó elemet célszerűen ezen az oldalon kell elrendezni.

Különösen előnyös tömítési mód az úgynevezett fejtömítés, amely homlokoldalon ható tömítés. Ez a kupakfenék belső felületétől nyúlik el, és zárt tartálynál a tartálytorkolat homlokoldalán fekszik fel. A tömítést úgy kell kialakítani, hogy a tömítővonal a túlcsavarás következtében bekövetkező deformáció hatására megszakításra kerül. Ehhez a legegyszerűbb módon a tömítőtartománynak a felfutóelemmel szemben fekvő oldalán bekövetkező erős deformációt használjuk ki. A tömítés úgy van kialakítva, hogy a tömítőajak ebben a tartományban túlcsavaráskor a tartálytorkolat homlokfelületén túlhúzásra kerül. A zárókupaknak a felfutóelemmel ellentétes oldalán a fejtömítés mellett, annak belső oldalán legalább egy nyitva tartó elem van elrendezve. Mihelyt a tömítőajak túlcsavarásnál a tartálytorkolattal már nem érintkezik, akkor ez a nyitva tartó elem tartományában a zárókupakra fekszik fel, amely megakadályozza a tartály tömítését. Nyitva tartó elemként mind távtartó elemet, mind szellőztetőrést lehet alkalmazni. Annak érdekében, hogy lehetőleg nagy légcsatoma maradjon nyitva, arra kell ügyelni, hogy a tartály homlokfelületén kihúzott tömítőajak ne kerüljön a torkolat külső felületére felfekvésre. Ezt egyszerűen egy távtartó elemmel lehet elérni, amely úgy van elrendezve, hogy az arra ható felfekvőerő legalább részben, sugárirányban kifelé hat. A tömítőajak ezáltal a tartálynyílásról elnyomásra kerül.

Egy másik gyakran alkalmazott tömítés a belső tömítés. Ez a kupakfenék belső felületéből kiindulva a kupaknyílásig nyúlik, és úgy van kialakítva, hogy zárt tartály esetén a tartálynyílás behatolna, és annak belső felületén egy tömítést hoz létre. Ebből a célból a belső tömítésnek egy tömítési zónája van, ahol a belső tömítés átmérője nagyobb, mint a tartálynyílás átmérője. Ennél a példánál is a túlcsavaráskor a felfútóelem révén létrejövő kupakfenék-eltolódás kerül kihasználásra a tömítési vonal megszakítására. Ez járulékosan a felfútóelem oldalán, de a zárókupak másik oldalán is bekövetkezhet. Mint ahogy már bemutattuk, a kupakfenék túlcsavaráskor a zárókupaknak a felfutóelemmel ellentétes oldala felé kerül elhúzásra. A felfútóelem ezen oldalán a belső tömítés a nyílás belső felületéről elhúzásra kerül. A kupakfenék kielégítő eltolódásakor a tömítés ebben a tartományban felemelésre kerül, ami a tömítési vonal megszakítását eredményezi. Ebben az esetben a tömítési vonal megszakításához nyitva tartó elemre nincs szükség. Mivel a tömítés a tartálynyílással szemben elő van feszítve, ez csak a zárókupak erős deformációjakor következik be.

A belső tömítés gyors nyitása a zárókupak szemben fekvő oldalán érhető el. Ebből a célból a belső tömítés

HU 218 859 Β külső felületén a felfütóelemmel ellentétes oldalán legalább egy nyitva tartó elem van, amely a tömítőzóna kupakfenék felé eső oldalán van elrendezve. Amellett a belső tömítés sugara a nyitva tartó elem tartományában csak kismértékben kisebb, mint a tömítőzóna tartományában, úgyhogy ez a tartálynyílást felhelyezett zárókupak esetén nem érinti. A kupakfenéknek a túlcsavaráskor fellépő eltolódása a tömítés ebben a tartományában erősebben kerül a tartálynyílás belső falára rányomásra. Mivel a tömítés a tartálynyílást a tömítőzóna tartományában érinti, ebben az állásban megtartja helyzetét. Ezzel szemben a sapkafenék tartományában a tartálynyílást nem érinti, a tömítés ezen tartományában a sapkafenékkel együtt a tartályfal irányában eltolódik. Az eltolódás ezen korlátozása a sapkafenéken a belső tömítés változásához vezet. Amellett a nyitva tartó elem közeledik a nyílás belső felületéhez. Megfelelő deformációnál a belső tömítés a nyitva tartó elem tartományában a tartálynyílásra nem fekszik fel, a tömítőzóna ezáltal a tartálynyílásról felemelésre kerül. Nyitva tartó elemként előnyös egy bütyökszerű távtartó elemet alkalmazni. A tömítés ezáltal lényegesen vékonyabbra készíthető, és csak a távtartó elem tartományában éri el megközelítően a tömítőzóna sugarát. így a tömítés ferde helyzetéhez szükséges mozgásszabadság is megmarad.

Általában a bevezetőben említett típusú zárókupaknál több tömítőajak kerül különböző kombinációban alkalmazásra. Például egy belső tömítés, egy fejtömítés és egy külső tömítés kerülhet alkalmazásra. Ennek megfelelően a különböző változatok kombinációi alkalmazhatók. Az ismertetett elvek az itt nem ismertetett tömítési változatokra is átvihetők.

A túlcsavarás-biztosítás megbízhatósága tovább javítható, ha több nyitva tartó elemet a zárókupak legalább 20°-os szektorában elosztva rendezünk el. Előnyös, ha a nyitva tartó elemeket egy mintegy 60°-os szektorban rendezzük el megfelelően elosztva a zárókupakon.

A nyitva tartó elemek elosztása egy nagyobb szektorban lehetővé teszi túlcsavarásnál egy nagyobb légcsatorna nyitását. Ezáltal a tartály légtelenítése meggyorsul.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti zárókupak keresztmetszete a 2. ábra szerinti A-A síkban, a

2. ábra egy zárókupak belső oldalának nézete, a

3. ábra a tartály nyílásának metszete felcsavart zárókupakkal, a

4. ábra a 3. ábra szerinti tartálynyílás metszete

45°-kal túlcsavart zárókupakkal, az

5. ábra a 3. ábra szerinti tartálynyílás 90°-kal túlcsavart zárókupakkal, a

6. ábra az 5. ábra szerinti elrendezésben a tömítőtartomány nagyobb léptékű rajza a felfutóelemmel ellentétes oldalon, a

7. ábra egy 90°-kal túlcsavart zárókupak tömítőtartományának rajza a felfutóelemmel ellentétes oldalon, a

8. ábra az 5. ábra szerinti elrendezés a zárókupak túlugrása után.

Az 1. ábra a 2. ábra szerinti A-A vonal síkban vett metszetben szemléltet egy zárókupakot. A zárókupak 1 kupakfenékből, valamint ahhoz csatlakozó 2 kupakfalból áll. A tartálynyílás tömítésére a zárókupaknak három tömítése van. Mégpedig egy 4 külső tömítése, egy homlokoldalon ható 5 fejtömítése és egy 6 belső tömítése. A zárókupak falának belső felületén a belső menetnek az 1 kupakfenék felé eső oldalán egy 3 felfutóelem van elrendezve. A 3 felfutóelemmel ellentétes zárókupakoldalon a tömítési tartományban 7, 8 távtartó elemek vannak elrendezve, amelyek mint nyitva tartó elemek szolgálnak.

A 2. ábra egy zárókupak belső oldalának nézetét szemlélteti. A 3 felfutóelemnek egy körgyűrű alakú a szektora van, amely a zárókupak mintegy 60°-os szektorára nyúlik el. Ez közvetlenül all menetkifutás mögött van elrendezve. Felcsavart zárókupak esetén a tartály menetének kezdete all menetkifutással áll kapcsolatban, tehát röviddel a 3 felfutóelem előtt van. Amennyiben a zárókupakot túlcsavarjuk, a 3 felfutóelem a 14 tartálynyílás 12 menetbekezdésével kapcsolatba kerül. A 3 felfutóelemmel szemben lévő oldalon több 7, 8 távtartó elem van a zárókupak mintegy 60°-os β szektorán elosztva. A belső menetnek több, a kupak tengelyével párhuzamosan futó 9 szellőztetőrése van. Ezek lehetővé teszik a gáz könnyű kiáramlását, amikor a tartály a tömítések nyitásakor kiszellőztetésre kerül.

A 3. ábra metszetben egy, a 14 tartálynyílásra felhelyezett zárókupakot szemléltet. A 4 külső tömítés, az 5 fejtömítés és a 6 belső tömítés a 14 tartálynyíláson fekszenek körbefutóan, és azt hermetikusan lezárják.

A 4. ábra a 3. ábra szerinti 14 tartálynyílást szemlélteti metszetben egy 45°-ban túlcsavart zárókupakkal. A 3 felfutóelem a 14 tartálynyílás 12 menetbekezdésére felfutott állapotban látható. A 2 kupakfal ezáltal a 3 felfutóelem tartományában a 14 tartálynyílás külső felületéről felnyomott helyzetbe kerül úgy, hogy a belső menet itt már kisebb mértékben van kapcsolatban a tartály menetével. A menetátugrás így a 3 felfutóelem tartományában könnyítve van. A szemben fekvő, a 3 felfutóelemmel átellenes zárókupakoldalon a kupak fala megfelelően erősebben kerül a tartály falára ráhúzásra. A tartályon a belső menet így erősebben kapcsolatba kerül a kupak külső menetével. A menet csavaróhatása révén a 2 kupakfal ebben a zárókupak-tartományban a túlcsavarás alatt erősebben kerül a tartályon lefelé húzásra. Ebből következik különösen a 3 felfutóelemmel ellentétes oldalon a tömítőtartomány deformálódása. A 4 külső tömítés a 14 tartálynyílás külső felületéről felemelésre kerül, és az 5 fejtömítés tömítési vonala a nyílás 16 homlokfelületének külső széléig kerül húzásra. Az 1 kupakfenék is eltolódik a 3 felfutóelemmel ellentétes oldalra, amely a 6 belső tömítésnek erre az oldalra történő kitérését eredményezi. Amellett 7 távtartó elemek közelebb kerülnek a nyílás 13 belső felületéhez.

Az 5. ábra a 3. ábra szerinti 14 tartálynyílást szemlélteti metszetben, zárókupakkal együtt, amely kupak 90°-kal túl van csavarva. A 4. ábrával összehasonlítva - amely ugyanezt az elrendezést szemlélteti, azonban 45°-ban túlcsavart kupakkal - itt lényegesen nagyobb

HU 218 859 Β deformációt szenvedett a tömítőtartomány a 3 felíutóelemmel szemben fekvő oldalán. A tömítőajak az 5 fejtömítésről a nyílás-homlokfelület külső élén keresztül ki van húzva. így ez nem érinti a tartályt ebben a tartományban. Ehelyett most a 8 távtartó elemek felfekszenek a nyílás homlokfelületének külső élére, és megakadályozzák ebben a tartományban a hatásos tömítést. Az 1 kupakfenék a 4. ábrával összehasonlítva tovább el van tolva a 3 felfütóelemmel ellentétes oldalra. A 6 belső tömítés kitérési hajlama ezáltal erősödik úgy, hogy a 7 távtartó elemek most a nyílás belső felületére fekszenek fel. A 6 belső tömítés tulajdonképpeni tömítési zónája ezáltal a 7 távtartó elemek tartományában a nyílás belső felületéről lenyomásra kerülnek. Ezáltal a 6 belső tömítés tömítési vonala megszakad, és a 7 távtartó elemek megakadályozzák a tömítést a 6 belső tömítés tartományában. Alapjában a tartály levegőztetésére elegendő arról gondoskodni, hogy ne legyen körbefutó tömítési vonal. Ebben a példában mutatott változatnál az a speciális előny van, hogy a tömítési vonal ugyanabban a kerületi tartományban, azaz a 3 felfutóelemmel szemben fekvő oldalon van megszakítva. Ezáltal közvetlen levegőztetőcsatoma keletkezik.

A 6. ábra nagyobb léptékben mutatja az 5. ábra szerinti elrendezés tömítési tartományát, mégpedig a 3 felfutóelemmel szemben fekvő oldalon. A zárókupak a 14 tartálynyílást érinti a 7, 8 távtartó elemek tartományában. A tartályban lévő gáz ezáltal - mint ahogy a 17 nyilak mutatják - el tud távozni. A 8 távtartó elem mind tengelyirányban, mind sugárirányban hatásos. Megakadályozza ezáltal mind aló torkolat homlokfelület-tartományában a tömítést, mind pedig a nyílás külső felületén a tömítést az 5 fejtömítés tömítési ajkának eltolásával.

A 7. ábra egy 90°-kal továbbcsavart zárókupak tömítési tartományát szemlélteti, a 3 felfutóelemmel szemben fekvő oldalán. Itt a 15 szellőzőrés az 5 fejtömítés tömítőajka mellett kezdődik. A 18 hossza deformált tömítési tartomány esetén nagyobb, mint a 14 tartálynyílás 19 vastagsága, és így megakadályozza a tömítést a nyílás homlokfelületének tartományában.

A 8. ábra az 5. ábra szerinti elrendezést szemlélteti a zárókupak átugrása után. Ez mintegy 90°-os túlcsavarás után következik be. Amellett egyoldalasán a 3 felfutóelem oldalán ugrik át, míg a szemben fekvő oldalon szilárdan kapcsolatban marad. Ez a tendencia a 4. és 5. ábrából is látható. Ezáltal elérhető, hogy a 6 belső menet megnövekedett belső nyomás esetén is átugrás után újra be tud reteszelődni, és a zárókupak ezáltal a tartályon marad. Valójában azonban az átugrás pillanatában nincs nagyobb belső nyomás, mivel az már előzőleg az 5-7. ábrák szerinti kivitel esetén már levezetésre került.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Csavarozható zárókupak műanyagból kupakfenékkel és ahhoz csatlakozó hengeres kupakfallal, azon lévő belső menettel egy tartály külső menettel ellátott nyílásának lezárására, azzal jellemezve, hogy egy felfutóeleme (3) van a belső menetnek a kupakfenék (1) felé eső végén, mely a felcsavart kupak esetén felhasznált menettartományon kívül úgy van elrendezve, hogy a zárókupak túlcsavarása révén a tartálynyílás menetbekezdésével (12) kapcsolatba hozható.
2. Az 1. igénypont szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy legalább egy, a tartálynyílást egy tömítővonal mentén tömítő, körbefutó tömítése, egy külső tömítése (4) és/vagy fejtömítése (5) és/vagy belső tömítése (6) van, ahol a tömítővonal a zárókupak túlcsavarásakor felfutóelem (3) révén változtatható, és a tömítési tartományban legalább egy távtartó elemként (7, 8) és/vagy szellőzőrésként (15) kialakított nyitva tartó eleme van változtatott tömítővonal esetén a tömítés megakadályozására.
3. Csavarozható zárókupak műanyagból kupakfenékkel és ahhoz csatlakozó hengeres kupakfallal, azon lévő belső menettel, egy külső menettel ellátott nyílású tartály lezárására, és egy felfutóelemmel, amely a belső menet kupakfenék felé eső végén van elrendezve, és legalább részben a külső menet számára szolgáló menettartományba esik, azzal jellemezve, hogy legalább egy, a tartálynyílást (14) egy tömítővonal mentén tömítő körbefutó tömítése, egy külső tömítése (4) és/vagy fejtömítése (5) és/vagy belső tömítése (6) van, ahol a tömítési vonal a zárókupak túlcsavarásakor a felfutóelem (3) révén megváltoztatható, továbbá a megváltoztatott tömítővonal esetén a tömítést megakadályozó nyitva tartó elemei vannak.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfutóelem (3) a zárókupak legalább 20°-os szektorán (a) elnyúló kialakítású.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a felfutóelem (3) közvetlenül a menetkifutás (11) mögött van elrendezve.
6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a nyitva tartó elem a zárókupaknak a felfutóelemmel (3) ellentétes oldalán van elrendezve.
7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy legalább egy nyitva tartó elem távtartó elemként (7, 8) van kialakítva.
8. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik nyitva tartó elem egy szellőzőrés (15).
9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítések egyike a tartálynyílás (14) homlokoldali tömítésére szolgáló, a kupakfenékből (1) kiinduló fejtömítés (5) a zárósapkának a felfutóelemmel (3) ellentétes oldalán a fejtömítés (5) mellett, annak belső oldalán legalább egy nyitva tartó elemként működő távtartó elem (8) van elrendezve.
10. A 2-9. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítések egyike a kupakfenék (1) belső felületéből kiinduló belső tömítés (6), amelynek külső felülete a felfutóelemmel (3) ellentétes oldalán legalább egy nyitva tartó

HU 218 859 Β ként működő távtartó elemmel (7) rendelkezik, amely a tömítőzónának a kupakfenék (1) felé eső oldalán van elrendezve,
11. A 2-10. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy több nyitva 5 tartó elemként működő távtartó elem (7, 8) és/vagy szellőzőrés (15) a zárókupaknak legalább 20°-os szektorán (β) elosztva van elrendezve.
12. A 11. igénypont szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a nyitva tartó elemek a zárókupaknak megközelítően 60°-os szektorán (β) vannak elrendezve.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti csavarozható zárókupak, azzal jellemezve, hogy a belső menetnek a kupaktengellyel legalább megközelítően párhuzamosan futó szellőztetőrései (9) vannak.