HU218761B - Anyagtovábbító berendezés és pumpa, eljárás szemcsés anyagok továbbítására, továbbá eljárás a berendezés teljesítményének növelésére - Google Patents

Abstract

A találmány anyagtovábbító berendezés (300) és pumpa szemcsés anyagokfluidum nyomása ellenében történő továbbítására, mozgó falú, aktívcsatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakaszelőtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktívcsatornaszakaszt követő kimenőcsatornával (302), amely berendezésnekés pumpájának – a szállított anyagból fluidum visszaáramlását gátló –dinamikus anyagdugót képező, emelkedő irányú és bővülőkimenőcsatornája (302) van, és a bevezető csatornaszakasza rendelkezikegy, az anyagot az aktív csatornaszakaszba terelő szerkezettel. Egy Pellennyomással szemben F nyomóerővel történő anyagszállításra alkalmaspumpa pumpatárcsájának két, egymástól W csatornaszélességnek megfelelőtávolságban elrendezett oldaltárcsája között D agyátmérőjű agy vanelrendezve, az alábbi összefüggéseket kielégítve: F=f(D/W) és F?P, ésaz agy és a két oldaltárcsa közötti aktív csatornaszakasz külső falátálló ívfal alkotja, és az aktív csatornaszakasz bemenetére bevezetőcsatornaszakasz, kimenetére kimenőcsatorna van csatlakoztatva. Atalálmány továbbá eljárás a berendezés anyagtovábbító teljesítményéneknövelésére, amelynek során meghatározzák a teljes P ellennyomást,meghatározzák az ellennyomás leküzdéséhez szükséges F nyomóerőt, aholF?P, majd egy F=f(L/W), F=f(D/W), F=f(L/S) vagy F=f(H) összefüggésalapján kiszámítják a pumpatárcsa aktív csatornaszakaszának méreteit,két oldaltárcsából és egy agyból pumpatárcsát állítanak össze, amelypumpatárcsa két oldaltárcsája között megfelelő W csatornaszélességetállítanak be, az oldaltárcsák közötti teret az oldaltárcsákkerületének egy íve mentén ívfallal zárják be, az így kialakítottaktív csatornaszakaszhoz bevezető csatornaszakaszt és kimenőcsatornát(302) illesztenek. ŕ

Description

A találmány tárgya anyagtovábbító berendezés és pumpa szemcsés anyagok a fluidum nyomása ellenében történő továbbítására, mozgó falú, aktív csatomaszakaszszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával. A találmány tárgya továbbá eljárás szemcsés anyagok továbbítására, fluidum nyomása ellenében, anyagtovábbító berendezés alkalmazásával, továbbá eljárás a szemcsés anyagot továbbító berendezés anyagtovábbító teljesítményének növelésére.

Darabos, szemcsés anyagok folyamatos szállításának és szállítás közbeni mérésének széles területe van. Ilyen továbbítandó anyagok például a szén, más bányászott anyagok, szárított élelmiszerek, más, halomban tárolt száraz anyagok. Az alkalmazott szállítóberendezések szállítószalagok, forgódobok, garatok, csigás anyagtovábbító eszközök stb. A szállítás közbeni mérőeszközök szállítószalagos mérlegek, térfogatmérő garatok stb. A gyakorlatban a szállító- és mérőberendezések másmás eszközök, amelyeket kombinálni szükséges és lehet a szállítás közbeni mérlegelés céljára.

A bejelentő készít szemcsés anyagok szállítására és mérlegelésére is alkalmas, forgótárcsás pumpákat, amelyek alábbi US szabadalmai a bejelentő tulajdonában vannak: 4,516,674 (1985), 4,988,239 (1991), 5,051,041 (1991). A fenti irodalmi helyeken ismertetett, forgó pumpatárcsás anyagtovábbító eszközök hiányossága, hogy a pumpa kimenőcsatomájára ható jelentősebb gáz vagy más fluidum nyomása ellenében nem képesek előírásszerű működésre.

Azt állapítottuk meg többek között, hogy a pumpatárcsás pumpával szállított szemcsés anyag a legkülönbözőbb, sokszor kiszámíthatatlan erőhatásokat hoz létre (a továbbító erő változó komponensei, mint a forgató, súrlódó, gravitációs erőkomponensek) különböző irányokban a különböző helyeken, amely erők megakaszthatják az anyagfolyamot, a csatomafalhoz súrlódó vagy beszoruló anyaghidat képeznek, leginkább csatornaszakaszok bemenete környékén. A bejelentés mellékletét képező rajz 1. ábráján ilyen, ismert kialakítású, forgó pumpatárcsás pumpa van vázolva a találmány szerinti megoldással történő összehasonlítás érdekében. A pumpában a berendezés szállítócsatomája egy pumpatárcsa kettős forgótárcsája két fala között van átvezetve, amely tárcsa egymás felé eső oldalai a csatorna egy szakaszának a haladás irányában mozgó falait alkotják. A csatornában érintőlegesen, felülről érkező, a tárcsán megtapadó anyagot a tárcsa magával viszi egy körívnek megfelelő szakaszon, eközben mozgási energiát ad át az anyagnak, így pumpálva a kimenet irányába. Ehhez az szükséges, hogy az anyagszemcsék egymást magukkal sodorják, tehát a tárcsától kapott mozgási energiát egymásnak képesek legyenek átadni. Ennek feltétele az, hogy az anyagszemcsék átmenetileg összezömülnek, a pumpálótárcsák között hidat képezve. A pumpatárcsa kerülete menti holtterek lecsökkentik a pumpa hatékonyságát, a holtterekben fluktuációk, lerakódások keletkezhetnek, a fluktuáció a mennyiségmérésre alkalmatlanná teszi a pumpát. Az olyan alkalmazásokban, ahol az anyag továbbítása fluidum nyomásával szemben történik, fontos az is, hogy a pumpa bemenete szabad legyen és a szállítócsatomája anyaggal folyamatosan és teljesen meg legyen töltve szállítás közben, hogy a nyomás pumpán át, visszafelé terjedését az anyagfolyam megakadályozza.

Számos anyag, a pumpa holtterében történő felhalmozódása esetén további problémát is okoz: megrekedt élelmiszerek megromolhatnak, egészségvédelmi szempontból használhatatlanná tehetik a berendezést, más, nagyobb nedvességtartalmú anyagok a holttérben rekedve megnyúlósodnak, nehezen kezelhetővé válnak. Ezért fennáll az igény lehetőleg holttér nélküli anyagtovábbító berendezések kialakítására és alkalmazására.

Az, hogy egy pumpálóberendezés egy bizonyos szemcse-összetételű anyagra milyen hatásosan képes továbbítóerőt kifejteni, számos méretezési és konfigurációs szemponttól függ. Ahhoz, hogy a szállított anyagmennyiség mérésére használhassuk a berendezést, az szükséges, hogy a mérőeszközben (ez esetben a pumpa) állandó térfogatsűrűséggel haladjon az anyag, ahhoz, hogy fluidum nyomásával szemben, vagy például függőleges csatornában fölfelé vagy nagy távolságra, hatásosan szállíthassuk az anyagot, viszonylag nagy tolóerővel kell mozgásenergiát az anyagnak átadni. Igény van tehát megnövelt szállítóképességű anyagtovábbító pumpa és berendezés alkalmazására.

Számos olyan alkalmazás van, amelyben az anyagszállító pumpa kimenetén a fluidum (főként levegő vagy más gáz) nyomása nagyobb, mint a pumpa bemenetén. Igény van arra, hogy ilyen körülmények között is, ugyanaz a berendezés legyen alkalmazható anyagszállításra és a szállított anyag ezzel egyidejű mérlegelésére.

A berendezés és a berendezés részét képező pumpa méretezésében fontos tényező a szállítandó anyag tulajdonsága, így anyaga és szemcsemérete is. További tényezők: a szállítás távolsága, megkívánt szállítási teljesítmény, a szállítási magasság, ellennyomás stb.

Külön problémát jelent a nagy volumenű anyagtovábbítás egyidejű mérlegeléssel kombinálva. Nem biztos, hogy az az anyagtovábbító berendezés, amely egy szemcsés anyag szállítására és mérlegelésére kitűnően alkalmas, alkalmas egy másik, meghatározott szemcsés anyag szállítására és mérlegelésére is. Például a Kentuckyból származó szén tapadós, integritását jelentős mértékben megtartja szállítószalagon vagy csigás anyagtovábbító eszközön történő továbbítás közben. Ugyanakkor az US nyugati államaiból származó szén nem tapadós és jelentős mértékben szétesik szállítás közben. Az ilyen anyagot olyan berendezésben célszerű továbbítani, amelyben minél kevésbé esik szét szállítás közben.

A méretezésben figyelembe veendő további tényező a szállítandó anyag víztartalma. A nagy nedvességtartalmú anyagok szállítására nagyon sok olyan berendezés nem alkalmas, amely száraz anyagok szállítására kitűnően megfelel. Célszerű lenne olyan szállítóberendezést kialakítani, amely nagy nedvességtartalmú, szemcsés anyagok szállítás közbeni mérlegelésére is alkalmas.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése olyan anyagtovábbító el2

HU 218 761 Β járás, berendezés és pumpa kialakításával, amely alkalmas környezeti nyomáson és túlnyomás ellenében is szemcsés anyagok mérlegeléssel kombinált szállítására. Célunk olyan megoldás kialakítása, amely az anyagok széles körének szállítására és mérlegelésére alkalmas vagy alkalmassá tehető, amely mechanikai felépítésében egyszerű és hosszú időn át üzembiztos működésű lehet.

A feladat találmány szerinti megoldása anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok fluidum nyomása ellenében történő továbbítására, mozgó falú, aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amely berendezésnek szállított anyagból fluidum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező kimenőcsatomája van.

Előnyösen az aktív csatornaszakasz mozgó fala - a mozgó falat a bevezető csatornaszakasz és a kimenőcsatoma között mozgató - hajtással van ellátva.

Célszerűen a berendezésnek anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszetű kimenőcsatomája van.

Előnyösen a berendezésnek az aktív csatornaszakasz végétől egy, az aktív csatornaszakasztól távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatomája van.

Célszerűen a kimenőcsatoma anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

Előnyösen a berendezés kimenőcsatomájának szállított anyagból fluidum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező része anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

Célszerűen a berendezés kimenőcsatomája az aktív csatornaszakasz végére van csatlakoztatva, amely csatlakoztatás helye környezetében szelepnyílás van a kimenőcsatoma falában kialakítva.

Előnyösen a berendezés kimenőcsatomája fluidumeltávolító szelepnyílással van ellátva.

Célszerűen a berendezés aktív csatornaszakaszának két, egymással szemben elrendezett, mozgó fala van.

Előnyösen az aktív csatorna két mozgó falát két oldaltárcsa belső tárcsafelületei alkotják, és az aktív csatornaszakasz külső falát egy, az aktív csatornaszakasz elejétől a végéig húzódó, álló falív alkotja.

Célszerűen az aktív csatornaszakasz két mozgó falán legalább egy anyagtovábbítást segítő nyomófelületet képező kiemelkedés van kialakítva.

Előnyösen a berendezés aktív csatornája egyik mozgó falán legalább egy anyagtovábbítást segítő nyomófelületet képező kiemelkedés van kialakítva.

Célszerűen a berendezésnek az aktív csatornaszakasz végétől egy, az aktív csatornaszakasztól távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatomája van, amely emelkedő csatomarész dinamikus anyagdugó képzésére alkalmasan, az anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

Előnyösen a berendezés kimenőcsatomája fluidumeltávolító szelepnyílással van ellátva.

Célszerűen a berendezés kimenőcsatomája fluidumeltávolító szelepnyílással az aktív csatornaszakasz vége környezetében van ellátva.

Előnyösen a berendezés fluidum nyomása alatt álló rendszerre csatlakoztatott kimenőcsatomája fluidum visszaáramlását gátló visszacsapó szeleppel van lezárva.

Célszerűen a berendezés kimenőcsatomájának belső falfelülete kis súrlódási tényezőjű bevonattal van ellátva.

Előnyösen a kis súrlódási tényezőjű felület anyaga politetrafluor-etilén.

A találmány továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok fluidum nyomása ellenében történő továbbítására, házban kialakított mozgó falú, aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amely aktív csatornaszakasz mozgó falát két forgó oldaltárcsa egymással szemközti, belső oldalfelülete alkotja, míg külső falát egy, az aktív csatornaszakasz elejétől a végéig húzódó, álló falív alkotja, amely berendezésben a háznak ferdén felfelé irányított kimenete van, amelyre szállított anyagból fluidum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező kimenőcsatoma van csatlakoztatva.

Előnyösen a berendezés aktív csatornaszakaszának mozgó falát alkotó két oldalfelületen anyagot tömörítő és lefelé magával vivő szállítózónákat alkotó nyomófelületek vannak kialakítva.

Célszerűen az aktív csatornaszakasz mozgó falát alkotó oldaltárcsák - a mozgó falat a bevezető csatornaszakasz és a kimenőcsatoma között mozgató - hajtással vannak ellátva.

Előnyösen a kimenőcsatoma anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

Célszerűen a berendezésnek az aktív csatornaszakasz végétől egy, az aktív csatornaszakasztól távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatomája van.

Előnyösen a berendezés fluidum nyomása alatt álló rendszerre csatlakoztatott kimenőcsatomája fluidum visszaáramlását gátló visszacsapó szeleppel van lezárva.

A találmány továbbá eljárás a szemcsés anyagok továbbítására, fluidum nyomása ellenében, anyagtovábbító berendezés alkalmazásával, amely berendezésnek bevezető csatornaszakasz és kimenőcsatoma között elrendezett, mozgó fallal rendelkező aktív csatornaszakasza van, amely kimenőcsatoma fluidum nyomása alatt álló rendszerre van csatlakoztatva, amely eljárás során szemcsés anyagot adagolunk folyamatosan a bevezető csatornaszakaszba, a bevezető csatornaszakaszból az anyagot az aktív csatornaszakaszba vezetjük, ahol szekvenciálisán anyaghidakat képezünk az anyagból, az anyagot az anyaghidaknál fogva, mozgó falak által megfogva a kimenőcsatomába továbbítjuk, ahol a kimenőcsatoma keresztmetszetét folyamatosan kitöltjük az aktív csatornaszakaszból továbbított anyaggal és az így folyamatosan képzett, kifelé mozgó anyagdugóval a kimenőcsatoma keresztmetszetét folyamatosan elzárva tartjuk fluidum ellenirányú áthatolása előtt.

Előnyösen a kimenőcsatomába a fluidum nyomása alatt álló rendszerből ellenirányban behatoló fluidumot a kimenőcsatoma aktív csatornaszakaszhoz közeli részéből szelepcsatomán át elvezetjük.

HU 218 761 Β

Célszerűen a kimenőcsatomába a fluidum nyomása alatt álló rendszerből ellenirányban behatoló fluidumot az aktív csatornaszakaszból szelepcsatomán át elvezetjük.

A találmány továbbá eljárás a szemcsés anyagot továbbító berendezés anyagtovábbító teljesítményének növelésére, amelyben meghatározzuk a teljes P ellennyomást, meghatározzuk az F nyomóerőt, ahol F>P, egy F=f(D/W) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy D és W értéket, ahol D két forgó oldaltárcsa közötti agyátmérő és W a két oldaltárcsa közötti csatomaszélesség, vagy egy F=f(L/W) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy L és W értéket, ahol L az aktív csatornahossz és W a két oldaltárcsa közötti csatomaszélesség, vagy egy F=f(L/S) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy L és S értéket, ahol L az aktív csatornahossz és S a két oldaltárcsa közötti csatorna-keresztmetszet területe, vagy egy F=f(H) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy H értéket, ahol H a két oldaltárcsa közötti csatomamélység, két oldaltárcsából és egy agyból pumpatárcsát állítunk össze, amely pumpatárcsa két oldaltárcsája között megfelelő W csatomaszélességet állítunk be, az oldaltárcsák közötti teret az oldaltárcsák kerületének egy íve mentén ívfallal záijuk be, az így kialakított, H csatomamélységű aktív csatornaszakaszhoz bevezető csatornaszakaszt és kimenőcsatornát illesztünk.

Előnyösen az oldaltárcsák legalább egyikének mozgó csatomafalat képező részén legalább egy lefelé néző nyomófelületet alakítunk ki.

Célszerűen az aktív csatornaszakaszban a szemcsés anyag összeszorításával anyaghidat képezünk.

A találmány továbbá anyagszállító pumpa, amely a fenti eljárással készült.

A találmány továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amelynek bevezető csatornaszakasza az aktív csatornaszakasz mozgó falának első szekcióját takaró oldalfallal van kialakítva.

Előnyösen az aktív csatornaszakasz két, a bevezető csatornaszakasztól a kimenőcsatoma irányában mozgó oldalfala van, és a bevezető csatornaszakasz oldalfala a csatorna mindkét mozgó oldalfalának felső szekcióját takaróan van kialakítva.

Célszerűen a bevezető csatornaszakasz legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakaszba.

Előnyösen a bevezető csatornaszakasz legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakasz mozgó oldalfalak közötti, felső szekciójába.

Célszerűen az aktív csatornaszakasz mozgó falfelületeit két oldaltárcsa és a két oldaltárcsa között elrendezett agy felületének egy része alkotja, mely aktív csatornaszakasz felső szekcióját a csatornaszakasz agy feletti része alkotja, amely felső szekció mozgó falait a szállítandó anyagtól a felső szekció mozgó falai közé benyúló bevezető csatornaszakasz oldalfala választja el.

A találmány szerinti megoldás továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amelyben az aktív csatornaszakasz és a bevezető csatornaszakasz közös határán egy forgó lapátkerék vagy más, anyagáramlást elősegítő eszköz van elrendezve.

Előnyösen az anyagáramlást a környezetében elősegítő eszköz az aktív csatorna két mozgó fala között, az anyagot az aktív csatornába segítő módon van elrendezve.

Célszerűen az áramlást elősegítő eszköz egy lapátkerék.

Előnyösen az áramlást elősegítő eszköz egy hajtással ellátott lapátkerék.

Célszerűen az áramlást elősegítő eszköz egy fluidizáló eszköz.

Előnyösen az áramlást elősegítő lapátkerék a bevezető csatornaszakasz anyagot az aktív csatornaszakaszba terelő fékezőlapjának és az íves aktív csatornaszakasz külső fala bemeneti végének környezetében van elrendezve.

A találmány továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amelyben a bevezető csatornaszakasz rendelkezik egy, az anyag mozgásirányába eső, az anyagot az aktív csatornaszakaszba terelő, elülső homlokfallal és egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba benyúló hátfallal, amely hátfal a bevezető csatornaszakaszt az aktív csatornaszakasz kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

Előnyösen az elülső homlokfal a bevezető csatornaszakaszt az aktív csatornaszakasz kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

Célszerűen a berendezés bevezető csatornaszakasza az aktív csatornaszakasz mozgó falának első szekcióját takaró oldalfallal van kialakítva.

Előnyösen az aktív csatornának két, a bevezető csatornaszakasztól a kimenőcsatoma irányában mozgó fala van, és a bevezető csatornaszakasz oldalfalai a csatorna mindkét mozgó falának felső szekcióját takaróan van kialakítva.

A találmány továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amelyben a bevezető csatornaszakasz rendelkezik egy,

HU 218 761 Β az anyag mozgásirányába eső, az anyagot az aktív csatornaszakaszba terelő, elülső fallal, egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba benyúló fallal és két takaró oldalfallal, amely oldalfalak által bezárt bevezető csatornaszakasz az elülső fal környezetében nagyobb, mint a hátsó fal környezetében.

Előnyösen a bevezető csatorna szélessége az elülső fal környezetében háromszorosa a hátsó fal környezetében mért szélességnek.

A találmány továbbá anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, egy bemenettől kimenet irányában mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amelyben a bevezető csatornaszakasz rendelkezik egy, az aktív csatornaszakasz mozgó falának első szekcióját takaró oldalfallal.

Előnyösen a berendezésnek bemenettől kimenet irányában mozgó két, egymással szemben elrendezett, mozgatóerő kifejtésére alkalmas fala van az aktív csatornaszakaszán, és a bevezető csatornaszakasz rendelkezik egy, az aktív csatornaszakasz mozgó falának első szekciójában e második mozgó falat takaró oldalfallal is.

Célszerűen a bevezető csatornaszakasz legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakaszba.

Előnyösen a bevezető csatornaszakasz rendelkezik egy, az anyag mozgásirányába eső, az anyagot az aktív csatornaszakaszba terelő, elülső fékezőfallal és egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba benyúló oldalfallal, amely hátsó oldalfal a bevezető csatornaszakaszt az aktív csatornaszakasz kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

Célszerűen az elülső fékezőfal a bevezető csatornaszakaszt az aktív csatornaszakasz kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

A találmány továbbá eljárás az igénypontok bármelyike szerinti, szemcsés anyagot továbbító berendezés előállítására, amelynek során mozgó falú, aktív csatornaszakaszt állítunk elő, amelyhez bemenőcsatomát csatlakoztatunk, a bemenőcsatomába oldalfalakkal rendelkező, bevezető csatornaszakaszt helyezünk, amely bevezető csatornaszakasz oldalfalával takarjuk az aktív csatornaszakasz mozgó falának egy részét.

Előnyösen két, egymással csatomaszélességnek megfelelő távolságban szemben fekvő, mozgó falú aktív csatornaszakaszt állítunk elő és a bevezető csatornaszakasz egy másik oldalfalával takarjuk az aktív csatornaszakasz második mozgó falának egy részét.

Célszerűen az első és második mozgó fal előállítása során két oldaltárcsát helyezünk el egymástól csatomaszélességnek megfelelő távolságban és ezeket forgatószerkezet tengelyén rögzítjük.

Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra ismert pumpatárcsás anyagtovábbító pumpa vázlatos metszete, a

2. ábra a találmány szerinti anyagtovábbító pumpa vázlatos metszete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti pumpa távlati rajza szemléltető kivágásokkal, a

4. ábra anyagtovábbító berendezés pumparészének metszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti pumpa távlati rajza szemléltető kivágásokkal, a

6. ábra más kialakítású pumpa fő részeinek vázlatos metszete, a

7. ábra további, más kialakítású pumpa részeinek vázlatos metszete, a

8. ábra további, más kialakítású pumpa részei felülnézetben, a

9. ábra további, más kialakítású pumpa részei vázlatos metszetben, a

10. ábra az 5. ábra szerinti pumpatárcsa oldaltárcsáinak anyagtovábbító profdja, a

11. ábra más kialakítású anyagtovábbító profil, a

12. ábra all. ábra szerinti 12-12 metszet, a

13. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető oldalnézet, a

14. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető felülnézet, a

15. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető oldalnézet, a

16. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető oldalnézet, a

17. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető felülnézet, a

18. ábra aktív csatornaszakasz méreteit szemléltető felülnézet, a

19. ábra megnövelt tolóerejű anyagtovábbító berendezés metszete.

Az 1. ábrán ismert anyagtovábbító 10 pumpa főbb részei vannak sematikusan ábrázolva. A 10 pumpa házban van kialakítva, amely ház felső részén bevezető 12 csatornaszakasz és oldalán kimenő 14 csatorna van kialakítva. A házban motoros hajtással ellátott pumpatárcsa van elrendezve, amely egy tengelyen rögzített két 16 oldaltárcsából és az oldaltárcsák között a tengelyen elrendezett távtartó agyból áll. A pumpatárcsa (nem ábrázolt) hajtása lehet például villamos motoros vagy hidraulikus motoros hajtás, amely a tengelyre hat, és a pumpatárcsát 22 forgásirányban forgatja. A bevezető 12 csatornaszakasz 26 hátfala benyúlik az oldaltárcsák között a forgó agy felületéig. Előnyösen a pumpatárcsa oldaltárcsái leszerelhetők a tisztíthatóság, felújíthatóság és szervizelhetőség érdekében. A pumpatárcsa két 16 oldaltárcsájának egymás felé néző oldalfelületei és az agy hengeres felülete a pumpa aktív csatornaszakaszának mozgó falait alkotják, míg a 17 ház hengeres fala álló falként határalja az aktív csatornaszakaszt. A pumpatárcsa felső szekciójában a forgó oldaltárcsák keresztirányban viszik magukkal a mozgó falhoz súrlódó 20 anyagot, amelynek egy része ennek következtében nekinyomul a bevezető 12 csatornaszakasz ellentartó 24 falának és azon összetömörödve feltapadhat egy 28 holtteret alkotva. A holttérben rekedt anyag leszűkíti a bevezető csatornaszakasz átömlő keresztmetszetét és meggátolja, hogy az aktív csatorna folyamatosan tele legyen anyaggal szállítás és mérlegelés közben.

HU 218 761 Β

A találmány szerinti megoldás nem korlátozódik az alább ismertetendő példákra. A találmánnyal több összefüggő célt kívánunk megvalósítani: egyrészt megnöveljük a berendezés pumpálóerejét, ami ellennyomással szemben történő anyagszállítás esetén előnyös, másrészt biztosítjuk hogy a pumpa mérő térfogata anyagszállítás közben folyamatosan ki legyen töltve és ezzel növeljük a berendezés szállítás közbeni mérlegelésre való alkalmasságát, harmadrészt biztosítjuk, hogy a pumpa utáni csatornabeli fluidum nyomása hatására a fluidum ne tudjon a pumpán át visszafelé áramlani. A találmány szerinti pumpa fentieken túlmenő előnye, hogy az anyagok szélesebb körének és/vagy különböző állapotú (száraz, nedves stb.) anyagok szállítására alkalmas, szemben az ismert kialakítású anyagszállító pumpákkal.

A 2. és 3. ábra szerinti anyagtovábbító 30 berendezés pumpatárcsás anyagtovábbító pumpával rendelkezik, amely 33 forgásirányban forgó pumpatárcsa hajtott tengelyen rögzített és házban csapágyazott két 37 oldaltárcsából és az oldaltárcsák között elrendezett 46 agyból áll. A 37 oldal tárcsák és a 46 agy a 30 anyagtovábbító berendezés és a pumpa aktív 36 csatornaszakaszának mozgó falait alkotják, amely aktív 36 csatornaszakasz negyedik, álló falát a ház vagy állítható papucs oldaltárcsa közét annak 31 pereme mentén takaró 35 falíve alkotja. A 30 pumpának (és egyúttal a 30 anyagtovábbító berendezés anyagszállító csatornájának) felülről a 37 oldaltárcsák közé anyagot bevezető 32 csatornaszakasza és az anyagot a pumpától elvezető kimenő 34 csatornája van.

Az anyagbevezető 32 csatornaszakasz terelőszerkezete két 42 oldalfallal, a 37 oldaltárcsák közé a 42 oldalfalak alsó 44 végfelülete magasságáig benyúló 26 hátfallal, és az anyagnak ellentartó, elülső 43 fallal rendelkezik, ahol a 42 oldalfalak takarják a 37 oldaltárcsák felső 38 szekciójának felületét a szállítandó 40 anyag elől. A terelőszerkezet 26 hátfala gyakorlatilag a 46 agy felső alkotójáig lenyúlik, attól csak egy, a pumpatárcsa zavartalan forgásához kívánatos h távolság választja el.

A fenti terelőszerkezet alkalmazása azt eredményezi, hogy az anyagbevezető 32 csatornaszakaszban lévő 40 anyagot a forgó 37 oldaltárcsák nem szorítják neki keresztirányban az ellentartó falnak, a 40 anyag az oldaltárcsákkal olyan helyen érintkezik először, ahol a tárcsák oldalfelülete már jellemzően lefelé, a bemenet és kimenet közötti szállítócsatoma irányában és nem a csatorna hosszirányát keresztezve mozog. Az anyagbevezető 32 csatornaszakaszon ily módon minimálisra csökken a holttér képződésének lehetősége, anyag nem reked meg a szállítócsatomában, hanem akadálytalanul a pumpa mozgó falai közé jut.

A 37 oldaltárcsák közé felülről bejutó 40 anyag a forgó felület különböző sugarú, különböző tangenciális irányban mozgó részeit éri el a 42 oldalfalak alsó 44 végfelülete mentén. Az anyagfolyam haladásában az átfolyó keresztmetszetének egyenletes teljesítményében optimum érhető el a 44 végfelület 46 agy fölötti h távolságának optimális megválasztásával.

A terelőszerkezet vízszintes irányú helyzete és a h távolság úgy van megválasztva, hogy a szállítási teljesítmény a lehető legnagyobb legyen. Ezeknek a paramétereknek az optimális értéke anyag- és anyagállapot függő.

A 2. ábra szerinti megoldásban a terelőszerkezet oldható kötéssel van a pumpa házához erősítve. Más megoldásban ez kialakítható a házzal egy darabból is. A terelőszerkezet rögzíthető az anyagmozgató szerkezet más részén is, például lehet egy garat alsó nyílása. A garathoz rögzített terelőszerkezet lehet vibrátorral ellátott csatorna is.

A 4. ábrán más példa szerinti anyagtovábbító 50 berendezés pumparésze van részletesebben ábrázolva. A pumpa 52 házának bemenetére bevezető 54 csatornaszakasz van csatlakoztatva. A ház hátoldalán lévő kimenetére kimenő 56 csatorna van csatlakoztatva. A pumpa 58 pumpatárcsája 52 házban csapágyazott és 64 forgásirányban forgó 60 tengelyen van rögzítve. A 60 tengely hidrosztatikus vagy villamos motoros hajtással van ellátva, amely hajtás a rajzon nincs feltüntetve.

Amint az leginkább az 5. ábrából látható, az 58 pumpatárcsa 74 agy két oldalán elrendezett két 66,68 oldaltárcsából áll, amely oldaltárcsák aktív csatornaszakasz mozgó oldalfalait adó belső 76, 78 tárcsafelülete egy, a 74 agy által meghatározott belső 70 átmérő és egy külső 72 átmérő közötti oldalfelület. Előnyösen az 58 pumpatárcsa szétszedhető karbantartás céljából.

Az anyagtovábbító erőt az anyagnak átadó 76,78 tárcsafelületek anyaggal való kapcsolódást segítő mintás felületei az anyag mozgásirányát keresztező 89 törésvonalakat mutatnak.

Az anyagtovábbító 50 berendezés aktív csatornaszakaszának álló (külső íves) falát 90, 92 papucsok belső hengeres 94, 96 falfelülete adja. A pumpa (végig lényegében állandó keresztmetszetű) aktív 100 csatornaszakaszát tehát belső oldalon a 74 agy, kétoldalt a 76, 78 tárcsafelületek, külső oldalon pedig a papucsok 94, 96 falfelülete határolja.

A 90, 92 papucsok csapokkal vagy szorítókkal vannak a házban rögzítve. A papucsok belső felülete a 66, 68 oldaltárcsák peremét körbevevően és a két oldaltárcsa közötti csatomaszélességet kis tűrésréssel lezáróan van kialakítva. A papucsok belső felületének alakja és tűrésrése szállított anyagtól függően, úgy van kialakítva, hogy azon át anyagszemcsék ne távozhassanak az aktív csatornából. A 4. ábra szerinti példában a 90, 92 papucsok nem állíthatók, így az aktív 100 csatornaszakasz keresztmetszete nem változtatható.

Egy másik, lehetséges kialakításban sugárirányban állítható papucs vagy papucsok belső hengeres fala olyan keskeny, hogy betolható a két belső 76,78 tárcsafelület közé, ily módon az aktív csatornaszakasz keresztmetszete és keresztmetszetének hossz menti alakulása változtatható a kívánalmaknak megfelelően. A papucsok állításával a csatorna-keresztmetszet szűkíthető, beállíthatók hosszában szűkülő vagy bővülő csatorna-keresztmetszetek. Célszerűen az ilyen papucsok csavaros állítószervvel vannak ellátva, mint amilyen például az US 4,988,239 szabadalom leírásában ismertetett szerkezet. Ezzel az állítással lehetőség nyílik az aktív csatornaszakaszban az anyag tömörebb vagy lazább állapotban történő pumpálására.

HU 218 761 Β

Az aktív csatorna-keresztmetszetek hossz menti változtatásának (konvergens vagy divergens csatorna) egy másik lehetséges módja az, ha a két 66, 68 oldaltárcsát párhuzamostól eltérő síkokba állítjuk úgy, hogy távolságuk különbözzék az aktív csatornaszakasz elején és végén. Előnyösen a két 66, 68 oldaltárcsa egyikének forgássíkja állítható a másik oldaltárcsa forgássíkjához képest. Erre alkalmas megoldások vannak ismertetve a bejelentő US 07/929,880 szabadalmi bejelentése leírásában.

Az anyagtovábbító 50 berendezés bevezető 54 csatornaszakaszát 102 terelő szerkezet alkotja, amelynek két 104 oldalfala (5. ábra) és hátfala benyúlik a két 66, 58 oldaltárcsa közé. Az alsó 106 élben végződő két 104 oldalfal takarja a két 66, 68 oldaltárcsa belső 76, 78 tárcsafelületének felső 108 szekcióját, amely a két 76, 78 tárcsafelület 74 agy fölötti része a bevezető csatornaszakaszban. A két 104 oldalfal takarása révén a bevezető csatornaszakaszból az aktív 100 tomaszakaszba átömlő, szemcsés 91 anyag csak ott ér hozzá a forgó oldaltárcsák mozgó falához, ahol a forgó mozgás érintő iránya már lefelé mutat, így az anyag nem szenved a fő haladási irányára merőleges irányú sodrást, ami nekiszorítaná a 91 anyagot a 102 terelőszerkezet elülső 110 fékezőfalának.

A 102 terelőszerkezeten átjutott 91 anyag különböző sugarakon és a forgó mozgás érintő irányához képest különböző szögben éri el az aktív 100 csatornaszakaszt, és kerül érintkezésbe a 76, 78 tárcsafelületekkel. A bevezető szakasz áramlási tulajdonságainak további javítása érhető el a 104 oldalfalak alsó 106 élének és a hátfal alsó része hajlásszögének megfelelő alakításával.

Az 58 pumpatárcsa átmérője a szállítási teljesítményigény és anyagminőség függvényében széles határok között megválasztható. A 66, 68 oldaltárcsák külső átmérője néhány centimétertől többméteresig terjedő tartományban választható meg. A szállításra és mérlegelésre a gyógyszer- és élelmiszeriparban kisméretű oldaltárcsákra, szén, sóder és számos élelmiszer-alapanyag szállítására és mérlegelésére többméteres átmérőjű oldaltárcsák alkalmazására is szükség van. Az anyagtovábbító berendezés szolgálhat az anyagok száraz vagy nedves állapotban történő szállítására. Egyetlen korlát, hogy az anyag ne legyen annyira nedves, hogy megfelelő erőt átvivő anyaghíd képzésére már ne legyen alkalmas a kis viszkozitása miatt.

A 6. ábrán az anyagtovábbító 130 berendezés egy további, előnyös kiviteli alakjának részlete van vázlatos metszetben ábrázolva. A 130 berendezés jellegzetessége, hogy bevezető 132 csatornaszakaszát a terelőszerkezete osztólapokkal 132a-132d részcsatomákra osztja. A terelőszerkezet egyebekben a már leírtakhoz hasonlóan, 135 forgásirányban forgó 134 oldaltárcsák közé benyúlóan van elrendezve. A 130 anyagtovábbító berendezés kialakítható egy- vagy (részcsatománként különböző) többféle anyag szállítására és mérlegelésére alkalmasan is.

A bevezető 132 csatornaszakasz 132a-132d részcsatomákra osztása alapjaiban az anyagáramlás keresztmetszetben egyenletes elosztását szolgálja. A különböző részcsatomákon átáramló anyag a forgó oldaltárcsák különböző sugarai mentén jut be a mozgó csatomafalak közé. A 6. ábra szerinti 132a részcsatoma van legközelebb az elülső falat képező 136 fékezőlaphoz, ez a részcsatoma éri el az aktív csatornaszakasz mozgó falait a legnagyobb sugáron és ez nyúlik be legkevésbé a 134 oldaltárcsák közé. A negyedik, 132d részcsatomát 138 hátlap határolja, ez a részcsatoma éri el a mozgó falak legkisebb sugarú részét és ez nyúlik be legmélyebben, csaknem a pumpatárcsa 140 agyáig a 134 oldaltárcsák közé. A közbenső 132b, 132c részcsatomák fokozatosan az oldaltárcsák közbenső, kisebb sugarú részei között torkollnak be és fokozatosan a 132a részcsatománál mélyebbre nyúlnak be a 134 oldaltárcsák közé.

A 7. ábrán további példa szerinti anyagtovábbító és mérlegelő 150 berendezés részlete van vázlatosan szemléltetve. A berendezés pumparészének bevezető 152 csatornaszakasz és kimenet között elrendezett, 155 forgásirányban forgó, két 154 oldaltárcsából és 140 agyból összetett pumpatárcsája van. A bevezető csatornaszakasz 158 fékezőlapja tövében szokásosan kialakuló holttér ellen, az anyag felgyülemlésének megakadályozására a 158 fékezőlap aljánál 156 lapátkerék van beépítve, amely elhordja az anyagot a fékezőlap tövétől, ily módon megakadályozva anyaghíd vagy -lerakódás kialakulását a bevezető csatornaszakaszban. A 156 lapátkerék hatékonyan segíti az anyag keresztmetszetében egyenletes adagolását és pozitív mozgatóerőt kölcsönöz az aktív 160 csatornaszakaszba jutó anyagnak. A 156 lapátkerék előnyösen hajtással van ellátva, ami a rajzon nincs feltüntetve. A 156 lapátkerék forgási sebessége előnyösen úgy van megválasztva, hogy a bevezető 152 csatornaszakasz és az aktív 160 csatornaszakasz közös határán teljes keresztmetszetében azonos tömörséggel (térfogatsűrűséggel) jusson át a továbbítandó anyag. A 156 lapátkerék helyett más eszköz is alkalmazható az anyag holttérből aktív csatornaszakaszba segítése és kiegészítő jelleggel esetleg pozitív tolóerő átadása céljából, ilyen eszköz lehet például hajtott görgő, vibrátor, pneumatikus eszköz, gázzal működő fluidizáló eszköz.

A 8. ábrán felülnézetben van ábrázolva egy további példa szerinti anyagtovábbító 170 berendezés pumpájának bevezető 172 csatornaszakasza és 175 forgásirányú, 174 oldaltárcsákkal megvalósított pumpatárcsája. A bevezető 172 csatornaszakasz terelőszerkezetének csatorna-keresztmetszete úgy van kialakítva, hogy minimális legyen a holttér kialakulásának lehetősége a bevezető csatornaszakaszban és egyenletes legyen az anyag terülése az aktív csatornaszakasz keresztmetszetében. A 8. ábra szerinti kialakításban a bevezető 172 csatornaszakasz betorkollásának 180, 182 oldalfalak közti csatomaszélessége legnagyobb W1 szélességű az oldaltárcsák külső átmérője felőli 176 falnál és ennek csak mintegy egyharmada W2 szélességű a belső átmérőhöz közeli hátsó 178 falnál. A két szélső érték között a csatomaszélesség célszerűen fokozatosan változó. A fenti méretarány csak példa, a csatorna más keresztmetszeti arányokkal is kialakítható a szállított anyagtól függően. Ez az elrendezés azért előnyös holttér kialakulásának elkerülésére, mert viszonylag kevés az a hátsó falnál lévő

HU 218 761 Β anyagmennyiség, amin akkumulálódó erő nagy erővel nyomja az anyagot keresztirányban a fékező 176 falhoz.

A 9. ábra szerinti anyagtovábbító 190 berendezés pumpájának bevezető 192 csatornaszakasza, 196 forgásirányú 194 pumpatárcsája és 198 kimenőcsatomája van. A pumpa aktív 200 csatornaszakaszát a 194 pumpatárcsa két oldaltárcsája közötti térnek a bevezető 192 csatornaszakasz és 198 kimenőcsatoma közé eső ívszakasza alkotja. A bevezető 192 csatornaszakasz állandó keresztmetszetű felső 204 csatomaszekciója alatti, alsó 202 csatomaszekciójában lévő 210 terelőszerkezet elülső 206 homlokfala a 194 pumpatárcsa kerületéhez érintőleges ívvel van kialakítva, a homlokfallal ellentétes oldali 208 hátfal konkáv görbe alakú. Azt találtuk, hogy a homlokfal és a hátfal ilyen kialakítása különkülön is előnyösen csökkenti a holttér kialakulásának lehetőségét. A lejtősen íves homlokfal a keresztirányú erőhatást lefelé irányuló erővé konvertálja, a hátfal öblös kialakítása pedig az anyag relatíve nagyobb tömegét juttatja a pumpatárcsa csatornájának kisebb sugarú felületére.

Az anyag túlnyomásos rendszer fluidum nyomása (P ellennyomás) ellenében történő szállítása esetén előnyös, ha az aktív 100 csatornaszakasz és az 56 kimenőcsatoma (4. ábra) keresztmetszete tele van a szállított anyaggal, mert a folyamatosan kifelé haladó, tömör anyag mint egy dinamikus anyagdugó elzárja a nyomás alatt álló gáz, folyadék vagy szilárd fluidum útját az anyagfolyammal szembeni áramlás előtt, így az nem tud kárt okozni a pumpa szerkezetében vagy működésében. A pumpatárcsában az anyag folyamatosan anyagúidat képez, amely anyagúidon át a pumpatárcsa jelentős tolóerőt képes az anyagnak átadni, és ez az erő tömöríti és ellennyomással szemben is kinyomja az anyagfolyamot a kimenőcsatomában, így az anyagdugó az anyagszállítás alatt folyamatosan fennáll, és elzárja a fluidum visszaáramlásának útját.

A pumpatárcsa által az aktív csatornaszakaszt kitöltő anyagnak átadható erő nagysága függ a pumpatárcsa mozgó oldala felületeinek kialakításától, sima felületen az anyagúid kisebb erőhatás mellett megcsúszik, mint bordázott felületen. Célszerű ezért az oldaltárcsák belső felületeit az anyagáramlás irányát keresztező bordákkal és hornyokkal ellátni, amely bordáknak az anyagúidat támasztó és toló felületrészei vannak. Célszerű ezeket a felületi mintákat az anyagáram haladási irányában ismétlődően kialakítani. Ilyen 89 törésvonalak vannak bejelölve az 5. ábra szerinti 66, 68 oldaltárcsák belső felületein.

Egy ilyen, előnyös felületprofil-kialakítás van részletesen ábrázolva a 10. ábrán, ahol a felületprofilok a két 66, 68 oldaltárcsán egymással szemben, szimmetrikus elrendezésben vannak kialakítva. Ez a szimmetrikus kialakítás kiegyenlíti az anyaghídképződés egyenetlen töltésből, egyenetlen anyagminőségből eredő hiányosságait. Két 89 törésvonal közötti felület egy-egy 254 szállítózónát határol, amelynek az anyagúidat a szállítás irányában támasztó 260 nyomófelülete, 258 lábrésze és 256 hátfelülete van. A 260 nyomófelület az oldaltárcsa síkjára merőleges felület, a bővülő teret bezáró két szemben fekvő 256 hátfelület az anyaghidképződést segíti. A mintázatok az oldaltárcsa külső része felé sugáriránytól hátrahajló törésvonalakkal vannak kialakítva, amely alakzat az anyag oldaltárcsák közül történő kicsúszását segíti a kimenőcsatoma környezetében.

A 76, 78 tárcsafelületek mintázata szállítandó anyagtól függően különböző lehet. A 10. és 11. ábrákon lehetséges kialakításokra vonatkozó példák vannak szemléltetve. A 66, 68 oldaltárcsák 76, 78 tárcsafelületén íves fogazásszerűen hátrahajlóan vannak 282 bordák kialakítva és a két szemben fekvő felületen egymással szemben elrendezve. Mindegyik 282 bordának az anyagáramlás irányába eső 284 nyomófelülete és azzal ellentétes irányú 286 hátfelülete van, amelyek a 10. ábra szerinti kialakításban merőlegesek az oldalfelületek síkjára. A 282 borda belső és külső végét lezáró 288 belső végfelülete és 290 külső végfelülete hengerfelület, amely az aktív 100 csatornaszakasz legkisebb 292 átmérőjénél nagyobb sugáron, vagy az aktív csatornaszakasz legnagyobb 294 átmérőjénél kisebb sugáron van kialakítva az oldaltárcsa belső felületén. A 282 borda 296 felső felülete az oldaltárcsa síkjával párhuzamos, sík felület, amelynek szélessége a hossza mentén kifelé, a nagyobb sugár felé nő oly módon, hogy a két borda közötti 298 horony szélessége állandó. All. ábra szerinti 12-12 metszet a 12. ábrán van feltüntetve.

A bordák kialakíthatók más profillal és más vonalvezetésben is. Kialakíthatók például sugárirányban egyszerű profilú, állandó szélességű bordák vagy hornyok.

A mozgó csatomafalak ilyen, alakos felülete nagymértékben segíti a mozgó csatomafalakat áthidaló anyaghidak kialakulását, amely anyaghidak átmenetileg úgy viselkednek, mint egy alaktartó, szilárd test. Az ismétlődő, fogazásszerű mintázat folyamatos anyagúid képződését biztosítja az aktív csatorna hossza mentén, így nagy tolóerők (F nyomóerő) adhatók át az oldaltárcsákról a szemcsés anyagfolyamnak. A relatíve nagy nyomóerő lehetővé teszi az anyag nagy ellenállással szemben történő szállítását és a pumpa kimenetét fluidum visszaáramlása előtt lezáró anyagdugó kialakulását. Az alakos mozgó felület másrészt biztosítja azt, hogy az anyaghidak a fellépő nagy erőhatások mellett sem csúsznak meg az oldaltárcsák felületén, így a szállított mennyiség az oldaltárcsák fordulatai számával arányos, a szállított mennyiség szállítás közben mérhető.

Az oldaltárcsákról a szállított anyagnak átadható nyomóerő más módon is növelhető. így például a 4. ábra szerinti 90,92 papucsoknak az aktív csatornaszakasz álló falát képező felülete lehet kis súrlódási tényezőjű anyaggal bevonva, amely anyag például politetrafluor-etilén vagy más ultranagy molekulasúlyú anyag. Ezzel az intézkedéssel lecsökkenthető az anyag súrlódása az aktív csatornaszakasz álló 94 falfelületén, amely súrlódás különben csökkentené a kimenőcsatomában érvényesülő nyomóerőt. Az átadható nyomóerő növelésének másik lehetősége, hogy a 66, 68 oldal tárcsák 76, 78 felületeinek anyagául nagy súrlódási tényezőjű anyagot választunk. Egy további lehetőség a 76, 78 tárcsafelületek feldurvítása. A 76, 78 tárcsafelületek anyagául rugalmas anyag is

HU 218 761 Β választható, ami ugyancsak növeli az anyaghidak megtapadását a mozgó oldalfelületeken.

A 19. ábrán feltüntetett anyagtovábbító 300 berendezés pumpájának kimenő 302 csatornája kifelé, az anyagmozgás irányában táguló csatorna. A táguló csatornában az anyag fellazul, a csatorna falán ennek következtében kisebb súrlódás lép fel.

A pumpatárcsáról a szállított anyagnak átadható nyomóerő függ az aktív csatorna hosszától is. Minél hosszabb az aktív csatorna, annál nagyobb az anyagnak átadható nyomóerő.

13. és 14. ábrán feltüntettük egy aktív 100 csatornaszakasz jellemző méreteit. Aktív L csatornahossz az a közepes csatornahossz, amelyen az anyagot a mozgó oldalfalak magukkal ragadhatják. Ez a bevezető 54 csatornaszakasz középvonalától a kimenő 56 csatorna középvonaláig terjedő, a csatornaszakasz közepes sugarán vett ív hossza. H csatomamélység a pumpatárcsa 74 agyának külső D agyátmérője és a pumpatárcsa külső átmérője közötti sugárirányú távolság. W csatornaszélesség a két 66,68 oldaltárcsa belső felületei közti távolság. Az aktív 100 csatornaszakasz keresztmetszetének alakja különböző lehet. A 14. ábrán egy egyszerű, négyzet keresztmetszetű aktív csatornaszakasz van ábrázolva.

Az aktív csatornaszakasz hossza, szélessége és mélysége összefüggő adatok, amelyek viszonya meghatározó a pumpatárcsás pumpa szállítóképessége tekintetében.

Ha a D agyátmérőt nagyobbra választjuk, az L csatornahosszt is nagyobbra szükséges választani, azonos anyagszállításhoz. Ez az L csatornahossz és a W csatornaszélesség viszonyában is változást jelent, továbbá növeli a szállított anyagnak átadható nyomóerőt.

A szállított anyagnak átadható nyomóerő függ az L csatornahossz és a H csatomamélység viszonyától is, különösen ha a csatorna-keresztmetszet nem négyzet vagy téglalap. Ha a H csatomamélység csökken, csökken az átvihető nyomóerő is. Megállapítható, hogy az átadható nyomóerő egyenes arányban van az L csatornahossz vagy D agyátmérő és a H csatomamélység arányával, ha tehát négyzet keresztmetszetű csatorna esetén nő az L csatornahossz és W csatomaszélesség aránya, akkor nő az átadható nyomóerő is.

A 15. és 16. ábrán két, különböző Dl, D2 agyátmérőjű pumpatárcsa méretviszonyai vannak szemléltetve. A 15. ábra szerinti aktív csatornaszakasz W csatomaszélessége és H csatomamélysége egyforma, azaz a csatornaszakasz négyzet keresztmetszetű. Adott fenti adatok mellett a Dl agyátmérőből következik az aktív L1 csatornahossz. A 16. ábra szerinti aktív csatornaszakasz W csatomaszélessége és H csatomamélysége egyforma és a 15. ábra szerintivel egyező, de a D2 agyátmérő nagyobb, mint a 15. ábra szerinti Dl agyátmérő. Ebből következően a 16. ábra szerinti L2 csatornahossz nagyobb, mint a 15. ábra szerinti L1 csatornahossz, annak több, mint kétszerese. Ez az arány a D2/W és Dl/W arányok arányával egyenlő. A 16. ábra szerinti pumpatárcsa tehát jelentősen nagyobb nyomóerőt képes átadni a szállított anyagnak, mint a 15. ábra szerinti pumpatárcsa.

A 17. ábra szerinti aktív 100 csatornaszakasz W csatomaszélessége és az agyátmérő ugyanakkora, mint a 18. ábra szerinti aktív 100 csatornaszakasz W csatornaszélessége és agyátmérője, a 17. ábra szerinti Hl csatornamélység azonban nagyobb, mint a 18. ábra szerinti H2 csatomamélység. A 17. ábra szerinti pumpatárcsa nagyobb nyomóerőt képes átadni a szállított anyagnak, mint a 18. ábra szerinti pumpatárcsa, tehát a 17. ábra szerint pumpatárcsa nagyobb fluidumnyomással vagy súrlódóerővel szemben történő anyagszállításra alkalmas, mint a 18. ábra szerinti pumpatárcsa.

A fentiekből következik, hogy az átadható nyomóerő nagysága a három jellemző mennyiség (L, W, H) legalább egyikének, illetve ezek arányának (L/W, D/W) helyes megválasztásával vagy az L/S arány megválasztásával (ahol S=az aktív csatornaszakasz keresztmetszetének területe) megválasztható. Minél nagyobb az L/W vagy a D/W vagy az L/S arány, annál nagyobb erőt képes az aktív csatorna mozgó fala a szállított anyagnak átadni. Ezen túlmenően: minél nagyobb a H csatomamélység, annál nagyobb az átadható F nyomóerő. Az átadható F nyomóerő tehát az alábbi összefüggések bármelyike szerint meghatározható egy pumpa méretezésében: F=f(L/W), F=f(D/W), F=f(L/S) vagy F=f(H).

Az adott alkalmazásban szükséges F nyomóerő mértéke számos tényezőtől függ (például ferde vagy függőleges pályán felfelé szállítás, szállítási magasság, szállítási távolság, ellennyomás stb.). A számos tényezőből eredőként előálló ellenállást a következőkben P ellennyomásnak nevezzük, amely P ellennyomást az F nyomóerőnek le kell győznie. Az a szükséges nyomóerő és szállításiteljesítmény-adatoktól függ, hogy az adatok (L, D, W, S, H) milyen kombinációját választjuk a szükséges F nyomóerő-feltétel teljesítése mellett.

A P ellennyomás túlnyomásos rendszerbe történő szállítás esetén a túlnyomást képező fluidum nyomását is magában foglalja. A viszonyokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: F>P; vagy f(L/W)>P; vagy f(D/W)>P; f(L/S)>P; vagy f(H)>P. Ezen összefüggések bármelyikének teljesülése a P ellennyomás legyőzéséhez elegendő F nyomóerő elérését teszi lehetővé.

A kimenőcsatoma iránya és konfigurációja jelentősen befolyásolja a túlnyomásos térbe történő anyagszállítás hatékonyságát. Jelentősen javítja a szállítási teljesítményt például a felfelé irányított kimenőcsatoma. A 19. ábra szerinti anyagtovábbító 300 berendezés ilyen, ferdén felfelé irányított kimenő 302 csatornával van kialakítva. (A 4. ábrában is megtalálható rajzjelekhez tartozó megnevezések és funkciók a 19. ábrában a

4. ábra kapcsán ismertetettekkel megegyeznek.)

A kimenő 302 csatorna egy viszonylag rövid, tölcsérszerűen bővülő csatorna, amelynek pumpától távolabbi 304 végrésze túlnyomásos rendszer 306 nyomáskamrájába torkollik. A felfeléirányítottság következtében a tölcsérszerűen bővülő kimenőcsatoma mindig tele van szállított anyaggal.

A kimenő 302 csatornán át kifelé haladó szemcsés anyagot a tölcsér alsó, bemenőnyílásán át a pumpa által F nyomóerővel nyomott, folyamatosan a kimenőcsa9

HU 218 761 Β tornába hatoló dinamikus (mozgó, de állandóan jelen lévő) anyagdugó mozgatja. A kimenőcsatomában lévő anyagot tömöríti a túlnyomás és a gravitációs erő is. Ez a dinamikus anyagdugattyú megakadályozza, hogy a nyomáskamrából fluidum jusson a pumpába.

A kimenő 302 csatornában az anyag térfogatsűrűsége a csatorna alsó, bemenőnyílása környezetében a legnagyobb. Az F nyomóerővel szembeni teljes P ellennyomás tehát itt hat, ami visszahatva az aktív csatornaszakaszra segíti az anyaghídképződést és tömörödést az aktív csatornaszakasz mozgó falfelületei között. Az ilyen kialakítású kimenőcsatoma alkalmazása tehát jelentősen javítja az anyagtovábbító pumpa szállítónyomását, ellennyomás ellenében is hatásos működését. Az ilyen pumpa kimenetén jelentősen nagyobb szállítónyomás mérhető, mint a bemenetén.

Ezt a kumulatív, előnyös hatást, amely a kimenő 302 csatorna alkalmazásából adódik, tovább növeli a pumpatárcsa oldaltárcsái felületének törésvonalakkal mintázott kialakítása. A pumpa megnövelt szállításiteljesítmény-többlete tehát egyrészt abból adódik, hogy az aktív csatornaszakaszban megjavítottuk az anyag bevezetésének, az aktív csatornaszakasz megtöltésének feltételeit, másrészt megjavítottuk az anyaghíd képződésének feltételeit és az anyaghidak kapcsolatát a mozgó oldaltárcsákkal, harmadrészt dinamikus anyagdugóval elzártuk a túlnyomásos fluidum útját a pumpába való behatolás előtt. A találmány szerinti, különböző részmegoldások, -intézkedések tehát kölcsönösen segítik egymás hatását, kombinációban eredményesebbek, mint külön-külön.

Az F nyomóerő által legyőzendő ellenállást az említetteken túl csökkenti az is, hogy a tölcsérszerűen, folyamatosan bővülő keresztmetszetű kimenő 302 csatornában, annak hossza mentén a szállított anyag fellazul és emiatt egyre kisebb súrlódóerő ébred az anyag és a csatorna 305 falfelülete között, ahogy az anyag előrehalad a nyitott 304 végrész irányában. A bővülő csatornának tehát két különböző előnyös hatása van: egyrészt növeli a dinamikus anyagdugóhatást a csatorna elején, ami előnyösen visszahat az aktív csatornaszakaszra és növeli az elérhető F nyomóerőt, másrészt csökkenti a súrlódást a csatornában, ami miatt nem szükséges az F erőt lényegesen növelni. A kimenő 302 csatorna belső 305 felülete súrlódáscsökkentő bevonattal lehet ellátva, amely bevonat anyaga politetrafluor-etilén vagy valamely más, ultranagy molekulasúlyú anyag.

A kimenő 302 csatorna hosszát célszerűen úgy választjuk meg, hogy a benne felhalmozódó anyag minden körülmények között elegendő legyen a kimenőoldali ellennyomás hatásának kivédésére a pumpa működése idején.

Másrészt a kimenőoldali túlnyomással szembeni ellenállás fokozható úgy is, hogy az anyagot viszonylag nagy súrlódási tényezőjű kimenőcsatoma-szakaszon vezetjük át, amelyben az anyag viszonylag tömör állapotban halad át. Ily módon magas nyomásnak is ellenálló dinamikus anyagdugó alakítható ki.

A fenti példákból következik az a megállapítás, hogy a kimenőcsatoma kialakításának erős hatása van a berendezés túlnyomással szemben történő üzemeltetés esetén a pumpálás hatékonyságára és nyomásfiiggőségére, célszerű a kimenőcsatoma méreteit és kialakítását is a szállítandó anyagtól és nyomásviszonyoktól függően megválasztani.

Gázok behatolását az aktív csatornaszakaszba azért szükséges megakadályozni, mert az ott a szállított agyag fellazulását, fluidizálását idézheti elő, ami a pumpa szállítási képességét és teljesítményét végzetesen leronthatja. A kimenőoldali gáz fokozatosan behatol a kimenőcsatomát kitöltő anyagba, de az anyagnak az a része, amelybe behatol, folyamatosan ürül is a csatornából. Annak elkerülésére, hogy mégis beszökhessen gáz a pumpába, a kimenőcsatoma pumpa felőli végén vagy a pumpa házából kivezetjük a környezetbe az odáig eljutott, csekély gázmennyiséget egy-egy szelepcsatornán át. A 19. ábra szerinti 300 berendezésen példát mutatunk be ilyen megoldásokra.

A 19. ábrán továbbá olyan részmegoldás is be van mutatva, amellyel a pumpa leállása, indítása, eldugulása az anyag elfogyása vagy más rendkívüli esetben és átmeneti állapotban is megakadályozható a pumpa gázzal való feltöltődése. Erre a célra egy 308 szeleplap szolgál, amely 310 forgáscsappal csapágyazottan a kimenő 302 csatorna 304 végrészét lezárja, ha nincs szállított anyagfolyam. Üzemi állapotban az anyagfolyam ezt a 308 szeleplapot nyitva tartja.

Egy másik kialakításban a 308 szeleplaphoz működtető szervomotor van kinetikusán kapcsolva, amely motor a pumpában vagy a kimenő 302 csatorna elején elrendezett nyomásérzékelő által vezérelten, kényszermozgatással van működtetve.

Annak a gáznak vagy más fluidumnak az elvezetésére, amely benyomul a kimenő 302 csatornát kitöltő anyagba, a kimenő 302 csatorna elején (a pumpa felőli végén) 312 szeleppel lezárható 311 szelepnyílás van kialakítva. Kialakítható ilyen, 76’ szeleppel elzárható 74’ szelepnyílás a házon vagy a hát részét képező papucsokon is. A 311, 74’ szelepnyílásra szivattyú is lehet csatlakoztatva, amely kiszívja a beszivárgott fluidumot a szemcsés anyagból. A 312, 76’ szelep lehet nyomásnövekedés hatására automatikusan nyitó szelep is. A szelepnyílás praktikusan az aktív csatornaszakasz mentén bárhol kialakítható, így a bemenet és kimenet közötti 314 zárótagban is. A ház például papucsok menti illesztőrései is képezhetnek fluidumelvezető nyílást.

Az aktív 100 csatornaszakasz hosszát úgy célszerű megválasztani, hogy annyi anyaghíd keletkezzék a hossza mentén, amennyivel átvihető az anyagra a kimenőoldali túlnyomás legyőzéséhez szükséges nyomóerő. Az aktív csatornaszakasz megvalósítható végig azonos, a kimenet felé bővülő (divergens) vagy a kimenet felé szűkülő (konvergens) csatorna-keresztmetszettel is. A divergens csatomakialakításnak az az előnye, hogy az anyag az aktív csatornaszakasz mentén nem tud visszafelé haladni, ami kimenőoldali gázbetörés esetén különben előfordulhatna. A konvergens csatornaszakasz folyamatosan az oldaltárcsák közé szorítja az anyaghidakat, és így nagyobb nyomóerő kifejtését teszi lehetővé adott aktív csatomahosszon.

HU 218 761 Β

Lényeges annak megakadályozása is, hogy anyag vagy az anyag pora kijusson a pumpából a környezetbe az oldaltárcsák és papucsok közötti vagy a hát más illesztőrésein. Ezt célzó kialakítás van ábrázolva a 12. ábrán, ahol az 66, 68 oldaltárcsák 72 külső átmérőjén külső kúpos vállfelület van kialakítva, amely kúpos felületen az oldaltárcsák az 52 házhoz vagy a papucsokhoz zárnak. A vállfelület kúpszöge előnyösen 45°.

A 19. ábra szerinti 74’ szelepcsatoma főként a felgyülemlő por eltávolítására szolgál. A 76’ szelep a pumpa működése alatt végig nyitva lehet, így a por a keletkezésekor azonnal távozik a pumpából, másrészt zárt 76’ szelep mellett történő üzemeltetés esetén a por a szállítható adagokban távolítható el a pumpából. Az, hogy a két lehetőség közül melyik az előnyösebb, a por jellegétől, ülepedési hajlamától és mennyiségétől függ.

A bemutatott példák egy pumpatárcsás berendezésekre vonatkoznak, de az anyagszállító berendezés kialakítható több pumpatárcsás pumpával vagy pumpákkal is, amely pumpa vagy pumpák egy vagy több bemenetről lehetnek szállítandó anyaggal táplálva. Több pumpatárcsa alkalmazásával anélkül növelhető egy anyagszállító berendezés szállítóteljesítménye, hogy nagyobb méretű pumpatárcsákat lenne szükséges alkalmazni.

Minthogy a találmány szerinti berendezés pumparészének aktív csatornaszakasza teljes töltöttségéről gondoskodva van, a szállított mennyiség arányos a pumpakerék fordulatainak számával. Ez azt jelenti, hogy a pumpakerék fordulatszáma arányos az időegység alatt szállított anyagmennyiséggel. A berendezés tehát alkalmas a szállított anyagmennyiség szállítás közben, külön mérőeszköz alkalmazása nélkül történő, folyamatos mérésére egyszerűen a pumpatárcsa-fordulatok számlálása alapján. Néhány anyagféleség mérésének biztonságát növeli, ha gamma-sugár vagy elektromechanikus detektorral figyeljük, hogy a mérőeszközül szolgáló aktív csatornaszakasz valóban tele van-e szállítandó (mérendő) anyaggal. Ilyen detektorok és alkalmazhatóságuk széles körben ismert.

A berendezés elemei célszerűen kopásálló, nagyszilárdságú acélból vagy más, arra alkalmas anyagból készülnek. A kimenőcsatoma előnyösen kis súrlódású belső felülettel készül. Szállítandó anyagtól függően a pumpatárcsa oldalfelületei és a papucsok csatomahatároló felületei is készülhetnek kis súrlódási tényezőjű anyagból, mint amilyen a politetrafluor-etilén.

Claims (55)

1. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok fluidumnyomás ellenében történő továbbítására, mozgó falú aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, azzal jellemezve, hogy szállított anyagból (40) fluidum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező kimenőcsatomája (34, 56,198, 302) van.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) mozgó fala a mozgó falat a bevezető csatornaszakasz (32, 54, 132, 172, 192) és a kimenőcsatoma (34, 56, 198, 302) között mozgató hajtással van ellátva.

3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszetű kimenőcsatomája (34, 56,198, 302) van.

4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) végétől egy, az aktív csatornaszakasztól (100, 160, 200) távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatornája (34, 56,198, 302) van.

5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatoma (34, 56,198, 302) anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy kimenőcsatomájának (34, 56, 198, 302) szállított anyagból (40) fluidum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező része anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

7. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomája (302) az aktív csatornaszakasz (100) végére van csatlakoztatva, amely csatlakoztatás helye környezetében szelepnyílás (311) van a kimenőcsatoma (302) falában kialakítva.

8. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomája (302) fluidumeltávolító szelepnyílással (311) van ellátva.

9. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakaszának (100, 160, 200) két, egymással szemben elrendezett, mozgó fala van.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (36,100) két mozgó falát két oldaltárcsa (37, 66, 68) belső tárcsafelületei (76, 78) alkotják, és az aktív csatornaszakasz (36, 100) külső falát egy, az aktív csatornaszakasz (36,100) elejétől a végéig húzódó, álló íves falfelület (94) alkotja.

11. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100) két mozgó falán legalább egy, anyagtovábbítást segítő nyomófelületet (260, 284) képező kiemelkedés van kialakítva.

12. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100) egyik mozgó falán legalább egy, anyagtovábbítást segítő nyomófelületet (260, 284) képező kiemelkedés van kialakítva.

13. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) végétől egy, az aktív csatornaszakasztól (100, 160, 200) távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatornája (34, 56, 198, 302) van, amely emelkedő csatornarész dinamikus anyagdugó képzésére alkalmasan, az anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomája (302) fluidumeltávolító szelepnyílással (311) van ellátva.

15. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomája (302) fluidumeltávolító szelepnyílással (311) az aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) vége környezetében van ellátva.

HU 218 761 Β

16. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy fluidum nyomása alatt álló rendszerre csatlakoztatott kimenőcsatomája (302) fluidum visszaáramlását gátló visszacsapó szeleplappal (308) van lezárva.

17. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomájának (302) belső falfelülete (305) kis súrlódási tényezőjű bevonattal van ellátva.

18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kis súrlódási tényezőjű felület anyaga politetrafluor-etilén.

19. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok fluidumnyomás ellenében történő továbbítására, házban kialakított mozgó falú aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, amely aktív csatornaszakasz mozgó falát két forgó oldaltárcsa egymással szemközti, belső oldalfala alkotja, míg külső falát egy, az aktív csatornaszakasz elejétől a végéig húzódó, álló faliv alkotja, azzal jellemezve, hogy a háznak (52) ferdén felfelé irányított kimenete van, amelyre szállított anyagból (40) fliudum visszaáramlását gátló, dinamikus anyagdugót képező kimenőcsatoma (302) van csatlakoztatva.

20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakaszának (100) mozgó falát alkotó két oldalfelületen anyagot tömörítő és lefelé magával vivő szállítózónákat (254) alkotó nyomófelületek (284) vannak kialakítva.

21. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100) mozgó falát alkotó oldaltárcsák (66, 68) a mozgó falat a bevezető csatornaszakasz (54) és a kimenőcsatoma (302) között mozgató hajtással vannak ellátva.

22. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatoma (302) anyagáramlás irányában bővülő keresztmetszettel van kialakítva.

23. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (100) végétől egy, az aktív csatornaszakasztól (100) távolabbi részéig emelkedő irányú kimenőcsatomája (302) van.

24. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fluidum nyomása alatt álló rendszerre csatlakoztatott kimenőcsatomája (302) fluidum visszaáramlását gátló visszacsapó szeleplappal (308) van lezárva.

25. Eljárás szemcsés anyagok továbbítására, fluidumnyomás ellenében, az 1 -24. igénypontok bármelyike szerinti anyagtovábbító berendezés alkalmazásával, amely berendezésnek a kimenőcsatomája fluidum nyomása alatt álló rendszerre van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy az eljárás során szemcsés anyagot (40) adagolunk folyamatosan a bevezető csatornaszakaszba (32, 54, 132, 172, 192), a bevezető csatornaszakaszból (32, 54, 132, 172, 192) az anyagot (40) az aktív csatornaszakaszba (100, 160, 200) vezetjük, ahol szekvenciálisán anyaghidakat képezünk az anyagból (40), az anyagot (40) az anyaghidaknál fogva, mozgó falak által megfogva a kimenőcsatomába (34, 56,198, 302) továbbítjuk, ahol a kimenőcsatoma (34, 56,198,302) keresztmetszetét folyamatosan kitöltjük az aktív csatornaszakaszból (100, 160, 200) továbbított anyaggal (40) és az így folyamatosan képzett, kifelé mozgó anyagdugóval a kimenőcsatoma (34, 56, 198, 302) keresztmetszetét folyamatosan lezárva tartjuk fluidum ellenirányú áthatolása előtt.

26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomába (34, 56, 198, 302) a fluidum nyomása alatt álló rendszerből ellenirányban behatoló fluidumot a kimenőcsatoma (34, 56, 198, 302) aktív csatornaszakaszhoz (100, 160, 200) közeli részéből szelepcsatomán át vezetjük.

27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kimenőcsatomába (34, 56, 198, 302) a fluidum nyomása alatt álló rendszerből ellenirányban behatoló fluidumot az aktív csatornaszakaszból (100, 160, 200) szelepcsatomán át vezetjük.

28. Eljárás az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti, szemcsés anyagot továbbító berendezés anyagtovábbító teljesítményének növelésére, azzal jellemezve, hogy meghatározzuk a teljes P ellennyomást, meghatározzuk az F nyomóerőt, ahol F>P, egy F=f(D/W) összefüggés alapján kiszámítjuk legalább egy D és W értéket, ahol D két forgó oldaltárcsa (37, 66, 68, 134, 154, 174) közötti agyátmérő és W a két oldaltárcsa (37, 66, 68, 134, 154, 174) közötti csatomaszélesség, vagy egy F=f(L/W) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy L és W értéket, ahol L az aktív csatornahossz és W a két oldaltárcsa (37, 66, 68,134, 154, 174) közötti csatomaszélesség, vagy egy F=f(L/S) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy L és S értéket, ahol L az aktív csatornahossz és S a két oldaltárcsa (37, 66, 68, 134, 154, 174) közötti csatorna-keresztmetszet területe, vagy egy F=f(H) összefüggés alapján kiszámítunk legalább egy H értéket, ahol H a két oldaltárcsa (37, 66, 68, 134, 154,174) közötti csatomamélység, a kiszámított értékekkel két oldaltárcsát (37, 66, 68, 134, 154, 174) és egy agyat (46, 74, 140) készítünk, amelyekből pumpatárcsát (58, 194) állítunk össze, amely pumpatárcsa (58, 194) két oldaltárcsája (37, 66, 68, 134, 154, 174) között megfelelő, W csatomaszélességet állítunk be, az oldaltárcsák (37, 66, 68, 134, 154, 174) közötti, W csatomaszélességű teret az oldaltárcsák (37, 66, 68, 134, 154, 174) kerületének egy íve mentén ívfallal zárjuk be, az így kialakított aktív csatornaszakaszhoz (100, 160, 200) bevezető csatornaszakaszt (32, 54, 132, 172, 192) és kimenőcsatomát (34, 56,198, 302) illesztünk.

29. A 28. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldaltárcsák (37, 66, 68, 134,154,174) legalább egyikének mozgó csatomafalat képező részén legalább egy lefelé néző nyomófelületet (260, 284) alakítunk ki.

HU 218 761 Β

30. A 28. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakaszban (100, 160, 200) a szemcsés anyag összeszorításával anyaghidat képezünk.

30. Anyagszállító pumpa teljes P ellennyomással és F nyomóerővel történő anyagszállításra, forgó pumpatárcsával, azzal jellemezve, hogy pumpatárcsájának (58, 194) két, egymástól W csatomaszélességnek megfelelő távolságban elrendezett oldaltárcsája (37, 66, 68, 134, 154, 174) között D agyátmérőjű agy (46, 74, 140) van elrendezve, az alábbi összefüggéseket kielégítve: F=f(D/W) és F>P, az agy (46, 74, 140) és a két oldaltárcsa (37, 66, 68, 134, 154, 174) közötti aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) külső falát álló ivfal alkotja, és az aktív csatornaszakasz (100,160, 200) bemenetére bevezető csatornaszakasz (32, 54, 132,172,192), kimenetére kimenőcsatoma (34, 56,198,302) van csatlakoztatva.

32. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasza (32) az aktív csatornaszakasz (36) mozgó falának felső szekcióját (38) takaró oldalfallal (42) van kialakítva.

33. A 32. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasznak (36) két, a bevezető csatornaszakasztól (32) a kimenőcsatoma (34) irányában mozgó fala van, és a bevezető csatornaszakasz (32) oldalfala (42) az aktív csatornaszakasz (36) mindkét mozgó falának felső szekcióját (38) takaróan van kialakítva.

34. A 32. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (32) legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakaszba (36).

35. A 33. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (32) legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakasz (36) mozgó oldalfalak közötti, felső szekciójába (38).

36. A 33. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (36) mozgó falait két oldaltárcsa (37) és a két oldaltárcsa (37) között elrendezett agy (46) felületének egy része alkotja, mely aktív csatornaszakasz (36) felső szekcióját (38) az aktív csatornaszakasz (36) agy (46) feletti része alkotja, amely felső szekció (38) mozgó falait a szállítandó anyagtól (40) a felső szekció mozgó falai közé benyúló bevezető csatornaszakasz (32) oldalfala (42) választja el.

37. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal, és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatornával, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasz (160) és a bevezető csatornaszakasz (172) közös határán egy forgó lapátkerék (156) vagy más, anyagáramlást elősegítő eszköz van elrendezve.

38. A 37. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az anyagáramlást a környezetében elősegítő eszköz az aktív csatornaszakasz (160) két mozgó fala között, az anyagot az aktív csatornaszakaszba (160) segítő módon van elrendezve.

39. A 37. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramlást elősegítő eszköz egy lapátkerék (156).

40. A 37. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramlást elősegítő eszköz egy hajtással ellátott lapátkerék (156).

41. A 37. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramlást elősegítő eszköz egy fludizáló eszköz.

42. A 37. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az áramlást elősegítő lapátkerék (156) a bevezető csatornaszakasz (152) anyagot (40) az aktív csatornaszakaszba (160) terelő fékezőlapjának (158) és az íves aktív csatornaszakasz (160) külső fala bemeneti végének környezetében van elrendezve.

43. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (192) rendelkezik egy, az anyag (40) mozgásirányába eső, az anyagot (40) az aktív csatornaszakaszba (200) terelő, elülső homlokfallal (206) és egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba (200) benyúló hátfallal (208), amely hátfal (208) a bevezető csatornaszakaszt (192) az aktív csatornaszakasz (200) kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

44. A 43. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elülső homlokfal (206) a bevezető csatornaszakaszt (192) az aktív csatornaszakasz (200) kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

45. A 43. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (192) az aktív csatornaszakasz (200) mozgó falának első szekcióját (38) takaró oldalfallal (42) van kialakítva.

46. A 45. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív csatornaszakasznak (200) két, a bevezető csatornaszakasztól (192) a kimenőcsatoma (198) irányában mozgó fala van, és a bevezető csatornaszakasz (192) oldalfalai (42) az aktív csatornaszakasz (200) mindkét mozgó falának felső szekcióját (38) takaróan vannak kialakítva.

47. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, legalább egy mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (172) rendelkezik egy, az anyag (40) mozgásirányába eső, az anyagot (40) az aktív csatornaszakaszba terelő, elülső fallal (176), egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba benyúló fallal (178) és két takaró oldalfallal (180, 182), amely oldalfalak (180,

HU 218 761 Β

182) által bezárt bevezető csatornaszakasz (172) szélessége (Wl, W2) az elülső fal (176) környezetében nagyobb, mint a hátsó fal környezetében.

48. A 47. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy bevezető csatornaszakasz (172) szélessége (Wl) az elülső fal (176) környezetében háromszorosa a hátsó fal (178) környezetében mért szélességnek (W2).

49. Anyagtovábbító berendezés szemcsés anyagok továbbítására, egy bemenettől kimenet irányában mozgó falú, mozgatóerő kifejtésére alkalmas aktív csatornaszakasszal, anyagáramlás irányában az aktív csatornaszakasz előtt elrendezett bevezető csatornaszakasszal és az aktív csatornaszakaszt követő kimenőcsatomával, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (32, 54) rendelkezik egy, az aktív csatornaszakasz (36,100) mozgó felületének első szekcióját (38, 100) takaró oldalfallal (42,104).

50. A 49. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy bemenettől kimenet irányában mozgó két, egymással szemben elrendezett, mozgatóerő kifejtésére alkalmas fala van az aktív csatornaszakaszon (36,100), és a bevezető csatornaszakasz (32, 54) rendelkezik egy, az aktív csatornaszakasz (36, 100) mozgó falának első szekciójában (38,108) a második mozgó falat takaró oldalfallal is.

51. Az 50. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (32, 54) legalább egy része belenyúlik az aktív csatornaszakaszba (36,100).

52. Az 50. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető csatornaszakasz (54) rendelkezik egy, az anyag (40) mozgásirányába eső, az anyagot (40) az aktív csatornaszakaszba (100) terelő, elülső fékezőfallal (110) és egy hátsó, az aktív csatornaszakaszba (100) benyúló oldalfallal (104), amely hátsó oldalfal (104) a bevezető csatornaszakaszt (54) az aktív csatornaszakasz (100) kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

53. Az 52. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elülső fékező fal (110) a bevezető csatornaszakaszt (54) az aktív csatornaszakasz (100) kezdeténél konkáv módon szűkítő alakzatban van elrendezve.

54. Eljárás az 1-24. vagy 32-53. igénypontok bármelyike szerinti, szemcsés anyagot továbbító berendezés előállítására, azzal jellemezve, hogy mozgó falú, aktív csatornaszakaszt (100,160,200) állítunk elő, amelyhez bemenőcsatomát csatlakoztatunk, a bemenőcsatornába oldalfalakkal rendelkező, bevezető csatornaszakaszt (32, 54, 132, 172, 192) helyezünk, amely bevezető csatornaszakasz (32, 54, 132, 172, 192) oldalfalával (42) takarjuk az aktív csatornaszakasz (100, 160, 200) mozgó falának egy részét.

55. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két, egymással csatomaszélességnek (W) megfelelő távolságban szemben fekvő, mozgó falú aktív csatornaszakaszt (100, 160, 200) állítunk elő, és a bevezető csatornaszakasz (32, 54, 132, 172,192) egy másik oldalfalával takarjuk az aktív csatornaszakasz (100,160,200) második mozgó falának egy részét.

56. Az 55. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második mozgó fal előállítása során két oldaltárcsát (37, 66, 68,134,154,174) helyezünk el egymástól csatomaszélességnek (W) megfelelő távolságban, és ezeket forgatószerkezet tengelyén rögzítjük.