HU218728B

HU218728B - Öv, valamint az övvel ellátott abszorbens ruhadarab

Info

Publication number: HU218728B
Application number: HU9503059A
Authority: HU
Inventors: Olle Carlbark; Peter Rönnberg
Original assignee: Mölnlycke AB
Priority date: 1993-05-12
Filing date: 1994-05-09
Publication date: 2000-11-28
Also published as: DE69415667D1; GR3029348T3; AU678480B2; NZ266235A; WO1994026225A1; GB9409283D0; SE9301629L; NO954514D0; FI955392A; ATE175103T1; JPH08510144A; FI955392A0; EP0700278B1; PL311573A1; DK0700278T3; PL175427B1; TNSN94044A1; EP0700278A1; CZ286870B6; GB2277866B

Abstract

A találmány tárgya öv (1) abszorbens ruhadarabhoz, ahol az övnek (1)két hosszirányú peremmel (3, 4) ellátott külső oldala és belső oldalavan, alapanyagán hurkos és horgas elemből álló rögzítőelem horgaseleméből kiképzett legalább egy tapadócsíkokhoz oldhatóan kapcsolhatótapadófelülete (5) van. Az öv lényege, hogy a tapadófelületen (5)kívül legalább a külső oldalon legalább egy, a hosszirányú peremek (3,4) hosszának 50%-ánál rövidebb, az övvel (1) megközelítőleg azonosszélességű (z), legalább egy tapadásmentes tartomány (7) vankialakítva. A találmány tárgya továbbá ruhadarab abszorbens anyagból(14) készült betételemet tartalmazó alapelemmel (2) és övvel, amelynekaz a lényege, hogy az öv (1) az 1–13. igénypontok bármelyike szerintvan kiképezve, és az alapelem (2) mindkét végén legalább két-kéttapadócsík (6’, illetve 6”) van elhelyezve, és az egy-egy végen lévőtapadócsíkok (6’, illetve 6”) belső peremei közötti távolság (y) az övtapadásmentes tartomány (7) hosszánál (X) nagyobb. ŕ

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 218 728 Β

A találmány tárgya öv, valamint célszerűen abszorbens anyagból készült ruhadarab, amely a találmány szerinti övvel van ellátva mint tartozékkal. Maga az abszorbens ruhadarab például a testből eltávozó folyadék összegyűjtésére szolgál, és elsődlegesen inkontinenciában szenvedő betegek használhatják. Az övnek két, egymástól adott távolságra elhelyezkedő hosszirányú pereme, és közöttük egy olyan felülete van, amelyre oldhatóan illeszthető egy megfelelően tapadó rögzítő, csatoló elem, például egy tépőzáras kapcsoló elrendezés horgas eleme.

A fent említett, abszorbens ruhadarabokhoz alkalmazható övnek több különféle típusa önmagában ismert.

Általánosságban két különböző típusról beszélhetünk. Az első típus esetében az öv az abszorbens ruhadarabbal egy egységet képez, azaz annak egy részét alkotja. A második típusnál a öv egy különálló elem, amelyhez az abszorbens ruhadarabnak adott része van valamilyen oldható rögzítőelemmel, például tépőzáras rögzítőelemmel csatlakoztatva. Ilyen csatlakozóelem van forgalomban VELCRO márkanév alatt. A különálló öv lehet egyszer használatos vagy legalábbis korlátozott számú használatra kiképezve, így nem kell különösképpen tisztítható legyen, és ennek megfelelő anyagból is van kialakítva. A másik típus többször használható, ezeket mosni is lehet úgy, hogy sem a tapadásának a hatásossága, sem pedig a külső megjelenése több mosás után sem romlik, ily módon tehát új övét ritkábban kell csak beszerezni.

A WO-A-91/08725 számú leírás mindkét, az előbb említett típusra ismertet példát, és lényegében egy abszorbens elemet tartalmazó ruhadarabot vagy adott esetben egy megfelelően kialakított alapelemet alkalmaz.

Újrahasználható öv ismert a GB-A-2 242 612 számú szabadalmi leírásból is, ahol az övét az abszorbens elemen kiképezett nyílásokon keresztül vezetik, és szintén tapadó-, például tépőzáras rögzítőelemet alkalmaznak, ahol a tépőzárnak a horgas eleme, és az adott esetben hurkos eleme is elhelyezhető a öv két végén.

Az ilyen jellegű ruhadarabokkal kapcsolatos egyik probléma, hogy a felhasználó számára a maximális komfortérzetet biztosítsuk úgy, hogy a ruhadarab megfelelően van rögzítve és elhelyezve. A ruhadarab nem megfelelő illeszkedése a felhasználó számára súrlódást, vágó érzetet és/vagy fájdalmat okoz. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a felhasználó képtelen saját magát kiszolgálni, vagy képtelen közölni az őt kiszolgáló személyzet felé azt a tényt, hogy a ruhadarab nem megfelelően helyezkedik el.

A már említett WO-A-91/08725 számú leírásban, ahol különálló övét ismertetnek, amely úgy van kialakítva, hogy látható jelzéssel vagy helyezőelemekkel van ellátva, és így az övnek a középvonala is sokkal jobban látható, és/vagy a rögzítőelemnek a felerősítésére szolgáló hely megfelelően ki van jelölve az alapelemen.

Ott, ahol a beteg inkontinenciában szenved, sok esetben előfordul, hogy egyéb fizikális problémái is vannak, mi több, ezek az emberek gyakran idősek, és az inkontinencián túlmenően számos egyéb problémájuk is van. Ez azt jelenti, hogy gyakran van szükségük másik személy segítségére, hogy a ruhadarabot megfelelően illesszék a testükhöz. Az ilyen típusú övéknek a használói gyakran ágyhoz kötöttek, gyakran nehezek, és a kisegítőszemélyzetnek rendszeresen nehézséget okoz a fenti ruhadarab illesztése és felerősítése úgy, hogy az megfelelően komfortos legyen, mivel a kisegítőszemélyzetnek nemcsak arra kell ügyelnie, hogy a ruhadarabot megfelelően helyezze el, hanem arra is, hogy megfelelő erősséggel rögzítse a használóján.

Még abban az esetben is, ha megfelelő előre kijelölt illesztőpontok vannak az alapelemen a levehető övék esetében is, ahogyan ez a WO-A-91/08725 leírásban említve van, ezek gyakran nem láthatók, vagy nem könnyen felismerhetők, ily módon tehát ágyhoz kötött felhasználó esetében, ahol az alapelemnek az illesztése a fekvő embernek a háta részére esik, komoly nehézséget okoz.

A GB 1200 177 számú leírás olyan megoldást ismertet, ahol az öv alapanyagához nem illeszthető semmiféle rögzítőelem, hanem olyan tapadócsíkokkal van ellátva, amelyek az öv szélességének csak megközelítőleg 50%-át teszik ki, tehát fölötte és alatta nem tapadó rész van. Ez azt is jelenti, hogy a tapadásmentes rész szinte az öv teljes kerülete mentén megtalálható, így a hozzáillesztett abszorbens termék elhelyezhetősége nem egyértelmű, és tapadócsíkok dörzsölhetik a bőrt. Ennél a megoldásnál a kitűzött cél eleve az volt, hogy az övét különböző méretű emberekhez lehessen illeszteni, nem pedig az, hogy az illesztés helye egyértelmű legyen, és az öv felvétele után lehessen az abszorbens elemet csatlakoztatni.

Az US 4 964 860 számú leírás szerinti övnek legalább az egyik oldalán van tapadófelület, és az abszorbens betételem megfelelő elhelyezéséhez az övön vizuális jelzések vannak. Az itt ismertetett megoldás szerint a tapadóelemek bárhol elhelyezhetők, ami lehetővé teszi, hogy az eldobható abszorbens termék bárhol illeszthető az övhöz.

Felmerül tehát az igény egy olyan öv és ezzel összekapcsolható ruhadarab iránt, amely lehetővé teszi, hogy a ruhadarabot könnyen és megfelelően lehessen illeszteni még ágyhoz kötött betegek esetében is úgy, hogy először az övét helyezzük el megfelelően a viselője dereka körül, majd ezt követően rögzítjük az abszorbens ruhadarabot.

A találmány tárgya tehát öv abszorbens ruhadarabhoz, ahol az övnek két hosszirányú peremmel ellátott külső oldala és belső oldala van, és anyagán hurkos és horgas elemből álló rögzítőelem horgas eleméből kiképezett legalább egy tapadócsíkhoz oldhatóan kapcsolható - lényegében a hurkos elemet képző anyagból kiképzett tapadófelülete van.

Az öv lényege, hogy a tapadófelületen kívül legalább a külső oldalon legalább egy, a hosszirányú peremek felénél rövidebb, az övvel megközelítőleg azonos szélességű legalább tapadásmentes tartomány van kialakítva.

Előnyös, ha a tapadásmentes tartomány az öv hosszirányra merőleges középvonalára szimmetrikusan van

HU 218 728 Β elrendezve, és hossza az öv hosszának 50%-ánál kisebb, de adott esetben nagyobb is lehet.

Előnyös továbbá, ha az öv a tapadófelületet képező anyagból van, a tapadásmentes tartomány erre az anyagra felvitt, attól eltérő anyagból van, vagy az öv a tapadásmentes tartományt képező anyagból van, a tapadófelületet két felületrész képezi, amelyek az öv tapadásmentes anyagához vannak illesztve úgy, hogy közöttük van a tapadásmentes tartomány.

Adott felhasználás esetében előnyös, ha az öv belső oldala és a külső oldala azonos.

Előnyös továbbá, ha az öv egyik végéhez egy további anyagdarab középső része van csatlakoztatva, és erre az anyagdarabra mindkét végén egy-egy tapadócsík van elhelyezve.

Előnyös, ha az öv belső oldala legalább részben abszorbens anyagból van.

Az öv egyik végén lévő tapadócsíkok az öv szélességének 25-75%-ában helyezkedhetnek el, és adott esetben ezekhez a tapadócsíkokhoz kapcsolódó felület szövés nélkül előállított anyagból van, de az övnek mind a belső oldala, mind a külső oldala lehet szövés nélkül előállított anyagból.

A tapadásmentes tartomány hossza 5-70 cm, előnyösen 25-40 cm.

A találmány tárgya továbbá ruhadarab abszorbens anyagból készült betételemet tartalmazó alapelemmel és övvel, és az a lényege, hogy az öv a találmány szerinti öv, és az alapelem mindkét végén legalább két-két tapadócsík van elhelyezve, és az egy-egy végen lévő tapadócsíkok belső peremei közötti távolság az öv tapadásmentes része hosszánál nagyobb.

Előnyös, ha az alapelem mindkét vége rugalmas, és a csíkok ezen a rugalmas részén vannak elhelyezve, és a csíkok belső peremei közötti távolság kifeszített állapotban értendő.

Ugyancsak előnyös, ha a övvel kapcsolódó csatlakozási tartomány nemszövött anyagból van, tapadócsíkok kapcsolódása az övhöz úgy van megválasztva, hogy a lehúzási szilárdsága 0,1-2,0 Nem-', előnyösen 0,2-0,8 Nem-' nyírási szilárdságuk pedig nagyobb, mint 1 Nem-², előnyösen pedig nagyobb, mint 15 Nem ².

Azáltal, hogy egy egyértelműen elhelyezett tapadásmentes tartományt alakítunk ki, az alapelemen lévő tapadócsíkok rögzítése úgy valósítható meg, hogy nincs szükség arra, hogy ezeket a tapadócsíkokat, amelyekkel az öv az alapelemhez van rögzítve, lássuk is, mivel az a személy, aki az abszorbens elemet az övhöz rögzíti, csak az adott és megfelelő helyen tudja a rögzítést elvégezni.

Itt jegyezzük meg, hogy az abszorbens alapelem bármilyen ruhadarab lehet, nem csak az inkontinenciabetét, de a találmány elsősorban és főleg felnőttinkontinenciában szenvedő betegeknél alkalmazható. A találmány szerinti kialakítás gyerekpelenkaként is alkalmazható, hiszen itt csupán arra kell ügyelni, hogy megfelelő méretű pelenka, illetőleg öv kerüljön készítésre.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti öv egy olyan példakénti kiviteli alakja látható, amelyet a jobb érthetőségért kifordítottunk, tehát ami itt kívül látszik, a használat közben belül helyezkedik el, a

2. ábrán a találmány szerinti öv egy olyan kiviteli alakja látható, amely bármelyik irányban körültekerhető a test körül, a

3. ábrán látható egy alapelem, amely abszorbens ruhadarab, és amely el van látva azokkal a tapadóelemekkel, amelyekkel az övhöz rögzíthető, a

4. ábrán a találmány szerinti öv síkban kiterített helyzetében látható, az

5. ábrán szintén síkban kiterítve látható a 2. ábrán bemutatott öv egy részlete, a

6a., 6b. és 6c. ábrákon a találmány szerinti rögzítőcsíkok néhány példakénti kiviteli alakja látható.

Az 1. ábrán látható a találmány szerint kialakított 1 öv, amely rugalmas anyagból készül, és a felhasználó dereka köré helyezhető el. Az 1. ábrán az 1 öv a jobb érthetőség kedvéért egy képzeletbeli középpont körül ellenkező módon van körülvezetve, mint ahogy ezt a testhez illesztjük. Ily módon tehát az 1 övnek a 8 belső oldala helyezkedik el az ábrán kívül.

Az 1 öv lényegében téglalap alakú, amelynek két, egymással lényegében párhuzamos 3 és 4 hosszirányú pereme van, amelyek egymástól z távolságra vannak, azaz az 1 öv z szélességű, ahogyan ez a 4. ábrán figyelhető meg. Az 1 övnek az 1. ábrán látható kiviteli alakjánál az egyik végén olyan 13 végrész van, amelynek kisebb a szélessége, mint z. A 13 végrészen egy 6 tapadócsík van elhelyezve. Ez a 6 tapadócsík egy például tépőzáras rögzítő elrendezés horgas eleme, míg a hurkos elem itt az 1 öv anyaga.

Az 1 övnek a külső oldala szolgál az oldható rögzítés céljaira, részben a 6 tapadócsík rögzítésére, amely az 1 öv 13 végrészénél van elhelyezve, részben pedig a

3. ábrán látható ruhadarab 2 alapelemének a rögzítésére 6’ és 6” tapadócsíkok segítségével.

Az 1 övnek a külső oldalát egy 5 felület képezi, amelyen van egy olyan tapadásmentes 7 tartomány az 5 felület anyagától eltérő anyagból, amelyhez a 6’ és 6” tapadócsíkok nem tudnak odatapadni. Ennek a tapadásmentes 7 tartománynak, ahogyan ez a 4. ábrán látható, az 1 öv hossztengelyére merőleges A-A középvonala lényegében az 1 öv A-A középvonala is, és a tapadásmentes 7 tartomány erre szimmetrikusan van elrendezve. A tapadásmentes 7 tartomány, ahogyan ez a 4. ábrán látható, X hosszúságú és z szélességű. A tapadásmentes 7 tartomány adott esetben az 1 öv teljes z szélessége mentén van elhelyezve, vagy legalábbis annak a jelentősebb, azaz 50%-nál nagyobb részén. A z szélesség méretét az határozza meg, hogy a 6’ és 6” tapadócsíkok ne tudjanak megtapadni a tapadásmentes 7 tartomány fölötti és alatti részein sem. Ez a tapadásmentes 7 tartomány az 1 övnek hosszúságát tekintve egy kisebb részén helyezkedik el, azaz a tapadásmentes 7 tartomány X hosszúsága az 1 öv teljes hosszúságának kisebb, mint

HU 218 728 Β

50%-a. Az 1 övék maximális hosszúsága általában nem több, mint 150 cm, így ennek a tapadásmentes 7 tartomány maximális X hosszúsága sem több, mint 70 cm, de adott esetben bármilyen kicsi is lehet, adott esetben akár 5 cm is lehet, ez minden esetben az 1 övnek a hosszától, és a hozzá illesztendő 2 alapelemnek a méretétől függ. Célszerű az, ha a tapadásmentes 7 tartomány X hosszúsága 25 és 40 cm között van normál felnőttinkontinenciában szenvedő betegek esetében.

A tapadásmentes 7 tartomány általában úgy van kialakítva, hogy az 5 felületre, amely alkalmas arra, hogy a 6’ és 6” tapadócsíkokkal összekapcsolódjon, egy olyan anyagdarabot helyeznek, amelyhez a 6’ és 6” tapadócsíkok nem tudnak megtapadni, így lehet ez például valamilyen műanyag. Nyilvánvaló az is, hogy az 1 öv adott esetben teljes egészében vagy nagyrészt készíthető olyan anyagból is, amelyhez nem tapadnak a 6, 6’ és 6” tapadócsíkok. Ebben az esetben azonban ahhoz, hogy meglegyenek a megfelelő tapadótartományok, az 1 öv hossza mentén, ahogyan ezt a 4. ábrán mutatjuk be, két 5’, 5” felületrészt kell elhelyezni olyan anyagból, amelyhez a 6’ és 6” tapadócsíkok megfelelően oldhatóan tapadni tudnak. Ezeket az 5’, 5” felületrészeket úgy kell elhelyezni, hogy a belső oldaluk érintkezzen a tapadásmentes 7 tartomány határvonalaival.

A 3. ábrán látható egy olyan 2 alapelem, amelynek két végén két-két 6’ és 6” tapadócsík van egymástól y távolságra elhelyezve, és a 2 alapelem egy 14 abszorbens anyagból készült betétet tartalmaz.

A következőkben azt mutatjuk be, hogy a 2 alapelemet hogyan lehet az 1 övhöz illeszteni. Az 1 övét először a viselőjének a derékrésze körül vezetjük, majd a 6’ és 6” tapadócsíkokat könnyedén az egyébként oldhatóan ehhez kapcsolódó külső oldal 5 felületéhez nyomjuk a megfelelő helyen. A tapadásmentes 7 tartomány kívül helyezkedik el, és A-A középvonala célszerűen úgy van elhelyezve, hogy az a viselőjének a gerincoszlopába essen. Ezt követően a 2 alapelemet az 1 öv külső oldalához illesztjük a viselőjének a háta mögött úgy, hogy a két 6’ vagy 6” tapadócsíkot az 1 öv 5 felületéhez nyomjuk, attól függően, hogy melyik a hátsó rész.

A 3. ábrán látható, hogy a két-két 6’ vagy 6” tapadócsík között y távolság nagyobbra van megválasztva, mint a tapadásmentes 7 tartománynak az X hosszúsága. Ily módon a 6’ vagy 6” tapadócsíkok könnyedén tapadnak meg az 1 öv megfelelő helyén, mivel ott megvannak azok a helyek, ahova ezek be tudnak tapadni. Azt követően, hogy a hátsó 6’ vagy 6” tapadócsíkokat rögzítettük, a 2 alapelemnek a másik vége, ezt itt külön nem tüntetjük fel, azt követően a viselőjének a lába között átvezettük, szintén rögzítjük a 6’ vagy 6” tapadócsíkokkal.

Végeredményben tehát a 2 alapelem, amely lehet például az inkontinenciabetétet tartalmazó rész, nem csak megfelelően fog elhelyezkedni, tehát nincsen oldalirányú húzóerő a lábakra, vagy nem megfelelő elhelyezkedés a lépésbetétrészben, de biztos az is, hogy az 1 öv nem fog eltekeredni, ami önmagában is vágó és dörzsölő érzést kelt.

Adott esetben a 2 alapelem azon része, ahol 6’ és 6” tapadócsíkok vannak rugalmas vagy nyújtható. Ebben az esetben a 2 alapelem és az 1 öv megfelelő illesztéséhez ezt a részt kell addig széthúzni, amíg az y távolság nagyobb nem lesz, mint a tapadásmentes 7 tartomány X hosszúsága.

A 2. ábrán látható kiviteli alak, valamint az 5. ábrán látható kiviteli alak arra az esetre vonatkozik, amikor bármilyen irányból feltehető az 1 öv, ebben az esetben az 1 övnek mind a külső oldalán, mind pedig a 12 belső oldalán oldható kapcsolat kialakítására alkalmas tartománya van, és mindkét oldalon megtalálható a tapadásmentes 7 tartomány is.

Itt jegyezzük meg, hogy a reverzibilis öv használata, még a tapadásmentes 7 tartomány nélkül is, igen jelentős előnyt jelent az ismert egyoldalas övékhez képest, mivel ott nincs semmiféle követelmény abban a vonatkozásban, hogy mielőtt az 1 övét feltesszük, ellenőrizzük azt, hogy melyik oldala kerüljön kívülre. Ez az előny különösen sötétben, vagy akkor előnyös, hogyha a felhasználója részben vagy teljesen vak.

A 2. és az 5. ábrán látható reverzibilis 1 övnek az egyik végéhez hegesztéssel vagy bármilyen módon további külön 20 anyagdarab közepe van illesztve, amely rugalmas anyagból van, és amelyhez két, megfelelően rögzíthető 21 és 22 tapadócsik van elhelyezve. Attól függően, hogy az 1 övét milyen módon viseli az illető, illetőleg melyik irányból veszi körül a testét, vagy a 21, vagy a 22 tapadócsík használható fel az 1 öv rögzítésére.

Általában a tapadásmentes 7 tartomány az 1 öv mindkét oldalán, ha van, azonos méretű, kialakíthatók azonban különböző méretben is. Ez például akkor lehet előnyös, ha kívánatos az, hogy kisebb, és így kevésbé látható betétet vagy pelenkát viselnek napközben, míg a nagyobb méretű tapadásmentes 7 tartomány az éjszaka használatos, ily módon tehát a külső oldalon és a 12 belső oldalon lévő a 6’ és 6” tapadócsíkok közötti y távolság adott esetben különböző is lehet.

Különösen előnyös a találmány szerinti egyoldalas 1 övék esetében, ha az 1 övnek a 8 belső oldala 14 abszorbens anyagból van, például ily módon elnyelheti a szagokat vagy illatokat. Ez a belső 14 abszorbens anyag lehetővé teszi, hogy az 1 öv külső oldalát tetszőleges anyagból válasszuk ki.

Az 1 öv célszerűen mindkét oldalán szövött anyaggal van borítva, mivel így biztosítható az, hogy a megfelelő rögzítő 6, 6’ és 6” tapadócsíkok az 1 övhöz is tapadjanak, továbbá megfelelően mosható is.

Manapság azonban lehet alkalmazni nemszövött, olcsóbb anyagokat is az 1 öv külső oldalaként, mivel a különféle 6, illetőleg 6’ és 6” tapadócsíkokhoz alkalmazható anyagokból számos olyan is került már fejlesztésre, amelyek nemszövött anyagokhoz is illeszthetők. A nemszövött anyagok nehezen moshatók anélkül, hogy gyűrődések ne keletkezzenek rajtuk. Lehetséges olyan kiviteli alak is, amikor használhatunk 14 abszorbens anyagot, vagy használhatunk nemszövött anyagot is az 1 övnek a 8 belső oldalára akkor, ha az 1 öv például egyszer használatos kivitelű, azaz mosás után már

HU 218 728 Β nem kerül felhasználásra. Ebben az esetben olcsóbb anyagot is lehet használni, és az 1 öv néhány használat után eldobható.

Abban az esetben, ha az oldhatóan csatlakozó 5 felületként nemszövött anyagot használunk, célszerű, ha a lehúzási, illetőleg a nyírási szilárdságát megfelelőre választjuk meg. Célszerű, ha a lehúzási szilárdsága 0,1-2 N-cm^-1, előnyösen pedig 0,2-0,8 N·cm^-1, míg a nyírási szilárdsága célszerűen nagyobb, mint 1 N em^-2, előnyösen azonban nagyobb, mint 15 N-cm ², és általában 20 N -cm-²-nál nagyobbra van megválasztva.

Mivel az egyik legfontosabb szempont az ilyen ruhadarabok esetében az, hogy a viselőjének megfelelő komfortérzete legyen, különösen ami az 1 övnek az elhelyezését és illesztését illeti, a 6, 6’ és 6” tapadócsíkokat úgy kell elhelyezni, és hogy az 1 övét és a 2 alapelemet megfelelően összefogják. A 6 tapadócsíkokat célszerű olyan hosszúságúra és szélességűre kialakítani, hogy minden esetben, még nagy derékbőség esetén is biztosítva legyen a megfelelő rögzítés.

A 6a., 6b. 6c. ábrákon az 1 öv olyan kiviteli alakjai láthatók, ahol 9,10, 11 tapadócsíkok vannak különféle módon elrendezve. Mindegyik kiviteli alakra igaz azonban az, hogy a 9, 10 tapadócsíkok keskenyebbek, mint az 1 öv z szélessége, azaz 3 és 4 hosszirányú peremétől adott távolságra végződnek. A 6c. ábrán bemutatott kiviteli alaknál pedig maga az 1 öv vége van lekeskenyítve. Amikor tehát az 1 övét úgy rögzítjük, hogy adott esetben nem megfelelő szögben illesztjük egymáshoz a két fél részt, és azok nem fedik teljes egészében le egymást, egyik 6, 9, 10, 11 tapadócsík sem fog az öv 3 és 4 hosszirányú peremein túlnyúlni, és így nem sértik a viselőjének a bőrét.

Látható tehát, hogy ezek a 9, 10, 11 tapadócsíkok hosszúkás alakúak, a 6b. ábrán látható kiviteli alaknál a 10 tapadócsíkokból egy sor van egymás mellé elhelyezve. Célszerű, ha a 10 tapadócsíkok hosszúsága és szélessége 2:1 arányú, még előnyösebb a 3:1 arány. Ezt elérendő előnyös, ha a 10 tapadócsíkoknak a nagyobbik mérete helyezkedik el az 1 öv szélességében, ahogy az ábrákon is látható, és előnyös, ha egyik 6, 9, 10 és 11 tapadócsík nagyobb mérete az 1 öv szélességének 25-75%-át foglalja csak el. Az 1 öv z szélessége alatt mindig az 1 övnek azon tartománya szélességét értjük, ahova a 9, 10, 11 tapadócsíkok illeszkednek. A 6c. ábrán látható kiviteli alaknál például a 11 tapadócsík túlnyúlik vagy lényegében teljes egészében lefedi az 1 öv csökkentett szélességét, ily módon tehát all tapadócsík az adott tartományba esik, mert az 1 övnek az a része, amihez majd illeszkedik, szélesebb. Előnyös, ha a 6, 9, 10 tapadócsíkok hosszúsága kisebb, mint a z szélesség 60%-a. A megfelelő nyírószilárdságot azáltal lehet elérni, hogy nemszövött anyagot alkalmazunk illeszkedő felületekként, ily módon a megfelelő nyírószilárdságot lehet elérni minimális felülettel.

A találmányt példakénti kiviteli alakjai segítségével ismertettük, természetesen más célra további kiviteli alakok is megvalósíthatók a találmány felismerésének a felhasználásával.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Öv (1) abszorbens ruhadarabhoz, ahol az övnek (1) két hosszirányú peremmel (3, 4) ellátott külső oldala és belső oldala van, alapanyagán hurkos és horgas elemből álló rögzítőelem horgas eleméből kiképzett legalább egy tapadócsíkokhoz oldhatóan kapcsolható tapadófelülete (5) van, azzal jellemezve, hogy a tapadófelületen (5) kívül legalább a külső oldalon legalább egy, a hosszirányú peremek (3, 4) hosszának 50%-ánál rövidebb, az övvel megközelítőleg azonos szélességű (z), legalább egy tapadásmentes tartomány (7) van kialakítva.
2. Az 1. igénypont szerinti öv, azzal jellemezve, hogy a tapadásmentes tartomány (7) az öv (1) hosszirányra merőleges középvonalára (A-A) szimmetrikusan van elrendezve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az övnek (1) legalább a külső oldala a tapadófelületet (5) képező anyagból van kialakítva, a tapadásmentes tartomány (7) pedig erre az anyagra felvitt, attól eltérő anyagból van kialakítva.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az öv (1) a tapadásmentes tartományt (7) képező anyagból van kiképezve, és a tapadófelületet (5) két felületrész (5’, 5”) képezi, amelyek az öv (1) tapadásmentes anyagához vannak illesztve úgy, hogy közöttük van a tapadásmentes tartomány (7).
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy a tapadásmentes tartományt (7) képező anyag hossza az öv (1) hosszának 50%-ánál nagyobb.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az öv (1) belső oldala (12) és a külső oldala azonos.
7. A 6. igénypont szerinti öv, azzaljellemezve, hogy az öv (1) egyik végéhez egy további anyagdarab (20) középső része van csatlakoztatva, és erre az anyagdarabra (20) mindkét végén egy-egy tapadócsík (21, 22) van elhelyezve.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az övnek (1) a belső oldala (8, 12) legalább részben abszorbens anyagból (14) van.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az öv (1) egyik végén lévő tapadócsíkok (6, 10, 11, 21, 22) mérete az öv (1) szélességében (z) az öv (1) szélességének (z) a 25-75%-a.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy legalább a tapadócsíkokhoz (6, 10, 11,21, 22) kapcsolódó felület (5) szövés nélkül előállított anyagból van.
11. A 10. igénypont szerinti öv, azzal jellemezve, hogy az övnek (1) mind a belső oldala (8, 12), mind a külső oldala szövés nélkül előállított anyagból van.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti öv, azzal jellemezve, hogy a tapadásmentes tartomány (7) hossza 5-70 cm, előnyösen 25-40 cm.
14. Ruhadarab abszorbens anyagból (14) készült betételemet tartalmazó alapelemmel (2) és övvel, azzal jellemezve, hogy az öv (1) az 1-13. igénypontok bárme5

HU 218 728 Β lyike szerinti öv, és az alapelem (2) mindkét végén legalább két-két tapadócsík (6’, illetve 6”) van elhelyezve, és az egy-egy végen lévő tapadócsíkok (6’, illetve 6”) belső peremei közötti távolság (y) az öv tapadásmentes tartománya (7) hosszánál (X) nagyobb. 5
15. A 14. igénypont szerinti ruhadarab, azzal jellemezve, hogy az alapelem (2) mindkét vége rugalmas, és a tapadócsíkok (6’, illetve 6”) ezen a rugalmas részén vannak elhelyezve, és a tapadócsíkok (6’, illetve 6”) belső peremei közötti távolság (y) kifeszített állapotban értendő.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti ruhadarab, azzal jellemezve, hogy az övvel (1) kapcsolódó tartomány nemszövött anyagból van, és a tapadócsíkok (6’, 6”) kapcsolódása az övhöz (1) úgy van megválasztva, hogy lehúzási szilárdsága 0,1-2,0 N-cm^-1, előnyösen 0,2-0,8 N-cm-¹, nyírási szilárdságuk pedig nagyobb mint 1 N-cm”², előnyösen pedig nagyobb mint 15 N-cm-².