HU218520B

HU218520B - Abszorbens elem abszorbens termékhez, valamint pelenka

Info

Publication number: HU218520B
Application number: HU9403114A
Authority: HU
Inventors: Ted Guidotti; Eje Österdahl
Original assignee: Mölnlycke AB
Priority date: 1992-04-28
Filing date: 1993-04-21
Publication date: 2000-09-28
Also published as: PL171964B1; HUT75447A; SE501166C2; DE69323193T2; ZA932762B; JPH07506030A; US5741241A; GB9308577D0; GB2266464B; CA2118420A1; WO1993021882A1; TNSN93044A1; FI945079A0; SE9201333L; NZ252766A; NO305193B1; ES2128428T3; DE69323193D1; MX9302443A; NO944102D0

Abstract

A találmány tárgya abszorbens elem előnyösen abszorbens termék,úgymint pelenka, inkontinenciabetét vagy egészségügyi betét abszorbensbetételemeként (3) történő felhasználásra, amelynek használat közben aviselőjéhez közelebb eső, szálasanyagból készült első abszorbensrétege (16) és használat közben a viselőjétől távolabb eső,szálasanyagból készült, nagy folyadékterítő képességű másodikabszorbens rétege (17) van. Az abszorbens elem lényege, hogy az elsőabszorbens réteg (16) nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagot(18) tartalmaz, amely egyenletesen van legalább az első abszorbensréteg (16) egy adott területén a szálasanyaggal összekeverve, és amásodik abszorbens réteg (17) két szálasanyagból kialakított rétegből(17a, 17b) áll, amelyek között legalább egy szuperabszorbens anyagból(18) kialakított réteg (20) van elhelyezve. A találmány tárgya továbbápelenka, amely két burkolati réteg (1, 2) között elhelyezettabszorbens betételemet (3) tartalmaz, és van egy hátsó része, amelyhasználat közben a viselője hátsó részénél helyezkedik el, és van egyelülső része, amely viselőjének az elülső részénél helyezkedik el,valamint a hátsó rész és az elülső rész között egy lépésbetétrész vankialakítva. A pelenka lényege, hogy az abszorbens betételem (3) atalálmány szerinti abszorbens elem. ŕ

Description

A találmány tárgya olyan abszorbens elem, amely abszorbens termék abszorbens betételemét képezheti, ilyen termék lehet például pelenka, inkontinenciabetét vagy egészségügyi betét. Az abszorbens elem tartalmaz egy abszorbens réteget, amely cellulóz szálfátyol bundából van kialakítva, és amely használat közben a viselője felé esik, tehát a viselőjéhez közel esik, tartalmaz továbbá egy második abszorbens réteget, amely cellulózszálfátyol-alapú elemként van kiképezve, és amely használat közben a használójától távolabb esik, és amelynek nagy a folyadékterítő képessége.

A találmány tárgya továbbá pelenka, amelyben a találmány szerinti abszorbens elem van betételemként alkalmazva.

A különféle abszorbens elemek, amelyek az abszorbens termékekhez - úgymint egyszer használatos pelenkához, egészségügyi betéthez vagy inkontinenciabetéthez - betételemként használatosak, általában egy vagy több cellulóz szálfátyol párnából vannak kialakítva, és gyakran tartalmaznak úgynevezett szuperabszorbens anyagot, amelyek olyan polimerek, amelyek képesek arra, hogy a saját tömegük többszörösét tudják elnyelni akár vízből, akár testfolyadékokból. Az abszorbens betételem egyéb alkatelemeket is tartalmazhat, például olyanokat, amelyek javítják folyadékterítő tulajdonságát vagy amelyek növelik megfelelő formatartóságát, és így azon képességét, hogy a használat közbeni deformációnak ellenálljon.

A pelenkákkal és inkontinenciabetétekkel kapcsolatos egyik legkomolyabb probléma, hogy ezek úgy vannak kiképezve, hogy viszonylag nagy mennyiségű folyadékot tudjanak felszívni és azután elnyelni, azonban ezeknél a termékeknél gyakran előfordul szivárgás, mielőtt a teljes abszorpciós kapacitása kihasználásra került volna.

Az abszorbens betételemben a szuperabszorbens anyagok alkalmazása hozzájárul már ahhoz, hogy az abszorpciós kapacitása nagyobb legyen, és növeli az abszorbens betételem azon képességét is, hogy a már elnyelt folyadékot visszatartja, még akkor is, ha az abszorbens betételem külső nyomóerő hatásának van kitéve. A manapság alkalmazott szuperabszorbens anyagoknak azonban sajnos kicsi az abszorpciós sebessége. Mivel a vizelet gyakran úgy távozik a testből, hogy hirtelen, adott esetben néhány másodperc alatt nagy mennyiségű folyadék ürül, az abszorbens betételem gyakran válik bizonyos részein időszakosan telítetté a folyadékkal, ami azt jelenti, hogy ha például további vizeletet ürít a felhasználója, az már az abszorbens betételemből kiszivárog.

A korai szivárgás természetesen nagyon kellemetlen a felhasználójának, ezen túlmenően pedig irritálja a bőrét is.

Egy további probléma a már korábban említett abszorbens egészségügyi termékekkel az, hogy mindenképpen biztosítani kell azt, hogy az a felülete, amely használat közben a viselője felé esik, egész használata során lehetőleg száraz maradjon, azaz az úgynevezett újranedvesedés meg legyen akadályozva, ami azt jelenti, hogy a már egyszer elnyelt folyadék az abszorbens betételemből ne tudjon ismételten, például nyomás hatására a viselőjével szembeeső felületre visszaszivárogni, és ily módon a viselőjének a bőrét nedvesíteni vagy adott esetben még szivárgást is okozni. Az abszorbens termékek újranedvesedési paraméterei bizonyos mértékben javultak akkor, amikor szuperabszorbens anyagot kezdtek alkalmazni, mert ez az elnyelt folyadékot vegyi úton köti meg, és így a termék külső hatásra is kevésbé fog újranedvesedni, például akkor, amikor a viselője leül. Az ilyen jellegű abszorbens betételemek kialakításánál azonban nehézséget jelent az, hogy mily módon fog a folyadék az abszorbens betételemben úgy eltelj edni és szétterülni, hogy a szuperabszorbens anyagot elérje.

Az SE 9100274-1 számú szabadalmi bejelentés olyan abszorbens elemet ismertet, amely legalább két különböző cellulóz szálfátyol réteget tartalmaz, és ahol az első abszorbens rétegben a szálkonstrukció egy első típusú szálfátyol anyagból van, amelynek nyitott szálszerkezete van és alacsonyabb a folyadékterítő kapacitása, továbbá a kritikus tömege 8 cm³/g 2,5 kPa nyomásnál, a második abszorbens réteg szálszerkezete az előzőtől eltérő második típusú szálfátyolból van kialakítva, amelynek kritikus tömege 8 cm³/g alatt van 2,5 kPa nyomás mellett, és nagyobb a folyadékszétterítő képessége, mint az első abszorbens rétegben lévő anyagnak.

A nyitott szálszerkezet azt eredményezi, hogy az első abszorbens réteg a szálai között nagy mennyiségű folyadékot tud felszívni, ily módon tehát rövid idő alatt nagy mennyiségű folyadékot tud elnyelni, vagyis ennek a rétegnek igen nagy a pillanatnyi folyadékabszorpciós képessége.

A második réteg, amelynek nagyobb a folyadékterítő képessége, mint az első abszorbens rétegé, képes arra, hogy az első abszorbens rétegből a folyadékot magába szívja, és ezt a beszívott folyadékot a második abszorbens rétegben szétterítse.

Egy olyan kiviteli alak is kialakítható, amelynél a második abszorbens réteg és adott esetben az első abszorbens réteg is tartalmaz szuperabszorbens anyagot, és ez az anyag lényegében egyenletesen van a réteg legalább egy tartományában a szálfátyol elemei közé keverve. Ily módon egy olyan abszorbens betételem alakul ki, amelynek nagy a pillanatnyi abszorpciós kapacitása, és megvan az a képessége, hogy ellene hasson az újranedvesedésnek, azaz a már elnyelt folyadék nem jut ismét a viselőjének a bőréhez.

Olyan abszorbens elemet, amelynél szálfátyol bundába egyenletesen vannak szuperabszorbens anyagok keverve, és ezt követően van az abszorbens betételem megfelelően összenyomva annak érdekében, hogy a legjobb abszorpciós paramétereket lehessen elérni, például az EP-B-0 122 042 számú leírás ismertet.

A találmánnyal célul tűztük ki az előbbiekben említett abszorbens elem olyan formában történő továbbfejlesztését, amelynek során az abszorpciós paraméterek még tovább javulnak.

Célul tűztük ki továbbá olyan pelenka kialakítását, amelyben a találmány szerinti abszorbens elem betételemként alkalmazható.

HU 218 520 Β

A találmány tárgya tehát abszorbens elem előnyösen abszorbens termék, úgymint pelenka, inkontinenciabetét vagy egészségügyi betét abszorbens betételemeként történő felhasználásra, amelynek használat közben a viselőjéhez közelebb eső, szálasanyagból készült első abszorbens rétege és használat közben a viselőjétől távolabb eső, szálasanyagból kiképezett második abszorbens rétege van, és a második abszorbens réteg nagy folyadékterítő képességűre van kiképezve.

Az abszorbens elem lényege abban van, hogy az első abszorbens réteg nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagot tartalmaz, amely lényegében egyenletesen van legalább az első abszorbens réteg egy adott területén a szálasanyaggal összekeverve, és a második abszorbens réteg legalább egy olyan szuperabszorbens anyagból kialakított réteget tartalmaz, amely két szálasanyagból kialakított réteg között van elhelyezve.

Nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagoknak az abszorbens elem első abszorbens rétegébe történő bekeverésének a hatására ez az első réteg meg fogja tartani a nyitott szál szerkezetét még akkor is, ha a szuperabszorbens anyag nedvessé válik és megduzzad. Ily módon tehát ahelyett, hogy ez a kitágulás a kapillárisrendszer pórusait lezárná, amikor is nedvessé válik, a szuperabszorbens anyag szálait egymástól eltolja, amikor kitágul úgy, hogy a kapillárisrendszerben a pórusok szintén kitágult állapotban maradnak. Ennek az az eredménye, hogy az abszorbens elemhez érkező további folyadék is megfelelően felvételre kerül az első rétegben lévő szálszerkezet segítségével. Előnyösen az első abszorbens réteg alacsony folyadékterítő képességűre van kialakítva.

A második abszorbens rétegben a szuperabszorbens anyag réteg formájában van, nem úgy, mint az első abszorbens réteg esetében, ahol a szálakkal össze van keverve. Nem várt hatásként azt tapasztaltuk, hogy az ilyen elrendezés következtében a folyadékterítő képesség lényegesen javul, javul a koherencia, és javul az abszorpciós sebesség is a második abszorbens rétegben. A második abszorbens rétegben lévő szuperabszorbens anyag is előnyösen nagy szilárdságú, és ily módon optimális folyadékterítési paraméterek érhetők el.

Az olyan cellulóz betételemnek, amelyhez szuperabszorbens anyagok vannak keverve, az abszorpciós sebessége alacsonyabb lesz, mint egy olyan cellulózelemé, amely nem tartalmaz szuperabszorbens anyagot. Ez azért lényeges, mert az első réteg mint folyadékbefogadó réteg működik, amely képes arra, hogy nagy mennyiségű folyadékot nyeljen el. Másrészről azonban, ha a szuperabszorbens anyag a cellulózrétegek között van elhelyezve, úgy a tisztán cellulózanyag folyadékterítő képessége megmarad, ily módon tehát a folyadék el tudja érni a második abszorbens rétegben lévő szuperabszorbens anyagot, méghozzá lényegesen könnyebben, ez a második réteg pedig mint folyadékterítő réteg hat.

A találmány szerinti abszorbens elem egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az első abszorbens rétegben lévő szálasanyag nagy része nyitott szálszerkezetű cellulóz szálfátyolból van, amelynek a kritikus fajlagos tömege 8 cm³/g-nál nagyobb 2,5 kPa nyomás esetén, továbbá a második abszorbens rétegnek legalább az első szálasanyag rétege, amely az első abszorbens réteghez közelebb van elhelyezve, lényegében más típusú cellulóz szálfátyolból van kialakítva, amelynek a kritikus fajlagos tömege 8 cm³/g alatt van 2,5 kPa nyomás esetén, és a folyadékterítő képessége nagyobb, mint az első abszorbens rétegé.

Előnyös egy olyan kiviteli alak is, ahol az első abszorbens réteg elsődlegesen olyan szálfátyol bundából van kialakítva, ahoi a szálak tömege 180-600 mg/km, és a második abszorbens rétegnek legalább első szálfátyol bunda rétege lényegében olyan szálfátyol bundából van kialakítva, ahol a szálak tömege 140-190 mg/km.

Előnyös a találmány, ha az első abszorbens réteg elsődlegesen vegyi-termikus mechanikus szálfátyol bundából van kialakítva, és a második abszorbens rétegnek legalább az első szálfátyol bunda rétege legalább 60%ban vegyi fátyolbundát tartalmaz.

Előnyös a találmány akkor, ha az első abszorbens réteg 2-30%, előnyösen 2-15% szuperabszorbens anyagot tartalmaz a szárazon vett tömegéhez képest.

Előnyös továbbá a találmány, ha a szuperabszorbens anyag aránya a második abszorbens rétegben 2-60%o, előnyösen 10-50%-a annak a második abszorbens réteg teljes szárazon vett tömegének, amely az első abszorbens réteg területén vagy területein helyezkedik el, és ahol a szuperabszorbens anyag el van oszlatva.

A találmány tárgya továbbá pelenka, amely olyan abszorbens betételemet tartalmaz, amely két burkolati réteg között van elhelyezve, és van egy hátsó része, amely használat közben viselője hátsó részénél helyezkedik el, és van egy elülső része, amely a viselőjének az elülső részénél helyezkedik el, valamint a hátsó rész és az elülső rész között egy lépésbetétrész van kialakítva, amely a viselő fehérneműjének a lépésbetétrészében van elhelyezve.

Ennek a pelenkának a lényege abban van, hogy a használat közben a viselője felől nézve az abszorbens betételem tartalmaz egy szálasanyag-alapú abszorbens első réteget és egy szálasanyag-alapú második abszorbens réteget, amely utóbbi nagy folyadékterítő képességűre van kialakítva, és az első abszorbens réteg nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagot tartalmaz, amely ezen abszorbens rétegnek legalább egy részén a szálasanyag közé van lényegében egyenletesen keverve, a második abszorbens réteg pedig legalább egy olyan réteget tartalmaz, amely szuperabszorbens anyagból van.

A pelenka egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az első abszorbens réteg a második abszorbens réteg felületének csak egy részét borítóan van kiképezve, és az első abszorbens réteg lényegében csak a pelenka lépésbetétrészében van kialakítva.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon mutatjuk be részletesebben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti pelenka olyan felülnézete látható, ahol a használójához közelebb eső oldala felől nézzük,

HU 218 520 Β a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka II-II vonal mentén vett metszete látható.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti abszorbens termék pelenkaként kialakított kiviteli alakja, amely tartalmaz egy folyadékáteresztő 1 burkolati réteget, amely lehet például szövés nélkül előállított vagy perforált műanyag film, valamint tartalmaz egy folyadék-átnemeresztő 2 burkolati réteget, amely lehet műanyag film vagy hidrofób nemszövött anyag, továbbá tartalmaz az 1 és 2 burkolati rétegek között elhelyezett 3 abszorbens betételemet.

A pelenkának az a feladata, hogy a viselője törzsének alsó részét vegye körül oly módon, hogy mintegy alsónadrágként hasson. Ennek érdekében a pelenka el van látva egy 4 hátsó résszel, amely a pelenka viselése során a viselőjének a hátánál helyezkedik el, valamint egy 5 elülső résszel, amely a pelenka viselése során a törzs elülső részénél helyezkedik el, és a 4 hátsó rész és az 5 elülső rész között egy keskenyebb 6 lépésbetétrész van kialakítva, amely használat során a viselője fehérneműjének lépésbetét-tartományában elhelyezkedően van kialakítva. A 4 hátsó rész 9 és 10 oldalperemeinek a végénél 7 és 8 rögzítősávok vannak kiképezve. A 9 és 10 oldalperemek a pelenka hosszirányába nyúlnak, egészen all hátsó derékrészig, ily módon van biztosítva, hogy a pelenkát a kívánt nadrágszerű alakra lehessen hajtani. Használat közben a pelenka a 7 és 8 rögzítősávokkal van az 5 elülső rész külső felületéhez a 12 elülső derékrész pereménél rögzítve, és ily módon tehát a pelenka használat közben a viselője derékrésze körül fog elhelyezkedni.

Az 1. ábrán látható pelenka tartalmaz még előfeszített 13 és 14 rugalmas elemeket is, amelyek a pelenkában hosszirányban V alakot formázóan vannak kialakítva, ahol a V alak csúcsa a pelenka 12 elülső derékrészénél fog elhelyezkedni. A 13 és 14 rugalmas elemek bármilyen, az adott célra alkalmas elemek lehetnek, így lehet rugalmas habanyag, rugalmas szalagok vagy valamivel beborított rugalmas szálak. A rend kedvéért megjegyezzük, hogy a 13 és 14 rugalmas elemeket kifeszített állapotban mutattuk be, amikor azonban a feszítést megszüntetjük, úgy a 13 és 14 rugalmas elemek összehúzódnak, és ily módon képezik a pelenkán a lábrésznél is a megfelelő rugalmas borítást.

A 3 abszorbens betételem van a találmány szerinti abszorbens elemből kialakítva, és számos különböző rétegből áll. A folyadékáteresztő 1 burkolati réteghez legközelebb egy vékony cellulóz 15 szálfátyol réteg helyezkedik el, amelynek nagy a kritikus tömege, nagy a pórustérfogata és alacsony a folyadékterítő képessége. Kritikus tömeg alatt azt a tömeget értjük, amelynél egy adott cellulózelem már sem nem nyomódik össze, sem nem tágul ki akkor, ha összenyomjuk. A cellulóz szálfátyol nagy kritikus tömege biztosítja azt, hogy a nagy pórustérfogat nyitott szerkezete megmarad akkor is, ha nedvessé válik. A folyadék-átnemeresztő 2 burkolati réteg irányában továbbhaladva egy első 16 abszorbens réteg következik, amely nagy pórustérfogatú cellulóz szálfátyol bundából van kialakítva, amelynek nagy a rugalmassága nedves állapotban, alacsony a folyadékterítő képessége, ezt követi egy második 17 abszorbens réteg, amely kis pórustérfogatú cellulóz szálfátyol bundából van kialakítva, ennek kicsi a nedvesrugalmassága, nagy a folyadékterítő képessége. Mindkét első 16 és második 17 abszorbens réteg tartalmaz 18 szuperabszorbens anyagot is.

A folyadékáteresztő 1 burkolati réteghez legközelebb eső cellulózpehelyből kialakított 15 szálfátyol réteg, valamint a második 17 abszorbens réteg is T alakzatára van kialakítva úgy, hogy a T-nek a keresztirányú elem a pelenka 5 elülső részénél helyezkedik el. Az első 16 abszorbens réteg ovális alakúra is ki van képezve, amely ovális alakú rész a pelenka 6 lépésbetétrészében helyezkedik el az úgynevezett nedvesedési pont körül.

A példakénti kiviteli alak pelenkára vonatkozik, a találmány szerinti megoldás azonban nemcsak pelenkára alkalmazható. A pelenkának az alakja és a konstrukciója is különböző lehet. Például az első 16 abszorbens réteg teljesen befedheti a második 17 abszorbens réteget. A vékony cellulóz 15 szálfátyol réteg pedig - amely a folyadékáteresztő 1 burkolati réteghez közelebb helyezkedik el - el is hagyható.

A pelenka felületének a nedvesedési pontja körüli terület az, amely a test által kiürített folyadékkal először lép érintkezésbe. Természetesen a gyakorlatban nem lehet minden esetben megállapítani azt, hogy hol fog elhelyezkedni ez az adott terület, de általánosságban azért lehet tudni, hogy a testfolyadék a pelenkára egy adott és korlátozott felület mentén jut közvetlenül. Általánosságban ez a terület az 5 elülső rész közelében helyezkedik el, mind férfiak, mind nők esetében. Mivel a folyadék szétterülése az első 16 abszorbens rétegben csak kismértékben megy végbe, így elegendő az, ha az első 16 abszorbens réteg kizárólag a pelenka azon területén helyezkedik el, ahol a nedvesedés leginkább várható.

Az első 16 abszorbens réteg ily módon tehát a test által kiürített folyadék befogadására van kiképezve. Mivel ennek az első 16 abszorbens rétegnek a szálszerkezete porózus, így a folyadék igen gyorsan tud az első 16 abszorbens rétegbe behatolni és ott összegyűlni.

Különféle vegyi, termikus, mechanikus szálfátyol anyagok, úgynevezett CTMP (chemi-thermo mechanical pulp) azok, amelyeknek nagyobb a pórustérfogata, nagyobb a nedvességállósága és kisebb a folyadékteritő képessége, mint a például cellulózból vegyi úton gyártott szálfátyol bundának. Tény az, hogy a cellulóz szálfátyol bundának a nagy pórustérfogata azt jelenti, hogy a szálak közötti kapillárisok durva kapillárisok, ez az egyik oka természetesen annak, amiért a folyadékterítési képessége kicsi, mivel ez a képesség csökken a kapilláris méretének a növekedésével. A folyadékterítő képesség egy cellulóz szálfátyol esetében, valamint a folyadékhoz való affinitás annak köszönhető, hogy a fa jellegű anyag, amely a cellulóz szálfátyol bundában benne van, a CTMP-pehely szálaihoz képest más felületi paraméterekkel rendelkezik, mint a vegyi úton előállított foszlat vagy szálfátyol.

A CTMP-szálfátyol nagy nedvességálló képességének az az oka, hogy viszonylag vastag vagy durva szá4

HU 218 520 Β lakból áll, ahol a szálaknak a tömege 180 és 600 mg/km. A CTMP-szálfátyol lignint tartalmaz, amely a cellulózszál merevítőelemeként működik. Mivel a lignin megtartja szerkezetét akkor is, ha nedves, azok a szálak, amelyeknek nagy a lignintartalma, viszonylag merevek még nedves állapotban is. Ebből következik, hogy egy olyan szálakból kialakított réteg, amely zömében az előbb említett lignint tartalmaz, igen jó nedvességállósággal rendelkezik, és nagy a kritikus tömege is, 8 cm³/g-nál nagyobb 2,5 kPa nyomás esetén.

A fentiekből következik az is, hogy a CTMP-szálfátyol alkalmas arra, hogy az első 16 abszorbens réteget kialakítsuk. Ez az első 16 abszorbens réteg teljes egészében vagy legalább részben CTMP-anyagból van kialakítva, vagy olyan cellulóz szálfátyolból, amelynek hasonlóak a tulajdonságai, ilyen például a Southem-fenyó. Az is nyilvánvaló, hogy az egyik szálasanyag alkalmazása az első 16 abszorbens rétegben - annak ellenére, hogy nagy a folyadékterítő kapacitása - adott esetben kedvező, mivel ezt a kapacitást a cellulózpehelyhez kevert szuperabszorbens anyagok csökkentik. Természetesen abszorbens anyagként cellulóz szálfátyoltól eltérő anyagok is alkalmazhatók, például szintetikus szálak vagy szintetikus szál és cellulózszálak keveréke.

Az első 16 abszorbens réteg 2-30 tömeg%, előnyösen 2-15 tömeg% 18 szuperabszorbens anyagot tartalmaz, ahol a százalékos érték az első 16 abszorbens réteg szárazon mért teljes tömegére vonatkozik azon a területen, ahol a 18 szuperabszorbens anyagot bekeverjük. A 18 szuperabszorbens anyagot általában egyenletesen oszlatjuk el az első 16 abszorbens rétegben, legalább az egyik tartományában, és a cél az, hogy aló abszorbens rétegben maradó folyadékot elnyelje és megkösse akkor, ha ebből az első 16 abszorbens rétegből a második abszorbens réteg a folyadékot elszívta. Mivel az első abszorbens réteg 18 szuperabszorbens anyagot tartalmaz, nagyon száraz felületet tudunk megvalósítani, mivel a szálak közötti hézagok ebben az első 16 abszorbens rétegben teljes egészében kiürítésre kerülnek.

Ahogy már a korábbiakban megjegyeztük, a 18 szuperabszorbens anyagok az első 16 abszorbens rétegben nagy gélszilárdsággal rendelkeznek, ily módon tehát ez az első 16 abszorbens réteg még nedves állapotban is nyitott szálszerkezetű marad.

A második 17 abszorbens réteg szintén tartalmaz szuperabszorbens anyagot, ebben az esetben azonban egy vagy több 20 réteg formájában, amely 20 rétegek pehelyből, szálakból, granulátumból, porból vagy hasonló formátumokból van kialakítva. A 20 réteg vagy a második 17 abszorbens réteg teljes felülete mentén van kialakítva azt beborítva, vagy korlátozva van legalább egy adott területre. Ez az adott 19 terület lehet például egy kicsit nagyobb, mint az első 16 abszorbens réteg területe, és hasonló is ahhoz, de adott esetben korlátozható a pelenka 6 lépésbetétrészére is.

A második 17 abszorbens rétegben lévő 18 szuperabszorbens anyagok mennyisége előnyösen 2-60 tömeg%, előnyösen pedig 10-50 tömeg% ezen második abszorbens réteg száraz állapotban mért tömegéhez viszonyítva.

A második 17 abszorbens rétegben lévő 18 szuperabszorbens anyagok célszerűen nagy gélszilárdságú anyagok, megvan tehát a képességük, hogy úgy táguljanak ki, hogy azt a rájuk ható nyomás nem befolyásolja, ily módon tehát a folyadék szétterülését nem gátolják és nem akadályozzák. Az ilyen szuperabszorbens anyagoknál általában nagyfokú a keresztkötés, amely lehetővé teszi, hogy nehezebben lehessen géllel összenyomni, mint azt a 18 szuperabszorbens anyagot, ahol a keresztkötés mértéke kisebb.

Az alkalmazott szuperabszorbens anyagok egy másik fontos jellemzője, hogy az abszopciója nyomás alatt is nagy, és nagy az abszorpciós sebessége is.

A második 17 abszorbens réteghez tartozhat cellulóz szálfátyolból kialakított legalább egy 17a réteg is, amely az első 16 abszorbens réteg felé esik, és lényegében olyan cellulóz szálfátyolból vagy hasonló abszorbens anyagból van, amelynek nagy a folyadékterítő képessége. A vegyi úton előállított szálfátyolnak általában igen jó a folyadékterítő képessége. Mivel a vegyi úton előállított szálfátyol kizárólag cellulózanyagból van, a finom szálaknak a tömege 140-190 mg/km, ezeknek a merevsége kicsi, és alacsony a nedvességállósága is, a kritikus tömege pedig 8 cm³/g alatt van 2,5 kPa nyomásnál. A szálszerkezet abban az esetben, ha vegyi úton előállított cellulóz szálfátyolról van szó, olyan, hogy térfogategységre nagyon nagy számú szál esik, amely olyan szerkezetet hoz létre, amelyben finom kapillárisok vannak. Ha egy ilyen szálszerkezet nedvessé válik, úgy a szál szerkezete összeesik, mivel a szálak nedvességnek ellenálló merevsége igen kicsi, és ily módon egy ilyen szerkezetnek viszonylag kicsi az abszorpciós kapacitása, nagy azonban a folyadékterítő kapacitása vagy képessége.

A példakénti kiviteli alaknál különböző kapillárisméretek vannak az első 16 abszorbens rétegben lévő szálfátyol elemei között és a második 17 abszorbens réteg 17a rétege között. Ez a 17a réteg helyezkedik el közelebb az első 16 abszorbens réteghez, ily módon tehát a folyadék az első 16 abszorbens rétegből a második 17 abszorbens réteg felé fog haladni, mivel a kapillárishatás folyamatosan kényszeríti arra, hogy az első 16 abszorbens rétegből a folyadék a durvább kapilláris felől a finomabb kapillárisok felé haladjon. Ez a kapilláriskülönbség hat ellen az újranedvesedésnek is, ily módon tehát a bőr nem fog a második 17 abszorbens rétegben már elnyelt folyadéktól újranedvesedni.

A kiürített folyadék tehát először az első 16 abszorbens rétegben gyűlik össze, amely lényegében egy tároló- vagy tartályelemként működik, és ebből az első 16 abszorbens rétegből azután fokozatosan eltávozik a folyadék, ahogyan a második 17 abszorbens réteg ezt a folyadékot elnyeli és szétteríti.

A második 17 abszorbens réteg tartalmazhat adott esetben egy második szálfátyol 17b réteget is, amely megfelelően megválasztott szálfátyolból, például CTMPszálakból vagy vegyi rostokból áll.

A második 17 abszorbens réteg kialakításánál előnyös, ha olyan szívódobot használunk, amelynek a külső henger alakú felülete formázóhomyokkal van ellát5

HU 218 520 Β tük, mielőtt terheltük volna, majd a terhelés után. A vizsgálati eredményeket az 1. táblázat mutatja.

va. A dob belseje vákuum alatt van, és ily módon a felületén a mélyedéseket szívással hozzuk létre. A második 17 abszorbens réteg három fázisban van előállítva. Az első lépés során a levegőn lazán továbbított szálakat a formázóállomásra továbbítják, az így kapott réteg van azután a dobban lévő vákuum hatására bizonyos fokig összenyomva. A második lépésben a 18 szuperabszorbens anyagokat viszik el a 15 szálfátyol réteg fölött. A vákuumot ebben a lépésben leállítják, ily módon tehát a szálak egymástól kicsit szétválva lazábban helyezkednek el, és a 18 szuperabszorbens anyag részecskéi be tudnak hatolni a szálak közötti részekbe. Ez a módszer jobb kötést biztosít a 15 szálfátyol réteg és a szuperabszorbens 20 réteg között. A harmadik lépésben egy további réteg kerül a szuperabszorbens 20 réteg fölé, majd a második 17 abszorbens réteget vákuum segítségével kissé összenyomjuk, mielőtt az első 16 abszorbens réteggel összekapcsolnánk, és a legutolsó lépésben az első 16 és a második 17 abszorbens réteget nyomjuk össze. Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a találmány szerinti 3 abszorbens betételemmel, valamint olyan abszorbens elemmel, ahol a szuperabszorbens anyag homogén módon van csak egyszerűen belekeverve mindkét első 16 és második 17 abszorbens rétegként kialakított szálfátyol szálai közé.

1. példa

Az újranedvesedést két szálfátyol elem esetében végeztük (az egyik A, a másik B), mindegyik két abszorbens réteget tartalmazott, a felső réteg puhafa típusú CTMP-foszlatot tartalmazott és az alsó réteg pedig vegyi úton előállított puhafafoszlat volt. Az A elemnek a felső abszorbens rétege 350 g/m² felülettömeggel volt kiképezve, és homogén módon a szálfátyol szálai közé keverve 1,2 g szuperabszorbens anyagot tartalmazott. Az A elemnek az alsó abszorbens rétege két szálfátyol réteget tartalmazott, mindkettőnek a felülettömege 350 g/m² volt, és közöttük egy 4,8 g tömegű, nagy gélszilárdságú szuperabszorbens réteg helyezkedett el.

A B elem felső abszorbens rétegének a felülettömege 400 g/m² volt, és 1,2 g szuperabszorbens anyagot tartalmazott hasonlóan bevive, mint az A elemnél. Ezt a szuperabszorbens anyagot homogén módon keverték el a szálfátyol bunda szálai közé. A B elem alsó abszorbens rétegének felülettömege 700 g/m² volt, 4,8 g szuperabszorbens anyagot tartalmazott, ugyanazt, mint az A elem. A szuperabszorbens anyagot lényegében homogénen keverték össze a szálfátyol bunda szálaival.

A vizsgált elemeket 7 cm³/g tömegűre nyomtuk össze.

Vizsgálatokat végeztünk két további C és D szálfátyol bunda esetében is, oly módon, hogy az A és B elemnek feleljenek meg azzal az eltéréssel, hogy az alsó abszorbens réteg CTMP lágyfafoszlatot is tartalmazott.

3x28 ml vizsgálati folyadékot (0,9%-os NaCl-oldat) öntöttünk egy cső segítségével 20 és 40 perces intervallumokban a nedvesedési pontokra. Szűrőpapírt helyeztünk a nedvesedési pont fölé, és ezt 2,8 kPa nyomással terheltük 14 sec-on keresztül; a szűrőpapírt lemér1. táblázat

Minta- elem	Szálbunda felső/alsó réteg	Szuperabszorbens felső/alsó réteg	Újranedvesedés (g)
A	CTMP/CP	kevert/réteg	1,3
B	CTMP/CP	kevert/kevert	1,5
C	CTMP/CTMP	kevert/réteg	5,1
D	CTMP/CTMP	kevert/kevert	9.4

2. példa

Az összehasonlító vizsgálatokat a második 17 abszorbens réteggel kapcsolatosan végeztük. Az összehasonlítást olyan elemek között végeztük, amelyeknél a szálbunda szálai és a szuperabszorbens részecskék lényegében homogén módon voltak egymással összekeverve, és ahol a 18 szuperabszorbens anyag részecskéit a második 17 abszorbens rétegben a találmány szerinti módon vittük be. A vizsgálati elemek 14 grammosak voltak, a szuperabszorbens nélkül. Az alkalmazott szálbunda vegyi puhafafoszlatot tartalmazott, az alkalmazott 18 szuperabszorbens anyag pedig nagy gélszilárdságú volt. Mindegyik vizsgálati elem 12 cm³/g fajlagos tömegű volt.

Pillanatnyi abszorpció, újranedvesedés, vízszintes folyadékterjedés és koherencia került mérésre olyan vizsgálati anyagoknál, amelyek 10 vagy 30% 18 szuperabszorbens anyagot tartalmaztak, vagy úgy, hogy homogén módon voltak a bundában elkeverve, vagy külön rétegként kialakítva.

Az analízis a következő módon ment végbe. Pillanatnyi abszorpció

Négy adag folyadékot (0,9%-os NaCl-oldat) - mindegyik 28 ml - vittünk a mintadarabokra 20 perces időintervallumokban. Az az idő, amely alatt az összes folyadék elnyelődött, került mérésre, itt a megfigyelés vizuális volt. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.

2. táblázat

Szuperabszorbens (%)	Kevert/réteg	Pillanatnyi abszorpció
0	-	34,0
10	kevert	10,1
10	réteg	7,1
30	kevert	7,5
30	réteg	5,5

Újranedvesedés

Az újranedvesedést ugyanazon mintákon végeztük, amelyet a pillanatnyi abszorpciós vizsgálatoknál alkalmaztunk. A mérést az 1. példában leírt módon végeztük el, tehát az újranedvesedést ugyanolyan paraméte6

HU 218 520 Β rek mellett vizsgáltuk. Az eredményt a 3. táblázat mutatja.

3. táblázat

Szuperabszorbens (%)	Kcvcrt/rétcg	Újranedvesedés(g)
0	-	11,4
10	kevert	9,3
10	réteg	4,7
30	kevert	2,7
30	réteg	2,8

Az eredmények azt mutatták, hogy 10 tömeg%-os szuperabszorbens anyag esetében lényegesen alacsonyabb újranedvesedés volt megfigyelhető akkor, ha a 18 szuperabszorbens anyag 20 rétegként helyezkedett el, összehasonlítva azzal, amikor a 18 szuperabszorbens anyag a szálfátyol szálai közé volt keverve. 30% szuperabszorbens-tartalom esetében a rétegelt szuperabszorbens alkalmazásával ugyanazt az eredményt értük el lényegében, mint amikor a szuperabszorbenst a szálfátyol bunda szálai közé kevertük.

Vízszintes terjedés

A folyadék teijedését a korábbiakban már említett mintadarabon végeztük. A méréshez 3 χ 28 ml vizsgálati folyadékot (0,9%-os NaCl-oldat) vettünk, amelyet egy csövön keresztül 20 perces intervallumban a nedvesedésre öntöttünk. A vízszintes terjedést cm-ben mértük, 60 perc elteltével az első adagnak a nedvesedési pontra öntését követően. Az eredményeket a 4. táblázat mutatja.

4. táblázat

Szuperabszorbens (%)	Kevert/réteg	Vízszintes terjedés (cm)
0	-	28
10	kevert	23,3
10	réteg	27,5
30	kevert	12,5
30	réteg	19,3

Az eredmények azt mutatják, hogy a nagy folyadékterülés azokban a vizsgálati darabokban következett be, ahol a szuperabszorbens anyag 20 rétegben volt elhelyezve, tehát itt jobbak voltak az eredmények, mint akkor, amikor a szuperabszorbens anyagot a szálbunda szálaival összekevertük. Ez lehetővé teszi ugyanis, hogy az abszorbens elemben az elosztott szuperabszorbens részecskék nagy részét eléije a folyadék.

Folyadék-visszatartás

A folyadék-visszatartást ugyanazon mintadarabokon végeztük el, mint a korábbi méréseket, és azt vizsgáltuk, hogy mennyi folyadékot tudott visszatartani az adott elem, ha terhelés alá került. A vizsgálatot a következőképpen végeztük. A mintadarabokat lemértük, majd bemártottuk a vizsgálati folyadékba 5 percig, ezt követően pedig kivettük a folyadékból. A mintadarabokat ezután 10 kPa nyomásnak tettük ki 1 percig, és megint lemértük. A folyadék-visszatartást az alábbiak szerint határoztuk meg: (m₂-m₁)/m₁ (g/g), ahol m,= szálfátyol szárazon m₂=szálfátyol nedvesen

Az eredményeket az 5. táblázat mutatja.

5. táblázat

Szuperabszorbens (%)	Kevert/réteg	Folyadékvisszatartás (g/g)
0	-	7,2
10	kevert	8,8
10	réteg	9,1
30	kevert	11,8
30	réteg	13,4

Az eredmények azt mutatják, hogy nagyobb mértékű folyadék-visszatartás volt elérhető azokban a mintadarabokban, ahol a 18 szuperabszorbens anyagok 20 rétegekben voltak, mint azokban, ahol a 18 szuperabszorbens anyag a fátyolbunda szálai közé voltak keverve.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy jobb abszorpciós képesség érhető el a találmány szerint kialakított 3 abszorbens betételemben akkor, ha a második 17 abszorbens rétegben a 18 szuperabszorbens anyag 20 rétegként van bevive, mint akkor, ha a második 17 abszorbens réteg anyagának szálai között vannak elhelyezve.

Ha most a második 17 abszorbens réteget olyan első 16 abszorbens réteggel együtt alkalmazzuk, amelynek nyitott szálszerkezete, alacsony folyadékterítő képessége van, és amely képes rövid idő alatt nagy mennyiségű folyadékot elnyelni, úgy az eredőként kapott 3 abszorbens betételem igen jó abszorpciós paraméterekkel fog rendelkezni.

Claims

1. Abszorbens elem előnyösen abszorbens termék úgymint pelenka, inkontinenciabetét vagy egészségügyi betét abszorbens betételemeként (3) történő felhasználásra, amelynek használat közben a viselőjéhez közelebb eső, szálas anyagból készült első abszorbens rétege (16) és használat közben a viselőjétől távolabb eső, szálas anyagból készült, nagy folyadékterítő képességű második abszorbens rétege (17) van, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagot (18) tartalmaz, amely egyenletesen van legalább az első abszorbens réteg (16) egy adott területén a szálas anyaggal összekeverve, és a második abszorbens réteg (17) két szálas anyagból kialakított rétegből (17a, 17b) áll, amelyek között legalább egy szuperabszorbens anyagból (18) kialakított réteg (20) van elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) alacsony folyadékterítő képességűre van kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a második abszorbens rétegben

HU 218 520 Β (17) nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagból (18) kialakított réteg (20) van elhelyezve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens rétegben (16) lévő szálas anyag nagy része nyitott szálszerkezetű cellulóz szálfátyolból van, amelynek a kritikus fajlagos tömege 8 cm³/g-nál nagyobb 2,5 kPa nyomás esetén, a második abszorbens rétegnek (17) legalább az első szálas anyag rétege (17a), amely az első abszorbens réteghez (16) közelebb van elhelyezve, más típusú olyan cellulóz szálfátyolból van kialakítva, amelynek a kritikus fajlagos tömege 8 cm³/g alatt van 2,5 kPa nyomás esetén, és a folyadékterítő képessége nagyobb, mint az első abszorbens rétegé (16).

5. A 4. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) elsődlegesen olyan szálfátyol bundából van kialakítva, ahol a szálak tömege 180-600 mg/km, és a második abszorbens rétegnek (17) legalább első szálas anyag rétege (17a) lényegében olyan szálfátyol bundából van kialakítva, ahol a szálak tömege 140-190 mg/km.

6. Az 5. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) elsődlegesen vegyi-termikus mechanikus szálfátyol bundából van kialakítva, és a második abszorbens rétegnek (17) legalább az első szálas anyag rétege (17a) legalább 60%-ban vegyi szálfátyol bundát tartalmaz.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) 2-30%, előnyösen 2-15% szuperabszorbens anyagot (18) tartalmaz a szárazon vett tömegéhez képest.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a szuperabszorbens anyag (18) aránya a második abszorbens rétegben (17) 2-60%, előnyösen 10-50%-a annak a második abszorbens réteg (17) teljes szárazon vett tömegének, amely az első abszorbens réteg (16) területén vagy területein helyezkedik el, és ahol a szuperabszorbens anyag (18) el van oszlatva.

9. Pelenka, amely két burkolati réteg (1,2) között elhelyezett abszorbens betételemet (3) tartalmaz, és van egy hátsó része (4), amely használat közben viselője hátsó részénél helyezkedik el, és van egy elülső része (5), amely a viselőjének az elülső részénél helyezkedik el, valamint a hátsó rész (4) és az elülső rész (5) között egy lépésbetét rész (6) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy használat közben a viselője felől nézve az abszorbens betételem (3) tartalmaz egy szálasanyag-alapú első abszorbens réteget (16) és egy szálasanyag-alapú második abszorbens réteget (17), amely utóbbi nagy folyadékterítő képességűre van kialakítva, és az első abszorbens réteg (16) nagy gélszilárdságú szuperabszorbens anyagot (18) tartalmaz, amely ezen abszorbens rétegnek (16) legalább egy részén a szálasanyag közé van lényegében egyenletesen keverve, a második abszorbens réteg (17) pedig legalább egy olyan réteget (20) tartalmaz, amely szuperabszorbens anyagból (18) van.

10. A 9. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az első abszorbens réteg (16) a második abszorbens réteg (17) felületének csak egy részét borítóan van kiképezve, és az első abszorbens réteg (16) lényegében csak a pelenka lépésbetét részében (6) van kialakítva.