HU217852B - Berendezés és eljárás reaktor ürítésére, valamint eljárás alfa-olefinek gázfázisú polimerizálására - Google Patents

Abstract

Eljárás reaktor (1) ürítésére olyan berendezés segítségével, amelylegalább egy sűrítőszakaszt (3) tartalmaz, amelyben a por számárarendelkezésre álló térfogat csökken anélkül, hogy a port tömörítenék.Berendezés reaktor ürítésére, amelynek legalább egy ürítőszakasza van. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés reaktor ürítésére, különösen pedig eljárás és berendezés olyan reaktor ürítésére, amely port és nyomás alatti gázt tartalmaz, mint például polimerizációs reaktor vagy fluidizált ágyas reaktor ürítésére. Végül a találmány tárgya eljárás α-olefinek polimerizálására, ennek a berendezésnek a segítségével.

Ismert α-olefmek polimerizálása a periódusos táblázat Illb-, IVb-, Vb-, VIb-csoportjába tartozó átmenetifémet (lásd Handbook of Chemistry and Physics, 50. kiadás, B-3. oldal, 1969-1970.) és a periódusos táblázat I—III. csoportjába tartozó fém szerves vegyületéből álló aktivátort tartalmazó katalizátor-rendszer segítségével. A szerves fémvegyület előnyösen alumíniumvegyület, és az átmenetifém-vegyület szilárd halmazállapotú és titánalapú vegyület. Ismeretes az is, hogy ezt a polimerizációt úgy végzik, hogy a monomert gázfázisban tartják. A polimerizációt általában fluidizált ágyas reaktorban végzik. Ezek a reaktorok általában függőleges tengelyűek, és ezekben a képződött polimerrészecskéket fluidizált állapotban tartják azáltal, hogy gázáramot hoznak létre, amely a polimerizálni kívánt olefint vagy olefineket tartalmazza. A reaktor alsó részében általában egy perforált lap van, amelyet általánosan fluidizációs rácsnak neveznek, amely lehetővé teszi a gázáram elosztását, amely gázáram szükséges ahhoz, hogy a polimerrészecskéket fluidizált állapotban tartsa. Egy oldalsó csővezeték teszi lehetővé, hogy a reaktorból a benne képződött polimer egy részét eltávolítsák.

Az ürítésnek egy ismert módszere a szakaszos szállítás, egy gázáram közvetítésével és szelepekkel ellátott megfelelő eszköz segítségével, amellyel a gázfázisban diszpergált polimert tartalmazó fluidizált ágy egy hányadát átszállítják egy pontról, amely a fluidizált ágy teteje alatt és a fluidizációs rács felett van, egy sorozat tartály felé, amelyek kisebb nyomáson dolgoznak, mint a polimerizációs reaktorban lévő nyomás. Ezekben a tartályokban a szilárd részt elkülönítik a gázfázistól a nehézségi erő hatására és az utóbbi fázist visszavezetik, közvetlenül vagy közvetve, az átszállítási pont felett lévő pontban a polimerizációs reaktorba. A szilárd anyagot ekkor a következő tartályhoz vezetik (lásd 00.71.430 számú EP szabadalmi leírás).

Az ismert ürítőrendszereknek az alábbi hátrányaik vannak:

- alkalmazásuk meglehetősen bonyolult a sok szelep miatt, amelyeket tartalmaznak, azonkívül, mivel ezeket a szelepeket állandóan működtetik, a kopási problémák mutatkoznak, ami jelentős karbantartást igényel,

- ingadozásokat tapasztaltak a reaktorban uralkodó nyomásban, amelyek időnként nagyon nagy méretűek lehetnek,

- mivel a fluidizálóágy kiürített része a gázfázis egy hányadát tartalmazza, amely a reaktorból származik és monomereket tartalmaz, a polimerizációs reakció folytatódik rendezetlen módon a tartályokban is, azonkívül a legtöbb esetben szükség van arra is, hogy az így kiürített polimerport gázmentesítsék, mielőtt azt tárolják és/vagy kezelik, és ez a gázmentesítéssel létrehozott gázok további kezelését teszi szükségessé,

- végül mivel a polimerporok gravitációs úton kerülnek a tartályokba, agglomerátumok képződnek, amelyek zavarhatják vagy esetleg le is állíthatják az ürítőeljárást. Ezek a hátrányok főleg akkor jelentkeznek, ha tapadós porok ürítéséről van szó.

A találmány tárgya ezért egy eljárás létrehozása olyan reaktorok ürítésére, amelyek port és nyomás alatti gázt tartalmaznak, amelynél az előbb elmondott hiányosságokat kiküszöböljük.

Ezt a találmány értelmében egy olyan eljárással érjük el, amely por ürítésére vonatkozik reaktorból, amelyben por és nyomás alatti gáz van, egy olyan berendezés segítségével, amelyben legalább egy sűrítőszakasz van.

A találmány értelmében sűrítőszakaszon értünk egy olyan szakaszt, amelyben a reaktorból származó por számára rendelkezésre álló térfogat csökken, anélkül, hogy a port összetömörítenénk. A por sűrítését előnyösen a reaktorból származó gázfázis mennyiségének csökkenése kíséri.

A találmány keretén belül a reaktorban lévő gáz alatt értünk bármilyen olyan összetételt, amely egy vagy több vegyületet tartalmaz, amelyek a reaktorban uralkodó hőmérséklet- és nyomáskörülmények között gáznemű állapotban vannak.

A találmány szerinti eljárás alkalmas egy olyan reaktor ürítésére, amelyben a reagensek egyike gázfázisban van. Példaként a gázfázisban működő polimerizációs reaktorokat említhetjük.

A találmány szerinti eljárás alkalmas fluidizált ágyas reaktor ürítésére is. Különösen alkalmas fluidizált ágyas, gázfázisban működő polimerizációs reaktor ürítésére.

A találmány tárgya továbbá egy berendezés por ürítésére port és nyomás alatti gázt tartalmazó reaktorból, amely berendezésnek legalább egy fent ismertetett sűrítőszakasza van.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kivitele szerint a berendezésnek olyan sűrítőszakasza van, amelyben a por sűrítése megy végbe az átszállítása folyamán arról a pontról, amely összeköti a berendezést a reaktorral, ennek a szakasznak az ellentétes vége felé. Az összekötő pont általában az a pont, amelyet a reaktor ürítésére alkalmazunk.

Ha a reaktor fluidizált ágyas reaktor, az összekötő pont általában bármilyen pont lehet, amely a fluidizált ágy teteje és a fluidizációs rács között van. Ez a pont előnyösen az így meghatározott szakasz alsó részében helyezkedik el.

Az összekötés a reaktor és az ürítőszakasz között bármilyen ismert módon történhet, amely erre a célra alkalmas. Előnyösen legalább egy szelepet tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a reaktor el legyen különítve.

Egy rendkívül előnyös sűrítőszakasz hozható létre legalább egy archimedesi csavarból, amely egy dobban van elhelyezve. Ebben az esetben a csavar forgása biztosítja a por átszállítását a reaktorból a dob szemben lévő végéhez.

A por sűrítését a csavar menetemelkedésének csökkentésével lehet biztosítani, de a sűrítés biztosítható oly

HU 217 852 Β módon is, hogy a csavar tengelyének átmérőjét növeljük. Egy olyan archimedesi csavar alkalmazása, amelynél a menetet csökkenteni vagy a tengely átmérőjét növelni lehet, szintén a találmány tárgykörébe tartozik. A sűrítőszakasz előnyösen két együtt forgó vagy ellentétesen forgó csavarból áll, amelyek egy dobban vannak elhelyezve, és a csavarok menetemelkedését csökkenteni lehet. Olyan sűrítőszakaszok, amelyek két, egy irányban forgó csavart tartalmaznak, rendkívül jó eredményt adnak.

Ha a sűrítőszakasz egy vagy több archimedesi csavarból áll, a reaktorból származó és porral terhelt gázfázis mennyiségének fokozatos csökkenése tapasztalható a por mozgásával párhuzamosan.

A találmány szerinti ürítőberendezés tartalmazhat a sűritőszakaszt követően egy második szakaszt, amelyet a következőkben kiterjesztőszakasznak nevezünk. Ez a kiterjesztőszakasz egy olyan szakaszt jelent, amely semleges gázt tartalmaz nagyobb nyomáson, mint a reaktorban uralkodó nyomás, és amelyben a por számára rendelkezésre álló térfogat nő. Azonkívül a találmány tárgya egy olyan ürítóberendezés is, amelyben a por sűrítése és kiterjesztése egyetlen térfogatban megy végbe, amely tartalmaz egy sűrítőszakaszt és egy kiterjesztőszakaszt, és ezek egymástól függetlenek lehetnek vagy nem.

A kiterjesztőszakaszban lévő semleges gáz lehet például nitrogén. Ez elfoglalja a reaktorban képződött gáznemű fázisból származó maradék gázokat egészben vagy részben, amelyeket a por vitt magával. Mivel ez a semleges gáz nagyobb nyomáson van, mint a polimerizációs reaktorban uralkodó nyomás, ez megakadályozza, hogy ezek a gázok továbbáramoljanak az ürítőberendezés felé.

Egy előnyös kiterjesztőszakasznál egy vagy több archimedesi csavart alkalmazunk, egy vagy több dobban, és nyomás alatt tartjuk egy semleges gázzal. Egyetlen csavar esetében a por számára rendelkezésre álló térfogat növelése biztosítható a csavar tengelye átmérőjének csökkentésével vagy menetének növelésével. Két együtt forgó vagy ellentétesen forgó csavar esetében a térfogat növelése létrehozható a csavarok menetének növelésével.

Ha a sűrítőszakasz és a kiterjesztőszakasz egy vagy több archimedesi csavarból áll, amint azt az előzőekben ismertettük, akkor a por sűrítése és kiterjesztése előnyösen egyetlen dobban történhet, amelyben a csavar vagy csavarok el vannak helyezve, és ahol a két szakasz egymást követi. Példaképpen említjük, hogy elképzelhető egy olyan berendezés, amelyen a dobban két, egy irányban forgó csavar van, amelyeknek első szakaszában a csavar menete csökkentett, majd ezt egy második szakasz követi, amelyben a csavar menete megnövelt, a semleges gázt pedig egy oldalcsövön vezetjük be.

A találmány szerinti ürítőberendezés egy vagy több, egymást követő sort tartalmazhat, amelyekben az előbb említett sűrítőszakaszok és kiterjesztőszakaszok váltakoznak.

Végül a találmány szerinti berendezés a legtöbb esetben egy olyan szakaszban végződik, amely a reaktor végső ürítését teszi lehetővé. Ez a szakasz, amelyet végső szakasznak nevezünk, lehet például egy olyan szakasz, amelyben a por ürítése vagy tárolása megy végbe, vagy pedig amely egy közbenső állomást képez a por szokásos szemcséző- vagy kikészítőberendezése felé.

A találmány körébe tartoznak azok a berendezések is, amelyek kiegészítő elemeket tartalmaznak, mint például, példaként és minden korlátozás nélkül, olyan elemeket, amelyekkel adalékanyagokat lehet a reaktorban létrehozott porhoz hozzáadni, vagy olyan elemeket, amelyekkel gázmentesíteni lehet a berendezésben lévő gáznemű fázis egy hányadát és azt kezelni lehet. Ezeket az elemeket a berendezés bármely részében el lehet helyezni. Megjegyezzük, hogy amennyiben a találmány szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy a reaktorból származó gáznemű fázis mennyiségét csökkentsük, akkor ez a gázmentesítő művelet el is maradhat.

A találmány szerinti berendezés alkalmas gázfázisban működő polimerizációs reaktorok ürítésére.

A berendezés alkalmas ugyancsak fluidizált ágyas reaktor ürítésére, különösen abban az esetben, ha valamelyik reaktor gázfázisban működő reaktor.

A berendezés előnyösen alkalmazható fluidizált ágyas polimerizációs reaktorok ürítésére.

Jó eredmények érhetők el a találmány szerinti berendezéssel olyan reaktorok ürítésénél, amelyek 2-22 szénatomot tartalmazó α-olefínek gázfázisú polimerizációj ára valók.

A találmány keretén belül α-olefinek polimerizációja alatt értjük ez utóbbiak homopolimerizálását vagy kopolimerizációját egymással vagy más telítetlen monomerekkel, mint például telítetlen szerves savakkal és azok származékaival vagy diolefinekkel, például konjugált diolefinekkel. A találmány szerinti ürítőberendezés rendkívül egyszerű és kevés energiát igényel. Lehetővé teszi az átmeneti termékek hosszának csökkentését, mivel semmilyen térfogatot nem vezet ki a reaktorból. Azonkívül kevés szelepet tartalmaz, ezért kevés karbantartásra és felügyeletre van szükség.

A találmány szerinti ürítőberendezésnek, amely lehetővé teszi a reaktorból származó gáznemű fázis mennyiségének csökkentését, további előnye, hogy lehetővé teszi, hogy korlátozzuk vagy kiküszöböljük a mellékreakciókat, amelyek a berendezésben végbemennek. Ebben a különleges esetben, és amint már az előzőekben ismertettük, a legtöbb esetben fölösleges kiegészítő gázmentesítő elemeket alkalmazni. Végül a találmány szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy a porok kezelését közvetlenül a reaktor után végezzük, és ezzel megtakarítható az, hogy ez silókban vagy pneumatikus szállítókban menjen végbe, amelyek általában szükségesek ilyen kezelések elvégzésére.

A találmány az eljárásra is vonatkozik, reaktorok port és nyomás alatti gázt tartalmazó ürítésére, a fent leírt berendezés segítségével.

A találmány szerinti eljárás értelmében a por egy hányadát leürítjük, folyamatosan vagy nem folyamatosan, egy sűrítőszakaszba, amelyben a por számára rendelkezésre álló térfogatot csökkentjük anélkül, hogy a port összetömörítenénk. A sűrítószakasz végén a port a leg3

HU 217 852 Β több esetben kiterjesztjük egy kiterjesztőszakaszban, amikor is egy semleges gázzal felhígítjuk. Ezután a port tetszés szerint átszállítjuk egy végső szakaszba, amelyben a reaktor végső ürítése végbemegy.

A találmány keretébe tartozik egy ürítőeljárás is, amelyben a por egy hányadát egyetlen térfogatba ürítjük, amely sűrítőszakaszt és kiterjesztőszakaszt tartalmaz és ez egymástól különálló lehet vagy nem, mielőtt átszállítanánk a végső szakaszba.

Az átszállítás a végső szakaszba bekövetkezhet vagy közvetlenül a kiterjesztőszakasz után, vagy közvetve egy vagy több, egymást követő sor után, amelyek sűrítő- és kiterjesztőszakaszt tartalmaznak.

A por átszállítása a találmány szerinti ürítőberendezésen keresztül bármely, erre a célra alkalmas módon történhet.

A reaktor ürítése előnyösen megkönnyíthető oly módon, hogy a sűrítőszakaszt megdöntjük úgy, hogy az összekötő ponttól távol eső vége alacsonyabb szinten helyezkedjen el, mint az összekötő pont. Lehetőség van arra is, hogy az ürítőberendezésben olyan nyomást alkalmazzunk, amely kisebb, mint a reaktorban uralkodó nyomás.

Egy rendkívül előnyös eljárás esetében a reaktor ürítését egy vagy több archimedesi csavarral végezzük, amely egy vagy több dobban van elhelyezve és ebben a sűrítőszakasz és a kiteijesztőszakasz egymást követi, amint azt az előzőekben ismertettük. A por sűrítését előnyösen a csavar menetemelkedésének csökkenésével érjük el. A kiterjesztését azután a menet növelésével valósítjuk meg. A semleges gázt a kiterjesztési szakaszba oldalsó csövön vezetjük be.

Ebben az esetben a por átvitelét a reaktorból a kiterjesztőszakasz végére a csavarok forgásával biztosítjuk. Ennek a forgásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a por átszállítását, anélkül azonban, hogy azt összetömörítené. A legtöbb esetben ezt úgy választjuk meg, hogy a por részecskéi ne fuzionáljanak. Az átszállítás alatt a reaktorból származó gáznemű anyag mennyiségének csökkenése figyelhető meg. Ezután a port a végső szakaszba ürítjük.

A találmány értelmében a reaktort előnyösen folyamatosan ürítjük. Az időegységben ürített por mennyisége sok paramétertől függ, így például a reaktor sűrítőszakaszának összekötő pontjától, a szakasz opcionális gradiensétől, az archimedesi csavarok forgási sebességének és/vagy nyomásának különbségétől. Ha a sűrítőszakasz egy vagy több csavarból áll, akkor ezeknek a forgássebességét be lehet állítani úgy, hogy az időegységben ürített por mennyisége egyenlő legyen a reaktorban képződő por mennyiségével.

Ilyen eljárás alkalmas gázfázisban működő polimerizációs reaktorok ürítésére.

Az eljárás alkalmas fluidizált ágyas reaktorok ürítésére is, különösen olyanokéra, amelyekben legalább egy reagens gázfázisban van. Ebben az esetben a port általában a reaktor olyan pontjából ürítjük, amely a fluidizált ágy teteje és a fluidizációs rács között van. Ezt az eljárást előnyösen alkalmazzuk fluidizált ágyas polimerizációs reaktorok ürítésére. Jó eredményeket érünk el, ha ezt az eljárást 2-22 szénatomot tartalmazó α-olefinek polimerizációjának gázfázisban működő reaktorának ürítésére alkalmazzuk.

A találmány szerinti üritőelj árásnak több előnye van.

Lehetővé teszi a port és nyomás alatti gázt tartalmazó reaktor könnyű ürítését, miközben a reaktorban uralkodó nyomás állandó értéken marad. Azonkívül, amikor az ürítőeljárás folyamatosan üzemel, az ürítés menynyiségét be lehet állítani a reaktorban képződő por menynyiségének függvényében, és ez lehetővé teszi, hogy a reaktorban a pormennyiség állandó értéken maradjon.

A találmány további előnye, hogy a reaktorból származó és az ürítőberendezést elhagyó porban jelen lévő gázfázis mennyisége jelentősen csökken. Ennek következtében ezt a port nem kell kiegészítő eljárásnak alávetni, és minden veszély nélkül kezelhető. Ez az előny könnyen elérhető, ha például a sűrítőszakasz hosszát és/vagy a sűrítőszakasz/kiterjesztőszakasz egymást követő számát az ürítőberendezésben szabályozzuk.

Azt tapasztaltuk, hogy a porok ürítése is sokkal könnyebbé válik. Ez rendkívül előnyös akkor, ha tapadós porokat kell üríteni.

Végül a találmány tárgya egy eljárás gázfázisú polimerizációra, fluidizált ágyas reaktor segítségével, amely a fent leírt ürítőberendezést alkalmazza. A polimerizációs reakciót általában katalizátor-rendszer segítségével végezzük, amely a periódusos táblázat Illb-, IVb-, Vb-, VIb-csoportjába tartozó átmenetifém-vegyületet és adott esetben a periódusos táblázat I—III. csoportjába tartozó fém szerves vegyületéből álló aktivátort tartalmaz. Az átmenetifém-vegyület előnyösen szilárd halmazállapotú és titánalapú vegyület, és a szerves fémvegyület előnyösen alumíniumvegyület. A polimerizációs reakciót elvégezhetjük olyan katalizátor segítségével is, amely szilícium-dioxid-alapú hordozóra felvitt krómot tartalmaz.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza.

A berendezés fluidizált ágyas 1 reaktorból és 2 szelepből áll, amely a fluidizált ágyat tartalmazó 1 reaktor elkülönítését biztosítja, továbbá 3 sűrítőszakaszból, amelyben 4 ikercsavar található, és ez 5 dobban van elhelyezve. A 4 ikercsavar menete fokozatosan csökken. A 3 sűrítőszakaszt 6 kiteijesztőszakasz követi, amelyben ugyancsak 7 ikercsavar van elhelyezve egy 8 dobban. A 8 dob nitrogénnyomás alatt van tartva. A nitrogént 9 oldalcsövön vezetjük be. A 7 ikercsavar menete fokozatosan nő. A 6 kiterjesztőszakasz után 10 ürítőtartály helyezkedik el, amelyben az 1 reaktor végső ürítése megy végbe. A 4 és 7 ikercsavarok tengelyeit 11 motor forgatja.

1. példa

A fluidizált ágyas, függőleges tengelyű 1 reaktor propilén polimerizálására körülbelül 35 χ 10⁵ Pa nyomáson és 80-110 °C hőmérsékleten üzemel, és folyamatosan ürítjük a 2 szelepen át egy berendezés segítségével, amely egy irányban forgó ikercsavarokból áll. Ez a szo4

HU 217 852 Β kásos extruder alkatrészeiből van felépítve, mint amilyet a „Schneckenmaschinen in dér Verfahrenstechnik” című könyv (Springer Verlag (1972) 60-66., 120-128. és 151-154. oldalak) ismertet.

A 3 sűrítőszakasz és a 6 kiterjesztőszakasz egymás után van elhelyezve ebben az ikercsavarban. A 3 sűrítőszakaszban a 4 ikercsavar menetemelkedése fokozatosan csökken úgy, hogy a por összesűrítődik anélkül, hogy összetömörödne. Azt tapasztaltuk, hogy a polimerrészecskék fúziója nem következik be. A 6 kiterjesztőszakaszban a 9 oldalcsövön beáramló nitrogén nyomása 36,4 χ 10⁵ Pa. A 7 ikercsavar menetemelkedése fokozatosan nő, úgyhogy a por számára rendelkezésre álló térfogat is nő. A 7 ikercsavart a 11 motor forgatja, és a forgás úgy van beállítva, hogy a fluidizálóágy tetejének magassága állandó legyen. A 6 kiterjesztőszakasz végén a polimerport a 10 ürítőtartályba ürítjük.

Claims (25)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás por ürítésére reaktorból, amely port és nyomás alatti gázt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a por ürítését egy berendezés segítségével végezzük el, amely sűrítőszakaszt (3) tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reaktorban (1) lévő por egy hányadát egy sűrítőszakaszba (3) ürítjük, ahol a por számára rendelkezésre álló térfogatot csökkentjük, anélkül, hogy azt tömörítenénk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan reaktor (1) ürítésére alkalmazzuk, amelyben a reagensek egyike gáznemű fázisban van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fluidizált ágyas reaktor (1) ürítésére alkalmazzuk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a port egy olyan pontból ürítjük, amely a fluidizált ágy teteje és a fluidizációs rács között van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy polimerizációs reaktor (1) ürítéséhez alkalmazzuk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 2-22 szénatomot tartalmazó α-olefmek gázfázisú polimerizációjához való reaktor (1) ürítésére alkalmazzuk.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a port ezután kiterjesztő szakaszban kiteijesztjük, miközben semleges gázzal hígítjuk.
9. 9. Berendezés por 1. igénypont szerinti eljárással történő ürítésére reaktorból, amely port és nyomás alatti gázt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy legalább egy sűrítőszakasza (3) van.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy fluidizált ágyas reaktorhoz (1) alkalmazzuk.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sűrítőszakasz (3) egy olyan szakasz, amelyben a por számára rendelkezésre álló térfogatot csökkentjük, anélkül, hogy a port összetömörítenénk.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a por sűrítése a reaktorral (1) való összekötési pontjától a sűrítőszakasz (3) ellentétes vége felé való szállítása folyamán történik.
13. 13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a por sűrítését a reaktorból származó gázfázis mennyiségének csökkenése kíséri.
14. 14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sűrítőszakasz (3) legalább egy archimedesi csavarból áll, amely dobban van elhelyezve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az archimedesi csavarnak csökkenő menete van.
16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csavar tengelyének fokozatosan növekvő átmérője van.
17. 17. A 14. vagy 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hagy a sűrítőszakasz két, együtt forgó vagy ellentétesen forgó csavarból áll.
18. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két csavar együtt forgó csavar.
19. 19. A 9-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sűrítőszakaszt követően kiteqesztő szakasza van, amely nagynyomású semleges gázt tartalmaz, amelynek nyomása nagyobb, mint a reaktorban uralkodó nyomás, és amelyben a por számára rendelkezésre álló hely megnő.
20. 20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a por sűrítése és kiterjesztése egyetlen térfogatban történik, amely magában foglalja a sűrítőszakaszt és a kiterjesztő szakaszt, amelyek különállóak lehetnek egymástól, vagy összefuggőek lehetnek.
21. 21. A 19. vagy 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiterjesztő szakasz egy vagy több, archimedesi csavarból áll, amelyek egy vagy több dobban vannak elhelyezve.
22. 22. A 21. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy dobból áll, amelyben két, együtt forgó csavar van, és ezeknek van egy első szakasza, amelyben a csavarok menetemelkedése csökken, és egy ezt követő második szakasza, amelyben a csavarok menetemelkedése nő, továbbá a semleges gázt bevezető oldalcsöve van.
23. 23. A 9-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy több, egymás után következő sort tartalmaz, amelyek sűrítőszakaszból és kiterjesztő szakaszból állnak.
24. 24. A 9-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reaktor végső ürítésére szolgáló végső szakaszt tartalmaz.
25. 25. Eljárás α-olefinek gázfázisú polimerizációjára, azzal jellemezve, hogy a polimert a 9-24. igénypontok szerinti berendezéssel ürítjük.